(A Magyar Köztársaság megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1994. március 21. napján megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt Európai Keretegyezményt e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az egyezmény eredeti angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The member States of the Council of Europe, signatories to this Convention,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between its members and to promote co-operation between them;
Considering that, as defined in Article 1 of the Council of Europe Statute, this aim will be pursued in particular by agreements in the administrative field;
Considering that the Council of Europe shall ensure the participation of the territorial communities or authorities of Europe in the achievement of its aim;
Considering the potential importance, for the pursuit of this objective, of co-operation between territorial communities or authorities at frontiers in such fields as regional, urban and rural development, environmental protection, the improvement of public facilities and services and mutual assistance in emergencies;
Having regard to past experience which shows that co-operation between local and regional authorities in Europe makes it easier for them to carry out their tasks effectively and contributes in particular to the improvement and development of frontier regions;
Being resolved to promote such co-operation as far as possible and to contribute in this way to the economic and social progress of frontier regions and to the spirit of fellowship which unites the peoples of Europe;
Have agreed as follows:
Each Contracting Party undertakes to facilitate and foster transfrontier co-operation between territorial communities or authorities within its jurisdiction and territorial communities or authorities within the jurisdiction of other Contracting Parties. It shall endeavour to promote the conclusion of any agreements and arrangements that may prove necessary for this purpose with due regard to the different constitutional provisions of each Party.
1. For the purpose of this Convention, transfrontier co-operation shall mean any concerted action designed to reinforce and foster neighbourly relations between territorial communities or authorities within the jurisdiction of two or more Contracting Parties and the conclusion of any agreement and arrangement necessary for this purpose. Transfrontier co-operation shall take place in the framework of territorial communities’ or authorities’ powers as defined in domestic law. The scope and nature of such powers shall not be altered by this Convention.
2. For the purpose of this Convention, the expression „territorial communities or authorities” shall mean communities, authorities or bodies exercising local and regional functions and regarded as such under the domestic law of each State. However, each Contracting Party may, at the time of signing this Convention or by subsequent notification to the Secretary General of the Council of Europe, name the communities, authorities or bodies, subjects and forms to which it intends to confine the scope of the Convention or which it intends to exclude from its scope.
1. For the purpose of this Convention the Contracting Parties shall, subject to the provisions of Article 2, paragraph 2, encourage any initiative by territorial communities and authorities inspired by the outline arrangements between territorial communities and authorities drawn up in the Council of Europe. If they judge necessary they may take into consideration the bilateral or multilateral inter-state model agreements drawn up in the Council of Europe and designed to facilitate co-operation between territorial communities and authorities.
The arrangements and agreements concluded may be based on the model and outline agreements, statutes and contracts appended to this Convention, numbered 1.1. to 1.5. and 2.1. to 2.6. with whatever changes are required by the particular situation of each Contracting Party. These model and outline agreements, statutes and contracts are intended for guidance only and have no treaty value.
2. If the Contracting Parties deem it necessary to conclude inter-state agreements, these may inter alia establish the context, forms and limits within which territorial communities and authorities concerned with transfrontier co-operation may act. Each agreement may also stipulate the authorities or bodies to which it applies.
3. The above provisions shall not prevent the Contracting Parties from having recourse, by common consent, to other forms of transfrontier co-operation. Similarly, the provisions of this Convention should not be interpreted as invalidating existing agreements on co-operation.
4. Agreements and arrangements shall be concluded with due regard to the jurisdiction provided for by the internal law of each Contracting Party in respect of international relations and general policy and to any rules of control or supervision to which territorial communities or authorities may be subject.
5. To that end, any Contracting Party may, when signing the present Convention or in a later communication to the Secretary General of the Council of Europe, specify the authorities competent under its domestic law to exercise control or supervision with regard to the territorial communities and authorities concerned.
Each Contracting Party shall endeavour to resolve any legal, administrative or technical difficulties liable to hamper the development and smooth running of transfrontier co-operation and shall consult with the other Contracting Party or Parties concerned to the extent required.
The Contracting Parties shall consider the advisability of granting to territorial communities or authorities engaging in transfrontier co-operation in accordance with the provisions of this Convention the same facilities as if they were co-operating at national level.
Each Contracting Party shall supply to the fullest possible extent any information requested by another Contracting Party in order to facilitate the performance by the latter of its obligations under this Convention.
Each Contracting Party shall see to it that the territorial communities or authorities concerned are informed of the means of action open to them under this Convention.
1. The Contracting Parties shall forward to the Secretary General of the Council of Europe all relevant information concerning the agreements and arrangements provided for in Article 3.
2. Any proposal made by one or more Contracting Parties with a view to adding to or extending this Convention or the model agreements and arrangements shall be communicated to the Secretary General of the Council of Europe. The Secretary General shall then submit it to the Committee of Ministers of the Council of Europe which shall decide on the action to be taken.
1. This Convention shall be open to signature by the member States of the Council of Europe. It shall be subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.
2. The Convention shall enter into force three months after the date of the deposit of the fourth instrument of ratification, acceptance or approval, provided that at least two of the States having carried out this formality possess a common frontier.
3. In respect of a signatory State ratifying, accepting or approving subsequently, the Convention shall come into force three months after the date of the deposit of its instrument of ratification, acceptance or approval.
1. After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of Europe may decide unanimously to invite any European non-member State to accede thereto. This invitation must receive the express agreement of each of the States which have ratified the Convention.
2. Such accession shall be effected by depositing with the Secretary General of the Council of Europe an instrument of accession which shall take effect three months after the date of its deposit.
1. Any Contracting Party may, in so far as it is concerned, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2. Such denunciation shall take effect six months after the date of receipt by the Secretary General of such notification.
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, and any State that has acceded to this Convention of:
(a) any signature;
(b) any deposit of an instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
(c) any date of entry into force of this Convention in accordance with Article 9 thereof;
(d) any declaration received in pursuance of the provisions of paragraph 2 of Article 2 or of paragraph 5 of Article 3;
(e) any notification received in pursuance of the provisions of Article 11 and the date on which denunciation takes effect.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Madrid, the 21st day of May 1980, in English and French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe and to any State invited to accede to this Convention.
This graduated system of model agreements was devised by distinguishing between two main categories defined according to the level at which the agreement is concluded:
– model inter-state agreements on transfrontier co-operation at local and regional level;
– outline agreements, contracts and statutes capable of providing a basis for transfrontier co-operation between territorial authorities or communities.
As shown in the table below, only the two model inter-state agreements for the promotion of transfrontier co-operation and regional transfrontier liaison fall exclusively within the jurisdiction of States. The other inter-state agreements merely establish a legal framework for the conclusion of agreements or contracts between territorial authorities or communities, the outlines of which have been placed in the second category.
1. MODEL INTER-STATE AGREEMENTS
General clauses for model agreements
1.1. Model inter-state agreement for the promotion of transfrontier co-operation
1.2. Model inter-state agreement on transfrontier regional consultation
1.3. Model inter-state agreement on local transfrontier consultation
1.4. Model inter-state agreement on contractual transfrontier co-operation between local authorities
1.5. Model inter-state agreement on organs of transfrontier co-operation between local authorities
2. OUTLINE AGREEMENTS, STATUTES AND CONTRACTS BETWEEN LOCAL AUTHORITIES
2.1. Outline agreement on the setting up of a consultation group between local authorities
2.2. Outline agreement on co-ordination in the management of transfrontier local public affairs
2.3. Outline agreement on the setting up of private law transfrontier associations
2.4. Outline contract for the provision of supplies or services between local authorities in frontier areas („private-law” type)
2.5. Outline contract for the provision of supplies or services between local authorities in frontier areas („public-law” type)
2.6. Outline agreement on the setting up of organs of transfrontier co-operation between local authorities
Introductory note: The system of inter-state agreements aims above all to define precisely the context, forms and limits which States favour for territorial authority action, and to eliminate legal uncertainties likely to create problems (definition of the applicable law, judicial authorities, possible avenues of appeal, etc.).
Further, the conclusion of inter-state agreements between the States concerned promoting transfrontier co-operation between local authorities would undoubtedly be advantageous in the following respects:
– official recognition of the legitimacy of such co-operation procedures and encouragement for local authorities to use them;
– purpose and conditions of intervention by supervisory or controlling authorities;
– exchange of information between States;
– links which may be established between such forms of co-operation and other procedures for concerted action in frontier areas;
– amendment of legal rules or interpretations thereof which hinder transfrontier co-operation etc.
The system of multiple choice model agreements described above enables governments to place frontier co-operation within whatever context is best suited to their needs by using the inter-state agreement for the promotion of transfrontier co-operation (1.1.) as a foundation and supplementing it with any of the various options (model agreements 1.2. to 1.5.). States could have recourse either to one option only or to more or even all of them, and they could do so either simultaneously or in stages. In the case of agreements between States which already have similar legal systems, such as the Scandinavian states, recourse to agreements of such a specific kind might prove unnecessary.
Article (a)
1. For the purposes of this agreement „local authorities” shall mean authorities, communities or bodies exercising local functions under the domestic law of each State.
2. For the purposes of this agreement „regional authorities” shall mean authorities, communities or bodies exercising regional functions under the domestic law of each State. *
Article (b)
This agreement shall not prejudice various existing forms of transfrontier co-operation between the States parties, particularly those based on an international agreement.
Article (c)
The Parties shall inform regional and local authorities of the scope for action afforded to them and shall help them to avail themselves thereof.
Article (d)
„Higher authorities” shall in the present agreement mean such supervisory authorities as shall be designated by each Party.
Article (e)
The extent and nature of local authorities’ powers as defined in the domestic law of the States parties shall in no way be modified by this agreement.
Article (f)
Each State may at any time specify the areas of its territory, the objectives and forms of co-operation which are excluded from the application of this agreement.
Such a specification shall not, however, prejudice rights acquired in the context of existing co-operation.
Article (g)
The Parties shall keep the Secretary General of the Council of Europe informed of the activities of the commissions, committees and other bodies entrusted with a task under this agreement.
Article (h)
The Parties may make minor changes to this agreement in the light of experience, by simple exchange of notes.
Article (i)
1. Each Party shall notify the other of the completion of the procedures required under its domestic law for the implementation of this agreement, which shall take effect as from the date of the last notification.
2. This agreement is concluded for a period of five years from its entry into force. Unless six months’ notice of termination be given prior to its expiry, it shall be tacitly renewed on the same terms for successive further periods of five years.
3. The Party giving notice of termination may signify that it applies only to specified articles, geographical regions or fields of activity. In such a case, the agreement shall remain in force for the remainder, unless terminated by the other Party or Parties within four months of receiving notice of partial termination.
4. The Parties may at any time suspend application of the present agreement for a specific period. They may similarly agree that the activity of a particular committee be suspended or discontinued.
Introductory note: This is a model inter-state agreement containing general basic provisions which could be concluded either on its own or in conjunction with one or more of the model inter-state agreements appearing below.
The governments of ..................................................................
and ..........................................................................................
aware of the advantages of transfrontier co-operation as defined in the European Outline Convention on Transfrontier Co-operation between Territorial Communities or Authorities, have agreed as follows:
Article 1
The Parties shall undertake to seek and promote means for transfrontier co-operation at regional and local level.
By transfrontier co-operation they understand all concerted administrative, technical, economic, social or cultural measures to consolidate and enhance neighbourly co-operation between the areas situated on either side of the frontier, and the conclusion of appropriate agreements for the purpose of resolving such problems as may arise in this field.
These measures should seek, inter alia, to improve the conditions for regional and urban development, the protection of natural resources, mutual aid in case of a disaster or calamity and the improvement of public services.
Article 2
The Parties shall endeavour, through mutual consultation, to secure to the regional authorities within their jurisdiction the resources needed to permit them to establish co-operation.
Article 3
They shall also undertake to encourage local authority action aimed at establishing and developing transfrontier co-operation.
Article 4
Local and regional authorities engaging in transfrontier co-operation in accordance with this agreement shall be entitled to the same facilities and protection as if they were co-operating at national level.
The competent authorities of each Party shall see to it that budget provision is made for the appropriations needed to cover the running expenditure of the bodies responsible for promoting the transfrontier co-operation covered by this agreement.
Article 5
Each Party shall instruct such body, commission or institution as it shall designate to study current national legislation and regulations with a view to suggesting changes in any provisions liable to hinder the development of local transfrontier co-operation. Such bodies shall give particular consideration to improving fiscal and customs regulations, foreign exchange and capital transfer rules and procedures governing intervention by higher authorities, particularly as regards supervision or control.
