(A megerősítő okirat letétbe helyezése 1997. május 6-án megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A jelen Egyezmény aláírói, az Európa Tanács tagállamai,
– tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése,
– tudatában annak a fokozódó aggodalomnak, amelyet a terrorcselekmények számának növekedése okoz,
– attól az óhajtól vezérelve, hogy hatékony rendszabályok kerüljenek alkalmazásra annak érdekében, hogy az ilyen cselekmény elkövetői ne kerülhessék el a felelősségre vonást és a büntetést,
– abban a meggyőződésben, hogy a kiadatás ezen cél elérésének különösen hatékony eszköze,
az alábbiakban állapodtak meg:
A Szerződő Államok közötti kiadatás tekintetében az alábbi bűncselekmények egyike sem tekinthető politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő vagy politikai indítékú bűncselekménynek:
a) a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december 16-án aláírt Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmény;
b) a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montreálban, 1971. szeptember 23-án aláírt Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmény;
c) a nemzetközi védelem alatt álló személyek – beleértve a diplomáciai testületek tagjait – élete, testi épsége vagy szabadsága elleni támadással járó súlyos bűncselekmény;
d) emberrablással, túszejtéssel vagy súlyos, jogellenes fogva tartással járó bűncselekmény;
e) bomba, gránát, rakéta, automata tűzfegyver vagy levélbomba, illetve csomagba rejtett bomba használatával járó bűncselekmény, amennyiben ezek használata embereket veszélyeztet;
f) a fenti bűncselekmények elkövetésének kísérlete vagy az ilyen bűncselekményt elkövető, illetve az elkövetést megkísérlő személlyel való bűnrészesség.
1. A Szerződő Államok közötti kiadatás tekintetében bármely Szerződő Állam dönthet úgy, hogy nem tekinti politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő, illetve politikai indítékú bűncselekménynek az 1. Cikkben említetteken kívüli, azt az erőszak alkalmazásával járó súlyos bűncselekményt, amely személyek élete, testi épsége vagy szabadsága ellen irányul.
2. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó minden, az 1. Cikkben nem említett olyan súlyos bűncselekményre, amely dolog elleni erőszakkal valósul meg, feltéve, hogy a bűncselekmény sok embert veszélyeztetett.
3. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó a fenti bűncselekmények bármelyikének elkövetésére irányuló kísérletre vagy az ilyen bűncselekményt elkövető, illetve az elkövetést megkísérlő személlyel való bűnrészességre.
A Szerződő Államok között alkalmazásra kerülő valamennyi kiadatási szerződés és megállapodás rendelkezései – ideértve az Európai Kiadatási Egyezményt is – módosulnak a Szerződő Államok között oly mértékben, amennyiben összeegyeztethetetlenek a jelen Egyezménnyel.
A jelen Egyezmény alkalmazása körében, az esetben, ha az 1. és 2. Cikkekben említett valamelyik bűncselekményt a Szerződő Államok közötti bármely kiadatási egyezmény vagy szerződés nem minősíti kiadatási cselekménynek, azt kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni.
A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kötelezettséget teremt a kiadatásra, amennyiben a megkeresett Állam alapos okkal feltételezheti, hogy az 1. vagy 2. Cikkekben említett bűncselekmények miatt a kiadatási kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak le, vagy büntetést szabjanak ki, vagy hogy e személy helyzete ezen okok bármelyike miatt súlyosabbá váljon.
1. Valamennyi Szerződő Állam megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek annak érdekében, hogy az 1. Cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó joghatósággal rendelkezzék, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy az illető Állam területén tartózkodik, és amennyiben nem adja ki az illető személyt annak ellenére, hogy egy olyan Szerződő Fél kiadatási kérelmét vette kézhez, amelynek joghatósága a megkeresett Állam jogában ugyancsak létező joghatósági szabályon alapul.
2. Az Egyezmény nem zárja ki a belső joggal összhangban gyakorolt büntető joghatóságot.
Az a Szerződő Állam, amelynek területén az 1. Cikkben említett valamely bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt elfogták, és amelyhez a 6. Cikk 1. bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kiadatási kérelmet terjesztettek elő, amennyiben nem adja ki az illető személyt, indokolatlan késedelem és kivétel nélkül köteles átadni az ügyet saját illetékes hatóságainak büntetőeljárás lefolytatása céljából. Döntésük meghozatalánál ezen hatóságok ugyanúgy járnak el, mint az illető Állam joga alá tartozó bármely egyéb súlyos bűncselekmény esetében.
1. A Szerződő Államok a legszélesebb körű kölcsönös bűnügyi jogsegélyt biztosítják egymásnak az 1. és 2. Cikkekben említett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások tekintetében. Valamennyi esetben a megkeresett Államnak a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó jogát kell alkalmazni. Mindazonáltal a bűnügyi jogsegély nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy a bűncselekmény politikai bűncselekmény, politikai bűncselekménnyel összefüggő cselekmény vagy politikai indítékú bűncselekmény.
2. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kötelezettséget teremt kölcsönös bűnügyi jogsegély biztosítására, amennyiben a megkeresett Állam alapos okkal feltételezheti, hogy az 1. vagy 2. Cikkekben említett bűncselekményekre vonatkozó kölcsönös bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésének az a célja, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak le, vagy büntetést szabjanak ki, vagy pedig hogy e személy helyzete ezen okok bármelyike miatt súlyosabbá válik.
