A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * A rendelet hatálya a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító
a) állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre – a koncesszió körébe tartozó vízilétesítmények kivételével –, és
b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6/A. §-a szerinti nem állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre terjed ki, amennyiben azok üzemeltetését a vízügyi igazgatóság vagy a vízügyi igazgatósággal kötött üzemeltetési szerződés alapján egyéb vízszolgáltató szervezet (a továbbiakban együtt: üzemeltető) látja el.
2. § * (1) * A rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági vízszolgáltatást ellátó művek üzemeltetéséről a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) saját hatáskörben vagy – mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetésére vonatkozó pályázat kiírásával – egyéb vízszolgáltató szervezet útján gondoskodik.
(2) A nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a vízszolgáltató mű üzemeltetésével és fenntartásával járó alapvető feladatokat, az üzemeltetéssel összefüggő műszaki-gazdasági, szolgáltatási és pénzügyi feltételeket, így az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre vonatkozó ajánlatot is;
b) az üzemeltetés időtartamát;
c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét;
d) a pályázaton való részvétel feltételeit;
e) a pályázó induló vagyonának megkívánt mértékét vagy egyéb garanciális feltételeket;
f) az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok felsorolását;
g) a szolgáltatás ellenértéke megállapításának és megváltoztatásának feltételeit;
h) az üzemeltetéssel érintett ingatlanok és szolgalmak megjelölését;
i) az üzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségeit;
j) az üzemeltetéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi kötelezettségeket, továbbá az üzemeltetés várható környezeti hatásait;
k) a pályázat elbírálásának szempontjait, a döntéshozatal szabályait;
l) az eredménytelen pályázat megismétlésének feltételeit.
3. § (1) A pályázat elbírálására az igazgatóság bizottságot hoz létre.
(2) * A bizottság tagjai az igazgatóság és a területi mezőgazdasági szakmai érdek-képviseleti szervek képviselői.
(3) * Az igazgatóság vezetője – a bizottság véleményének figyelembevételével – a legjobb ajánlat benyújtóját választja ki a pályázat nyerteséül, akivel a vízszolgáltató mű üzemeltetésére határozott időtartamú üzemeltetési szerződést köt.
(4) * Ha a pályázat eredménytelen, ismételten nyilvános pályázat kiírására kerül sor. A második pályázat eredménytelensége esetén a vízszolgáltató művet az igazgatóság vagy az általa – szerződés alapján – megbízott üzemelteti. A megbízottnak az üzemeltetési szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag az üzemeltetéshez kapcsolódó közvetlen költségeket és ésszerű mértékű, az üzemeltetési szolgáltatással arányos megbízási díjat tartalmazhat.
(5) Amennyiben a vízszolgáltató művet az igazgatóság üzemelteti, az üzemeltetésből származó bevételnek a költségekkel csökkentett részét a mű fenntartására kell fordítania.
4. § *
5. § * (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági vízhasználó (a továbbiakban: vízhasználó) a részére mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül szolgáltatási szerződést köt.
(2) A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot bejelentő vízhasználó a vízügyi hatósághoz történő bejelentést követően mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést köt a mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére.
6. § * (1) * A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint
a) a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély vagy
b) rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén az illetékes vízügyi hatósághoz történt bejelentés
alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható.
(1a) * A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében – az igazgatóság véleménye alapján – az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.
(2) * A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének – annak hiányában az igazgatóságnak – tárgyévenként legkésőbb január 31. napjáig jelenti be. A vízhasználó a tárgyév január 1. napjától kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyre vonatkozó vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésekor, a vízhasznosítási idényen belül is bejelentheti, ha az 5. §-ban foglaltak szerint köti meg a szolgáltatási szerződést.
(3) A vízigény bejelentése során közölni kell:
a) a vízhasználó (megnevezését, címét) székhelyét;
b) a tervezett vízfelhasználás célját, időszakát és mennyiségét, az igényelt vízmennyiség alsó és felső határát (vízsugarat), valamint az engedélyezett éves vízmennyiséget;
c) a végleges vízjogi engedély számát, vízikönyvi számát;
d) az öntözendő terület, tógazdaság esetén a tóterület nagyságát;
e) a vízkivétel módjának, helyének meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
f) az esetleges lecsapolás, vízbevezetés időpontjának, helyének és az elvezetni tervezett víz mennyiségének meghatározását;
g) az üzemnapló vezetésének helyét;
h) a vízátadás helyén engedélyezett minimum és maximum üzemvízszintet;
i) vízszolgáltatás igénybe vételének kezdetét, befejezését.
