1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
attól az óhajtól vezérelve, hogy kölcsönös bűnügyi jogsegély révén javítsák együttműködésüket a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és üldözésében,
megállapodtak az alábbiakban:
1. A Szerződő Felek a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelően kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával kapcsolatban és a büntető ügyekkel kapcsolatos ügyészi és bírósági eljárásokban.
1/A. * a) Kölcsönös jogsegélyt nyújtanak továbbá a nemzeti közigazgatási hatóság számára is, ha az valamely cselekményt a büntetőeljárás megindítása vagy a nyomozó, illetve bűnüldöző hatóságokhoz történő áttétele céljából vizsgál az ilyen vizsgálatok elvégzésére vonatkozó különleges közigazgatási vagy szabálysértési hatásköre alapján. Ugyanilyen feltételekkel más közigazgatási hatóságok számára is nyújtható kölcsönös jogsegély. Nem nyújtható jogsegély olyan ügyekben, amelyekben a közigazgatási hatóság megítélése szerint nem indul büntetőeljárás, illetve nem következik az ügy más hatóságokhoz történő áttétele.
b) Az e bekezdés szerinti jogsegély iránti kérelmeket a központi hatóságok, vagy a központi hatóságok megállapodása alapján kijelölt más hatóságok között kell továbbítani.
2. A jogsegély magába foglalja:
a) személyek tanúkénti kihallgatását és nyilatkozatainak beszerzését;
b) okiratok, egyéb dokumentumok és tárgyi bizonyítékok megküldését;
c) okiratok kézbesítését;
d) személyek lakhelyének vagy személyazonosságának megállapítását, illetve dolgok feltalálási helyének megállapítását vagy azonosítását;
e) fogva levő személyek átszállítását tanúkénti kihallgatás végett avagy más célból;
f) házkutatás vagy lefoglalás iránti jogsegélykérelmek teljesítését;
g) vagyoni értékek zárolását;
h) jogsegélyt az elkobzásra, a kár megtérítésére és a pénzbüntetés végrehajtására irányuló eljárásokban;
i) bármely egyéb olyan jogsegélyt, amelyet a megkeresett állam joga nem tilt.
3. Jogsegélyt kell nyújtani tekintet nélkül arra, hogy a megkereső államban folyó nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás tárgyát képező magatartás a megkeresett állam joga szerint bűncselekménynek minősül-e.
4. A jelen szerződés célja kizárólag a Felek közötti jogsegély szabályozása. E szerződés rendelkezései magánszemélynek nem adnak jogot bizonyíték megszerzésére, megtagadására vagy kizárására, avagy a jogsegély iránti kérelem teljesítésének megakadályozására.
1. Mindegyik Szerződő Fél központi hatósággal rendelkezik a jelen szerződés szerinti kérelmek előterjesztésére és fogadására.
2. A Magyar Köztársaság részéről központi hatóság az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész vagy az általuk kijelölt személyek. Az Amerikai Egyesült Államok részéről központi hatóság a szövetségi igazságügyminiszter (Attorney General) vagy azok a személyek, akiket a szövetségi igazságügyminiszter jelölt ki.
3. A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a jelen szerződés alkalmazásával kapcsolatban.
1. A megkeresett állam központi hatósága megtagadhatja a jogsegélyt, ha
a) a kérelem politikai bűncselekménnyel kapcsolatos;
b) a kérelem olyan katonai bűncselekménnyel kapcsolatos, amely nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;
c) a kérelem teljesítése sértené a megkeresett állam szuverenitását, biztonságát vagy hasonló fontos érdekét; vagy
d) a kérelem nem felel meg a 4. Cikk rendelkezéseinek.
2. Mielőtt a jogsegélyt ezen cikk alapján a megkeresett állam központi hatósága megtagadná, köteles konzultálni a megkereső állam központi hatóságával annak mérlegelése érdekében, hogy a jogsegély az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a megkereső állam elfogadja azt, hogy jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék, a feltételeknek eleget kell tennie.
3. Ha a megkeresett állam központi hatósága a jogsegélyt megtagadja, a megtagadás indokairól a megkereső államot tájékoztatni köteles.
