(A szerződés megerősítéséről szóló magyar jegyzék 1996. november 21-én, az ausztrál jegyzék 1997. március 26-án kelt; a szerződés 1997. április 25-én lépett hatályba.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és Ausztrália
attól az óhajtól vezérelve, hogy a bűnözés elleni küzdelem céljából együttműködésüket kölcsönösen a legszélesebb körre terjesszék ki,
megállapodtak az alábbiakban:
1. A Szerződő Államok a jelen Szerződésnek megfelelően kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a büntetőügyekben folytatott nyomozati és bírósági eljárásokban.
2. Büntetőügy alatt az adózásra, a vámkötelezettségekre, a külföldi fizetőeszközök ellenőrzésére vagy egyéb jövedékekre vonatkozó törvény megszegésével elkövetett bűncselekmények miatt indult ügyek is értendők.
3. Az ekként nyújtott jogsegély magába foglalja:
a) a tanúkihallgatást és a tanúvallomások beszerzését, ideértve a jogsegély iránti megkeresések teljesítését is;
b) okiratok és egyéb dokumentumok megküldését;
c) személyek lakhelyének és személyazonosságának megállapítását;
d) házkutatás és lefoglalás iránti megkeresések teljesítését;
e) intézkedéseket a bűncselekményből származó vagyoni előny felderítése, zár alá vétele és elkobzása érdekében;
f) eljárást személyek beleegyezésének elnyerése érdekében ahhoz, hogy megjelenjenek bíróság előtti vallomástétel vagy a nyomozati eljárás előmozdítása végett a Megkereső Államban, és amennyiben e személyek őrizetben vannak, a szükséges intézkedések megtételét az ideiglenes átszállítás céljából;
g) okiratok kézbesítését; és
h) a jelen Egyezmény céljaival összeegyeztethető egyéb olyan jogsegélyt, amely nem összeegyeztethetetlen a Megkeresett Állam törvényeivel.
4. A jogsegély nem foglalja magába:
a) valamely személy kiadatását;
b) a Megkereső Államban hozott büntetőítéletnek a Megkeresett Államban való végrehajtását, kivéve, ha azt meghatározott körben a Megkeresett Állam törvénye és a jelen Szerződés lehetővé teszi; és
c) fogva tartott személyeknek büntetésük letöltése végett történő átadását.
A jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok között más szerződésekből vagy megállapodásokból eredően, avagy egyébként fennálló kötelezettségeket, és nem gátolja a Szerződő Államokat abban, hogy más szerződések vagy megállapodások alapján, avagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak egymásnak.
1. A Szerződő Államok kötelesek kijelölni azokat a Központi Hatóságokat, amelyek a jelen Szerződés alkalmazása során továbbítják és fogadják a jogsegély iránti kérelmeket. Magyarország Központi Hatóságai az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, Ausztrália Központi Hatósága az Attorney-General’s Department, Canberra. Bármelyik Állam köteles értesíteni a másik Államot a Központi Hatóságát/Hatóságait illetően bekövetkezett bármely változásról.
2. A jogsegély iránti kérelmeket a Központi Hatóságokon keresztül kell előterjeszteni, és azok kötelesek a kérelmek haladéktalan végrehajtásáról gondoskodni.
1. A jogsegélyt meg kell tagadni, ha
a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Állam megítélése szerint
(i) politikai jellegű bűncselekmény, vagy
(ii) olyan katonai bűncselekmény, amely ugyanezen Állam törvénye szerint nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;
b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával kapcsolatos, amely miatt korábban már jogerősen felmentették, kegyelemben részesült vagy a kiszabott büntetést letöltötte;
c) alapos ok van annak feltételezésére, hogy a jogsegély iránti kérelem célja valamely személy faji, nemi, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt történő eljárás alá vonása vagy megbüntetése, vagy alapos okkal lehet tartani a fenti okok valamelyike miatt e személy hátrányosabb helyzetbe kerülésétől;
d) a Megkeresett Állam megítélése szerint a kérelem teljesítése sértené szuverenitását, biztonságát, nemzeti érdekeit, közrendjét vagy egyéb alapvető érdekét.
