A jogszabály mai napon ( 2024.04.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyarország területén * 

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre (a továbbiakban: szervezett munkavégzés),

b) * 

(2) *  E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyarország területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is.

(3) *  A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás), illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek foglalkozási betegségeinek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására az illetékes miniszter által – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – kiadott külön jogszabály az irányadó.

(4) * 

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,

aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,

ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;

b) *  bejelentésazonosító: a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa által adott azonosító szám. Az első öt számjegy a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának pecsétszáma, a hatodik és a hetedik számjegy évszázad nélkül a bejelentés éve, az utolsó három számjegy az orvos által adott sorszám;

c) biológiai expozíciós (hatás) mutató: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők;

d) *  bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját megállapította;

e) különösen bonyolult eset:

ea) ha mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok vagy mérések elvégzése szükséges,

eb) a munkavállaló részvételi jogainak érvényesítése érdekében a vizsgálatokba történő bevonása,

f) *  halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) *  Az orvosi tevékenység körében észlelt – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. számú mellékletében szereplő – foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64/C. §-a szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül

kell megtenni.

(2a) * 

(2b) * 

(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(4) *  Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(5) *  Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(6) *  A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv végzi a bejelentést.

4. § *  (1) *  Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató – az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül – azonnal értesíti a munkavédelmi hatóságot, amely azonnal értesíti a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet és a minisztert.

(2) *  Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságot.

(3) *  Amennyiben a betegellátó az Eüak. 15/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz továbbította, a munkavédelmi hatóság a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti.

5. § (1) *  A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálja. A fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálhatja.

(1a) *  Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) vagy a munkavédelmi hatóságnál, a foglalkozási eredetet a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el.

(2) *  A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásában – ha azt a munkavédelmi hatóság kezdeményezi – részt vesz

a) a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselője vagy

b) az a) pontban nevesített szakképesítéssel rendelkező megbízott orvos.

(3) *  Az (1) és (1a) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5) *  Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl bevonja * 

a) *  növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt;

b) *  a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

c) *  állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

d) *  a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt.

(6) *  A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.

(7) *  Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében a kivizsgálás vezetője öt példányban vizsgálati lapot állít ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi hatóság megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbít.

(7a) *  A (7) bekezdés szerint alkalmazandó vizsgálati lapot és az annak részét képező kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A vizsgálati lap tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót;

b) a munkavállaló TAJ számát;

c) a bejelentés tárgyát képező megbetegedést okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálatának leírását, különösen a mérések irányát, időpontját, eredményeit;

d) a megtett intézkedéseket;

e) a megbetegedés okát;

f) az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok időpontját;

g) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató a magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához;

h) a kivizsgálást követő hatósági intézkedés ismertetését;

i) az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes leírását.

(8) *  A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a bejelentőlap és a vizsgálati lap beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül bírálja el, mely határidő adatkiegészítést vagy a bejelentett személy személyes szakorvosi vizsgálatát igénylő esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható, és ennek során jogosult:

a) saját hatáskörben – betegség esetén – további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;

b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;

c) *  kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi hatóság útján;

d) külső szakértőt igénybe venni.

(9) *  Betegség esetén, annak (8) bekezdés szerinti elbírálását követően foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 5 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.

(9a) *  A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az értesítés tartalmazza:

a) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét),

c) a bejelentés helye szerinti telephely címét.

(9b) *  A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.

(9c) *  A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az Eüak. 33. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével értesíti a munkáltatót.

(10) *  A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát

a) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá

c) *  TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére

küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

5/A. § *  (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az általa észlelt, külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetről a munkavállaló leletének kézhezvételét követő 1 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.

(2) A munkáltatónak a fokozott expozíciós eset kivizsgálását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint az esetről való tudomásszerzés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben hatvan napon – belül a lehetséges okokat fel kell tárni, és intézkedni kell a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. A kivizsgálást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő bevonásával kell lefolytatni.

(3) A tömeges fokozott expozíciós esetet a munkáltatónak az esetről való tudomásszerzést követően – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

5/B. § *  (1) A munkáltató az általa kivizsgált fokozott expozíciós esetről – a miniszter honlapján közzétett módon – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a fokozott expozícióval érintett munkavállalókra vonatkozóan személyenként kell kitölteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) *  a bejelentésazonosítót, a vármegyekódot;

b) a fokozott expozíció megnevezését, valamint az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

e) az érintett munkavállaló jelenlegi munkakörben végzett tevékenységét, FEOR kódját, jelenlegi és előző munkáltatóknál betöltött korábbi munkaköreit (a munkakörök felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

f) a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

g) a fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat vagy a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós (hatás) mutató vizsgálati eredményeit;

h) a bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban a korábbi munkahelyein előforduló fokozott expozíciót vagy megbetegedést;

i) az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat tényét, eredményeit;

j) az érintett munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának eredményét;

k) az adott munkakörben végzett biológiai monitor/audiológiai vizsgálat előírt gyakoriságát, az utolsó öt biológiai monitor/audiológiai vizsgálat dátumát, eredményeit;

l) a fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszaki vizsgálatának eredményeit, különösen a mérések irányát, időpontját;

m) a fokozott expozíció okát;

n) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató magatartásával hozzájárult-e a fokozott expozíció kialakulásához;

o) a fokozott expozíciós eset körülményeinek, okainak és a kivizsgálás tapasztalatainak, valamint a kivizsgálás során hozott munkáltatói intézkedések részletes, tartalmi ismertetését;

p) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő észrevételeit, véleményét, javaslatát és azt, hogy a kivizsgálással egyetértenek-e;

q) annak igazolását, hogy az eset kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő részt vett.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a zaj okozta fokozott expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiológiai leleteket és az akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés jegyzőkönyvét vagy

b) a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós mutatók laboratóriumi vizsgálati eredményeit, valamint a munkahelyi levegőszennyezettség meghatározására irányuló vizsgálatok eredményeit.

5/C. § *  (1) A munkáltató a vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet, a laborleletet, valamint a mérési eredményeket elektronikusan vagy egyéb úton 3 munkanapon belül megküldi a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

(2) *  A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról az Mvt. 64/E. §-a szerint nyilvántartást vezet.

(3) A munkavédelmi hatóság az 5. § (2) és (3) bekezdésben felsorolt iratokat azok beérkezésétől számított 8 napon belül nyilvántartás céljából megküldi a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek.

5/D. § *  (1) * 

(2) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.

6. § *  A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi hatóság értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

A helyi feladatok meghatározása

7. § A munkáltató köteles

a) a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani;

b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a 6. §-ban említett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni;

c) *  halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.

Hatálybalépés

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

(3) Ez a rendelet nem érinti a munkabalesetek és a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget.

(4) *  E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

9. § *  Ez a rendelet

a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez * 

2–6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez *