A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek vízgazdálkodási hatósági hatásköréről és a hatósági jogkör gyakorlásáról a következőket rendeli el:
1. § * (1) * A vízgazdálkodásról szóló törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint az e rendeletben meghatározott, vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági jogkört – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a területi vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) gyakorolja.
(2) * A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint a 25. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja. Felügyeleti szervként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet
a) 1/A. § (1) bekezdés b)–d) pontját,
b) 1/B. § (4) bekezdés b) és d)–f) pontját, valamint (5) bekezdését,
c) 1/C. §-át,
d) 1/E. §-át,
e) 1/F. § (2)–(4) bekezdéseit,
f) * 1/G. §-át, 1/I. §-át,
g) 2. §-át,
h) * 4. §-át, 4/B. §-át,
i) 5. § (2a) bekezdését,
j) 5/A–5/G. §-át,
k) 6–8. §-át,
l) 8/A. § (3) és (4) bekezdését,
m) 8/B. és 8/C. §-át,
n) 8/E–10. §-át,
o) 21–23. §-át,
p) * 23/A–23/G. §-át.
1/A. § * (1) * A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül
a) * a létesítő, bejelentésköteles tevékenység esetén a bejelentő,
b) ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vizeket, medret vagy vízilétesítményt érint, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság),
c) az érintett mezőgazdasági vízszolgáltató,
d) termőföld érintettsége esetén, a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett termőföld földhasználati nyilvántartásban bejegyzett földhasználója,
e) a d) pont kivételével a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
f) * az üzemeltető.
(2) E rendelet alkalmazásában az állami tulajdonban álló ingatlan esetében tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet kell érteni.
1/B. § * (1) A vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelem tartalmazza – az Ákr. 36. § (1) bekezdésében, érintettség esetén a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozásról szóló és a vízügyi hatósági eljárások szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletekben, valamint a (3)–(5) bekezdésben foglaltak mellett – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Min. r.) meghatározott engedélyezési tervdokumentációt, elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációt.
(2) * Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles, az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint a 4/B. § szerinti bejelentést
a) vízügyi hatósági eljárás esetén
aa) a Vgtv.-ben meghatározott, VIZEK elnevezésű elektronikus rendszerben (a továbbiakban: VIZEK rendszer) vagy
ab) papír alapon, valamint egy példány elektronikus adathordozón benyújtott engedélyezési tervdokumentációval,
b) helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás esetén papír alapon vagy elektronikus úton egy példány engedélyezési tervdokumentációval
nyújtja be.
(3) * Ha jogszabályban meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben, bejelentésben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a vízügyi hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelem, a bejelentés benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.
(4) A kérelmezőnek a kérelem részeként igazolnia kell *
a) ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) – az engedélyezési dokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő – hozzájárulásának meglétét,
b) közcélú vízilétesítmény elhelyezésénél, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (1) bekezdése] esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője és a szolgalom alapítását kérő közötti – a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó – megállapodás meglétét, megállapodás hiányában az annak sikertelenségét igazoló nyilatkozatot és az ingatlan tulajdonosa megkeresésének igazolását [Vgtv. 20. § (4) bekezdés],
c) a d) pont kivételével, ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve – az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén a vagyonkezelője – a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő – írásbeli hozzájárulásának meglétét,
d) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, üzemeltetése vagy megszüntetése termőföldet érint vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy részeként valósul meg, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve –, a létesítő (kérelmező) nyilatkozatának fennállását arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő megállapodással,
e) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét,
f) valamennyi vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény esetén – elvi vízjogi és fennmaradási engedélynél az erre irányuló kérelemnél, vízhasználat önálló engedélyezése esetén a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemnél, különben a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemnél – a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét.
(5) * A vízügyi igazgatóság a nyilatkozatát az engedélyezési tervdokumentáció – elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentáció –, valamint a vízügyi igazgatóság által közzétett módon történő megkeresés alapján, a megkeresés megérkezésétől számított húsz napon belül adja ki a kérelmezőnek. A vízügyi igazgatóság nyilatkozata tartalmazza
a) a vízügyi objektumazonosítót, a nyilatkozat kiállítását megalapozó dokumentáció számát és kiállítási dátumát,
b) vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben lévő ingatlan érintettsége esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, feltétellel történő hozzájárulást vagy a hozzájárulás elutasítását és annak indokolását,
c) a (4) bekezdés e) pontja szerinti érintettség esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, vagy – ha az igényelt vízkészlet mennyiségi korlát vagy vízvédelmi ok miatt nem vehető igénybe, vagy a tervezett megvalósítás a felszín alatti víztartó képződmények, a felszíni víz medrének, a vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését vagy a vízkárelhárítást veszélyezteti – a hozzájárulás elutasítását és annak indokolását, továbbá hozzájárulás esetén a víztest(ek) állapotára és az igénybe venni kívánt vízkészlet jellegére vonatkozó adatokat.
(6) * A vízügyi igazgatóság nem ad vízügyi objektumazonosítót abban az esetben, ha a kérelem részét képező, az (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott vagyonkezelői hozzájárulást elutasítja.
1/C. § * A vízügyi igazgatóság a Vgtv.-ben biztosított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentessége
a) vízkárelhárítás, vízrendezés, folyó- és tószabályozás (ideértve a vízkormányzást biztosító zsilipek és duzzasztó művek vízilétesítményeit, továbbá a tavak, duzzasztóművek, vízkivételt biztosító zsilipek, kisvízi erőművek létesítését, fennmaradását is) esetén az elvi, a létesítési, az üzemeltetési, a fennmaradási engedély kiadására, azok módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
b) monitoring kút létesítése esetén az elvi, a létesítési, az üzemeltetési, a fennmaradási engedély kiadására, azok módosítására, az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra, az üzemeltetési engedély szüneteltetésére és visszavonására,
c) monitoring kút eltömedékelése esetén a megszüntetési engedély kiadására, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
d) vízvezetési szolgalom, vízhasználati szolgalom alapítására, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
e) hidrogeológiai védőidom, illetve védőterület kijelölésére, módosítására és az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
f) szennyező anyagok elhelyezésének engedélyezésére, módosításra és a környezethasználó személyében bekövetkezett változás miatt szükséges módosításra,
g) mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút vízjogi üzemeltetési engedélyének vagy fennmaradási engedélyének kiadására, szüneteltetésére, visszavonására, egyszerűsített eljárásban történő módosítására
terjed ki.
1/D. § * (1) A vízügyi hatóság az eljárás során két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra az ügyfelet. A második hiánypótlási felhívásra a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel kerülhet sor.
(2) A vízügyi hatósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.
(3) Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.
1/E. § * (1) A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a tényállás tisztázása érdekében tartott közmeghallgatás helyéről – a valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján tartott közmeghallgatás esetén a közmeghallgatás módjáról és elérhetőségéről – valamint idejéről legalább öt nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket.
(2) A közmeghallgatáson hangfelvétel vagy kép és hangfelvétel készül. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Ha a közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül sor, a vízügyi hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.
(4) Az eljáró hatóság – szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával – a (3) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.
1/F. § * (1) * A vízügyi hatóság a döntését írásban – ideértve az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben meghatározott elektronikus utat is – közli az ügyfelekkel.
(2) * Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, a hatósági határozatot – az írásbeli, E-ügyintézési tv. szerinti közlés helyett – hirdetmény útján kell közölni, valamint a hatósági határozatról készült közleményt közhírré kell tenni.
(3) * A kérelmező, bejelentő ügyféllel és képviselőjével, valamint az 1/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyféllel a hatósági határozatot akkor is írásban – ideértve az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben meghatározott elektronikus utat is – kell közölni, ha hirdetményi közlésnek van helye.
(4) Ha a határozat ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés tárgyát érintő jogot, kötelezettséget, jogilag jelentős tényt tartalmaz, a vízügyi hatóság a véglegességről szóló értesítést az illetékes ingatlanügyi hatóság részére is megküldi.
1/G. § * A vízügyi hatóság az ügyfél kérelmére, a vízikönyvben nyilvántartott adat igazolására vagy a folyamatban lévő, vízjogi engedélyezés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki
a) a vízjogi engedélyhez kötött vízilétesítmény, vízimunka vagy vízhasználat megvalósításához szükséges pénzügyi forrás elnyerésére kiírt pályázaton, vagy
b) közbeszerzési eljáráson
való részvétel érdekében.
1/H. § * Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.
1/I. § * A vízügyi igazgatóság az 1/B. § (5) bekezdése szerinti vagyonkezelői hozzájárulást, nyilatkozatot és az objektumazonosítási nyilatkozatot egyidejűleg adja ki.
1/J. § * (1) Ha a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. §-a szerinti geotermikusenergia-kutatás állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti vagy arra közvetlen hatással van, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó geotermikus energia kutatásának engedélyezése során, vagy – ha a kutatási engedélyezési eljárásban még nem álltak rendelkezésre a hozzájárulásra vonatkozó döntés meghozatalához szükséges adatok – a geotermikus védőidom megállapítására és módosítására vonatkozó eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét is.
(2) A vízügyi igazgatóság a nyilatkozatát a geotermikus kutatási engedély iránti kérelmet tartalmazó megkeresés alapján, az 1/B. § (5) bekezdés c) pontja szerinti tartalommal adja ki a kérelmezőnek a megkeresés megérkezésétől számított húsz napon belül.
1/K. § * A végleges határozatot közölni kell a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki.
1/L. § * A hatóság az engedélyezési eljárásában – az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett – a 4. mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.