Before taking the steps referred to in the above sub-paragraph, the Parties shall consult with each other as necessary and exchange any relevant information.
Article 6
The Parties shall endeavour, by arbitration or other means, to resolve matters in dispute of local importance whose prior settlement would be necessary for the success of transfrontier co-operation projects.
Introductory note: This agreement may be concluded either individually or in conjunction with one or more of the model inter-state agreements (Texts 1.1. to 1.5.).
Article 1
In order to promote transfrontier consultation between the regions defined in the appendix to this text, the Parties shall establish a joint commission (hereinafter referred to as „the Commission”), and if necessary one or more regional committees (hereinafter referred to as „Committees”) to deal with matters relating to transfrontier consultation.
Article 2
1. The Commission and Committees comprise delegations whose members are chosen by each of the Parties.
2. Delegations to the Commission shall comprise not more than 8 members, of whom at least 3 shall represent the regional authorities. The chairman of delegations to the Committees, or their representatives, shall take part, in an advisory capacity, in the proceedings of the Commission. *
3. The Committees shall be composed of ... delegations, each comprising ... members, and shall be formed at the instigation of the Commission in agreement with the regional and local authorities of the frontier areas covered by this agreement. Delegations to the Committees shall be composed of representatives of those authorities or of regional or local bodies. One delegate shall be appointed by the central authorities. He shall, where appropriate, be chosen from among the bodies representing the central authorities in the frontier areas for which the Committees are responsible.
4. The Commission shall meet at least once per year. The Committees shall meet as required, but at least twice per year.
5. The Commission and the Committees shall draw up their own rules of procedure.
Article 3
Each Party shall defray the expenditure of its own delegation to the Commission.
The expenditure of delegations to the Committees shall be defrayed by the authorities forming such delegations.
Article 4
For purposes of co-ordination and continuity in the work of the Commission and the Committees, the Parties shall if need be establish a Secretariat whose composition, headquarters, manner of operation and financing shall be laid down in an ad hoc arrangement between them, as proposed by the Commission. Failing agreement between the Parties, the Commission itself may establish such a Secretariat.
Article 5
The frontier areas covered by this agreement shall be specified in an Annex thereto, the content of which may be amended simply by an exchange of notes.
Article 6
1. The matters dealt with under transfrontier consultation shall be those arising in the following fields: *
– urban and regional development;
– transport and communications (public transport, roads and motorways, joint airports, waterways, seaports, etc.);
– energy (power stations, gas, electricity and water supplies);
– nature conservation (places requiring protection, recreation areas, natural parks, etc.);
– water conservation (pollution control, treatment plants, etc.);
– protection of the atmosphere (air pollution, noise abatement, noise-free zones, etc.);
– education, training and research;
– public health (e.g. use of medical facilities in one of the areas by the inhabitants of another);
– culture, leisure and sport (theatres, orchestras, sports centres, holiday homes and camps, youth centres, etc.);
– mutual assistance in disaster relief (fire, flood, epidemics, air crashes, earthquakes, mountain accidents, etc.);
– tourism (joint projects for the promotion of tourism);
– problems relating to frontier workers (transport facilities, housing, social security, taxation, employment, unemployment, etc.);
– economic projects (new industry, etc.);
– miscellaneous projects (refuse disposal plant, sewerage, etc.);
– improvement of the agrarian system;
– social facilities.
2. The Parties may agree to amend this list by simply exchanging notes.
Article 7
1. Unless otherwise provided, the Commission shall be responsible for dealing with general matters and matters of principle, such as drawing up programmes for the Committees, co-ordination and contact with the central administrations concerned and with joint Commissions established before the entry into force of this agreement.
2. The Commission shall in particular be responsible for referring to the respective governments, as appropriate, its own and the Committees’ recommendations and any projects for the conclusion of international agreements.
3. The Commission may avail itself of the services of experts for the investigation of particular questions.
Article 8
1. The primary function of the Committees shall be to investigate problems arising in the fields specified in Article 6 and to make proposals and recommendations accordingly. Such proeblems may be referred to them by the Commission, by the Parties’ central, regional or local authorities and by institutions, associations or other public or private bodies. They may also take up matters on their own initiative.
2. The Committees may, for the purpose of studying these matters, set up working parties. They may also avail themselves of the services of experts and request legal opinions or technical reports. The Committees shall, through the fullest possible consultation, seek to obtain results in keeping with the interests of the population concerned.
Article 9
1. The Committees shall inform the Commission of matters referred to them and of the conclusions which they have reached.
2. Where their conclusions require decisions by the Commission or by the respective governments, the Committees shall make recommendations to the Commission.
Article 10
1. Both the Commission and the Committees shall be empowered to settle matters of common interest which are referred to them with the members’ agreement, provided that their members hold powers in respect thereof according to the legislation of the Parties.
2. The Commission and the Committees shall exchange information on the decisions reached in this respect.
Article 11
1. The delegations to the Commission or the Committees shall exchange information on the action taken by the competent authorities on recommendations made or agreements drafted in accordance with Article 7.2. and Article 9.2.
2. The Commission and the Committees shall consider the action required on the measures taken by the competent authorities referred to in paragraph 1.
Introductory note: This agreement may be concluded either individually or in conjunction with one or more of the model inter-state agreements (Texts 1.1. to 1.5.).
Article 1
With a view to ensuring a fuller exchange of information and developing consultation between local authorities on either side of frontiers, the Parties call on such authorities to make a joint study of problems of common interest through consultation committees.
Article 2
The rules of procedure of such committees shall be agreed by their members. Higher authorities shall be associated with their proceedings or kept informed of them.
The consultation committees shall be associated with the work of regional transfrontier consultation commissions on terms to be decided by the latter, should such commissions have been set up in the regions in question. Similarly, these commissions shall give their assistance to the work of the consultation committees.
They may also act as advisory bodies in connection with the implementation of special inter-state agreements concluded in the context of transfrontier co-operation.
Article 3
The function of the consultation committees shall be to organise exchanges of information and consultations on both sides as well as to study matters of common interest and determine common aims.
Their activities shall be governed by respect for the responsibilities of their members and no transfer of powers schall be involved.
The members of these committees may, however, within the framework of co-operation agreements, decide together what measures or restrictions are to guide their respective activities or what preliminary consultation procedures they wish to see followed.
Article 4 (alternative)
To assist these consultation committees in their work, the local authorities concerned may, within the limits of the powers conferred on them under domestic law, form associations to provide a legal framework for their co-operation.
Such associations shall be set up under the civil law or commercial law applicable to associations in one of the States concerned. For the application of the legal system chosen, should the occasion arise, the conditions, formalities and particular authorisations concerning the nationality of members of the associations should be disregarded.
The information provided to the higher authorities, comforming to Article 2, will include all information on the activities of the associations mentioned in the present article.
Introductory note: This agreement may be concluded either individually or in conjunction with one or more of the draft inter-state agreements (Texts 1.1. to 1.5.).
Article 1
Transfrontier co-operation between local authorities shall be conducted inter alia by means of administrative, economic or technical contracts.
Article 2
Transfrontier co-operation contracts shall be concluded by local authorities within the limits of their powers under domestic law.
They shall inter alia relate to the provision of supplies or services, the taking of joint action, the creation of associations established on the basis of civil or commercial law of one of the States parties or the membership of such an association. *
Article 3
The Parties to such a contract shall specify the law applicable thereto by reference to the law of contracts (both public and private) of one of the States parties to this agreement.
They shall also specify, as far as is necessary, those derogations that may be made from such provisions of that law as are not binding.
Failing any relevant stipulation in the contract, the law applicable shall be that of the State of whichever local authority is responsible thereunder for providing the principal service, or failling this, the local authority with the most important financial involvement.
Under all circumstances the persons subject to the local authorities parties to the contract shall retain any right to take action against or seek remedy from the said authorities which they would have enjoyed with regard to the authorities if the latter had retained their duty to provide the said persons with the supplies or services in question. The local authorities against which such action is taken or from which remedies are sought shall be entitled to institute proceedings against those local authorities which have assumed responsibility for providing the supplies or services.
Article 4
Proposals for the conclusion or amendment of contracts shall be simultaneously subject in each State to the ordinary rules governing intervention by higher authorities. However, no approval shall be required from authorities parties to the contract. Any decision taken by a higher authority which may prevent the conclusion or application, or which may provoke the cancellation, of a transfrontier co-operation contract, should imply previous consultation with the corresponding higher authorities of the other States concerned.
Article 5
In the event of a dispute, the competent judicial authority shall be determined by the applicable law. However, transfrontier co-operation contracts may include arbitration clauses. Notwithstanding any such clauses users and third parties shall retain any existing legal remedies against the local authorities of the State to which they belong, it lying with those authorities to seek redress against the defaulting co-contractor.
Higher authorities shall take all measures in their power to secure the prompt execution of judicial decisions, whatever the nationality of the court from which they emanated.
Article 6
Contracts concluded under this agreement shall remain in effect after its denunciation. However, the contracts will include a clause authorising the parties to terminate such contracts, subject to five years’ notice, in the event of the denunciation of the present agreement. The States parties will have the power to bring about the application of this clause.
Introductory note: This agreement may be concluded either individually or in conjunction with one or more of the model inter-state agreements (Texts 1.1. to 1.5.).
Article 1
For the purposes which they are permitted under domestic law to pursue through an association or consortium, local authorities and other public-law bodies may take part in associations or consortia of local authorities formed in the territory of another Party in accordance with the latter’s domestic law.
Article 2
Within the limits of their members’ powers, the associations or consortia referred to in Article 1 shall be entitled to pursue their activities arising out of their statutory purpose in the territory of each of the Parties concerned. In so doing, they shall be subject to the rules laid down by that State, unless exceptions are allowed by that State.
Article 3
1. The instrument of establishment of the association or consortium, the articles of association and any alterations thereto shall be subject to approval by the higher authorities of all the local authorities participating. The same shall apply to admission to an already existing association or consortium.
2. The population concerned shall be notified of such instruments and the approval thereof, in accordance with each country’s normal publicity arrangements. The same shall apply to any change in official headquarters and to any decisions regarding the persons authorised to act on behalf of the association or consortium and the limits of their powers.
3. The above instruments shall be drawn up in the official languages in use in each of the States where they are to have effect. Each such version of the text shall be authentic.
Article 4
1. The articles of association shall specify rules governing the association’s or consortium’s relations in law. They shall include the subjects required by the relevant legislation, in accordance with Article 1. In every case, they shall designate its members, its name and its headquarters. They shall determine the purpose of the association or consortium and, where appropriate, the functions of its installations and the location thereof. They shall determine the manner of appointment of the managerial and administrative bodies, the extent of the members’ obligations and their contribution to joint expenditure. The management bodies shall include at least one representative of the member local authorities of each country. The articles of association shall determine the composition and the mode of deliberation of the General Assembly, the form of minutes of sittings, the mode of dissolution or liquidation and the rules governing budgets and accounts.
2. The articles shall also include a provision whereby members may withdraw from the association on giving a period of notice which will be fixed by the articles, after settlement of any debts to the association and on payment to the association of compensation, as assessed by experts, in respect of investment effected or expenditure incurred by the association for or on behalf of the members concerned. They shall also specify rules governing members’ dismissal or exclusion for failure to honour their undertakings.
Article 5
The Parties undertake to give the authorisation necessary to the accomplishment within their territory by the association or consortium of its task, subject to the requirements of public policy and public safety.
Article 6
Where, pursuant to domestic law, the association or consortium may not, on the territory of a State, exercise certain powers, rights or advantages necessary to the accomplishment of its task for the benefit of that State’s member local authorities, the latter shall have the right and the duty to act for and on behalf of the association or consortium for the purpose of exercising or securing these powers, rights or advantages.
Article 7
1. Powers of supervision or control over the association or consortium shall be exercised, in accordance with domestic law, by the responsible authorities of the State in which its headquarters are located. Such authorities shall also ensure that the interests of local authorities of other States are safeguarded.
2. The responsible authorities of the other States shall have a right to information on the activities and decisions of the association or consortium and on action taken in the exercise of supervision or control. They shall, in particular, be supplied on request with the adopted texts and minutes of meetings of the bodies of the association or consortium, the annual accounts and the draft budget, if any, insofar as domestic law requires that these be communicated to the authorities responsible for supervision or control. They may communicate directly with the bodies of the association or consortium and with the supervisory or controlling authorities, submit observations to them or ask to be directly consulted in specific instances an on specific matters.
