A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól és a kormánybiztos jogköréről a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. * védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében
a) az árvíz és a belvíz kártételeinek, valamint
b) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti, a vizeket érintő, azonnali beavatkozást igénylő károsodás
megelőzését, elhárítását, valamint mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása;
2. * a védekezés műszaki feladatai: az árvizek, a belvizek és a vízhiány időszakában – a védőműveken vagy azok mentén – a védőművek védő- és működőképességének megőrzése;
3. a védekezés államigazgatási feladatai: a védekezéssel összefüggő rendvédelmi, szociális és egészségügyi hatósági, továbbá a műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerő, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendő megelőző és operatív feladatok;
4. helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése;
5. nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz – az árvíz – szabadon elönthet;
6. * mentesített ártér: olyan terület, amelyet épített védőművek védenek a folyók és patakok árvizeinek elöntésétől;
7. védelmi szakasz: az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része;
8. védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekben szükséges intézkedések megtételének intézményes kerete;
9. a védekezési készültség fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség;
10. * károsan vízhiányos helyzet: meghatározott területen a víz megfelelő mennyiségben, illetve minőségben való hozzáférhetőségének vagy állapotának – természeti folyamatok, esetleg emberi tevékenység hatására létrejövő – átmeneti zavara, ami a természeti értékekben vagy a gazdasági javakban kárt okozhat.
2. § * A védekezés műszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ában és a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. §-ában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el.
3. § (1) * A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét.
(2) *
(3) * A vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízvédelemért felelős miniszter a védekezést szolgáló műszaki feladatok országos irányítását az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján végzi.
(3a) * A Törzs a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt tagokból áll.
(4) * Az egyes tárcák a védekezéssel összefüggő saját szakmai és államigazgatási feladataikat a Törzs mellett a rendészetért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett állandó tárcamegbízottak koordinációjával és közreműködésével végzik.
(5) *
(6) * Ha a veszély leküzdése a helyi polgári erők mozgósításával nem biztosítható, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezi a katasztrófavédelemről, valamint a honvédelemről szóló törvény szerint – a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján – a honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjai közreműködését.
4. § * (1) A rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt.
(2) * A rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.
(3) A veszélyhelyzet kihirdetésével nem járó rendkívüli védekezési készültség tartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata:
a) a rendkívüli terhelésnek kitett védművek azonnali felülvizsgálatának elrendelése, a kritikus védműszakaszok és a szükséges beavatkozások meghatározása,
b) a megnövekedett vízügyi szakfeladathoz szükséges személyi létszám biztosítása,
c) a mentesített ártérre kivezetett vizek elszigeteléséről, a kártételek lehető legszűkebb körre korlátozásáról, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás,
d) intézkedés a védekezés során megrongálódott védőművek azonnali helyreállításáról.
(4) * A katasztrófavédelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzeti feltételek fennállása esetén
a) a vízügyi igazgató (a továbbiakban: VIZIG igazgató) a Törzs útján,
b) * a területi védelmi bizottság (a továbbiakban: védelmi bizottság) elnöke,
c) a főpolgármester, polgármester a védelmi bizottság útján
javaslatot tesz a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a veszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezésére.
(5) * Az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítménnyé nyilvánítás a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata.
5. § * (1) * Veszélyhelyzet kihirdetése esetén a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a Kormány feladata.
(2) Ha a Kormány az (1) bekezdés szerinti irányítási jogosítványai körébe tartozó döntésének meghozatalában átmenetileg akadályoztatva van, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter köteles megtenni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek hiánya a sikeres védekezést veszélyeztetné.
(3) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt.
6. § (1) * A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását:
a) a Vgtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott védműveken
aa) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató,
ab) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,
ac) * a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,
b) * a helyi önkormányzati tulajdonban lévő védőműveken
ba) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a polgármester vagy a polgármester által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott védelemvezető,
bb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a polgármester vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,
bc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,
c) * a vízitársulat üzemeltetésében lévő védőműveken, ha az nem tartozik a b) pontban foglaltak körébe
ca) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a vízitársulat intéző bizottsága által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott személy,
cb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,
cc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy
látja el.
(2) * A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója
a) a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre, amelyet a magasabb védekezési fokozatban is alkalmazni kell,
b) * a vizek kártételei leküzdése érdekében kezdeményezheti a polgári védelmi szervezetek mozgósítását.
(3) Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezetőt kell megbízni.
(4) * Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladata.
7. § (1) * A vizek kártételei elleni védekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a védelmi bizottság látja el.
(2)–(3) *
(4) * A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének javaslatára dönt a vizek kártételei elleni védekezés céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről.
