A szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben – a következőket rendeljük el:
1. § E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az ötvös, valamint a hangszerkészítő és -javító szakmák körében folytatható mesterképzés jegyzékét, a 2. számú melléklete pedig az ötvös, valamint a hangszerkészítő és -javító szakmák körében szervezhető mestervizsga követelményeket.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
| Sor- szám | Az alapszakma azonosító száma | Az alapszakma megnevezése | A mestervizsga megnevezése | Az illetékes gazdasági kamara | |||||
| 1. | 406 (OSZJ) | Ötvös | Ötvös mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| (arany- és ezüstműves) | |||||||||
| 52 1812 10 (OKJ) | Ötvös | ||||||||
| (aranyműves, ezüstműves, | |||||||||
| cizellőr, drágakőfoglaló, | |||||||||
| lánckészítő) | |||||||||
| 2. | 1520–1 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| – cimbalomkészítő és -javító | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| 52 5293 01 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | (cimbalom) | |||||||
| (cimbalom) * | |||||||||
| 3. | 1520–2 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| – fa- és rézfúvós | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| hangszerkészítő és -javító | (fafúvós) | ||||||||
| 52 5293 02 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| (fafúvós) * | |||||||||
| 4. | 1520–2 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| – fa- és rézfúvós | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| hangszerkészítő és -javító | (rézfúvós) | ||||||||
| 52 5293 04 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| (rézfúvós) * | |||||||||
| 5. | 1520–4 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| – orgonaépítő és -javító | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| 52 5293 03 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | (orgonaépítő) | |||||||
| (orgona) * | |||||||||
| 6. | 1520 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| 52 5293 05 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | Hangszerkészítő és -javító | |||||||
| (ütőhangszer) * | (ütőhangszer) | ||||||||
| 7. | 1520–5 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| –vonós és pengetős | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| hangszerkészítő és -javító | (vonós és pengetős) | ||||||||
| 52 5293 06 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| (vonós és pengetős) * | |||||||||
| 8. | 1520–6 (OSZJ) | Hangszerész | Hangszerész mester | Magyar Kézműves Kamara | |||||
| –zongorakészítő és -javító | Hangszerkészítő és -javító | ||||||||
| 52 5293 07 (OKJ) | Hangszerkészítő és -javító | (zongora) | |||||||
| (zongora) * | |||||||||
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 406 | Ötvös (arany- és ezüstműves) szakmunkás | |
| OKJ 52 1812 10 | Ötvös (anyag és tevékenység megjelölésével) szakképesítés | |
| ötvös (aranyműves) | ||
| ötvös (ezüstműves) | ||
| ötvös (cizellőr) | ||
| ötvös (drágakőfoglaló) | ||
| ötvös (lánckészítő) | ||
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. Az ötvösmester szakmai területének leírása
Az ötvös szakképesítéssel rendelkező mesterjelölt szakmájának bármely ágában szerzett (anyag és tevékenység megjelölésével) szakképesítést, a mesterré válás folyamatában szakmája gyakorlása során olyan elméleti és gyakorlati tudás birtokosává vált, hogy ezen tevékenységi körök mindegyikét magas fokon művelni képes.
II/2. Az ötvösmester munkaterületének leírása
– Az ötvös dísztárgyakat és egyéb használati tárgyakat készít és javít.
– A dísztárgyak főleg ékszerek, amelyek anyaguktól és kidolgozásuktól függően lehetnek nemesfémből készült ékszerek, ezen belül fehérékszerek, divatékszerek (gyűrűk, karkötők, fülbevalók, nyakláncok, nyakékek, karláncok, medálok, melltűk stb.), vitrintárgyak (kosár, tálca, kancsó, kanna, pohár, serleg, váza, szelence, gyertyatartó) és más hasonló díszműáru.
– Az ötvösmester különféle nemesfém félgyártmányokat készít öntés, hengerlés, húzás, kalapálás útján, ami általában rúd, cső, lemez, huzal és egyéb a szakmához szükséges alkatrészeket gyárt.
– Munkadarabok elkészítéséhez különböző nemesfémeket használ.
– Ezeknek a tárgyaknak az alkatrészeit általában kézi műveletekkel készíti, de alkalmazni tud különböző gépi eljárásokat. A munkafolyamatok során még különböző forrasz- és olvasztási segédanyagokat is használ.
– Tárgyait drágakövek, szintetikus kövek, műtermékek foglalásával, cizellálással, rátétekkel, zománcozással és egyéb módon díszíti.
– Az ötvösmester javítási tevékenysége kiterjed minden olyan tárgyra, amit munkakörében készített el. Ez lehet alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása, méretek igazítása, kilazult drágakövek biztonságos rögzítése, láncok, karkötők forrasztása.
– Szerszámok készítéséhez acélt használ. Tevékenysége során megrendeléseket vállal, tárgyai értékesítésével kereskedelmi tevékenységet folytat. Alapanyag-ellátása érdekében nemesfémet vásárol.
– Szaktudása révén nemesfémeket határoz meg, korok, céhjegyek, fémjelek, mesterjelek, díszítőelemek és gyártási eljárások szerint.
Az ötvösmester kézműves-, szolgáltató- és kereskedelmi tevékenységet végez. Munkáját kereskedelmi egységben és a nemesfém ékszerek, használati és dísztárgyak készítésére felszerelt műhelyében végzi. Szakmai munkájának központjában a vevő, a megrendelő áll.
III/1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok
– Motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján.
– Önálló tervezési és kivitelezési feladatok megoldása.
– Az alapanyagok előkészítése, kézi és gépi megmunkálással, hengerléssel, húzással, alakító fűrészeléssel, reszeléssel és más szükséges eljárásokkal.
– Nemesfémből készült gyűrűk, fülbevalók, medálok, kitűzők, nyakláncok, karkötők, karikagyűrűk és egyéb ékszerek készítése modell, rajz vagy fantázia alapján.
– Nemesfémből készült díszműtárgyak, gyertyatartók, étkezési edények, kegytárgyak, tálak, szelencék és egyéb tárgyak készítése modell, rajz alapján.
– Sajtolt, hengerelt, öntött díszítőelemek kidolgozása, illesztése és felépítése a tárgyak felületére.
– Zárelemek, zárszerkezetek, drágakőfoglalatok készítése, összeállítása.
– Nemesfémtárgyak díszítése drágakövek, szintetikus kövek és műtermékek, foglalásával, valamint zománcozással és cizellálással.
– Felületmegmunkáló, kikészítő eljárások alkalmazása.
– Megrongálódott, elhasználódott tárgyak hibáinak szakszerű javítása, alkatrészeinek pótlása.
– A nemesfémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása.
– A nemesfémes szakmában használatos anyagvizsgálatok elvégzése.
– Speciális kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása.
– A nemesfém ékszerek, használati tárgyak meghatározása, értékbecslése.
– Drágakövek tulajdonságainak, fajtáinak ismerete, ezek meghatározása.
– Anyagkezelés, anyagelszámolás különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra.
– Áru és szolgáltatás ellenértékének elszámolása az érvényes jogszabályok szerint.
– Adminisztrációs és dokumentációs feladatok elvégzése.
– Környezetkímélő korszerű anyagok és a gyártási folyamatokat egyszerűsítő technológiák megismerése és alkalmazása a gyakorlatban.
– A balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése.
A munkafolyamatokat és a kereskedelmi tevékenységet irányítja, számítástechnikai eszközöket, gépeket, kéziszerszámokat, optikai és egyéb mérőműszereket használ.
III/2. Az ötvösmester vizsgáztatási követelményei
Az ötvös mesterszint minden szakág azonos elméleti ismereteken alapul, csupán a gyakorlat területén lehetnek szükségszerű, de nem lényegi eltérések.
A) Szakmai elmélet
A mesterjelölt ismerje:
– az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,
– a díszítőelemek funkcióit,
– a nemesfémszakmában, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártás technológiákat,
– az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
– azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,
– a gyakorlatban használt drágakövek, szintetikus kövek és műtermékek szerkezetét, feldolgozását, tulajdonságait,
– a nemesfémötvözeteknél alkalmazott számítási eljárásokat,
– a fémjelzési törvényt, fémjeleket és a mesterjeleket,
– a gyakorlatban alkalmazott kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,
– a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,
– a szakszerű javítási eljárásokat, technikákat,
– munka- és környezetvédelmi előírásokat,
– a nemesfémkezelésre, anyagelszámolásra vonatkozó jogszabályokat.
B) Szakmai gyakorlat
A mesterjelölt:
– tudja a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatát,
– ismerje nemesfémtárgyak készítése, javítása során alkalmazott gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök felépítését, működésük elvét,
– tudja az alapműveletek, fűrészelés, reszelés, fúrás, domborítás, hajlítás, öntés, hengerlés, húzás, forrasztás magas szintű elvégzését,
– képes legyen alkatrészek, díszítőelemek elkészítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére modell, rajz, technológiai leírás, esetleg elképzelés alapján,
– ismerje a nemesfémek kikészítésének fizikai és kémiai tulajdonságát,
– magas szinten alkalmazni tudja a nemesfémek finomságának megállapítására és számítására vonatkozó ismereteket,
– legyen képes a nemesfémek különböző finomságú, színű és tulajdonságú ötvözésére,
– tudja használni a hagyományos mérőeszközöket és a legújabb mérő- és ellenőrző műszereket,
– ismerje a felhasználásra kerülő segéd- és alapanyagokat, azok biztonságos felhasználásának előírásait,
– ismerje a szakterületéhez kapcsolódó szakmák (fémnyomás, drágakőcsiszolás, vésés) gyártási technológiáját,
– ismerje a nemesfémek visszanyerésének különféle eljárásait,
– ismerje és alkalmazni is tudja a nemesfémekre vonatkozó érvényes hatósági előírásokat,
– tudja önállóan alkalmazni és használni a védőfelszereléseket és a tűzoltó berendezéseket,
– tudja és alkalmazza a nemesfém-kereskedelem alapvető feltételeit, az írott és íratlan szabályokat,
– ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket a megbízóval, vásárlóval és a munkatársakkal szemben, és tudja a munkája során alkalmazni azokat,
– tudja alkalmazni az alapvető vállalkozási ismereteket,
– rendelkezzen pedagógiai ismeretekkel,
– tudja a munkát pontosan elvégezni és elvégeztetni.
C) Pedagógiai ismeretek
A mesterjelölt ismerje:
– a személyiség ismertető jegyeit,
– a tanulók beilleszkedési gondjait,
– a 14–20 éves korosztály jellemző életszakaszait,
– a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit,
– a tanulóra ható környezeti hatások főbb területeit,
– a tanuló és a mester közötti jó kapcsolat kialakításának kritériumait,
– az ellenőrzés alapvető feladatait,
– a hibás viselkedési formákat és az ezeket kiváltó okokat,
– a nehéz szituációk és a nehéz konfliktusok kialakításának főbb okait és ezek feloldásának lehetőségeit,
– a mester feladatait a tanulók egészségének megőrzésében,
– a tanulók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit és eszközeit,
– milyen teendői vannak a mesternek annak érdekében, hogy a tanuló megszeresse leendő munkahelyét és szakmáját,
– a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit,
– a képzés ellenőrzésének formáit a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket,
– a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket,
– a neveléstan alapfogalmait,
– az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének, jelentőségének eszközeit és módszereit,
– a munkaidő és a képzés ütemezésének, megtervezésének szempontjait, és tudja azokat nevelő munkájában alkalmazni,
– és tudja alkalmazni a szemléltetés alapvető módszereit és eszközeit,
– a munka részegységekre tagolásának szerepét és jelentőségét a nevelési-oktatási tevékenység eredményessé tételében,
– az oktatás során előforduló főbb hibákat.
D) Vállalkozási ismeretek
A mesterjelölt bizonyítsa ismereteit az alábbi területeken:
– Ismerje a vállalkozásalapításra vonatkozó döntés előkészítésének, megalapozásának és mérlegelésének a gyakorlatban alkalmazott és a szakirodalomban feldolgozott korszerű módszereit, szempontrendszereit. Ezen ismeretei birtokában igazolja alkalmasságát az életképes, fejlődésorientált vállalkozás megszervezésére és működtetésére, a vállalkozói kockázat elfogadható keretek között tartásával.
– Ismerje vállalkozási profiljára vonatkozóan az általános piaci helyzet fő jellemzőit, változásának tendenciáit. Saját vállalkozását legyen képes e környezetben elhelyezni. Céljait és esélyeit, valamint e célok eléréséhez, esélyek kihasználásához vezető stratégiáját reálisan tudja megfogalmazni.
– Ismerje a vállalkozásindítás, -vezetés és -menedzselés korszerű, saját cégére alkalmazható módszereit és eszközrendszerét.
– Ennek keretében a kockázatelemzés, a költség-haszon elemzés, az üzleti tervezés, a vállalkozási marketing, valamint a vállalkozási kontrolling és monitoring tevékenység alkalmazás szintű ismereteiről adjon bizonyságot.
– Alapszinten ismerje az államszervezet felépítését, annak intézményi struktúráját és főbb gazdaságpolitikai, gazdasági környezetalakító funkcióit.
– Részleteiben ismerje a központi és helyi gazdasági érdekérvényesítés intézményeit, fórumait, valamint az ezen intézményekkel és fórumokkal való közvetlen és közvetett vállalkozói kapcsolattartás lehetséges módjait.
– Rendelkezzék konkrét ismeretekkel a gazdasági kamarák szervezeti-működési rendjéről, a gazdasági kamarák kizárólagos (közjogi) és megengedett (általános képviseleti, illetve szolgáltató) funkcióiról.
– Ismerje az érdekképviseleti és a gazdasági kamarai tagsággal járó jogait, kötelezettségeit, valamint az e tagsági viszonyokkal járó, vállalkozás keretében is hasznosítható előnyöket.
– Mindezen ismeretek alapján fogalmazza meg lehetséges vállalkozási célját, esélyeit, kockázatának valóságos mértékét és e kockázatvállalás jogi és közgazdasági szempontból reálisan igazolható megalapozottságát.
– A fenti ismeretek birtokában igazolja alkalmasságát a vállalkozás működése során előadódó válságkezelési kényszer hatékony vezénylésére. A piac-, profil- és vállalkozási formaváltást kiváltó külső és belső tényezők felismerése és időben történő kezelésére.
– A jelölt mutassa meg alkalmasságát a saját- és a hitelezői vagyonnal a tulajdonostársak befektetéseivel való felelős gazdálkodásra, valamint a reális munkavállalói érdekek vállalkozói célokkal összehangolt hatékony érvényesítésének biztosítására.
A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:
– Ismerje a magyar adórendszer hatályos jogszabályokon alapuló struktúráját. Ezen belül ismerje és tudja saját (vagy tulajdonosi érdekeltségével működő, működtetendő) vállalkozására, szakterületére, tevékenységi körére vonatkozóan is értelmezni az adórendszer törvényi és alacsonyabb szintű jogszabályokból eredő előírásokat.
– Ismerje és vállalkozásában, szakterületén tudja értelmezni, alkalmazni és/vagy külső segéderő bevonásával alkalmaztatni az egyes központi és helyi adónemekre vonatkozó előírásokat olyan mértékben, hogy az ebből eredő vállalkozói, tulajdonosi nyilvántartási és beszámolási követelményeket önmaga, alkalmazottai útján vagy megbízottak igénybevételével képes legyen teljesíteni.
– Ismerje és fő vonalaiban képes legyen személyesen is megítélni az egyes adónemekkel kapcsolatos vállalkozási, vállalkozói feladatokat, nyilvántartási, beszámolási, elszámolási követelményeket, és azok teljesítésének gazdálkodási és ügyvitel-szervezési vonzatait.