2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
(2) * Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából a tervező is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.
(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:
a) a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;
b) a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minőségének határértékeit;
c) * a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit;
d) azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezővé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.
(4) * Az elvi vízjogi engedély – ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak – a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.
(5) * Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.
(6) * Az elvi vízjogi engedély – a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel – az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének véglegessé válásáig, de az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.
(6a) * Az elvi vízjogi engedély
a) az egyes vízgazdálkodási és kármentesítési célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet] 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek, valamint
b) az egyes víziközmű-beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet] 2. mellékletében foglalt beruházások
esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos, kivéve, ha az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélye ennél korábbi időpontban véglegessé válik.
(7) * Ha az építtető az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszűnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott – a vízügyi hatóságot terhelő – kötelezettség.
(8) * A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Khvr.) hatálya alá tartozó, vagy az ezek megvalósításához szükséges vízimunka, vízilétesítmény esetén elvi vízjogi engedélyezési eljárás a Khvr. szerinti eljárást vagy eljárásokat megelőzően nem folytatható le.
3. § (1) * A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.
(1a) * A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő szolgalom alapítása esetén a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a szolgalom ellenértékének a vagyonkezelő részére történő kifizetését, vagy azt, hogy a szolgalmi jog ellenértéke kifizetése nélkül a vízjogi létesítési engedélyt a hatóság kiadhatja.
(2) * Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének – a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő – legalább 2 év időtartamra kiadott hozzájárulásával adható ki, azonban az 1/B. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ott szereplő nyilatkozat is elfogadható. E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható.
(3) * Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.
(3a) * Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a Vgtv. 20. § (3a) bekezdése alá eső vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
(3b) * Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtását szolgáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti környezeti kármentesítési célú vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
(4) * A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény – tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre – mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó feltételeknek.
(4a) *
(5) * Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély akkor adható, ha
a) ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, valamint az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi,
b) a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat, valamint
c) a hasznosítás során nem alakul ki hidrodinamikai hatás a bányafelügyelet által megállapított geotermikus védőidommal, és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízigény kielégítési sorrend érvényesül.
(6) * A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít – az érintett ingatlan vonatkozásában fennálló polgári jog szerinti jogosultság megléte esetén – az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
(7) * A létesítési engedély – a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel, valamint a (7b) bekezdésben meghatározott kivétellel – az engedélyben meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható.
(7a) * Ha a vízjogi létesítési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelem közműveket érint és a műszaki tervdokumentáció tartalma változatlan, a közmű kezelője (üzemeltetője) tizenöt napon belül adja meg nyilatkozatát, illetve hozzájárulását. Ha a közmű kezelője (üzemeltetője) a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát a megkeresésben foglalt tartalommal megadottnak kell tekinteni.
(7b) * A létesítési engedély a 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek, valamint a 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt beruházások esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos.
(8) * A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.
(9) * Próbaüzemeltetést kell végezni
a) a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá
b) a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,
c) az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű – a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő – használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.
(10) * Próbaüzemeltetést lehet végezni – a (9) bekezdésben érintett esetek mellett –, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.
(11) * A próbaüzemeltetés időtartamát – amely nem hosszabbítható meg – a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra figyelemmel kell meghatározni.
(12) * A vízügyi hatóság engedélye szükséges – a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések, valamint a 24. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.
(13) * A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi hatóságra vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
4. § * (1) * A végleges vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező rendszeren vízimunka végzéséhez vagy vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése szükséges, ha a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, továbbá a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló rendeletekben meghatározott víziközmű hálózat tervezett rekonstrukciója, illetve fejlesztése
a) nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott ivóvíztermelésre és szennyvíztisztításra vonatkozó mértékadó kapacitását vagy a törzshálózat kapacitását és nyomvonalát, vagy
b) 100 métert meg nem haladó hálózatbővítés, és a hálózatbővítés során a közmű-üzemeltetési feltételeket jelentősen befolyásoló létesítmények nem létesülnek, valamint a hálózatbővítésnek igazoltan nincs jelentős hatása a vízkivétellel érintett víztest vagy a befogadó vízfolyás állapotára.
(1a) * Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a közmű-üzemeltetési feltételeket jelentősen befolyásolónak minősül az olyan rekonstrukció és fejlesztés, amely a víziközmű-elem funkcióját befolyásolja.
(2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.
(3) *
(4) * Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.
(5) *
4/A. § * (1) * A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni, kivéve a 4/B. § szerinti esetet.
(2) * Ha a megszüntetésre kerülő vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem áll az (1) bekezdés szerinti kérelmező tulajdonában vagy vagyonkezelésében – ugyanakkor a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak –, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének írásbeli hozzájárulásával adható ki, kivéve a 4/B. § szerinti esetet.
(3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény létesítésének, üzemeltetésének engedélyezése, vagy az engedély módosítása során a vízügyi hatóság a 6. § (1) bekezdése szerinti vízvezetési szolgalmat alapított.
(4) A megszüntetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen, hogy
a) a megszüntetés megfelel-e a vonatkozó műszaki és biztonsági, vízgazdálkodási és vízvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek,
b) a vízilétesítmény elbontását, leszerelését, eltávolítását, eltömedékelését jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási feljegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett megszüntetési tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó vízilétesítmény vagy más építmény állapotát.
(5) A megszüntetési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására vagy eltömedékelésére.
(6) A vízilétesítmény megszüntetése esetén a megszüntetéssel érintett területet rendezni kell. Amennyiben jogszabály rekultivációsterv-készítési kötelezettséget ír elő, a vízilétesítmény megszüntetését, valamint a terület rendezését a rekultivációs tervben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani.
(7) * A megszüntetési engedély – a (7a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy
b) a vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték, és azt folyamatosan végzik.
(7a) * A megszüntetési engedély a 309/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése szerinti projektek, valamint a 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt beruházások esetében a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított öt évig hatályos.
(8) * A vízilétesítmény megszüntetését a munkálatok befejezését követően a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni. A vízügyi hatóság megvizsgálja, hogy a megszüntetés az erre vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően került-e végrehajtásra és a vizsgálat eredményétől függően intézkedik a Vgtv. 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok vízikönyvi nyilvántartásból való törléséről.
(9) Ha a vízilétesítmény és a kapcsolódó vízhasználat megszüntetése az ingatlan-nyilvántartás módosításának szükségességét vonja maga után, a vízügyi hatóság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(10) * Ha a vízügyi hatóság kút megszüntetéséről dönt, döntéséről évente, a tárgyévet követő év január 31-ig a vízügyi igazgatóságot értesíti.
(11) * A vízjogi létesítési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetében a megszüntetési engedély iránti kérelem a Min. r. 3. mellékletében meghatározott esetekben az ott meghatározott egyszerűsített felhagyási, bontási, illetve eltömedékelési tervdokumentációt tartalmazza.
4/B. § * (1) A mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény bejelentés alapján, vízjogi engedély nélkül megszüntethető, ha a vízilétesítmény
a) az 1. melléklet 4. pontja szerinti IV. felügyeleti kategóriába tartozik, és
aa) saját célú,
ab) a bejelentő tulajdonában van,
ac) üzemeltetése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással nem bír,
ad) megszüntetésével kapcsolatban nincs ellenérdekű fél,
b) az 1. melléklet 3. pontja szerinti III. felügyeleti kategória 3.2. és 3.5. pontjába tartozik, és
ba) az a) pont aa)–ad) alpontjában foglalt feltételeknek megfelel, valamint
bb) a bejelentő a bejelentéshez jogszabályban meghatározott egyszerűsített megszüntetési tervdokumentációt nyújtott be.
(2) A vízilétesítmény megszüntetésére irányuló, a vízügyi hatóságnak szóló bejelentésben a bejelentő nyilatkozik a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben arról, hogy
aa) a megszüntetendő vízilétesítmény megfelel az (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ac) alpontja szerinti feltételeknek,
ab) a vízilétesítmény elbontását, leszerelését, eltávolítását, eltömedékelését jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja,
ac) a megszüntetésre irányuló kivitelezési tevékenység nem veszélyezteti csatlakozó vízilétesítmény vagy más építmény állapotát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt feltételek fennállásáról, valamint arról, hogy a bejelentéshez benyújtott egyszerűsített megszüntetési tervdokumentáció tartalma teljes.
(3) A vízügyi hatóság – ha a megszüntetés megfelel a jogszabályokban meghatározott műszaki és biztonsági, vízgazdálkodási és vízvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek – a (2) bekezdés szerinti
a) bejelentést tudomásul veszi, és ezt a bejelentővel közli, vagy ha a bejelentés elbírálása során észleli, hogy a bejelentő nyilatkozata alapján megszüntetési engedélyezési eljárás szükséges, erről és a szükséges eljárási cselekményekről tájékoztatja az ügyfelet,
b) bejelentés tudomásulvétele alapján a bejelentés tartalmát átvezeti a hatósági nyilvántartásokban,
c) bejelentés tudomásulvételétől számított egy éven belül ellenőrzést végez, amelynek eredményét dokumentálja a hatósági nyilvántartásban.
(4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés vizsgálata során annak értékelése érdekében, hogy a vízilétesítmény megszüntetése megfelel-e a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek, a bejelentést továbbítja a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak, amely a bejelentéssel kapcsolatos szakvéleményét a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a vízügyi hatósággal közli.
5. § (1) * Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.
(2) * Ha az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő személye nem azonos az üzemeltető személyével, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálja.
