A jogszabály mai napon ( 2019.04.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

17/1997. (VI. 25.) KTM-KHVM-HM együttes rendelet

a repülésmeteorológiai szolgáltatás rendjéről szóló szabályzat kiadásáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának i) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. § (1) A repülésmeteorológiai tájékoztatások és előrejelzések szolgáltatásával, azok díjazásával és költségei megosztásával összefüggő feladatok rendjét és szabályait e rendelet mellékleteként kiadott Szabályzat állapítja meg.

(2) * 

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 17/1997. (VI. 25.) KTM-KHVM-HM együttes rendelethez

Szabályzat a repülésmeteorológiai szolgáltatások rendjéről

1. A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény 28. Cikkelye alapján a Magyar Köztársaság mint Szerződő Állam kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzetközi repülés megkönnyítésére a területén - többek között - meteorológiai szolgálatot létesít, amelynek feladata a repülésmeteorológiai szolgáltatások ellátása, az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított szabványoknak és gyakorlatnak megfelelően.

A Magyar Köztársaság területén történő nemzetközi repülések során az Egyezmény 3. számú Függelékében, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Annex 3-ban (a továbbiakban: Annex 3) megállapított szabványok és ajánlások alkalmazandók, továbbá ezeket kell alkalmazni a belföldi repülésekre is.

A repüléssel összefüggő fogalmakat az 1. számú függelék tartalmazza.

2. A repülésmeteorológiai szolgáltatás célja a légiközlekedés biztonságának, rendszerességének és hatékonyságának elősegítése.

Ennek érdekében az üzemeltetőket, a légiközlekedési személyzet tagjait, a légiforgalmi szolgálati egységeket, a kutató-mentő szolgálat egységeit, a repülőtér üzemben tartókat és egyéb, a légiközlekedés fenntartásában vagy fejlesztésében közreműködő szerveket (a továbbiakban: repüléssel kapcsolatos szervezetek) a feladataik ellátásához szükséges mértékű repülésmeteorológiai tájékoztatással kell ellátni.

3. A polgári légügyi hatóság a repülésmeteorológiai kérdéseket is érintő döntéseit megelőzően az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) szakvéleményt kér.

A repülésmeteorológiai szolgáltatást az OMSZ, az MH Meteorológiai Szolgálat és a repülőtér üzemben tartók együttműködve biztosítják.

A polgári repülések meteorológiai kiszolgálását az OMSZ, és a polgári repülőtér üzemben tartója, a katonai repülések meteorológiai kiszolgálását a katonai repülőtereken az MH Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

A szolgáltatók közötti együttműködést megállapodásban kell rögzíteni.

4. A meteorológiai szolgáltatást érintő kérdésekben szoros kapcsolatot kell fenntartani a tájékoztatások szolgáltatását és azok felhasználását végző szervek között.

A légiközlekedés személyzete számára a 2. számú függelék szerint nyújtott, a következőkben meghatározott meteorológiai tájékoztatásoknak időszerűnek és a felhasználók számára közérthetőknek kell lenniük.

5. A polgári légiközlekedés biztonságának és hatékonyságának elősegítése érdekében a repülésmeteorológiai tevékenység az alábbi feladatokra terjed ki:

a) A légkör meteorológiai állapotának észlelésére Budapest FIR-ben, ezen belül:

1. talajközeli észlelésekre és mérésekre,

2. magaslégköri mérésekre,

3. meteorológiai műholdas adatok vételére,

4. radarmérésekre,

5. speciális repülőtéri észlelésekre,

6. az észlelések eredményeiből SYNOP, METAR, SPECI, BUFR ÉS TEMP kódtáviratok, valamint radar- és műhold-információk előállítására.

b) A levegőkörnyezet állapotának és állapotváltozásainak elemzésére, ezen belül:

1. a mérések, észlelések eredményeinek meteorológiai analízisére,

2. a mérések, észlelések eredményeinek repülésmeteorológiai feldolgozására és a származtatott paraméterek elemzésére,

3. a műhold-, radaradatok és egyéb távérzékelési megfigyelések eredményeinek elemzésére,

4. nemzetközi meteorológiai központokban készült előrejelzési produktumok elemzésére,

5. a hazai általános és speciális meteorológiai előrejelzések elemzésére.

c) A levegőkörnyezet állapotának és állapotváltozásának repülésmeteorológiai célú előrejelzésére, ezen belül:

1. repülőtéri előrejelzési távirat (TAF) készítésére és kiadására,

2. leszállási előrejelzés (Landing Forecast) készítésére és kiadására,

3. útvonal-előrejelzés (Route Forecast) készítésére és kiadására,

4. területi előrejelzés (Area Forecast) készítésére és kiadására,

5. az alacsonyszintű (100 FI alatti) repülés részére, a repülésre veszélyes időjárási jelenségekre, a figyelmet felhívó előrejelzés (GAMET) és szignifikáns térkép készítésére és kiadására.

