A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet rendelkezéseit
a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) kezelésében lévő lakás (a továbbiakban: lakás) bérletére és elidegenítésére, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére kell alkalmazni;
b) az önkormányzati lakásokra fennálló bérlőkiválasztási jog gyakorlása során úgy kell alkalmazni, hogy a költségvetési szerv a bérlő személyére és a szerződés időtartamára javaslatot tesz a bérbeadónak. A bérlőkijelölési jog gyakorlására – a lakbér mértéke és az Lt. 6–18. §-aiban meghatározott jogok, kötelezettségek kivételével – e rendelet előírásait kell alkalmazni.
2. § (1) A lakás a költségvetési szervvel szolgálati (közszolgálati és közalkalmazotti) jogviszonyban álló személynek adható bérbe.
(2) Ha az ilyen személynek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, kiskorú gyermekének a munkahellyel azonos településen önálló lakása van, részére lakás csak akkor adható bérbe, ha a lakása a szolgálati jogviszonyával összefüggő feladatára tekintettel nem minősül megfelelőnek.
(3) A lakásra a bérleti szerződést a költségvetési szerv köti meg, illetve gyakorolja a lakásra fennálló bérlőkiválasztási vagy a bérlőkijelölési jogot.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.
3. § (1) A bérleti szerződés csak a szolgálati jogviszony fennállásáig, illetőleg ennél rövidebb határozott időtartamra köthető.
(2) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki:
a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;
b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára 1994. január 1-jét megelőzően pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;
c) a munkahellyel azonos településen lévő magasabb komfortfokozatú, vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte (kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja);
d) a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény, elhallgatásával, vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette.
4. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – a házastársa és kiskorú (örökbefogadott, mostoha- és nevelt) gyermeke, valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamáig adható. Ezek lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja.
(2) A költségvetési szerv nem adhat hozzájárulást a lakás (a lakás egy része) albérletbe adásához, vagy másnak a használatába adásához, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéshez, illetőleg a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak a bérleti joga nem folytatható.
5. § (1) A volt bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a bérlő halála után – a lakásra fennálló rendelkezési jog megtartása mellett – legfeljebb 2 évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában abban életvitelszerűen lakott.
(3) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni, kivéve, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátottak a költségvetési szerv rendelkezésére, és ugyanazon vagy más településen önálló lakással nem rendelkeznek.
(4) A költségvetési szerv a nyugdíjba vonulásakor a vele legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban álló bérlővel másfél szobás lakásnál nem nagyobb lakásra a jogosult haláláig tartó bérleti szerződést köthet.
6. § (1) A lakások lakbérének mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
(3) A bérbeadót az általa a bérlő részére nyújtott – a 2. számú mellékletben meghatározott – külön szolgáltatásokért a bérleti szerződésben (vagy külön megállapodásban) meghatározott díj illeti meg.
7. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.
(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt – a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb 3 hónap elteltével a háromszorosára növekszik.
8. § (1) A lakások bérlői bérleti jogukat – a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján – egymással elcserélhetik.
(2) A feltétel bekövetkezéséig, illetőleg a határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a feltétel bekövetkezéséig, illetőleg a határozott időtartamra szóló szerződést kell kötni.
(3) Az állami tulajdonú, a költségvetési szerv kezelésében lévő lakás cseréjéhez a költségvetési szerv nem adhatja meg a hozzájárulást, ha a leendő új bérlő a költségvetési szervvel nem áll szolgálati jogviszonyban.
9. § (1) A lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el a költségvetési szerv vezetője előzetes hozzájárulásával:
a) a lakás a költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált, és
b) az épület és a hozzátartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2) Nem idegeníthető el a lakás, ha
a) a költségvetési szerv alapfeladatai ellátására szolgáló ingatlanon álló épület(ek)ben van;
b) műemléképületben van, és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá;
c) az ingatlant (vagy a benne lévő lakást és helyiséget) elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
(3) A bérbeadó költségére végzett átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés esetén a lakás a munkák elvégzésétől számított 5 évig nem idegeníthető el.
(4) A bérlőkijelölési vagy a bérlőkiválasztási joggal terhelt önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítése esetében is az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
10. § (1) Az elidegeníthető lakásra a bérlőt vagy hozzájárulásával egyenesági rokonát és örökbefogadott gyermekét elővásárlási jog illeti meg.
(2) Ha a jogosult az elidegeníthető lakásra nem él elővásárlási jogával, az általa lakott lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártától számított 5 év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni.
11. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások – ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel meghatározott – helyi forgalmi értéke alapján, különösen
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben levő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő,
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata,
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Ha a lakást a 10. § (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének 50%-a. A vételár megállapításakor az üres, beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.
(3) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.
12. § (1) Ha a lakást a 10. § (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra – a jogosultat kérelmére – havi egyenlő összegű, 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.
(3) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásából 20% engedmény illeti meg.
(4) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított 6 évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi 8% kamatot köteles fizetni.
(5) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.
13. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a költségvetési szerv javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése után ruházható át.
(2) A vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése esetén a költségvetési szerv a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni köteles.
14. § (1) A vevőt a törlesztési határidő elmulasztása esetén – legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével – írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.
(2) A vevőnek késedelme esetén a Polgári Törvénykönyv 301. §-ának (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot kell megfizetnie.