(4) * A mezőgazdasági vízszolgáltatást végző üzemeltető tájékoztatja a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat a tárgyévre érvényes vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig.
(5) * A vízhasznosítási idény öntözés esetén – az (5a) bekezdésben meghatározott eltéréssel – március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart, azonban az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.
(5a) * Ha a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot, az üzemeltető a vízhasználók – az igazgatóság hozzájárulásával történt – eltérő megállapodása hiányában
a) a tárgyév április 15. és szeptember 30. napja közötti időszakban az öntözési célú vízhasználatot,
b) a tárgyév október 1. és április 14. napja közötti időszakban a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetését
részesíti előnyben.
(6) A vízhasználó a tényleges vízhasználatot annak megkezdését megelőzően három nappal korábban köteles bejelenteni a vízszolgáltató területi képviselőjének.
7. § (1) Az üzemeltető a vízszolgáltató műveket és berendezéseket a vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzata szerint köteles üzemeltetni, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani.
(2) * A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzatának megléte, annak módosítása, amelyet az üzemeltető készít elő és az igazgatóság véglegesít.
(3) * Az üzemeltető és az igazgatóság a vízhasználó vízkivételi műveinek műszaki állapotát ellenőrizheti. Amennyiben azok a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak – vagy a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérnek és a vízhasználó az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget –, az igazgatóság kezdeményezheti a vízügyi hatóságnál a vízjogi engedély felülvizsgálatát.
(4) * Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy a vízszolgáltatás az éves vízelosztási tervben, valamint a szolgáltatási szerződésben meghatározott helyen, időben, mennyiségben és üzemi vízszinten, a jogszabály alapján elrendelt korlátozásoktól eltekintve, teljesíthető legyen.
(5) Az üzemeltető olyan minőségű vizet szolgáltat, amilyen a térség vízellátó rendszerében rendelkezésre áll. A víz minőségének – az üzemeltetéstől független körülményekre visszavezethető – megváltozásáért az üzemeltető nem felelős.
(5a) * A vízminőség mérhető jelentős romlása esetén az üzemeltető a vízhasználókat és az egyéb érintetteket haladéktalanul értesíti, akik a további vízelvételezést a saját felelősségükre folytathatják.
(6) * A szolgáltatott víznek a vízhasználat szempontjából hátrányos megváltozásával kapcsolatos feladatokat (ellenőrzés, tájékoztatási és beavatkozási kötelezettség), jogokat és kötelezettségeket az üzemeltető és a vízhasználó az üzemeltetési, valamint a szolgáltatási szerződésben állapítják meg.
(7) A többcélú és a kettős működésű vízszolgáltató művek üzemeltetése során a vízszolgáltatással, a belvízelvezetéssel és a védekezéssel, valamint a vízkészlet-gazdálkodással járó feladatok együttes ellátásának összehangolásáról az igazgatóság gondoskodik.
8. § (1) * Az öntözőtelepek, a rizstelepek, a tógazdaságok, valamint az egyéb vízhasználatok túlfolyó és leeresztésre kerülő vizeinek az állami tulajdonban lévő befogadóig (vízfolyás, belvízcsatorna) történő elvezetése a vízhasználó feladata.
(2) * A vízhasználó a vízelvezetésre irányuló szándékát, mennyiség és minőség megjelölése mellett, annak megkezdése előtt tíz nappal a befogadó üzemeltetőjének köteles bejelenteni. Amennyiben a bevezetett víz minősége alkalmatlanná tenné a további vízhasználatokat és lehetőség van hígítással az alkalmasságot elérni, a hígítás költségeit a vízhasználónak kell vállalnia. A vízelvezetés csak a befogadó üzemeltetőjének hozzájárulásával kezdhető meg. A befogadó üzemeltetésénél jelentkező többlet fenntartási vagy esetleges átemelési költség megtérítésének mértékére a vízhasználó és a befogadó üzemeltetőjének megállapodása az irányadó.
