12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet

a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a víz beszerzését, kezelését, tárolását, szállítását, elosztását szolgáló egységes műszaki rendszerként kialakított (kialakítani tervezett) azokra a köz- vagy saját célú vízi létesítményekre (a továbbiakban együtt: vízmű) terjed ki, amelyek megvalósításához és üzemeltetéséhez a külön jogszabály ^*  szerint vízjogi engedély szükséges (Vgtv. 28. §), továbbá az igénybe vett, igénybe venni tervezett vízkészlet gázveszélyes.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. felmérő pontosságú vizsgálat: amelynek eredménye a technológiai pontosságú vizsgálat eredményétől legfeljebb 20%-kal tér el;

2. fogyasztási hely: a külön jogszabály ^*  szerinti szolgáltatási pont;

3. gázmentes víz: amelynek az 1. számú melléklet szerinti vizsgálat eredménye alapján gáztartalma nincs;

4. gázos víz: amelynek az 1. számú melléklet vizsgálata alapján szénhidrogén-tartalma van;

5. gázveszélyes vízkészlet: a felszín alatti vizek, a parti szűrésű és a fedetlen karsztvizek kivételével;

6. szolgáltatott víz: a vízműből a vízfelhasználónak átadott víz;

7. technológiai pontosságú vizsgálat: amely a vizsgált mintákat, illetőleg paramétereket valóságos állapotuktól legfeljebb 5%-os eltéréssel határozza meg;

8. termelt víz: a vízmű vízbeszerző műveivel a víznyerő helyen kitermelt víz;

9. a víz gáztartalom szerinti fokozata: az 1. számú melléklet szerinti vizsgálat alapján 1013 millibar nyomáson és 20 °C-on számítva:

a) a 0,8 l/m3 határérték alatt „A”;

b) 0,8–10 l/m3 között „B”,

c) 10 l/m3 fölött „C”.

(3) ^* 

(4) A gáztartalom vizsgálatát a Nemzeti Akkreditációs Testület által arra feljogosított laboratórium végezheti.

A gáztartalom vizsgálata

2. § (1) A vízjogi engedélyezési eljárás során az engedélyes köteles a vízművel kitermelhető és a szolgáltatásra szánt víz gáztartalmát a vízbeszerző és vízellátó művek létesítésekor a műszaki átadás és a próbaüzem keretében megvizsgáltatni, szükség esetén a létesítési engedély módosítását kezdeményezni, illetőleg a vizsgálat eredményét a külön jogszabály ^*  szerinti kérelemhez csatolni.

(2) A vizek gáztartalmának vizsgálatát

a) a meglévő vízmű esetén felmérő pontosságú vizsgálattal,

b) új kutak létesítésekor technológiai pontosságú vizsgálattal

kell elvégezni.

A gázmentesítés

3. § (1) A gázmentesítés érdekében a vízmű területén gondoskodni kell olyan műszaki biztonsági intézkedések meghozataláról, amelyek a robbanás veszélyét a vízmű területén és a fogyasztási helyeken kizárják. A szükséges műszaki intézkedéseket, illetve a berendezések üzemeltetésének a módját a külön jogszabály ^*  alapján készített üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell.

(2) A víz gáztartalom szerinti „A” fokozata esetén nem kell gázmentesítést végezni.

(3) A víz gáztartalom szerinti „B” fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni.

(4) A víz gáztartalom szerinti „C” fokozata esetén az MSZ–10–226. nemzeti szabvány előírásai szerinti gázmentesítő berendezés telepítéséről és üzemeltetéséről kell gondoskodni, kivéve, ha

a) a teljes vízfelhasználás legfeljebb 5 m3/nap, vagy

b) a kitermelt vizet szabadtéren használják fel, de a biztonságtechnikai védelemről (így például fürdőmedence bevezető szakaszán) ez esetben is gondoskodni kell.

(5) A gázmentesítést a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy az vízminőségromlást ne okozzon.

A gáztartalom ellenőrző vizsgálata

4. § (1) A vízművel termelt és szolgáltatott gázos víz gáztartalmát az engedélyes rendszeres vizsgálatokkal ellenőrizni, a vizsgálati eredményeket az üzemeltetési okmányok között megőrizni, és a hatósági ellenőrzés során az azt végzőnek bemutatni köteles. A vizsgálatot legalább a következő gyakorisággal

a) „A” fokozatban ötévenként,

b) „B” fokozatban háromévenként,

c) „C” fokozatban kétévenként

kell elvégezni.

(2) A vizsgálat eredményének adatait a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványok kitöltésével kell dokumentálni. A dokumentumok „C” és „B” fokozat esetében nem, „A” fokozatban 15 év után selejtezhetők.