3. The responsible authorities of the other States shall also have the right to notify the association or consortium that they object to those authorities falling under their jurisdiction continuing to take part in the association or consortium. Such notification, duly justified, shall be deemed to be grounds for exclusion and shall be specified as such in the association’s articles. The authorities referred to in paragraphs 1 and 2 of this Article shall also be entitled to be represented by a delegate to the management bodies of the association or consortium; such delegate shall be entitled to attend all the bodies’ meetings and to receive their agendas and minutes.
Article 8
The supplies or services with which the association or consortium is to be entrusted, in accordance with its articles, in the territory of its members shall be provided on its responsibility, thereby completely releasing its members from their obligations in respect thereof. The association or consortium shall also be responsible vis-ŕ-vis users and third parties. The latter shall, however, retain, with regard to the local authorities for and on whose behalf the supplies or services are provided, all such rights of action and legal remedy as they would enjoy if the authorities themselves had retained the obligation to provide them with the supplies and services concerned. The authorities against whom such action or recourse is directed may themselves take action against the association.
Article 9
1. Failing conciliation, disputes between the association and its members, or between several members, regarding its operation shall be referred to the administrative and judicial authorities of the State in which the headquarters of the association or consortium are located.
2. All disputes other than those referred to in paragraph 1 may be referred to the administrative and judicial authorities according to the ordinary rules applying in the territory of the States parties, unless those interested decide to refer such disputes to a tribunal which they may designate.
3. The States parties will take the necessary measures in order to ensure the execution on their territory of decisions and judgments, relating to the above provisions.
Article 10
The associations or consortia created according to this agreement shall remain in effect after the denunciation of this agreement, though without prejudice to the provisions of Article 7, paragraph 3.
Introductory note: Outline agreements, contracts and statutes Intended for local authorities
Like States, local authorities could be offered a choice of agreements and contracts. In fact, such a choice already exists in a number of countries, as is shown by the appreciable volume of documentation on agreements concluded that has already been assembled.
The proposed system comprieses six outline agreements, contracts and statutes corresponding to different degrees and formulae of local transfrontier co-operation. According to the scope and state of national legislation, these outlines may either be put to immediate use or may be subordinated to the adoption of an inter-state agreement governing their use.
In general, the conclusion of inter-state agreements, even when it does not seem absolutely essential, could help to clarify the conditions on which these agreements may be used by the local authorities. In any event, the conclusion of an inter-state agreement would seem to be a prerequisite for recourse to the agreement numbered 2.6. (transfrontier co-operation organs).
This system of outline agreements intended for local authorities corresponds to the model inter-state agreements. Reference is made to the inter-state agreements in the introductory note to each outline.
It is then possible to integrate the agreements and organs set up at local level, into the structures of transfrontier consultation to be set up at regional or national level. For example, the local liaison committees (outline 2.1.) could be integrated into the structure of the Commissions, Committees and working parties stipulated in the model inter-state agreement on regional transfrontier consultation (1.2.).
Also, these models have been designed on a schematic basis, as it was not possible to take a global view of all the problems that could arise in each particular case. The outlines are a valuable guide, but may be amended according to the needs encountered by the local authorities using them.
Likewise, local authorities must determine means of encouraging citizen participation in transfrontier consultation in the socio-cultural sphere. Such participation would certainly overcome the psychological obstacles sometimes seriously impeding transfrontier co-operation. Consultation, supported by public interest, would also benefit from a solid foundation. One way of encouraging public participation would be to have recourse to an association. Thus, one of the outlines (2.3.) concerns the setting up of a private law association.
Introductory note: Normally, the creation of such a group is possible without the need for inter-state agreements. There are numerous examples of such a possibility. However, if legal or other uncertainties exist, an inter-state agreement would provide the conditions under which such consultation could be used (see model agreement 1.3.).
Purpose of the group and headquarters
Article 1
The local authorities Parties to this Agreement undertake to co-ordinate their efforts in the following fields within their powers (specify the field(s) of responsibility or refer to „local problems”). For this purpose, they hereby establish a Consultation Group, hereinafter referred to as „the Group”, with headquarters at ...
The Group’s function shall be to ensure the exchange of information, co-ordination and consultation between its members in the fields specified in the preceding sub-paragraph. The member authorities undertake to supply it with all information necessary for the discharge of its function and to consult each other, via the Group, prior to the adoption of decisions or measures affecting the fields specified above.
Membership
Article 2
Each participating local authority shall be represented in the Group by a delegation of ... members appointed by it. Each delegation may, with the Group’s agreement, be accompanied by representatives of private socio-economic bodies and by experts (this alternative excludes entities other than local authorities from membership, which distinguishes this arrangement from the private law association dealt with under 2.3.).
Possible variant: The number of members in each delegation may vary. Membership shall be open to local and regional authorities, socio-economic groups and private persons subscribing to this agreement. The Group shall decide on the admission of new members. Each delegation may, with the Group’s agreement, be accompanied by representatives of private bodies and by experts.
Terms of reference
Article 3
The Group may deliberate on all matters specified in Article 1. All questions on which a consensus is reached, and recommendations which the Group decides to make to the relevant authorities or groups, shall be recorded in the minutes.
The Group shall be authorised to commission studies and investigations on matters within its competence.
Article 4
The members of the Group may agree to entrust the Group with the execution of certain well-defined practical duties. The Group may also carry out any tasks entrusted to it by other agencies.
Operation
Article 5
The Group shall draw up its own rules of procedure.
Article 6
The Group shall, as a general rule, be convened twice a year, or at the request of one-third of its members proposing the entry of an item on its agenda.
Notice of the meeting must be given and the agenda circulated at least 15 days in advance, in order that the deliberations may be prepared by each of the institutions represented.
Article 7
The Group shall appoint from among its members a permanent Bureau whose membership and powers it shall determine.
The Chair shall be taken in accordance with the rules of procedure or, where they do not apply, by the oldest member present.
Relations with outside persons and higher authorities
Article 8
In relations with outside persons, the Group shall be represented by its Chairman, except as otherwise provided for in the rules of procedure. Higher authorities, to which members of the Group belong, may obtain from the Group such information as they may request on the Group’s work and shall be authorised to send an observer to its meetings.
Secretariat and finance
Article 9
Secretarial services shall be provided by one of the member institutions (with or without a system of annual replacement).
Each authority shall be required to contribute to the cost of secretarial services as specified hereunder: ...
Information and documentation shall normally be circulated in the language of the State from which it originates.
Accession and withdrawal
Article 10
Membership of the Group shall be open to such additional local and regional authorities as may subscribe to this agreement. The Group shall decide on the admission of new members.
Article 11
Any member may withdraw from the Group by notifying the Chairman to that effect. The withdrawal of a member from the Group shall not affect its operation unless otherwise decided upon by the Group.
Article 12
The Parties shall inform the Secretary General of the Council of Europe of the conclusion of this agreement and supply him with the text.
Introductory note: In several States this type of transfrontier co-operation agreement is already possible. Where this is not the case, the conditions under which such an agreement could be used should be defined within the framework of an inter-state agreement (see model agreement 1.3.).
Purpose of the agreement
Article 1
Article 1 specifies the purpose of the agreement (e.g. harmonious development of frontier regions) and the fields concerned.
Territory covered by the agreement
Article 2
Article 2 should specify the territories covered by the agreement on either side (or on all three sides) of the frontier.
Undertakings
Article 3
Article 3 should define the means of achieving the aims of the agreement (Article 1). According to the material purpose of the agreement, the following undertakings may be specified:
– the Parties undertake to comply with a prior consultation procedure before reaching decisions on a number of measures they have to take within the limits of their powers and of the territory administered by them;
– the Parties undertake, within their territory and within the limits of their powers, to take the measures necessary to the achievement of the agreement’s objectives;
– the Parties undertake to do nothing detrimental to the objectives of this agreement.
Co-ordination
Article 4
Article 4 should specify, in accordance with the particular circumstances and requirements of each agreement, the arrangements for co-ordination:
– either by designating for co-ordination purposes the general purpose group referred to in Outline Agreement 2.1.;
– or by providing for the establishment of a specific consultation group for the purpose of this agreement;
– or simply by means of direct bilateral contracts between the authorities concerned.
Conciliation
Article 5
Each member of the Group (each Party, if there is no Group) may raise with the Group (the other Party, if there is no Group) any case in which it considers that the agreement has not been observed in that:
– either there has been no prior consultation;
– or the measures taken are not in keeping with the agreement;
– or the measures necessary to the achievement of the aims of the agreement have not been taken.
If the Parties fail to reach agreement, the dispute may be referred to a Conciliation Board entrusted with ensuring compliance with the undertakings entered into.
Controlling Body
Article 6
The Parties may agree to set up a specific Controlling Body to ensure compliance with the undertakings entered into, composed of an equal number of experts appointed by each Party and a neutral expert whose appointment or the mode of such appointment shall be provided for in advance.
The Controlling Body shall give an opinion, which it shall have the authority to make public, as to whether the agreement has been observed.
Article 7
The Parties shall inform the Secretary General of the conclusion of this agreement and supply him with the text.
Introductory note: It is assumed that the local authority of one State may belong to a private law association of another State in accordance with the same rules and conditions as apply to that local authority’s membership of a private law association in its own State. If such is not the case at present, the possibility should be expressly provided for by means of an inter-state agreement between the States concerned (see inter-state model agreements 1.3. and 1.4.).
Private associations are normally required to comply with rules laid down in the law of the country where they have their headquarters. The following list shows the provisions which should be included in their Articles, where this is not specified by law. The provisions governing consultation groups (see outline agreement 2.1.) may also apply, mutatis mutandis, to associations of this type.
The association’s Articles should specify:
1. its founder members and the conditions for the admission of new members;
2. its name, headquarters and legal form (with reference to the relevant national legislation);
3. its object, the manner of achieving this object and the resources at the association’s disposal;
4. its bodies and in particular the functions and mode of operation of its General Assembly (representation and voting);
5. appointment of administrators or executive officers and their powers;
6. the extent of members’ liabilities vis-ŕ-vis third parties;
7. conditions for modification of the Articles and for winding-up the association;
8. an undertaking by the Parties to inform the Secretary General of the Council of Europe of the formation of a transfrontier association and to supply him with its Articles.
Introductory note: It is assumed that local authorities have the right to conclude such a contract with local authorities of other countries. Where this is not the case, this possibility should be expressly provided for within the framework of an inter-state agreement (see model agreement 1.4.).
This is a type of contract which may be used by local authorities for sales, leases, works contracts, the supply of goods or services, the granting of operating concessions, etc. Local authorities’ use of „private-law” contracts is permitted to varying degrees in national legislation and practice and it is difficult to draw the line between „public-law” and „private-law” contracts. Nevertheless it may be assumed that this type of contract may be used wherever, according to the prevailing interpretation in each particular country, the agreement concerns an operation of a commercial or economic type for which a private person or corporate body could also have contracted. In the case of operations which involve action by local authorities in the exercise of functions reserved to public authority, the supplementary rules specified in the „public-law” outline contract (see 2.5.) must be borne in mind, in addition to the provisions set out below.
Parties
Article 1 specifies the Parties (and whether the agreement is open to other local authorities).
Article 2 specifies the problems connected with general contractual powers and, in particular, beneficiaries and terms and conditions. It may also, where appropriate, specify the necessary reservations regarding authorisation by higher authorities, where this affects the applicability of the contract.
Object of the contract
Article 3 specifies the object of the contract by reference to:
– specific matters;
– geographical areas;
– corporate bodies (municipalities, national bodies with local powers, etc.);
– specific legal forms.
Article 4 specifies the duration of the contract, the conditions for renewal and any completion dates.
Legal regime and financial provisions
Article 5 indicates the place of signature and performance of the contract and specifies the legal regime by which it is governed (private international law) and the law which applies.
Article 6 deals, where appropriate, with financial questions (currency in which payment is to be made and the mode of price adjustment in the case of long-term services) and insurance.
Arbitration
Article 7 provides, if necessary, for a conciliation procedure and provides for an arbitration procedure.
In the event of arbitration, the arbitration board shall be made up as follows:
– each Party with opposing interests (Variant: the presidents of the administrative courts with jurisdiction over each of the parties) shall designate a member of the arbitration board and the Parties shall jointly appoint one or two independent members so that there may be an odd number of members;
– where there is an even number of members of the arbitration board and the votes are tied, the independent member shall have a casting vote.
Alteration and termination of the contract
Article 8 specifies the rules to apply in the event of alteration or termination of the contract.