– A gyakorlati alkalmazás, illetve a gyakorlati alkalmazás irányításához, ellenőrzéséhez elvárható szinten ismerje az egyes főbb adónemek jogszabályi előírásaiból eredő fő követelményeket és kedvezményeket, valamint az utóbbiak igénybevételének lehetőségét és feltételeit, alkalmazhatóságát a vállalkozási döntéshozatalban.
Az adójoggal kapcsolatosan a mesterjelölttől elvárt tudáskövetelmény legfontosabb tételei a következők:
– Az egyes adónemek céljának, gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai szerepének tudatosítása.
– Az adórendszer szerkezetének jellemzői (központi-helyi adók, profitadók, forgalmi adók, erőforrást terhelő adók, helyi és központi szociális foglalkoztatási és környezetvédelmi célú), adók kivetésének indokai, az adóbevételekkel való elszámolás rendszere, a felhasználási célok és megvalósulásuk hatása a vállalkozói szféra fejlődésére.
– Minden [elsősorban központi adó (társasági adó, ÁFA, SZJA stb.)] és adó jellegű elvonás (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, tb-járulékok) esetében követelmény a vonatkozó jogszabályok átfogó ismerete. E vonatkozásban kiemelt figyelmet kell kapnia a következőknek:
= az egyes adónemek alanyi köre,
= az adójogszabályok személyi, alanyi, területi és időbeli hatálya,
= az adók alapja és mértéke,
= az adóelszámolás és -nyilvántartás módja,
= a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó előírások,
= a kivételek (alanyi és tárgyi mentességek), kedvezmények köre, mértéke és igénybevételük módja,
= az adóbevallás, -befizetés, -ellenőrzés, rendbírság, az adóhiány és késedelmes fizetés szankciói.
– A választható adózási módszerek esetében az adózási rendszer változásának, kiválasztásának jogszabályi feltételei, valamint vállalkozásgazdasági, -gazdálkodási indokoltsága.
– A társasági adó és az SZJA szerinti adózás közötti választás vállalkozási stratégiai vagy taktikai indoka. Az átmenet és átjárhatóság jogi, jogszabályi feltételei és korlátai.
– Az önbevallásos adózás és az átalányadózás, illetve a tételes elszámoláson alapuló adózás és az átalány típusú adózás közötti választás vállalkozási, vállalkozás-gazdasági és stratégiai döntési szempontjai.
– A személyi jövedelemadó rendszerből eredő vállalkozót és alkalmazottját terhelő pénzügyi elszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek.
– Az általános forgalmi adó célja, gazdaságpolitikai irányultsága. A rendszer lényege (a végső fogyasztás adóztatásának elve).
– Az ÁFA-kötelezettség keletkezése, teljesítés módja, az adó mértéke és alapja, az elszámolás és nyilvántartás, valamint a beszámolás rendszere.
– Az ÁFA alanyi és tárgyi mentességének feltételei. A mentesség, a jogszabályon kívüliség, a kedvezményes kulcsok alkalmazásának hatása a vállalkozás gazdálkodására.
– A központi adónemeknél alkalmazott adónövekedő, adóalap-csökkentő tételek konkrét igénybevételi és elszámolási feltételeinek alkalmazási szintű ismerete.
– Az adóvisszatérítés, adókedvezmény és adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének vállalkozási pozíciókra gyakorolt eltérő hatása, mindezek számszerűsíthetősége.
– Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok tételes ismerete, a vállalkozások adókötelezettségére vonatkozó konkrét előírások (eljárási szabályok, határidők, nyilvántartási és beszámolási, befizetési stb. kötelezettségek) tekintetében.
– Számítási modell-példák megoldására való felkészültség:
= az adóalapok meghatározása,
= az adó megállapítása,
= a kedvezmények és mentességek kiszámítása,
= a késedelmi pótlék és bírság mértékének megállapítása,
= az adó-visszaigénylés (pl. ÁFA) mértékének meghatározása stb. tekintetében.
– Számítási modell-példák megoldására való felkészültség:
= a helyi adók és egyéb adó jellegű kötelezettségek megállapítására,
= a gazdasági kamarai regisztrációs díj és éves hozzájárulás mértékének meghatározására,
= az összesített vállalkozói adózott jövedelem megállapítására.
– Számítási példák megoldása:
= a munkavállalók személyi jövedelemadó-előlegének megállapítása, valamint
= a munkaviszony megszűnésekor történő végelszámolás személyi jövedelemadó elszámolására.
– A társadalombiztosítás hazai rendszerének átfogó ismerete a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint ennek végrehajtásáról szóló és a törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján
= a társadalombiztosítás hazai rendszere, intézményei,
= a társadalombiztosítás önkormányzatai,
= a társadalombiztosítás alanyai (aktív és passzív alanyi kör),
= a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésének feltételei és követelményei (alanyi jogok, megszerezhető jogok, intézményi-vállalkozási kötelezettségek),
= a járulékköteles és járulékmentes munkavégzésre irányuló (jövedelemszerzési célú) tevékenységek köre, típusai.
– A mesterjelölt legyen felkészült:
= a pénzforgalmi és a számviteli elszámolás vállalkozásában szükséges alkalmazására (ismerje a pénzforgalmi és számviteli elszámolás különbözőségeit, valamint a két elszámolás és nyilvántartás között kimutatható, elemzésre alkalmas fő összefüggéseket),
= a pénztárkönyv, vagy a naplófőkönyv, vagy az egyszerűsített és/vagy a kettős könyvvitelt fő összefüggésének elemezésére, értékelésére (szakmai segítséggel döntéshozatali szintű áttekintéssel rendelkezzék a vállalkozás pénzügyi, számviteli elszámolásainak elemzés és értékelése terén),
= a bejövő és kimenő számlák szabályszerűségének elbírálására – adott esetben a kimenő számlák előírás szerinti kiállítására, bizonylatolására –, valamint a vevők felé történő kiszámlázás törvényes, de gazdasági szempontból is racionális időzítésének meghatározására.
– A mesterjelölt önállóan is legyen felkészült:
= üzleti terv készítésére, és az üzleti terv szempont-rendszerének meghatározására és kiértékelésére,
= piaci monitoring és belső controlling rendszer kialakítására, e rendszer működtetésének megszervezésére, valamint a rendszerből származó információk döntéshozatalai célú feldolgozására.
– A mesterjelölt személyében is rendelkezzen azokkal a szakismeretekkel, amely alapján önállóan is felkészült lehet:
= vállalkozási pénzforgalma számára bankszámlanyitást lebonyolítani és a bankszámlát kezelni,
= vállalkozása számára beruházási, fejlesztési és/vagy likviditási, illetve forgóeszköz-hitel felvételére pályázatot készíteni, valamint a hitelfelvételi eljárás vállalkozói feladatait ellátni, továbbá ezen döntéseit a gazdálkodási racionalitást feltételezve megalapozni.
– A mesterjelölt ismerje a hitelfelvétellel kapcsolatos projekt- és megvalósíthatósági tanulmány általánosan elvárt, megkövetelt tartalmát, összeállításának módját, a szükséges számítási adatok fellelhetőségének bizonylati hátterét, valamint a számítások elvégzésének módszereit.
– Ismerje és tudja ismertetni a kereskedelmi banki hitelezés főbb módszereit, ezen hitelezési módok adósságszolgálati konzekvenciáit. Mindezt oly módon tudja értékelni, hogy saját vállalkozásában vagy adott vállalkozás felelős vezetőjeként képes legyen mérlegelni az erőforrás igények és a piaci lehetőségek rövid, közép- és hosszabb távú összhangjának megteremthetőségét.
– Mutasson kellő alkalmasságot arra, hogy a belső és külső pénzügyi erőforrások igénybevételének lehetőségét a tulajdonában, résztulajdonában és/vagy vezetése alatt álló vállalkozásban a likviditási, rentabilitási és reális növekedési szempontnak megfelelően képes értékelni és kezelni.
A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:
– Ismerje és a napi gyakorlatban önállóan is tudja értelmezni és alkalmazni a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályokat.
– Tudja, hogy egy-egy konkrét gyakorlati kérdés eldöntéséhez, illetve általában a vállalkozói döntéshozatalhoz a szükséges jogszabályi háttér hol, milyen jogforrásban található.
– Rendelkezzék olyan szintű ismerettel a jogértelmezés és a jogalkalmazás területén, amely lehetővé teszi számára a szakértők, szakmai segéderőt igénylő problémák pontos megfogalmazását, illetve felvetését.
– Ismerje a magyar jogalkotás rendszerét. Jogalkotásról szóló törvény alapján biztonságosan igazodjon el a hazai jogalkotás intézményi és hatásköri rendszerében.
– Legyen birtokában azon ismereteknek, amelyek a hazai jogrendszeren belül a jogszabályok hierarchiájára, egymásra épülésére, a jogszabályok és a szabályozási szintek közötti kapcsolatokra vonatkoznak.
– Ismerje a polgári jog alapjait. Pontosan tudja értelmezni a Polgári Törvénykönyv tárgyát (elsősorban a személyek közötti kötelmi viszonyok és a tulajdonviszonyok vonatkozásában).
– Ismerje a kötelmi jog tárgyát (szerződéses kapcsolatok).
– Ismerje a szerződéses viszony létrejöttének és megszűnésének általános és specifikus jogszabályi feltételeit.
– Tételesen tudja megnevezni az egyes szerződéstípusokat, ismerje azok fő jellemzőit.
– Pontosan értelmezze a szerződések általános és speciális formai és tartalmi kellékeit.
– Ismerje a szerződést biztosító mellékkötelezettségek típusait és alkalmazási eseteit.
– A gazdasági társaságokról szóló törvényről átfogó ismeretekkel rendelkezzen. Tudja megnevezni a törvényben szabályozott gazdasági társasági formákat, ismerje azok főbb jellemzőit (alapítók lehetséges köre, a társaság jogi vagy természetes személy jellege, a felelősség terjedelme, minimális alaptőke mértéke stb.).
– Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény (egyéni vállalkozó vagy kisiparos, illetve kiskereskedő vonatkozásában) tételes ismerete.
– A vámjog területén rendelkezzék legalább olyan alapfogalmak ismeretével mint pl. a vám funkciója, a vámkivetés alapja, jellemző mértékei, a vámpótlék alapja és mértéke, az import vámeljárás folyamata, okmányai, intézményei, a vámfizetés módja, a vámelőjegyzés fogalma, alkalmazása, eljárás stb.
– A magyar versenyjog és piacvédelem eszközeit, valamint a versenyfelügyelet és piacvédelem intézményrendszerét fő vonalaiban, az általános értelmezés és eligazodás szintjén ismerje.
– A munkajog – a Munka Törvénykönyve – átfogó ismerete. (A munkajog tárgya, alanyai, főbb szabályozási területei.)
– Tételes munkajogi ismeret a napi gyakorlati alkalmazás szintjén az alábbi területeken követelmény:
= a munkaviszony létesítése és megszűnése (a jellemző esetek megnevezése, ismertetése),
= a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó kötelező és megengedő szabályok,
= a munka díjazása,
= végkielégítés,
= munkáltatói és munkavállalói egyéb jogok és kötelezettségek,
= vállalkozáson belüli és vállalkozáson kívüli érdekegyeztetés fórumai, intézményei, folyamatai,
= a kollektív szerződés célja, fogalma, és a kollektív szerződésben szabályozható munkajogi viszonyok.
– A szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények általános ismeretek mellett a tanulószerződéssel kapcsolatos előírások és lehetőségek alkalmazás szintű ismerete.
– Iparjogvédelmi alapfogalmak ismerete (találmány, szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, licence, know-how, védjegy stb.).
IV/1. A mestervizsga részei
A mestervizsga gyakorlati, írásbeli és szóbeli vizsgákból áll.
A vizsgarészek feladatait a Magyar Kézműves Kamara határozza meg.
A mestervizsga lebonyolításához a kamarák által előírt feltételek kötelezőek.
A) A gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek számot kell adnia szakmai gyakorlati tudásáról.
A mesterjelölt tudásának bizonyítására mesterremeket készít. A mesterremeknek egyedinek, technológiai kivitel szempontjából magas szintűnek és esztétikusnak kell lennie. A remekről műszaki dokumentációt, axonometrikus rajzot kell készíteni.
A mesterremek bármely színes- vagy nemesfémből, de csak keményforrasztási eljárással készíthető.
A gyakorlati vizsga időtartama: 480 perc.
B) Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga összetett feladat:
1. szakmai ismeretek,
2. szakrajz,
3. anyagismeret és gyártástechnológiák,
4. nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat,
5. munka- és környezetvédelem.
A kérdések száma: témakörönként maximum 2 kérdés.
A munkaidő: 300 perc.
Számológépen, táblázatokon és rajzi eszközökön kívül a mesterjelölt más segédeszközt nem használhat.
C) A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga három részből áll:
1. szakmai elmélet,
2. vállalkozási ismeretek (gazdasági, jogi, munkaügyi stb.),
3. pedagógiai ismeretek.
Ha a mesterjelölt vállalkozási és pedagógiai ismeretekből már más területileg illetékes mestervizsga bizottság előtt megfelelt, és erről a szakmai vizsga megkezdése előtt tizennégy nappal hitelt érdemlő igazolást nyújt be a szakmai mestervizsga bizottság elnökénél, így részére ezekből az ismeretekből vizsgáznia nem kell.
A kérdések száma: témakörönként maximum 2 kérdés.
A vizsga időtartama: 45 perc.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–1 | Hangszerész – cimbalomkészítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 01 | Hangszerkészítő és -javító (cimbalom) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–1 OSZJ vagy 52 5293 01 OKJ számú cimbalomkészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– A szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű magyar cimbalmok, kiscimbalom (szaloncimbalom) és a hackbrett (német cimbalom).
– A szakma körébe tartozó hangszerek bármely típusának kipróbálása, felhangolása, karbantartása, valamennyi meghibásodásának felmérése, azok okának megkeresése és a hibák megszüntetése, generáljavítása.
– A cimbalom hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése a hangszer stílusának megfelelően.
– A cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásának szakszerű korrigálása, a hiányzó vagy elhasználódott alkatrészek pótlása új vagy korhű anyagból készítve.
– A kicserélendő alkatrészek egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok segítségével gépi és kéziszerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer működési rendszerének és hangzásának megfelelően.
– Bármely új vagy javított cimbalom hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– A hangszeren játszó zenészek egyéni kívánságának, igényének megfelelő átalakítások, átépítések, korszerűsítések elvégzése a hangszer szerkezetét és hangzásának jellegzetességeit is számításba véve.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A cimbalomkészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját a cimbalomkészítésre és -javításra felszerelt műhelyében és a helyszínen, a megrendelő termében (lakás, zeneiskola, hangversenyterem), esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A mester műhelyében felújított hangszereket, tartozékokat, alkatrészeket ajánl és forgalmaz. Cimbalmokat javít, készít, valamint hangol. Szakmai munkájának központjában a megrendelő (vevő) áll.
Feladatok:
Új cimbalmok tervezése.
Új cimbalmok készítése a megadott típus szerint.
Fémhúr garnitúra készítése.
Cimbalomverők készítése.
Új és kópia alkatrészek készítése.
Teljes generáljavítás elvégzése bármely típusú cimbalomnál.
A cimbalmok hibalehetőségeinek felmérése, a javítások módozatai.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Természetes állapotú fából, bútorlapból, furnérozott és lakkozott felületű keret készítése kézi és gépi megmunkálással,
Környezetkímélő, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. A cimbalomkészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
A cimbalomkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a megrendelővel és a munkatársakkal szemben, és tudja azokat betartani a munkája során,
– az etikai kódexet.
Rendelkezzen alapvető zenei, akusztikai és hangszertörténeti ismeretekkel.