(2a) * Nem szükséges a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása
a) a vízjogi üzemeltetési engedélyezéshez, ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kerül megvalósításra, vagy
b) ha, a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása iránti kérelem csak az igénybe vett vízmennyiség csökkentésére irányul.
(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:
a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;
b) * e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;
c) víziközművek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmű üzemeltetésével összefüggő jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket; *
d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat;
e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott műszaki dokumentációt.
(3a) * Ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott területen, de a vízjogi létesítési engedélytől eltérően valósult meg, akkor – a vízjogi létesítési engedély módosítása vagy fennmaradási engedély megszerzésének előírása nélkül – a vízügyi hatóság mérlegelése alapján vízjogi üzemeltetési engedély adható, ha a kérelem tartalmazza a megvalósított vízilétesítménynek a létesítésre vonatkozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki jogszabályoknak és hatósági előírásoknak történő megfelelésére vonatkozó tervezői nyilatkozatot és a ténylegesen megvalósult állapotot rögzítő tervdokumentációt.
(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:
a) az engedélyezett vízilétesítményről és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendő önellenőrzés feltételeit;
b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggő feltételekről, jogokról és kötelezettségekről;
c) ha a létesítési és üzemeltetési engedély jogosultjának személye nem azonos, az üzemeltetés jogcíméről, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;
d) * az engedély hatályáról;
e) * a vízhasználat gyakorlása vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállására, a fizetési mentességre vagy a részleges mentesség feltételeire vonatkozó jogszabályi követelményekről.
(5) * A vízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.
(6) * E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6a) * Az e rendeletben meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó, mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény megszüntetésére vonatkozó bejelentés esetén a 4/B. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(7) * A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggő és külön a vízjogi engedély alapján végezhető vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetőleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggő külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerződés) szerint gyakorolható.
(8) * Az építtető bejelentése, illetve a vízügyi hatóság engedélye alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
(9) * Az üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyeket – ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik – az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható.
(10) * A vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésére jogosító vízjogi engedély – a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó előírásoknak megfelelően – a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területen 5 évre adható a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok, illetve élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások vizsgálatát követően. Az eljárás során a vízügyi hatóság kikéri a természetvédelmi kezelésért felelős szerv véleményét.
(11) * A (10) bekezdés szerinti engedélyben rendelkezni kell
a) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési tevékenységekkel összefüggő jogokról és kötelezettségekről,
b) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésének feltételeiről, különös tekintettel a Natura 2000 terület fenntartási céljaira, valamint
c) az engedély területi és időbeli hatályáról.
(12) * A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott, egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély – a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett – az egyszerűsített talajvédelmi terv alapján kialakított talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évig hatályos.
(13) * Az öntözési vízhasználatra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély – az egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély kivételével – a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamra, de legfeljebb 20 évre adható ki, ha
a) az engedély kiadásának feltételei fennállnak,
b) a vízkészlet hosszú távon rendelkezésre áll,
c) a vízügyi hatóság
ca) az eljárásban az üzemeltetés kockázatainak mértékét figyelembe veszi,
cb) az eljárásban a vízilétesítmény-beruházás gazdasági megtérülését számításba veszi,
cc) a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatot a vízjogi engedélyben rögzíti.
(13a) *
(13b) *
(13c) * A talajvédelmi terv külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítése alapján a talajvédelmi hatóság megkeresésére az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból módosítható, visszavonható.
(14) * A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdésében meghatározott tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
(14a) * A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását csatolni kell. A bejelentés tartalmazza
a) * a vízhasználó családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, ha a vízhasználó gazdálkodó szervezet, annak nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;
b) * a vízkivétel helyét [helyrajzi szám, Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) koordináta vagy szelvényszám megadásával];
c) a vízkivétel módjának meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
d) a vízkivétel időtartamát, kezdő és befejező időpontját;
e) a kivenni tervezett víz mennyiségét (m³/nap és m³/hónap megadásával);
f) a vízkivételi szivattyú kapacitását (teljesítmény szerint) és az üzemnapló vezetésének helyét;
g) az öntözött terület nagyságát (hektárban megadva).
(14b) * A vízkivétellel érintett felszíni víz kezelője a hozzájárulását akkor adja meg, ha a vízkivétel nem veszélyezteti a vízkivétellel érintett felszíni víz ökoszisztémáját és a Vgtv. szerinti vízgazdálkodási érdekeket, továbbá a hozzájárulásában megállapíthatja a vízkivétel feltételeit.
(14c) * A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni. A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja.
(14d) * A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően a vízhasználat azonnal megkezdhető. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a vízkivételt megtiltja.
(14e) * Ha ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.
(14f) * A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget az 5/F. § (2) bekezdés b) pontja szerint a vízhasználó a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban feltünteti.
(15) * Ha a tavas szennyvízleürítő helyet utótisztító funkcióval szükséges ellátni, akkor arra a szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének a vízügyi hatóságtól külön vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.
(16) * A (14) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben az üzemeltetéssel járó jogokat és kötelezettségeket a tavas szennyvízleürítő hely
a) területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá kulturális örökségvédelmi és közegészségügyi szempontjaira,
b) * a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletében meghatározott településrendezési tervre, illetve előírásokra, valamint
c) a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokra
figyelemmel kell meghatározni.
(17) * A tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetésére vonatkozó végleges határozattal és a változási vázrajz közlésével a vízügyi hatóság megkeresi a tavas szennyvízleürítő hely fekvése szerint illetékes első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságot, hogy a tavas szennyvízleürítő helyet ezzel a megnevezéssel, művelés alól kivett területként jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.
5/A. § * A 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemnek része a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapnak megfelelő adattartalom.
5/B. § * A vízügyi hatóság – annak véglegessé válására tekintet nélkül – arról a határozatáról készült közleményt közhírré teszi,
a) amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és
b) amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
5/C. § * (1) A vízkészlet lekötésére és vízhasználat gyakorlására vonatkozó vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben az 5. § (4) bekezdésben meghatározottak mellett a vízügyi hatóság a vízkészlet-járulékkal összefüggésben rögzíti
a) a vízhasználó által lekötött vízmennyiséget,
b) idény jellegű vízhasználat esetén az idény időtartamát,
c) a vízhasználat jellegét,
d) a vízkészlet jellegét,
e) a vízkészletjárulék mértékének a víztest állapotától való függésére történő figyelemfelhívást, valamint
f) az ügyfelet terhelő kötelezettségek teljesítésének rendjét.
(2) Az évi 500 m3-nél kevesebb vizet lekötő, házi vízigényt kielégítő kutak vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben nem kell rögzíteni az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat.
(3) A vízügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély közlésével egyidejűleg külön, írásban tájékoztatja az ügyfelet a vízkészletjárulék kiszámításának – a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti – módjáról, elemeiről és azok értékéről.
(4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti tájékoztatót újra megküldi az ügyfélnek, ha a vízkészletjárulék kiszámítását meghatározó elemekben változás történik.
(5) A mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja azt a tényt, hogy a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik.
5/D. § * (1) A vízügyi hatóság legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre állapíthatja meg a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a vízkészletjárulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, valamint a Vgtv. 15/B. § (1) bekezdés c) pontjában és az 5/C. § (1) bekezdésben foglaltakat.
(2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról
a) az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről és a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, vagy
b) fennmaradási engedélyezési eljárás esetén legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban dönt, és rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakat.
5/E. § * A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére a vízügyi hatóság határozata alapján szüneteltetett vízhasználat esetén, a szünetelésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell igénybevételnek tekinteni.
5/F. § * (1) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében, a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét 20%-kal csökkenteni kell (a továbbiakban: vízkészletjárulék-kedvezmény).
(2) A vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni
a) a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt, valamint
b) a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között felhasznált – mért vagy számított – vízmennyiséget.
(3) A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.
5/G. § * A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – B vagy C gázfokozatba tartozik, a tűzvédelmi hatóság megvizsgálja a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést és annak feltételeit is.
6. § (1) * Ha a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról – kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik – a vízügyi hatóság a létesítmény létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyezése, illetve az engedély módosítása során határoz.
(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.
(2a) * Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély véglegessé válásának napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggő, a jogosultat, valamint a tűrésre kötelezettet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.
(4) * A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló – jogszabályban meghatározott tartalmú – kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani.
(4a) * Ha a vízvezetési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor és a vízilétesítmény már megépült, az üzemeltető kérésére a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban is alapíthat szolgalmat.
(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel – rögzíteni kell, különösen:
a) * a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással;
b) * a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.
(6) * Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerződés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.
(7) * Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom létesítése esetén az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan vagyonkezelője között létrejött megállapodásban a feleknek rendelkezniük kell az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokról, valamint a szolgalmi jog ellenértékéről. A megállapodás (szerződés) érvényességéhez a vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.
(8) * Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom az üzemeltetési engedély bármely okból történő megszűnésének időpontjáig áll fenn.
7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó – eltérő megállapodás hiányában – a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:
a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;
b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;
c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (műszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebből eredő költségek viselésére vonatkozó – a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható – feltételeket.
(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak – különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén – a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggő jogokról és kötelezettségekről az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.
(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.
(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(4) * A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot – külön jogszabály szerint – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(4a) * A vízügyi hatóság a 6. § (1) és (2a) bekezdése szerinti végleges vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával, közcélú szolgalomalapítást tartalmazó végleges határozattal, valamint a szolgalmi jogi megállapodással megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(4b) * Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jog megszűnését követően a vízügyi hatóság megkeresésére az ingatlanügyi hatóság törli a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból, és erről tájékoztatja az ingatlan tulajdonosát, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjét.