Article 9. The Parties shall inform the Secretary General of the Council of Europe of the conclusion of this agreement and supply him with the text.
Introductory note: This type of contract is similar to that dealt with under 2.4. („private-law” contracts) in that it relates to specific purposes. This type is more particularly concerned with concessions or contracts for public services or public works (or services or works which are regarded as „public” by one of the countries concerned), or the provision of contributory finance, * from one authority to another on the other side of the frontier. Such public concessions entail special risks and responsibilities related to the public services provided which require the inclusion in the contract of other provisions in addition to those specified in the model „private-law” contract.
„Transfrontier” contracts of this type are not necessarily permitted in all countries. Consequently, the possibility of such arrangements and the conditions for their use would often first have to be provided for in an inter-state agreement (see model agreement 1.4.).
The use of such a contract, which is simple enough to devise and implement, could in some cases obviate the need for a joint agency of the „Transfrontier Syndicate of Local Authorities” type (see 2.6.), which raises other legal problems.
Contractual provisions
Where the contract involves the establishment or administration of public property, a public service or facility belonging to a local authority in at least one of the countries, contractual guarantees must be specified in accordance with the rules which apply in the country or countries concerned.
The contract will also, where necessary, make reference to the following specific conditions:
1. the regulations governing the establishment or operation of the facility or service concerned (e.g. timetable, charges, conditions of use, etc.);
2. special conditions governing the setting up of the facility or service (e.g. permits required, procedure, etc.);
3. the conditions of contract for the facility or service;
4. the procedure for adjusting the contract for reasons of public interest and resulting financial compensation;
5. ensuing relations between users of the facility or service and the operator (e.g. conditions of access, charges, etc.);
6. withdrawal from, surrender or termination of the contract.
In addition to these special requirements, the provisions specified in the specimen „private-law” contract 2.4. will also apply.
Introductory note: It is assumed that several local authorities may get together and form a legally based organisation with a view to providing and operating some public utility, service or facility body.
The creation and functioning of such an association or syndicate will mainly depend on the applicable legislation and the provisions of any previous inter-state agreement authorising this form of co-operation (see model agreement 1.5.).
There follows a list of the provisions that the articles of association should include, insofar as they are not embodied in the applicable legislation.
The articles of association should specify inter alia:
1. the names of the founding members of the association and the conditions on which new members may join;
2. the name, headquarters, duration and legal status of the association (with references to the law conferring legal status upon it);
3. the object of the association, the way in which it is to be pursued and the resources at the association’s disposal;
4. the way in which the registered capital is constituted;
5. the scope and limits of members’ liabilities;
6. the procedure for appointing and dismissing administrators or managers of the association, as well as their powers;
7. the associations’ relations with its members, third parties and higher authorities, especially as regards the communication of budgets, balance sheets and accounts;
8. the people with responsibility for financial and technical control over the activity of the association and the reports arising out of such controll;
9. the conditions for altering the articles of association and for the dissolution of the association;
10. the rules applying to personnel;
11. the rules applying to languages.
Az Európa Tanácsnak a jelen egyezményt aláíró tagállamai,
tekintetbe véve, hogy miként az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb kapcsolat létrehozása és az együttműködés elősegítése,
tekintetbe véve, hogy miként azt az Európa Tanács Alapokmányának 1. Cikke meghatározza, e cél elérése különösképpen a közigazgatás terén kötendő szerződések által valósul meg,
tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács biztosítja az európai területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közreműködését e céljának elérése érdekében,
tekintetbe véve, hogy e cél megvalósítása szempontjából a határmenti területi önkormányzatok és közigazgatási szervek együttműködése fontos lehet olyan területeken, mint a regionális város- és községfejlesztés, környezetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás katasztrófa-helyzetekben,
szem előtt tartva a múlt tapasztalatait, amelyek azt mutatják, hogy az európai községi, városi és területi közigazgatási szervek közötti együttműködés megkönnyítette számukra feladataik hatékonyabb megoldását, és különösképpen hozzájárult a határmenti területek haladásához és fejlődéséhez,
abból az elhatározásból kiindulva, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a hasonló együttműködéseket, és így hozzájárulnak a határmenti területek gazdasági és társadalmi haladásához, valamint az Európa népeit egyesítő barátság szellemének fejlesztéséhez,
az alábbiakban állapodtak meg:
Az egyes Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy előmozdítják és ápolják a saját, valamint a többi Szerződő Fél joghatósága alá tartozó területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti együttműködést.
Arra törekednek, hogy elősegítsék minden, e cél eléréséhez szükséges egyezmény vagy megállapodás létrejöttét, kellően figyelembe véve a Szerződő Felek eltérő alkotmányos rendelkezéseit.
1. A jelen egyezmény szempontjából a határmenti együttműködés fogalmába tartozik két vagy több Szerződő Fél joghatóságán belül lévő területi önkormányzatok és közigazgatási szervek között a jószomszédi kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése céljából megvalósuló tevékenység, valamint az e cél megvalósítását szolgáló egyezmény vagy megállapodás megkötése.
A határmenti együttműködés a területi önkormányzatoknak és a közigazgatási szerveknek a belső jogban meghatározott hatáskörében valósul meg. E hatáskör hatályát és jellegét a jelen egyezmény nem érinti.
2. A jelen egyezmény szempontjából a „területi önkormányzatok és közigazgatási szervek” alatt olyan önkormányzatokat, hatóságokat vagy közigazgatási szerveket kell érteni, amelyek helyi és területi feladatokat látnak el és az adott állam belső joga szerint ilyennek tekintendők. Mindazonáltal bármely Szerződő Félnek jogában áll a jelen egyezmény aláírásakor vagy az Európa Tanács főtitkárához intézett későbbi bejelentés útján megnevezni azokat az önkormányzatokat, hatóságokat vagy közigazgatási szervezeteket, illetőleg azokat a témákat vagy formákat, amelyekre az egyezmény hatályát behatárolni kívánja, illetőleg azokat, amelyeket ki kíván zárni az egyezmény hatálya alól.
1. A jelen egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Szerződő Felek a 2. Cikk 2. szakaszának rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően bátorítják a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek azon kezdeményezéseit, amelyekre az Európa Tanácsban a területi önkormányzatok közötti keretegyezményekre kidolgozott alapelvek ösztönöznek. Amennyiben szükségesnek ítélik, figyelembe vehetik az Európa Tanács keretében a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek együttműködésének megkönnyítése céljából kidolgozott többoldalú, államok közötti mintaegyezményeket.
A megkötendő megállapodások és egyezmények a jelen egyezményhez 1.1–1.5., valamint 2.1–2.6. sorszámok alatt csatolt minta és keretmegállapodásokon, szabályzatokon és szerződéseken alapulnak, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a Szerződő Fél sajátos helyzete megkíván. A mintamegállapodások, szabályzatok és szerződések csak iránymutató jellegűek, szerződéses erejük nincs.
2. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek szükségesnek ítélik államközi szerződések kötését, ezekben meghatározzák – egyebek között – azokat a kereteket, formákat és korlátokat, amelyeken belül a határmenti együttműködésben érintett területi önkormányzatok és közigazgatási szervek lehetőséget kapnak a cselekvésre. Mindegyik egyezmény meghatározhatja azokat a hatóságokat és testületeket, amelyekre nézve alkalmazásra kerül.
3. Az előző rendelkezések nem gátolják a Szerződő Feleket abban, hogy közös megegyezés alapján a határmenti együttműködés más formáit is alkalmazzák. Úgyszintén a jelen egyezmény rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy érvénytelenítenék a már megkötött együttműködési szerződéseket.
4. Az egyezmények és megállapodások megkötésénél kellő figyelmet szentelnek az egyes Szerződő Felek belső joga által a nemzetközi kapcsolatok vitelére és az általános politika alakítására meghatározott hatásköröknek, valamint azoknak a felügyeleti és ellenőrzési szabályoknak, amelyeknek a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek alanyai lehetnek.
5. Ez okból bármely Szerződő Fél a jelen egyezmény aláírásakor vagy az Európa Tanács főtitkárához küldött későbbi értesítés útján megjelölheti azokat a hatóságokat, amelyek a Szerződő Fél belső jogának megfelelően ellenőrzik vagy felügyelik az érintett területi önkormányzatokat.
Az egyes Szerződő Felek arra törekednek, hogy megoldják mindazokat a jogi, adminisztratív és technikai problémákat, amelyek akadályozzák a határmenti együttműködés fejlődését és zökkenőmentes működését, és e tekintetben a másik érdekelt Szerződő Féllel vagy Felekkel a szükséges mértékben egyeztetniük kell.
Abban az esetben, ha a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködése a jelen egyezmény rendelkezései szerint valósul meg, a Szerződő Felek megfontolhatják annak célszerűségét, hogy az együttműködő területi önkormányzatok és közigazgatási szervek részére ugyanazokat a kedvezményeket biztosítják, mintha az együttműködés országos szinten történne.
Az egyes Szerződő Felek a lehető legteljesebb mértékben biztosítják a másik Szerződő Fél által kért tájékoztatást, hogy ezáltal előmozdítsák a jelen egyezmény által a másik Szerződő Félre rótt kötelezettségek teljesítését.
Az egyes Szerződő Felek ügyelnek arra, hogy az érintett területi önkormányzatokat és közigazgatási szerveket tájékoztassák a jelen egyezmény számukra kínált cselekvési lehetőségeiről.
1. A Szerződő Felek tájékoztatják az Európa Tanács főtitkárát mindenről, ami a 3. Cikkben foglalt egyezményekre és megállapodásokra vonatkozik.
2. Minden olyan javaslatot, amelyet egy vagy több Szerződő Fél tett annak érdekében, hogy kiegészítse vagy fejlessze az egyezményt, illetőleg a mintamegállapodásokat és egyezményeket, továbbítják az Európa Tanács főtitkárához. A főtitkár a javaslatokat az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjeszti, amely határoz a tennivalókról.
1. Jelen egyezmény az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll. Az egyezmény megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál helyezik letétbe.
2. Az egyezmény a negyedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontja után három hónappal lép hatályba, feltéve, ha az előzőekben meghatározott alakiságoknak eleget tett országok közül legalább kettő közös határral rendelkezik.
3. Az egyezmény az olyan aláíró állam tekintetében, amely azt utólag erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá, az adott állam megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésének időpontja után három hónappal lép hatályba.
1. Jelen egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága egyhangúan dönthet bármely európai nem tagállam meghívásáról a jelen egyezményhez történő csatlakozás érdekében. E meghíváshoz valamennyi, az egyezményt megerősítő állam beleegyezése szükséges.
2. Ez a csatlakozás a csatlakozó okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezési időpontja után három hónappal lép hatályba.
1. Bármely Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.
2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkárhoz való érkezésének időpontja után hat hónappal lép hatályba.
Az Európa Tanács Főtitkára tájékoztatja az Európa Tanács tagállamait és a jelen egyezményhez csatlakozott államokat:
a) minden aláírásról,
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratnak a letétbe helyezéséről,
c) minden, a jelen egyezmények a 9. Cikk szerint történt hatálybalépési időpontjáról,
d) minden, a 2. Cikk 2. szakaszának, illetőleg a 3. Cikk 5. szakaszának a rendelkezéseivel kapcsolatos elfogadó nyilatkozatról,
e) minden, a 11. Cikkel kapcsolatos értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.
Fentiek hiteléül e szabályszerűen felhatalmazott aláírók a jelen egyezményt aláírták.
Készült Madridban, 1980. május 21-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvű egyetlen eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállamának és a jelen egyezményhez történő csatlakozásra meghívott országoknak hiteles másolatot küld.
A mintamegállapodásoknak ez a tagolt rendszere a megállapodások szintje szerint két fő kategóriát különböztet meg:
– a területi és helyi szinten megvalósuló határmenti együttműködésre vonatkozó államok közötti mintamegállapodások;
– a helyi önkormányzatok közötti határmenti együttműködéshez alapot nyújtó keretmegállapodások, szabályzatok és szerződések.
Amint az alábbi táblázatból kitűnik, csupán az első kettő, a helyi önkormányzatok közötti határmenti együttműködést és kapcsolattartást elősegítő államok közötti mintamegállapodás tartozik az államok kizárólagos hatáskörébe. A többi államok közötti megállapodás csupán jogi keretet ad a helyi önkormányzatok közötti megállapodások, illetőleg szerződések megkötéséhez, amelyek a második csoportba tartoznak.
