A jogszabály mai napon ( 2018.05.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Lt. 37. §-ában meghatározott minden olyan repülőtérre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek rendszeresen használnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a meglevő, de nem üzemeltetett repülőterekre, valamint az olyan repülőterekre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek egy naptári éven belül legfeljebb 15 egymás utáni, illetve összesen 30 napon használnak.

1/A. § *  Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

A zajgátló védőövezet

2. § (1) *  E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban *  meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül.

(2) A mértékadó zajterhelés kiszámításakor a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap prognosztizált átlagos forgalmát kell alapul venni.

3. § (1) A zajgátló védőövezeten belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében övezeteket kell kijelölni az alábbiak szerint:

Övezet Számított mértékadó zajterhelés [Leq, M, dB (A)]
nappal (06-22h) éjszaka (22-06h)
A jelű övezet: Leq, M>75 Leq, M>65
B jelű övezet: 75>Leq, M>70 65>Leq, M>60
C jelű övezet: 70>Leq, M>65 60>Leq, M>55
D jelű övezet: 65>Leq, M>60 55>Leq, M>50
E jelű övezet: 60>Leq, M>55 50>Leq, M>45

(2) A zajgátló védőövezet valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni.

(3) D jelű övezetet csak olyan területeken szabad kijelölni, ahol a közlekedési zaj nappali terhelési határértéke 65 dB-nél, éjszakai határértéke 55 dB-nél kisebb.

(4) *  E jelű övezet kijelölésére csak kivételes esetben kerülhet sor olyan területen, ahol a közlekedési zaj nappali határértéke 55, éjszakai határértéke 45 dB-nél kisebb, és a területen lévő kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel ez indokolt.

(5) *  A légiközlekedési hatóságnak D, valamint E jelű övezet kijelölése előtt különös gonddal kell vizsgálnia a repülőtér működtetésének módosításával elérhető zajcsökkentési lehetőségeket. Ilyen övezetek csak akkor jelölhetők ki, ha a repülőtér működésének ellehetetlenítése nélkül a környezeti zajterhelés nem csökkenthető határérték alá.

A zajgátló védőövezet kiszámítására vonatkozó szabályok

4. § *  (1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtetőnek, illetve a repülőtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha

a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy

b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy

c) a repülőteret igénybevevő repülőgépek összetétele zaj szempontból kedvezőtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. § szerinti zajmonitorral rendelkező repülőtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.

(3) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet (2) bekezdés vagy 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.

(4) Azokon a repülőtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül - a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel végrehajtott műveletek figyelmen kívül hagyásával - évente több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fő repülőterek), a 21. § (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétől kezdődően folyamatosan gyűjteni kell a stratégiai zaj térképezéshez szükséges, külön jogszabály *  szerinti adatokat.

A légiközlekedési hatóság feladatai a zajgátló védőövezettel kapcsolatban

5. § *  (1) *  A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt a légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell.

(2) *  A számítás eredményeit a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzéshez szakértő intézményt vehet igénybe. Ha a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék).

(3) *  A légiközlekedési hatóság - a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után - a zajgátló védőövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene.

(4) A zajgátló védőövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni.

(5) A zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell.

6. § *  (1) *  A zajgátló védőövezetet a légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a zaj gátló védőövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) a zajgátló védőövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (műveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülőteret igénybe vevő repülőgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható),

c) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, műveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülőgép-kategóriák repülési korlátozásai),

d) a zajgátló védőövezetnek a 4. § (3) bekezdése szerinti kötelező újbóli kijelölésének időpontját,

e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat,

f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenőrzése érdekében a repülőtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok *  szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. §) végrehajtása].

(3) Azon repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közeikörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végző szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelős. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek is.

(4) *  Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak fejlesztés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó kérelmet legkésőbb a létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. Az V. osztályú repülőtér kivételével nem engedélyezhető a létesítés, ha az fokozottan zajos terület kijelölésével járna együtt. Nem engedélyezhető a fejlesztés az I-III. osztályú repülőterek esetében, ha meglévő A jelű övezet fokozottan zajos területe, IV. osztályú repülőtér esetében bármely övezet fokozottan zajos területe növekedne a zajgátló védőövezet első kijelöléséhez képest.

