A jogszabály mai napon ( 2024.10.30. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

185/1997. (X. 31.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről Budapesten, 1995. július 11-én aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A Megállapodás 1996. február 15-én hatályba lépett.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)

azzal az óhajjal, hogy hiánytalanul, teljes egészében teljesítsék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró dokumentumainak rendelkezéseit, előmozdítva ezáltal a baráti kapcsolatokat a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között,

meggyőződve annak szükségességéről, hogy a Szerződő Felek a lehető leggyorsabban nyújtsanak megfelelő tájékoztatást sugaras veszélyhelyzet fennállása esetén, az országhatáron kívül esetleg jelentkező következmények minimalizálása érdekében,

abban a meggyőződésben, hogy a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos azonnali információ- és tapasztalatcsere nagy mértékben hozzájárul a Szerződő Felek lakosságának biztonságához,

figyelembe véve a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről, valamint a nukleáris baleset, illetve sugaras veszélyhelyzet esetén nyújtandó segítségről szóló, 1986. szeptember 26-án aláírt egyezményt, úgyszintén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen belül folyó együttműködés elfogadott alapelveit,

azzal az óhajjal, hogy betartsák az Európai Közösségek 1987. december 14-én aláírt Megállapodásainak a sugaras veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréről szóló rendelkezéseit,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Alkalmazási terület

1. A jelen Egyezmény olyan esetekben adandó értesítésekre és tájékoztatásra vonatkozik, amikor valamelyik Szerződő Fél széles körű intézkedésekről dönt a lakosság védelmére, a következő okokból eredő sugaras veszélyhelyzet fellépése esetén:

a) a területén keletkezett, a 2. bekezdésben hivatkozott létesítményekkel, illetve tevékenységekkel kapcsolatos baleset, amelynek eredményeként jelentős radioaktívanyag-kibocsátás keletkezik, illetve keletkezhet; vagy

b) a saját vagy saját területen kívül mért, a normálistól eltérő radioaktivitás szint, amely az adott Szerződő Fél lakosságának egészségére nézve káros lehet; vagy

c) az a) alatt meghatározottól eltérő, a 2. bekezdésben hivatkozott létesítményeket és tevékenységeket érintő balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek, illetve eredményezhetnek; vagy

d) más balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek, vagy eredményezhetnek.

2. Az 1. a) és c) bekezdésben hivatkozott létesítmények, illetve tevékenységek az alábbiak:

a) bármely, bárhol elhelyezett nukleáris reaktor;

b) bármely más, a nukleáris üzemanyag-ciklushoz tartozó létesítmény;

c) bármely, radioaktív hulladékot kezelő létesítmény;

d) nukleáris üzemanyag vagy radioaktív hulladékok szállítása és tárolása;

e) radioaktív izotópok előállítása, felhasználása, tárolása, végleges elhelyezése és szállítása mezőgazdasági, ipari, orvosi és kapcsolódó tudományos és kutatási célokra; és

f) radioaktív izotópok használata energia előállítására űreszközökben.

2. Cikk

Értesítés és tájékoztatás

Az 1. Cikkben részletezett sugaras veszélyhelyzetben, amelynél a másik Szerződő Fél lakosságának veszélyeztetettsége biztosan nem zárható ki, az említett cikkben hivatkozott Szerződő Félnek az alábbi intézkedéseket kell tennie:

a) azonnal tájékoztatja a másik Szerződő Felet, amelyre az 1. Cikkben részletezettek szerint kihatással van, vagy lehet a sugaras veszélyhelyzet, annak jellegéről, keletkezésének időpontjáról és pontos helyéről;

b) haladéktalanul megadja a Szerződő Félnek a 3. Cikkben részletezett, rendelkezésére álló információkat, amelyek az illető Szerződő Félnél a radiológiai következmények minimalizálásához szükségesek.