(5) A védelmi bizottság a saját szervezeti, működési szabályai és tervei alapján, a saját munkaszervezetének bevonásával gondoskodik a védekezés területi szintű összehangolásáról.
(6) * A vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság tagja a működési terület szerinti VIZIG igazgató.
(7) * Ha a kialakult védelmi helyzet a VIZIG területén több vármegyét érint, a VIZIG gondoskodik arról, hogy az egyes védelmi bizottságokban intézkedésre jogosult képviselője legyen.
(8) * A védelmi bizottságnak a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos operatív működését a VIZIG igazgató javaslatára a védelmi bizottság elnöke rendeli el és szünteti meg.
8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai:
a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;
b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;
c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése,
d) az a)–b)–c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;
e) védekezési gyakorlatok tartása.
(2) * A VIZIG-ek feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:
a) az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő- és figyelőhálózat kialakítása és működtetése;
b) a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára;
c) együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési (együttműködési) szabályzatok szerint;
d) információs rendszer kialakítása és működtetése;
e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése;
f) * az üzemeltetésébe tartozó vízkivételi művek, vízpótló és vízátvezetési útvonalak, tározók, műtárgyak, mérő és megfigyelő berendezések, eszközök és ezek tartozékainak rendszeres fenntartása (karbantartás, üzemeltetés);
g) * a vízháztartási állapot és a vízkészletek figyelemmel kísérése, vízhiányos állapotok előrejelzése;
h) * a szerződött vízhasználatok és az így lekötött vízmennyiségek nyilvántartása.
(3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.
9. § (1) * A VIZIG szolgáltatja:
a) a védelmi bizottság elnöke útján
1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;
2. a kitelepítési, kiürítési, mentési, befogadási és visszatelepítési tervek elkészítéséhez a lokalizációs tervek kivonatát, a műszaki leírást és átnézetes helyszínrajzot, amely tartalmazza az elöntéssel fenyegetett területeket, a kiürítés végrehajtására alkalmas utakat és vasútvonalakat;
b) a helyi önkormányzatok és vízitársulatok saját védekezési terveinek elkészítéséhez a mértékadó, illetőleg jellemző vízszintek és vízhozamok, továbbá a befogadó és csatlakozó állami főművek műszaki alapadatait.
(2) * A VIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján – évente január 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterrel, főpolgármesterrel és a védelmi bizottság elnökével.
(3) * A VIZIG a Vgtv. 16. § (4) bekezdés d) pontja szerinti szakmai irányítási feladatkörében:
a) jóváhagyja a települési vízkárelhárítási terveket,
b) közreműködik a védekezési felkészülésben és a védőművek felülvizsgálatában,
c) a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítást végez,
d) a védelmi szakaszokhoz kapcsolódó magaspartokon és a folyók nyílt árterében lévő, árvízvédekezést folytató települések esetében kijelöli a védvonalakat, továbbá meghatározza az ideiglenes védművek kiépítési szintjeit.
10. § (1) * A 9. § (1) bekezdésének a)/1. pontjában meghatározott, védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot a VIZIG elsősorban előszerződések megkötésével biztosítja.
(2) A szerződések előkészítésében és megkötésében a polgármesterek közreműködnek.
11. § * A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy az állandó tárcamegbízottakat, a VIZIG vezetője a védelmi bizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a védelmi felkészülés helyzetéről, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról.
12. § * Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a VIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.
13. § (1) Az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetője rendeli el, módosítja és szünteti meg.
(2) * A rendkívüli védekezési készültség elrendelésére a 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) * A Földmegfigyelési Információs Rendszerből a vízügyi igazgatási szerv által belvízvédelmi feladatkörében lekért földmegfigyelési tematikus adatok csak a belvízvédekezési fokozatok elrendelésének vonatkozásában irányadók.
14. § * (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről
a) a VIZIG-ek a Törzset, a védelmi bizottság elnökét és a katasztrófák elleni védekezésben résztvevő, ügyelettel rendelkező szerveket,
b) a polgármester, főpolgármester a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét és a lakosságot,
c) a vízitársulatok a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét és az érintett települések polgármestereit
haladéktalanul tájékoztatják.
(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert a Törzs tájékoztatja a védekezési fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről.
15. § (1) A védelemvezető (szakasz-védelemvezető) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni, így különösen gondoskodni:
a) a védőművek állapotának állandó megfigyeléséről, káros jelenségek esetén a szükséges beavatkozások megtételéről, a műtárgyak jegesedésének megakadályozásáról;
b) a vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges műszaki intézkedés elrendeléséről, végrehajtásáról és ellenőrzéséről;
c) a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezzel összefüggő munkák elvégzéséről;
d) a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról;
e) a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról;
f) a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról;
g) tartós védekezés esetén legalább tíz naponkénti költségbecslés elkészítéséről és a védekezési költségfedezetének igényléséről.
