A jogszabály mai napon ( 2018.06.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

14/1996. (III. 5.) IKM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁS- ÉS HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

A rendelet hatálya

1. § E rendelet rendelkezéseit

a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) kezelésében levő, és

b) a költségvetési szerveket megillető bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog körébe tartozó (önkormányzati tulajdonú)

lakás (a továbbiakban együtt: szolgálati lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) használatára, hasznosítására és elidegenítésére kell alkalmazni.

SZOLGÁLATI LAKÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Bérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelezettségei

2. § (1) Szolgálati lakás a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személynek adható bérbe (a továbbiakban ideértve a más jogcímen történő lakáshasználatot is). Ha az ilyen személynek a munkahelyével azonos településen (városban) más lakása van, részére szolgálati lakás csak akkor adható bérbe, ha a szolgálati kötelezettségeit nem láthatja el szolgálati lakás nélkül.

(2) A szolgálati lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlója útján a költségvetési szerv vezetőjéhez kell írásban benyújtani.

(3) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy szolgálati lakás adható bérbe.

(4) A költségvetési szerv az átmenetileg üresen álló szolgálati lakást határozott időre - legfeljebb öt évre - más személy részére is bérbe adhatja.

3. § (1) A bérleti szerződés határozott időtartamra, illetőleg a szolgálati jogviszony fennállásáig vagy más feltétel bekövetkezéséig (a továbbiakban együtt: határozott idő) köthető.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, címét,

b) a lakás címét és műszaki jellemzőit,

c) a lakbér mértékét,

d) a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások ellenértékét és megfizetésének módját,

e) azt a kikötést, hogy a bérlő a szolgálati lakásba más személyt - a házastársa és kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokája kivételével - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be,

f) arra vonatkozó megállapodást, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után elhelyezésre tarthat-e igényt és milyen feltételekkel,

g) azt a feltételt, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő a szolgálati lakást milyen állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti külön szolgáltatások körét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti engedély csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamáig adható. Az engedélyezett idő lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a szolgálati lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja.

(5) A bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a szolgálati lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A szolgálati lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga vagy a bérlő köteles gondoskodni.

(6) A szolgálati lakás (lakrész) albérletbe vagy más használatába nem adható, arra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, illetőleg tartási és életjáradéki szerződés nem köthető. A szolgálati lakás csak a 7. §-ban foglaltak szerint cserélhető el.

4. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a szolgálati lakás átadásáért térítésre nem tarthat igényt és - a 7. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve - elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a bérlő halála után - a lakás szolgálati jellegének megtartása mellett - legfeljebb két évig használhatja a szolgálati lakást a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában abban életvitelszerűen lakott.

(3) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a szolgálati lakást elhagyni.

A szolgálati lakás bére

5. § (1) A lakbér mértékét és megállapításának feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A lakbért a bérbeadó a KSH által évente hivatalosan közzétett fogyasztói árindex *  figyelembevételével módosíthatja.

(3) A lakbért módosítani kell, ha a bérbeadó a bérlő hozzájárulásával a szolgálati lakás alapterületét, komfortfokozatát vagy a lakbér megállapításának feltételeit érintő változást hajt végre.

(4) Ha a bérlő a szolgálati lakást saját költségére a bérbeadó hozzájárulásával úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy azzal a lakás alapterülete nagyobb, vagy komfortfokozata magasabb értékű lesz, a lakbér a bérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímen nem növelhető.

(5) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott szolgáltatásokért jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díj illeti meg.

Lakáshasználati díj

6. § (1) A szolgálati lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj mértéke a szolgálati lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével háromszorosára növekszik.

Lakáscsere

7. § (1) Ha a bérlő a szolgálati lakásba költözésekor lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére, a bérleti jogviszonya megszűnésekor a korábbi lakásnak megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú lakás ugyanolyan jogcímen történő használatára tarthat igényt, mint amilyen jogcímen a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátott lakást használta. A bérlő halála esetén a bérlővel házastársi életközösségben együttlakó házastárs és gyermek jogosult a cserelakásra.

(2) A szolgálati jogviszonyban állók a szolgálati lakást a szerv vezetőjének hozzájárulásával elcserélhetik.

A lakás szolgálati jellegének megszüntetése

8. § A költségvetési szerv kezelésében levő szolgálati lakás szolgálati jellege - az elidegenítés kivételével - nem szüntethető meg.