1. Államok közötti mintamegállapodások
Az államok közötti mintamegállapodások általános feltételei
1.1. A határmenti együttműködés elősegítéséről szóló államok közötti mintamegállapodás
1.2. A határmenti területi konzultációkról szóló államok közötti mintamegállapodás
1.3. A határmenti helyi konzultációkról szóló államok közötti mintamegállapodás
1.4. A helyi önkormányzatok szerződéses határmenti együttműködéséről szóló államok közötti mintamegállapodás
1.5. A helyi önkormányzatok határmenti együttműködésének szerveiről szóló államok közötti mintamegállapodás
2. A helyi önkormányzatok közötti együttműködésre vonatkozó keretmegállapodások, szabályzatok és szerződések
2.1. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok közötti konzultatív bizottság létrehozásáról
2.2. Keretmegállapodás a határmenti helyi közügyek vitelében való együttműködésről
2.3. Keretmegállapodás a határmenti együttműködést szolgáló magánjogi szervezetek létrehozásáról
2.4. Keretszerződés a határmenti helyi önkormányzatok közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról (magánjogi típusú megállapodás)
2.5. Keretszerződés a határmenti helyi önkormányzatok közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról (közjogi típusú megállapodás)
2.6. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok közötti határmenti együttműködési szervezetek létrehozásáról
Bevezető megjegyzés: Az államközi megállapodások rendszerének célja mindenekelőtt az, hogy pontosan meghatározza azokat az összefüggéseket, formákat és korlátokat, amelyeket az államok a területi közigazgatási szervek együttműködésére nézve alkalmazni kívánnak, továbbá, hogy kiküszöböljék az esetleg vitához vezető jogi bizonytalanságokat (az alkalmazandó jog, a jogorvoslati hatóságok, a lehetséges fellebbezési utak stb. meghatározása).
Továbbá, az érintett államok között a helyi önkormányzatok határmenti együttműködését elősegítő államközi megállapodások megkötése kétségtelenül előnyös lehet az alábbi szempontokból:
– az ilyen együttműködésre vonatkozó eljárások törvényességének hivatalos elismerése és a helyi hatóságok bátorítása ezek alkalmazására;
– a felügyeleti vagy ellenőrző hatóságok beavatkozásának célja és feltételei;
– az államok közötti információcsere;
– az ilyen formájú együttműködés és a határmenti területeken az összehangolt cselekvésre irányuló egyéb eljárások között létrehozható kapcsolat;
– a határmenti együttműködést akadályozó jogszabályok módosítása vagy azok értelmezése stb. szempontjából.
A fentiekben leírt többszörös választási lehetőséget kínáló mintamegállapodások rendszere lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a határmenti együttműködést az adott igényekhez legjobban illő összefüggésekben helyezzék el a határmenti együttműködés elősegítésére irányuló államközi megállapodásoknak (1.1.) mint alapnak az alkalmazásával és a különböző választási lehetőségeknek a kiegészítésével (1.2–1.5. mintamegállapodások). Az államok igénybe vehetnek egy vagy több, vagy akár minden lehetőséget, akár párhuzamos, akár szakaszos jelleggel. Az olyan, már hasonló jogrendszerrel rendelkező államok közötti megállapodások esetében, mint például a skandináv államok, az ilyen specifikus jellegű megállapodások igénybevétele esetleg szükségtelennek bizonyul.
a) Cikk
1. A jelen megállapodás céljára nézve a „helyi hatóságok” az olyan hatóságokat, önkormányzatokat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes államok belső joga alapján helyi funkciókat látnak el.
2. A jelen megállapodás céljára nézve a „regionális hatóságok” az olyan hatóságokat, önkormányzatokat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes államok belső joga alapján regionális funkciókat látnak el. *
b) Cikk
A jelen megállapodás nem érinti azokat a hatályos megállapodásokat, melyek az államok között a határmenti együttműködés különböző formáira vonatkoznak, különösen azokat, amelyek nemzetközi szerződésen alapulnak.
c) Cikk
A Felek tájékoztatják a regionális és a helyi hatóságokat a számukra biztosított együttműködési lehetőségekről, és segítséget nyújtanak azok végrehajtásához.
d) Cikk
A jelen megállapodásban a „felettes hatóságok” az egyes Felek által kijelölt felügyeleti hatóságokat jelentik.
e) Cikk
A jelen megállapodás semmilyen módon nem érinti a helyi hatóságok hatáskörének az állami Felek belső jogában meghatározott terjedelmét és jellegét.
f) Cikk
Az egyes államok bármikor meghatározhatják azokat a joghatóságuk alá tartozó területeket, az együttműködés azon céljait és formáit, amelyeket a jelen megállapodás hatálya alól kivesznek.
g) Cikk
A Felek folyamatosan tájékoztatják az Európa Tanács főtitkárát a jelen megállapodás alapján feladattal megbízott bizottságok és egyéb testületek tevékenységéről.
h) Cikk
A Felek – a tapasztalatok alapján – a jelen megállapodást érintő kisebb jelentőségű változtatásokat egyszerű jegyzékváltás útján eszközölhetik.
i) Cikk
1. Az egyes Felek értesítik a másik Felet a belső jog alapján a jelen megállapodás végrehajtására nézve előírt eljárások befejezéséről, amely az utolsó értesítés keltétől lép hatályba.
2. A jelen megállapodást a hatálybalépéstől számított ötéves időtartamra kötik. Hacsak a lejárat előtt hat hónappal felmondási értesítést nem nyújtanak, a megállapodás hallgatólagosan ugyanilyen feltételek mellett egy további ötéves időtartamra nézve megújításra kerül.
3. A felmondási értesítést nyújtó Fél jelezheti, hogy a felmondás csak meghatározott rendelkezésekre, földrajzi régiókra vagy tevékenységi területekre vonatkozik. A megállapodás ilyen esetben a fennmaradó részre nézve továbbra is hatályba marad, hacsak azt a másik Fél vagy Felek fel nem mondják a részleges felmondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított négy hónapon belül.
4. A Felek bármikor felfüggeszthetik a jelen megállapodás alkalmazását meghatározott időtartamra. Hasonlóképpen megállapodhatnak egy adott bizottság tevékenységének felfüggesztésében vagy beszüntetésében is.
Bevezető megjegyzés: Ez egy olyan, általános alapvető rendelkezéseket tartalmazó államközi mintamegállapodás, amely vagy önmagában, vagy pedig az alábbiakban megjelenő egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt köthető meg.
A ........................ ország és a ........................ ország kormányai ismerve a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló Európai Keretegyezményben leírt határmenti együttműködés előnyeit, az alábbiakban állapodnak meg:
1. Cikk
A Felek vállalják, hogy regionális és helyi szinten igénybe veszik és elősegítik a határmenti együttműködés eszközeit.
A határmenti együttműködés alatt a Felek a határ bármely oldalán elhelyezkedő területek közötti szomszédos együttműködés erősítésére és elmélyítésére irányuló összehangolt közigazgatási, műszaki, gazdasági, társadalmi vagy kulturális intézkedéseket, valamint az ezeken a területeken felmerülő problémák megoldására irányuló megfelelő megállapodások megkötését értik.
Ezek az intézkedések – többek között – a regionális és városfejlesztés feltételeinek javítására, a természeti erőforrások megóvására, katasztrófahelyzetekben vagy más szerencsétlenségek esetében a kölcsönös segítségnyújtásra és a közszolgáltatások javítására irányulnak.
2. Cikk
A Felek kölcsönös egyeztetés útján arra törekednek, hogy a joghatóságuk alá tartozó regionális hatóságok számára biztosítsák az együttműködés kialakításához szükséges erőforrásokat.
3. Cikk
Vállalják továbbá, hogy ösztönzik a helyi hatóságoknak a határmenti együttműködés kialakítására és fejlesztésére irányuló intézkedéseit.
4. Cikk
A jelen megállapodásnak megfelelően a határmenti együttműködésben részt vevő helyi és regionális hatóságok ugyanazon lehetőségekre és védelemre jogosultak, mintha az együttműködés országos szinten történne.
Az egyes Felek illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti együttműködés elősegítéséért felelős testületek működési költségeinek fedezését biztosító kiadásokra költségvetési tartalékot képezzenek.
5. Cikk
Az egyes Felek felkérik az általuk kijelölt testületet, bizottságot vagy intézményt a hatályos belső jogszabályok és szabályozások tanulmányozására annak érdekében, hogy a helyi határmenti együttműködés fejlesztését akadályozó rendelkezések megváltoztatására javaslatot tegyenek. Ezek a testületek különös figyelmet szentelnek az adó- és vámszabályok, a deviza- és tőkeátutalási szabályok, valamint a felettes hatóságok beavatkozására irányadó szabályok javítására, különösen a felügyeletet és az ellenőrzést illető szabályokra.
A fenti bekezdésben hivatkozott lépések megtétele előtt a Felek az adott helyzetnek megfelelően kicserélik egymással és egyeztetik a tárgyra vonatkozó ismereteiket.
6. Cikk
A Felek arra törekednek, hogy választottbíróság vagy más eszköz igénybevételével megoldást találjanak azokra a helyi jelentőségű, vitatott kérdésekre, amelyek előzetes megoldása szükséges a határmenti együttműködési projektek sikeréhez.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1–1.5. szövege).
1. Cikk
A jelen szöveghez fűzött mellékletben meghatározott régiók közötti határmenti egyeztetés elősegítése érdekében a Felek közös bizottságot hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság, hivatkozással), és ha szükséges, egy vagy több területi/regionális bizottságot (a továbbiakban: Bizottságok, hivatkozással), amelyek a határmenti konzultációkkal foglalkoznak.
2. Cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok olyan küldöttségekből állnak, amelyek tagjait az egyes Felek választják ki.
2. A Bizottságban részt vevő küldöttségek legfeljebb 8 tagból állnak, akik közül legalább 3 fő képviseli a regionális hatóságokat. A Bizottságokban részt vevő küldöttségek elnökei vagy képviselőik tanácsadói minőségben részt vesznek a Bizottság munkájában. *
3. A Bizottságok ... küldöttségből, amelyek külön-külön ... tagból állnak, és azokat a Bizottságnak a jelen megállapodás hatálya alá tartozó területek regionális és helyi hatóságaival kötött megállapodásban foglalt kezdeményezésére állítják fel. A Bizottságokban részt vevő küldöttségek az adott hatóságok, vagy regionális, vagy helyi testületek képviselőiből állnak. Egy küldöttet a központi hatóságok jelölnek ki. Ez a személy adott esetben kiválasztható azon határmenti területeken működő központi hatóságokat képviselő testületek köréből, amelyre nézve a Bizottságok felelősek.
4. A Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. A Bizottságok a körülményeknek megfelelően, de évente legalább kétszer üléseznek.
5. A Bizottság és a Bizottságok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket.
3. Cikk
Az egyes Felek viselik a Bizottságban részt vevő küldöttségük költségeit.
A Bizottságokban részt vevő küldöttségek költségeit az adott küldöttségeket felállító hatóságok viselik.
4. Cikk
A Bizottság és a Bizottságok munkájának koordinálása és folyamatossága érdekében a Felek adott esetben titkárságot állíthatnak fel, amelynek összetételét, székhelyét, működési módját és a költségviselést egy közöttük megkötött ad hoc jellegű szerződés rögzíti a Bizottság javaslata alapján. A Felek közötti ilyen megállapodás hiányában a Bizottság maga is felállíthatja a titkárságot.
5. Cikk
A jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti területeket a csatolt melléklet határozza meg, amelynek tartalma egyszerű jegyzékváltás útján módosítható.
6. Cikk
1. A határmenti konzultációk során az alábbi területeken felmerülő kérdésekkel foglalkoznak: *
– városi és regionális fejlesztés;
– szállítás és közlekedés (tömegközlekedés, közutak és autópályák, közös repülőterek, vízi utak, tengeri kikötők stb.);
– energia (erőművek, gáz-, villamosáram- és vízszolgáltatás);
– természetvédelem (védelmet igénylő helyek, pihenőterületek, természetvédelmi parkok stb.);
– vízvédelem (szennyezés ellenőrzés, kezelőüzemek stb.);
– a légkör védelme (légszennyezés, zajszennyezés, zajmentes övezetek stb.);
– oktatás, képzés és kutatás;
– közegészségügy (pl. orvosi létesítmények használata egy adott területen a másik terület lakosai által);
– kultúra, szabadidő és sport (színházak, zenekarok, sportközpontok, üdülők és táborok, ifjúsági központok stb.);
– kölcsönös segítségnyújtás katasztrófahelyzet enyhítése során (tűzvész, árvíz, járványok, légi katasztrófák, földrengések, hegyi balesetek stb.);
– idegenforgalom (közös projektek az idegenforgalom elősegítésére);
– határmenti munkásokkal kapcsolatos problémák (közlekedési lehetőségek, lakásépítés, társadalombiztosítás, adózás, foglalkoztatás, munkanélküliség stb.);
– vegyes projektek (szemétlerakó üzem, szennyvízelvezetés stb.);
– a mezőgazdasági rendszer javítása;
– szociális létesítmények.