(5) * Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.
8/A. § * (1) A kútból kitermelt víz felhasználásának módjára figyelemmel – különös tekintettel az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó rendelkezésekre – el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. A vizsgálandó paramétereket a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben határozza meg.
(2) A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Fvbr.) 13. § (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságok fennállását igazolni kell a létesítési engedély iránti kérelemben vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben. Ha a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg.
(3) A vízügyi hatóság részben vagy teljes mértékben eltekinthet az Fvbr. 1. melléklet szerinti geofizikai mérésektől, ha a tervező igazolja, hogy a területről elegendő adat, illetve a korábban megvalósított fúrásokból értékelhető geofizikai szelvény áll rendelkezésre és a geofizikai mérésekre a kút műszaki adatainak megállapításához nincs szükség.
(4) A vízügyi hatóság vagy a műszaki ellenőr előírására a földtani rétegsor pontosításának érdekében földtani laboratóriumi anyagvizsgálatokat is végezni kell.
8/B. § * (1) * A kút kivitelezése megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a vízügyi hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeletet is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.
(2) * Ha a kivitelezés során szénhidrogén, szén vagy érc ásványi nyersanyag előfordulását észlelik, erről a kivitelezőnek a bányafelügyeletet értesítenie kell.
8/C. § * (1) * A vízföldtani napló elkészítése érdekében a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával és megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítmények létesítéséről a kivitelező
a) az Fvbr. 2. melléklet M1.2. pontja szerinti alapadatokat, az M1.4. pont szerint a kiképzett kút további adatait,
b) a makroszkopikus, korbesorolással ellátott földtani rétegsor leírást,
c) az akkreditált mintavételből származó vízminta akkreditált laboratórium által kiállított, a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vízkémiai vizsgálat jegyzőkönyvét és az Fvbr. 5. § (4) bekezdése szerinti gázvizsgálat jegyzőkönyvét,
d) az Fvbr. 5. § (6) bekezdése szerinti mérés jegyzőkönyvét,
e) az Fvbr. 5. § (1) bekezdése szerinti mérések kiértékelt jegyzőkönyvét és a mérések alapján készített műszaki szelvényt, valamint az Fvbr. 8. § (2) bekezdése szerint a kutat és a kút környezetének területfelhasználását mutató fényképet
elektronikus úton a Központi Vízföldtani Adattárat működtető az állami földtani feladatokat ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) részére átadja. *
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentációk és mérések hiányosak és ez alapján a vízföldtani napló nem készíthető el, az SZTFH kiegészítést kér a kivitelezőtől. Hiánytalan kérelem esetén vagy a kiegészítések megküldését követően az SZTFH elkészíti a vízföldtani naplót, és azt kútkataszteri számmal látja el.
(3) Az SZTFH az elkészített vízföldtani naplót *
a) elhelyezi központi vízföldtani adattárában,
b) elektronikus úton megküldi a vízügyi igazgatóságnak és vízügyi hatóságnak, és
c) elektronikus úton megküldi az elektronikus ügyintézésre köteles vagy azt vállaló engedélyesnek, illetve papír alapon megküldi az elektronikus ügyintézést nem vállaló engedélyesnek.
(4) A vízügyi hatóság részére megküldött vízföldtani napló a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési kérelem részét képezi, így a létesítőtől vízföldtani napló külön nem kérhető.
(5) * Ha a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési eljárás során olyan tényre derülne fény, amely a vízföldtani napló tartalmának módosítását teszi szükségessé, akkor a vízügyi hatóság a javítás szükségességéről tájékoztatja az SZTFH-t.
8/D. § * Ha fúrt kutak esetén a furat továbbmélyítése az engedélyezett mélység 15%-át meghaladja, vagy ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, akkor a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
8/E. § * (1) A kút
a) a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély és
b) a hévízművek, a közcélú ivóvízigények kielégítését, valamint az ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló létesítmények esetén a vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat
szerint üzemeltethető.
(2) A vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló miniszteri rendeletben előírtak mellett tartalmazza, különösen
a) a vízhozam szabályozására,
b) az üzemeltetési naplóra,
c) a kút védelmére, fenntartására,
d) a rendszeres és időszakos üzemi mérésekre, ezek értékelésére,
e) a mérőeszközök rendszeres ellenőrzésére, kalibrálására,
f) az üzemvitelre,
g) a munkakörre és a biztonsági követelményekre,
h) a rendszeres és időszakos kútvizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A vízügyi hatóság az időszakos vizsgálatok körét indokolt esetben szűkítheti, illetve szélesebb körű vizsgálatokról rendelkezhet. Az időszakos vizsgálatok rendjét az üzemeltetési szabályzatban rögzíteni kell.
(4) Az időszakos vizsgálatok eredményét és az értékelést tartalmazó dokumentációt a vízügyi hatóságnak egy hónapon belül meg kell küldeni. Ha az időszakos vizsgálatok értékelése alapján az üzemeltetés módja és a rendszeres, valamint időszakos mérések rendje módosítása válik szükségessé, a megfelelően módosított üzemeltetési szabályzatot a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.
(5) * A vízügyi hatóság részére a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerinti dokumentációt kell csatolni, ha a kút
a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és természetes személyek részére a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,
c) 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és
d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló vagy előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint.
8/F. § * (1) * A vízügyi hatóság az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kiemelt jelentőségű vízilétesítmények, valamint a vízügyi igazgatóság által kiemelt jelentőségűnek tervezett vízilétesítmény esetén:
a) a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján engedélyezi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének műszaki terveit és annak megvalósítását,
b) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés iránti eljárásban ellenőrzi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének megvalósítását és üzemeltetési szabályzatát, továbbá
c) határoz az építés időszakában és az üzembe helyezést követően, az üzemeltetés ideje alatt végzendő megfigyelési feladatok végrehajtásáról.
(1a) * A vízügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmények esetében határozatában rögzíti, hogy a vízilétesítmény mozgása a vízügyi felügyeleti hatósági tevékenység során a Földmegfigyelési Információs Rendszer segítségével megfigyelhető, és előírja, hogy milyen kiegészítő eszközök telepítése szükséges. A vízügyi hatóság által a Földmegfigyelési Információs Rendszerből lekért földmegfigyelési tematikus adatok csak az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmények vízügyi felügyelete vonatkozásában irányadók.
(2) * A vízügyi hatóság vízügyi felügyeleti tevékenysége keretében – a földmegfigyelési tematikus adatok felhasználásával – önállóan, az (1) bekezdés c) pontja esetében a vízügyi igazgatóság bevonásával ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény tekintetében
a) a megfigyelési rendszere működését és az észlelési feladatok megfelelő ellátását, és
b) a megfigyelés eredményei alapján szükségessé vált intézkedések kellő időben és hatékony módon történő megtételét.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény üzemeltetése során – a megfigyelési rendszer hiányosságainak vagy nem megfelelő működésének megállapítása esetén – a vízügyi hatóság az üzemeltetővel szemben a megfigyelési rendszer e rendeletnek, valamint az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő kialakítására és működtetésére irányuló eljárást indít.
9. § (1) * A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a vízügyi hatóság: *
a) * távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben a működési területével érintett vízügyi igazgatóság, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízi létesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;
b) megfelelő védelem és biztonság nélkül üzemeltetett vízilétesítmény és gyakorolt vízhasználat esetén az engedélyes kérelmére, vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás keretében határoz a védőidom, védőterület kijelöléséről.
(3) A védőidom, védőterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésről és a védőterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:
a) a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló egyéb intézkedésekről;
b) a kijelölt védőterület fenntartásával járó feladatokról, ideértve az ehhez szükséges megfigyelő, ellenőrző rendszer kiépítését és működtetését.
(4) * A védőterületen lévő, azokat a földrészleteket, amelyeken az elrendelt vagy elrendelhető használati korlátozások az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárják vagy jelentős mértékben akadályozzák, a védőterület kialakítására köteles személynek az ingatlant adásvétel útján vagy egyéb módon (így például kisajátítással) kell megszereznie. Ebben az esetben az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását annak tulajdonosa is kezdeményezheti.
(5) * Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, a védőidom, a védőterület kijelöléséből, fenntartásából eredő tulajdoni-használati és egyéb korlátozásokért az érintett ingatlan(ok) tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének arányában; az építmények, növényzet stb. eltávolításáért vagy áthelyezéséért pedig az okozott károknak megfelelően kártalanítani köteles.
(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védőidomának, védőterületének meghatározásáról, a védőterület övezeteiről, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggő használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.
(7) * A védőidomot, a védőterületen belül – külön jogszabály szerint meghatározott – belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
9/A. § * (1) * A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett – a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott – mederhasználati vízilétesítményeknél, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a meder vagyonkezelőjének a mederhasználathoz történő hozzájárulását. A hozzájárulásra polgári jogi igényt alapítani nem lehet. A hozzájárulás hiányában a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények tekintetében vízjogi engedély nem adható ki.
(1a) * Állami vagy önkormányzati közcélú beruházás esetén az építtető erre irányuló megkeresésének kézbesítését követő 15 napon belül a vagyonkezelő hozzájárulását − ellenkező nyilatkozata hiányában − megadottnak kell tekinteni.
(2) * A vízügyi hatóság az üzemeltetési engedélyben rögzíti a mederhasználati jog létrejöttének, idejének, gyakorlásának, megszűnésének feltételeit.