(5) A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévő területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követően az érvényben lévő területrendezési, illetőleg településrendezési terveket - amennyiben szükséges - módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek - a zajgátló védőövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti - módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

(6) *  A rendelet hatálya alá tartozó repülőterekre - a 29. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - üzemben tartási engedély csak abban az esetben adható, illetve a repülőtér üzemben tartási engedélye csak abban az esetben tartható fenn, ha a repülőtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatával, és a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeknek.

(7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál.

A zajgátló védőövezet közzététele

7. § (1) A légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítási eredmények jóváhagyott dokumentumait és a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatát a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok, valamint az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére meg kell küldeni.

(2) A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat (utcajegyzék stb.) az érintett önkormányzat jegyzőjének a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

8. § *  Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdek-képviseleti szerv működik, amelynek tagja a zajgátló védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdek-képviseleti szerv kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történő ellenőrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára.

A zajgátló védőövezetre vonatkozó építési és területfelhasználási előírások

9. § (1) *  A zajgátló védőövezetben a külön jogszabály *  szerinti területfelhasználási egységek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a 10-12. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

(2) Zajgátló védőövezetben épületek létesítése, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása, továbbá az épületek használatbavétele akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelmet, illetőleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént.

(3) *  Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén a külön jogszabály *  szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, vegyes- és üdülőterület nem jelölhető ki.

Intézményépületekre vonatkozó korlátozások

10. § (1) Az A és a B jelű övezetekben intézményépület - a repülőtér működtetésével kapcsolatos, valamint a kereskedelmi és az ipari jellegű, lakossági szolgáltatást végző intézmények kivételével - nem létesíthető.

(2) Egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény, szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény céljára szolgáló intézményépület a zajgátló védőövezetben nem létesíthető.

(3) *  Ha a településen belül az intézmények elhelyezése másként nem oldható meg, a D és az E jelű - kivételesen a C jelű - övezetben a (2) bekezdés előírásaitól el lehet térni.

Lakóépületekre vonatkozó korlátozások

11. § (1) Az A jelű övezetben lakóépület építése céljára telek nem alakítható ki, lakóépület, lakás nem építhető, illetőleg más rendeltetésű egység lakás céljára történő használati mód változtatása nem engedélyezhető.

(2) A B jelű övezetben lakóépület építése céljára új telek nem alakítható ki, telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.

(3) A C jelű övezetben telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.

(4) A D és az E jelű övezetekben lakóépület, lakás a repülési zaj területre jellemző speciális tulajdonságainak figyelembevételével létesíthető (pl. a szobák megfelelő tájolása).

(5) *  Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a külön jogszabály *  szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére.

Üdülőterületekre vonatkozó korlátozások

12. § (1) A zajgátló védőövezetekben üdülőépület nem létesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az e rendelet hatálybalépését megelőzően már kialakított, a D és az E jelű övezetben lévő területek, telkek üdülőépülettel történő beépítésére, a telepszerű, csoportos beépítésű üdülőépületek kivételével.

A repülőtér környezetében élőket érő zajterhelés enyhítésével kapcsolatos eljárások

13. § *  A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozások és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.

14. § A 10. § (2) bekezdésben említett, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor már meglévő és működő intézmények közül

a) az A és B jelű övezetben lévőket kisebb zajterhelésű területre kell áthelyezni;

b) a C és D jelű övezetekben lévőket megfelelő akusztikai védelemmel kell ellátni.

c) az E jelű övezetben kórház és más, egészségügyi szakértői vélemény szerint különlegesen zajérzékeny egészségügyi intézmény épületének nyílászáró szerkezeteit az intézmény kérése alapján javítani kell a passzív akusztikai védelem céljából.

15. § A zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától

a) az A jelű övezetben az ingatlan megvásárlását vagy a b) pont szerinti intézkedések végrehajtását;

b) *  az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsőtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is;

c) a C jelű övezetben a lakó- és hálóhelyiségek nyílászáró szerkezeteinek megfelelő passzív akusztikai védelmét.

16. § (1) A 14. és 15. §-ban felsorolt intézkedéseket a repülőtér üzemben tartója és az érintett intézmény, épület tulajdonosa közötti megállapodás alapján, annak aláírását követően, a 17. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt határidő figyelembevételével a repülőtér üzemben tartója köteles végrehajtani az intézkedések teljes költségének megelőlegezésével.