3. Cikk

Közlendő információk

1. A 2. Cikk b) bekezdése értelmében nyújtandó információnak a Szerződő Fél rendelkezésére álló alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az esemény jellege és időpontja, pontos helye, ahol ez biztosítható, az érintett létesítmény, illetve tevékenység;

b) az esemény feltehető, illetve megállapított oka és előrelátható alakulása a radioaktív anyag kibocsátása szempontjából;

c) a radioaktív kibocsátás általános jellemzői, beleértve annak jellegét, valószínű fizikai és kémiai formáját, továbbá a radioaktív kibocsátás mennyiségét, összetételét és effektív magasságát;

d) a radioaktív kibocsátás terjedésének előrejelzéséhez szükséges aktuális és előre látható meteorológiai és hidrológiai viszonyok;

e) a környezeti mérések eredményei;

f) az élelmiszerek, takarmányok és ivóvíz mérési adatai;

g) a megtett vagy tervezett védelmi intézkedések;

h) a lakosság tájékoztatására megtett vagy tervezett intézkedések;

i) a radioaktív kibocsátás előre látható időbeni viselkedése;

j) az információ forrása.

2. Ezeket az információkat megfelelő időközönként ki kell egészíteni további tájékoztatással, beleértve a veszélyhelyzet alakulását, előre látható, illetve tényleges befejeződését.

3. Az ilyen információt és annak minden módosítását a 2. Cikkben részletezettek szerint mindaddig szolgáltatni kell, amíg a helyzet fennáll, vagy ameddig elegendő információ nem áll rendelkezésre a fennálló helyzet megítéléséhez.

4. Cikk

Az intézkedésekben való együttműködés

1. A 2. Cikkben hivatkozott helyzet esetében a Szerződő Felek késedelem nélkül megállapodnak a lakosság egészség- és vagyonvédelme érdekében szükséges együttműködés és lehetséges segítségnyújtás vonatkozásában.

2. Az 5. Cikk értelmében létesítendő kapcsolattartási pontok megállapodnak minden további intézkedésben.

3. A másik országban jelentkező radiológiai következmények minimalizálása érdekében a 2. Cikk b) pontja szerinti tájékoztatást adó Szerződő Fél a lehetséges mértékben azonnal válaszol a másik Szerződő Fél további tájékoztatási igényére vagy együttműködési kérésére.

5. Cikk

Illetékes szervek és kapcsolattartási pontok

1. A Szerződő Felek diplomáciai úton megadják egymásnak azon illetékes szerveiket és kapcsolattartási pontjaikat, amelyek felelősek a 2. Cikkben hivatkozott értesítések és információk közléséért és fogadásáért. Ezek a kapcsolattartási pontok 24 órán át elérhetőek kell, hogy legyenek.

2. A Szerződő Felek a továbbiakban tájékoztatást nyújtanak mindennemű, az 1. bekezdésben hivatkozott információban végbement változásról.

3. A kapcsolattartási pontok, kijelölésüket követően haladéktalanul megállapodnak az információtovábbítás módjairól. A továbbítási rendszer működését legalább évente egyszer ellenőrizni kell.

6. Cikk

Egyéb információ

1. A Szerződő Felek évente egyszer kölcsönösen tájékoztatják egymást nukleáris programjaikról, nukleáris létesítményeik üzemeltetési tapasztalatairól, továbbá a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén alkalmazott jogi szabályozásokról.

2. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a meglévő, építés alatt álló és tervezett, az 1. Cikk 2. bekezdés a)–c) pontja szerinti létesítményeikről. A kicserélendő információk az alábbiak:

– a létesítmény megnevezése,

– a létesítmény telephelye és címe,

– az üzemeltető,

– a létesítmény alapvető műszaki adatai,

– aktuális állapot,

– teljesítményadatok,

– a létesítmény helyszínének főbb jellemzőket tartalmazó leírása.

3. A nukleáris reaktorokról szolgáltatandó, a nukleáris biztonságra vonatkozó további információkat a 8. Cikk szerinti konzultációkon kell megtárgyalni.

4. A tervezett létesítményekről a 2. bekezdés szerint adandó tájékoztatásra a létesítési engedély kiadása után kerül sor. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást, még az építési szakaszban, hat hónappal korábban, a létesítmények előirányzott üzembe helyezésének időpontjáról.