(3) * A vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz meglétét. A vízjogi üzemeltetési engedélyben meg kell jelölni az ingatlannak a mederhasználati joggal érintett részét, továbbá a változási vázrajz a határozat mellékletét képezi.
(4) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítményre csak határozott idejű, legfeljebb 15 évre szóló üzemeltetési engedély adható ki.
10. § * (1) A felszíni vizek partvonalát – kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi előírásokra is figyelemmel – a vízügyi hatóság határozattal állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tűzni.
(2) A partvonal megállapításánál – a már állandósult partvonal kivételével – figyelemmel kell lenni különösen:
a) a mértékadó vízhozamra;
b) a közérdeket szolgáló, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra;
c) az ökológiai értékek védelmére;
d) a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre, a szakadó partok állapotára;
e) a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira és kötelezettségeire, továbbá
f) a hatályos településfejlesztési tervekre.
(3) A vízügyi hatóságnak a vizek partvonalát megállapító határozatában meg kell jelölni az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetéshez szükséges bejegyzés jogcímét, a módosult partvonal következtében az egyes ingatlanok adatainak változását.
(4) A folyóvizek természetes úton végzett munkája (elhabolás) során a parti ingatlan tulajdonosának (használójának) a mederré váló területért kártalanítás nem jár.
(5) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történő helyreállítása során a megállapított partvonalig jogosult a szükséges munkákat elvégezni.
(6) * A megállapított partvonalat a településrendezési terv elkészítése során is figyelembe kell venni.
(7) Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetéséről az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.
(8) A jogellenesen megvalósított mederfeltöltés esetén a fennmaradási engedélyhez a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt is csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.
(9) Ha a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a határozatban külön rendelkezni kell.
(10) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez – ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is – a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.
(11) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben e rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
10/A. § * A vízjogi engedély módosítására, visszavonására és a tevékenység szüneteltetésére a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok a 11–14. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.
11. § * (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, amennyiben:
a) * az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni vagy üzemeltetni – ideértve a 4. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bejelentést követően létesített ivóvíz-, illetve szennyvíz törzshálózat üzemeltetési engedélyezését –, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;
b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;
c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.
(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.
11/A. § * (1) * Ha a mezőgazdasági célú vízhasználatot biztosító vízilétesítmény engedélyese a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély hatályának lejártát megelőzően kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az engedélyben foglaltaknak megfelelően üzemelteti, és változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, az engedélyes a vízügyi hatóságtól kérheti az engedély időbeli hatályának egyszerűsített eljárásban történő módosítását.
(2) A kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni.
(3) * A kérelem elbírálása során a szakhatóságok állásfoglalását, valamint a kezelő hozzájárulását nem kell beszerezni, azonban a döntésről – annak egy példánya megküldésével – őket tájékoztatni kell.
11/B. § * E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.
11/C. § * Ha az engedélyes a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, fennmaradási engedély módosítására irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az üzemeltetési engedélyben, fennmaradási engedélyben foglaltaknak megfelelően, változatlan tulajdonjogi helyzetben, változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel, vízmennyiséggel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, a vízjogi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.
11/D. § * A vízügyi hatóság az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján a vízjogi engedélyt hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja.
11/E. § * E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény az, amely kizárólag öntözési (ideértve a rizstermelést is), halgazdasági vagy állattartási célú vízhasználatot szolgál.
12. § * A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:
a) * a közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, környezetvédelmi, talajvédelmi, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi szempontok teszik szükségessé;
b) a rendelkezésre álló (felhasználható) vízkészlet mennyisége természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból a külön jogszabály szerint meghatározott kibocsátási, igénybevételi, valamint szennyezettségi határértékekre is figyelemmel megváltozott.
13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethető, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését időleges – meghatározott időpontig fennálló – körülmények indokolják.
(2) A szüneteltetésre meghatározott időtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb időtartama három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethető, illetőleg annak leghosszabb időtartamáig meghosszabbítható.
(3) * Ha a felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély a (4) bekezdésnek megfelelően szüneteltetésre kerül, kizárólag a szüneteltetés időtartama alatt, a vízjogi engedélyben lekötött, de fel nem használt vízkészletre a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, öntözés esetére szolgáló vízhasznosítási idényre egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély adható.
(4) * A felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító üzemeltetési engedély adott tárgyévben való szüneteltetését az előző év december 31. napjáig kell kérelmeznie az engedélyesnek. A szünetelés legalább egy, legfeljebb három öntözési idényre kérhető. Ha az engedélyes körülményeinek módosulása indokolja, a szüneteltetés időtartama módosítható a meghatározott legrövidebb vagy leghosszabb időtartamig egy-egy öntözési idénnyel az engedélyes december 31. napjáig benyújtott kérelme alapján.
14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:
a) * a jogszabályban foglalt, illetőleg engedélyben előírt feltételeknek és kötelezettségeknek a vízügyi hatóság felhívása ellenére az abban megállapított határidő alatt nem tesz eleget;
b) a vízimunka vagy a vízilétesítmény átalakítására, illetőleg a vízhasználat gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó határozatot az abban megjelölt határidő alatt nem teljesíti;
c) * a vízilétesítmény fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét a vízügyi hatóság felhívása ellenére nem végzi el.
(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetően megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:
a) a vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat károssá vált és a káros hatás annak átalakításával, illetőleg gyakorlásának megváltoztatásával nem szüntethető meg;
b) az engedélyes a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, a vízhasználatról, illetőleg a befogadó igénybevételéről lemond;
c) vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi érdek és az ezeket érvényesítő külön jogszabályban meghatározott feltételek azt szükségessé teszik;
d) a felhasználható vízkészlet mennyisége és minősége oly mértékben megváltozik, hogy az engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél, illetőleg feladat ellátása, az ezzel járó jogok gyakorlása az engedélyezett módon nem biztosítható;
e) az engedélyes a vízhasználatot – bár ez módjában állott – 1 éven át, öntözési célú vízhasználat esetén 3 éven át nem gyakorolta, és az engedély szüneteltetését sem kérte.
15. § (1) * Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – fennmaradási engedélyt kell kérni.
(1a) * Nem kell fennmaradási engedélyt kérni a Vgtv. 45/N. § (1) bekezdése szerinti vízilétesítmény esetében.
(2) * Ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérően végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.
(3) * A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része.
(3a) *
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka – az engedély hiányától eltekintve – mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.
(5) * Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.
16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
(2) * A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.
(3) * A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni különösen azokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak – a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő – megszüntetése megállapítható.
17. § (1) * A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott – jogviszonyokból eredő kártalanítás felől – megegyezés hiányában – bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.
(2) * Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggő hatósági eljárás során az engedélyezett, bejelentett létesítménnyel kapcsolatos – a közös használat érdekeltségi arányából következő – költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság megkíséreli az olyan egyezség létrehozását, amely
a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, és
c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére.
18. § (1) * A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak, kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság kötelezi: *
a) * a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély, bejelentés nélkül vagy az engedélytől, bejelentéstől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására;
b) * az engedély, bejelentés alapján a meglevő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon történő üzemeltetésére, átalakítására vagy megszüntetésére;
c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;
d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;
e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;
f) védőidom, védőterület, védősáv kialakítására és fenntartására;
g) * a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére – az a)–f) pontokban foglaltaktól függetlenül is –, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás, illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására, kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.
(2) * Amennyiben a vízügyi hatóság az eljárást az (1) bekezdés a)–g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, és ehhez – jogszerű teljesítés hiányában – engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.
(4) * Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.
(5) *
(6) * Az (1)–(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a véglegesen megállapított teljesítési határidőt követő első naptól számított három év elteltével nincs helye.
(7) *
(8)–(9) *
19. § *
20. § *
21. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) * A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I–IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:
a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos,
b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős,
c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű,
d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű
létesítmények tartoznak.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:
a) a vízilétesítményeknek a vizek hasznosítását – vagy kártételeik elhárítását – szolgáló szerepét, jelentőségét, tekintettel a vízgazdálkodási szempontból egységet alkotó térségre és az egyéb területi adottságokra;
b) a létesítmény környezetének meglevő, illetve a vízgazdálkodási vagy egyéb – tervezett fejlesztést is érintő – adottságait, lehetőségeit.
(6) * A vízügyi hatóság az ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) * Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.
(8) * A vízügyi hatóság az ellenőrzés során – szükség szerint – szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy – az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve – a vízgazdálkodási cél, illetőleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.
(9) * Ha a vízügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogellenes vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény kizárólagos állami tulajdonban lévő vízkészletet (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatóságot, mint a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő szervezetet az ellenőrzés során feltárt jogellenes tevékenységről és intézkedéséről a vízügyi hatóság értesíti. Ha a vízügyi hatóság az ellenőrzés eredményeként határozatot hoz, azt a vízügyi igazgatóságnak megküldi.
(10) * A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén az ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 2 hónapon belül köteles megtenni.
(11) * A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: *
a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,
b) az ellenőrzés tervezett időpontját negyedévenkénti bontásban,
c) * a korábbi ellenőrzési terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenőrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat, továbbá az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmények rendszeres és soron kívüli megfigyelésére vonatkozó feladatokat.
21/A. § * (1) Az engedélyes a 30 hektár vagy afeletti völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó üzemeltetési szabályzatát a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának lejártakor, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig, majd ezt követően legalább 5 évenként felülvizsgálja. A vízügyi hatóság ezen vízi létesítményeket az I. felügyeleti kategóriába sorolja.