(3) ^*  Ha a vizsgálat szerint a vízművel termelt vagy szolgáltatott víz veszélyességi fokozata megváltozott, a változást az engedélyes haladéktalanul köteles a vízügyi hatóságnak bejelenteni.

(4) A gáztartalom szerint „B” és „C” fokozatba sorolt vizek termelése, illetve szolgáltatása esetén a víz gáztartalmának ellenőrzését

a) a víztermelő kutaknál a kút elkészültekor és a kútszerkezet módosulását eredményező felújítás, rekonstrukció, átépítés esetén,

b) telepített gázmentesítő berendezés beszabályozása és üzembe helyezése után a berendezést követő szakaszon, valamint a szolgáltatott víz gáztartalmát befolyásoló vagy befolyásolható beavatkozásokat, valamint a gázmentesítési technológiában bekövetkezett változást követően

kell elvégezni.

(5) A gáztartalom ellenőrzését telepített gázmentesítő hiányában akkor is el kell végezni, ha a víz gáztartalma az „A” fokozatra megadott első értéket nem éri el, illetve a szolgáltatott víz gáztartalmát módosító beavatkozásra kerül sor.

(6) Az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést a vízvezeték-hálózat szűkítése, illetve hidraulikai magaspontjai melletti kijelölt fogyasztói ponton kell elvégezni.

(7) A vízügyi hatóság a vízművel termelt és szolgáltatott víz gáztartalmát bármikor ellenőriztetheti, illetőleg soron kívüli gáztartalom-vizsgálatot rendelhet el, beleértve a technológiai pontosságú vizsgálat elvégzését is.

Záró és átmeneti rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a közhasználatú vízművekkel termelt és szolgáltatott víz gáztartalmának határértékéről, vizsgálatáról és gázmentesítéséről szóló 7/1981. (IX. 5.) OVH rendelkezés, valamint az egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi jogszabályok módosításáról szóló 8/1990. (IV. 30.) KVM rendelet 1. §-a hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a folyamatban lévő vízjogi engedélyezési eljárás során alkalmazni kell.

(3) ^* 

(4) Ha a vízügyi hatóság az engedélyest a víz gázmentesítésére kötelezi, a gázmentesítés megoldására ideiglenes intézkedéshez kötötten legfeljebb 2 év időtartamú határidőt állapíthat meg.