2. A jogsegélyt meg lehet tagadni, ha
a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Állam joghatósága alá tartozó területen történt elkövetés esetén nem minősült volna bűncselekménynek;
b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amelyet a Megkereső Állam területén kívül követett el, és a Megkeresett Állam törvénye a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben nem bünteti;
c) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Államban való elkövetés esetén elévülés vagy bármely egyéb ok miatt már nem lenne üldözhető; vagy
d) a kért jogsegély teljesítése a Megkeresett Államban valamely nyomozati vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolna, bármely személy biztonságára nézve veszélyt jelentene, vagy a Megkeresett Államra túlzott anyagi terhet róna;
e) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely miatt a halálbüntetés kiszabható vagy végrehajtható.
3. A jogsegély megtagadása előtt a Megkeresett Államnak mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy a jogsegély iránti kérelem az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a Megkereső Állam elfogadja azt, hogy a jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék, a feltételeknek eleget kell tennie.
1. A jogsegély iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, kivéve, ha a Megkeresett Állam Központi Hatósága sürgős esetekben más formában előterjesztett kérelmet is elfogadhat. Az utóbbi módon előterjesztett kérelmet a Megkeresett Állam Központi Hatóságának eltérő rendelkezése hiányában tíz napon belül írásban meg kell erősíteni.
2. A jogsegély iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell:
a) azt, hogy milyen célra kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély megjelölését;
b) annak az illetékes hatóságnak a megnevezését, amelynek nyomozati vagy bírósági eljárásával kapcsolatosan a jogsegélyt kérik;
c) a büntetőügy jellegének ismertetését, ideértve a vonatkozó törvényekről szóló nyilatkozatot;
d) az okiratok kézbesítése iránti kérelmek esetét kivéve, mindazon bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás, avagy büntetőügy alapját képező cselekmény leírását, amelyet a terhelt terhére rónak;
e) ha van ilyen, a végrehajtandó bírósági határozatot, és nyilatkozatot arról, hogy az jogerős;
f) részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi előírásnak vagy követelménynek, amelynek betartását a Megkereső Állam kívánja, ideértve az arról szóló nyilatkozatot is, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes deklarálásával tett vallomás szükséges-e;
g) adott esetben a titkosan kezelendőségre vonatkozó kívánalmakat és ennek indokait;
h) annak a határidőnek a meghatározását, amelyen belül a kérelem teljesítését kérik.
3. A jogsegély iránti kérelemnek – amennyiben lehetséges – a szükséges részletességgel ugyancsak tartalmaznia kell:
a) azon személynek vagy személyeknek a személyi adatait, állampolgárságát és lakhelyét, akik birtokában vannak vagy birtokában lehetnek a nyomozati vagy bírósági eljárás szempontjából jelentőséggel bíró adatoknak;
b) a kért adatok, vallomás vagy bizonyíték megjelölését;
c) az eljárásban felhasználni kívánt okiratok vagy tárgyi bizonyítékok megjelölését, valamint annak az adott személynek a megjelölését, akitől ezen bizonyítékok rendelkezésre bocsátását kérik;
d) tájékoztatást a Megkereső Államban megjelenő személyt megillető díjakról, térítésekről és költségekről.
4. A jelen Szerződés alapján előterjesztett kérelmek, mellékletként csatolt okiratok és az érintkezés során előterjesztett egyéb írásos anyagok a Megkereső Állam nyelvén készülnek, amelyekhez csatolni kell a Megkeresett Állam nyelvén készült fordítást.
5. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelemben foglalt adatok nem elegendőek a kérelemnek a jelen Szerződés alapján történő elintézéséhez, kiegészítő adatok közlését kérheti.
1. A jogsegély iránti kérelmeket a Megkeresett Állam törvényei szerint és – amennyiben az nem összeegyeztethetetlen e törvényekkel – a Megkereső Állam által kért módon kell teljesíteni.