15. § (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül a lakást a vevő birtokába köteles adni. Az átadásra kerülő berendezések leltárát a birtokbaadásról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) Ha a társasház első közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelési kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg.
(3) A költségvetési szerv a kezelési kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal köteles írásban elszámolni a társasház-közösséggel.
16. § (1) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.
(2) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a helyiség vételára – a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő által történő megvásárlása esetén – a helyiség üres, beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb;
b) az üres állapotban, pályázat útján – a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban nem álló személy részére – értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja;
c) ha a gépkocsitárolás céljára szolgáló helyiséget a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 50%-át köteles egy összegben megfizetni; a fennmaradó összeg megfizetésére legfeljebb 5 évi részletfizetési kedvezmény adható 10%-os kamat mellett;
d) ha a c) pont szerinti vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a vételár 50%-át meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetőleg a többletfizetés összege után a vevőt 20% vételárengedmény, illetőleg engedmény illeti meg.
17. § (1) Az elidegenítésből származó bevételeket a költségvetési szervnek a kezelésében maradó lakások, helyiségek építésére, felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, illetőleg lakáscélú támogatásra kell felhasználni.
(2) A lakás és helyiség e rendelet szerinti elidegenítéséből származó bevételből kell levonni
a) az épület elidegenítésre való előkészítésének,
b) a földrészlet megosztásának,
c) a forgalmi érték megállapításának,
d) a társasházzá történő alakításnak, és
e) az elidegenítés lebonyolításának
a költségeit.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az Oktatási Minisztérium intézményi címrendje *
| Sorszám | Intézmény megnevezése | |
| 1. | OM Gazdálkodási Főosztály, Budapest | |
| 2. | OM Alapkezelő Igazgatósága, Budapest | |
| 3. | OM Szolgáltató Intézmény, Budapest | |
| 4. | Magyar UNESCO Bizottság, Budapest | |
| Egyetemek, főiskolák | ||
| 5. | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest | |
| 6. | Debreceni Egyetem, Debrecen | |
| 7. | Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest | |
| 8. | Szent István Egyetem, Gödöllő | |
| 9. | Kaposvári Egyetem, Kaposvár | |
| 10. | Miskolci Egyetem, Miskolc | |
| 11. | Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron | |
| 12. | Pécsi Tudományegyetem, Pécs | |
| 13. | Semmelweis Egyetem, Budapest | |
| 14. | Szegedi Tudományegyetem, Szeged | |
| 15. | Veszprémi Egyetem, Veszprém | |
| 16. | Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest | |
| 17. | Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest | |
| 18. | Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros | |
| 19. | Kecskeméti Főiskola, Kecskemét | |
| 20. | Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza | |
| 21. | Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas | |
| 22. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest | |
| 23. | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest | |
| 24. | Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest | |
| 25. | Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest | |
| 26. | Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest | |
| 27. | Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely | |
| 28. | Eszterházy Károly Főiskola, Eger | |
| 29. | Szolnoki Főiskola, Szolnok | |
| 30. | Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest | |
| 31. | Széchenyi István Főiskola, Győr | |
| 32. | Eötvös József Főiskola, Baja | |
| Továbbképző Intézetek | ||
| 33. * | ||
| 34. * | ||
| 35. * | ||
| Egyéb oktatási intézmények | ||
| 36. | Állami Artistaképző Intézet, Budapest | |
| 37. * | ||
| 38. * | ||
| Orsz. Ped. Könyvtár és Múzeum | ||
| 39. | Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest | |
| Kutató és szolgáltató intézetek | ||
| 40. * | ||
| 41. * | ||
| 42. | Professzorok Háza, Budapest | |
| 43. | Országos Közoktatási Intézet, Budapest | |
| 44. | Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest | |
| 45. * | ||
| 46. | Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIF Iroda), Budapest | |
| 47. * | ||
| 48. | Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont, Budapest | |
| 49. * | ||
| Regionális átképző központok * | ||
| 50. | Észak-Magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Miskolc | |
| 51. | Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Debrecen | |
| 52. | Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Pécs | |
| 53. | Székesfehérvári Reg. Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Székesfehérvár | |
| 54. | Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Békéscsaba | |
| 55. | Kecskeméti Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Kecskemét | |
| 56. | Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ, Budapest | |
| 57. | Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Nyíregyháza | |
| 58. | Szombathelyi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, Szombathely | |
I. A havi lakbér mértékének megállapítása:
1. A havi lakbér mértékének megállapításánál a helyi önkormányzati rendeletben a hasonló adottságú önkormányzati bérlakásokra megállapított lakbért kell alapul venni.
2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét a lakások településen belüli fekvése és műszaki állapota alapján 25%-kal növelheti.
3. A lakbér mértékét növelő tényezők:
a) zöldövezet,
b) a lakás olyan 1–6 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 200 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
4. Több növelő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés együttes mértéke a 25%-ot.
II. Külön szolgáltatások:
a) bútorhasználat,
b) a vízellátás és csatornahasználat, illetve szennyvízelszállítás biztosítása,
c) a felvonó használatának biztosítása,
d) a kapunyitás,
e) a központi fűtés és melegvízellátás,
f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, melynek egyedi fogyasztása mérhető,
g) elektronikus (távközlési és média) hálózathoz csatlakozás biztosítása,
h) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján nyújtott egyéb külön szolgáltatás.