d) A levegőkörnyezet állapotában hirtelen bekövetkező változásokkal összefüggő riasztásra, ezen belül:

1. a közép- és magas szintű repülés részére készített veszélyes időjárási jelenség kialakulására figyelmeztető jelzés (SIGMET) készítésére és kiadására,

2. az alacsonyszintű repülés részére készített veszélyes időjárási jelenség kialakulására figyelmeztető jelzés (AIRMET) készítésére és kiadására,

3. nyílt szövegű figyelmeztetésre a látvarepülés szabályai szerinti (VFR) repülés részére.

e) Az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységek alapján a légiforgalom biztonsága és hatékonysága szempontjából szükséges repülésmeteorológiai információk meghatározott körben való közzétételére, amely kiterjed:

1. a nemzetközi előrejelző központokból és adatbankokból származó repülési dokumentációkra,

2. az OMSZ által biztosított információkra, az a), b), c), d) pontokban foglalt tevékenységek eredményére,

3. továbbá a légijárművek számára levegő-föld összeköttetésű csatornán sugárzott tájékoztatásokra (VOLMET),

f) Az a), b), c), d), e) pontokban foglalt tevékenységek végzéséhez szükséges, és a tevékenységek eredményeként létrejött információk cseréjére a hazai és a nemzetközi (Meteorológiai Világszervezet, a továbbiakban WMO és az ICAO által koordinált) telekommunikációs csatornákon.

6. A katonai ellenőrzött légterekben végzett repülések biztonságának és hatékonyságának elősegítése érdekében a repülésmeteorológiai tevékenység katonai repülőtereken és azok körzetében az alábbi feladatokra terjed ki:

a) a légkör meteorológiai állapotának észlelésére,

b) a levegőkörnyezet állapotának és állapotváltozásainak elemzésére és repülésmeteorológiai előrejelzésére,

c) a levegőkörnyezet állapotában hirtelen bekövetkező változásokkal összefüggő veszélyfigyelmeztetésre.

A katonai repülések meteorológiai kiszolgálásának részletes szabályait az MH Meteorológiai Szolgálatának főnöke határozza meg.

7. A repülőtér üzemeltetője a nyilvános, valamint az állami repülések céljára szolgáló nem nyilvános repülőtereken repülésmeteorológiai és eligazító szolgálatot (a továbbiakban: meteorológiai irodát) működtet.

A repülőtér biztonságos használata érdekében a meteorológiai irodának az alábbiakat kell ellátnia:

a) a repülőtéri meteorológiai mérések biztosítása,

b) meteorológiai előrejelzések (a továbbiakban: előrejelzések) és egyéb fontos információk beszerzése a repüléssel kapcsolatos szervezetek, személyek részére,

c) a helyi meteorológiai viszonyokról előrejelzések beszerzése,

d) a meteorológiai viszonyok folyamatos nyomon követése azokon a repülőtereken, amelyekre előrejelzéseket kell beszerezni,

e) repülési dokumentáció biztosítása (bemutatása) a hajózó személyzet, valamint más légiüzemeltetést végző személyek számára,

f) az OMSZ-tól, illetve az MH Katonai Meteorológiai Központtól (a továbbiakban: KMK) érkező meteorológiai információk fogadása,

g) a repülőtéren keletkező meteorológiai információk OMSZ-hez, illetve a KMK-hoz való továbbítása.

A nemzetközi kereskedelmi repülőtér biztonságos használata érdekében a meteorológiai iroda az előzőekben felsoroltakon túl a következő feladatokat önállóan is elláthatja:

a) meteorológiai előrejelzések és egyéb fontos információk készítése a repüléssel kapcsolatos szervezetek, személyek részére; az előrejelzések készítésére vonatkozó kötelezettségeknek ki kell terjednie a más meteorológiai irodáktól kapott útvonal- és repülőtéri előrejelzések anyagának helyi hozzáférhetőségére és felhasználására,

b) a helyi meteorológiai viszonyokról előrejelzések készítése,

c) eligazítás, konzultáció biztosítása a hajózó személyzet, valamint más légiüzemeltetést végző személyek számára,

d) az a)-c) pontban írottakat meghaladó meteorológiai információk adása a repülési felhasználóknak,

e) kitörés előtti vulkanikus aktivitással, vulkánkitöréssel vagy vulkanikus hamufelhővel kapcsolatban kapott információk haladéktalan továbbítása a repüléssel kapcsolatos szervezeteknek,

f) időjárási veszélyjelzések készítése és kiadása.

A meteorológiai irodának e rendeletben előírt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges meteorológiai alapadatokat és információkat, a repülőtéri mérések kivételével, az OMSZ, illetve az KMK szolgáltatja. Az OMSZ ellátási körébe az ICAO által szervezett repülésmeteorológiai távközlési rendszerben (MOTNE-ban) forgalmazott anyagok és a WMO távközlési rendszerében (GTS-ben) a nemzeti meteorológiai szolgálatok között rendszeresen kicserélésre kerülő talaj- és magaslégköri megfigyelési és mérési adatok, valamint előrejelzések tartoznak.

