Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
1996. évi XLV. törvény
a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról *
A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja – a magyar felsőoktatási rendszer részeként a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek feladataihoz, sajátos szolgálati és életviszonyaihoz igazodó körülmények között – e szervek tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése. *
A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetői, oktatói és hallgatói jogállás szabályozása érdekében – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-ának (2) bekezdése alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényre is figyelemmel – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: *
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1. § (1) * Ezt a törvényt kell alkalmazni a rendvédelmi felsőoktatási intézmény
b) * oktatóira, tudományos kutatóira (a továbbiakban együtt: oktatók), valamint
c) * nappali, levelező és távoktatási munkarendben felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő, magyar állampolgárságú hallgatóira és honvéd tisztjelöltjeire (ha e törvény eltérően nem rendelkezik a továbbiakban együtt: hallgató).
a) * fegyveres szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
c) * kettős jogállású hallgató: a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat,
f) * ösztöndíjas hallgató: a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert nappali tagozatos személy, aki valamely fegyveres szervvel vagy az idegenrendészeti és menekültügyi hatósággal (a továbbiakban együtt: szerződő szerv) kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
g) * polgári hallgató: az a hallgató, aki nem tartozik a c), vagy f) pont hatálya alá,
7. § * (1) A hivatásos állomány tagja az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza.
(2) * A hivatásos állomány tagját a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásba kell helyezni, ha
a) az oktatói, tudományos kutatói munkakörben való alkalmazás megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
24. § * (1) * Az ösztöndíjas hallgató juttatásait külön jogszabály és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a szerződő szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.
(2) * Az ösztöndíjas hallgató az ösztöndíjszerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő szervnél hivatásos szolgálatot teljesít vagy kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, a szerződő szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.
26. § * (1) Az ösztöndíjas hallgató külön jogszabály szerint egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés viselésére köteles.
(2) * Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
(3) * Az ösztöndíjas hallgató az intézményt csak az intézmény Szabályzatában foglaltak szerint, engedéllyel hagyhatja el.
b) az ösztöndíj szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
c) az ösztöndíj szerződés hallgató által történő felbontásával, az erre vonatkozó nyilatkozat benyújtását követő 8. napon,
d) * a szerződő szerv által az ösztöndíjas hallgató részére megküldött, az ösztöndíj szerződés egyoldalú felbontásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8. napon.
(2) * Az ösztöndíjszerződést a hallgató és a szerződő szerv közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.
(3) * A szerződő szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az ösztöndíjszerződést, ha *
a) * az Országgyűlés vagy a kormány döntése alapján a szerződő szerv állományát érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, illetőleg ha az átirányítást a hallgató nem vállalta;
b) a hallgató a szerződésben vállalt valamely kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette;
(4) * Ha az ösztöndíjas hallgatói jogviszony az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján szűnt meg, a hallgató tanulmányait azon a szakon, amelyre felvételt nyert, polgári hallgatóként államilag támogatott képzésben folytathatja, feltéve, hogy az adott szakon folyik civil képzés. Ennek hiányában a hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. A hallgató más szakra akkor helyezhető át, ha az ösztöndíjszerződése nem a hallgató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg.
(5) * Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, az ösztöndíjszerződésben vagy a (2) bekezdés szerinti megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E törvény alkalmazásában az egészségi ok a szerződő szerv érdekkörében felmerült oknak minősül.
Kettős jogállású hallgató
32. § (1) * A kettős jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredő jogaira és kötelességeire a Hszt. az irányadó.
(2) * A kettős jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségére a Hszt. szabályai az irányadóak.
(3) A kettős jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettős jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetőleg formaruha viselésére köteles.
(5) * A kettős jogállású hallgató esetében – a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken túlmenően – az Ftv. 35. §-ának (6) bekezdése és 70–72. §-a sem alkalmazható.
33. § * Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként államilag támogatott képzésben folytathatja.
(2) * A rendészeti képzésben részt vevő polgári hallgató szakmai gyakorlatára, formaruha és évfolyamjelzés viselésére az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó 25. § (3) bekezdésének, valamint a 26. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.
49. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba. E törvény hatálybalépése az azt megelőzően kötött tanulmányi szerződésekben foglalt hivatásos állományba vételi kötelezettséget nem érinti.
(2) * A honvéd tisztjelölt jogállással összefüggésben 2011. február 1-jéig a megkötött ösztöndíjszerződéseket módosítani kell.
49/B. § * E törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol törvény, kormányrendelet, illetve HM rendelet ösztöndíjas hallgatót említ, azon a honvéd tisztjelöltet is érteni kell.