2. A Felek megállapodhatnak a lista módosításában egyszerű jegyzékváltás útján.
7. Cikk
1. Ellenkező rendelkezés hiányában a Bizottság hatáskörébe tartoznak az olyan általános és elvi jelentőségű ügyek mint például programok összeállítása a Bizottságok számára, koordináció és kapcsolattartás az érintett központi közigazgatási egységekkel és a jelen megállapodás hatálybalépése előtt létrehozott közös Bizottságokkal.
2. A Bizottság felelős különösen azért, hogy adott esetben az illető kormányok elé terjessze a saját és a Bizottságok ajánlásait, valamint a nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tervezeteket.
3. A Bizottság – adott kérdések kivizsgálása tekintetében – külső szakértők szolgáltatásait is igénybe veheti.
8. Cikk
1. A Bizottságok elsődleges feladata a 6. Cikkben meghatározott területeken felmerülő problémák vizsgálata, és az ennek alapján megfelelő javaslatok és ajánlások kidolgozása. A vizsgálandó témakörökre a Bizottság, a Felek központi, regionális és helyi hatóságai, valamint intézmények, egyesületek vagy egyéb magán- vagy állami testületek is javaslatot tehetnek. Az ügyekkel saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak.
2. A Bizottságok e kérdések tanulmányozása érdekében munkacsoportokat állíthatnak fel. Igénybe vehetik szakértők szolgáltatásait is, és jogi véleményt vagy műszaki jelentéseket kérhetnek. A Bizottságok – a lehető legszélesebb egyeztetés útján – az érintett lakosság érdekeinek megfelelő eredmények elérésére törekednek.
9. Cikk
1. A Bizottságok tájékoztatják a Bizottságot az eléjük terjesztett kérdésekről és az általuk hozott következtetésekről.
2. Ha az általuk hozott következtetéshez a Bizottság vagy az illető kormány döntése szükséges, akkor a Bizottságok ajánlást tesznek a Bizottság számára.
10. Cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok egyaránt fel vannak hatalmazva arra, hogy döntsenek a tagok megállapodása útján hozott, általános érdekeket szolgáló kérdésekben, amennyiben a tagok ezt hatáskörükben, a Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően terjesztették elő.
2. A Bizottság és a Bizottságok kicserélik az e tekintetben hozott döntésekkel kapcsolatos ismereteiket.
11. Cikk
1. A Bizottságban vagy a Bizottságokban részt vevő küldöttségek kicserélik ismereteiket az illetékes hatóságoknak a 7.2. Cikkben és a 9.2. Cikkben foglaltaknak megfelelően hozott ajánlásokkal vagy megállapodásokkal kapcsolatban tett intézkedéseiről.
2. A Bizottság és a Bizottságok az 1. bekezdésben hivatkozott illetékes hatóságok által hozott intézkedésekkel kapcsolatban meghatározott teendőkkel is foglalkoznak.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1–1.5. szövege).
1. Cikk
A teljesebb információcsere és a fejlődő konzultáció biztosítása érdekében a határ bármely oldalán található helyi hatóságok között, a Felek felszólíthatják ezeket a hatóságokat, hogy Konzultatív Bizottságok útján közös tanulmányt készítsenek a valamennyiüket érintő problémákról.
2. Cikk
E Bizottságok eljárási szabályait a tagok állapítják meg. A felettes hatóságokat bevonják az eljárásba, vagy arról tájékoztatást adnak.
A Konzultatív Bizottságok részt vesznek a regionális Konzultatív Bizottságok munkájában – az utóbbiak által meghatározott feltételek szerint –, amennyiben ilyen bizottságokat a kérdéses régiókban létrehoztak. E Bizottságok hasonlóképpen támogatják a Konzultatív Bizottságok munkáját.
3. Cikk
A Konzultatív Bizottságok feladata az információcsere és a konzultációk megszervezése mindkét oldalon, valamint a közös gondot okozó kérdések tanulmányozása és a közös célok meghatározása.
A Bizottságok tevékenységére a tagok feladatköre az irányadó, és a tevékenység nem jár hatáskör átruházással.
A Bizottságok tagjai azonban – az együttműködési megállapodások keretein belül – közösen dönthetnek arról, hogy milyen intézkedések vagy korlátozások irányadóak az egyes tevékenységekre, vagy hogy milyen előzetes konzultációs eljárást kívánnak lefolytatni.
4. Cikk (alternatíva)
A Konzultatív Bizottságok munkájának támogatása érdekében az érintett helyi hatóságok – a belső jog alapján a rájuk ruházott hatáskör határain belül – egyesületbe tömörülhetnek, hogy jogi kereteket biztosítsanak együttműködésükhöz.
Ezek az egyesületek az egyik érintett államban az egyesületekre alkalmazandó polgári jog vagy kereskedelmi jog alapján állíthatók fel. A kiválasztott jogrendszer alkalmazására nézve, az esemény bekövetkezésekor az egyesület tagjainak állampolgárságával kapcsolatos feltételektől, formalitásoktól és egyedi engedélyezésektől el kell tekinteni.
A 2. Cikkben foglaltaknak megfelelően a felettes hatóságok számára továbbított tájékoztatók a jelen Cikkben említett egyesületek tevékenységével kapcsolatos tájékoztatásokat is tartalmazzák.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1–1.5. szövege).
1. Cikk
A helyi hatóságok közötti határmenti együttműködést – többek között – közigazgatási, gazdasági vagy műszaki szerződések útján lehet szabályozni.
2. Cikk
A helyi hatóságok a határmenti együttműködési szerződéseket a belső jog alapján rájuk ruházott hatáskör keretei között köthetnek.
Ezek a szerződések – többek között – a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására, közös intézkedések megtételére, az egyik állami Fél polgári vagy kereskedelmi joga alapján létrehozott egyesületekre vagy az ilyen egyesületekben való tagságra vonatkoznak. *
3. Cikk
A szerződést kötő Felek a jelen megállapodás egyik aláíró Felének kötelmi jogára (közjogi és magánjogi egyaránt) való hivatkozással határozzák meg a szerződésre alkalmazandó jogot.
Amennyiben szükséges, meghatározzák az adott jog rendelkezéseitől való eltérések lehetőségeit is.
Amennyiben a szerződés eltérő kikötést nem tartalmaz, az alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelynek helyi hatósága a szerződés alapján felelős a szolgáltatás nyújtásáért, vagy ennek hiányában, amelynek helyi hatósága a legjelentősebb pénzügyi hozzájárulással rendelkezik.
A szerződés helyi hatósági Felei alá tartozó személyek minden körülmények között rendelkeznek azzal a joggal, hogy olyan pert indítsanak vagy jogorvoslatért folyamodjanak az adott hatósággal szemben, amelyre jogosultak lennének, ha az utóbbinak a feladatkörébe tartozna az említett személyek számára a kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtása. Az a helyi hatóság, amellyel szemben pert indítottak vagy jogorvoslatért folyamodtak, jogosult arra, hogy eljárást kezdeményezzen azon helyi hatósággal szemben, amely a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáért felelősséget vállalt.
4. Cikk
A szerződések megkötésére vagy módosítására irányuló javaslatokat az egyes államokban egy időben bocsátják a felettes hatóságok utólagos jogi ellenőrzésére, az erre vonatkozó szabályok szerint. Azonban semmilyen jóváhagyást nem kell kérni a szerződés hatósági Felei részéről. A felettes hatóság olyan döntése esetében, amely megakadályozhatja egy határmenti együttműködési megállapodás megkötését vagy alkalmazását, vagy annak érvénytelenítését idézi elő, előzetes konzultációra van szükség az érintett többi állam megfelelő felsőbb hatóságaival.
5. Cikk
Vita esetében az illetékes bíróságot az alkalmazandó jog határozza meg. A határmenti együttműködési szerződések azonban választottbíróságról szóló rendelkezéseket is tartalmazhatnak.
Az ilyen rendelkezések ellenére a felhasználók és harmadik személyek a hatályos jogszabályokban meghatározott jogorvoslati lehetőséggel élhetnek annak az államnak a helyi hatóságaival szemben, amelyhez tartoznak, és az adott hatóságokon múlik, hogy a mulasztó szerződő társsal szemben jogorvoslattal élnek-e.
A felettes hatóságok hatáskörükben minden intézkedést megtesznek a bírósági döntések azonnali végrehajtása érdekében, tekintet nélkül a döntést meghozó bíróság hovatartozására.
6. Cikk
A jelen megállapodás alapján megkötött szerződések a visszavonásig maradnak hatályban. A szerződések azonban olyan rendelkezést is tartalmazhatnak, amely a Feleket a jelen megállapodáshoz történt csatlakozás visszavonása esetén felmondására jogosítja fel, ötéves felmondási idővel. Az állami Feleknek jogában áll e rendelkezés alkalmazásának végrehajtása.
Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköthető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt (1.1–1.5. szövege).
1. Cikk
Azokra a célokra, amelyekre nézve a belső jog egyesület vagy konzorcium létesítését engedélyezi, a helyi hatóságok és más közjogi testületek részt vehetnek helyi hatóságoknak a másik Fél területén létrehozott egyesületeiben vagy konzorciumaiban az utóbbi Fél belső jogának megfelelően.
2. Cikk
A tagok jogkörének határain belül az 1. Cikkben hivatkozott egyesületek vagy konzorciumok az egyes érintett Felek területén jogosultak az alapszabályukban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytatni. Ennek során rájuk az adott állam által megállapított szabályok vonatkoznak, hacsak az adott állam azok alól mentességet nem biztosít.
3. Cikk
1. Az egyesület vagy konzorcium alapító okiratához, a társasági szerződésekhez vagy azok módosításához meg kell szerezni az összes részt vevő helyi hatóság felettes hatóságainak jóváhagyását. Ugyanez vonatkozik a már működő egyesülethez vagy konzorciumhoz való csatlakozásra is.
2. Az érintett lakosságot értesíteni kell ezekről az okiratokról és azok jóváhagyásáról az egyes országok rendes közzétételi megoldásainak megfelelően. Ugyanez vonatkozik a hivatalos főirodákkal kapcsolatos változásokra és az egyesület vagy konzorcium nevében eljárni jogosult személyekkel és jogkörük korlátozásával kapcsolatos döntésekre.
3. A fenti okiratokat az azokban az államokban használatos hivatalos nyelveken állítják össze, ahol azok hatályba lépnek. A szöveg minden egyes ilyen változata hivatalosnak tekintendő.
4. Cikk
1. A társasági szerződés határozza meg az egyesület vagy a konzorcium jogviszonyára irányadó szabályokat. Tartalmazzák a vonatkozó jogszabályok által előírtakat az 1. Cikknek megfelelően. A társasági szerződések minden esetben megnevezik tagjaikat, elnevezésüket és székhelyüket. Meghatározzák az egyesület vagy a konzorcium célját, és adott esetben a beiktatási feladatokat és azok helyszíneit. Megállapítják a vezető és az ügyviteli testületek kinevezésének módját, a tagok kötelezettségeinek mértékét és a közös kiadásokhoz való hozzájárulásaikat. A vezető testületekben részt vesz az egyes országok tag helyi hatóságainak legalább egy képviselője. A társasági szerződés meghatározza a közgyűlés összetételét és tanácskozási módját, az ülésekről felvett jegyzőkönyvek formáját, a feloszlatás vagy felszámolás módját, valamint a költségvetésekre és az elszámolásokra irányadó szabályokat.
2. A társasági szerződés olyan rendelkezést is tartalmaz, amelynek alapján a tagok kiléphetnek az egyesületből a társasági szerződésben rögzített felmondási értesítéssel, az egyesület irányában való tartozások rendezése után és az egyesület számára a szakértők által felbecsült díjak kifizetésekor az érintett tagok nevében az egyesület által eszközölt befektetés vagy az egyesületnél felmerült kiadások tekintetében. Meghatározzák azokat a szabályokat is, amelyek a vállalt kötelezettségüket elmulasztó tagok felmentése vagy kizárása esetén irányadóak.