A meteorológiai iroda feladatai ellátása érdekében saját felelősségére más információs forrásokra is támaszkodhat (így különösen: műholdon, különböző távközlési és számítógépes hálózatokon keresztül a nemzetközi adatbankokból, regionális központokból - RAFC-októl - beszerezhető anyagok).

8. *  A Meteorológiai Figyelő Irodának (a továbbiakban: MeFi), az ICAO Annex 3 3.5.2. pontjában meghatározott feladatait Budapest FIR-ben az OMSZ és a HungaroControl Repülőtéri Meteorológiai Iroda együttesen látja el. A két egység közötti feladatmegosztást megállapodásban kell rögzíteni.

Az MeFi köteles felelősségi körében

a) figyelemmel kísérni azokat a meteorológiai viszonyokat, amelyek a légijárművek üzemeltetését befolyásolhatják,

b) SIGMET és AIRMET-t táviratot, valamint egyéb információkat készíteni és biztosítani a vele kapcsolatban álló légiforgalmi szolgálati egységeknek,

c) átadni a SIGMET és AIRMET tájékoztatást a meteorológiai irodának, aki ennek szétosztásáról a repülőtéren gondoskodik,

d) kitörés előtti vulkanikus aktivitással, vulkánkitöréssel vagy vulkanikus hamufelhővel kapcsolatban kapott információkat továbbítani, amelyre vonatkozóan SIGMET-et még nem adtak ki.

9. A repülésmeteorológiai szolgáltatás biztosítása érdekében meghatározott helyeken és időben általános meteorológiai megfigyeléseket kell végezni a 2. számú függelék szerint.

A repülőtereken a rendszeres megfigyelések kiegészülnek speciális megfigyelésekkel, ha a talajszél, a látás az aktuális időjárás és felhőzet tekintetében az Annex 3 szerint meghatározott változások következnek be.

Egyéb, a repülés céljait szolgáló nem rendszeres megfigyeléseket, a repüléssel kapcsolatos szervezetek, a légiforgalmi szolgálatok, valamint a repülésmeteorológiai szolgáltató egységek közötti megállapodás szerint kell elvégezni.

A repülésmeteorológiai állomásokon lévő meteorológiai műszereket a WMO és az ICAO által közzétett ajánlások, eljárások és előírások szerint kell telepíteni, üzemeltetni és karbantartani.

10. A repülésmeteorológiai szolgáltatást igénybe venni vagy egy meglévő szolgáltatást megváltoztatni kívánó légijármű üzemben tartójának előzetesen értesíteni kell a meteorológiai irodát:

a) a repülések menetrendjéről,

b) a nem menetrend szerint tervezett repülésekről,

c) a járatok késéséről, korábbi indulásáról vagy törléséről,

d) új útvonalakat vagy új típusú szolgáltatásokat (járatokat) érintő tervéről,

e) a menetrendszerű légiközlekedést érintő tartós változásokról,

f) a repülésmeteorológiai tájékoztatást befolyásoló egyéb tervezett változtatásokról.

A meteorológiai iroda számára adandó értesítésnek az alábbi tájékoztatásokat kell tartalmaznia, kivéve, ha a menetrendszerű járatok tekintetében ezeket vagy egy részüket a meteorológiai iroda és az üzemben tartó közötti megállapodás tartalmazza:

a) az indulási repülőteret és a tervezett indulási időt,

b) a rendeltetési helyet és a tervezett érkezés időpontját,

c) a repülendő útvonalat és a közbenső repülőtérre (repülőterekre) való érkezés, illetve onnan való indulás becsült időpontját,

d) a repülés végrehajtási terv kiegészítéséhez szükséges és a regionális léginavigációs tervezet megfelelő jegyzékében szereplők közül kiválasztott kitérő repülőtereket,

e) az utazómagasságot,

f) szuperszonikus járatoknál az alternatív szubszonikus utazómagasságot, a transzonikus gyorsítás, illetve lassítás területeit, valamint a szubszonikus emelkedés és a süllyedés pályáját,

g) a repülés típusát, látvarepülési vagy műszerrepülési szabályok szerint,

h) a hajózószemélyzet időjárási információra, eligazításra vagy konzultációra való igényét,

i) a h) pontban foglaltakra vonatkozó időpontokat.

A szolgáltatónak és a felhasználónak írásban meg kell állapodnia a szolgáltatásnak e Szabályzatban meghatározottak szerinti terjedelméről és a változtatáshoz szükséges előzetes határidőről.

11. *  A polgári repülés meteorológiai kiszolgálása is díjazás ellenében történik.