3. A Szerződő Államok között alkalmazásra kerülő valamennyi kölcsönös bűnügyi jogsegélyszerződés vagy megállapodás rendelkezései – ideértve a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről Szóló Európai Egyezményt is – módosulnak a Szerződő Államok között oly mértékben, amennyiben összeegyeztethetetlenek a jelen Egyezménnyel.
1. Az Európa Tanács Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságát folyamatosan tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról.
2. A Bizottság szükség esetén megkönnyíti az Egyezmény alkalmazásából adódó bármely nehézség barátságos rendezését.
1. A Szerződő Államok között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő bármely vita, amely a 9. Cikk 2. bekezdése értelmében nem nyert rendezést, a vitában érintett bármely vitás Fél kérelmére választottbíróság elé kerül. Mindkét Fél kijelöl egy bírót, és a két bíró jelöli ki a választottbíróság elnökét. Amennyiben bármely Fél a választottbírósági eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztését követő három hónapon belül nem jelöli ki saját bíráját, a bírót a másik Fél kérelmére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Elnöke jelöli ki. Amennyiben az Elnök a vitában érintett Felek valamelyikének állampolgára, a feladatot a Bíróság Alelnöke, amennyiben pedig az Alelnök is állampolgára a Felek valamelyikének, a Bíróságnak az a rangidős bírája látja el, aki a Felek egyikének sem állampolgára. Ugyanez az eljárás követendő abban az esetben, ha a választottbírák nem tudnak megegyezni az elnök személyében.
2. A választottbíróság maga állapítja meg eljárásának szabályait. Határozatait többségi szavazással hozza. Döntései véglegesek.
1. A jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai részére aláírásra nyitva áll. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az Egyezmény a harmadik megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezése időpontját követő három hónap elteltével lép hatályba.
3. Olyan aláíró Államok tekintetében, amelyek azt a hatálybalépést követően erősítették meg, fogadták el vagy hagyták jóvá, az Egyezmény a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésének időpontját követő három hónap elteltével lép hatályba.
1. Bármely Állam jogosult az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor meghatározni azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre az Egyezmény hatálya kiterjed.
2. Bármely Állam jogosult a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjeszteni ezen Egyezmény hatályát a nyilatkozatban meghatározott bármely egyéb területre vagy területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek nevében nemzetközi kötelezettség vállalására jogosult.
3. A fenti bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat az illető nyilatkozatban említett bármely terület vonatkozásában visszavonható az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítés útján. Az ilyen visszavonás azonnal vagy az értesítésben megjelölt bármely későbbi időpontban lép hatálya.
1. Bármely Állam jogosult az aláíráskor vagy a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor kinyilvánítani, hogy fenntartja magának az 1. Cikkben említett bármely bűncselekmény vonatkozásában a kiadatás megtagadásának a jogát, amennyiben az illető bűncselekményt politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek vagy politikai indítékú bűncselekménynek tekinti, feltéve, hogy az illető állam vállalja, hogy a bűncselekmény jellegének megítélésekor megfelelően figyelembe veszi annak összes különösen súlyos jellemzőjét, ideértve, hogy:
a) a bűncselekmény sok ember életét és testi épségét vagy szabadságát veszélyeztette, vagy
b) a bűncselekmény annak indítékain kívül álló személyeket érintett, vagy
c) a bűncselekményt különös kegyetlenséggel vagy aljas módon követték el.
2. Bármely Állam jogosult a fenti bekezdéssel összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozat útján, amely visszavonás a nyilatkozat kézhezvételével lép hatályba.
3. Azon Állam, amely a jelen Cikk 1. bekezdésével összhangban fenntartással élt, nem követelheti meg az 1. Cikk alkalmazását más Államoktól; azonban ha fenntartása részleges vagy feltételes, annyiban megkövetelheti az illető Cikk alkalmazását, amennyiben azt magára nézve elfogadta.
Bármely Szerződő Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás azonnal vagy pedig az értesítésben megjelölt későbbi időpontban lép hatályba.
A jelen Egyezmény hatályát veszti az olyan Szerződő Állam vonatkozásában, amely kilép az Európa Tanácsból, vagy amelynek tagsági viszonya az Európa Tanácsban megszűnik.
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait az alábbiakról:
a) az Egyezmény minden aláírásáról;
b) minden megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezéséről;
c) a jelen Egyezmény 11. Cikkével összhangban történt minden hatálybalépésről;
d) a 12. Cikk alapján kézhez vett minden nyilatkozatról vagy értesítésről;
e) a 13. Cikk 1. bekezdése alapján tett minden fenntartásról;
f) minden fenntartásnak a 13. Cikk 2. bekezdése alapján történt visszavonásáról;
g) a 14. Cikk alapján kézhez vett minden értesítésről és az időpontról, amikor az ilyen felmondás hatályba lép;
h) az Egyezmény hatályának a 15. Cikk alapján történt minden megszűnéséről.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Strasbourgban, 1977. január 27-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld mindegyik aláíró Állam részére.”
3. § Az egyezmény megerősítésekor a Magyar Köztársaság az alábbi fenntartást tette az egyezményhez:
„A Magyar Köztársaság fenntartja magának a jogot arra, hogy az Egyezmény 13. Cikke alapján, az e cikkben meghatározott kötelezettségvállalást nem érintve, megtagadja az 1. Cikkben felsorolt bármelyik bűncselekménnyel összefüggésben előterjesztett kiadatási kérelem teljesítését, ha e bűncselekményt politikai bűncselekménynek tekinti. A Magyar Köztársaság e fenntartását úgy fogja értelmezni, hogy a szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek.”
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. augusztus 7. napjától kell alkalmazni.