2. A Megkeresett Állam elhalaszthatja a kért bizonyítékok átadását, ha azokra büntető- vagy polgári ügyben folyó bírósági eljárásban szüksége van. A Megkeresett Állam kérelemre az okiratokról köteles hiteles másolatot küldeni.
3. A Megkeresett Állam köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni a Megkereső Államot az olyan körülményekről, amelyek előreláthatóan jelentősen késleltetni fogják a kérelem teljesítését.
4. A Megkeresett Állam köteles a Megkereső Államot haladéktalanul tájékoztatni azon döntéséről, amely szerint a jogsegély iránti kérelemnek egészben vagy részben nem tesz eleget, továbbá ezen döntésének indokairól.
Amennyiben a Megkeresett Állam úgy kívánja, a Megkereső Állam köteles a jelen Szerződés alapján rendelkezésére bocsátott okiratokat és bizonyítékokat visszaküldeni, ha azokra az adott nyomozati vagy bírósági eljárásban már nincs szüksége.
1. A Megkeresett Állam erre irányuló kérelem esetén köteles titkosan kezelni a jogsegély kérését, a jogsegély iránti kérelemnek és mellékleteinek tartalmát, és a jogsegély nyújtásának tényét. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a Megkeresett Állam erről köteles tájékoztatni a Megkereső Államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.
2. A Megkereső Állam erre irányuló kérelem esetén köteles titkosan kezelni a Megkeresett Állam által rendelkezésére bocsátott adatokat és bizonyítékokat, mely alól a felhasználásnak csak az a köre kivétel, amely a jogsegély iránti kérelemben megjelölt nyomozati vagy bírósági eljáráshoz szükséges.
3. A Megkereső Állam sem a birtokába jutott adatokat és bizonyítékokat, sem bármit, amit ezek révén szereztek meg, nem használhatja fel a Megkeresett Állam hozzájárulása nélkül a jogsegély iránti kérelemben írt céltól eltérő egyéb célra.
1. Megkeresett Állam köteles a Megkereső Állam által számára evégett megküldött okiratokat kézbesíteni.
2. A személyes megjelenésre szóló felhívást tartalmazó hivatalos irat kézbesítése iránti kérelmet a megjelenésre kitűzött határnapnál legalább 60 nappal korábban kell a Megkeresett Állam számára előterjeszteni. Sürgős esetekben a Megkeresett Állam eltekinthet ennek megkövetelésétől.
3. A Megkeresett Állam bármely okirat kézbesítését foganatosíthatja posta útján, vagy a Megkereső Állam erre irányuló kérelme esetén a Megkereső Állam törvénye által előírt bármely egyéb olyan módon, amely nem összeegyeztethetetlen a Megkeresett Állam törvényével.
4. A Megkeresett Állam köteles megküldeni az okiratok kézbesítésének megtörténtét tanúsító igazolást. Ha a kézbesítés nem volt lehetséges, erről a Megkereső Államot tájékoztatni kell, és közölni kell annak okait.
1. Ha a jogsegélyt a Megkereső Államban folyamatban levő büntetőüggyel összefüggő bírósági eljárás céljára kérik, a Megkeresett Állam kérelemre kihallgatja a tanúkat a vallomásoknak a Megkereső Állam számára történő továbbítása végett.
2. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából a tanú vallomástétele, illetőleg kihallgatása magában foglalja a birtokában lévő dokumentumoknak, okiratoknak vagy egyéb bizonyítási anyagnak rendelkezésre bocsátását is.
3. A jelen Cikk alapján előterjesztett kérelmekben a Megkereső Államnak meg kell határoznia azt a tárgykört, amelyre nézve a tanúk kihallgatandók, beleértve a felteendő kérdéseket is.
4. A Megkereső Államban folyó büntetőperben szereplő felek, jogi képviselőik, továbbá a Megkereső Állam képviselői a Megkeresett Állam törvényének rendelkezései szerint a kihallgatáson jelen lehetnek, és kérdéseket tehetnek fel a tanúknak.