A repülésmeteorológiai szolgáltatás költségeinek megosztását a 3. pontban meghatározott szolgáltató szervek közötti megállapodás szerint a végzett szolgáltatás arányában kell megállapítani, és a költségek fedezetét az Lt. 2. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján állami költségvetésből, illetve a szolgáltató szervek egyéb bevételeiből kell fedezni.

A nemzetközi repülések kiszolgálásának díját (az 5. pontban foglalt tevékenység ellenértékét) a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat utalja át az OMSZ részére, amely az OMSZ törvényben megállapított éves költségvetési kiadási előirányzatának 18%-a.

A katonai repülések kiszolgálásához igénybe vett, az OMSZ keretében létrehozott adatok és információk ellenértékét az MH Meteorológiai Szolgálata meteorológiai mérések és információk átadásával, a hazai és nemzetközi távközlési költségek arányos átvállalásával és a közös fejlesztések együttes finanszírozásával teljesíti.

12. A polgári repülésmeteorológiai nemzetközi képviselete:

Az ICAO-ban és a polgári repülés egyéb nemzetközi szervezeteiben a Magyar Köztársaságot a KHVM Légügyi Főigazgató képviseli. Ezen szervezetekben repülésmeteorológiát, illetve repülésmeteorológiai távközlést érintő ügyekben a Légügyi Főigazgató az OMSZ elnökével együttműködve jár el.

A katonai meteorológiai nemzetközi együttműködésekben a képviseletet az MH Meteorológiai Szolgálatának vezetője látja el.

1. számú függelék

Meghatározások

Repülőtér - Aerodrome

Egy meghatározott terület vagy a vízen (beleértve bármely épületet, építményt és berendezést), amely teljes egészében vagy részben a légijárművek érkezésére, indulására és földi mozgására szolgál.

Repülőtéri meteorológiai iroda - Aerodrome meteorological office

A repülőtéren telepített hivatal, amelynek feladata, hogy a nemzetközi légiközlekedés számára meteorológiai szolgálatot nyújtson.

Repülésmeteorológiai állomás - Aeronautical meteorological station

Olyan állomás, amelynek feladata megfigyelések végzése és meteorológiai jelentések készítése a nemzetközi légiközlekedésben való felhasználás céljából.

Légijármű - Aircraft

Bármely szerkezet, amelynek levegőben maradását a levegőnek másfajta ellenhatása biztosítja, mint a levegő földfelszínnel szembeni ellenhatása.

AIRMET információ

Repülésmeteorológiai Figyelő Iroda (ReFi) által kiadott tájékoztatás, amely meghatározott útvonali időjárásjelenségek előfordulásával vagy várható előfordulásával foglalkozik, amely jelenségek befolyásolhatják a kismagasságú légijármű üzemeléseket, és amely már nem szerepelt a kismagasságú repülések részére kiadott előrejelzésben az illetékes repülési információs körzetben vagy alkörzetben.

Légiforgalmi szolgálati egység - Air traffic service unit (ATS)

Általános kifejezés, amely váltakozva jelenti a légiforgalmi irányító egységet; a repülésinformációs központot vagy a légiforgalmi szolgálatok jelentő irodáit.

Eligazítás - Briefing

Szóbeli magyarázat fennálló és/vagy várható meteorológiai viszonyokról.

Konzultáció - Consultation

A meteorológussal vagy más képesített személlyel a légi üzemeltetésre vonatkozó fennálló és/vagy várható meteorológiai viszonyokról folytatott megbeszélés; a kérdésekre adott válaszokat is magában foglalja.

Utazómagasság - Cruising level

A repülés jelentős szakaszán tartott repülési magasság.

Hajószemélyzet tagja - Fligh crew member

Szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyzeti tag, akinek a szolgálati tevékenysége a repülés ideje alatt fontos a légijármű üzemeltetése szempontjából.

Repülési dokumentáció - Flight documentation

Kézírásos vagy nyomtatott okmányok, közöttük a repüléshez biztosított meteorológiai információkat tartalmazó térképek és nyomtatványok.

Repülési információs körzet - Flight information region

Meghatározott méretű légtér, amelyen belül repüléstájékoztató szolgálatot és riasztószolgálatot biztosítanak.

Repülési szint - Fligh level

Egy állandó légköri nyomású felület, amelyet egy speciális 1013,2 hPa (hektopascal) nyomásértékhez viszonyítunk, és amelyet más ilyen felületektől meghatározott nyomásintervallumok választanak el.

Előrejelzés - Forecast

Egy meghatározott időpontban vagy időszakban egy meghatározott területen, illetve a légtér meghatározott részén várható meteorológiai viszonyokra adott közlemény.

GAMET területi előrejelzés - GAMET area forecast

Területi előrejelzés rövidített köznyelven kismagasságú repülések számára egy repülési információs körzet vagy alterület számára, amelyet az illetékes meteorológiai hatóság által kijelölt meteorológiai iroda készít, és amelyet a szomszédos repülési információs körzetekben működő meteorológiai irodával kicserélnek az illetékes meteorológiai hatóságok közötti megállapodás szerint.