7. Cikk

Mérési program

1. Mindegyik Szerződő Fél mérési programot hajt végre a saját területén az ionizáló sugárzás és a radionuklidok mérésére a környezetben.

2. A mérési programnak tartalmaznia kell a radionuklid koncentráció mérését a következő közegekben: levegő (aerosol is), ivóvíz, felszíni víz, talaj, csapadék, élelmiszerek, takarmányok. A mérési eredményeknek elegendő információt kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a Szerződő Fél lakosságának sugárterhelése kiszámítható legyen.

3. A mérési eredményeket évente egyszer át kell adni a másik Szerződő Félnek. A normál állapottól való jelentősebb eltérés esetén a tájékoztatás a kapcsolattartási pontokon keresztül azonnal továbbítandó a másik Szerződő Félnek. A Szerződő Fél kérésre, kiegészítő tájékoztatást nyújt.

8. Cikk

Konzultációk

1. A Szerződő Felek legalább kétévente egyszer kölcsönös szakmai konzultációt tartanak, amely egyebek között:

a) értékeli az Egyezmény végrehajtását,

b) megtárgyalja a 6. Cikk alapján nyújtott információt,

c) értékeli a 7. Cikk szerinti mérési program eredményeit,

d) foglalkozik egyéb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi kérdésekkel.

2. A Szerződő Felek koordinátoraikon keresztül állapodnak meg a kölcsönös szakmai konzultáció időpontjában, helyében és résztvevőiben.

3. Szükség esetén, mindkét Szerződő Fél egyetértésével kerül sor az 1. bekezdés szerinti további szakmai konzultációkra.

9. Cikk

Koordinátorok

1. A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására egy-egy koordinátort biztosítanak, amely

a) a Magyar Köztársaság Kormánya részéről – az Országos Atomenergia Bizottság,

b) a Szlovén Köztársaság Kormánya részéről – a Szlovén Nukleáris Biztonsági Hatóság.

2. A koordinátorok megbízatása főleg az alábbiakra terjed ki:

a) az együttműködés körébe tartozó, az Egyezmény 6. és 7. Cikke szerint átadandó valamennyi szakmai ismeret és információ cseréje, kivéve, ha a tájékoztatás valamely speciális módja kerül megfontolásra,

b) a 8. Cikk szerinti kölcsönös szakmai konzultációk szervezése.

3. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást a koordinátor kijelölésében bekövetkezett esetleges változásról.

10. Cikk

A lakosság tájékoztatása

A 2., 3., 6. és 7. Cikkeknek megfelelően az egyik Szerződő Fél által a másiktól kapott információt mindkét Fél felhasználhatja a lakosság tájékoztatására, kivéve, ha azt a másik Szerződő Fél bizalmasan közölte.

11. Cikk

Költségek

A jelen Egyezmény keretében folyó kölcsönös információcsere költségtérítés mentes. Amennyiben valamely kiegészítő információ nagyobb költséggel jár, úgy azt a kiegészítést kérő Szerződő Fél fedezi.

12. Cikk

Más nemzetközi egyezményekkel való viszony

Jelen Egyezmény nem befolyásolja a Szerződő Felek azon kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelynek a jelen Egyezmény tárgyával kapcsolatos meglévő, vagy a jövőben kötendő nemzetközi egyezményekből erednek.

13. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépése és felmondása

1. A jelen Egyezmény annak az utolsó értesítésnek a napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépés belső jogi feltételeinek teljesüléséről.

2. Az Egyezmény meghatározatlan időre szól.

3. Bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt. Hat hónappal azt követően, hogy a másik Fél diplomáciai úton írásban megkapja a felmondást, az Egyezmény hatályát veszti.

Az Egyezmény két eredeti példányban készült magyar, szlovén, valamint angol nyelven. Értelmezési vagy alkalmazási kétségek felmerülése esetén az angol szöveg a mértékadó.

Készült Budapesten, 1995. július 11-én.”

3. § (1) E rendelet 1996. február 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit is 1996. február 15-től kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.