1. * a) A jogsegély iránti kérelmek és az azokhoz kapcsolódó közlések gyors távközlési eszközök – beleértve a faxot vagy az e-mailt – útján is előterjeszthetők és megválaszolhatók; a megkeresett állam kérésére ezekről utólag hivatalos megerősítést kell küldeni.
b) Sürgős esetekben a kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket szóban is elő lehet terjeszteni, de a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése hiányában ezeket tíz napon belül írásban meg kell erősíteni.
c) A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő megállapodás.
2. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) annak a hatóságnak a megnevezését, amely azt a nyomozást, ügyészi vagy bírósági eljárást folytatja, amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;
b) az ügy tárgyának és a nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás lényegének ismertetését, beleértve az ügyre vonatkozó konkrét törvényi tényállásokat is;
c) a kért bizonyíték, tájékoztatás vagy egyéb jogsegély megjelölését;
d) nyilatkozatot arról, hogy a bizonyítékot, tájékoztatást vagy egyéb jogsegélyt milyen célra kérik.
3. A szükséges és lehetséges mértékben a kérelemnek ugyancsak tartalmaznia kell:
a) tájékoztatást bármely olyan személy lakhelyéről és személyi adatairól, akitől bizonyítékot várnak;
b) kézbesítés esetén tájékoztatást a címzett személyi adatairól és lakhelyéről, e személy eljárásbeli minőségéről és arról, hogy a kézbesítést milyen módon kell teljesíteni;
c) feltalálandó személy, illetve dolog esetén tájékoztatást az azonosítást lehetővé tevő adatokról és a feltalálási helyekről;
d) átkutatandó hely vagy személy és lefoglalandó dolgok esetén ezek pontos megjelölését;
e) vallomás vagy nyilatkozat esetében a kihallgatás és a rögzítés követendő módjára vonatkozó közlést;
f) annak megjelölését, hogy a tanút mire nézve kell kihallgatni, ami magába foglalhatja a tanúnak felteendő kérdések felsorolását is;
g) a kérelem teljesítése során követendő bármely különleges eljárás ismertetését;
h) tájékoztatást azokról a térítésekről és kiadásokról, amelyek megfizetésére a megkereső államban megjelenni kért személy jogosult lesz;
i) bármely olyan információt, amely a kérelem teljesítésének megkönnyítése céljából a megkeresett állam tudomására hozható.
1. A megkeresett állam központi hatósága a kérelmet köteles haladéktalanul teljesíteni, vagy ha annak helye van, megküldeni az arra illetékes igazságügyi hatóságnak. A megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek hatáskörükön belül mindent megtenni a kérelem teljesítése érdekében. A megkeresett állam igazságügyi hatóságainak hatáskörrel kell rendelkezniük idézés, házkutatást elrendelő határozat vagy a kérelem teljesítése érdekében szükséges egyéb határozat kibocsátására.
2. Amennyiben annak szükségessége merül fel, a kérelmet a megkeresett állam központi hatósága által kijelölt személyek terjesztik a megfelelő hatóság elé.
3. A kérelmeket a megkeresett állam jogának megfelelően kell végrehajtani, kivéve, ha a jelen szerződés másként rendelkezik. A kérelmet az abban megjelölt módon kell végrehajtani, amennyiben azt a megkeresett állam joga nem tiltja.
4. Ha a megkeresett állam központi hatóságának megítélése szerint a kérelem teljesítése az államában folyamatban levő bűnügyi nyomozást, ügyészi vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolná, a kérelem teljesítését elhalaszthatja, vagy a megkereső állam központi hatóságával történt konzultálás után meghatározott feltélekhez kötheti. Ha a megkereső állam a kérelem teljesítését feltételekhez kötötten elfogadja, a feltételeknek eleget kell tennie.
5. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam központi hatósága kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.
6. A megkeresett állam központi hatósága köteles választ adni a megkereső állam központi hatóságának, ha az alapos okkal kér felvilágosítást a jogsegély iránti kérelem végrehajtásának állásáról.