Tudjon:
– kipróbálni minden fajta cimbalmot,
– minden cimbalmon a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani,
– saját munkája elvégzéséhez egyszerű kéziszerszámokat, sablonokat készíteni.
Ismerje a húrtáblázat olvasását és értelmezését.
Alkalmazza a művészeti stílusjegyeket a cimbalom külső megjelenési formájának megítélésénél és készítésénél.
Ismerje és tudja alkalmazni a korszerű felületkezelési módszereket.
Ismerje fel a különböző felépítésű cimbalmok hibáinak okait, és tudja megoldani a hibák elhárítását.
Ismerje és tudja lerajzolni a különböző felépítésű cimbalmok hangjainak elhelyezkedését.
Ismerje fel a különböző rendszerű cimbalmok hibáinak megjelenését működésbe és hangzásban, és tudja korrigálni az elhangolódást és a működési rendellenességeket.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni.
Ismerje és alkalmazza a különböző szerkesztési és számítási műveleteket.
Tudja a munkakörébe tartozó hangszerek alkatrészeit szétszedni, kicserélni, pótolni, összeállítani, beállítani, illetve beszabályozni.
Tudja:
– használni a hagyományos és a legújabb mérőműszereket, hangológépet,
– használni a hagyományos kéziszerszámokat, sablonokat, és kezelni a modern gépeket is,
– a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani.
Ismerje és tudja irányítani a cimbalom szét- és összeszerelését.
Ismerje a felhasználásra kerülő alap- és segédanyagokat, azok biztonságos felhasználásának előírását.
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságait figyelembe véve – kiválasztani.
Ismerje a szakmájához illeszkedő egyéb szakmák (asztalos, faesztergályos, fafaragó, intarziakészítő, restaurátor, szerszámkészítő) lényeges technológiai folyamatait.
Tudja:
– a munka folyamatos elvégzéséhez szükséges gépeket, felszereléseket kiválasztani, kezelni és karbantartani,
– önállóan használni a védőfelszereléseket.
Tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje az importanyagok és félkész termékek fontos adatait, megrendelésének módját.
Tudjon önálló szakvéleményt alkotni és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Tudjon mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
Rendelkezzen számítástechnikai és pedagógiai ismeretekkel.
Tudja a munkát pontosan elvégezni és elvégeztetni.
B) Szakmai elméleti követelmények
A cimbalomkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje a következő speciális témaköröket:
– a zenei hang, a felhangok, akusztika,
– esztétikai ismeretek, az építészeti stílusok jellegzetességei,
– a cimbalomfélék története, a magyarországi cimbalomfélék kialakulása, Schunda Vencel József pedálos cimbalmának felépítése, Schunda-hangszer találmányainak jelentősége a magyar hangszeriparban, Bohák Lajos találmányai a cimbalmon, Jancsó István új szerkezetű cimbalma,
– a szakmában használatos fa-, fémipari, valamint felületkezelési anyag- és gyártásismeret,
– a szakmában használatos egyéb anyagok, ragasztó-, segédanyagok ismerete,
– a munkafolyamatok során az egészségvédelmi, balesetvédelmi, tűzrendészeti, elsősegélynyújtási előírások ismerete.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan, egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | ||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok
A gyakorlati vizsgán a mesterjelöltnek a műhelyben először egy-egy cimbalomalkatrészt kell elkészíteni, vagy javítást elvégezni, valamint lehetőség szerint hangolási feladatot megoldani.
Gyakorlati vizsgafeladatok lehetnek:
– fenéklap készítése,
– egy adott cimbalom javítása, hangolása,
– a gerendák elkészítése és felszerelése,
– húrok készítése, felhúrozás, kvintelés, hangolás,
– az akasztó- és a hangolószögek helyeinek kifúrása és behelyezése,
– a rezonánstető és bordázatának előkészítése,
– a lelkek beillesztése és a tető felszerelése,
– pedálalkatrészek készítése és összeszerelése,
– a húrok és tartozékainak javítása és cseréje,
– felületmegmunkálási műveletek a rezonánson és a kereten,
– a keret összeállítása.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Az írásbeli vizsga tartalmának meghatározásához az alábbi témakörök irányadók:
– a kordofon hangszerek csoportja és a cimbalomfélék,
– a ma használatos cimbalmok szerkezeti sajátságai,
– a cimbalomkészítés teljes technológiája,
– a gerendák szerepe, készítése,
– a tőkék készítésének tudnivalói,
– a húrtörvények alkalmazása számítási feladatokban,
– a pedállíra megszerkesztése,
– a cimbalom akusztikai tulajdonságai,
– a kimagasló magyar cimbalomkészítők jellemzése,
– a múlt századi és a modern cimbalom külső megjelenési formái,
– a fa alkatrészek anyagai és felületi kezelése.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Ismertesse részletesen a cimbalomkészítés technológiáját.
b) Ismertesse a cimbalomkészítés során felhasznált fafélék tulajdonságait, alkalmazását.
c) Rajzoljon egy új, modern líratestformát.
d) Ismertesse a magyarországi cimbalom történetét, ipartörténeti vonatkozásokkal.
e) Ismertesse a cimbalom felépítésének akusztikai adottságait.
2.
a) Hasonlítsa össze a Schunda- és a Bohák-cimbalmok szerkezetét és hangzását.
b) Részletezze, milyen ragasztóanyagokat alkalmazunk a cimbalomkészítés során.
c) Rajzolja le a keretet felül-, oldalnézetben és egy metszettel.
d) Ismertesse az esztétika szerepét a cimbalom készítése során.
e) Akusztikai szempontból jellemezze a cimbalom hangját, hangszínét.
3.
a) Ismertesse a mai cimbalmok szerkezeti, hangzási sajátságait.
b) Részletezze a cimbalomkészítés során felhasznált fafelület kezelésének anyagait és tulajdonságait.
c) Rajzolja meg a pedál működését nyugalomban és működésben.
d) Ismertesse a magyar cimbalomkultúra történetét.
e) Akusztikailag magyarázza meg az osztott húrok és a húrlábak hatását.
4.
a) Részletesen ismertesse a rezonánslap és a tőkék készítésének technológiáját.
b) Ismertesse a rétegelt lemezek, bútorlapok tulajdonságait és felhasználását a szakmában.
c) Rajzolja le a rezonánslap bordázatát felülnézetben és keresztmetszetben.
d) Milyen stílusú cimbalomformákat ismer a magyar cimbalomtörténet során.
e) Ismertesse a cimbalomverők hangkeltésének akusztikai tényezőit.
5.
a) Részletesen ismertesse a lelkek fajtáit és készítését, beszerelését, valamint a rezonánslap lezárását.
b) Milyen balesetvédelmi előírásokat kell betartani a cimbalomkészítő műhelyben alkalmazott gépeknél?
c) Rajzolja le a szerelt cimbalomtestet felülnézetben és keresztmetszetben.
d) Ismertesse a cimbalom ábrázolását a képzőművészetben.
e) Akusztikai szempontból elemezze a cimbalom pedálos hangtompító rendszerét.
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
Témakörök:
– a cimbalom őseinek szerkezete, felépítése, hangolása, játéktechnikája,
– a magyar sajátságok a cimbalom történetében,
– a Schunda- és a Bohák-cimbalmok szerkezetének és hangjának összehasonlítása,
– Schunda pedálos cimbalmának szerkezeti és hangzásbeli sajátságai,
– a Bohák-cimbalmok felépítése, hangzásbeli sajátságai,
– Jancsó István hangfogórendszerének működése és hatásfoka,
– a szögrajz szerkesztése,
– a magyar cimbalomkultúra története az első cimbalomiskolától napjainkig,
– a cimbalom konstrukciós hibái, azok akusztikai magyarázata,
– a cimbalom alkalmazásának területe, a verőtípusok sajátságai,
– a cimbalom javításának legfontosabb módozatai.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Ismertesse a cimbalom szerkezetének fejlődéstörténetét napjainkig. Milyen faanyagokat alkalmaz a szakma? Ismertesse a hangszerek osztályozásának rendszereit.
2. Emelje ki a cimbalom történetében a magyar sajátságokat. Milyen fémalkatrészek vannak a mai cimbalomban? Részletezze ezeket. Beszéljen a szimmetria szerepéről a cimbalomkészítésben.
3. Hasonlítsa össze a Schunda- és a Bohák-cimbalmok szerkezetét és hangzását. Ismertesse a merevítés fejlődését a cimbalom története során. Ismertesse a hangszerek szerepét a társadalmakban.
4. Részletezze a Schunda-cimbalmok típusait, és szerkezeti, hangzási sajátságait. Milyen pácokat és lakkokat alkalmazunk a cimbalomkészítés során? Ismertesse a hangszertörténet magyarországi forrásait.
5. Ismertesse Bohák Lajos újításait, szabadalmát. Részletezze a Bohák-cimbalmok szerkezeti, hangzási sajátságait. Ismertesse a mai cimbalmon a hangok elrendezését. Milyen stílusú cimbalomformákat készítettek a századfordulón?
6. Ismertesse Jancsó István hangfogó rendszerének szerkezetét és működését. Milyen ragasztóanyagokat alkalmazunk a szakmában? Ismertesse a cimbalomtörténet magyarországi forrásait.
7. Ismertesse a cimbalom meghibásodásának lehetőségeit és azok kijavításának technológiáját. Milyen gépeket alkalmazunk a cimbalomkészítés során? Ismertesse ezek balesetvédelmi előírásait. Részletezze Schunda Vencel József cimbalom szabadalmait.
8. Ismertesse a cimbalomkészítés technológiáját. Milyen felülkezeléseket alakítunk ki a cimbalmon? Milyen anyagokat használunk fel ehhez? Beszéljen az újkori hangszertörténeti forrásokról.
9. Beszéljen a cimbalom alkalmazásának területéről és a verőtípusokról. Milyen sablonokat alkalmazunk a cimbalomkészítés során? Beszéljen a cimbalomkereten alkalmazott faragásokról.
10. Beszéljen a húrfonás, a húrozás és a hangolás munkafolyamatáról. Ismertesse a cimbalom rokon hangszereit. Beszéljen a cimbalom konstrukciós hibáiról és azok akusztikai magyarázatairól.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–2 | Hangszerész – fa- és rézfúvós hangszerkészítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 02 | Hangszerkészítő és -javító (fafúvós) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–2 OSZJ vagy 52 5293 02 OKJ számú fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– Szakmáját önállóan, magas színvonalon képes gyakorolni a teljes fafúvós hangszercsalád bármely tagján:
= fuvola és fuvolacsalád (piccoló, alt, basszus),
= klarinét és klarinétcsalád (Esz, C, A, B, D klarinét, Basszetkürt, Basszusklarinét),
= oboa és oboacsalád (oboa d’amour, angolkürt),
= fagott és családja (fagottino, kontra fagott),
= szaxofon és szaxofoncsalád (alt, tenor, bariton, basszus szaxofon),
tárogató,
= különféle blockflöték és furulyák,
= különféle népi furulyák és egyéb népi fafúvós hangszerek,
= a fafúvós hangszerek történelmi elődei.
– A fafúvós hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– A tevékenységi körébe tartozó hangszercsoport jellemző meghibásodásainak (természetes elhasználódás, baleseti sérülések, valamint szakszerűtlen használatból, javításból és tárolásból eredő hibák) felismerése, a javítás, illetve a részleges pótlás munkafázisainak megtervezése, és a munkafolyamat szakszerű elvégzése.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése a hangszer stílusának megfelelően.
– Bármely új vagy javított fafúvós hangszer hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– Az előadóművész egyedi speciális igényeinek figyelembevételével az adott hangszeren egyedi megoldások megtervezése és kivitelezése.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A fafúvós hangszerkészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját szakműhelyben és esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A hangszercsoport tagjait, illetve tartozékait készíti, javítja, illetve restaurálja a megrendelő igényei szerint, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Feladatok:
A hangszercsoport tagjainak megtervezése.
A készítési technológia terveinek elkészítése.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát, és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. A fafúvós hangszerkészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
A fafúvós hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– valamennyi fafúvós hangszer hibáit, és ezeket tudja javítani.
Tudjon kipróbálni minden fafúvós hangszert.
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságait figyelembe véve – kiválasztani.
Tudjon:
– bármilyen fafúvós hangszert részeire szétszedni, a szükséges javításokat elvégezni, alkatrészeket kicserélni, majd a hangszert összeállítani és tökéletesen beállítani,
– minden fafúvós hangszeren a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani.
Ismerje és alkalmazza a szakmai követelményeket, tűz- és balesetvédelmi előírásokat, munkatársaival és megrendelőivel szemben a mestertől elvárható gondossággal járjon el.
Ismerje:
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a muzsikusokkal és a munkatársakkal szemben, tudja azokat betartani és betartatni a munkája során,
– a történelem során korábban alkalmazott eljárásokat és anyagokat, valamint tudja azokat alkalmazni,
– az adott feladat elvégzésekor használandó korhű eljárásokat.
Tudja használni a hagyományos és újabb ellenőrző, mérőműszereket.
Ismerje a hagyományos és modern alap- és segédanyagok tulajdonságait, helyes tárolási és kezelési módját.
Legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén.
Ismerje és tudja alkalmazni a hagyományos és modern felületmegmunkálási technológiákat.
Ismerje és alkalmazza a megfelelő felületkezelési módszereket (természetes és műgyanták, színezők elkészítése és alkalmazása).
Ismerje a szakmához illeszkedő egyéb szakmák (forgácsolás, esztergálás, sajtolás, ötvözés, fa- és fémipari gépi technológiák) legfontosabb gyártási, technológiai kérdéseit.
Tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
Rendelkezzen fejlett akusztikai és esztétikai érzékkel és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait.
Tudja a különböző védőeszközöket használni, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje:
– a hangszercsoporthoz tartozó kereskedelmi áruk jellemző tulajdonságait, kezelésük, illetve alkalmazásuk helyes módját,
– a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni, és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
A fafúvós hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje a fafúvós hangszercsoport történelmi fejlődését, az egyes történelmi szakaszok gyártástechnológiáját, a történelmi hangszerek készítési módozatait.
Tudja a fafúvós szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a vonatkozó akusztikai, esztétikai szabályokat, és a technológia során tudja ezeket alkalmazni.
Ismerje az alap- és segédanyagok tulajdonságait.
Ismerje a műszaki dokumentáció szabályait.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan, egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | ||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
– 1 db klarinét fúvóka elkészítése.
– 1 db, bármilyen fafúvós hangszer billentyűjének elkészítése.
– Csaptörés javítása, bármilyen fa hangszertesten.
– Repedés kijavítása bármilyen fa hangszertesten.
– Lyukperem, gyűrűs-billentyűkémény sérülésének javítása fa hangszertesten.
– Horpadás, görbülés, lyukperem sérülésének javítása fém hangszertesten.
– Fém hangszertest felkészítése galvanizálásra.
– Bármilyen fafúvós hangszer mechanikájának javítása.
– Fafúvós hangszer hangolási problémájának megoldása.
– Klarinét hordó elkészítése karikákkal együtt.
– Bármilyen fafúvós hangszer mechanikájának felkészítése galvanizálásra.
– Folt készítése szaxofon pipára vagy fagott „Esz” csőre.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Írja le, milyen meghibásodások fordulnak elő a fa testű fafúvós hangszereknél, és ezeket hogyan javítjuk (természetes elhasználódásból és külső behatásból eredő hibák).
b) Ismertesse a fafúvós hangszerekhez használható hazai fák tulajdonságait.
c) Készítse el egy fuvolafej metszeti képét (hangolódugóval együtt).
d) Ismertesse, milyen esztétikai elveket kell figyelembe venni a fafúvós hangszerek készítésénél és javításánál.
e) Határozza meg a rezonancia fogalmát, pozitív és negatív gyakorlati jelentőségét.