(2) A zajvédelmi intézkedések költségeinek az intézkedések következtében előálló ingatlanérték-növekedéssel és használatiérték-növekedéssel csökkentett része a repülőtér üzemben tartóját terheli. A költségek megosztásánál az A jelű övezetben értéknövekedés egészét, a további övezetekben az értéknövekedésnek a kizárólag a belsőtéri zajszint változásából adódó részét figyelmen kívül kell hagyni. A költségmegosztást az (1) bekezdésben említett megállapodásban rögzíteni kell.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának - eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában - köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni.

17. § (1) A 14-15. §-okban említett zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket az ingatlanok tulajdonosainak a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjától számított öt éven belül kell bejelenteni a repülőtér üzemben tartójának. A bejelentés elmulasztása az igények elévülését vonja maga után.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elévülési időn túl is bejelentheti igényét az, aki a zajövezetben lévő ingatlan tulajdonjogát megszerzi, és az előző tulajdonos nem tett igénybejelentést.

(3) Nem köteles a repülőtér üzemben tartója zajvédelmi intézkedéseket végrehajtani az zajgátló övezet kijelölése után, illetve az azt megelőzően, hatályos építési tilalom ellenére, építési engedély nélkül épített épületek esetében.

(4) A repülőtér üzemben tartója a zajgátló védőövezetnek az e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodnia megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. Minden további kijelölt övezet (például B, C övezet) esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. A zajérzékeny intézményekkel kapcsolatos (óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítmények) zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje övezetenként két év. A zajgátló védőövezet későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni.

(5) *  Jelentős számú lakó-, üdülőépületet, valamint intézményt magába foglaló zajgátló védőövezet kijelölése, illetve ha a zajvédelmi intézkedések (4) bekezdés szerinti teljesítése mellett fennáll a gazdasági ellehetetlenülés veszélye, a repülőtér üzemben tartója kérheti a légiközlekedési hatóságtól a zajvédelmi intézkedések hosszabb idő alatti végrehajtásának engedélyezését. Az engedély megadása esetén a repülőtér üzemben tartója a bejelentett igényeket az érintett önkormányzatok és a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével kialakított, évente a légiközlekedési hatóság által felülvizsgált és jóváhagyott program alapján folyamatosan elégíti ki. Az A jelű övezetben az igénybejelentéstől számított négy, intézmények esetében két éven belül ebben az esetben is végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket.

(6) Ha a zajgátló védőövezet időszakos felülvizsgálata során egy ingatlan övezeti besorolása az előző övezeti besoroláshoz képest megváltozik, erről a repülőtér üzemben tartójának értesítenie kell az ingatlan tulajdonosát. A tulajdonos a változás időpontjától számított három éven belül új igénybejelentésre jogosult, a 14. és 15. §-okban meghatározott lehetőségek szerint. A repülőtér üzemben tartója akkor mentesül a zajvédelmi intézkedések végrehajtásának kötelezettségétől, ha az ingatlan a felülvizsgálat során kikerül az zajgátló védőövezetből.

18. § *  A légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülőtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti.

A nyilvánosság szerepe a zajgátló védőövezetek kijelölésében, módosításában, üzemeltetésében

19. § (1) Az érintett önkormányzatok jegyzőjének és megkeresés esetén a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiközlekedési hatóságnak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi szokásoknak megfelelően, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó követelmények kielégítésére kialakított rend szerint biztosítania kell a zajgátló védőövezetekkel kapcsolatos dokumentumok megtekintésének lehetőségét az állampolgárok számára.

(2) *  Az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pont szerinti repülőterek esetében a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában rendelkezik a dokumentumok nyilvánosságát, a betekintési jogosultságot illetően.

20. § * 

21. § *  (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie.

(2) Olyan repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zajmonitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által előállított adatokat a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelős szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni. A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá.

(3) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülőtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad.

(4) A repülőtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját a légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülőterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülőtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét a légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja.

(5a) *  A légiközlekedési hatóság a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölési eljárása során, továbbá a repülőtér üzemben tartója által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképek készítése és intézkedési tervben foglaltak végrehajtása során a (4) bekezdés, valamint az 598/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdése és I. melléklete alapján rendszeresen értékeli a repülőtér zajhelyzetét.

(6) *  Azokon repülőtereken, ahol a légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell működtetni, a repülőtér üzemben tartója a repülőtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és működtet.