5. Az a személy, akit a jelen Cikk alapján a Megkeresett Államban teendő tanúvallomásra hívnak fel, a vallomástételt az alábbi okok bármelyike miatt megtagadhatja:
a) a Megkeresett Állam törvénye lehetővé teszi, hogy a tanú a vallomástételt a Megkeresett Államban indult büntetőperben hasonló körülmények fennállása esetén megtagadja; vagy
b) a Megkereső Állam törvénye lehetővé teszi, hogy a tanú a vallomástételt a Megkereső Államban hasonló esetben a büntetőperben megtagadja.
6. Ha valaki arra hivatkozik, hogy a Megkereső Állam törvénye szerint joga van a vallomástételt megtagadni, a Megkereső Állam Központi Hatósága kérelemre köteles nyilatkozattal tanúsítani a Megkeresett Állam Központi Hatósága számára e jog fennállását vagy hiányát. Ezzel ellentétes bizonyíték hiányában a nyilatkozatot elégséges bizonyítéknak kell tekintetni az ilyen jog létezését illetően.
1. A Megkeresett Állam kérelem esetén köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy tanúvallomásokat szerezzen be a Megkereső Államban folyamatban levő büntetőügy nyomozati vagy bírósági szakaszában történő felhasználás céljából.
2. A jelen Cikk alapján előterjesztett kérelmekben a Megkereső Államnak meg kell határoznia azt a tárgykört, amelyre nézve személyek vallomását kívánja megszerezni, beleértve a felteendő kérdéseket is.
1. A Megkeresett Államban fogva tartott személy a Megkereső Állam kérelmére ideiglenesen átszállítható a Megkereső Államba a nyomozati eljárás előmozdítása vagy a bíróság előtt teendő tanúvallomás céljából.
2. A Megkeresett Állam az őrizetben tartott személyt csak annak hozzájárulása esetén szállíthatja át a Megkereső Államba.
3. Ha az átszállított személyt a Megkeresett Állam törvénye értelmében fogva kell tartani, a Megkereső Állam köteles őt fogva tartani és visszaszállítani annak az ügynek a lezárásakor, amellyel kapcsolatosan a jelen Cikk 1. pontja alapján átszállítását kérte, vagy ezt megelőzően is akkor, ha jelenlétére már nem tart igényt.
4. Ha a Megkeresett Állam arról értesíti a Megkereső Államot, hogy az átszállított személy fogva tartása már nem szükséges, e személyt szabadlábra kell helyezni, és vele kapcsolatosan a 13. Cikkben írt személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1. A Megkereső Állam kérheti a Megkeresett Államtól jogsegély nyújtását valamely személy beleegyezésének megszerzése érdekében ahhoz, hogy
a) büntetőügyben a bírósági eljárásban tanúként megjelenjék a Megkereső Államban, kivéve, ha e személy az ügy vádlottja; vagy
b) működjék közre a büntetőügy nyomozásának előmozdításában a Megkereső Államban.
2. A Megkeresett Állam akkor köteles kérni a szóban levő személy beleegyezését ahhoz, hogy a Megkereső Államban a bírósági eljárásban tanúként megjelenjék, vagy közreműködjék a nyomozás előmozdításában, ha meggyőződött arról, hogy e személy biztonsága érdekében a Megkereső Állam a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni.
1. A 2. pontban írt esettől eltekintve a 12. vagy 13. Cikk alapján előterjesztett kérelem eredményeként a Megkereső Államban tartózkodó személyt
a) nem lehet a Megkeresett Államból történt elindulása előtt a Megkereső Államban megvalósított cselekvésben vagy mulasztásban álló valamely bűncselekmény miatt őrizetbe venni, büntetőeljárás alá vonni, vagy vele szemben büntetést kiszabni, sem ellene olyan polgári pert indítani, amely nem lenne megindítható, ha nem tartózkodna a Megkereső Államban;
b) nem lehet beleegyezése nélkül tanúvallomásra kényszeríteni más bírósági vagy nyomozati eljárás során, mint amelyre a megkeresés vonatkozik.