2.
a) Írja le, milyen meghibásodások fordulnak elő a fém testű fafúvós hangszereknél, és ezeket hogyan javítjuk (természetes elhasználódásból és külső behatásból eredő hibák).
b) Ismertesse a fafúvós hangszerek készítéséhez használható egzotikus fák tulajdonságát.
c) Készítsen műhelyrajzot egy „B” klarinét hordóról.
d) Ismertesse milyen esztétikai követelmények vannak egy fafúvós hangszer hiányzó billentyűinek pótlásánál.
e) Írja le a kényszerrezgés fajtáit és fizikai jellemzőit.
3.
a) Írja le egy cilindrikus furatú, fa testű fafúvós hangszer elkészítésének menetét, a szükséges gépeket és szerszámokat.
b) Ismertesse a lángforrasztás menetét (kemény és lágy forrasztás) és a felhasznált anyagokat.
c) Készítsen műszaki rajzot egy tenor szaxofon fúvókájáról két nézetben.
d) Ismertesse milyen esztétikai követelményeket kell figyelembe venni egy klarinét hordó készítésénél (pótlás, illetve új hangszer esetén).
e) Hasonlítsa össze az ajaksípok és nyelvsípok működési elvét.
4.
a) Írja le egy kónuszos furatú, fém testű fafúvós hangszertest elkészítésének menetét, műveleti sorrendjét, a szükséges gépeket és szerszámokat.
b) Ismertesse milyen anyagokat használunk a fafúvós hangszerek mechanikájának elkészítéséhez. Ismertesse ezek tulajdonságait is.
c) Készítsen műhelyrajzot egy klarinét oszlopról, benne egy spicc-csavarral.
d) Ismertesse milyen esztétikai elveket kell figyelembe venni egy fafúvós hangszer mechanikájának generáljavítása esetén (párnák, parafák elhelyezése).
e) Írja le a rezonancia és interferencia meghatározását és jellemezze gyakorlati megjelenésüket.
5.
a) Ismertesse a fafúvós hangszerek generáljavításának menetét (műveleteket, felhasznált anyagokat, gépeket, szerszámokat).
b) Ismertesse azokat a nemes- és színesfémeket, amelyeket a fafúvós hangszerek készítésénél és javításánál használunk. Jellemezze ezen anyagok tulajdonságait, megmunkálhatóságát.
c) Készítsen műhelyrajzot egy klarinét törött csapjának pótlásához.
d) Hasonlítsa össze a barokk és reneszánsz irányzatokat
e) Mit tud a fafúvós hangszerek hangolásának akusztikai sajátosságairól?
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján. Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsgakérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Mit tud a fa testű fafúvós hangszertest elkészítéséről? Beszéljen az esztergagép részeiről. Beszéljen a forgácsoló gépek balesetvédelméről.
2. Beszéljen a fafúvós hangszerek generáljavításáról, céljáról, menetéről, a felhasznált anyagokról. Mit tud az aerofon hangszerekről? Beszéljen a hangszerjavító műhelyre vonatkozó tűzrendészeti előírásokról.
3. Mit tud a fém testű fafúvós hangszertest elkészítéséről, a szükséges gépekről és szerszámokról? Mit tud a Sachs–Hornbostel-féle hangszercsoportosításról? Beszéljen a lángforrasztásról (kemény és lágy forrasztás).
4. Mit tud a fafúvós hangszerek mechanikájáról? Milyen alkotóelemei vannak és ezek miből és hogyan készülhetnek? Beszéljen a duplanádas, nyelvsípos hangszerekről és ezek fejlődéséről. Beszéljen a klarinét fúvóka készítéséről.
5. Beszéljen a fém test külső behatásból eredő meghibásodásairól és azok javításáról. Beszéljen a fafúvós hangszerek generáljavítás utáni ellenőrzési lehetőségeiről. Mit tud a tűzveszélyes anyagok tárolásáról?
6. Beszéljen a fém test természetes elhasználódásból eredő meghibásodásairól és azok javításáról. Beszéljen a szimplanádas nyelvsípos hangszerekről és ezek fejlődéséről. Mit tud a fafúvós hangszerekhez használható egzotikus fákról?
7. Beszéljen a fa test hibáiról. Hogyan javítjuk a fa testet csaptörés esetén? Mit tud a fafúvós hangszerek készítéséhez használt színes- és nemesfémekről? Mit tud a szikraforgácsolás (köszörülés) baleseti veszélyeiről?
8. Beszéljen a fa test hibáiról. Hogyan javítjuk a repedéseket, a lyukperemek sérülését? Beszéljen az ajaksípos hangszerekről, ezek fejlődéséről. Beszéljen az elektromos áram és elektromos gépek baleseti veszélyforrásairól.
9. Beszéljen a fafúvós hangszerek hangolásának lehetőségeiről, egy-egy hamis hang és az egész hangszer hangolásáról. Mit tud a fafúvós szakmában használható faesztergályos szerszámokról és azok karbantartásáról, élezéséről? Mit tud a faesztergálási munkák baleseti forrásairól?
10. Beszéljen a fafúvós hangszerek mechanikájának teljes felújításáról (műveletek, eszközök, anyagok). Beszéljen a fafúvós hangszerek generáljavításának esztétikai követelményeiről.
Beszéljen a hangszerjavító műhelyben és a hangszerüzletben kötelező érvényű etikai szabályokról. Beszéljen a fafúvós hangszerek készítésére alkalmas hazai fafajtákról.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–2 | Hangszerész – fa- és rézfúvós hangszerkészítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 04 | Hangszerkészítő és -javító (rézfúvós) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–4 OSZJ vagy 52 5293 04 OKJ számú rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– Szakmáját önállóan, magas színvonalon képes gyakorolni a teljes rézfúvós hangszercsalád bármely tagján:
= Kis hangszerek:
– D, A, C piccoló trombiták
– B trombiták
– Pistonok
– B szárnykürtök
– Es trombiták
– Basszustrombiták
– Jelzőkürtök
– Fanfárok
– Aida fanfár
= Közép hangszerek:
– Tolóharsonák:
Piccoló tolóharsona
B jazz posaun
Quartventiles B–F posaun
Basszus harsonák
– Gépes harsonák (forgó- és perinetventiles)
F–B hangolású posaun
Basszus hangolású posaun
– Eufoniumok
– Tenorkürtök
– Baritonkürtök
– Vadászkürtök
F–B duplakürtök
Triplakürtök
– Wagner tubák
= Nagy hangszerek:
– Helikonok F–B–Es
– Tubák F–B–Es
– Duplatubák
– Suzaphonok
– A rézfúvós hangszerek történelmi elődei.
– A rézfúvós hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– A tevékenységi körébe tartozó hangszercsoport jellemző meghibásodásainak (természetes elhasználódás, baleseti sérülések, valamint szakszerűtlen használatból, javításból és tárolásból eredő hibák) felismerése, a javítás, illetve a részleges pótlás munkafázisainak megtervezése és a munkafolyamat szakszerű elvégzése.
– A hangszer megszólaltatásához szükséges fúvókák (kis, közép és nagy) elkészítése, hangszerekhez történő illesztése.
– Különféle hangolású rézfúvós hangszerek teljes körű generáljavítása, huzalok, hajlítások, váltóházfülek, kihúzógombok, gépalkatrészek, csavarok cseréje, pótlása. Kónikus csövek készítése forrasztással, kovácsolással, fémnyomással, igazítása simítóvassal, horpadások javítása, golyózás kiigazítása.
– Párhuzamos csövek szűkítése és tágítása, huzalok gyűrűk, szegélyező gyűrűk készítéséhez. Különböző védőlemezek és foltok készítése foltfában vagy ólomban, tekintettel a hangszer stílusára. Korpusz igazítás simítóvassal és golyózással, koszorú levétel, igazítás, felrakás koszorúfa segítségével, körömfolt készítése.
– Gépjavítások, különféle váltók ismerete, azok javítása behúzással, becsiszolással, váltócsap pótlása. Különféle kotyogások megszüntetése, patkók parafázása, a pontos váltás beállítása. Géprugók cseréje (belső és külső rugó esetén), gépkarok forrasztása, fordító csavar cseréje, zsanérok javítása.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése, forrasztott alkatrészek készítése, javítása a hangszer stílusának megfelelően.
– Bármely új vagy javított rézfúvós hangszer hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– Az előadóművész egyedi speciális igényeinek figyelembevételével az adott hangszeren egyedi megoldások megtervezése és kivitelezése.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját szakműhelyben és esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A hangszercsoport tagjait, illetve tartozékait készíti, javítja, illetve restaurálja a megrendelő igényei szerint a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Feladatok:
A hangszercsoport tagjainak megtervezése.
A készítési technológia terveinek elkészítése.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. A rézfúvós hangszerkészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– valamennyi rézfúvós hangszer hibáit, és ezeket tudja javítani.
Tudjon kipróbálni minden rézfúvós hangszert, ismerje megszólaltatási módjaikat.
Ismerje a szakterületén előforduló rézfúvós hangszerek méreteit, menzúravastagságait, a használatos anyagok, öntvények, lemezek, csövek, rudak szabványméreteit és minőségeit (lágy, félkemény, kemény, spricc).
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságait figyelembe véve – kiválasztani.
Tudjon:
– bármilyen rézfúvós hangszert részeire szétszedni, a szükséges javításokat elvégezni, alkatrészeket kicserélni, majd a hangszert összeállítani és tökéletesen beállítani,
– minden rézfúvós hangszeren a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani.
Ismerje és alkalmazza a szakmai követelményeket, tűz- és balesetvédelmi előírásokat, munkatársaival és megrendelőivel szemben a mestertől elvárható gondossággal járjon el.
Ismerje:
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a muzsikusokkal és a munkatársakkal szemben, tudja azokat betartani és betartatni a munkája során,
– a történelem során korábban alkalmazott eljárásokat és anyagokat, valamint tudja azokat alkalmazni,
– az adott feladat elvégzésekor használandó korhű eljárásokat,
– a különféle meneteket, menetfúrók, menetmetszők használatát.
Tudja használni a hagyományos és újabb ellenőrző, mérőműszereket.
Ismerje:
– hagyományos és modern alap- és segédanyagok tulajdonságait, helyes tárolási és kezelési módját,
– a speciális segédanyagok (csiszolóanyagok, paszták, olajok, savak, pácok, forrasztó- és tisztítóanyagok) biztonságos felhasználásának előírásait.
Legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén.
Ismerje és tudja alkalmazni a hagyományos és modern felületmegmunkálási technológiákat.
Ismerje és alkalmazza a megfelelő felületkezelési módszereket (csiszolás, polírozás, lakkozott felületek javítása, nikkelezés, ezüstözés, aranyozás, plasztikrezezés, krómozás, keménykrómozás alkalmazása).
Ismerje a szakmához illeszkedő egyéb szakmák (forgácsolás, esztergálás, sajtolás, ötvözés, fa- és fémipari gépi technológiák) legfontosabb gyártási, technológiai kérdéseit.
Tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani (pl. esztergapad, fémnyomógép, csiszoló- és köszörűgép, állványos és kézi fúrógép, golyós és excenter prések, szorító szerszámok, satuk, forrasztó szerszámok, csőhúzó szerkezetek).
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
Rendelkezzen fejlett akusztikai és esztétikai érzékkel, és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait.
Tudja a különböző védőeszközöket használni, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje:
– a hangszercsoporthoz tartozó kereskedelmi áruk jellemző tulajdonságait, kezelésük, illetve alkalmazásuk helyes módját,
– a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni, és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje a rézfúvós hangszercsoport történelmi fejlődését, az egyes történelmi szakaszok gyártástechnológiáját, a történelmi hangszerek készítési módozatait.
Tudja a rézfúvós szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a vonatkozó akusztikai, esztétikai szabályokat, és a technológia során tudja ezeket alkalmazni.
Ismerje az alap- és segédanyagok tulajdonságait.
Ismerje a műszaki dokumentáció szabályait.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | |||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át: „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
– Fúvókakészítés.
– Koszorúkészítés (esetleg belső) hangszerkorpuszhoz.
– Vízi billentyűkészítés kovácsolással, forrasztással, rugókészítés kovácsolással.
– Fúvócsőkészítés forrasztással vagy behúzásos módszerrel.
– Korpuszgyűrű-készítés.
– Új huzalkészítés külső-belső és gyűrű.
– Különlegesen sérült hangszertölcsér vagy hajlás javítása esetleg pótlással vagy a hangszer stílusához alkalmazandó védőfolttal.
– Új huzalhajlás készítése ólomöntéssel, kézi hajlításos kiigazítással.
– Különlegesen elhasznált hangszergép javítása pótlásokkal.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Ismertesse a rézfúvós hangszerek történetét, kialakulását a natúrkürtöktől a modern gépes hangszerekig.
b) Ismertesse a rézfúvós hangszerekhez használatos ötvözetek tulajdonságait, a kemény, félkemény és lágy anyagok természetét és felhasználási módjait.
c) Rajzoljon egy belsőrugós gépet (a fordítóig).
d) Ismertesse milyen esztétikai elveket kell figyelembe venni a történelmi rézfúvós hangszerek restaurálásánál, készítésénél és javításánál.
e) Ismertesse a hangszínt és a hangmagasságot befolyásoló tényezőket a rézfúvós hangszerek esetében.
2.
a) Ismertesse a korpuszkészítés folyamatát, általában a kónuszos csövek, korpusztoldatok készítését.
b) Ismertesse a kemény- és lágyforrasztás anyagait, a verőforrasz összetételét.
c) Készítsen megadott méretek alapján korpuszsablont, vegye figyelembe a fogazás mélységét (hossz 740 mm, alul a tölcsérnél 150 mm, 30 mm-es osztásban 80 mm–53 mm–41 mm, 26 mm–18 mm–14 mm–12,5 mm. Fogazási mélység 3 mm.).
d) Ismertesse milyen esztétikai szempontok vannak a rézfúvós hangszerek tervezésénél (korpusz-támaszok-támaszalátétek-gombok, gyűrűk, vízibillentyűk egysége).
e) Ismertesse a különféle ötvözetek, vastagságok és bevonatok hatását és akusztikai szerepét a rézfúvós hangszerek tekintetében.
3.
a) Írja le a fúvókakészítés folyamatát széria- és egyedi darabok esetén. Ismertesse a sablonkészítést és kézi esztergálást belső minta alapján.
b) Ismertesse az öntvények és rudak anyagait és azok tulajdonságait.
c) Készítsen műszaki rajzot adott fúvóka-mintadarabról, rajzolja le belső szerkezetét is.
d) Ismertesse milyen esztétikai követelményeket kell figyelembe venni a rézfúvós hangszerek készítésénél, javításánál (pótlás, illetve új hangszer esetén).
e) Ismertesse a méretek és csőátmérők szerepét (menzúra) a rézfúvós hangszerek akusztikájában.
4.
a) Írja le a korpuszigazítás, kónuszos csövek javításának menetét, műveleti sorrendjét, a szükséges gépeket és szerszámokat igazítóvason simítással és golyózással.
b) Ismertesse az igazítóvasak, simítóvasak, használatos szerszámok anyagait, azok karbantartását és élezését.
c) Készítsen műhelyrajzot egy kovácsoltrugós B trombita vízibillentyűről és annak állványáról.
d) Ismertesse a rézfúvós hangszerek elhelyezkedését az aerofon hangszercsoportban.
e) Ismertesse a rézfúvós hangszerek hangolási lehetőségeit a zenekari használat szempontjából, valamint a menetközbeni hangolás lehetőségeit.
