1. § A Kormány az Élő Nyelvek Európai Központjának létrehozásáról szóló kibővített részegyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § A kibővített részegyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
(A miniszterhelyettesek 1994. április 8-án megtartott 511. ülésén a Miniszteri Bizottság a Határozatot elfogadta.)
Ausztria, Franciaország, Görögország, Liechtenstein, Málta, Hollandia, Szlovénia és Svájc Miniszteri Bizottságának képviselői,
tekintetbe véve az osztrák és a holland oktatásügyi miniszter által az Élő Nyelvek Európai Központjának létrehozására tett javaslatot,
üdvözölve azt a tényt, hogy számos Tagállam máris kifejezésre juttatta a Központ munkájában való részvételi szándékát,
tekintetbe véve a Miniszteri Bizottságnak a Rész- és Kibővített Egyezményekre vonatkozó (93) 28. sz. statutáris Határozatát,
figyelembe véve, hogy a Központ a kulturális együttműködés fontos eszközét alkotja majd Európában;
tekintetbe véve az 1994. április 8-i döntést, amellyel a Miniszteri Bizottság felhatalmazta az érintett Tagállamokat, hogy e célt az Európa Tanács keretén belül egy Kibővített Részegyezmény révén érjék el,
elhatározzák az Élő Nyelvek Európai Központja létrehozását, amely a Függelékben szereplő Alapszabály szerint működik,
megállapodnak abban, hogy a Központot az 1997. december 31-ével záruló kezdeti időszakra hozzák létre,
megállapodnak abban, hogy áttekintik a Központ működését abból a célból, hogy döntést hozzanak tevékenységének a fenti időpont utáni folytatásáról.
A Központ
- továbbképzést biztosít tanárképzéssel foglalkozó szakemberek, tankönyvszerzők és szakértők számára tantervek, oktatási-nevelési szabványok és értékelési módszerek fejlesztése terén;
- Európa szerte összehozza a kutatókat és az oktatáspolitikával foglalkozókat;
- megkönnyíti az innovációra és a kutatásra vonatkozó információcserét az élő nyelvek tanulása és tanítása terén;
- dokumentációs központot létesít, amely szakembereket és multiplikátorokat biztosít, oktatási segédeszközök és kutatási eredmények széles skálájával.
1. Minden olyan állam, amely az Európa Tanács tagja vagy az Európai Kulturális Konvenció résztvevője, bármikor csatlakozhat a Kibővített Részegyezményhez oly módon, hogy erről értesíti az Európa Tanács főtitkárát.
2. A Miniszteri Bizottság, amelyben csak a Kibővített Részegyezmény tagállamai vannak jelen (a továbbiakban: Miniszteri Bizottság) dönthet arról, hogy bármely nem-Tagállamot felkéri a Kibővített Részegyezményhez való csatlakozásra, miután a már résztvevő nem-Tagállamokkal e kérdésről előzetesen konzultált.
1. A Központ Igazgatótanácsa a Kibővített Részegyezmény minden egyes tagjának egy-egy képviselőjéből áll.
Az osztrák egyesület képviselője a 6.3. Cikkely értelmében megfigyelői minőségben figyelemmel kísérheti az Igazgatótanács munkáját.
2. Az Igazgatótanács saját tagjai sorából Irodát választ; az Iroda egy elnökből, két alelnökből és két további tagból áll, akiknek hivatali ideje két évre szól. Azonban az első választás alkalmával kinevezett alelnökök közül az egyiknek és a két másik tag közül az egyiknek - e személyeket sorshúzással kell kiválasztani - a hivatali ideje egy év elteltével jár le.
1. Az Igazgatótanács
- elfogadja a Központ munkatervét a rendelkezésre álló költségvetési forrásokkal összhangban;
- ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, valamint a Központ pénzügyi alapjaival való gazdálkodást;
- tevékenységéről jelentést terjeszt a Miniszteri Bizottság elé, e jelentésnek a jövőbeni tevékenységére vonatkozó elképzeléseket is tartalmaznia kell.
2. Az Igazgatótanács döntéseit a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza. Ügyrendi kérdésekben a leadott szavazatok többségével dönt.
3. Az Igazgatótanács legalább évente egyszer ülésezik a Központ székhelyén, ha csak másképpen nem dönt.
4. Az Igazgatótanács fogadja el saját ügyrendjét, valamint a Központ egyéb működési szabályait.
1. A munkaterv végrehajtásával és a közös titkárság működésével kapcsolatos kiadásokat a Kibővített Részegyezményben résztvevő Tagállamok és a résztvevő nem-Tagállamok által a Részegyezmény számára biztosított költségvetés fedezi.
2. A költségvetést és a hozzájárulások nagyságrendjét évente a Kibővített Részegyezményben résztvevő Tagállamok Miniszteri Bizottsága képviselőiből álló szerv állapítja meg; ha úgy célszerű, akkor a szóban forgó szervben a résztvevő nem-Tagállamok képviselői is jelen lehetnek, és szavazati joggal rendelkeznek.
3. Ezen túlmenően a Központ elfogadhat önkéntes és egyéb hozzájárulásokat, amelyeket az Európa Tanács Pénzügyi Szabályzatának 4.2. Cikkelyében foglalt rendelkezések szerint megnyitott külön számlára fizetnek be. Az ilyen hozzájárulásokat különleges célok megvalósítására lehet előirányozni.
4. A Pénzügyi Szabályzatot, mutatis mutandis, a Központ költségvetésének elfogadásánál és a költségvetéssel való gazdálkodásnál kell alkalmazni.
1. Az Osztrák Köztársaság a Központ számára térítésmentesen székhelyet és helyi titkárságot bocsát rendelkezésre.
2. A helyi titkársággal és a Központ működtetésével összefüggő kiadásokat az Osztrák Köztársaság fedezi.
3. Az Osztrák Köztársaság a jelen Cikkely szerinti kötelezettségei teljesítésével az e célból az osztrák jogszabályokkal összhangban létrehozott valamely egyesületet bízhat meg.
1. A Központ Titkárságáról, az Igazgató felelőssége mellett, az Európa Tanács főtitkára gondoskodik.
2. Az igazgató az élő nyelvek oktatása és tanulása terén jó hírnévnek örvendő intézményeket és független szakértőket hívhat meg.
3. Az osztrák hatóságok által biztosított és a Központ székhelyén működő munkatársak nem tartoznak az Európa Tanács állományába.
4. A Központ székhelye Grazban lesz.
A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikkelye által előírt többséggel elhatározhatja a jelen Alapszabály módosítását.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. augusztus 2. napjától kell alkalmazni.