(2) Az engedélyes a 30 hektár alatti völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer, valamint az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó üzemeltetési szabályzatát a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának lejártakor, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig, majd ezt követően legalább 10 évenként felülvizsgálja. A vízügyi hatóság ezen vízi létesítményeket – az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás szempontjait figyelembe véve – a II. vagy a III. felügyeleti kategóriába sorolja.
22. § * (1) A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása és annak elektronikus vízikönyvi változata (a továbbiakban: e-vízikönyv) a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képező határozat, tudomásulvételről szóló nyilatkozat ügyfél általi kézhezvételét követő 8 napon belül az e-vízikönyvbe kell bejegyezni, és a vízügyi hatóság a bejegyzésről a VIZEK rendszer részére azonnal elektronikus tájékoztatást, adattovábbítást küld.
(3) A bejegyzés alapját képező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat véglegessé válását követően a jogszabály alapján megállapítható jogokat és kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat az e-vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzik.
(4) A vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzett jog vagy kötelezettség megszűnését követően a jogszabály alapján nyilvántartott adatokat a vízikönyvi és az e-vízikönyvi nyilvántartásban hatálytalanítani kell. A hatálytalanításról a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozatban, tudomásulvételről szóló nyilatkozatban kell az ügyfelet tájékoztatni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az e-vízikönyvi bejegyzés hatálytalanítását a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell elvégezni.
(6) A vízjogi engedélyezési eljárásban az e-vízikönyvi nyilvántartásba bevezetendő műszaki alapadatok körében EOV-ban az ügyfél által meghatározott EOV koordináták közlését a vízügyi hatóság akkor fogadja el, ha azokat legfeljebb ± 0,5 méter hibahatárral működő helymeghatározó eszközzel rögzítették.
23. § * A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság – a kiadott elvi vízjogi engedély hatályán belül – bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.
23/A. § * (1) * A VIZEK rendszert mint elektronikus szakrendszert
a) az Országos Vízügyi Főigazgatóság által üzemeltetett VIZEK Keretrendszer és
b) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által üzemeltetett integrált hatósági rendszer
képezi.
(2) Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdése szerinti vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében az 1/A. § (1) bekezdése szerinti,
a) az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, továbbá
b) az elektronikus ügyintézést választó természetes személy ügyfél
részére a VIZEK rendszert működteti.
(3) A VIZEK rendszer integrált hatósági rendszerét az ügyfél veszi igénybe.
(4) A VIZEK rendszerben a már kiadott vízjogi engedéllyel kapcsolatos ügy, valamint új vízjogi engedély iránti kérelem vagy bejelentés és a vízkészletjárulék-bevallás egyaránt intézhető.
(5) A VIZEK Keretrendszer részét képezi az előszűrő felület és döntéstámogató modul, valamint az adatgyűjtő felület, míg az integrált hatósági rendszer részét képezi az e-vízikönyv és az elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartás.
23/B. § * (1) A VIZEK rendszer az ügyfelet azonosítást követően veszi nyilvántartásba. Az azonosításnak nem feltétele, hogy az ügyfél hatályos vízjogi engedéllyel rendelkezzen. Az azonosítást az ügyfél a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatáson (a továbbiakban: KAÜ) keresztül elérhető azonosítási szolgáltatás használatával kezdeményezi.
(2) A vízügyi hatóság az ügyfél azonosítását követően a természetes személy ügyféllel kizárólag a biztonságos kézbesítési szolgáltatási tárhelyén, a nem természetes személy ügyféllel az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot.
(3) Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően
a) használhatja a VIZEK rendszer felületeit,
b) teljesítheti az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer felületen a Vgtv.
ba) 15/A. § (1) bekezdése szerinti vízkészletjárulék befizetése,
bb) 31. § (1) bekezdése szerinti vízügyi hatósági eljárási igazgatási szolgáltatási díj fizetése
iránti kötelezettségét,
c) a 23/G. §-ban előírtak figyelembevételével tehet eleget a Vgtv. 45/H. §-a szerinti vízkészletjárulék elektronikus bevallása iránti kötelezettségének.
23/C. § * (1) Az előszűrő felület a vízügyi hatósági eljárás előtt az ügyfél tájékoztatását, valamint a hatósági eljárás előkészítését szolgálja öntözési célú vízhasználat esetén. Az előszűrő felületen az ügyfél a tervezett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény földrajzi helyének közlésével a tervezett tevékenység kapcsán tájékozódhat, hogy a tervezett tevékenység a megjelölt földrajzi helyen lehetséges-e.
(2) Az ügyfél az előszűrő felületen rendelkezésre álló információk alapján öntözési célú vízhasználat esetén a tervezett beruházás gazdasági megtérüléséhez előzetes költségbecslést végezhet.
23/D. § * (1) Az adatgyűjtő felület az ügyfél által tervezett vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges dokumentumok összegyűjtésére szolgál. Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően az adatgyűjtő felületen megadja
a) az 1/A. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-kategóriát, amelybe tartozik,
b) a kérelmével érintett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény kategóriáját, földrajzi helyét,
c) az érvényes vízjogi engedélyét kibocsátó vízügyi hatóság megnevezését és az engedély ügyiratszámát,
d) képviselőjének, meghatalmazottjának (a továbbiakban együtt: ügyfélképviselő) a Vgtv. 33/B. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatait,
e) az ügyfélképviselő megbízásának terjedelmét.
(2) Az adatgyűjtő felületre
a) az ügyfél tölti fel
aa) a tervezett vízügyi hatósági eljárást és a területileg illetékes vízügyi hatóságot megjelölő nyilatkozatot,
ab) a b) pont szerinti dokumentumok kivételével az 1/B. § (1) és (4) bekezdése szerinti dokumentumokat,
b) a vízügyi igazgatóság tölti fel
ba) a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot,
bb) a vízjogi engedélyezési, bejelentési eljárással érintett állami tulajdonú ingatlanra, vízkészletre, vízilétesítményre, felszín alatti vizek víztartó képződményére vagy felszíni víz medrére vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulást, amely a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelöli, valamint az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket írásban rögzíti.
23/E. § * (1) A VIZEK rendszer – a 23/C. §-ban foglaltakon kívül – a vízügyi hatósági eljárás ügyfél általi kezdeményezésére és a vízügyi hatóság általi lefolytatására, valamint a hatóság hivatalból indított eljárásaira szolgál. Az ügyfél a VIZEK rendszer igénybevételével tölti fel a vízügyi hatósági eljárás iránti kérelmét, amely azt fogadja, ha az adatgyűjtő felületen a vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre áll. Az ügyfél kérelmének fogadásáról a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.
(2) A vízügyi hatósági eljárás indításának feltétele a Vgtv. 31. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer felületén vagy banki tranzakcióval a befizetési igazolás csatolásával. A díj megfizetésével a hatósági eljárási felületen elektronikus ügyirat (a továbbiakban: e-akta) keletkezik. Az ügyfél az e-akta létrejöttéről a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.
(3) Ha a vízügyi hatósági eljárásban szakhatóság közreműködése szükséges, a vízügyi hatóság a VIZEK rendszer útján keresi meg az érintett szakhatóságot. A szakhatóság az állásfoglalása kialakításához szükséges hiányzó dokumentumok csatolását az ügyféltől a VIZEK rendszeren keresztül igényli. A szakhatóság az állásfoglalását elektronikus úton adja ki a vízügyi hatóságnak.
(4) A vízügyi hatóság az egyes eljárási cselekményeket a VIZEK rendszeren keresztül foganatosítja.
(5) A vízügyi hatóság a döntését a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon közli az ügyféllel, aki a jogorvoslati eljárás iránti kérelmét a VIZEK rendszeren keresztül kezdeményezheti.
23/F. § * A Vgtv. 33/E. és 33/F. §-ában meghatározott szervezetek a VIZEK rendszer üzemeltetőivel az évente átadandó műszaki adatok és térképi adatbázisok részletes körére vonatkozóan együttműködési megállapodást kötnek.
23/G. § * Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, továbbá az elektronikus ügyintézést választó természetes személy ügyfél a vízkészletjárulék-bevallását a VIZEK rendszer elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartási felületén teljesíti.
23/H. § * (1) A területi vízügyi hatóság és az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet együttműködik a települési önkormányzat belterületén található, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszert üzemeltető helyi önkormányzatnak az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: e-közmű rendelet) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos ügyekben.
(2) A területi vízügyi hatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott közművezeték-üzemeltetőnek az e-közmű rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és a közműegyeztetés során nyilatkozattételi kötelezettségének az egységes elektronikus közműnyilvántartás felé történő teljesítését. Az adatszolgáltatás vagy a nyilatkozattétel nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a területi vízügyi hatóság kötelezi az (1) bekezdésben meghatározott közművezeték-üzemeltetőt az adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésére.
(3) A területi vízügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során az e-közmű rendelet 5/B. alcímében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. A területi vízügyi hatóság által kiszabott bírság összegére tekintettel a közművezeték-üzemeltető a szolgáltatásért megállapított díjat nem emelheti.
24. § (1) * A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) * a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) * épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) * az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, kivéve, ha
ca) a vízilétesítmény telepítése európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból programszerűen, vízvédelmi célú beruházás keretében valósul meg, vagy
cb) a szennyvízkezelő berendezés CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik.
(2) * Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint
c) * a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
(4) * A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.
(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.
(6) * Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.
(7) * Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről a helyi vízgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyezett vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), rendeltetésének célját, létesítésének időpontját, az engedély kiadásának keltét és hatályát, az engedélyes személyét, kút esetén annak átmérőjét, talpmélységét is.