(2) A védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel (karszalag, jelvény, kitűző), a járműveket „ÁRVÍZVÉDELEM” és/vagy „BELVÍZVÉDELEM” feliratú táblával (felirattal) kell ellátni.
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a VIZIG igazgató gondoskodik:
a) a jég okozta árvízveszély elhárítása érdekében a folyókon a jégtorlaszok kialakulásának megelőzéséről, a jégrombolási munkák irányításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról;
b) * a folyamatos kapcsolattartásról az érintett települések polgármestereivel, a vízitársulatokkal és a környezetvédelmi hatóságokkal;
c) ha előreláthatóan védekezésre kerül sor – a helyi vízkárelhárítás kivételével –, továbbá a védekezés tartama alatt a rendelkezésére álló adatok alapján hidrometeorológiai tájékoztatók és előrejelzések kiadásáról.
(4) * A VIZIG igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:
a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja, befogadóba vezetését ideiglenesen korlátozhatja vagy szüneteltetheti;
b) * rendkívüli védekezési készültség időszakában, az indok alátámasztásával a vízkárelhárítási célú tározó igénybevételére – a védelmi bizottság elnökének egyetértésével – a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek javaslatot tehet, ha a tározó megnyitása műszakilag nem automatikusan történik, és a tározótérben magántulajdonú ingatlan van;
c) * rendkívüli védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyével az árvizet és a belvizet a b) pont szerinti vízkárelhárítási célú tározóba vezetheti;
d) * területi vízkorlátozás elrendelése esetén dönt a vízigények kielégítésének mértékéről, ütemezéséről, módjáról.
(4a) * A Törzs vezetője a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó igénybevételét – a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a védelmi bizottság egyidejű tájékoztatásával – a rendkívüli védekezési készültség időszakán kívül engedélyezheti, ha
a) a védekezés során okszerűen lehet számolni a nagyobb vízkár bekövetkezésének valószínűségével,
b) az a) pont szerinti vízkár közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, és
c) az a) pont szerinti vízkár csak a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó azonnali igénybevételével hárítható el.
(4b) * A Törzs vezetője a (4a) bekezdés szerinti intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezi a rendkívüli védekezési készültség elrendelését a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternél.
(5) * A polgármester, illetőleg az általa kijelölt védelemvezető a védekezés műszaki feladatait a VIZIG-gel együttműködve látja el. A védekezés felelős vezetői egymást kölcsönösen tájékoztatják.
16. § * A védekezési készültségi fokozatokban, a műszaki irányítás feladatainak ellátása során:
a) a VIZIG igazgató a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek,
b) * a polgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a helyi védelmi bizottság elnöke útján közvetlenül a védelmi bizottság vezetőjének,
c) a VIZIG szakasz-védelemvezetője a vízügyi igazgatónak,
d) a vízitársulat védelemvezetője a VIZIG szakasz-védelemvezetőjének,
e) az önkormányzathoz kirendelt vízügyi műszaki irányító közvetlenül a vízügyi igazgatónak,
f) rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott, továbbá a polgármester, főpolgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek
van alárendelve.
17. § (1) A védekezés ideje alatt a védekező szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani.
(2) Minden ügyeleten naplót kell vezetni. A naplóba be kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést.
18. § (1) Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:
a) * VIZIG-ek – a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is – 9 óráig az OVF műszaki ügyeletének jelentést tenni,
b) * a polgármesterek az illetékes VIZIG, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete az OVF műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,
c) * a vízitársulatok az illetékes VIZIG műszaki ügyeletére tájékoztatást adni.
(2) A rendkívüli eseményekről haladéktalanul, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell jelentést tenni, illetőleg tájékoztatást adni.
19. § * (1) Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek
a) a VIZIG igazgató köteles a védelmi bizottság elnökének,
b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek, főpolgármesternek
a veszélyeztetett területekről a kitelepítés elrendelésére javaslatot tenni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt javaslatról és az ezzel kapcsolatban meghozott döntésről a polgármester, főpolgármester soron kívül tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervet.
20. § (1) A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik:
a) a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről;
b) a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról;
c) más szervektől, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök és felszerelések elszámolásáról, illetőleg a meglevők visszaadásáról;
d) a megrongálódott védőművek helyreállításáról.
(2) A készültség megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló jelentést köteles készíteni és jóváhagyásra előterjeszteni.
(3) * Rendkívüli készültségben történt védekezésről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a Kormány részére a készültség megszüntetését követő 45 napon belül jelentést kell tennie.
(4) A tartós III. fokú készültséggel járó védekezéseket a védekező szerv a felülvizsgálatra jogosult bevonásával értékelni köteles.
21. § (1) * Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) *