(A Megállapodás 1996. február 15-én hatályba lépett.)
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)
azzal az óhajjal, hogy hiánytalanul, teljes egészében teljesítsék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró dokumentumainak rendelkezéseit, előmozdítva ezáltal a baráti kapcsolatokat a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között,
meggyőződve annak szükségességéről, hogy a Szerződő Felek a lehető leggyorsabban nyújtsanak megfelelő tájékoztatást sugaras veszélyhelyzet fennállása esetén, az országhatáron kívül esetleg jelentkező következmények minimalizálása érdekében,
abban a meggyőződésben, hogy a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos azonnali információ- és tapasztalatcsere nagy mértékben hozzájárul a Szerződő Felek lakosságának biztonságához,
figyelembe véve a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről, valamint a nukleáris baleset, illetve sugaras veszélyhelyzet esetén nyújtandó segítségről szóló, 1986. szeptember 26-án aláírt egyezményt, úgyszintén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen belül folyó együttműködés elfogadott alapelveit,
azzal az óhajjal, hogy betartsák az Európai Közösségek 1987. december 14-én aláírt Megállapodásainak a sugaras veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréről szóló rendelkezéseit,
a következőkben állapodtak meg:
1. A jelen Egyezmény olyan esetekben adandó értesítésekre és tájékoztatásra vonatkozik, amikor valamelyik Szerződő Fél széles körű intézkedésekről dönt a lakosság védelmére, a következő okokból eredő sugaras veszélyhelyzet fellépése esetén:
a) a területén keletkezett, a 2. bekezdésben hivatkozott létesítményekkel, illetve tevékenységekkel kapcsolatos baleset, amelynek eredményeként jelentős radioaktívanyag-kibocsátás keletkezik, illetve keletkezhet; vagy
b) a saját vagy saját területen kívül mért, a normálistól eltérő radioaktivitás szint, amely az adott Szerződő Fél lakosságának egészségére nézve káros lehet; vagy
c) az a) alatt meghatározottól eltérő, a 2. bekezdésben hivatkozott létesítményeket és tevékenységeket érintő balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek, illetve eredményezhetnek; vagy
d) más balesetek, amelyek jelentős radioaktívanyag-kibocsátást eredményeznek, vagy eredményezhetnek.
2. Az 1. a) és c) bekezdésben hivatkozott létesítmények, illetve tevékenységek az alábbiak:
a) bármely, bárhol elhelyezett nukleáris reaktor;
b) bármely más, a nukleáris üzemanyag-ciklushoz tartozó létesítmény;
c) bármely, radioaktív hulladékot kezelő létesítmény;
d) nukleáris üzemanyag vagy radioaktív hulladékok szállítása és tárolása;
e) radioaktív izotópok előállítása, felhasználása, tárolása, végleges elhelyezése és szállítása mezőgazdasági, ipari, orvosi és kapcsolódó tudományos és kutatási célokra; és
f) radioaktív izotópok használata energia előállítására űreszközökben.
Az 1. Cikkben részletezett sugaras veszélyhelyzetben, amelynél a másik Szerződő Fél lakosságának veszélyeztetettsége biztosan nem zárható ki, az említett cikkben hivatkozott Szerződő Félnek az alábbi intézkedéseket kell tennie:
a) azonnal tájékoztatja a másik Szerződő Felet, amelyre az 1. Cikkben részletezettek szerint kihatással van, vagy lehet a sugaras veszélyhelyzet, annak jellegéről, keletkezésének időpontjáról és pontos helyéről;
b) haladéktalanul megadja a Szerződő Félnek a 3. Cikkben részletezett, rendelkezésére álló információkat, amelyek az illető Szerződő Félnél a radiológiai következmények minimalizálásához szükségesek.
1. A 2. Cikk b) bekezdése értelmében nyújtandó információnak a Szerződő Fél rendelkezésére álló alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az esemény jellege és időpontja, pontos helye, ahol ez biztosítható, az érintett létesítmény, illetve tevékenység;
b) az esemény feltehető, illetve megállapított oka és előrelátható alakulása a radioaktív anyag kibocsátása szempontjából;
c) a radioaktív kibocsátás általános jellemzői, beleértve annak jellegét, valószínű fizikai és kémiai formáját, továbbá a radioaktív kibocsátás mennyiségét, összetételét és effektív magasságát;
d) a radioaktív kibocsátás terjedésének előrejelzéséhez szükséges aktuális és előre látható meteorológiai és hidrológiai viszonyok;
e) a környezeti mérések eredményei;
f) az élelmiszerek, takarmányok és ivóvíz mérési adatai;
g) a megtett vagy tervezett védelmi intézkedések;
h) a lakosság tájékoztatására megtett vagy tervezett intézkedések;
i) a radioaktív kibocsátás előre látható időbeni viselkedése;
j) az információ forrása.
2. Ezeket az információkat megfelelő időközönként ki kell egészíteni további tájékoztatással, beleértve a veszélyhelyzet alakulását, előre látható, illetve tényleges befejeződését.
3. Az ilyen információt és annak minden módosítását a 2. Cikkben részletezettek szerint mindaddig szolgáltatni kell, amíg a helyzet fennáll, vagy ameddig elegendő információ nem áll rendelkezésre a fennálló helyzet megítéléséhez.
1. A 2. Cikkben hivatkozott helyzet esetében a Szerződő Felek késedelem nélkül megállapodnak a lakosság egészség- és vagyonvédelme érdekében szükséges együttműködés és lehetséges segítségnyújtás vonatkozásában.
2. Az 5. Cikk értelmében létesítendő kapcsolattartási pontok megállapodnak minden további intézkedésben.
3. A másik országban jelentkező radiológiai következmények minimalizálása érdekében a 2. Cikk b) pontja szerinti tájékoztatást adó Szerződő Fél a lehetséges mértékben azonnal válaszol a másik Szerződő Fél további tájékoztatási igényére vagy együttműködési kérésére.