5.
a) Ismertesse a gép- és váltójavítás menetét (műveleteket, felhasznált anyagokat, gépeket, szerszámokat).
b) Ismertesse a csiszoláshoz és polírozáshoz használatos kerekeket, csiszolóanyagokat.
c) Készítsen műhelyrajzot egy forgóventil váltóházról (váltót, zárfeneket és menetes zárfeneket).
d) Hasonlítsa össze a barokk és reneszánsz irányzatokat az aerofon hangszerek tükrében.
e) Mit tud a parafa-, filc- és gumiütközők szerepéről a különböző gépek esetében, jelentőségükről a váltók pontos beállításában?
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján. Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsga-kérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Beszéljen a rézfúvós hangszerek kialakulásának történetéről, a megszólaltatás módjáról, a hangszer fejlődéséről, szerepéről a különböző korok zenéjében. Beszéljen az esztergagép részeiről. Beszéljen a készítéshez és javításhoz használatos anyagokról, megmunkálási módjaikról.
2. Beszéljen a rézfúvós hangszerek generáljavításáról, céljáról, menetéről, a felhasznált anyagokról. Mit tud az aerofon hangszerekről? Beszéljen a hangszerjavító műhelyre vonatkozó tűzrendészeti előírásokról.
3. Mit tud a rézfúvós hangszertest elkészítéséről, a szükséges gépekről és szerszámokról? Mit tud a Sachs–Hornbostel-féle hangszercsoportosításról? Beszéljen a lángforrasztásról (kemény és lágy forrasztás), anyagairól, műveleti soráról, eldolgozási módszereiről.
4. Mit tud a rézfúvós hangszerek mechanikájáról? Milyen alkotóelemei vannak és ezek miből és hogyan készülhetnek? Ismertesse a szakmához kapcsolódó gépi berendezéseket, valamint azok balesetvédelmi előírásait.
5. Ismertesse a korpusz kiigazítás menetét, a használatos szerszámokat, valamint a műveleti sorrendet. Ismertesse a különféle védő-, tartó-, támasztórendszereket (védőfolt, ujjtartó, válltartó, támaszok), szerepüket a hangszer statikai szempontjából. Mit tud a tűzveszélyes anyagok tárolásáról?
6. Ismertesse a korpusz és korpusztoldat elkészítési menetét. Ismertesse a szakmában használatos gépi és kézi meneteket, azok készítését, a különféle fúrók és a gépi fordulatok szerepét a menetkészítésben, a menetemelkedés fontosságát a rézfúvós hangszerek esetében. Mit tud a rézfúvós hangszerekhez használható nemes és színesfémekről?
7. Beszéljen a fúvókakészítés menetéről, a fúvócsőhöz való illesztéséről. Mit tud a különböző csiszolóanyagok, paszták, tárcsák, csiszolókerekek szerepéről a rézhangszer esztétikai szempontjából? Mit tud a szikraforgácsolás (köszörülés) baleseti veszélyeiről?
8. Ismertesse a forgóventil lényegét, szerepét a játéktechnikában (dupla és tripla gépek esetén is). Beszéljen a különféle ütköző(patkó-)típusok szerepéről a hangszer beállításánál. Beszéljen az elektromos áram és elektromos gépek baleseti veszélyforrásairól.
9. Ismertesse a perinet(nyomó-)billentyű jelentőségét, a javításával kapcsolatos problémákat, a pontos beállítás módszereit. Beszéljen a rézfúvós hangszerek hangolásának lehetőségeiről. Mit tud az esztergálási munkák baleseti forrásairól?
10. Ismertesse a gépjavítás menetét (műveletek, eszközök, anyagok). Beszéljen a rézfúvós hangszerek generáljavításának esztétikai követelményeiről. Beszéljen a hangszerjavító műhelyben és a hangszerüzletben kötelező érvényű etikai szabályokról.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–4 | Hangszerész – orgonaépítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 03 | Hangszerkészítő és -javító (orgona) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–4 OSZJ vagy 52 5293 03 OKJ számú orgonaépítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– A szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák (pozitívok, portativok) és a harmóniumfélék.
– A szakma körébe tartozó hangszerek bármely típusát képes kipróbálni, kitisztítani, felhangolni, karbantartani, felmérni valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresni, és a hibákat megszüntetni, generáljavítani. (Mechanikus, pneumatikus, elektropneumatikus rendszerű, mindenféle szélládájú orgonák esetében.)
– Az orgona- és a harmóniumfélék természetes és baleseti meghibásodásának szakszerű korrigálása, a hiányzó vagy elhasználódott alkatrészek pótlása új vagy korhű anyagból készítve. A kicserélendő alkatrészek egyedi megtervezése gépi és kéziszerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer működési rendszerének és hangzásának megfelelően.
– Az új és javított hangszerek teljes intonálása, hangolása a megadott temparatúrák szerint.
– A műemlék hangszerek konzerválása, restaurálása a műemléki előírások szempontjai szerint.
– A hangszeren játszó zenészek egyéni kívánságának, igényének megfelelően átalakításokat, átépítéseket, korszerűsítéseket elvégezni a hangszer mechanikájának és hangzásának jellegzetességeit is számításba véve.
– A megrendelő termében egy teljesen új orgona megtervezése és önálló kivitelezése félkész importtermékek és -anyagok felhasználásával a helyi akusztikai tér adottságainak optimális kihasználásával. (Orgonaház, játékasztal, sípmű, fúvómű, mechanikus vagy elektromos traktúra.)
– Új diszpozíciók tervezése különböző méretű helyiségekhez. A régebbi diszpozíciók megítélése, áttervezése.
– Az új orgonához megfelelő műszaki terv elkészítése, a nemzetközi méretezést alkalmazva, az anyagok, a sípmenzúrák, a hangjelleg megjelölésével.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Az orgonaépítő és -javító mester ipari, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez. Munkáját az orgonakészítésre és javításra felszerelt műhelyében és a helyszínen, a megrendelő termében (kápolna, templom, zeneiskola, hangversenyterem stb.) végzi. A mester műhelyében felújított hangszereket, tartozékokat, alkatrészeket ajánl és forgalmaz. Orgonákat javít és épít, valamint harmóniumokat hangol és javít.
Szakmai munkájának központjában a megrendelő (vevő) áll.
Feladatok:
Új orgonák tervezése diszpozícióval.
Új orgonaház tervezése és készítése a terem belső terének stílusának megfelelően (felületkezelés is).
Új szélláda készítése minden tartozékával együtt (csúszkaláda és kúpláda).
Szélládabővítés néhány regiszter részére.
Regisztergép készítése bármely rendszerben.
Fa és fém, különböző formájú sípsorok készítése, előintonálással, síppótlások készítése.
Síplemezek öntése, esztergályozása.
Sípmenzúrák tervezése és összeállítása.
Új sípok készítése a régi méretei alapján.
Sípok (ajak és nyelv) intonálása, hangolása a helyszínen.
Minden fajta új fúvó készítése (tartozékokkal) és beszerelése.
A fúvómotor bekötése és tartozékainak beszerelése.
Szigetelt vezetékhálózat szerelése.
Kisfeszültségű kábelek szerelése.
Világítótestek felszerelése, bekötése, szerelése.
Villamos mérőkészülékek beépítése.
Érintésvédelmi hálózat kialakítása.
Új játékasztal készítése (minden tartozékával együtt) mechanikus és elektromos rendszerben, a nemzetközi méretek betartásával.
Új és kópia pedál készítése.
Új traktúra készítése mechanikus és elektromos rendszerben.
Redőnyszerkezet készítése minden tartozékával együtt, mechanikus, pneumatikus, elektromos működtetéssel.
Mechanikus kopulák, velaturák készítése.
Tremolo készítése és bekötése.
Transzmittált regiszterláda készítése.
Multiplex rendszerű orgona javítása.
Pneumatikus rendszerű kúp- és táskaláda javítása.
Elektromos hibák keresése és megszüntetése.
Teljes generáljavítás elvégzése minden rendszerű orgonán.
Műemlékorgona felmérése, dokumentálása, szakszerű restaurálása.
Természetes állapotú fából, bútorlapból, agglomerált lapokból festett, furnérozott és lakkozott felületű orgonaház és játékasztal tervezése, készítése kézi és gépi megmunkálással.
Harmónium javítása, fúvóbörözés, tisztítás, hangolás.
Adminisztrációs és dokumentációs feladatok elvégzése.
Környezetkímélő, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. Az orgonaépítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
Az orgonaépítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a megrendelővel és a munkatársakkal szemben, és tudja azokat betartani a munkája során,
– az etikai kódexet.
Rendelkezzen alapvető zenei, akusztikai, organológiai ismeretekkel.
Ismerje:
– az orgona diszpozíciójában alkalmazott regiszter-családokat és hangjellegüket, a lábszámozást, a kopulákat, a felhangok és a lábszámozás kapcsolatát, a kevert- és a nyelvjátékok jelölését, fajtáit,
– a menzúra-diagrammák olvasását és értelmezését.
Alkalmazza a művészeti stílusjegyeket az orgonaházak és a diszpozíciók megítélésénél és készítésénél.
Ismerje és tudja alkalmazni a korszerű felületkezelési módszereket.
Ismerje fel a különböző rendszerű orgonák hibáinak okait, és tudja megoldani a hibák elhárítását.
Ismerje és tudja lerajzolni a különböző rendszerű orgonákban a regiszter gépezetét, a különböző kopulák szerkezetének lényegét.
Ismerje fel a különböző rendszerű harmóniumok hibáinak megjelenését működésben és hangzásban, és tudja korrigálni az elhangolódást és a működési zavarokat.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni.
Ismerje és alkalmazza a különböző szerkesztési és számítási műveleteket.
Tudja a munkakörébe tartozó hangszerek alkatrészeit szétszedni, kicserélni, pótolni, összeállítani, beállítani, illetve beszabályozni,
Tudja használni:
– a hagyományos és a legújabb mérő, elektromos műszereket, hangológépet,
– a hagyományos kéziszerszámokat, sablonokat, és kezelni a modern gépeket is.
Ismerje és tudja irányítani az orgona helyszíni szét- és összeszerelését,
Ismerje:
– a felhasználásra kerülő segéd- és alapanyagokat, azok biztonságos felhasználásának előírását,
– a szakmájához illeszkedő szakmák (asztalos, aranyozó, állványozó, faesztergályos, faszobrász, intarziakészítő, elektro- és mechanikai műszerész, restaurátor, szerszámkészítő, villanyszerelő stb.) lényeges technológiai folyamatait.
Tudja a munka folyamatos elvégzéséhez szükséges gépeket, felszereléseket kiválasztani, kezelni és karbantartani.
Tudja önállóan használni a védőfelszereléseket.
Tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje az importanyagok, és félkész termékek fontos adatait, megrendelésének módját.
Tudja a munkafolyamatokat pontosan elvégezni és elvégeztetni.
Ismerje a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető számítástechnikai és pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
Az orgonaépítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását, és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Minden tekintetben ismerje az orgonára vonatkozó következő témaköröket:
– a zenei hang, a felhangok, akusztika (orgona-, teremakusztika),
– esztétikai ismeretek, az építészeti stílusok jellegzetességei,
– az orgonafélék története az Aquincumi orgonától napjainkig. A magyarországi orgonák kialakulásának történeti háttere. Az orgona szerkezeti rendszerének osztályozása, működésének teljes ismerete,
– a szakmában használatos fa-, fém-, bőr-, villamosipari, valamint felületkezelési anyag- és gyártásismeret,
– a szakmában használatos egyéb anyagok: ragasztó-, segédanyagok ismerete,
– az orgonatervezéshez használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretei.
Tudja az orgonaépítő szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | ||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
A gyakorlati vizsga első 4 órájában: tervezési feladatokat kap a mesterjelölt, amit a műszaki rajzasztal mellett kell elvégeznie.
Tervezési feladatok:
1. Tervezze meg elvi, vázlati rajzon egy 2 manuálos (pedálos) mechanikus csúszkaládás orgona alaprajzát, keresztmetszeti és hosszmetszeti rajzát.
2. Szerkessze meg egy adott pedál+manuál kopula velaturájának rajzát.
3. Rajzolja meg a pneumatikus absper kopula vázlati rajzát.
4. Rajzolja meg a pneumatikus játékasztal billentyűszelep keresztmetszeti rajzát.
5. Vázolja fel egy IV. manuálos orgona elektromos játékasztalában a II. manuálra (főműre) ható normál- és ferdekopulák érintkezőkefék kábelezésének rajzát.
6. Tervezze meg a regiszterhúzás rendszerét egy adott szembejátszós játékasztaltól a csúszkáig.
7. Tervezzen diszpozíciókat a következő nagyságrendben: I/10, II/20, III/30.
8. Tervezzen egy adott tér megfelelő paramétereinek (kórus alaprajz, magassági méretek stb.) megadásával elvi, vázlati szinten egy megfelelő nagyságú orgonát. (Diszpozíció, alap-, keresztmetszeti, homlokzati rajz.)
9. Tervezzen egy 6 soros 2 lábas mixtúrát repetációkkal együtt és egy 3–5 soros 8 lábas kornett regisztert. Milyen menzúrájú változatokkal állítja össze?
10. Tervezzen egy III. manuálos játszóasztalhoz tartozó tűs kopulaszekrényt, normál- és ferdekapulákkal.
A gyakorlati vizsga második 4 órájában a műhelyben, vagy egy orgonával rendelkező helyszínen a mesterjelöltek a következő vizsgafeladatokat kaphatják:
1. Készítsen egy fedett 4 lábas C fasípot megadott méretekkel.
2. Készítsen egy 2 lábas C homlokzati fémsípot kiemelt ajakkal.
3. Készítsen megadott pedál és manuál billentyűpótlást.
4. Készítsen ékfúvócskát a nyomórendszerű tremolóhoz.
5. Végezzen el egy síptőke zetcelését adott paraméterek alapján.
6. Végezzen el adott fúvón sarokbőrözést, javítást, vagy stoßbalg bőrözést.
7. Végezze el egy adott nyelvsípsor intonálását és hangolását.
8. Végezze el egy adott mixtúra regiszter intonálását és hangolását.
9. Végezze el egy adott kornett regiszter intonálását és hangolását.
10. Hangvillával készítsen el egy adott sípsoron temperatúrát.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Az írásbeli vizsga tartalmának meghatározásához az alábbi témakörök irányadók:
– a mechanikus orgona részei, működése, műszaki jellemzése,
– a sípcsaládok menzúrájának jellemzése és hangjellege,
– a fémsípok elméleti és gyakorlati hosszúságának kiszámítása,
– a kevertjátékok repetálásának tudnivalói,
– az orgona diszpozíciója, az alaphangok, a felhangok és a nyelvsípok aránya,
– a fúvóberendezés részei, működése,
– az orgona mechanikus traktúrájának elemei,
– a játékasztal felépítése, a billentyű és a regiszter működése a különböző traktúráknál,
– a pneumatikus orgona működésének zavarai, a játékasztal felépítése,
– a csúszkaláda és a kúpláda működésének, hangzásának összehasonlítása,
– a dinamikus árnyalás módozatai az orgonán; a redőny- és a hengerszerkezet,
– az orgona belső elrendezése,
– az orgonák restaurálása, alakítása, átépítése,
– az elektromos játékasztal kapcsolási rajza, (tűs kollektívák, kopulák),
– a kimagasló nemzetközi és magyar orgonaépítők és hangszereinek jellemzése,
– a barokk, klasszicista és romantikus orgona külső megjelenése és hangzásának sajátságai,
– egy tetszőleges rendszerű tremoló nyugalomban és működésben,
– a régi és a mai mechanikus kopularendszerek,
– a fémsípkészítés anyagai, az orgonafém összetételének %-os változatai,
– a fix- és a szabad kombináció felépítése, működése a pneumatikus valamint az elektromos orgonáknál,
– a fa alkatrészek anyagai és felületi kezelése.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
– Ismertesse az orgonasípok fajtáit a menzúra, anyag és a hangzás összefüggésében.