Rácspontadatok digitális formában - Grid point data in digital form

Egy térképen szabályos távolságokban elhelyezkedő pontok halmazára számítógéppel feldolgozott meteorológiai adatok egy meteorológiai számítógépből a másik számítógépbe való továbbítása olyan kód formában, amely automatikus felhasználásra alkalmas.

Magasság - Height

Egy szintnek, egy pontnak vagy egy pontként értelmezett tárgynak meghatározott vonatkozási alaptól mért függőleges távolsága.

Meteorológiai hatóság - Meteorological authority

A Szerződő Állam részéről a nemzetközi légiközlekedés részére meteorológiai szolgáltatást nyújtó, vagy ezen szolgáltatás adását elrendelő hatóság.

Meteorológiai információ - Meteorological information

Meteorológiai jelentés, analízis, előrejelzés és bármilyen egyéb, a fennálló vagy várható meteorológiai viszonyokra vonatkozó közlemény.

Meteorológiai iroda - Meteorological office

A nemzetközi légiközlekedés számára meteorológiai szolgáltatásra kijelölt iroda.

Meteorológiai jelentés - Meteorological report

Egy meghatározott időre és helyre vonatkozó megfigyelt meteorológiai viszonyok közlése.

Meteorológiai mesterséges hold - Meteorological satellite

Mesterséges hold, amely meteorológiai megfigyeléseket végez, és ezeket a Földre továbbítja.

Megfigyelés (meteorológiai) - Observation (meteorological)

Egy vagy több meteorológiai elem értékelése.

Üzemeltető - Operator

Személy, szervezet vagy vállalat, amely légijárműveket üzemeltet, vagy arra vonatkozóan ajánlatot tesz.

Előrejelzési térkép - Prognostic chart

Meghatározott meteorológiai elem(ek) előrejelzése egy meghatározott időpontra vagy időszakra, illetve meghatározott felületre vagy légtér részre, grafikusan ábrázolva egy térképen.

Regionális területi előrejelző központ - Regional area forecast centre (RAFC)

Egy meteorológiai központ, amelyet arra jelöltek ki, hogy területi előrejelzéseket készítsen, illetve biztosítson a szolgálati körzetén belül lévő repülőterekről induló légijárművek számára és rácspontadatokat szolgáltasson digitális formában a világméretű fedéshez.

Futópálya - Runway

Szárazföldi repülőtéren a légijárművek le- és felszállására készített téglalap alakú terület.

Futópálya menti látástávolság - Runway visual range

Az a távolság, amelyről a futópálya középvonalán lévő légijármű vezetője a futópálya felületi jelzéseit, vagy a futópálya szegélyfényeit, illetve a középvonalát jelző fényeket látja.

SIGMET információ - SIGMET information

Meteorológiai figyelő iroda által kiadott, az útvonalon a légijárművek üzemeltetésének biztonságát befolyásoló, meghatározott időjárási jelenségek előfordulásáról, vagy várható előfordulásáról szóló információk.

Magassági térkép - Upper air chart

A légkör meghatározott felső levegőszintjére vagy -rétegére vonatkozó meteorológiai térkép.

VOLMET adás - VOLMET broadcast

Meteorológiai információk rendszeres kisugárzása a levegőben tartózkodó légijárművek számára.

Világterületi előrejelző központ - World area forecast centre (WAFC)

Egy meteorológiai központ, amelyet arra jelöltek ki, hogy magaslégköri előrejelzéseket készítsen és biztosítson digitális formában, az egész világra kiterjedően, a regionális területi előrejelző központok számára.

Világkörzeti előrejelző rendszer - World area forecast system (WAFS)

Egy világméretű rendszer, amely segítségével a világ- és regionális körzeti előrejelző központok légiforgalmi meteorológiai útvonal-előrejelzéseket biztosítanak egységesített formában.

2. számú függelék

A repülések biztonságos és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében végzett repülésmeteorológiai tevékenység szakmai feladatai

1. A levegőkörnyezet állapotának észlelése:

a) földfelszíni általános meteorológiai észlelés, amely a WMO ajánlásai alapján az OMSZ által meghatározott tér- és időbeli gyakorisággal és pontossággal a következő időjárási elemek megfigyelésére és mérésére terjed ki:

- szél iránya és sebessége, széllökések,

- látástávolság,

- hőmérséklet,

- harmatpont,

- légnyomás,

- a légnyomás változásának tendenciája és mértéke,

- a felhőzet mennyisége, fajtája, a felhőalap magassága,

- aktuális időjárás (jelenidő),

- csapadékmennyiség.

Az észlelések eredményeit táviratba kell foglalni, amelynek kódolt formáját (SYNOP) óránként ki kell adni.