5. Cikk
A Felek vállalják, hogy területükön az egyesület vagy a konzorcium számára biztosítják a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket az állami politika és a közbiztonság követelményeitől függően.
6. Cikk
Ha a belső jog értelmében az egyesület vagy konzorcium egy állam területén nem tud bizonyos, az adott állam tag helyi hatósága javát szolgáló feladatai ellátásához szükséges jogköröket, jogokat gyakorolni vagy előnyökkel élni, akkor ez utóbbinak jogában áll és kötelessége, hogy az egyesület vagy konzorcium javára és nevében eljárjon e jogkörök, jogok vagy előnyök gyakorlása vagy biztosítása céljából.
7. Cikk
1. Az egyesület vagy a konzorcium feletti felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört a belső jognak megfelelően annak az államnak a felelős hatósága gyakorolja, ahol a székhely-iroda található. Ez a hatóság a többi állam helyi hatóságainak érdekeit is köteles biztosítani.
2. A többi államok felelős hatóságai jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak az egyesület vagy konzorcium tevékenységéről és döntéseiről, valamint a felügyelet vagy az ellenőrzés gyakorlása során hozott intézkedésekről. Kérésre átadják nekik az elfogadott szövegeket és az egyesület vagy a konzorcium testületi üléseiről készített jegyzőkönyveket, az éves elszámolásokat és az esetleges költségvetés tervezeteket, amennyiben a belső jog előírja ezek közlését a felügyeletet vagy az ellenőrzést ellátó szervek számára. Közvetlenül tárgyalhatnak az egyesületi vagy konzorciumi testületekkel és a felügyeleti vagy ellenőrző hatóságokkal, átadhatják részükre tapasztalataikat, vagy kérhetik, hogy közvetlenül tanácskozzanak velük meghatározott esetekben és meghatározott kérdésekről.
3. A többi állam felelős hatóságainak jogában áll az is, hogy értesítsék az egyesületet vagy konzorciumot arról, hogy ellenzik a hatáskörükbe tartozó hatóságok számára az egyesületben vagy a konzorciumban való további részvételt. Az ilyen, kellően indokolt értesítés kizárási alapnak tekintendő, és azt ilyenként bele kell foglalni a társasági szerződésbe. A jelen Cikk 1. és 2. bekezdéseiben hivatkozott hatóságok arra is jogosultak, hogy képviselőt delegáljanak az egyesület vagy a konzorcium vezető testületeibe; ennek a képviselőnek jogában áll, hogy részt vegyen valamennyi testületi ülésen, és hogy megkapja azok napirendjét és jegyzőkönyvét.
8. Cikk
A társasági szerződésnek megfelelően az egyesület vagy a konzorcium a beszállításokat vagy szolgáltatásokat a tagok területén az egyesület vagy a konzorcium felelősségére nyújtja, ezáltal a tagok teljes mértékben mentesülnek az azokkal kapcsolatos kötelezettségek alól. Az egyesület vagy a konzorcium felelős a felhasználókkal és a harmadik személyekkel szemben is. Ez utóbbiakat azonban az azon helyi hatóságok tekintetében, amelyek javára és nevében a beszállításokat vagy szolgáltatásokat nyújtják, továbbra is olyan kereseti és jogorvoslati jogok illetik meg, mintha maguk a hatóságok lennének kötelesek a kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására. Azok a hatóságok, amelyekkel szemben pert vagy jogorvoslatot kezdeményeztek, pert indíthatnak az egyesülettel szemben.
9. Cikk
1. Ha az egyeztetés sikertelennek bizonyul, az egyesület és a tagok vagy a több tag közötti, a működéssel kapcsolatos vitát azon állam közigazgatási szerve és bírósága elé terjesztik, ahol az egyesület vagy a konzorcium székhelye található.
2. Az 1. bekezdésben hivatkozottakon kívül minden vitát az állami Felek területén alkalmazandó rendes szabályok szerinti közigazgatási szervek és bíróságok elé terjesztik, hacsak az érdekelt Felek úgy nem döntenek, hogy az ilyen vitát az általuk kijelölt választottbíró elé terjesztik.
3. Az állami Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a fenti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatok és ítéletek végrehajtását.
10. Cikk
A jelen megállapodásnak megfelelően létrehozott egyesületek és konzorciumok a jelen megállapodás megszűnése után is fennmaradnak, kivéve a 7. Cikk 3. bekezdésében szabályozott esetet.
Bevezető megjegyzés: A helyi hatóságoknak szánt keretmegállapodások, szerződések és szabályzatok.
Az államokhoz hasonlóan a helyi hatóságok számára is fel lehetne kínálni a megállapodások és szerződések választékát. Valójában ilyen választék már létezik számos országban, mint ahogyan azt a már összegyűjtött, megkötött megállapodásokra vonatkozó dokumentáció figyelemre méltó terjedelme mutatja.
A javasolt rendszer hat keretmegállapodást, szerződést és szabályzatot ölel fel, amely megfelel a különféle szintű és szabályozású helyi határmenti együttműködésnek. A belső jogi szabályozás rendelkezéseitől függően azok vagy azonnal hatályba lépnek, vagy azt a vonatkozó államközi megállapodás megkötésétől teszik függővé.
Általában véve az államközi megállapodások megkötése még akkor is, ha nem tűnik abszolút értelemben alapvetőnek, segítséget jelenthet azoknak a feltételeknek a tisztázásában, amelyek szerint a helyi hatóságok alkalmazhatják ezeket a megállapodásokat. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a 2.6. szám alatti megállapodás (határmenti együttműködési szervek) előfeltétele egy államközi megállapodás megkötése lenne.
A helyi hatóságoknak szánt keretszerződés e rendszere megfelel az államközi modellmegállapodásoknak. Minden egyes keretszerződés bevezetőjében utalás történik az államközi megállapodásokra.
Ezt követően lehetséges a helyi szintű megállapodások és helyi szinten felállított szervek beillesztése a regionális vagy nemzeti szinten felállítandó államközi konzultációk rendszerébe. Például a helyi konzultatív bizottságokat (2.1. szám) be lehetne illeszteni a bizottságok, és az együttműködő Felek rendszerébe, melyet a határmenti regionális konzultációra vonatkozó (1.2. szám) államközi mintamegállapodásban rögzítenek.
Emellett a fenti modellek összeállítása szükségszerűen leegyszerűsített, mivel nincs lehetőség átfogóan áttekinteni az egyes esetek valamennyi problémáját. A tervezetek értékes útmutatók, de módosíthatók az azokat alkalmazó helyi hatóságok részéről felmerülő igényeknek megfelelően.
Ugyanígy a helyi hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy milyen eszközökkel ösztönözhetik az állampolgárok részvételét a határmenti tanácskozásokon, a társadalmi-kulturális területen. Az ilyen részvétel bizonyára legyőzné azokat a pszichológiai akadályokat, amelyek néha komolyan gátolják a határmenti együttműködést. A közérdekű támogatást élvező tanácskozás szintén szilárd alapokra épülne. A közvélemény részvételét ösztönző utak egyike lenne egy társaság igénybevétele. Így a tervezetek egyike (2.3.) a magánjogi társaság megalakítására vonatkozik.
Bevezető megjegyzés: Rendes körülmények között egy ilyen Bizottság létrehozása államközi megállapodás nélkül is lehetséges. Számos példája van ennek a lehetőségnek. Ha azonban jogi vagy egyéb bizonytalanságok állnak fenn, államközi megállapodás biztosítaná azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen konzultáció igénybe vehető lenne (lásd az 1.3. keretmegállapodást).
A Bizottság célja és székhelye
1. § A helyi hatóságok, a jelen megállapodásban résztvevő felek vállalják, hogy az alábbi területeken összehangolják erőfeszítéseiket, hatáskörükön belül rögzítve a felelősség területe(i)t. E célból ezennel Konzultatív Bizottságot hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság), melynek székhelye: ........................................................
A Bizottság feladata az információcsere, az összehangolás és az egyeztetés biztosítása a tagok között az előző bekezdésben megnevezett területeken. A taghatóságok vállalják, hogy ellátják a Bizottságot minden, a feladata gyakorlásához szükséges ismerettel, és hogy a Bizottság útján tanácskoznak egymással a fent megnevezett területeket érintő döntések vagy intézkedések meghozatalát megelőzően.
Tagság
2. § Minden, a Bizottságban résztvevő helyi hatóságot az általa kinevezett, ....................................... tagból álló küldöttség képviseli. Mindegyik küldöttséghez kapcsolódhatnak – a Bizottság beleegyezésével – társadalmi-gazdasági független szervezetek képviselői és szakértői (ez az alternatíva kizárja a helyi hatóságokon kívüli más szervezeteket a tagságból, amely megkülönbözteti a jelen szervezetet a magánjogi társaságoktól, amelyekkel a 2.3. pont foglalkozik).
Lehetséges variáns: Az egyes küldöttségekben a tagok száma változó lehet. A tagság nyitott a jelen megállapodást aláíró helyi és regionális hatóságok, társadalmi-gazdasági csoportok és magánszemélyek számára. A Bizottság dönt az új tagok felvételéről. Minden egyes küldöttséghez kapcsolódhatnak – a Bizottság beleegyezésével – független szervezetek képviselői és szakértők.
Hatáskör
3. § A Bizottság minden, az 1. §-ban megnevezett kérdést megvitathat. Minden olyan kérdést, amelyre nézve teljes egyetértés jött létre, és minden olyan ajánlást, amelyet a Bizottság az illetékes hatóságok vagy csoportok felé tenni kíván, jegyzőkönyvben rögzítik.
A Bizottságot a hatáskörébe tartozó ügyekben felhatalmazzák bizottsági tanulmányok elkészítésére és vizsgálatok végzésére.
4. § A Bizottság tagjai megállapodhatnak abban, hogy megbízzák a Bizottságot meghatározott gyakorlati feladatok elvégzésével. A Bizottság bármely egyéb feladatot is elláthat, amellyel más hatóságok megbízzák.
Működés
5. § A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.
6. § A Bizottságot – fő szabályként – évente kétszer, vagy a tagok egyharmadának kérésére, meghatározott napirendi javaslattal hívják össze.
Az ülésre szóló meghívót a napirendi javaslattal együtt legalább 15 nappal korábban küldik el annak érdekében, hogy a tanácskozásra minden egyes képviselt intézmény fel tudjon készülni.
7. § A Bizottság a tagjai köréből állandó vezetőséget választ, és meghatározza ennek összetételét, hatáskörét.
Az elnöki teendők ellátása az ügyrend szabályai szerint történik, ilyen rendelkezés hiányában a jelenlévő legidősebb tag tölti be ezt a funkciót.
Külső személyekkel és felettes hatóságokkal való kapcsolatok
8. § Külső személyekkel való kapcsolatait tekintve a Bizottságot az elnök képviseli, kivéve, ha az ügyrend erre nézve másképpen rendelkezik. Azon felettes hatóságok, amelyekhez a Bizottság tagjai tartoznak, a Bizottság működéséről – kérésükre – tájékoztatást kaphatnak, valamint jogukban áll az ülésekre megfigyelőt küldeni.
Titkársági feladatok és ezek költségei
9. § A titkársági feladatokat az egyik tagintézmény biztosítja (évenkénti váltásban, vagy anélkül).
Minden egyes hatóság hozzájárul a titkársági feladatok költségeihez a következők szerint: ..........................................
A tájékoztatókat és egyéb iratokat rendes körülmények között a küldő ország nyelvén továbbítják.
Csatlakozás és kilépés
10. § A Bizottság tagsága nyitott minden olyan további helyi és regionális hatóság számára, amelyek a jelen megállapodáshoz csatlakozni kívánnak. Az új tagok felvételéről a Bizottság dönt.
11. § Bármelyik tag kiléphet a Bizottságból, értesítve e tényről az elnököt. Egy tagnak a Bizottságból történő kilépése nem befolyásolja annak működését, hacsak a Bizottság másképpen nem dönt.
12. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Ilyen típusú, határmenti együttműködési megállapodás már több államban lehetséges. Ahol nem ez a helyzet, ott meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen megállapodás alkalmazható egy államközi megállapodás keretén belül (lásd az 1.3. mintamegállapodást).
A megállapodás célja
1. § Az 1. § határozza meg a megállapodás célját (pl. a határmenti térség harmonikus fejlesztése) és az együttműködés területeit.