A helyiségekre vonatkozó szabályok

9. § A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

10. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, rendszeres karbantartásával, felújításával, valamint a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek írásbeli megállapodása az irányadó; e feltételekről a szerződésben rendelkezni kell.

(2) A szerződő felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.

(3) A bérbeadó a bérlő házastársával nem köteles bérlőtársi szerződést kötni.

(4) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásos hozzájárulásával fogadhat be.

(5) Az életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződés köthető.

(6) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át, vagy cserélheti el.

(7) A bérleti szerződés akkor is megszűnik, ha

a) a bérlő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, és e szervezet jogutód nélkül megszűnik,

b) a helyiségben végzett tevékenységhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványt a bérlőtől visszavonták, vagy ő visszaadta.

MÁSODIK RÉSZ

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

A szolgálati lakás elidegenítésének feltételei

11. § (1) A szolgálati lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) a lakás a költségvetési szervnél elhelyezés céljára feleslegessé vált, és

b) a költségvetési szerv vezetője a lakás szolgálati jellegét megszüntette.

(2) Nem idegeníthető el a szolgálati lakás, ha

a) a költségvetési szerv vagy területi szervének székhelyéül (irodájául) szolgáló épületben van,

b) műemlék épületben van és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá,

c) a költségvetési szerv vezetője azt el nem idegeníthetővé nyilvánította,

d) elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt.

(3) Az átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés alatt álló szolgálati lakás csak a munkálatok befejezése után idegeníthető el.

12. § (1) Az elidegenítésre kijelölt szolgálati lakásra a bentlakó bérlőt, a bérlő hozzájárulásával vele együttélő házastársát és gyermekét, egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott és nevelt gyermekét elővásárlási jog illeti meg. Ha a bérlő elővásárlási jogával nem kíván élni, a költségvetési szerv a bérlő írásbeli kérelmére legfeljebb a meglevő szolgálati lakásával azonos komfortfokozatú és szobaszámú másik lakást adhat bérbe a bérleti jogviszonyból még fennmaradó időre.

(2) Ha a bérlő az elidegenítésre kijelölt szolgálati lakásra nem él elővásárlási jogával és az (1) bekezdés szerinti másik lakásra sem tart igényt, az általa lakott szolgálati lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb a vételi ajánlati kötöttség lejártától számított öt év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni.

A vételár megállapítása és megfizetése

13. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

a) az épület településen belüli fekvése,

b) az épületben levő lakások száma,

c) az épület felszereltsége, állapota,

d) a felújítás óta eltelt idő és

e) a lakottság ténye

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Ha a lakást a 12. § (1) bekezdés szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár az üres, beköltözhető lakás (a továbbiakban együtt: üres lakás) forgalmi értékének 50%-a. A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak összegét.

(3) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesíthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakást annak a javára kell eladni, aki (amely) a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.

14. § (1) Ha a lakást a 12. § (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár legfeljebb 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra havi egyenlő összegű, legalább 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.

(3) A szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt a fennálló tartozásából 20% engedmény illeti meg.

(4) A 12. § (1) bekezdésében meghatározott jogosulttal kötött adásvételi szerződésnél a vevőt a megállapodás megkötésétől számított hatodik év utolsó napjáig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E határidőt követő időszakra a vevő - eltérő rendelkezés hiányában - a fennmaradó vételár után 8% kamatot köteles fizetni.

(5) Az üres, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.

15. § (1) Ha a lakás vásárlása részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a költségvetési szerv javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése után ruházható át.

(2) A vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése esetén a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni kell.

16. § (1) A vevőt a törlesztési határidő elmulasztása esetén legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani kötelezettsége teljesítésére.

A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.

(2) A vevőnek - késedelme esetén - a tartozás teljes összege után a Polgári Törvénykönyvben meghatározott törvényes kamatot kell megfizetnie.

A lakás birtokbaadása

17. § (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül a lakást a vevő birtokába köteles adni. Az átadásra kerülő berendezések leltárát, valamint a lakás fenntartásával, használatával kapcsolatos költségelszámolást a birtokbaadásról szóló jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Ha a társasház alakuló közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelői kötelezettsége a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(3) A költségvetési szerv a kezelői kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal köteles írásban elszámolni a társasházközösséggel.