– Vázlati rajzon ábrázolja a mechanikus játékasztal keresztmetszetét (I. manuál + pedál).
– Milyen ragasztóanyagokat használ a fához, bőrhöz, filchez, furnérhoz?
– Ismertesse az orgonaházak művészeti stílusait. Mi jellemzi az egyes stílusokat?
– Ismertesse akusztikailag az ajaksípok működését.
2.
– Ismertesse a mechanikus műemlékorgona restaurálási folyamatát. Térjen ki az anyagfelhasználás és a pótlás tudnivalóira.
– Rajzolja le a barkeremelő keresztmetszetét működésben.
– Milyen faanyagokat használ fel a játékasztal készítésekor?
– Ismertesse a zenetörténet és az orgonakultúra kapcsolatát.
– Ismertesse akusztikailag a nyelvsípok működését.
3.
– Számítsa ki a következő átmérőjű fedettsípok gyakorlati hosszát. (4’) C=58 mm, c039 mm, c126 mm.
– Rajzoljon le egy tetszőleges rendszerű tremolót.
– Milyen fémsípötvözeteket használnak fel a különböző regiszterekhez? Hány %-os cint használnak a forrasztáshoz a 70%-os és az 50%-os ötvözethez?
– Ismertesse a legújabb kori tendenciákat az orgona-építészetben.
– Ismertesse akusztikailag az ajaksíp menzúrákat.
4.
– Számítsa ki egy 10 regiszteres mechanikus csúszkaláda „C” hangjainak szelepnyílását! A diszpozíció: Bourdon 16’, Principal 8’, Fedett 8’, Rohrflöte 4’, Oktáv 4’, Nasat 2 2/3’, Principal 2’, Mixtura 4x1 1/3’, Trombita 8’, Clairon 4’.
– Rajzoljon le működési állásban egy pneumatikus csúszkahúzót.
– Milyen anyagokat használunk fel a csúszkaládánál a billentyűszelep és a fúvók bőrözésénél?
– Ismertesse az orgonatörténet magyarországi forrásait.
– Ismertesse akusztikailag az intonálás és a hangolás folyamatát az ajak- és a nyelvsípok esetében.
5.
– Ismertesse az Angster-táskaláda felújításának technológiáját.
– Rajzoljon le egy tetszőleges rendszerű pneumatikus regisztergépet.
– Lehet-e párhuzamot vonni a csúszkaládánál a szelep- és a billentyűkészítés faanyag megválasztása között?
– Ismertesse az esztétika szerepét az orgonaépítészetben.
– Ismertesse a térakusztika szerepét az orgona hangzásában.
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján. Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsgakérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli (szakmai elméleti) vizsgakérdések témakörei:
– a fasípok készítésének meghatározó adatai, födött és nyitott sípok készítése, intonálása, hangolása,
– a fémsípok anyagának öntése, esztergályozása, szabása, összeforrasztása,
– a menzúra és a hangjelleg kapcsolata,
– a nyelvsípok fajtái, felépítése, beszerelése, intonálása, hangolása,
– a sípok javításának tudnivalói,
– a fúvóberendezés felépítése, a szelepek működése, a kiegyenlítő fúvó funkciója,
– a régi (lábítós) fúvók fajtái és javítása,
– a fújtatómotor méretezése, tartozékai, bekötése,
– a csúszkaláda komplett készítése,
– a kúpláda komplett készítése,
– a szakmában alkalmazott bőr- és filcfajták jellemzői és felhasználási területük,
– a csúszka- és kúpláda hibalehetőségei, a hangzás, a megszólalás összehasonlítása,
– a játékasztal történelmi fajtái, a mai mechanikus játékasztal felépítése a modern játéktechnikai lehetőségekkel,
– a pneumatikus játékasztal felépítése, hibalehetőségei,
– az elektromos játékasztal kapcsolási rajza, felépítése, hibalehetőségei és javításának eszközei, módjai,
– a regiszterkapcsolás a különböző rendszerű orgonákban,
– a billentyűzet készítése,
– a levegő áramlástani ismeretei,
– a levegőigény kiszámítása a szélládák méretezésénél.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Beszéljen a fasípok meghatározó adatairól, a födött és a nyitott sípok készítéséről, intonálásáról. Milyen faanyagokat használ fel a fasípok készítéséhez? Beszéljen az esztétika szerepéről a szakmában.
2. Beszéljen az ajaksípok menzúrájáról és a fémsípok készítéséről! Milyen ötvözeteket használunk a különböző regiszterekhez? Ismertesse az európai művészettörténeti korszakokat.
3. Részletezze a menzúra és a hangjelleg összefüggéseit. Ismertesse a műhely balesetvédelmi előírásait. Beszéljen a szimmetria szerepéről az orgonaépítészetben.
4. Ismertesse a leggyakoribb nyelvsípokat, és azok intonálását. Milyen érintkező anyagokat alkalmaz a szakma? Beszéljen az orgona zenetörténeti szerepéről.
5. Beszéljen az orgona fúvóműjéről. Milyen fúvókat alkalmaz a szakma a mai orgonában? Ismertesse a szakmában használatos bőrféléket. Beszéljen az orgonatörténet magyarországi forrásairól.
6. Milyen hibalehetőségek fordulhatnak elő a csúszka- és a kúpládánál? Ismertesse a csúszkaládában a billentyűszelep anyagait és méretezését. Milyen gépeket használunk fel az orgonaépítés során? Milyen balesetvédelmi előírásokat kell betartani?
7. Hasonlítsa össze a csúszka- és a kúpláda hangzását, megszólalását. Ismertesse a filcek fajtáit és felhasználását a szakmában. Ismertesse a hangszerek osztályozásának rendszereit.
8. Ismertesse a játékasztal fejlődéstörténetét. Milyen nemzetközi méretezést ismer? Milyen kötőelemeket alkalmaz az orgonaépítészet? Beszéljen a belső tér és az orgonaház stílusáról.
9. Részletezze a pneumatikus orgona rendszerét. Beszéljen az ón és az ólom tulajdonságairól, felhasználásáról. Részletezze a részhangok és a lábszám kapcsolatát.
10. Ismertesse az elektropneumatikus orgona rendszerét. Milyen levegőáramlási ismereteket alkalmaz az orgona szélcsatornáinak tervezésekor? Hogy számítja ki a levegőigényt a szélládák méretezésénél?
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520 | Hangszerész | |
| OKJ 52 5293 05 | Hangszerkészítő és -javító (ütőhangszer) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
A 52 5293 05 OKJ számú ütős hangszerkészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– Szakmáját önállóan, magas színvonalon képes gyakorolni a teljes ütős hangszercsalád bármely tagján:
= zenekari dobok,
= menetzenekari dobok,
= jazzdobok,
= népi dobok,
= egzotikus dobok,
= üstdobok,
= cintányérok, gongok,
= fa és fém xilofonok,
= vibrafonok,
= csőharangok,
= ritmuskeltő eszközök,
= az ütős hangszerek történelmi elődei.
– Az ütős hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– A tevékenységi körébe tartozó hangszercsoport jellemző meghibásodásainak (természetes elhasználódás, baleseti sérülések, valamint szakszerűtlen használatból, javításból és tárolásból eredő hibák) felismerése, a javítás, illetve a részleges pótlás munkafázisainak megtervezése és a munkafolyamat szakszerű elvégzése.
– Dobtestek készítése sablonban, megfelelő méretekben, belső merevítéssel (duplung), különös tekintettel a körkörösségre.
– Fa feszítőkarikák készítése kiékeléssel sablonban, bőrméretek figyelembevételével.
– Az ütős hangszereken található fém öntvények modellezése, öntés utáni megmunkálása, előkészítése a csiszoláshoz.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése a hangszer stílusának megfelelően.
– Különböző zenekari és menetdobok generáljavítása, alkatrészek pótlása.
– Különböző jazzdob-felszerelések és azokhoz tartozó állványok, lábgépek, lábcsinek, cintányérok teljes körű generáljavítása, a dobtestek áthúzása, alkatrészek cseréje, pótlása.
– Népi készítésű, egzotikus jellegű, délamerikai, indiai, török dobok készítése, javítása, lehetőleg eredeti bőrök és alkatrészek felhasználásával.
– Üstdobok szerkezetének, alkatrészeinek javítása, pótlása.
– Fa és fém xilofon, vibrafon és csőharang hangolása, hiányzó hangok pótlása.
– Állványok javítása.
– Különböző ritmuskeltő eszközök javítása, alkatrészpótlása (rumbafa, rumbacsörgő, chaims, kastagnetta, kézidobok).
– Ütők és verők megtervezése, elkészítése.
– Bármely új vagy javított ütős hangszer hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– Az előadóművész egyedi speciális igényeinek figyelembevételével az adott hangszeren egyedi megoldások megtervezése és kivitelezése.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Az ütős hangszerkészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját szakműhelyben és esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A hangszercsoport tagjait, illetve tartozékait készíti, javítja, illetve restaurálja a megrendelő igényei szerint, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Feladatok:
A hangszercsoport tagjainak megtervezése.
A készítési technológia terveinek elkészítése.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. Az ütős hangszerkészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
Az ütős hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– valamennyi ütős hangszer hibáit, és ezeket tudja javítani.
Tudjon kipróbálni minden ütős hangszert.
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságait figyelembe véve – kiválasztani.
Tudjon:
– bármilyen ütős hangszert részeire szétszedni, a szükséges javításokat elvégezni, alkatrészeket kicserélni, majd a hangszert összeállítani és tökéletesen beállítani,
– minden ütős hangszeren a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani.
Ismerje:
– az üstdobok szerkezetét, a tekerős, azaz álló típustól a mai legkorszerűbb típusokig, tudja ezek alkatrészeit javítani, pótolni,
– a dongaépítésű dobok (konga, bongó stb.) készítését, bőrözését, javítását.
Ismerje és tudja alkalmazni a xilofonok, vibrafonok, csőharangok hangolási metódusát, a hiányzó hangok pótlását a megfelelő hangszínű anyagokkal, a lebegés beállítását, a teljes áthangolás gyakorlati kivitelezését.
Ismerje a különböző ritmuskeltő eszközöket, tudja azokat javítani.
Tudja megtervezni, elkészíteni a megfelelő minőségben az ütős hangszerek ütőit, verőit a vevő, illetve megrendelő kívánsága alapján.
Ismerje és alkalmazza a szakmai követelményeket, tűz- és balesetvédelmi előírásokat, munkatársaival és megrendelőivel szemben a mestertől elvárható gondossággal járjon el.
Ismerje:
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a muzsikusokkal és a munkatársakkal szemben, tudja azokat betartani és betartatni a munkája során,
– a történelem során korábban alkalmazott eljárásokat és anyagokat, valamint tudja azokat alkalmazni,
– az adott feladat elvégzésekor használandó korhű eljárásokat.
Tudja használni a hagyományos és újabb ellenőrző, mérőműszereket.
Ismerje:
– a különböző menetfajtákat, és tudja azokat alkalmazni,
– a hagyományos és modern alap- és segédanyagok tulajdonságait, helyes tárolási és kezelési módját,
– a természetes bőrök kikészítési módjait, a megfelelő minőségeket, tudjon bőrözni természetes (borjú, sertés, teve, marha) bőrökkel.
Legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén.
Ismerje és tudja alkalmazni a hagyományos és modern felületmegmunkálási technológiákat.
Ismerje és alkalmazza a megfelelő felületkezelési módszereket: csiszolás, polírozás, lakkozott felületek javítása, természetes és műgyanták, színezők elkészítése és alkalmazása, nikkelezés (színes is), krómozás, eloxálás, kemény (hideg) króm.
Ismerje a szakmához illeszkedő egyéb szakmák (forgácsolás, esztergálás, sajtolás, ötvözés, öntés, forrasztás, fa- és fémipari gépi technológiák) legfontosabb gyártási, technológiai kérdéseit.
Tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
Rendelkezzen fejlett akusztikai és esztétikai érzékkel és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait.
Tudja a különböző védőeszközöket használni, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje:
– a hangszercsoporthoz tartozó kereskedelmi áruk jellemző tulajdonságait, kezelésük, illetve alkalmazásuk helyes módját,
– a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni, és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
Az ütős hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje az ütős hangszercsoport történelmi fejlődését, az egyes történelmi szakaszok gyártástechnológiáját, a történelmi hangszerek készítési módozatait.
Tudja az ütős szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a szakterületén előforduló ütőhangszerek méreteit, hangolási módjait.
Ismerje a vonatkozó akusztikai, esztétikai szabályokat, és a technológia során tudja ezeket alkalmazni.
Ismerje az alap- és segédanyagok tulajdonságait.
Ismerje az ütőhangszerekhez használatos faanyagok minőségeit, a rétegelt lemezek hajlíthatóságának feltételeit, a különféle egzotikus fafajtákat, azok felhasználási lehetőségeit.
Ismerje az ütőhangszerekhez használatos fémek, lemezek, rudak, csövek szabványméreteit és minőségeit (lágy, félkemény, kemény, spricc).
Ismerje a használatos fémek öntési lehetőségeit, módszereit (homok, kokilla, vákuum).
Ismerje a veszélyes anyagokkal kapcsolatos biztonsági előírásokat (csiszoló anyagok, paszták, olajok, savak, ragasztók, pácok, forrasztó és tisztító anyagok).
Ismerje a műszaki dokumentáció szabályait.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség,
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan, egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | |||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
– Dobtest behajlítása gyűrűbe, duplung méretre szabás, beütés középfolttal, dobtest fúrósablon kiszerkesztés.
– Kongapár vagy bongópár bőrözése kézi használatra lehúzott bőrrel.
– Zsinórfeszítésű dob feszítőkarika kiosztása, fűzés feszítés bőrözés után (6–8–10-es kiosztás).
– Üstdob bőrözés beállítás generál hangolóval, további hangolási lehetőségek biztosítása.
– Fa xilofon hangolása megadott frekvenciájú „A” alaphangra, kvint, kvart, oktáv beállítás.
– Kisdob húrváltó szerkesztése, elkészítése adott magasságú emelés figyelembevételével.
– Dob-dempfer szerkesztése, elkészítése különös tekintettel a fokozatos hangtompításra.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Ismertesse az ütőhangszerek eredetét, kialakulásának történetét, szerepüket az ókortól napjainkig.
b) Ismertesse a dobkészítéshez használatos öntvények anyagait, a különféle rugókat és szalaganyagokat (karikák, dempferek, húrok vonatkozásában).
c) Szerkessze meg egy 43 cm átmérőjű 40 cm magasságú dobtest rajzát, a folttal és a 2 duplunggal (a folt 6 cm széles, a duplungok 3 cm szélesek).
d) Ismertesse a külső bevonatok szerepét az ütőhangszerek esztétikai megjelenésében.
e) Ismertesse a dobtestek belső üregeinek szerepét a hangszer akusztikájában.
2.
a) Ismertesse a szimfonikus zenekar ütőhangszereit, szerepüket, hangolási lehetőségeiket, jelentőségüket a dinamikában.
b) Ismertesse az üstkészítés anyagait, valamint a különféle használatos bőrök kidolgozási menetét.
c) Ábrázolja egy Drezdai típusú üstdob feszítőszerkezetét a pedáltól a bőrkarikáig.
d) Ismertesse az idiofon hangszerek csoportosítását, kialakulásuk történetét.
e) Ismertesse a csőrendszerrel ellátott xilofonok, csőharangok, vibrafonok hangzási problémáit, a hangolt cső szerepét és jelentőségét.
