(A megerősítő okiratok cseréje 1997. február hó 19. napján, Budapesten megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben történő kölcsönös jogsegélyről szóló, Pekingben, 1995. év október hónap 9. napján alárt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) a szuverenitás és az egyenlőség iránti kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján, attól az óhajtól vezettetve, hogy országaik között az együttműködést jogi téren előmozdítsák, elhatározták, hogy szerződést kötnek a polgári és kereskedelmi ügyekben történő kölcsönös jogsegélynyújtásról, és ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték
dr. Vastagh Pált, a Magyar Köztársaság igazságügyminiszterét
és
Xiao Yang-ot, a Kínai Népköztársaság igazságügyminiszterét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint amilyenben az utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárait részesíti.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságaihoz ezen Szerződő Fél állampolgáraira irányadó feltételek mellett fordulhatnak.
(3) E szerződésnek a Szerződő Felek állampolgáraira vonatkozó rendelkezései – kivéve a 3. Cikk – azokra a jogi személyekre is vonatkoznak, amelyek az egyik Szerződő Fél joga szerint alakultak, és székhelyük ennek területén van.
Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén nem kötelezhető perköltség-biztosíték letételére azért, mert külföldi vagy mert belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs.
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan mértékben és ugyanolyan feltételek mellett részesítendők költségmentességben, mint a saját állampolgárok.
(2) Az e cikk (1) bekezdés szerinti költségmentesség megadásához szükséges igazolást a kérelmező személyi és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, melynek területén a kérelmező lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van.
Ha a kérelmezőnek egyik Szerződő Fél területén sincsen lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, elegendő a kérelmező állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet által kiállított igazolás is.
A jogsegélyforgalomban a Szerződő Felek igazságügyi hatóságai az Igazságügyi Minisztériumaik útján érintkeznek egymással.
A 8. Cikk (2) bekezdésében és a 19. Cikk f) pontjában foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a jogsegélykérelmet és az ahhoz csatolt valamennyi iratot a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell elkészíteni, és a megkeresett Szerződő Fél nyelvére vagy angol nyelvre készült fordítással kell ellátni.
A jelen fejezet alkalmazásában
1. kézbesítés: peres és perenkívüli iratok kézbesítése;
2. bizonyításfelvétel: az ügyben érintett felek, tanúk és szakértők meghallgatása, szakértői vizsgálat és szemle foganatosítása, és a bizonyításfelvétellel összefüggő egyéb igazságügyi cselekmények végrehajtása.
(1) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság megjelölése;
b) a megkeresett hatóság megjelölése, amennyiben ismert;
c) az érintett személyek vagy esetleges képviselőjük családi és utóneve, címe; jogi személyek esetében pedig ezek neve és címe.
(2) A bizonyítás felvétele iránti kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell az alábbiakat is:
a) a kérelem tárgyát képező ügy részletes ismertetése;
b) az érintett személyek állampolgársága, foglalkozása, születési helye és ideje,
c) a kérelem jellege és az annak teljesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatás.
(1) A kézbesítési kérelmek teljesítése során a megkeresett hatóság saját országának jogszabályait alkalmazza.
(2) Ha a kézbesítendő irat nincs ellátva a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítással, a megkeresett hatóság csak abban az esetben kézbesíti azt, ha a címzett önként átveszi.
(3) A kézbesítés megtörténtét a megkeresett hatóság jogszabályainak megfelelően kell igazolni, és az igazolásnak tartalmaznia kell a kézbesítés helyét és időpontját.
(4) Ha a kérelemben megjelölt személy a megadott címen nem található, a megkeresett hatóság megteszi a cím megállapításához szükséges intézkedéseket.
(5) Ha a megkeresett hatóság nem tudja teljesíteni a kérelmet, erről tájékoztatja a megkereső hatóságot, és megjelöli a teljesítés akadályának okait is.
(6) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén tartózkodó állampolgáraik részére diplomáciai és konzuli képviseleteik útján is végezhetnek kézbesítést, amennyiben a címzett az iratot önként átveszi.