A helyiségek elidegenítése

18. § A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a helyiségnek vételára - a bérlő által történő megvásárlása esetén - az üres helyiség forgalmi értékénél nem lehet magasabb;

b) az üres állapotban, pályázat útján értékesített helyiség vételára - a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetében - a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet;

c) ha a gépkocsitárolás céljára szolgáló helyiséget a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 50%-át köteles egy összegben megfizetni; a fennmaradó vételárhátralék megfizetésére legfeljebb ötévi részletfizetési kedvezmény adható 10%-os kamat mellett;

d) ha a c) pont szerinti vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy 50%-ot meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetőleg az 50%-ot meghaladó többletfizetés után a vevőt 20% vételárengedmény illeti meg:

e) a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban nem álló vevő a helyiséget - elidegenítése esetén - üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolhatja meg.

Az elidegenítéssel összefüggő egyéb rendelkezések

19. § (1) Az elidegenítésből származó bevételeket a költségvetési szervnek a kezelésében maradó lakások, helyiségek építésére, felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, illetőleg lakáscélú támogatásra kell felhasználnia.

(2) A lakás és helyiség e rendelet szerinti elidegenítéséből származó bevételeiből kell fedezni

a) az épület elidegenítésre való előkészítésének,

b) a földrészlet megosztásának,

c) a forgalmi érték megállapításának,

d) a társasházzá történő alakításnak és

e) az elidegenítés lebonyolításának

költségeit.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) E rendelet hatálybalépésekor fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyra a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogviszonyt a bérlő folytathatja, ha szolgálati jogviszonya nem neki felróható okból szűnik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő térítésre jogosult, ha a bérleti jogviszony megkezdésekor használatbavételi díjat fizetett. A térítés mértéke - ha a felek másként nem állapodnak meg - a fizetett használatbavételi díjnak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamatokkal növelt összege, legfeljebb azonban a lakás beköltözhető forgalmi értékének 20%-a lehet.

(4) A (1) bekezdés szerinti bérleti jogviszony esetén a lakás e rendelet szerinti elidegenítéséhez a lakás szolgálati jellege csak abban az esetben szüntethető meg, ha

a) a bérlő a költségvetési szervvel legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban áll, vagy

b) a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult legalább 5 éves lakáshasználattal rendelkezik.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 14/1996. (III. 5.) IKM rendelethez * 

A rendelet hatálya alá tartozó szervek

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

IKM Gazdasági Igazgatósága

IKM Jóléti Intézmények Igazgatósága

Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet * 

Dunakanyar Intézőbizottság Titkársága

Közép-Tiszavidéki Intézőbizottság Titkársága

Balatoni Intézőbizottság Titkársága

Mátra-Bükki Intézőbizottság Titkársága

Sopron-Kőszeghegyaljai Intézőbizottság Titkársága

Velence-tavi térségi Tanács Titkársága

Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság * 

Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőségellenőrző Intézet

Magyar Állami Földtani Intézet

Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Magyar Energia Hivatal

Magyar Kézilőfegyver-vizsgáló Hivatal

Magyar Szabadalmi Hivatal

MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala * 

Országos Mérésügyi Hivatal

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár

Országos Atomenergia Hivatal

2. számú melléklet a 14/1996. (III. 5.) IKM rendelethez

I. A havi lakbér mértéke és megállapításának feltételei

1. A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után:

a) összkomfortos lakás esetén: ......50......Ft/m2
b) komfortos lakás esetén: ......45......Ft/m2
c) félkomfortos lakás esetén: ......25......Ft/m2
d) komfort nélküli lakás esetén: ......15......Ft/m2

2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét a lakások településen belüli fekvése és műszaki állapota alapján 25%-kal növelheti, vagy csökkentheti.

3. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) zöldövezet,

b) a lakás olyan 1-6 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 200 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) a lakás alagsorban van,

b) a lakás településen és épületen belüli kedvezőtlen fekvése.

5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés vagy csökkentés együttes mértéke a 25%-ot.

II. A bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatás lehet:

a) beépített bútorhasználat,

b) a vízellátás és csatornahasználat, illetve szennyvízszállítás biztosítása,

c) a felvonó használatának biztosítása,

d) a kapunyitás,

e) a központi fűtés és melegvízellátás,

f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,

g) a rádió és televíziók vételének biztosítása,

h) szemétszállítás,

i) a bérbeadó és bérlő megállapodása alapján nyújtott egyéb szolgáltatás.


  Vissza az oldal tetejére