(7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint működési szabályait külön jogszabály *  határozza meg.

22. § *  A repülőtereken az egyes futópályákhoz tartozó, előírt fel- és leszállási útvonalakat, a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat, valamint azokat a zajcsökkentésre irányuló egyéb intézkedéseket, amelyeket a zajgátló védőövezet számítása során figyelembe vettek, a repülőtérrendben és nyilvános repülőterek esetén Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) is közzé kell tenni.

A zajgátló védőövezetek kijelölésének és működtetésének anyagi fedezete

23. § Az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pontja szerinti közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér esetében az állami repülések által okozott zajterhelés arányában a központi költségvetés, egyéb esetben a repülőtér üzemben tartója biztosítja.

24. § * 

A zajgátló védőövezet megszűnése

25. § (1) A repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet megszűnik, ha

a) *  a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatálya megszűnik;

b) a légiközlekedési hatóság újabb számítások alapján határozatával új zajgátló védőövezetet jelölt ki;

c) a repülőtér megszűnik, vagy a működését a repülőtér üzemben tartója három évre vagy annál hosszabb időtartamra szünetelteti.

(2) *  Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el.

(3) A zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) előíró határozatot meg kell küldeni mindazon hatóságnak és önkormányzatok képviselő-testületeinek, amelyeket a zajgátló védőövezet létesítéséről értesítettek.

(4) *  Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kijelölésre vonatkozó határozat időbeli hatályának megszűnését követően az új zajgátló védőövezet kijelöléséig a korábbi kijelölő határozatban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

26. § A zajgátló védőövezet megszűnéséből vagy változásából eredő módosításokat az ingatlan-nyilvántartásba is be kell vezetni a 18. § előírásai szerint. Az ezzel kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

27. § Ha egy repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet megszűnt és ezt követően a repülőteret továbbra is, illetve ismét üzemeltetni kívánják, akkor a zajgátló védőövezetet csak újabb hatósági határozattal lehet kijelölni. Ennek során e rendeletnek az új repülőtér létesítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A 14. és 15. §-ban meghatározott - a lakosságot érő zajterhelés mérséklését és az épületek használatában beállott korlátozások enyhítését szolgáló - intézkedések 17. § (4), illetve (5) bekezdésben előírt határidejét azonban a korábbi zajövezeti kijelölést is figyelembe véve, az intézkedések folyamatos végrehajtását feltételezve - a megszakítást figyelmen kívül hagyva - kell megállapítani.

Értelmező rendelkezések

28. § *  E rendelet alkalmazásában:

a) *  légiközlekedési hatóság:

aa) állami repülések céljára szolgáló repülőtér, illetve közös felhasználású katonai és polgári repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság,

ab) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság;

b) meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában

ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett,

bb) *  érvényes, végleges és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező

épület;

c) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése.

Záró rendelkezések * 

29. § *  (1) *  A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: BLFNR) a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A már megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.

(2) *  A 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével, ha a BLFNR nem rendelkezik e rendelet szerinti végleges és végrehajtható zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozattal, a BLFNR üzemeltetése során legalább az 1. melléklet szerinti átmeneti zajvédelmi előírásokat kell alkalmazni.

(3) *  A 2005. január 1-je után e rendelet szerinti zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező, továbbá a 14-18. §-ban előírt zajvédelmi intézkedések végrehajtását határidőre nem teljesítő repülőterek üzemben tartási engedélyét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság visszavonja.

(4) *  A (3) bekezdésben, illetve a 6. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell visszavonni az érvényes zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező repülőtér üzemben tartási engedélyét, továbbá kiadható a repülőtér üzemben tartási engedélye, amennyiben a repülőtér üzemben tartója 2005. január 1-jéig kezdeményezte a légiközlekedési hatóságnál a zajgátló védőövezet kijelölését, és vállalja, hogy 2005. március 1-jéig a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja a zajgátló védőövezetre vonatkozó, a légiközlekedési hatóság által ellenőrzési záradékkal ellátott tervekre figyelemmel kidolgozott zajvédelmi programot, és a jóváhagyott zajvédelmi programot folyamatosan végrehajtja. A zajvédelmi program kidolgozásának vagy végrehajtásának elmaradása esetében - amennyiben a zajgátló védőövezet kijelölése még nem történt meg - az üzemben tartási engedélyt vissza kell vonni.

