1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális biztonságról szóló, 1996. június 4-én, Bernben aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1997. november 6-án lezajlott, és az Egyezmény az okiratok kicserélését követő második hónap első napján, 1998. január 1-jén hatályba lépett.)
2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Szerződő Felek) azon kívánságtól vezérelve, hogy a két ország közötti kapcsolatokat a szociális biztonság egyes területein szabályozzák,
megállapodtak az alábbi Egyezmény megkötésében:
(1) A Jelen Egyezményben az alábbi fogalmak jelentése a következő:
a) terület: Magyarország vonatkozásában a Magyar Köztársaság területe, Svájc vonatkozásában a Svájci Államszövetség területe;
b) állampolgárok: Magyarország vonatkozásában azok a személyek, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, Svájc vonatkozásában azok a személyek, akik svájci állampolgársággal rendelkeznek;
c) jogszabályok: a mindenkori Szerződő Fél 2. Cikkben felsorolt törvényei és más jogszabályai;
d) illetékes hatóság: Magyarország vonatkozásában a Népjóléti Minisztérium, Svájc vonatkozásában a Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal;
e) teherviselő: az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata a 2. Cikkben felsorolt törvények végrehajtása;
f) lakni: szokásosan tartózkodni;
g) lakhely: az a hely, ahol egy személy a tartós ottlét szándékával tartózkodik;
h) biztosítási idők: járulékfizetési idők, a kereső tevékenység vagy a helybenlakás ideje, valamint az ezekkel egyenértékű idők, amelyeket azon jogszabályok, amelyek alapján azokat megszerezték, biztosítási időknek határoznak meg, vagy ismernek el;
i) pénzbeli ellátás vagy nyugdíj: pénzbeli ellátás vagy nyugdíj, ideértve azokat a pótlékokat, kiegészítéseket és emelést is, amelyek a mindenkori Szerződő Fél jogszabályai szerint pénzbeli ellátásnak vagy nyugdíjnak minősülnek;
j) menekültek: az 1951. július 28-án a menekültek jogállásáról kötött Genfi Egyezmény és az ehhez kapcsolódó 1967. január 31-i, New York-i Jegyzőkönyv alapján valamely Szerződő Fél által menekültként elismert személyek;
k) hontalanok: Magyarország vonatkozásában azok a hontalan személyek, akik jogosultságot szereztek magyar biztosítási ellátásokra, Svájc vonatkozásában az 1954. szeptember 28-i, a hontalanok jogállásáról szóló Egyezmény értelmében hontalannak minősülő személyek;
l) családtagok és hátramaradt hozzátartozók: családtagok és hátramaradt hozzátartozók, amennyiben e jogaikat a mindenkori Szerződő Fél vonatkozó jogszabályai szerint a Szerződő Felek állampolgáraitól, menekültjeitől vagy hontalanjaitól vezetik le.
(2) A Jelen Egyezményben nem meghatározott kifejezéseknek az a jelentésük, amelyet azoknak az alkalmazandó jogszabályok tulajdonítanak.
(1) Jelen Egyezmény
A) Magyarországon: a magyar társadalombiztosítási törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján meghozott jogszabályoknak
a) az öregségi, a rokkantsági, a hátramaradt hozzátartozói és a baleseti ellátásokról,
b) a betegségi és az anyasági ellátásokról
szóló rendelkezéseire vonatkozik.
B) Svájcban:
a) az öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi törvényre,
b) a rokkantbiztosításról szóló szövetségi törvényre,
c) a 3. Cikk, a III. rész első fejezet, valamint a IV. és V. rész vonatkozásában a szövetségi betegbiztosítási törvényre
vonatkozik.
(2) Jelen Egyezmény minden olyan jogszabályra is vonatkozik, amely az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat újraszabályozza, módosítja vagy kiegészíti.
(3) Ezzel szemben
a) a szociális biztonság egy új ágazatára vonatkozó jogszabályokra csak akkor vonatkozik, ha erről a Szerződő Felek így állapodnak meg;
b) azokra a jogszabályokra, amelyek a meglévő rendszereket új személyi kategóriákra terjesztik ki, csak akkor vonatkozik, ha a saját jogszabályait módosító Szerződő Fél az említett rendeletek hivatalos közzétételétől számított hat hónapon belül nem juttat el a másik Szerződő Félhez ellenkező tartalmú értesítést.
Jelen Egyezmény kiterjed:
a) a Szerződő Felek állampolgáraira, valamint azok családtagjaira és hátramaradt hozzátartozóira;
b) a Szerződő Felek egyikének területén lakhellyel rendelkező menekültekre és hontalanokra, valamint azok családtagjaira és hátramaradt hozzátartozóira, az ennél előnyösebb belső állami jogszabályok fenntartásával;
c) a 7. Cikk (1)–(4) bekezdései, a 8. Cikk (3)–(4) bekezdései, a 9–12. Cikk, a 17. Cikk, valamint a IV. és V. részek vonatkozásában az a)–b) pontokban meghatározott személyeken kívül más személyekre is.
(1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél állampolgárai, valamint azok családtagjai és hátramaradt hozzátartozói a másik Szerződő Fél jogszabályaiból származó jogaikat és kötelezettségeiket illetően azonos jogállásúak a másik Szerződő Fél állampolgáraival, illetve azok családtagjaival és hátramaradt hozzátartozóival.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az alábbi svájci jogszabályokra:
a) a külföldön letelepedett svájci állampolgárok önkéntes öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosítása;
b) azoknak a svájci állampolgároknak az öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, akik külföldön az Államszövetség vagy a Szövetségi Tanács által kijelölt intézmények szolgálatában tevékenykednek;
c) a svájci állampolgároknak külföldön nyújtott gondozási szolgáltatásokra.