7. A megkeresett állam központi hatósága köteles haladéktalanul tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a jogsegély iránti kérelem végrehajtásának eredményéről. Ha a kérelem teljesítése késedelmet vagy halasztást szenved, a megkeresett állam központi hatósága köteles a megkereső állam központi hatóságát tájékoztatni a késedelem vagy halasztás okáról.
1. A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10., és 11. cikk alkalmazása során felmerült szakértői díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és térítéseket a megkereső állam viseli.
2. Ezen túlmenően, a megkereső és a megkeresett állam eltérő megállapodása hiányában a videoátvitel létrehozásával és szolgáltatásával járó költségeket a megkereső állam viseli a 17/C. cikknek megfelelően. A jogsegélynyújtás során felmerülő egyéb költségek (beleértve a részvevőknek a megkeresett államba történő utazása költségeit) viselése a jelen cikk 1. bekezdése szerint történik.
1. A megkeresett állam kikötheti, hogy a megkereső állam a megkeresett államtól kapott bizonyíték vagy adat felhasználását a következő célokra korlátozza:
a) az általa folytatott nyomozás és büntetőeljárás céljára;
b) a közbiztonságát fenyegető közvetlen és komoly veszély megelőzésére;
c) azokra a nyomozásokhoz vagy bírósági eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nem büntetőbírósági vagy közigazgatási eljárásaira:
(i) amelyek az a) pontban szerepelnek, vagy
(ii) amelyekben az 1. cikk 1/A. bekezdése alapján nyújtottak kölcsönös jogsegélyt;
d) bármely más célra abban az esetben, ha az információt vagy bizonyítékot nyilvánosságra hozták annak az eljárásnak a keretében, amellyel kapcsolatban azt továbbították, illetve az a), b) és c) pontban szereplő esetek bármelyikében; és
e) bármely más célra kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával.
2. a) E cikk nem érinti a megkeresett államnak a kölcsönös jogsegély szerződés szerinti jogosultságát arra, hogy további feltételeket szabjon egyes esetekben, ha az adott jogsegély iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetett teljesíteni. Amennyiben e pont alapján további feltételeket szabnak, a megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról.
b) A megkeresett állam a bizonyíték vagy adat átadásának az a) pont szerinti feltételeként nem szabhat általános korlátozásokat a megkereső államnak a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogi előírásai tekintetében.
3. Amennyiben a megkereső állam részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett államnak olyan körülmények jutnak a tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a megkeresett állam konzultálhat a megkereső állammal annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és adat védelme milyen mértékben lehetséges.
4. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a megkereső államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.
A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles tájékoztatni a megkereső államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.
1. Azt a személyt, akitől a megkeresett államban a jelen szerződés alkalmazásával bizonyítékot kívánnak beszerezni, szükség esetén kényszerítő intézkedések alkalmazásával kell rászorítani a megjelenésre és a vallomástételre, illetve valamely dolog – egyebek mellett okiratok, dokumentumok és tárgyi bizonyítékok – bemutatására.
2. Kérelemre a megkeresett állam központi hatósága köteles előzetesen közölni a jelen szerződés alapján foganatosítandó tanúkihallgatás vagy bizonyítási cselekmény idejét és helyét.
3. A megkeresett állam köteles engedélyezni, hogy a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek jelen legyenek a kérelem végrehajtása során, és lehetővé tenni, hogy e személyek kérdéseket intézzenek a vallomást tevő vagy bizonyítékot szolgáltató személyhez.
4. Abban az esetben, ha az 1. bekezdésben említett személy a megkeresett állam joga alapján fennálló mentességre, tanúskodási képesség hiányára vagy személyes jogosultságra hivatkozik, ennek kérdésében a megkeresett állam igazságügyi hatóságai döntenek. Ha azonban az ilyen személy azt állítja, hogy tanúkénti vallomástétele a megkereső állam joga szerint fennálló mentességbe, tanúskodási képesség hiányába vagy személyes jogosultságba ütközik, a tanúkihallgatást vagy az egyéb bizonyíték beszerzését foganatosítani kell, és a bejelentést a megkereső állam központi hatóságának tudomására kell hozni e kérdésnek a megkereső állam hatóságai által történő eldöntése végett.
5. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, bármely dolog, amelyet a megkeresett államban a jelen szerződés alkalmazásával bizonyítékul szereztek be, avagy a jelen cikk alapján tett tanúvallomás tárgyát képezte, tanúsítvánnyal hitelesíthető, ideértve üzleti dokumentumok esetében a hitelességnek a jelen szerződés mellékletében szereplő A Minta szerinti formában történő tanúsítását. Az A Minta alkalmazásával hitelesített okiratokat a bennük foglaltak valóságának igazolására a megkereső államban bizonyítékként kell elfogadni.
1. A megkeresett állam köteles a megkereső államnak megküldeni a megkeresett állam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságának birtokában levő, bármely módon rögzített, a nyilvánosság számára hozzáférhető okiratok, feljegyzések és tájékoztatások másolatát.
2. A megkeresett állam a közigazgatási és igazságügyi hatóságai birtokában levő, bármely módon rögzített, de a nyilvánosság számára nem hozzáférhető okiratok, feljegyzések és tájékoztatások másolatát ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel küldheti meg, ahogyan az ilyen másolatok saját jogalkalmazó vagy igazságügyi hatóságai részére hozzáférhetők lennének. A megkeresett állam a jelen bekezdés alapján a kérelem teljesítését belátása szerint részben vagy egészben megtagadhatja.
3. A hivatalos feljegyzések a jelen cikk alkalmazásakor a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt egyezmény rendelkezései szerint hitelesíthetők. További hitelesítés nem szükséges. A jelen bekezdés szerint hitelesített okiratokat a megkereső államban bizonyítékként kell elfogadni.
A megkeresett állam köteles a területén található személyt felhívni a megkereső állam megfelelő hatóságai előtt történő megjelenésre. A megkereső állam köteles azt közölni, hogy a költségeket milyen mértékben fogja megtéríteni. A megkeresett állam központi hatósága köteles haladéktalanul tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a megjelenni kért személy válaszáról.
1. Azt a megkeresett államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a jelen szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából szükséges, e célból a megkeresett államból át kell szállítani, ha mind az érintett személy, mind a megkeresett állam hozzájárul az átszállításhoz.
2. Azt, a megkereső államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a megkeresett államban a jelen szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából szükséges, e célból a megkereső államból át lehet szállítani, ha ahhoz az érintett személy hozzájárul, és abban a két állam központi hatósága egyetért.
3. A jelen cikk alkalmazása során:
a) a fogadó állam joga és kötelessége fogva tartani az átszállított személyt, hacsak a küldő állam másra nem jogosította fel;
b) a fogadó állam köteles visszaszállítani az átszállított személyt a küldő államba, amint a körülmények lehetővé teszik, vagy annak megfelelően, ahogy a két központi hatóság megállapodott;
c) a fogadó államnak nem kell kérnie kiadatási eljárás kezdeményezését a küldő államtól az átszállított személy visszaszállítása érdekében;
d) az átszállított személyre a küldő államban kiszabott büntetésbe be kell számítani a fogadó államban fogva tartásban töltött időt.
1. A megkereső állam központi hatósága belátása szerint dönthet úgy, hogy a 10. és 11. Cikk alapján a megkereső államban megjelenő személy a megkeresett államból történt elindulását megelőzően megvalósított cselekmény vagy meghozott ítélet kapcsán eljárás alá nem vonható, vagy őrizetbe vételének vagy személyes szabadsága egyéb módon történő korlátozásának nincs helye.
2. A mentesség megszűnik az attól a naptól számított tizenöt nap elteltével, amelyen a megkereső állam központi hatósága arról értesítette a megkeresett állam központi hatóságát, hogy az érintett személy jelenlétére már nem tart igényt, vagy ha e személy a megkereső államot elhagyta ugyan, de oda utóbb önként visszatért.
A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítása és azonosítása érdekében.
1. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a megkereső állam által a jelen szerződés rendelkezései alapján előterjesztett jogsegély iránti kérelemmel összefüggő vagy annak részét képező iratok kézbesítése érdekében.