1. számú melléklet a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelethez

A gázveszélyes vízkészletek vizsgálata

1.	A vizsgálat tárgya: a termelt és a szolgáltatott víz, valamint a víztermeléssel és a -szolgáltatással összefüggő létesítmények légtere gáztartalmának meghatározása.
2.	A vizsgálat esetei
	2.1.	A kút
		2.1.1.	létesítésekor,
		2.1.2.	felújításakor (kialakításakor, átépítésekor),
		2.1.3.	javításakor, tisztításakor, regenerálásakor.
	2.2.	A kút, valamint az azzal összefüggő egyéb gyűjtő- és tároló létesítmények légterében a munkavégzést megelőzően.
	2.3.	A kezelő épület légterében folyamatosan.
	2.4.	A gázmentesítő berendezés utáni szakaszon (a beszabályozást követően, a berendezés hatásfokának ellenőrzésére)
		2.4.1.	üzembe helyezésekor,
		2.4.2.	a víztermelésben beállott változást követően,
		2.4.3.	a kút műszaki kialakításában beállott változást követően,
		2.4.4.	a szolgáltatott víz gáztartalmát befolyásoló egyéb beavatkozást követően.
	2.5.	A szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésére általában a vízvezeték-hálózat fojtása, szűkítése, illetőleg a magasabb fogyasztói leágazás utáni vízvételi ponton, minden olyan beavatkozást követően, amely a szolgáltatott víz gáztartalmát módosítja.
3.	A vizsgálat pontossága
	3.1.	A víz és az azzal összefüggő légtér gáztartalmának esetében technológiai pontosságú vizsgálat.
	3.2.	Felmérő pontosságú vizsgálat
		3.2.1.	a meglevő kutaknál, ha azok nem gázveszélyes vizekre települtek,
		3.2.2.	a gázmentesítő berendezések szabályozásánál,
		3.2.3.	a szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésénél, ha az korábbi vizsgálat eredménye szerint gázmentes volt.
	3.3.	A technológiai pontosságú vizsgálat előfeltételei:
		3.3.1.	üzemi körülmények közötti termelés,
		3.3.2.	a gáz fázisállapotát nem módosító mintavétel,
		3.3.3.	a teljes áramú szeparálás, esetenként átfolyó rendszerű mélységi mintavétel,
		3.3.4.	az előírás szerinti mintavételi és vizsgálati rendszer alkalmazása,
		3.3.5.	a kútnál búvárszivattyús vagy szabadkifolyású üzemmód alkalmazása,
		3.3.6.	a nyomás alatti vezeték vizének vizsgálata esetén a fojtás nélküli vízmintavétel mellett, a szállított teljes vízmennyiségnek a szeparátorba történő vezetése (így például tűzcsapon keresztül);
		3.3.7.	a gravitációs vízszállításnál az erre kiképzett csap segítségével történő mintavétel,
		3.3.8.	gyűjtőakna, medence vizének vizsgálata átfolyó rendszerű mélységi mintavevővel vagy a leürítő gravitációs vezetéknek a szeparátorra való csatlakozásával.
	3.4.	Felmérő pontosságú vizsgálatnál előfeltétel a részáramos szeparálás.
4. A mintavétel
	4.1.	A mintavétel történhet:
		4.1.1.	mélységi mintavétellel,
		4.1.2.	teljesáramú szeparálással,
		4.1.3.	részáramú, legalább 10 liter térfogatú szeparálással.
	4.2.	Megkívánt mérési pontosság:
		4.2.1.	vízmennyiség mérésnél			± 5%
		4.2.2.	gázmennyiség mérésnél			± 3%
		4.2.3.	hőfokmérésnél			± 0,5 °C
		4.2.4.	barometrikus nyomás mérésénél			± 0,1 bar.
	4.3.	A szeparálás művelete általában:
		4.3.1.	a víz tartózkodási ideje a szeparátorban minimum 2 perc,
		4.3.2.	legalább 10-szeres szeparátor térfogatnak megfelelő vízmennyiség keresztülbocsátásával (ha a gázmennyiség nem mérhető folyamatosan),
		4.3.3.	a folyamatos szeparálás időtartama 2 óra (kevés, de mérhető gázmennyiség esetén),
		4.3.4.	a szeparátortérben az atmoszférikusnál kisebb nyomással,
		4.3.5.	vizsgálat üzemi vízhozammal,
		4.3.6.	légmentes csővezetéket és szerelvényeket.
	4.4.	A vizsgálatra alkalmas minta legkisebb mennyisége:
		4.4.1.	szabad gázra 0,2 liter
		4.4.2.	oldott gázra 2 x 1,0 liter.
	4.5.	Légmentesen zárt szállító és tároló mintaedény.
	4.6.	A mintavétel helye:
		4.6.1.	kútnál a szivattyú nyomóoldalán, legfeljebb 2 m távolságban,
		4.6.2.	gázmentesítő hatásfok vizsgálatánál e berendezés után, legfeljebb 2 m-re (a vezetéket lefelé megnyitó vízvételi hely kialakításával),
		4.6.3.	nyersvíznél közvetlenül a gázmentesítő előtt,
		4.6.4.	a szolgáltatott víz ellenőrzésénél a hálózat első megcsapolási helyén.
	4.7.	A légtér vizsgálata metángáztartalom mérésére alkalmas mérővel, vagy gázpipettába vett és laboratóriumban feldolgozott mintával.
	4.8.	A metángáztartalom mérésére alkalmas mérő
		4.8.1.	méréstartománya 0–4 térfogat%,
		4.8.2.	pontossága 0–1 térfogat%.
5.	A vizsgálat egyéb szempontjai
	5.1.	Általános szempontok:
		5.1.1.	a gázvizsgálat során a O2, N2, CH4, CO2 mennyiséget legfeljebb + 5%-os relatív hibával, ezek közül a CH4-et 0,2 térfogat% érzékenységgel meghatározva;
		5.1.2.	a buborékpontnyomást a metán-, oxigén- és nitrogéntartalom figyelembevételével a Henry-törvény alapján kiszámítva,
		5.1.3.	összehasonlító technológiai vizsgálatok esetén a legnagyobb eltérés az egyes komponenseknél max 5%.
	5.2.	Minták fogadása:
		5.2.1.	minták a mintavétel után a lehető legrövidebb időn belül beszállítva a vizsgálatot végző laboratóriumba,
		5.2.2.	a mintavétel adatai az 1. számú mintanyomtatványnak megfelelően rögzítve,
		5.2.3.	a mintavételről és a mintákról a vizsgáló laboratóriumban naprakész nyilvántartást vezetve.
	5.3.	A minták tárolás ideje:
		5.3.1.	a lehető legrövidebb időre csökkentve,
		5.3.2.	a gázpipettába vett gázminták szobahőmérsékleten, egy sorban, fektetett helyzetben tárolva,
		5.3.3.	az oldott gázokat tartalmazó vákuumos mintavevő edények álló helyzetben, törés, ütődés ellen védve, szobahőmérsékleten; egy sorban tárolva,
		5.3.4.	az átfolyásos módszerrel vett mintákat + 4 °C hőmérsékleten, nyakkal lefelé tárolva.

2. számú melléklet a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelethez

1. számú adatlap

	Kelt: ...........................................................
	Nyilvántartási szám: .....................................
	Hivatkozási szám: ........................................