2. A jelen cikk 1. pontja nem alkalmazható, ha e személynek 30 nap állt rendelkezésre a szabad távozásra attól a naptól számítva, amelyen a Megkereső Állam hivatalosan értesítette arról, hogy jelenlétére már nem tart igényt, de ennek ellenére nem hagyta el a Megkereső Államot, vagy elhagyta ugyan, de oda utóbb visszatért.
3. A 12. és 13. Cikk alapján előterjesztett kérelem eredményeként a Megkereső Államban megjelenő személyre a Megkereső Államnak a bíróság tekintélyének és az igazságszolgáltatás büntetőjogi védelméről, valamint a hamis tanúzásról rendelkező törvényei alkalmazandók.
4. Azzal a személlyel szemben, aki nem adja beleegyezését a 12. vagy 13. Cikk alapján előterjesztett kérelemben foglaltak teljesítéséhez, emiatt szankció vagy kényszerítő intézkedés nem alkalmazható, még akkor sem, ha a kérelem vagy annak melléklete ezzel ellentétes kitételt tartalmaz.
1. A Megkeresett Állam köteles megküldeni a bárki által megtekinthető állami nyilvántartásba történt felvétel folytán vagy egyébként a nyilvánosság számára hozzáférhető, avagy a bárki által térítés ellenében beszerezhető okiratok és dokumentumok másolatát.
2. A Megkeresett Állam a hivatali használatra szóló okiratok és dokumentumok másolatát ugyanolyan módon és feltételek mellett küldheti meg, mint ahogy azt saját hatóságai és bíróságai irányába teheti.
1. A kényszerintézkedések foganatosítása végett vagy a bűncselekményből származó vagyoni előny elkobzása érdekében előterjesztett jogsegély iránti kérelemhez mellékelt okiratoknak vagy egyéb bizonyítási anyagoknak a 2. pontban előírtaknak megfelelően hitelesnek kell lenniük. A kérelem teljesítésének eredményeként megküldött okiratnak vagy egyéb bizonyítási anyagnak hasonlóképpen hitelesnek kell lennie.
2. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából az okirat vagy egyéb bizonyítási anyag hiteles, ha
a) abból kitűnik, hogy a küldő Államban bíró vagy más tisztségviselő írta alá, vagy hitelesként ismerte el;
b) abból kitűnik, hogy azt a küldő Államnak, avagy miniszterének, minisztériumának vagy kormánytisztviselőjének hivatalos állami pecsétjével látták el.
1. Amennyiben saját törvénye lehetővé teszi, a Megkeresett Állam köteles teljesíteni a házkutatás és lefoglalás, valamint dolgoknak a Megkereső Állam számára történő megküldése végett előterjesztett jogsegély iránti kérelmeket, feltéve, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok, ideértve az 5. Cikk 5. pontja alapján kapott kiegészítő adatokat is, a Megkeresett Állam törvénye alapján indokolttá tennék ilyen intézkedés alkalmazását.
2. A Megkeresett Állam köteles a Megkereső Állam rendelkezésére bocsátani az általa kért adatokat a házkutatás eredményére, a lefoglalás helyére, a lefoglalás körülményeire és a lefoglalt dolognak ezt követő őrizetére vonatkozóan.
3. A Megkereső Állam köteles a Megkeresett Állam által meghatározott feltételek szerint eljárni a számára megküldött lefoglalt dologgal kapcsolatosan.
1. A Megkeresett Állam kérelemre köteles erőfeszítéseket tenni annak megállapítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területen található-e bűncselekményből származó vagyoni előny, és a vizsgálat eredményéről a Megkereső Államot értesíteni köteles. A Megkereső Állam a jogsegély iránti kérelem előterjesztésekor köteles értesíteni a Megkeresett Államot arról, hogy mire alapozva véli úgy, hogy feltehetően annak joghatósága alá tartozó területen bűncselekményből származó vagyoni előny található.