2. A megkereső állam a hatóságai előtti személyes megjelenést igénylő irat kézbesítése iránti kérelmet köteles a megkeresett államnak a megjelenésre kitűzött napot megelőzően kellő időben előterjeszteni.
3. A megkeresett állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait köteles a kérelemben meghatározott módon visszaküldeni.
1. A megkeresett állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra és lefoglalásra, valamint dolgok – beleértve egyebek mellett okiratok, dokumentumok és tárgyi bizonyítékok – a megkereső állam részére történő megküldésére irányuló kérelmeket, ha a kérelem tartalmazza azokat az adatokat, amelyekre figyelemmel a megkeresett állam joga szerint ilyen eljárási cselekménynek helye van.
2. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, a megkeresett állam minden olyan tisztségviselője, aki a lefoglalt dolgot megőrzésében tartotta, köteles a jelen szerződés mellékletében található B Mintát használva tanúsítani a megőrzés állandóságát, a dolog azonosságának megállapításához szükséges adatokat és a dolog állapotának sértetlenségét. További hitelesítés nem szükséges. A tanúsítványokat a bennük foglaltak valóságának igazolására bizonyítékként kell elfogadni a megkereső államban.
3. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a megkereső állam harmadik személynek az átszállítandó dologra vonatkozó érdekei védelme érdekében szükségesnek ítélt kikötéseket és feltételeket fogadjon el.
Amennyiben a megkeresett állam központi hatósága úgy kívánja, a megkereső állam központi hatósága köteles a jelen szerződés alapján előterjesztett jogsegély iránti kérelem teljesítése keretében rendelkezésére bocsátott okiratokat, dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat a lehetséges legrövidebb időn belül visszaküldeni.
1. Ha az egyik Szerződő Fél központi hatósága a másik Fél területén található, és annak joga szerint elkobozható vagy egyébként lefoglalás alá eső, bűncselekményből származó vagyoni előnyről vagy bűncselekmény eszközét képező dologról szerez tudomást, erről tájékoztathatja a másik Fél központi hatóságát. Amennyiben a másik Fél ezek tekintetében joghatósággal bír, a tájékoztatást saját hatóságai elé terjeszti annak eldöntése végett, hogy van-e helye intézkedésnek. E hatóságok saját országuk joga alapján döntenek, és kötelesek a másik Felet központi hatóságukon keresztül tájékoztatni intézkedésükről.
2. A Szerződő Felek a saját joguk által engedélyezett határokon belül kötelesek kölcsönösen jogsegélyt nyújtani egymásnak a bűncselekményből származó vagyoni előny és a bűncselekmény eszközét képező dolog elkobzására, a sértett kárának megtérítésére, valamint a büntető ítéletekben kiszabott pénzbüntetések végrehajtására irányuló eljárásokban. Ez magában foglalhatja a bűncselekményből származó vagyoni előnnyel és a bűncselekmény eszközével való rendelkezés ideiglenes megakadályozását biztosító, további eljárásig hatályos intézkedések foganatosítását is.
3. A megkeresett állam az ellenőrzése alatt álló, bűncselekményből származó elkobzott vagyoni előnnyel vagy bűncselekmény eszközét képező elkobzott dologgal saját joga szerint rendelkezik. Joga által megengedett határok között és az általa szükségesnek ítélt feltételekkel bármelyik Fél átadhatja az elkobzott vagyoni értéket vagy az értékesítés folytán helyébe lépett értéket a másik Félnek.
1. a) A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok tudomással bírnak-e arról, hogy egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt, azonosított természetes vagy jogi személy rendelkezik-e bankszámlával vagy számlákkal. A megkeresett állam a vizsgálat eredményeit késedelem nélkül közli a megkereső állammal.
b) Az a) pontban meghatározott intézkedések megtehetők a következők megállapítása érdekében is:
(i) bűncselekmény elkövetésével vádolt, vagy abban más módon érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok,
(ii) bankrendszeren kívüli pénzintézetek birtokában lévő adatok, illetve
(iii) számlákhoz nem kapcsolódó pénzügyi műveletek.