(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) * A helyi vízgazdálkodási hatóság a nyilvántartását minden év március 31. napjáig megküldi a vízügyi igazgatóságnak.
(10) * E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
25. § * (1) A jegyző dönt:
a) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában – a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve – a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;
b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.
(2) A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek – külön jogszabály rendelkezései szerint – az érdekeltekre történő kivetéséről.
26. § * (1) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdése szerinti kút létesítését az építtetőnek a tevékenység megkezdését megelőzően, a 3. melléklet szerinti adatlap kitöltésével kell az öntözési igazgatási szervhez bejelenteni. Az öntözési igazgatási szerv a Vgt. 28/A. § (1b) bekezdése szerinti döntését a bejelentési adatlap beérkezését követő 30 napon belül hozza meg.
(2) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút létesítése az Fvbr. 13. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett végezhető.
(3) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kutat a létesítéssel egyidőben a kitermelt víz mennyiségének mérésére szolgáló, akkreditált laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel kell felszerelni. A kútvízmérőt a kútfejnél, kivételes esetben – ha ez technikailag megoldhatatlan – az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni.
(4) A kútvízmérőt, annak felszerelését követően évente kétszer a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló rendeletben rögzített vízhasznosítási idény kezdete előtt, de legkésőbb tárgyév február 28. napjáig és az öntözési idény végét követően, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig le kell olvasni, és az adatokat az öntözési igazgatási szervhez bejelenteni.
(5) Az öntözési igazgatási szerv a Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút átalakítását, megszüntetését, vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel illetve üzemeltetéssel összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesítése azt szükségessé teszi.
(6) Az (1) bekezdés és a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdése szerinti bejelentések alapján az öntözési igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (település, helyrajzi szám, EOV koordináta), létesítésének időpontját, a bejelentés vagy engedély kiadásának keltét és az engedély hatályát, az üzemeltető személyét, a felszín alatti víz vagyonkezelői hozzájárulását a használni kívánt vízmennyiségről, a kivett víz vízminőségi vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet, a tervező és a kivitelező adatait.
(7) A Vgtv. 45/N. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági öntözési célú kutat az üzemeltető a (6) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba vétel céljából a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig, a 3. melléklet szerinti adatlap kitöltésével elektronikus úton bejelenti az öntözési igazgatási szervhez. A bejelentésben foglaltak alapján az öntözési igazgatási szerv a kutat nyilvántartásba veszi, vagy a bejelentőt fennmaradási engedély megszerzésére, illetve szükség esetén a kút eltömedékelésére kötelezi.
27. § (1) *
(1a) * A 11/A. §-ban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül kell meghozni úgy, hogy a hiányosan benyújtott kérelem esetében a vízügyi hatóság az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül hívja fel hiánypótlásra.
(2) * A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti.
(3) * E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4)–(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyeknél is alkalmazni kell.
(4) * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(5) * Ez a rendelet
a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint a 4. cikk (2) és (4) bekezdésének,
b) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (3) bekezdés e) pontjának
való megfelelést szolgálja.
(6) * Az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.
(7) * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.2.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr.2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(8) * E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.
(9) * E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 123/2012. (VI. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 3.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. 3. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Mód. Kr. 3. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyben a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozattételére nyitva álló 15 nap lejárt, vagy abból kevesebb, mint 15 nap van hátra, a Mód. Kr. 3. hatályba lépésétől számított 15 nap áll a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) rendelkezésére a nyilatkozat megtételére.
(10) * A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód Kr.4.) hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletnek a Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően hatályos 6. § (5) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak a Mód Kr.4. 1. § (3) bekezdésével megállapított 3. § (2) bekezdésben megjelölt, a vízilétesítmény tulajdonjogát rögzítő, a Mód Kr.4. hatálybalépésekor még meg nem kötött megállapodás tartalmára.
(11) * A Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően kiadott határozatlan időtartamra szóló üzemeltetési engedélyeket a 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel 2013. április 30-ig módosítani kell. E bekezdés alapján módosított engedély esetén a legfeljebb 15 éves időtartam a módosítás véglegessé válásának dátumától kezdődik.
(12) * E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 5.)
a) megállapított 2. § (3) bekezdés c) pontját, 3. § (4) bekezdését, az „A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések” alcím-megjelölését, valamint 5/A. §-át, 9. § (2) bekezdés a) pontját, 9/A. § (1) bekezdését és 2. mellékletét a Mód. Kr. 5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,
b) hatályon kívül helyezett 18. § (8) és (9) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
(12a) * E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2014. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 7.) megállapított 11/A. és 11/B. §-át, 12. § a) pontját, valamint 27. § (1) és (1a) bekezdését a Mód. Kr. 7. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(13) * E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr. 6.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr. 6. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(14) * E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 8.) megállapított 3. § (1), (3b) és (12) bekezdését, 4/A. §-át, 5. § (4) bekezdés e) pontját, 24. § (1)–(4), (6), (9) és (10) bekezdését a Mód. Kr. 8. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(15) * E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 9.) megállapított
a) 1/B. § (4) bekezdését, 3. § (2) és (6) bekezdését, 4/A. § (10) és (11) bekezdését, 5. § (2a) és (3a) bekezdését, 11/D. §-át, 13. § (3) és (4) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 1. mellékletét a Mód. Kr. 9. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell,
b) 1. §-át, 1/A. §-t, 1/B. § (1)–(3) és (5) bekezdését, 1/C–1/H. §-át, 2. § (6) bekezdését, 3. § (1), (2) és (11) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 4/A. § (1) és (7) bekezdését, 5. § (1), (5) és (17) bekezdését, 5/B–5/E. §-át, 5/G. §-át, 6. § (2a) bekezdését, 8. § (4a) bekezdését, 8/A–8/F. §-át, 9. § (2a) bekezdését, 11/A. § (3) bekezdését, 11/C. §-át, 16. § (3) bekezdését, 18. § (6) bekezdését, 22. § (2)–(2c) bekezdését, 24. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, (3) bekezdés c) pontját, (7) és (9) bekezdését, 27. § (11) bekezdését a Mód. Kr. 9. hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni,
c) 5/F. §-át a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése alapján 2017. június 30-án kihirdetett tartósan vízhiányos időszakra és az ahhoz kapcsolódóan érvényesíthető vízkészletjárulék-kedvezményre vonatkozóan is alkalmazni kell.
(16) * E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 10.) megállapított 23/F. §-a szerinti együttműködési megállapodásokat a Mód. Kr. 10. hatálybalépését követő egy éven belül kell megkötni.
(17) * E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 392/2021. (VII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.11.) megállapított 4. § (1) és (1a) bekezdését a Mód Kr.11. hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(18) * E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 264/2023. (VI. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.12.) megállapított 24. § (1) bekezdés c) pontját a Mód. Kr.12. hatálybalépését követően indult megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(19) * E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 158/2024. (VI. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.13.) módosított 2. § (6a) bekezdését, 3. § (7b) bekezdését és 4/A. § (7a) bekezdését a Mód. Kr.13. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. Az I. „kiemelkedően fontos” felügyeleti kategóriába tartoznak:
1.1. a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból – a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – jelentős térséget ellátó víziközművek,
1.2. azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,
1.3. a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,
1.4. a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, ha vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott igénybe vett, lekötött vagy távlati vízbázist érint, vagy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással bír,
1.5. az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.
2. A II. „nagyobb térséget érintő, jelentős” kategóriába tartoznak:
2.1. a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó – az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó – víziközművek,
2.2. azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500–1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás 100–500 m3/nap mennyiségű,
2.3. a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500–1000 m3/nap,
2.4. a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, ha vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott igénybe vett, lekötött vagy távlati vízbázist érint, vagy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással bír,
2.5. a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,
2.6. az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.
3. A III. „helyi jelentőségű” kategóriába tartoznak:
3.1. azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények – ideértve a vízműveket –, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,
3.2. a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás – annak jellegétől függetlenül – az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,
3.3. a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,
3.4. az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények,
3.5. kizárólagos és a forgalomképes állami tulajdonban lévő vizek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, ha nem tartozik az 1.4. vagy 2.4. pont hatálya alá.
4. A IV. „kisebb jelentőségű” kategóriába tartoznak:
4.1. az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.
1. Mezőgazdasági és egyéb, a TEÁOR alapján nem a mezőgazdasági vízrendezés alá tartozó, külterületen megvalósított vízrendezés
a) síkvidéken 500 ha alatt;
b) dombvidéken 300 ha alatt.
2. Öntözőtelep nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 300 ha alatt.
3. Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna nem védett területen és nem Natura 2000 területen 2 m3/sec vízszállító kapacitás alatt.
4. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból, ha a felszín alatti vizek igénybevétele eléri a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a vízföldtani napló készítésére vonatkozó követelményeket
a) talajvízből 1000 m3/nap alatt;
b) termál karsztvízből 500 m3/nap alatt;
c) rétegvízből 5000 m3/nap alatt;
d) hideg karsztvízből 2500 m3/nap alatt;
e) partiszűrésű vízből 5000 m3/nap alatt;
f) termál rétegvízből 2000 m3/nap alatt;
g) forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meg nem haladó esetben;
h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pont 10%-át meg nem haladó esetben.
5. Ivóvíz távvezeték és 200 vagy annál nagyobb névleges átmérőjű (NA) elosztóvezeték nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén külterületen; belterületen 1 km hossz alatt.
6. Felszíni vizek közötti vízátvezetés, ha az átvezetett víz nem haladja meg
a) a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt;
b) a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át;
c) a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át.