2. Ha az 1. Cikkben írtak eredményeként gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyoni előnyt derítettek fel, a Megkeresett Állam köteles azokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket saját törvénye lehetővé tesz annak megakadályozása érdekében, hogy a gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyoni előny tekintetében bármiféle üzleti tranzakció, átruházás vagy rendelkezés történjék a Megkereső Állam bíróságának ezen előnnyel kapcsolatos jogerős döntésének meghozataláig.
3. Amennyiben azt saját törvénye lehetővé teszi, a Megkeresett Állam köteles végrehajtani a Megkereső Állam bíróságának a bűncselekményből származó vagyoni előny tekintetében elkobzást vagy vagyonelkobzást kimondó jogerős határozatát.
4. A jelen Cikk alkalmazása során harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogait a Megkeresett Állam törvényének rendelkezései szerint tiszteletben kell tartani.
5. A Szerződő Államok közösen határozzák meg, hogy a 3. pontban említett dolgot vagy a helyébe lépett értéket adott esetben vissza kell-e juttatni a Megkereső Államnak, avagy azt a Megkeresett Állam tartja-e meg.
6. A jelen Cikk alkalmazása szempontjából „bűncselekményből származó vagyoni előny” alatt a gyaníthatóan vagy a bíróság által megállapítottan bűncselekmény elkövetésének eredményeként közvetlenül vagy közvetve megszerzett vagy létrehozott dolgot, illetve a bűncselekmény elkövetéséből származó dolognak vagy egyéb előnynek megfelelő értéket kell érteni.
A Szerződő Államok Központi Hatóságai a jelen Szerződés céljaival és mindkét Szerződő Állam törvényeivel összhangban álló kiegészítő megállapodásokat köthetnek.
1. Ha azt a jelen Szerződés másként nem biztosítja, a Megkeresett Állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni a jogsegély iránti kérelem alapján indult bírósági eljárásban a Megkereső Állam képviseletének biztosítása érdekében, és egyébként is köteles képviselni a Megkereső Állam érdekeit.
2. A Megkeresett Állam köteles viselni a jogsegély iránti kérelem teljesítésének költségeit, kivéve azokat az eseteket, amikor a Megkereső Állam viseli a költségeket. A Megkereső Állam viseli:
a) bármely személynek a Megkereső Állam területére való utazásával vagy onnan történő elutazásával kapcsolatosan felmerült költségeket, az ilyen személynek a 9., 12. vagy a 13. Cikk alapján előterjesztett kérelem folytán a Megkereső Államban történt tartózkodása idejére fizetendő díjakat, térítéseket és költségeket;
b) az őrzéssel vagy kísérettel megbízott tisztviselők utazásával kapcsolatosan felmerült költségeket; és
c) ha a Megkeresett Állam ezt kívánja, a kérelem teljesítésével kapcsolatosan felmerült rendkívüli költségeket.
A Szerződő Államok bármelyikük kérelmére kötelesek haladéktalanul konzultálni a jelen Szerződés kapcsán akár általánosságban, akár egyedi ügyben felmerült értelmezési, az alkalmazást érintő vagy végrehajtási kérdésekben.
1. A jelen Szerződés az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Államok kölcsönösen írásban értesítették egymást arról, hogy a jelen Szerződés hatálybalépése érdekében szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.
2. A jelen Szerződés arra való tekintet nélkül alkalmazandó a jogsegély iránti kérelmekre, hogy azt a tevékenységet vagy mulasztást, amellyel kapcsolatosan előterjesztették, a jelen Szerződés hatálybalépése előtt vagy azt követően valósították-e meg.
3. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam a másik Államhoz diplomáciai úton intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor felmondhatja. A felmondás az ettől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
Melynek hiteléül az alulírottak, akiket kormányaik erre kellően felhatalmaztak, aláírták a jelen Szerződést.
Készült Budapesten, 1995. október hó 25. napján, két példányban, magyar és angol nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. április 25. napjától kell alkalmazni.