1. A Szerződő Felek diplomáciai úton megadják egymásnak azon illetékes szerveiket és kapcsolattartási pontjaikat, amelyek felelősek a 2. Cikkben hivatkozott értesítések és információk közléséért és fogadásáért. Ezek a kapcsolattartási pontok 24 órán át elérhetőek kell, hogy legyenek.
2. A Szerződő Felek a továbbiakban tájékoztatást nyújtanak mindennemű, az 1. bekezdésben hivatkozott információban végbement változásról.
3. A kapcsolattartási pontok, kijelölésüket követően haladéktalanul megállapodnak az információtovábbítás módjairól. A továbbítási rendszer működését legalább évente egyszer ellenőrizni kell.
1. A Szerződő Felek évente egyszer kölcsönösen tájékoztatják egymást nukleáris programjaikról, nukleáris létesítményeik üzemeltetési tapasztalatairól, továbbá a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén alkalmazott jogi szabályozásokról.
2. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a meglévő, építés alatt álló és tervezett, az 1. Cikk 2. bekezdés a)–c) pontja szerinti létesítményeikről. A kicserélendő információk az alábbiak:
– a létesítmény megnevezése,
– a létesítmény telephelye és címe,
– az üzemeltető,
– a létesítmény alapvető műszaki adatai,
– aktuális állapot,
– teljesítményadatok,
– a létesítmény helyszínének főbb jellemzőket tartalmazó leírása.
3. A nukleáris reaktorokról szolgáltatandó, a nukleáris biztonságra vonatkozó további információkat a 8. Cikk szerinti konzultációkon kell megtárgyalni.
4. A tervezett létesítményekről a 2. bekezdés szerint adandó tájékoztatásra a létesítési engedély kiadása után kerül sor. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást, még az építési szakaszban, hat hónappal korábban, a létesítmények előirányzott üzembe helyezésének időpontjáról.
1. Mindegyik Szerződő Fél mérési programot hajt végre a saját területén az ionizáló sugárzás és a radionuklidok mérésére a környezetben.
2. A mérési programnak tartalmaznia kell a radionuklid koncentráció mérését a következő közegekben: levegő (aerosol is), ivóvíz, felszíni víz, talaj, csapadék, élelmiszerek, takarmányok. A mérési eredményeknek elegendő információt kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a Szerződő Fél lakosságának sugárterhelése kiszámítható legyen.
3. A mérési eredményeket évente egyszer át kell adni a másik Szerződő Félnek. A normál állapottól való jelentősebb eltérés esetén a tájékoztatás a kapcsolattartási pontokon keresztül azonnal továbbítandó a másik Szerződő Félnek. A Szerződő Fél kérésre, kiegészítő tájékoztatást nyújt.
1. A Szerződő Felek legalább kétévente egyszer kölcsönös szakmai konzultációt tartanak, amely egyebek között:
a) értékeli az Egyezmény végrehajtását,
b) megtárgyalja a 6. Cikk alapján nyújtott információt,
c) értékeli a 7. Cikk szerinti mérési program eredményeit,
d) foglalkozik egyéb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi kérdésekkel.
2. A Szerződő Felek koordinátoraikon keresztül állapodnak meg a kölcsönös szakmai konzultáció időpontjában, helyében és résztvevőiben.
3. Szükség esetén, mindkét Szerződő Fél egyetértésével kerül sor az 1. bekezdés szerinti további szakmai konzultációkra.
1. A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására egy-egy koordinátort biztosítanak, amely
a) a Magyar Köztársaság Kormánya részéről – az Országos Atomenergia Bizottság,
b) a Szlovén Köztársaság Kormánya részéről – a Szlovén Nukleáris Biztonsági Hatóság.
2. A koordinátorok megbízatása főleg az alábbiakra terjed ki:
a) az együttműködés körébe tartozó, az Egyezmény 6. és 7. Cikke szerint átadandó valamennyi szakmai ismeret és információ cseréje, kivéve, ha a tájékoztatás valamely speciális módja kerül megfontolásra,
b) a 8. Cikk szerinti kölcsönös szakmai konzultációk szervezése.
3. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást a koordinátor kijelölésében bekövetkezett esetleges változásról.
A 2., 3., 6. és 7. Cikkeknek megfelelően az egyik Szerződő Fél által a másiktól kapott információt mindkét Fél felhasználhatja a lakosság tájékoztatására, kivéve, ha azt a másik Szerződő Fél bizalmasan közölte.
A jelen Egyezmény keretében folyó kölcsönös információcsere költségtérítés mentes. Amennyiben valamely kiegészítő információ nagyobb költséggel jár, úgy azt a kiegészítést kérő Szerződő Fél fedezi.
Jelen Egyezmény nem befolyásolja a Szerződő Felek azon kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelynek a jelen Egyezmény tárgyával kapcsolatos meglévő, vagy a jövőben kötendő nemzetközi egyezményekből erednek.
1. A jelen Egyezmény annak az utolsó értesítésnek a napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépés belső jogi feltételeinek teljesüléséről.
2. Az Egyezmény meghatározatlan időre szól.
3. Bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt. Hat hónappal azt követően, hogy a másik Fél diplomáciai úton írásban megkapja a felmondást, az Egyezmény hatályát veszti.
Az Egyezmény két eredeti példányban készült magyar, szlovén, valamint angol nyelven. Értelmezési vagy alkalmazási kétségek felmerülése esetén az angol szöveg a mértékadó.
Készült Budapesten, 1995. július 11-én.”
3. § (1) E rendelet 1996. február 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit is 1996. február 15-től kezdődően kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.