3.
a) Ismertesse az üstdobok felépítési módjait, fejlődésüket a mai modern hangszerekig, valamint a bőrözés folyamatát és a csavarokhoz alkalmazott meneteket.
b) Ismertesse a fa és fém xilofonok anyagait, valamint a különböző csiszolóanyagokat.
c) Ábrázolja egy ún. tekerős üstdob mechanikáját.
d) Ismertesse milyen esztétikai követelmények vannak az ütős hangszerek javításánál, felújításánál.
e) Ismertesse a különböző cintányérok és gongok megszólaltatási módjait, méretük és formáik szerepét a hang kialakulásában.
4.
a) Ismertesse a népi ütőhangszereket, anyagaikat, feszítési módjaikat. Ismertesse a nem zenei célra használatos ütőhangszereket, hangkeltő eszközöket.
b) Ismertesse a különböző ragasztóanyagokat, tulajdonságaikat és felhasználási lehetőségüket.
c) Szerkesszen egy 150 mm testmagasságú kisdobra hangtompító szerkezetet.
d) Ismertesse a különböző ütőhangszerek lehetséges külső stílusjegyeit.
e) Ismertesse a különféle ütők szerepét a hang kialakulásában, valamint a dobbőr különböző perifériáinak megszólaltatásánál kialakult különbségeket.
5.
a) Ismertesse a modern zene ütőhangszereit, felépítésüket és a különböző állványokat, felfüggesztési módokat.
b) Ismertesse a különféle párhuzamos dobtestek készítéséhez használt anyagokat, különös tekintettel a rétegelt lemez szálirányára.
c) Ábrázoljon egy kisdob húrtartó-mechanikát.
d) Milyen jellegzetességek fordulnak elő az egzotikus ütőhangszerek stílusában?
e) Ismertesse a xilofonok adott hangra hangolt fém- és falapjainak felfüggesztési és hangolási lehetőségeit, valamint a hangtompító megoldások lehetőségeit a lecsengési idő lerövidítésére.
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő ütős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsgakérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Mit tud az ütőhangszerek kialakulásának történetéről, megszólaltatási módjaikról, fejlődésükről napjainkig, kultikus szerepükről és helyükről a különböző korokban? Beszéljen a forrasztás balesetvédelméről.
2. Beszéljen a ütős hangszerek készítéséhez használt anyagokról, megmunkálási módjaikról. Mit tud az idiofon hangszerek akusztikájáról? Beszéljen a hangszerjavító műhelyre vonatkozó tűzrendészeti előírásokról.
3. Mit tud az ütőhangszerek leggyakoribb meghibásodásairól, javításuk módjairól? Mit tud a Sachs–Hornbostel-féle hangszercsoportosításról? Beszéljen a lángforrasztásról (kemény és lágy forrasztás).
4. Mit tud az ütős hangszercsoport fejlődéséről, új mechanikák, új anyagok alkalmazásáról? Beszéljen a szakmához kapcsolódó gépi berendezésekről és azok balesetvédelmi előírásairól.
5. Beszéljen a szakmában használatos gépi és kézi menetkészítő eljárásokról, szerszámokról, a menetemelkedések fontosságáról. Mit tud a tűzveszélyes anyagok tárolásáról?
6. Beszéljen a különféle ütős hangszerek hangolásáról, az anyagok és hangszín közti összefüggésekről. Mit tud az ütős hangszerekhez használható egzotikus fákról?
7. Beszéljen a bőrözési eljárásokról. Mit tud az ütős hangszerek készítéséhez használt színesfémekről? Mit tud a szikraforgácsolás (köszörülés) baleseti veszélyeiről?
8. Beszéljen a dobtest készítési folyamatáról, valamint a különféle dobtest-bevonóanyagokról. Beszéljen az elektromos áram és elektromos gépek baleseti veszélyforrásairól.
9. Beszéljen a ütős hangszerek hangolásának lehetőségeiről, egy-egy hamis hang és az egész hangszer hangolásáról. Mit tud az ütős szakmában használatos szerszámokról és azok karbantartásáról, élezéséről? Mit tud a faesztergálási munkák baleseti forrásairól?
10. Beszéljen a használatos dob és cintányér méretekről a modern dobfelszerelés esetében. Beszéljen a tekerős tympani generáljavításáról, bőrözéséről, működéséről. Beszéljen a hangszerjavító műhelyben és a hangszerüzletben kötelező érvényű etikai szabályokról.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–5 | Hangszerész – vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 06 | Hangszerkészítő és -javító (vonós és pengetős) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–5 OSZJ vagy 52 5293 06 OKJ számú vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– Szakmáját önállóan, magas színvonalon képes gyakorolni a teljes vonós-pengetős hangszercsalád bármely tagján.
– A vonós (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő) hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– A pengetős (gitár, lant, citera) hangszercsalád egyedi megtervezése a vonatkozó szakmai törvények ismeretében.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– A tevékenységi körébe tartozó hangszercsoport jellemző meghibásodásainak (természetes elhasználódás, baleseti sérülések, valamint szakszerűtlen használatból, javításból és tárolásból eredő hibák) felismerése, a javítás, illetve a részleges pótlás munkafázisainak megtervezése és a munkafolyamat szakszerű elvégzése.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése a hangszer stílusának megfelelően.
– Bármely új vagy javított vonós-pengetős hangszer hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– Az előadóművész egyedi speciális igényeinek figyelembevételével az adott hangszeren egyedi megoldások megtervezése és kivitelezése.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját szakműhelyben és esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A hangszercsoport tagjait, illetve tartozékait készíti, javítja, illetve restaurálja a megrendelő igényei szerint, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Feladatok:
A hangszercsoport tagjainak megtervezése.
A készítési technológia terveinek elkészítése.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban tudja azokat alkalmazni,
– valamennyi vonós és pengetős hangszer hibáját, és ezeket tudja javítani.
Tudjon kipróbálni minden vonós-pengetős hangszert.
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságainak figyelembevételével – kiválasztani.
Tudjon:
– bármilyen vonós-pengetős hangszert részeire szétszedni, a szükséges javításokat elvégezni, alkatrészeket kicserélni, majd a hangszert összeállítani és tökéletesen beállítani,
– minden vonós-pengetős hangszeren a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani.
Ismerje és alkalmazza a szakmai követelményeket, tűz- és balesetvédelmi előírásokat, munkatársaival és megrendelőivel szemben a mestertől elvárható gondossággal járjon el.
Ismerje:
– a szakmában elvárható magatartási követelményeket a muzsikusokkal és a munkatársakkal szemben, tudja azokat betartani és betartatni a munkája során,
– a történelem során korábban alkalmazott eljárásokat és anyagokat, valamint tudja azokat alkalmazni,
– az adott feladat elvégzésekor használandó korhű eljárásokat.
Tudja használni a hagyományos és újabb ellenőrző, mérőműszereket.
Ismerje a hagyományos és modern alap- és segédanyagok tulajdonságait, helyes tárolási és kezelési módját.
Legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén.
Ismerje és tudja alkalmazni a hagyományos és modern felületmegmunkálási technológiákat.
Ismerje és alkalmazza a megfelelő felületkezelési módszereket (természetes és műgyanták, színezők elkészítése és alkalmazása).
Ismerje a szakmához illeszkedő egyéb szakmák (forgácsolás, sajtolás, ötvözés, faipari gépi technológiák) legfontosabb gyártási technológiai kérdéseit.
Tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
Rendelkezzen fejlett akusztikai és esztétikai érzékkel és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait.
Tudja a különböző védőeszközöket használni, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje:
– a hangszercsoporthoz tartozó kereskedelmi áruk jellemző tulajdonságait, kezelésük, illetve alkalmazásuk helyes módját,
– a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni, és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje a vonós-pengetős hangszercsoport történelmi fejlődését, az egyes történelmi szakaszok gyártástechnológiáját, a történelmi hangszerek készítési módozatait.
Tudja a vonós-pengetős szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a vonatkozó akusztikai, esztétikai szabályokat, és a technológia során tudja ezeket alkalmazni.
Ismerje az alap- és segédanyagok tulajdonságait.
Ismerje a műszaki dokumentáció szabályait.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség,
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan, egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | |||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
– Hegedű gerenda tervezése, elkészítése, felillesztése, cselló, vonó szőrözés.
– Hegedű makktörés javítása alápótlással, vonószőrözés.
– Lélektörés javítása, süllyesztett folttal, lábvágás.
– Gitár fogólap készítése, gyöngyház intarziával.
– Középső kávarész elkészítése és beillesztése, lábvágás.
– „F” nyílások tervezése és elkészítése, lábvágás.
– Nyakpótlás elkészítése (siftelés) vonószőrözés.
– Nyak illesztés, tető szélpótlás, alátevéssel.
– Lantkorpusz javítása, fogólap kiosztás elkészítése adott mensura szerint.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Ismertesse a hegedűkészítés technológiáját sablonraépítés esetében.
b) Jellemezze a hegedűépítés puhafa anyagait.
c) Készítse el egy hegedűkulcs műszaki vázlatát.
d) Ismertesse „A Bécsi Iskola” legfontosabb mestereinek nevét és jellegzetességeit.
e) Írja le a kényszerrezgés fizikai jellemzőit.
2.
a) Ismertesse a csellókészítés technológiáját tőkéreépítés esetében.
b) Írja le a szakmában használt keményfa anyagok jellemzőit.
c) Készítse el egy hegedűcsiga műszaki vázlatát.
d) Írja le a „Magyar Iskola” fejlődéstörténetét.
e) Határozza meg a rezonancia fogalmát és gyakorlati jelentőségét.
3.
a) Melyek a leggyakoribb természetes és baleseti meghibásodások és ismertesse szakszerű javításuk módját.
b) Jellemezze a lakkozás anyagait és a technológiai folyamatokat.
c) Készítse el egy hegedűtető korvonal rajzát, és végezze el a gerenda kiosztását.
d) Hasonlítsa össze a barokk és modern hegedűt.
e) Írja le az interferencia törvényeit és gyakorlatát.
4.
a) Ismertesse a gitár készítésének technológiáját, sablonra építés esetében.
b) Melyek a gitárépítésben használt egzotikus fák tulajdonságai, fajtái.
c) Készítse el egy gitártető bordakiosztásának rajzát.
d) Tegyen összehasonlítást a barokk és a modern akusztikus gitárok között.
e) Jellemezze és foglalja képletbe a húrok törvényszerűségeit.
5.
a) Ismertesse a vonós hangszerek gerendájának és a léleknek a feladatát és elkészítésük módját.
b) Ismertesse a természetes és mesterséges lapfajtákat és elkészítésük módját.
c) Készítse el egy hegedűcsiga műszaki vázlatát.
d) Hasonlítsa össze a barokk és reneszánsz irányzatokat.
e) Írja le a rezonancia, interferencia meghatározását, és jellemezze a gyakorlati megjelenésüket.
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján. Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsgakérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Ismertesse a leggyakoribb meghibásodásokat és szakszerű javításuk módját.
2. Ismertesse az új tető készítésének menetét a tervezésnél felmerülő akusztikai, esztétikai szempontokat.
3. Hogyan készülnek a domborúhátú lantfélék.
4. Jellemezze a legfontosabb akusztikai, esztétikai szabályokat a nagybőgő készítése kapcsán.
5. Ismertesse a cselló jellemző méreteit, a tervezés szempontjait, az anyagkiválasztás módját.
6. Mondja el a hegedűépítés módszerét „tőkéreépítés esetében”.
7. Hogyan készül a nagybőgő corpus „masszív” anyagból és enyvezett lemezből.
8. Ismertesse a lakkozás feladatát, anyagait és technológiáját.
9. Melyek a nyak elkészítésének és beillesztésének szabályai hegedűnél és nagybőgőnél.
* * *
A jelölt rendelkezzen a mestervizsgához előírt szakmunkás- vagy szakképesítő bizonyítvánnyal, illetve az előírt szakmai gyakorlattal.
I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések azonosító száma és megnevezése:
| OSZJ 1520–6 | Hangszerész – zongorakészítő és -javító | |
| OKJ 52 5293 07 | Hangszerkészítő és -javító (zongora) |
I/2. Mestervizsgára az bocsátható, aki
– a gazdasági kamarák által jóváhagyott mestervizsga szabályzat feltételeinek megfelel,
– az I/1. pontban megjelölt szakmunkás, illetve szakképesítéssel betölthető munkaterületen eltöltött és a munkáltató által, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolt 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen két évnél régebbi.
II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1520–6 OSZJ vagy 52 5293 07 OKJ számú zongorakészítő és -javító szakképesítéssel 5 év szakmai gyakorlatot szerzett mester a szakmájának gyakorlása során az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
– Szakmáját önállóan, magas színvonalon képes gyakorolni minden zongora és csembaló típuson:
= angol-mechanikás zongorák,
= bécsi-mechanikás zongorák,
= félangol-mechanikás zongorák,
= pianínó-félék,
= modern csembalók,
= történelmi hangszerek (kópia hangszerek), csembalók, spinétek, virginálok, klavicitériumok, klavichordok, fortepianók, asztal-zongorák, zsiráf-zongorák.
– A zongora és csembaló hangszercsalád tagjainak egyedi megtervezése az akusztikai, esztétikai és szakmai törvények és hagyományok betartásával.
– Saját tervezésű vagy késztervek alapján a szükséges technológiai folyamat megtervezése után egyedi vagy kisszériás termékek előállítása a szükséges kézi vagy gépi eszközök felhasználásával.
– A tevékenységi körébe tartozó hangszercsoport jellemző meghibásodásainak (természetes elhasználódás, baleseti sérülések, valamint szakszerűtlen használatból, javításból és tárolásból eredő hibák) felismerése, a javítás, illetve a részleges pótlás munkafázisainak megtervezése és a munkafolyamat szakszerű elvégzése.
– Bármely alkatrész, fődarab egyedi megtervezése, rajzok, sablonok alapján történő elkészítése a hangszer stílusának megfelelően.
– Bármely új vagy javított zongora és csembaló hangolásának, intonálásának elvégzése.
– A hangszercsoportba tartozó hangszerek muzeális tagjainak felismerése után megfelelő szakemberek bevonásával (muzeológus, műemlékvédelem) a helyreállító műtárgyvédelmi tevékenység elvégzése a speciális követelmények betartásával.
– Az előadóművész egyedi speciális igényeinek figyelembevételével az adott hangszeren egyedi megoldások megtervezése és kivitelezése.
– A szakmai gyakorlat oktatása szakmunkástanulók részére.
– A hangszercsoporttal kapcsolatos szakvéleményezés, szaktanácsadás.
II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A hangszerkészítő és -javító mester jogosult a hangszercsoporthoz tartozó hangszerek megtervezésére és előállítására, helyreállító, illetve akusztikai vagy esztétikai javítására, és a csoporthoz tartozó hangszerek alkatrészeinek, tartozékainak, kiegészítőinek, valamint a szakma speciális kéziszerszámainak készítésére és értékesítésére.
Feladata továbbá: muzsikus által igényelt egyedi megoldások tervezése, illetve kivitelezése a muzsikus szoros együttműködésével; a hangszerészképzés gyakorlati oktatása, valamint a szakmával kapcsolatos szaktanácsadás.
III/1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
A zongorakészítő és -javító mester egyedi tervező, kivitelező, javító, szolgáltató, szakoktató, szakértő és kereskedelmi tevékenységet végez.
Munkáját kijáró hangolóként, zenei intézményekben, koncerthelyszínen és szakműhelyben, esetleg kereskedelmi telephelyen végzi. A hangszercsoport tagjait, illetve tartozékait készíti, javítja, illetve restaurálja a megrendelő igényei szerint, a vonatkozó szakmai szabályok betartásával.
Feladatok:
A hangszercsoport tagjainak megtervezése.
A készítési technológia terveinek elkészítése.