A WMO ajánlásai alapján az OMSZ által meghatározott időjárási kritériumok teljesülésének észlelésekor speciális jelentéseket kell készíteni, amelyek kódolt formáját (SPECI) azonnal ki kell adni;

b) magaslégköri meteorológiai megfigyelés (rádiószondázás), amely a WMO ajánlásai alapján az OMSZ által meghatározott tér- és időbeli gyakorisággal, a következő meteorológiai elemek függőleges irányú mérésére terjed ki:

- légnyomás,

- hőmérséklet,

- nedvesség,

- szél iránya és sebessége.

Az észlelések eredményeit táviratba kell foglalni, amelynek kódolt formáját (TEMP) az OMSZ által meghatározott gyakorisággal ki kell adni;

c) radarmegfigyelések, amely az OMSZ által meghatározott - radarmérési utasításban rögzített - tér- és időbeli gyakorisággal az alábbi mérésekre terjed ki:

- a csapadékobjektumok mozgásának és fejlődésének megfigyelése,

- az objektumok vertikális metszetének és szerkezetének megfigyelése.

A mérések eredményeit a távközlési csatornákon folyamatosan kell továbbítani;

d) műholdas megfigyelések eredményeinek vétele, amely a látható és infravörös tartományban készült műholdképek vételével és megjelenítésével - időszakosan a vízgőz tartományban készült felvételekkel kiegészítve - biztosítja a felhőzet mozgásának és fejlődésének folyamatos nyomon követését;

e) a nemzetközi kereskedelmi és a nyilvános kereskedelmi repülőtéren történő meteorológiai észlelés, amely a következő időjárási elemek megfigyelésére és mérésére terjed ki (a WMO Technical Regulations és az ICAO Annex 3 ajánlásainak megfelelően):

- szél iránya és sebessége, széllökések erőssége,

- látástávolság,

- futópálya menti látástávolság (RVR),

- aktuális időjárás (jelenidő),

- a felhőzet mennyisége, fajtája, a felhőalap magassága,

- hőmérséklet,

- harmatpont,

- légnyomás.

Az észlelések eredményeit az aktuális repülőtéri időjárásjelentő táviratba kell foglalni, amelynek kódolt formáját (METAR) ki kell adni:

- a nemzetközi kereskedelmi repülőtéren félóránként.

- a nyilvános kereskedelmi repülőtéren legalább óránként.

Az ICAO ANNEX 3 WMO Technical Regulations ajánlásai alapján a repülőtér üzemeltetője által meghatározott időjárási kritériumok teljesülésének észlelésekor speciális és szelektív speciális jelentéseket kell készíteni, amelynek kódolt formáját (SPECI) azonnal ki kell adni;

f) egyéb nyilvános repülőtéren történő észlelés, amely - a fel- és leszállás biztonságos végrehajtásához, valamint a magasságmérő beállításához szükséges minimális információt biztosítja - a következő időjárási elemek megfigyelésére és mérésére terjed ki:

- szél iránya és sebessége,

- légnyomás.

Az észlelések eredményeit szükség esetén és a kért formában kell elkészíteni, kiadni.

2. A levegőkörnyezet állapotának és állapotváltozásának elemzése:

a) a mérések, észlelések eredményeinek meteorológiai analízise:

- európai kivágatú talajszinoptikus térkép készítése és analízise a makroszinoptikus skálájú légköri képződmények és az időjárási a frontok helyzetének és mozgásának meghatározására 6 óránként,

- Kárpát-medence kivágatú talajszinoptikus térkép készítése és analizálása a mezoskálájú légköri képződmények, valamint a frontok, konvergencia vonalak helyzetének és mozgásának meghatározására az időjárási helyzettől függően 6., illetve 3 óránkénti gyakorisággal,

- a magaslégköri rádiószondás mérések adataiból topográfia térképek készítése és analízise a magaslégkörben lezajló folyamatok elemzésére 12 óránkénti gyakorisággal,

- a közép-kelet-európai rádiószondázó állomások mérési adataiból felszállási görbék készítése és analízise, a légkör fizikai paramétereinek és állapotának (hőmérséklet, nedvesség, szél, labilitás, inverzió) megismerése céljából, a mérések gyakoriságától függően 6, illetve 12 óránként,

- a magyarországi és a környező országok földfelszíni, magaslégköri és repülőtéri észlelési eredményeinek folyamatos nyomon követése;

b) a mérések, észlelések eredményeinek repülésmeteorológiai feldolgozása és a származtatott paraméterek elemzése:

- a magaslégköri mérések hőmérsékleti, nedvességi és magassági adataiból számolt különféle, a légkör egyensúlyi állapotát leíró paramétereket feltüntető térképek készítése és analízise 12 óránként,

- a rádiószondás mérések adataiból származtatott speciális, repülésmeteorológiai előrejelzésekhez használt paraméterek előállítása és elemzése a mérések gyakoriságától függően 6, illetve 12 óránként;

c) műhold-, radaradatok és egyéb távérzékelési megfigyelések eredményeinek elemzése:

- a látható, infravörös és vízgőz tartományban készült műholdas felvételek segítségével a felhőzet mozgásának és fejlődésének folyamatos vizsgálata,