30. § *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

31. § *  Ez a rendelet az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i, 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

1. melléklet a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelethez * 

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren zajgátló védőövezet hiányában betartandó előírások

1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légi járművek földön és levegőben végrehajtott manővereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat - a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett - be kell tartani.

2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentő berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légi jármű üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi előírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott időre eltilthatja.

3. A zajcsökkentés érdekében meghatározott repülési eljárások

3.1. Az 1. ábra szerinti ARR31L, ARR13L és DEP13R le- és felszállási irányokat csak korlátozott mértékben lehet igénybe venni. A repülőtéren egy negyedévben végrehajtott összes le- és felszállási művelet tekintetében az egyes irányokra a megengedett forgalomnagyság megoszlása a következő: ARR31L=10%; ARR13L=5%; DEP13R=5%. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a korlátozott irányok használata során az irányokra számított százalékos értékek megengedett mértékének túllépése az ARR31L és DEP13R irányokban legfeljebb +5% legyen.

3.2. Az ARR13L leszállási irányra engedélyezett forgalomnagyság nem léphető túl. Az ARR13L irányt csak a legalább a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírt Egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. függeléke I. kötetének 3. fejezete szerinti zaj követelményeket kielégítő repülőgépek vehetik igénybe munkanapokon a nappali időszakban (6 és 22 óra között).

3.3. Ha a 3. pont 3.1. és 3.2. alpontjában foglalt rendelkezések betartását rendkívüli időjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály nem teszi lehetővé, a légiközlekedési hatóság meghatározott időre felmentést adhat a légiforgalmi irányítást végző szervezet, vagy - a repülőtér működésével összefüggő, a futópályák valamelyikének használatát korlátozó előre látható ok esetén - a repülőtér üzemben tartójának kérelmére. A felmentés tényét, időtartamát és indokolását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-1 példányát a felmentés kezdetétől számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint a repülőtér zajvédelmi bizottságának.

3.4. Az AIP-ben közzétett Szabvány Műszeres Indulási (SID) eljárás követése - a könnyű turbulencia kategóriájú légcsavaros légijárművek vagy a 9500 láb AMSL alatti utazómagasságot kérő légijárművek kivételével - az IFR repüléseket végző légijárműveknek kötelező az AIP-ben előírt magasságig.

3.5. Műszeres leszállító rendszer (ILS) szerinti vagy látással történő végső megközelítés 3°-os siklópálya alatti végrehajtása nem megengedett. Látással történő végső megközelítés esetén a 3°-os siklópályára vonatkozó kötelezettség betartásához a PAPI-t kell igénybe venni. 22.00 és 6.00 óra között a megközelítés során a légijárműveknek törekedni kell a folyamatos süllyedéssel történő megközelítés (CDA eljárás) végrehajtására.

3.6. Indulások során a légijármű-vezetők - amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges - a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre.

3.7. A repülőtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történő átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a felszállási műveletet végrehajtó légijárműveknek - a repülésbiztonság figyelembevételével - a legnagyobb emelkedési mértéket kell tartaniuk. Ha a légijárművek a műszaki jellemzőik miatt nem képesek tartani az 5,5%-os minimális emelkedési mértéket, akkor azt előre jelenteniük kell a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek.

4. Korlátozások

4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani.

4.2. A hajtóművek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtóműpróbázó hely és zajcsökkentő berendezések (zajtompítók) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhető.

4.3. Ha 31-es irányból mindkét futópályavég azonos feltételekkel áll rendelkezésre a leszálláshoz, akkor 22.00 és 06.00 óra között nem hajtható végre ARR31L irányú leszállás a 31L futópályára, kivéve a mélyalvási időszakon (00.00 és 05.00 óra között) kívül könnyű turbulencia kategóriás légijárművek esetében.

4.4. Mindkét futópálya és azok navigációs berendezéseinek korlátozás nélküli rendelkezésre állása esetén a mélyalvási időszakban (00.00 és 05.00 óra között), 5 csomónál kisebb hátszélkomponens mellett csak a 13L futópályavég használható indulásra a DEP13L felszállási irányon haladva, illetve a 31R futópályavég használható érkezésre az ARR31R leszállási irányon.

5. A 3. és 4. pontban előírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet eltérni. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.

6. A repülőtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.

1. ábra


  Vissza az oldal tetejére