7. Szennyvíztisztító telep
a) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 lakosegyenérték alatt;
b) természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 15 ha alatt;
c) öntözéses szennyvízelhelyezés esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 50 ha alatt.
8. Szennyvízgyűjtő-hálózat
a) felszín alatti vízbázis védőövezetén, védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 és 1000 lakosegyenérték között;
b) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1000 és 2000 lakosegyenérték között.
9. Duzzasztómű vagy víztározó nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiség alatt.
10. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe hidegvíztestek esetén, amennyiben az meghaladja az egy háztartást ellátó létesítményeket nem termálvizek esetén.
11. Halastó vagy tórendszer
a) nem védett területen és nem Natura 2000 területen 10 ha alatt;
b) intenzív halastó vagy tórendszer esetén nem védett területen és nem Natura 2000 területen 5 ha alatt.
12. Állóvíz- és holtágszabályozás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen 3 ha szabályozandó vízfelület vagy 1 km partvonal hossz alatt.
13. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen.
14. Vízfolyásrendezés, kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést
a) nem vízbázis védőövezetén 50 m vízfolyás-hossz alatt;
b) nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 km vízfolyás-hossz alatt.
15. Vízerőmű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 MW villamos teljesítmény alatt, az egy háztartást ellátó létesítmények kivételével.
16. Állandó árvízvédelmi mű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és települési külterületen.
| ALAPADATOK | |||||||
| Tulajdonos neve, címe: | |||||||
| Üzemeltető neve, címe: | |||||||
| VÍZTERMELŐ LÉTESÍTMÉNY HELYE ÉS MŰSZAKI PARAMÉTEREI | |||||||
| Új kút esetében a kútfúró neve, nyilvántartásba vételi száma: | |||||||
| Telepítés helye: | vármegye/település | ||||||
| hrsz. | |||||||
| Talpmélység: | m | ||||||
| Nyugalmi vízszint: | m | ||||||
| Csövezés mélysége | m-m között | Ha ismeretlen, | |||||
| átmérője | mm/mm | akkor X-el | |||||
| anyaga | PVC, acélcső | jelölni: | |||||
| Szűrőzés mélysége | m-m között | Ha ismeretlen, | |||||
| átmérője | mm/mm | akkor X-el | |||||
| anyaga | PVC, acélcső / szűrő típus | jelölni: | |||||
| Talplezárás: | m mélységben | Ha ismeretlen, akkor X-el jelölni: | |||||
| ALAPADATOK | |||||||
| Tulajdonos neve, címe: | |||||||
| Üzemeltető neve, címe: | |||||||
| VÍZTERMELŐ LÉTESÍTMÉNY HELYE ÉS MŰSZAKI PARAMÉTEREI | |||||||
| Új kút esetében a kútfúró neve, nyilvántartásba vételi száma: | |||||||
| Kútakna mérete | Ha nincs, akkor X-el | ||||||
| anyaga | jelölni: | ||||||
| Kútgépészet (szivattyú típusa, kapacitása, üzemi jellemzői) | |||||||
| Szerelvények (vízmérő-óra, vízmintavételi-csap) | |||||||
| VÍZKÉSZLET ADATOK | |||||||
| Kitermelt víz mennyisége: | m3/év | ||||||
| Üzemi jellemzők: | folyamatos, szakaszos, idényjelleg esetén (hónap/nap – hónap/nap) | a megfelelő aláhúzandó | |||||
| Rendelkezik-e hitelesített vízórával: | igen/nem | ||||||
| Vízhasznosítása jellege: | ivóvíz / öntözés / halgazdálkodás / rizstermelés / állattartáshoz kapcsolódó vízigény kielégítése (állatitatás) / egyéb | ||||||
| Vízkészlet jellege: | talajvíz / rétegvíz / partiszűrésű víz / karszt-és hasadékvíz | ||||||
| ÖNTÖZŐTELEPEK, KÖZVETLEN TERMELŐI ÖNTÖZÉSEK ESETÉN/ | |||||||
| ALAPADATOK | |||||||
| Tulajdonos neve, címe: | |||||||
| Üzemeltető neve, címe: | |||||||
| VÍZTERMELŐ LÉTESÍTMÉNY HELYE ÉS MŰSZAKI PARAMÉTEREI | |||||||
| Új kút esetében a kútfúró neve, nyilvántartásba vételi száma: | |||||||
| Az öntözőtelep helye: | vármegye/település | ||||||
| hrsz. | |||||||
| Az öntözőtelep területe: | ha | ||||||
| Az öntözés módja és megvalósítása: | |||||||
| Esőztető: - lineár - körforgó - csévélődobos | Mikroöntözés: - csepegtető; - mikroszórófejes | Felületi: - barázdás - árasztó - sávos - zárt vezetékes | Felszín alatti/ vezetékes | a megfelelő aláhúzandó | |||
| Az öntözendő terület növénykultúrája: | szántóföldi / szántóföldi kertészeti/ termesztőberendezés alatti terület / szabadföldi ültetvény / egyéb: | a megfelelő aláhúzandó | |||||
| Az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése: | |||||||
| Talajvédelmi terv: | 10 éven belül el kell készíteni és be kell nyújtani | ||||||
| NYILATKOZAT | |||||||
| Az öntözendő terület meghaladja a 300 ha-t | igen/nem | a megfelelő aláhúzandó | |||||
| Az öntözendő terület érint-e védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetet, ivóvízbázist | érint/ nem érint érintett terület: | a megfelelő aláhúzandó | |||||
| A | B | C | ||
| 1 | Hatósági eljárás | Szakkérdés | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | |
| 2 | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás. | Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában nem készült környezeti körzeti terv, nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést. | |
| 3 | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | Ha külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték közvetlenül érintett, kivéve, ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában környezeti körzeti terv készült. | |
| 4 | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Az erdőre gyakorolt hatások, az erdő igénybevétel engedélyezhetősége. | Ha a vízimunka, vízilétesítmény megvalósítása az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területet érint, kivéve, ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában környezeti körzeti terv készült. | |
| 5 | Elvi engedély, továbbá vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | Annak elbírálása, hogy a megfelelő kezelési eljárások után az ivóvíz minőségi jellemzői megfelelőek-e. | Ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni és felszín alatti vízből való egyedi ivóvízkivétel esetében. | |
| 6 | Elvi engedély, továbbá vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Ivóvízkivétel, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményei esetében. | |
| 7 | Elvi engedély, továbbá vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Az 1000 m3/nap mennyiségnél többet szolgáltató vagy 5000 főnél több fogyasztót ellátó, valamint az egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetében. | |
| 8 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő fürdési célú víztermelést folytató vízmű esetében. | |
| 9 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | Annak elbírálása, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítési monitoring esetében megfelelnek-e a határozatban előírt követelményeknek. | Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában nem készült környezeti körzeti terv, nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést. | |
| 10 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | Annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | Ha külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték közvetlenül érintett, kivéve, ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában környezeti körzeti terv készült. | |
| 11 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | A termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében. | A termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében, kivéve, ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában környezeti körzeti terv készült. | |
| 12 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | Az erdőre gyakorolt hatások, az erdő igénybevétel engedélyezhetősége. | Ha a vízimunka, vízilétesítmény megvalósítása az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területet érint, kivéve, ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény vonatkozásában környezeti körzeti terv készült. | |
| 13 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | A hajózsilip méretei tekintetében a jogszabályi követelményeknek, a tervezett, felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának, továbbá a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőség szakkérdése. | A duzzasztással szabályozott víziúton, vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények esetében. | |
| 14 | Az üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőterület, védősáv kijelölésére irányuló eljárás, továbbá a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet] alapján folytatott egyedi vizsgálati eljárás. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Minden esetben. | |
| 15 | Az üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőterület, védősáv kijelölésére irányuló eljárás, továbbá a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján folytatott egyedi vizsgálati eljárás. | A termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés. | Minden esetben. | |
| 16 | Az elhanyagolt műveken (szennyvízrendszer, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz tárolására, illetve begyűjtésére alkalmazott eszköz, szennyvízelvezető mű) rovar-, illetve rágcsálóirtás, valamint elhanyagolt műveken veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálata tárgyban indult eljárás. | A környezet-egészségügyi szabályoknak való megfelelés, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálata, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítése. | Minden esetben. | |
| 17 | Kármentesítési eljárás. | A tevékenység, vízilétesítmény folyamatban lévő kármentesítésre gyakorolt hatásának vizsgálata. | Ha a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett területen kármentesítési eljárás van folyamatban. | |
| 18 | Hajóút kitűzési tervének engedélyezése és hajóút kitűzésére irányuló eljárás. | A víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása, jogszabályban meghatározott követelményeinek való megfelelés kérdésében. | Víziút esetében. | |
| 19 | A házi ivóvízigény kielégítésére irányuló vízilétesítmény vagy vízhasználat engedélyezési eljárás, ideértve a víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény engedélyezését is. | Az ivóvízkivétel és az ivóvízellátás során az ivóvíz minőségi követelményeinek teljesülése és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóság biztosítottsága. | Minden esetben. | |
| 20 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | Annak elbírálása, hogy az öntözési célú vízkivételt biztosító vízilétesítmény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel. | Mezőgazdasági öntözési célú vízilétesítmények engedélyezése felszín alatti vízhasználat esetén. | |
| 21 | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások, továbbá ezek módosítására irányuló eljárás, ha az engedély műszaki tartalmában változás következett be. | Annak elbírálása, hogy a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | A vízjogi üzemeltetési engedélyezés, valamint a fúrt kút engedélyezéseinek kivételével, ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul. | |