GÁZVIZSGÁLATI ADATLAP
kút felmérő/technológiai* vizsgálatához

1.

A kút száma:

Mélység:

m

helye:

Szűrőzés(ek):

m

kataszteri száma:

Építési nyugalmi vízszint:

m

Üzemeltető:

Megengedett üzemi vízhozam:

1/min.

Tulajdonos:

Vízkivételi mód

Kútadatok eredete:

2.

A vizsgálat célja: (üzembe helyezés, ellenőrzés, üzemállapot-változás, egyéb)

módja: üzemi rendszer részleges/teljes* felhasználásával

időpontja:

3.

A szeparátor csatlakozás helye, mintavétel helye:

Szeparátor térfogat (m3)

A kút vizsgálat előtti üzemi teljesítménye (l/min.)

4.

I.

II.

III.

Vízhozam a vizsgálat közben

l/min.

Vízhőmérséklet

°C

Szeparátor nyomás

kPa

Gázhőmérséklet

°C

Teljes szabad gázhozam

l/min.

Teljes szabad gáztartalom

(1013 mbar 20 °C-ra számítva)

l/m3

5.

Gázelemzési eredményből számított adatok: (2. sz. adatlap szerint):

I.

II.

III.

Szabad gázhozam, levegőmentes

l/min.

Szabad gáztartalom, levegőmentes

(1013 mbar 20 °C-ra számítva)

l/m3

Szabad metántartalom

l/m3

6.

Megjegyzés:

* Nem megfelelő törlendő.

..............................................................

..............................................................

mintavevő

felelős vezető

2. számú adatlap

	Kelt: .............................................................
	Nyilvántartási szám: .....................................
	Hivatkozási szám: ........................................

GÁZVIZSGÁLATI ADATLAP
vízműrendszer felmérő/technológiai* vizsgálatához

Az üzemelő vízbázis minőségi adatai:

Kút száma

Fe mg/l

Ammónia mg/l

CaO mg/l

Hőmérséklet °C

Szabad szénsav (CO2 mg/l)

Vizsgálta

Időpontja

Kevert víz

Az üzemelő vízbázis gázvizsgálati adatai:

Kevert víz

Kút

Össz. szabad

Össz. oldott

Szabad CH4

Oldott CH4

A vizsgálat

száma

gáz l/m3

gáz l/m3

l/m3

l/m3

jellege

időpontja

Kevert víz

A vízkezelő rendszer – gázmentesítő – leírása (teljesítmény, típus, műszerezettség):

* Nem megfelelő törlendő.

3. számú adatlap

	Kelt: .............................................................
	Nyilvántartási szám: .....................................
	Hivatkozási szám: ........................................

GÁZELEMZÉSI ADATLAP

az 1. számú adatlappal érvényes

1.

A kút, vízmű helye, megnevezése:

Mintavétel helye:

Mintavétel időpontja:

Vizsgálat időpontja:

2.

Szabad gáz elemzési adatai

Vízhozam

l/min.

Teljes szabad gáztartalom

l/m

nyers

levegőmentes

nyers

levegőmentes

nyers

levegőmentes

Metán

térfogat%

Nitrogén

térfogat%

Oxigén

térfogat%

Szén-dioxid

térfogat%

Összesen:

%

Levegőmentes szabad gáztartalom

(1013 mbar 20 °C)

l/m3

Szabad metántartalom

l/m3

3.

Oldott gáz elemzési adatai:

nyers

CO2 mentes

levegő- mentes

nyers

CO2 mentes

levegő- mentes

nyers

CO2 mentes

levegő- mentes

Metán

térfogat%

Nitrogén

térfogat%

Oxigén

térfogat%

Szén-dioxid

térfogat%

Összesen:

%

Oldott gáztartalom

l/m3

Oldott metántartalom

l/m3

4.

Összes gáztartalom

l/m3

Összes metántartalom

l/m3

5.

Megjegyzés:

..............................................................

..............................................................

vizsgáló

felelős vezető

4. számú adatlap

	A vízműrendszer folyamatábrája, mintavételi hely és a műszer állásai:
	Vizsgálat célja: (üzembe helyezés, ellenőrző, hatásfok, beszabályozás, egyéb)
		időpontja:
	Mintavétel helye:
	Mintavétel módja:
	Mért adatok			Vizsgálati eredmények
	Légnyomás		mbar
	Hálózati nyomás		kPa
	Vízhozam		l/min
	Mintavételi hely nyomása		Pa
	Vízhőmérséklet		°C
	Szabad gáz hőmérséklete		°C
	Szabad gáz mennyisége (1013 mbar 30 °C)		l/m3
	Szabad metán mennyisége (1013 mbar 20 °C)		l/m3
	Megjegyzés:
..............................................................				..............................................................
mintavevő				felelős vezető

---