A megállapodás területi hatálya
2. § A 2. § határozza meg a megállapodás által érintett településeket a határ egyik oldalán, illetőleg valamennyi oldalán.
Kötelezettségvállalás
3. § A 3. §-ban határozzák meg a megállapodás célkitűzései megvalósításához szükséges eszközöket (1. §). A megállapodás lényeges célkitűzéseiként az alábbi kötelezettségvállalásokat lehet megállapítani:
– a Felek vállalják, hogy betartják az előzetes egyeztetési eljárást, mielőtt döntést hoznak valamennyi hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó kérdésben;
– a Felek vállalják, hogy illetékességi területük és hatáskörük keretein belül minden olyan intézkedést meghoznak, amely a megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges;
– a Felek vállalják, hogy semmi olyat nem tesznek, ami a jelen megállapodás célkitűzéseit hátrányosan befolyásolná.
Koordináció
4. § A 4. § határozza meg – az egyes megállapodások konkrét körülményeivel és következményeivel összhangban – a koordinációt szolgáló eljárást:
– vagy a 2.1. keretmegállapodás tervezetében hivatkozott általános célú Bizottságot jelölik ki a koordináció ellátására;
– vagy a jelen megállapodás céljait szolgáló külön konzultatív csoport létesítéséről intézkednek;
– vagy egyszerűen az érintett hatóságok közötti közvetlen kétoldalú szerződések útján határozzák meg azt.
Egyeztetés
5. § A Csoport minden tagja (mindegyik fél, ha nincs csoport) felhívhatja a Csoport (a másik fél, ha nincs csoport) figyelmét olyan esetre, amely során véleménye szerint a megállapodást nem tartották be:
– nem volt előzetes konzultáció;
– a megtett intézkedések nem felelnek meg a megállapodásnak, vagy
– nem került sor a megállapodás céljai eléréséhez szükséges intézkedések megtételére.
Ha a Felek nem tudnak megállapodni, a vitát az Egyeztető Testülethez utalják, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítására kapott felhatalmazást.
Ellenőrző Testület
6. § A Felek megállapodhatnak egy külön Ellenőrző Testület felállításában, amely biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését. Ez a testület az egyes Felek által kijelölt, egyenlő számú szakértőből, valamint egy semleges szakértőből áll, akinek kijelöléséről vagy kijelölésének módjáról előzetesen rendelkezni kell.
Az Ellenőrző Testület véleményt nyilvánít a megállapodás fenntartásáról, s véleményét nyilvánosságra hozhatja.
7. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás aláírásáról, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy az egyik állam helyi hatósága csatlakozhat egy másik állam polgári jogi társaságához ugyanazon szabályok és feltételek szerint, mint amelyek a helyi hatóság államában a magánjogi/polgári jogi társasági tagságra vonatkoznak. Ha jelenleg nem ez a helyzet, akkor ezt a lehetőséget kifejezetten biztosítani kell államközi megállapodás révén a két érintett állam között (lásd az 1.3. és az 1.4. államközi mintamegállapodásokat).
A polgári jogi társaságok rendes körülmények között azon ország belső joga szerint működnek, ahol székhelyük van. Az alábbi lista felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyeket törvényi rendelkezés hiányában a társaság alapító okiratába kell belefoglalni. A Konzultatív Bizottságra vonatkozó rendelkezések (lásd a 2.1. keretmegállapodást) szintén alkalmazhatók mutatis mutandis az ilyen típusú társaságokra.
A társaság alapító okiratában rögzíteni kell:
1. (a társaság) alapító tagjait és az új tagok felvételének feltételeit;
2. nevét, székhelyét és jogi formáját (a vonatkozó belső jogszabályra való hivatkozással);
3. célkitűzéseit, azok elérésének módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;
4. testületeit, különösen közgyűlésének hatáskörét és működésének módját (képviselet és szavazás);
5. az ügyvezető igazgatók vagy a vezető tisztségviselők kinevezését, és azok hatáskörét;
6. a tagok felelősségének mértékét harmadik személlyel szemben;
7. az alapító okirat módosításának és a szervezet feloszlatásának a feltételeit;
8. a felek kötelezettségvállalását arra nézve, hogy tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a határmenti szervezet létrehozásáról, és hogy az alapító okirat szövegét a rendelkezésére bocsátják.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy a helyi hatóságoknak jogában áll ilyen szerződést kötni más országok helyi hatóságaival. Ahol ez nem áll fenn, a lehetőséget kifejezetten biztosítani kell egy államközi megállapodás keretében (lásd az 1.4. mintamegállapodást).
Ez olyan típusú szerződés, amelyet a helyi hatóságok felhasználhatnak értékesítésre, lízingre, munkaszerződésekre, áruk vagy szolgáltatások szállítására, üzemeltetési koncessziók nyújtására stb. A „magánjogi” szerződések helyi hatóságok által történő igénybevételét a belső jog és a joggyakorlat különböző mértékben teszi lehetővé, ezért nehéz meghúzni a határt a „közjogi” és a „magánjogi” szerződések között. Mindazonáltal, az egyes országokban uralkodó értelmezés szerint feltételezhető, hogy az ilyen típusú szerződés ott vehető igénybe, ahol a megállapodás kereskedelmi vagy gazdasági típusú tevékenységre vonatkozik, amelyre egy magánszemély vagy testület úgyszintén szerződhetne. Olyan tevékenységek esetében, amelyek a helyi hatóságok intézkedését foglalják magukban, a közhatóságoknak fenntartott tevékenység köréből a „közjogi” keretszerződésben (lásd a 2.5. pontot) rögzített kiegészítő rendelkezéseket szem előtt kell tartani az alábbi kikötések mellett:
Felek
Az 1. § nevezi meg a Feleket (és azt, hogy a megállapodás nyitott-e más helyi hatóságok számára).
A 2. § határozza meg a szerződés általános tartalmát, így különösen a kedvezményezetteket és a feltételeket. Adott esetben meghatározhatják a szükséges fenntartásokat például a felettes hatóságok engedélyezése tekintetében, ha ez érinti a szerződés alkalmazhatóságát.
A szerződés tárgya
A 3. § határozza meg a szerződés tárgyát az alábbiakra hivatkozással:
– a sajátos ügyek;
– a földrajzi területek;
– a korporatív testületek (helyhatóságok, helyi hatáskört is gyakorló országos testületek stb.);
– a sajátos jogi formák.
A 4. § határozza meg a szerződés időtartamát, a meghosszabbítás feltételeit és a teljesítés idejét.
Jogi és pénzügyi rendelkezések
Az 5. § jelzi a szerződés aláírásának és teljesítésének helyét és rögzíti az alkalmazandó jogágat és az alkalmazandó jogszabályt (nemzetközi magánjog).
A 6. § foglalkozik a pénzügyi kérdésekkel pl. a pénznem meghatározásával, amelyben a fizetés teljesítendő, és az ármegállapítás módjával a hosszú távú szolgáltatások esetében, valamint a biztosítással.
Választottbíróság
A 7. § rögzíti – adott esetben – az egyeztetési eljárás és a választottbírósági eljárás ügyrendjét.
Választottbíróság esetén annak összetétele az alábbiak szerint alakul:
– az ellentétes értékű Felek mindegyike (variáns: azon közigazgatási bíróságok elnökei, amelyek illetékesek a Felek mindegyike vonatkozásában) kijelöl egy választottbírósági tagot és a Felek együttesen kijelölnek egy vagy két független tagot úgy, hogy a tagok száma páratlan legyen;
– ha a választottbíróság tagjainak száma páros, szavazategyenlőség esetén a független tag szavazata lesz a döntő.
A szerződés módosítása és megszűnése
A 8. § részletezi azokat a szabályokat, amelyek a szerződés módosítása vagy megszűnése esetén alkalmazandók.
9. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és rendelkezésére bocsátják ennek szövegét.
Bevezető megjegyzés: Az ilyen típusú szerződés annyiban hasonlít a 2.4. pontban említett („magánjogi”) szerződésekhez, amennyiben ez is sajátos célokra vonatkozik.
Ez a szerződéstípus részletesebben foglalkozik a közszolgáltatásokra vagy közszolgáltatókra vonatkozó koncessziókkal, szerződésekkel (vagy olyan szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel, amelyek „közszolgáltatásnak vagy közszolgáltatóknak” tekintendők az egyik érintett ország részéről), vagy az egyik hatóság részéről a határ túloldalán lévő másik számára nyújtandó anyagi hozzájárulás feltételeivel. *
Az ilyen közkoncessziók sajátos kockázatokkal és kötelezettségekkel járnak a biztosított közszolgáltatások tekintetében, amelyek a „magánjogi keretszerződésben feltüntetetteken túlmenően további kikötések rögzítését is megkívánják a szerződésben.
Az ilyen típusú „határmenti” szerződések nem minden országban megengedettek. Ennek következtében az ilyen szerződéskötést és annak feltételeit gyakran rögzíteni kell előbb egy államközi megállapodásban (lásd az 1.4. mintamegállapodást).
Egy ilyen szerződéskötés, amely elég egyszerű ahhoz, hogy létrehozására és végrehajtására sor kerüljön, bizonyos esetekben életre hívhatja a „Helyi Hatóságok Határmenti Közös Szervezetét” (lásd 2.6.), amely egyéb jogi problémákat vet fel.
Szerződési feltételek
Ahol a szerződés magában foglalja köztulajdon, közszolgáltatás vagy egyéb ellátás létesítését vagy kezelését, amely legalább az egyik országban helyi hatósághoz tartozik, az érintett ország jogszabályai szerint meg kell határozni a szerződéses garanciákat.
A szerződés – ahol szükséges – tartalmazza az alábbi sajátos feltételeket is:
1. A szóban forgó létesítmény vagy szolgáltatás létesítését, vagy működését szabályozó rendelkezéseket (pl. menetrend díjak, használati feltételek stb.);
2. a létesítmény vagy szolgáltatás felállítását szabályozó sajátos feltételeket (pl. a szükséges engedélyek, eljárás stb.);
3. a létesítmény vagy szolgáltatás szerződéses feltételeit;
4. a szerződés közérdekből és pénzügyi szempontokból történő módosításának eljárását;
5. a létesítmény vagy szolgáltatás fogyasztói és az üzemeltető közötti kapcsolatokat (pl. hozzájárulási feltételek, díjak stb.);
6. a szerződéstől való elállást, annak felmondását vagy megszűnését.
E sajátos követelményeken túl a „magánjogi” keretszerződésben (2.4.) rögzített feltételek is alkalmazandók.
Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy számos helyi hatóság közösen létrehozhat jogszabályokban meghatározott szervezeteket valamilyen közhasznú szolgáltatás vagy létesítmény biztosítására és működtetésére.
Egy ilyen társaság/közös szervezet megalakítása és működése főleg azoktól az alkalmazandó jogszabályoktól és a megelőző államközi megállapodásoktól függ, melyek erre az együttműködési formára felhatalmazást tartalmaznak (lásd az 1.5. mintamegállapodást).
Az alábbiakban listát közlünk azokról a rendelkezésekről, amelyeket az alapító okiratnak tartalmaznia kell, amennyiben azokat a vonatkozó jogszabályok nem foglalják magukban. A társaság alapító okiratának – inter alia – részletezni kell:
1. a társaság alapító tagjainak nevét és azokat a feltételeket, amelyek mellett új tagok csatlakozhatnak;
2. a társaság nevét, székhelyét, fennállási idejét és jogi státusát (utalással arra a jogszabályra, amely a jogi státussal felruházza);
3. a társaság tevékenységi körét, annak gyakorlási módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;
4. azt a módot, ahogyan a bejegyzett tőke képzése történik;
5. a tagok felelősségének mértékét és korlátait;
6. a társaság vezetőinek vagy igazgatóinak kinevezési (kijelölési) és felmentési eljárását, valamint jogkörüket;
7. a társaság kapcsolatát tagjaival, harmadik személlyel, felsőbb hatóságokkal, különösen a költségvetéssel, a mérleggel és az elszámolással kapcsolatos tájékoztatást illetően;
8. a pénzügyi és műszaki ellenőrzést ellátó személyek felelősségét és az ilyen ellenőrzésekből eredő jelentéseket;
9. a társasági alapító okirat módosításának és a társaság feloszlatásának a feltételeit;
10. a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket;
11. a nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.”
3. § *
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit azonban 1994. június hó 22. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) * A törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter gondoskodik.