- a radarmérések adatainak felhasználásával a csapadékobjektumok mozgásának és fejlődésének, valamint vertikális méretének és szerkezetének folyamatos tanulmányozása;

d) a nemzetközi meteorológiai központokban készült, a WMO távközlési csatornáján (GTS) keresztül GRID kódban érkező előrejelzési produktumok megjelenítése és analízise az alábbi meteorológiai elemekre:

- talajnyomás,

- talajhőmérséklet,

- harmatpont,

- talajszél,

- felhő fedettség (összfelhőzet),

- csapadékmennyiség,

- geopotenciál,

- magassági szintek hőmérséklete,

- magassági szintek relatív nedvessége,

- magassági szél;

e) az Európai Középtávú Előrejelző Központból (ECMWF), külön e célra fenntartott távközlési csatornán keresztül GRIB kódban kapott, a repülésmeteorológia igényeit kielégítő nagy tér- és időbeli felbontású előrejelzési produktumok megjelenítése és elemzése az alábbi meteorológiai elemekre:

- talajnyomás,

- talajhőmérséklet,

- harmatpont,

- talajszél,

- felhő fedettség (alacsony-, közép-, magasszintű felhőzet, konvektív felhőzet),

- csapadék mennyisége (nagyskálájú csapadék, konvektív csapaték, csapadékösszeg),

- geopotenciál,

- magassági szintek hőmérséklete,

- magassági szintek relatív nedvessége,

- magassági szél,

- függőleges sebesség,

- abszolút örvényesség,

- abszolút divergencia,

- hóvastagság,

- hőmérsékleti anomália;

f) a Közép-európai Korlátos Tartományú Modell Előrejelző Központból (RC LACE) GRIB kódban kapott, a repülésmeteorológia igényeit kielégítő nagy tér- és időbeli felbontásban érkező előrejelzési produktumok megjelenítése és elemzése az alábbi meteorológiai elemekre:

- talajnyomás,

- talajhőmérséklet,

- harmatpont,

- talajszél,

- felhő fedettség (összfelhőzet),

- csapadék mennyisége (nagyskálájú csapadék, konvektív csapadék, összmennyiség),

- geopotenciál,

- magassági szintek hőmérséklete,

- magassági szintek relatív nedvessége,

- magassági szél,

- függőleges sebesség,

- potenciális hőmérséklet;

g) az f) pontban megjelölt modell adataiból származtatott előrejelzett felszállási görbék és vertikális idő- és térbeli metszetek előállítása és elemzése a magaslégkör jövőbeni állapotának meghatározásához;

h) a Világkörzeti Előrejelző Rendszer (WAFS) világ- és regionális előrejelző központjaiból (WAFC, RAFC) származó előrejelzések megjelenítése és elemzése, ezen belül:

- hőmérsékleti és magassági szél előrejelzések a standard repülési szintekre,

- szignifikáns időjárási térképek;

i) az OMSZ által készített általános meteorológiai előrejelzések és speciális csapadék-előrejelzések elemzése és alap-prognózisként történő felhasználása a repülésmeteorológiai előrejelzésekhez.

3. A levegőkörnyezet állapotának és állapotváltozásainak repülésmeteorológiai célú előrejelzése:

a) repülőtéri előrejelzési távirat (TAF) készítése és kiadása, amelynek tartalmaznia kell az alábbi időjárási elemek jövőbeni legvalószínűbb értékeit, illetve azok megváltozását:

- szél iránya, sebessége, széllökések,

- látástávolság,

- jelenidő,

- felhőzet mennyisége, fajtája, felhőalap magassága;

b) leszállási előrejelzés (Landing Forecast) készítése és kiadása, amelynek tartalmaznia kell az alábbi időjárási elemek jövőbeni legvalószínűbb értékei közül azokat, amelyeknek az ICAO Annex 3 WMO Technical Regulations által előírt kritériumok alapján szignifikáns megváltozása várható:

- szél iránya, sebessége,

- látástávolság,

- jelenidő,

- felhőzet mennyisége, fajtája, felhőalap magassága;

c) útvonal-előrejelzés (Route Forecast) készítése és kiadása, amelynek tartalmaznia kell az alábbi időjárási elemek jövőbeni legvalószínűbb értékeit:

- magassági széladatok,

- magassági hőmérsékleti adatok,

- közép- és magas szintű felhőzet fajtája, mennyisége, felhőtető, felhőalap magassága,

- alacsonyszintű felhőzet fajtája, mennyisége, felhőtető, felhőalap magassága,

- 0 fok szintjének magassága,

- szignifikáns időjárás az útvonalon,

- jegesedés szintje és mértéke,

- turbulencia szintje és mértéke;

d) területi előrejelzések (Area Forecast) készítése és kiadása, amelynek tartalmaznia kell az alábbi időjárási elemek jövőbeni legvalószínűbb értékeit:

- talajszél adatok,

- magassági széladatok,

- látástávolság,

- szignifikáns időjárás,

- felhőzet mennyisége, fajtája, felhőalap magassága,

- jegesedés,

- turbulencia,

- 0 fok szintjének magassága,

- talajhőmérséklet adatok;

e) az alacsonyszintű (100 FI alatti) repülés részére a repülésre veszélyes időjárási jelenségekre a figyelmet felhívó előrejelzés (GAMET) készítése és kiadása az alábbi időjárási kritériumok alapján:

- 30 KT feletti szélerősség,

- 5000 m alatti látástávolság,

- zivatar,

- 100 FI alatti felhőalap, ha a felhőzet mennyisége meghaladja a 4/8-os fedettséget,

- hegyvidéki látásromlás,

- közepes vagy erős jegesedés,

- közepes vagy erős turbulencia,

- hegyi hullámjelenség fellépte;

f) az alacsonyszintű (100 FI alatti) repülés részére az eltérő időjárású területeket, illetve azok paramétereit feltüntető szignifikáns időjárási térkép készítése és kiadása Közép-kelet-Európa térségére, amelynek az alábbi időjárási elemeket kell tartalmaznia:

- az eltérő tulajdonságú időjárású területek határai,

- a légköri frontok elhelyezkedése,

- magassági széladatok,

- látástávolság,

- szignifikáns időjárás,

- felhőzet mennyisége, fajtája, felhőalap magassága,

- jegesedés mértéke,

- turbulencia mértéke,

- 0 fok szintjének magassága.

4. Riasztás a levegőkörnyezet állapotában hirtelen bekövetkező változásokra:

a) SIGMET veszélyjelző távirat készítése és kiadása a közép- és magasszintű repülés részére az ország éghajlati és földrajzi viszonyait figyelembe véve az alábbi jelenségek felléptekor, illetve várható felléptekor:

- zivatar földrajzi elhelyezkedése, Cb felhő tetejének magassága, mozgása, intenzitásának változása,

- jegesedés földrajzi helyzete, a jegesedés rétegének meghatározása, intenzitásának változása;

- turbulencia földrajzi helyzete, a turbulens réteg meghatározása, intenzitásának változása;

b) AIRMET veszélyjelző távirat készítése és kiadása az alacsonyszintű (100 FI alatti) repülés részére a 3. e) pontban megjelölt kritériumok alapján;

c) nyíltszövegű veszélyjelző távirat kiadása a VFR repülés részére az alábbi jelenségek felléptekor:

- erős, illetve viharos szél,

- 3 km alatti látás,

- 1 km alatti látás,

- 300 m alatti felhőalap,

- zivatar, Cb felhő.

5. Tájékoztatás:

a) BRIEFING, az ICAO Annex 3 WMO Technical Regulations előírásait követő repülési dokumentáció biztosítása:

- a világ- és regionális előrejelző központokból származó magassági szél- és hőmérséklet-előrejelzési térképek a standard repülési szintekre,

- a világ- és regionális előrejelző központokból származó szignifikáns időjárási térképek,

- a cél és a kitérő repülőterek aktuális időjárási (METAR), előrejelzési (TAF), valamint az érintett légtér(ek) veszélyjelző (SIGMET) táviratai,

- a külföldi repülésmeteorológiai hivatalok területi előrejelzései;

b) BRIEFING, az OMSZ által biztosított információk:

- az indulási repülőtér(ek) előrejelző (TAF) táviratai,

- veszélyjelző táviratok a magyar légtérre,

- útvonal-előrejelzések,

- területi előrejelzések,

- szignifikáns időjárási térkép az alacsonyszintű (100 FI alatti) repülés részére,

- a magyarországi szinoptikus állomások METAR kódformátumúvá alakított időjárási táviratai,

- speciális előrejelzések a sportrepülés részére,

- szóbeli eligazítás;

c) a levegőben lévő légijárművek rádiófrekvencián történő tájékoztatása a környező repülőterek időjárási adatairól és a légtérben előforduló veszélyes időjárási jelenségekről (VOLMET szolgálat).

6. Távközlés:

a) a Szabályzat 5. pontjában foglalt tevékenység eredményeként létrejött információk távközlése hazai telekommunikációs csatornákon;

b) a Szabályzat 5. pontjában foglalt tevékenység eredményeként létrejött információk távközlése a nemzetközi (a WMO és az ICAO által koordinált) telekommunikációs csatornákon:

- WMO Globális Távközlési Rendszer (GTS),

- ICAO Meteorológiai Operatív Telekommunikációs Hálózat (MOTNE),

- műholdas telekommunikációs csatornák (SADIS, RETIM),

- egyéb, speciális célokat szolgáló telekommunikációs csatornák;

c) a Szabályzat 5. pontjában foglalt tevékenységek eredményeként létrejött információk távközlése az OMSZ és a repülőterek között.


  Vissza az oldal tetejére