2. A jelen szerződés 4. cikk 2. bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a jelen cikk 1. bekezdésében leírt adatokra vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a természetes vagy jogi személynek az ilyen számlák vagy műveletek helyének megállapításához szükséges azonosító adatai; továbbá
b) a megkeresett állam illetékes hatósága számára elegendő információ arról, hogy
(i) fennáll az alapos gyanú, hogy az érintett természetes vagy jogi személy bűncselekmény elkövetésében vett részt, és hogy a megkeresett állam területén található bankok vagy bankrendszeren kívüli pénzintézetek rendelkeznek a kért adattal, valamint
(ii) megállapítható, hogy a kért adat a nyomozással vagy büntetőeljárással kapcsolatos;
c) lehetőség szerint arra vonatkozó információk, hogy melyik bank vagy bankrendszeren kívüli pénzintézet lehet érintett, illetve egyéb olyan információ, amelynek elérhetősége segítheti a vizsgálat körének szűkítését.
3. Az e cikk szerinti jogsegély iránti kérelmeket a következő hatóságok terjesztik elő és fogadják:
a) a Magyar Köztársaság részéről a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, amennyiben azonban a Magyar Köztársaságból érkező kérelmet olyan ügyben terjesztik elő, amely bíróság előtt van folyamatban, a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium továbbítja;
b) az Amerikai Egyesült Államok részéről
(i) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Kábítószer-végrehajtási Felügyeletének a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;
(ii) az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;
(iii) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Szövetségi Nyomozó Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, minden más ügyben.
A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a jelen bekezdés szerinti kijelöléseiket az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják.
4. A Magyar Köztársaság a jelen cikk alapján olyan bűncselekmények tekintetében nyújt jogsegélyt, amelyek mind a megkeresett, mind a megkereső állam törvényei szerint büntetendők. Az Amerikai Egyesült Államok a jelen cikk alapján olyan, pénzmosással vagy terrorista tevékenységgel összefüggő cselekményeket illetően nyújt jogsegélyt, amelyek mindkét állam törvényei szerint büntetendők, valamint olyan más bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek köréről a Magyar Köztársaság számára értesítést küld.
5. A megkeresett állam az e cikk alapján azonosított számlákra, illetve tranzakciókra vonatkozó nyilvántartások megküldése iránti kérelmeket a jelen szerződés egyéb rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.
1. Közös nyomozó csoportok hozhatók létre és működtethetők a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok területén az Európai Unió egy vagy több tagállamát és az Amerikai Egyesült Államokat érintő nyomozások vagy büntetőeljárások megkönnyítése érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelőnek ítéli.
2. A csoport működésére vonatkozó szabályokat, úgy mint a csoport összetételét, működésének időtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport egy államból kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott nyomozati tevékenységekben az érintett államok által kijelölt, a bűncselekmények üldözéséért vagy nyomozásáért felelős illetékes hatóságok megegyezéssel állapítják meg.
3. Az érintett államok által kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a csoport létrehozása és működtetése érdekében, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügy kivételes összetettsége, kiterjedtsége vagy más körülmény miatt néhány vagy valamennyi szempontból központosított egyeztetésre van szükség; ilyenkor az államok ennek érdekében egyéb megfelelő érintkezési módban állapodhatnak meg.
4. Amennyiben a közös nyomozó csoportnak a csoportot létrehozó valamely állam területén nyomozati cselekményeket kell végeznie, a csoport ezen államból delegált tagja kérheti saját illetékes hatóságait az említett intézkedések megtételére anélkül, hogy a másik államnak kölcsönös jogsegély iránti kérelmet kellene előterjesztenie. Az adott államban a kért intézkedés ugyanazon jogi keretek betartása mellett végezhető el, mint amelyek betartása az állam hazai nyomozati intézkedéseinek elvégzéséhez szükséges.
1. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között a videoátviteli technológia alkalmazása igénybe vehető vallomás felvételéhez olyan eljárásokban, amelyekben a megkeresett államban tartózkodó tanú vagy szakértő meghallgatásához kölcsönös jogsegélyt lehet igénybe venni. Az ilyen eljárásra vonatkozó szabályokat – amennyiben ez a cikk eltérően nem rendelkezik – a jelen szerződés egyéb rendelkezései határozzák meg.