(1) A kérelem teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el; a megkereső hatóság kívánságára azonban alkalmazhatja a kérelemben megjelölt eljárást is, ha ez saját jogával nem ellenkezik.
(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a kérelem teljesítésére, haladéktalanul továbbítja azt az arra illetékes hatósághoz, és erről a megkereső hatóságot megfelelően tájékoztatja.
(3) Ha a kérelemben megadott cím nem pontos, vagy az érintett személy nem tartózkodik a megadott címen, a megkeresett hatóság kísérletet tesz a pontos cím megállapítására. Amennyiben ez szükséges, a megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kiegészítő tájékoztatás adására kérheti fel.
(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot értesíti a kérelem teljesítésének eredményéről, és csatolja a beszerzett bizonyítékot.
(5) Amennyiben a kérelem nem teljesíthető, a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatósághoz, és megjelöli azokat az okokat, melyek a kérelem teljesítését megakadályozzák.
A megkeresett hatóságok kérelemre kellő időben értesítik a megkereső hatóságokat a bizonyításfelvétel helyéről és idejéről, annak érdekében, hogy azon a megkeresett Szerződő Fél jogával összhangban az érintett felek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehessenek.
(1) A megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt idézésre megjelenő tanú vagy szakértő állampolgárságára tekintet nélkül nem tartható fogva, nem vonható büntetőeljárás alá, és személyes szabadsága semmilyen egyéb módon nem korlátozható a megkereső Szerződő Fél területén, a megkeresett Szerződő Fél területéről való távozását megelőzően elkövetett bűncselekmények vagy meghozott ítélet alapján. Ugyancsak tilos az illető személyt büntetőeljárás alá vonni, fogva tartani, vagy ellene büntetést kiszabni tanúvallomásával vagy szakvéleményével kapcsolatban.
(2) Az előző bekezdésekben meghatározott mentesség hatályát veszti, ha a tanúnak vagy szakértőnek, attól a naptól számítva, melyen az őt megidéző hatóságok tájékoztatták arról, hogy jelenlétére már nincs szükség, harminc egymást követő napból álló idő állt rendelkezésére a távozásra, és ennek ellenére a megkereső Szerződő Fél területén maradt, vagy azt elhagyta ugyan, de oda visszatért. Ebbe az időtartamba nem számít bele az az idő, mely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét rajta kívül álló okból nem tudta elhagyni.
(1) A megkereső hatóság által a tanúnak vagy a szakértőnek fizetendő, az ellátmányt is magában foglaló térítést és a megfizetendő utazási költségeket a tanú vagy szakértő lakóhelyét alapul véve kell számítani olyan módon, hogy azok legalább egyenlőek legyenek a megkereső hatóság államában hatályban lévő díjszabásokban és szabályokban előírt mértékkel.
(2) Kérelemre a megkereső hatóság köteles az utazási költségek vagy az ellátmány teljes összegét vagy egy részét előzetesen kifizetni a tanú vagy szakértő részére.
A kérelem teljesítésére irányuló eljárásban az érintett személy megtagadhatja a tanúvallomás tételét, ha erre
a) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint jogosult vagy köteles; vagy
b) a megkereső Szerződő Fél joga szerint jogosult vagy köteles, és erre nézve utalás történt a kérelemben.
A kézbesítés és a bizonyításfelvétel iránti kérelem megtagadható, ha a megkeresett Szerződő Fél úgy véli, hogy a kérelem teljesítése sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét. A megtagadás okairól mindazonáltal a megkereső Szerződő Felet értesíteni kell.
A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a kézbesítés és a bizonyításfelvétel iránti kérelmeket költség és díj felszámítása nélkül teljesítik; kivéve azokat a költségeket, amelyek a megkeresett hatóság által a kérelem teljesítése során a szakértő vagy tolmács igénybevétele miatt, vagy amelyek a 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges eljárás alkalmazásával merültek fel.
(1) A szerződésben meghatározott feltételek mellett az egyik Szerződő Fél elismeri és végrehajtja a másik Szerződő Fél által hozott alábbi határozatokat:
a) a polgári ügyekben hozott bírósági határozatokat;
b) büntetőügyekben a kártérítési igények tekintetében hozott határozatokat.