8/A. § * (1) * Az üzemeltető köteles megteremteni a térítésmentes vízbiztosítás lehetőségét a vízszolgáltatási egységre meghatározott hasznosítási idényen kívül a hasznosítható vízkészlet mértékéig azon mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználók számára, akik költségigény nélkül vállalják a vizek tározását, és továbbadás esetén legfeljebb a vízátadás közvetlen költségének mértékéig terjedő díjat számítanak fel a tényleges vízhasználónak.
(2) A vízminőség megőrzésének költségeit, a vízkivezetés és -kormányzás költségeit, a téli tározás esetleges többletköltségeit – így különösen jégmentesítés, rézsűvédelem – a mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználó köteles viselni.
9. § (1) Amennyiben a vízszolgáltató mű útján felhasználható vízmennyiség természeti vagy elháríthatatlan okból csökken vagy a szolgáltatást rendkívüli és elháríthatatlan körülmények akadályozzák, ideértve a vízminőséget is, az igazgatóság a Vgtv. 15. §-ának (4)–(6) bekezdésében meghatározott feltételekkel, valamint az üzemeltetési szabályzat szerint a vízhasználatot korlátozhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásra különösen
a) * a vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó (júliusi vagy augusztusi 80%-os) vagy a vízkorlátozási tervekben meghatározott kisvízi mértékadó vízhozam természeti okokból előállt csökkenése,
b) rendkívüli vízszennyezés vagy üzemeltetési körülmény,
c) a vízszolgáltató művek üzemzavara
esetén kerülhet sor.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozásokból eredő károkért kártalanítás nem jár. Amennyiben a szolgáltatást a mű üzemeltetőjének szakszerűtlen tevékenysége miatt kell korlátozni, úgy a vízhasználó az üzemeltetővel szemben kártérítési igénnyel léphet fel.
(3a) * Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekre az üzemeltető vízkorlátozási tervet készít, amelyet az igazgatóságnak véleményezésre megküld.
(4) * A vízkorlátozást – mezőgazdasági vízhasználat esetén a vármegyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával egyeztetve – egyéb vízhasználatoknál pedig a vízhasználók és egyéb érdekeltek előzetes tájékoztatása mellett, az üzemeltető bevonásával, a vízkorlátozási terv figyelembevételével az igazgatóság rendeli el. Ha a vízkorlátozás több igazgatóság illetékességi területét érinti, a korlátozást az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeli el.
(5) * A vízkorlátozást a Vgtv. 15. § (5) bekezdésének megfelelően, mezőgazdasági célú vízhasználat esetén a vízjogi engedélyben meghatározott, egyidejűleg vételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva az alábbi, sorrendben fokozatosan alkalmazható intézkedésekkel kell végrehajtani:
a) a rendkívüli öntözési célú vízhasználat megszüntetése;
b) a vízpótló öntözések 30%-os csökkentése;
c) az öntözésre használt összes vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése;
d) a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
e) a halastavak (áruhaltermelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
f) a halastavak vízpótlásának az e) pontban rögzítetten felül további 20%-os csökkentése.
(6) A vízkorlátozás feloldása fordított sorrendben történik.
10. § E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzők a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel kötelesek az igazgatóság részére adatot szolgáltatni.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az öntözéshez és tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításáról szóló 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés, a mezőgazdasági vízhasznosítási főművek országos üzemeltetési szabályzatának kiadásáról, valamint a főművön kívüli mezőgazdasági vízhasználatok bejelentésének kötelezettségéről szóló 4/1983. (VÉ. 4.) OVH utasítás, valamint a mezőgazdasági vízhasználatok korlátozásáról szóló 13/1973. (VÉ. 13.) OVH utasítás hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépésekor és azt követően a fennálló üzemeltetési szerződés mindaddig hatályban marad, amíg a vízhasználók minimum 51%-a vagy az igazgatóság kezdeményezésére kiírt pályázatot követően új üzemeltetési szerződést kötnek.
(2a) * E rendeletnek a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 119/2012. (XI. 23.) VM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R.) megállapított rendelkezéseit a Mód. R. hatálybalépése napján fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell azzal, hogy a hatályos szerződéseket a Mód. R. hatályba lépését követő 30 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(3) *