2. A megkereső és megkeresett állam konzultációt folytathat a megkeresés teljesítése során esetleg felmerülő jogi, műszaki vagy logisztikai kérdések megoldásának elősegítése érdekében.
3. A megkereső állam jogszabályai szerinti bármely joghatóság sérelme nélkül, a tanú vagy szakértő részéről a videokonferencia során tett, szándékosan hamis nyilatkozat vagy egyéb meg nem engedett magatartás a megkeresett államban ugyanolyan módon büntetendő, mintha azt a hazai eljárás során követték volna el.
4. E cikk nem zárja ki a megkeresett államban a tanúvallomások beszerzésére e szerződés egyéb cikkei alapján rendelkezésre álló egyéb eszközök használatát.
5. A megkeresett állam engedélyezheti a videokonferencia-technológiának a jelen cikk 1. bekezdésében foglalt céloktól eltérő alkalmazását, beleértve személyek vagy tárgyak azonosítását, vagy nyomozati szakaszban nyilatkozatok felvételét.
A jelen szerződésben szabályozott jogsegély és eljárások egyik Szerződő Felet sem gátolják abban, hogy a másik félnek jogsegélyt nyújtson olyan nemzetközi szerződés rendelkezései alapján, amelynek részese avagy belső jogi rendelkezései alapján. A Szerződő Felek jogsegélyt nyújthatnak bármely olyan kétoldalú megegyezés, megállapodás vagy gyakorlat alapján is, amely az adott esetben alkalmazható.
A Szerződő Felek központi hatóságai kölcsönös megállapodásuk szerinti időközönként konzultálnak a jelen szerződés leghatékonyabb alkalmazásának előmozdítása céljából.
1. A jelen szerződést meg kell erősíteni, és a megerősítési okiratokat Washingtonban, a lehetséges legrövidebb időn belül ki kell cserélni.
2. A jelen szerződés a megerősítési okiratok kicserélésekor lép hatályba.
3. A jelen szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. A felmondás a diplomáciai úton előterjesztett nyilatkozat keltétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen szerződést aláírták.
Készült Budapesten, az 1994. év december hónapjának 1. napján, két példányban, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Én (név), a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeinek tudatában kijelentem, hogy a (annak a cégnek a neve, amelytől az okiratokat kérik) alkalmazásában állok, és hivatalos beosztásom (a hivatalos beosztás). Tanúsítom továbbá, hogy a mellékelve csatolt minden egyes dokumentum eredeti példánya vagy az eredeti példányról készült másolata a (annak a cégnek a neve, amelytől az okiratokat kérik) megőrzésében levő dokumentumoknak.
Kijelentem továbbá, hogy
a) ezen dokumentumokat a tartalmuk szerint megtörténtekkel egyidejűleg vagy ahhoz közel eső időben, a tartalmukban feltüntetettek megtörténtéről tudomással bíró személy készítette (vagy a tartalmukban feltüntetettekről tudomással bíró személytől kapott tájékoztatás alapján készültek);
b) ezen dokumentumokat a szabályos üzletvitel menetében vezették;
c) ezen dokumentumok készítése az üzleti tevékenység során szokásos gyakorlat;
d) ha e dokumentumok bármelyike nem eredeti példány, akkor az eredetinek másolata.
| (Aláírás) | (Dátum) | |
Előttem esküvel megerősítve/vagy megerősítve, (név), (igazságügyi tisztviselő), az 19...... év ........................... hónapjának ...... napján.
Én, (név) a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeinek tudatában kijelentem, hogy (ország) Kormányának alkalmazásában beosztásom (beosztás). Az alább felsorolt dolgok (név)-től, (hely)-n, (dátum) napján kerültek megőrzésembe. Az itt felsorolt dolgokat ugyanolyan állapotban adtam át (név) megőrzésébe (hely)-n, (dátum) napján, ahogyan azokat én átvettem (ha eltérő állapotban, lásd alább).
A dolgok leírása:
Változás állapotukban megőrzésem ideje alatt:
Hivatalos pecsét
| Aláírás | ||
| Beosztás | ||
| Hely | ||
| Dátum” |
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 18. napjától kell alkalmazni.