A szükséges alapanyagok mennyiségi és minőségi meghatározása és kiválasztása.
A szükséges vegyi és segédanyagok megválasztása, szakszerű kezelése.
A gyártó gépi és kézi eszközök meghatározása, egyedi elkészítése, karbantartása.
A meghibásodás okának és mértékének felmérése.
A helyes javítási technológia meghatározása.
A javításhoz szükséges eszközök, alap- és segédanyagok meghatározása, előkészítése, alkalmazása.
Alkatrészek és tartozékok elkészítése, esztétikus és praktikus összeállítása, ajánlása a muzsikus számára.
Amatőr muzsikusok számára szakmai tanácsadás a megfelelő hangszer vagy tartozék kiválasztásához az alternatív lehetőségek feltárásával.
Anyagok és forgalmazott árucikkek helyes kiválasztása, megrendelése, beszerzése, tárolása, raktározása és nyilvántartása.
Kész- és félkész termékek szakszerű tárolása.
A muzeális értékű hangszerek megkülönböztetett kezelése az erre vonatkozó hatályos rendelkezések szerint.
Az áru, illetve a javítás, szolgáltatás ellenértékének elszámolása a hatályos jogszabályok szerint.
Az adminisztrációs és pénzügyi feladatok szabályos elvégzése.
Környezetkímélő, tűz- és balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, betartása.
A fent felsoroltak megfelelő szintű gyakorlati oktatása.
Teljes szakmai felelősséggel irányítja, ellenőrzi az egység, illetve műhely tervezési, kivitelezési és kereskedelmi tevékenységét, a gépi és kézi berendezések szakszerű, biztonságos használatát és az ügyrend maradéktalan betartását.
III/2. A zongorakészítő és -javító mester vizsgáztatási követelményei
A) Szakmai gyakorlati követelmények
A zongorakészítő és -javító mester(jelölt) ismerje:
– a szakmára vonatkozó szakmai, anyagismereti, akusztikai, esztétikai, fizikai törvényszerűségeket, a tervezési és kivitelezési szakaszban, tudja azokat alkalmazni,
– valamennyi zongora- és csembalófajta hibáit, és ezeket tudja javítani.
Tudjon kipróbálni minden fajta zongorát és csembalót.
Tudja a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat – azok tulajdonságait figyelembe véve – kiválasztani.
Tudjon:
– bármilyen zongorát és csembalót részeire szétszedni, a szükséges javításokat elvégezni, alkatrészeket kicserélni, majd a hangszert összeállítani és tökéletesen beállítani,
– minden zongorán és csembalón a muzsikus igényei szerint, valamint a szakmai lehetőségeknek megfelelően bármilyen hangolási és beállítási problémát megoldani.
Ismerje és alkalmazza a szakmai követelményeket, tűz- és balesetvédelmi előírásokat, munkatársaival és megrendelőivel szemben a mestertől elvárható gondossággal járjon el.
Ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket a muzsikusokkal és a munkatársakkal szemben, tudja azokat betartani és betartatni a munkája során.
Ismerje:
– a történelem során korábban alkalmazott eljárásokat és anyagokat, valamint tudja azokat alkalmazni,
– az adott feladat elvégzésekor használandó korhű eljárásokat.
Tudja használni a hagyományos és újabb ellenőrző, mérőműszereket.
Ismerje a hagyományos és modern alap- és segédanyagok tulajdonságait, helyes tárolási és kezelési módját.
Legyen tájékozott a szakmában élenjáró hazai és külföldi cégek tevékenysége és a legmodernebb eljárások terén.
Ismerje és tudja alkalmazni a hagyományos és modern felületmegmunkálási technológiákat.
Ismerje és alkalmazza a megfelelő felületkezelési módszereket (természetes és műgyanták, színezők elkészítése és alkalmazása).
Ismerje a szakmához illeszkedő egyéb szakmák (forgácsolás, fa- és fémipari gépi technológiák) legfontosabb gyártási, technológiai kérdéseit.
Tudja a technológiai feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és kéziszerszámokat, célszerszámokat, felszereléseket kiválasztani, kezelni, karbantartani.
Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni, tudjon különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
Rendelkezzen fejlett akusztikai és esztétikai érzékkel és a gyakorlatban alkalmazza tapasztalatait.
Tudja a különböző védőeszközöket használni, és tudjon elsősegélyt nyújtani.
Ismerje a hangszercsoporthoz tartozó kereskedelmi áruk jellemző tulajdonságait, kezelésük, illetve alkalmazásuk helyes módját.
Ismerje a szakterületéhez tartozó oktatási intézmények rendszerét, az oktatás módszereit, a hangszerkarbantartás problémáit.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudjon:
– mind szakmai, mind morális oldalról megfelelő szinten hangszerésztanulókat oktatni a szakmai gyakorlat elsajátítása érdekében,
– önálló szakvéleményt alkotni, és azt a tartalmi és formai követelmények szerint megfogalmazni.
Ismerje az általa gyártott, javított, forgalmazott hangszerek és tartozékok fontos adatait, kezelésük módjait.
Tudja megtervezni és megszervezni az irányítása alatt álló egység (telephely) tevékenységét.
Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokra vonatkozó ügyviteli, adminisztrációs, adó- és tb-, valamint munkajogi előírásokat.
B) Szakmai elméleti követelmények
A zongorakészítő és -javító mester(jelölt) ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
Legyen tájékozott az általános hangszertörténeti és szakmai ismeretek területén.
Ismerje a hangszerek csoportosítását és az egyes hangszerek helyét a rendszerben.
Általános szinten ismerje minden hangszercsoport akusztikai és esztétikai fejlődéstörténetét.
Általános szinten ismerje a hangszercsoportok tagjainak felépítését, fontosabb részeit, azok meghibásodásait és javítási módozatukat.
Ismerje a zongorák és csembalók történelmi fejlődését, az egyes történelmi szakaszok gyártástechnológiáját, a történelmi hangszerek készítési módozatait.
Tudja a zongorakészítő és -javító szakma teljes körének (készítési, javítási) ismeretanyagát.
Ismerje a különböző alkatrészeket, azok gyártóit, illetve forgalmazóit.
Ismerje a vonatkozó akusztikai, esztétikai szabályokat, és a technológia során tudja ezeket alkalmazni.
Ismerje az alap- és segédanyagok tulajdonságait.
Ismerje a műszaki dokumentáció szabályait.
Ismerje a különböző kézi- és gépi szerszámokat, segédeszközöket, azok működését, használatuk szabályait.
Ismerje a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlen minden fontos szabályozást és adminisztrációt.
Ismerje a gazdasági, pénzügyi, piaci, adózási, számviteli alapfogalmakat.
Ismerje a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a tanulótartás szabályait.
Rendelkezzen alapvető pedagógiai ismeretekkel.
Tudja meghatározni és elbírálni a tanulók és alkalmazottak tevékenységét, munkáját.
C) Pedagógiai ismeretek
D) Vállalkozási ismeretek
Megjegyzés:
A pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott ötvös mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek III/2. pont C) és D) bekezdésében meghatározottakkal.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket;
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni;
– megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek;
– rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.
IV/1. A mestervizsga részei
a) szakmai gyakorlat,
b) szakmai elmélet, valamint
c) vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
d) pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
Szakmai gyakorlatból a jelöltnek az adott hangszeren valamennyi javítást el kell tudnia végezni, és a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell elkészítenie.
A gyakorlati vizsga
– helyszíne: a vizsgabizottság elnöke által kijelölt helyiség,
– időtartama: 8 óra.
Megjegyzés:
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgától eltérő napon kell lebonyolítani.
Gyakorlati mestervizsga feltételei
A mestervizsgát lehetőleg csoportosan, egyéb társszakmákkal közösen – esetleg egyénileg – kell megszervezni úgy, hogy a vizsgabizottságban legalább egy tag az érintett szakma művelője és képviselője legyen.
A mestervizsgára a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni, és a vizsgabizottság elnöke a jelöltnek – a vizsgabizottsági tagok egyetértésével – gyakorlati vizsgaremek feladatot jelöl ki, amelynek elvégzését folyamatában ellenőrizteti és a vizsga alkalmával értékeli.
A gyakorlati helyszíni vizsga helyét és időpontját, valamint a gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki, és gondoskodik a megfelelő feltételekről.
A vizsgabizottság a feladattól függően gondoskodik a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A helyszíni gyakorlati vizsga időtartama maximum 8 óra, a teljesítmény a gyakorlati vizsgaremekkel együtt értékelendő.
A gyakorlati vizsgamunkák értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített értékelő lapon pontozással történik, a következő szempontok alapján:
| Vizsgaremek | 5 pont |
8 órás helyszíni vizsga
| Szakszerű technológia | 3 pont | |||
| Esztétikai, akusztikai követelmények | 2 pont |
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, „Nem felelt meg” minősítést kap.
A gyakorlati mestervizsga a helyszín sajátosságaival foglalkozó munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó környezetvédelmi, valamint munkavédelmi és higiéniai előírások betartására. A helyszínen megadott feladatokat a jelölt folyamatosan készíti el.
Szakmai gyakorlati vizsgafeladatok:
– Mechanika beszabályozás (angol, félangol, pianínó, bécsi).
– Klaviatúra rendbehozatala, beállítása.
– Speciális, törött mechanikai alkatrész javítása, pótlása.
– Zongora, illetve csembaló hangolása, intonálása.
– Csembaló mechanikai beszabályozása.
– Külső sérülések javítása.
– Kalapácsfejfúrás, -ragasztás.
– Kalapácsfej-csiszolás, elő- és készre-intonálás.
– Rezonáns javítás, spándlizás.
– Stég- vagy bordajavítás.
– Húrnyomás beállítása.
– Húrméretezés, húrozás.
– Mechanika előszabályozási műveletek elvégzése.
– Pedálok javítása, beállítása.
B) Írásbeli vizsga
A mestervizsga írásbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján.
Írásbeli vizsgafeladatok (ajánlás)
1.
a) Írja le milyen meghibásodások fordulnak elő a zongorák és pianínók mechanikájában, és ezeket hogyan javítjuk (természetes elhasználódásból és külső behatásból eredő hibák).
b) Ismertesse a zongorákhoz és csembalókhoz használt anyagokat és ezek tulajdonságait.
c) Készítsen oldalnézeti műhelyrajzot egy rezonáns-részletről (stéggel és bordával).
d) Ismertesse milyen esztétikai elveket kell figyelembe venni a kópiacsembalók építésénél.
e) Határozza meg a rezonancia fogalmát, pozitív és negatív gyakorlati jelentőségét.
2.
a) Írja le milyen elveket kell követni a húrozat méretezésénél, kiosztásánál, a húrozat-korpusz viszonyánál, a húrozás munkafolyamatánál.
b) Ismertesse a zongorák készítéséhez használható fák tulajdonságait, tárolási és kezelési eljárásait.
c) Készítsen méretarányos oldalnézeti rajzot egy angol-mechanikáról.
d) Ismertesse a zongora fejlődéstörténetét a monochordtól a mai zongorafajtákig.
e) Írja le a kényszerrezgés fajtáit és fizikai jellemzőit, soroljon fel példákat a szakmából.
3.
a) Írja le egy angolmechanika elő- és beszabályozásának minden fázisát a betartandó méretezésekkel.
b) Ismertesse a zongorák készítésénél használt fémek tulajdonságait, felhasználási területeit.
c) Készítsen műszaki rajzot elöl- és oldalnézetben a csembaló mechanikai szerkezetéről.
d) Ismertesse milyen jelentősége van a különböző történelmi hangolásoknak.
e) Mi a lebegés akusztikai meghatározása, és mi a jelentősége a szakmában.
4.
a) Írja le egy zongora generáljavításának menetét, a különböző hangzásjavító lehetőségekkel.
b) Ismertesse milyen anyagokat használunk a csembalók klaviatúrájának és mechanikájának elkészítéséhez. Ismertesse ezek tulajdonságait is.
c) Készítsen méretarányos oldalnézeti rajzot egy bécsi-mechanikáról.
d) Ismertesse a különböző történelmi billentyűs-húros hangszerek elhelyezését a hangszerek rendszerében.
e) Írja le a húrokra vonatkozó akusztikai törvényszerűségeket, ismertesse az inharmonicitás jelentőségét a hangolásban.
5.
a) Ismertesse a rezonáns felépítésével, anyagával, méretezésével, készítésével és javításával kapcsolatos tudnivalókat.
b) Ismertesse a különböző húrozatoknál használt fémeket. Jellemezze ezen anyagok tulajdonságait, megmunkálhatóságát.
c) Rajzolja le egy zongora tőke-rezonáns-öntvény-húrozat viszonyát.
d) Milyen szempontok vezettek a fortepianó kifejlődéséhez, és hogyan alakult ki belőle a mai modern zongora? Soroljon fel különböző stílusirányzatokat, amelyek a zongorák fejlődése folyamán külső jegyeikben megjelentek.
e) Milyen térakusztikai szempontok befolyásolják egy zongora hangzását?
C) Szóbeli vizsga, szakmai elméleti vizsgakérdések
A mestervizsga szóbeli feladatsorát a vizsgabizottság adja meg az elméleti követelményekben megfogalmazottak alapján. Az elméleti anyag minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére oszlik. Ez utóbbit a többi társszakma mestervizsgakérdéseiből lehet összeállítani.
Szóbeli vizsgakérdések
1. Mit tud a zongora-korpusz elkészítéséről? Beszéljen a húrfonógép részeiről. Beszéljen a forgácsoló gépek balesetvédelméről.
2. Beszéljen a zongora generáljavításáról, céljáról, menetéről, a felhasznált anyagokról. Mit tud a chordofon hangszerekről? Beszéljen a hangszerjavító műhelyre vonatkozó tűzrendészeti előírásokról.
3. Beszéljen a hangolásról, hangolástartósságról, a használatos anyagokról, gépekről és szerszámokról? Mit tud a Sachs–Hornbostel-féle hangszercsoportosításról? Beszéljen a zongorakészítésben használatos anyagok tárolásáról.
4. Hasonlítsa össze az angol-, félangol- és bécsi-mechanikát. Beszéljen a különböző temperatúrafajtákról. Milyen balesetvédelmi előírásokra kell ügyelni a basszushúrok fonásánál.
5. Beszéljen a leggyakoribb mechanikai meghibásodásokról és azok javításáról. Beszéljen a zongorák minőség-ellenőrzési lehetőségeiről. Mit tud a tűzveszélyes anyagok tárolásáról?
6. Beszéljen a zongorák és csembalók természetes elhasználódásból eredő meghibásodásairól és azok javításáról. Beszéljen a zongoránál használatos anyagok és akusztikai jelentőségük összefüggéseiről. Mit tud a zongorakészítő és -javító szakmában használatos vágószerszámok karbantartásáról?
7. Beszéljen az angol-mechanika beszabályozásának menetéről, a sorrendiség fontosságáról. Mit tud a zongora- és csembalókészítéshez használt legújabb anyagokról? Mit tud a lakkozás tűz- és egészségvédelmi előírásairól?
8. Beszéljen a rezonáns és tartozékainak hibáiról és ezek javításáról. Beszéljen a menzúraszámításról. Beszéljen a zongoraműhelyben előforduló elektromos gépek baleseti veszélyforrásairól.
9. Beszéljen a húrnyomás jelentőségéről, hatásáról, kialakításáról. Mit tud a különböző ragasztófajtákról? Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy zongora vagy csembaló hibáinak felmérésekor?
10. Beszéljen a kalapácsfejcsere munkafolyamatáról (műveletek, méretek, eszközök, anyagok). Beszéljen a zongorák és csembalók generáljavításának esztétikai követelményeiről. Beszéljen a hangszerjavító műhelyben és a hangszerüzletben kötelező érvényű etikai szabályokról.