(2) Az e cikk szerinti határozatnak minősül a 2. Cikk szerint perköltség-biztosíték adása, vagy a bírósági költségek előlegezése alól mentesített felperest vagy beavatkozót az eljárási költségben marasztaló határozat, valamint a peres felek egyezségét jóváhagyó végzés is.
(3) A szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő bírósági határozatokat abban az esetben kell elismerni és végrehajtani, ha azok a szerződés hatálybalépését követően váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.
A szerződés 16. Cikkében említett határozatokat a következő feltételek mellett ismerik el és hajtják végre,
a) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, az jogerős és végrehajtható;
b) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén az elismerést és a végrehajtást kérik, annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelynek a területén a határozatot hozták, joghatósággal rendelkezik;
c) ha az eljárásban részt nem vett pervesztes felet annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, szabályszerűen megidézték, továbbá, ha a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező pervesztes fél szabályszerűen képviseltethette magát;
d) ha ugyanazon felek közt, ugyanabban az ügyben, annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, bíróság nem hozott korábban jogerős határozatot, vagy ha az említett Szerződő Fél bírósága előtt ugyanabban az ügyben nem indítottak már korábban eljárást;
e) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben azon Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.
A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó kérelmet a felek a határozatok elismerésére és végrehajtására illetékes bíróságnál közvetlenül terjeszthetik elő, vagy az egyik Szerződő Fél bírósága a Szerződés 4. Cikkében meghatározott módon terjesztheti a kérelmet a másik Szerződő Félnek a határozat elismerésére és végrehajtására illetékes bíróságához.
A határozat elismerésére és végrehajtására irányuló kérelmet az alábbi mellékletekkel kell ellátni:
a) az eredeti határozat teljes és hiteles másolata;
b) a határozatnak a pervesztes fél részére való kézbesítéséről szóló igazolás, illetve a kézbesítési igazolást helyettesítő bármely más, hiteles okirat;
c) a határozat jogerőre emelkedését tanúsító igazolás, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;
d) a mulasztó fél távollétében hozott határozat esetén a mulasztó fél szabályszerű idézését tanúsító iratok, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;
e) a cselekvőképtelen fél megfelelő perbeli képviseletét tanúsító iratok, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;
f) a fent említett határozatnak és az iratoknak a megkeresett Szerződő Fél nyelvére készült hiteles fordítása.
(1) A Szerződő Felek bíróságai a határozatok elismerése és végrehajtása során saját belső joguk szerint járnak el.
(2) A Szerződő Felek bíróságai csupán annak megállapítására szorítkoznak, hogy a szerződésben meghatározott feltételek fennállnak-e és nem vizsgálják a határozatok érdemi részét.
(1) A Szerződő Felek tájékoztatást nyújtanak egymásnak a területükön hatályos jogról és érvényben levő gyakorlatról.
(2) A tájékoztatás iránti kérelemben meg kell jelölni a hatóságot, melytől a kérelem származik, és az ügy tárgyát, amellyel kapcsolatban a tájékoztatást kérik.
A szerződés alkalmazása során az egyik Szerződő Fél igazságügyi vagy más illetékes hatóságai által hatáskörüknek és illetékességüknek keretein belül kiállított vagy hitelesített iratok és fordítások, feltéve, hogy azt aláírták és hivatalos bélyegzővel látták el, a másik Szerződő Fél igazságügyi és más hatóságai előtt folyó eljárásban való felhasználás céljából semmiféle további hitelesítésre nem szorulnak.
A jelen szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából fakadó bármely vitát a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.
Ezt a szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten kerül sor. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.
Ez a szerződés határozatlan ideig marad hatályban; azt bármelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton, írásban intézett értesítéssel felbonthatja. Ebben az esetben a szerződés az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.
Készült két példányban, Pekingben, 1995. október 9-én, magyar és kínai nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.
A fentiek hiteléül a két állam meghatalmazottai a szerződést aláírták.
(Aláírások)”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 21. napjától kell alkalmazni.