(1) A 4. Cikk (1) bekezdésétől eltérően azok a magyar állampolgárok, valamint családtagjaik és hátramaradt hozzátartozóik, akik a 2. Cikk (1) bekezdése A) pontjának a) és b) alpontjaiban meghatározott jogszabályok értelmében pénzbeli ellátást igényelhetnek, az említett ellátást addig kapják, amíg a Szerződő Felek egyikének területén laknak. Az első mondat nem vonatkozik a svájci rokkantbiztosító azon biztosítottainak rendes nyugdíjára, akik 50 százaléknál kisebb mértékben rokkantak, valamint a svájci öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és rokkantbiztosítás által nyújtott rendkívüli nyugdíjakra és a magatehetetlenségi pótlékokra.
(2) Azokat a 2. Cikk (1) bekezdése B) pontjában felsorolt jogszabályok szerinti pénzbeli ellátásokat, amelyeket a 3. Cikk a)–b) pontjaiban említett, a Szerződő Felek egyikének területén lakhellyel rendelkező személyek igényelhetnek, ezen személyek részére a lakhelyükre folyósítják.
A 3. Cikk a)–b) pontjaiban megjelölt személyek biztosítási kötelezettsége – a 7–9. Cikkekben foglaltak kivételével – azon Szerződő Fél jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén ezek a személyek kereső tevékenységet folytatnak.
(1) Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező vállalat munkavállalói, akiket átmenetileg munkavégzésre a másik Szerződő Fél területére küldenek, az első 24 hónapban azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek a területén a vállalat székhelye van. Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja ezt a határidőt, úgy a két Szerződő Fél illetékes hatóságai egy további, kölcsönös egyetértésben megállapítandó időtartamra fenntarthatják az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozást.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező szállítási vállalat munkavállalói, akiket mindkét Szerződő Fél területén foglalkoztatnak, azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek területén a vállalat székhelye van, ugyanúgy, mintha foglalkoztatásuk csak ott történne. Ha azonban ilyen személyeknek a másik Szerződő Fél területén van a lakhelye, vagy őket ott az említett vállalat kirendeltségén vagy állandó képviseletén tartósan foglalkoztatják, úgy ők ezen Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(3) A (2) bekezdés értelemszerűen vonatkozik mindkét Szerződő Fél légi közlekedési vállalatainak repülő személyzetére is.
(4) Azok a közszolgálatban tevékenykedő munkavállalók, akiket az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél területére küld, a kiküldő Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(5) A Szerződő Felek azon állampolgárai, akik olyan tengeri hajó legénységéhez tartoznak, amelyik az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózik, ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
(1) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik ezen Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatalának tagjaként a másik Szerződő Fél területén dolgoznak, az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(2) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akiket a másik Szerződő Fél területén az első Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletén alkalmaznak, a második Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosítottak. Ők a foglalkoztatásuk megkezdését vagy a jelen Egyezmény hatálybalépését követő három hónapon belül választhatják az első Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását.
(3) A (2) bekezdés értelemszerűen vonatkozik
a) harmadik állam azon állampolgáraira, akiket az egyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének szolgálatában a másik Szerződő Fél területén foglalkoztatnak;
b) az egyik Szerződő Fél és harmadik állam azon állampolgáraira, akiket a másik Szerződő Fél területén az első Szerződő Fél (1)–(2) bekezdésben megjelölt állampolgárainak személyes szolgálatában foglalkoztatnak.
(4) Ha az egyik Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzulátusa a másik Szerződő Fél területén olyan személyeket foglalkoztat, akik ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva, úgy köteles az ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint a munkáltatókat terhelő általános kötelezettségeket teljesíteni. Ugyanez vonatkozik az (1) vagy (2) bekezdésben említett állampolgárokra, akik ilyen személyeket személyes szolgálatukban foglalkoztatnak.
(5) Az (1)–(4) bekezdések nem vonatkoznak a konzuli képviseletek tiszteletbeli tagjaira és azok alkalmazottaira.
A biztosítottak érdekében mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt teherviselők kölcsönös megegyezés alapján a 6–8. Cikkekben foglaltak alóli kivételekben állapodhatnak meg.
(1) Ha valamely személy a 7–9. Cikkek szerint az egyik Szerződő Fél területén végzett kereső tevékenysége során továbbra is a másik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, úgy ez az első Szerződő Fél területén vele tartózkodó házastársára és gyermekeire is vonatkozik, amennyiben azok ott önálló kereső tevékenységet nem folytatnak.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint a házastárs és a gyermekek a svájci jogszabályok hatálya alá tartoznak, úgy ők az öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és rokkantbiztosítónál vannak biztosítva.
(1) Ha valamely személy, aki lakhelyét vagy kereső tevékenységét Magyarországról Svájcba helyezi át, a magyar betegségi és anyasági pénzbeli ellátást nyújtó biztosításból történő kiválást követő 3 hónapon belül egy svájci biztosítónál napra számított pénzbeli ellátásra biztosítja magát, úgy az általa az említett magyar biztosítónál megszerzett biztosítási időket a jogosultság megszerzése szempontjából figyelembe veszik.
(2) Az anyaság esetén felmerülő napra számított pénzbeli ellátás vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti biztosítási időket csak akkor veszik figyelembe, ha a biztosított 3 hónapja egy svájci biztosítónál biztosítva volt.
A magyar betegségi és anyasági biztosítási rendszerbe való felvétel az alábbiak szerint válik könnyebbé:
a) ha egy személy lakhelyét Svájcból Magyarországra helyezi át és három hónapon belül Magyarországon létesített munkaviszony vagy egyéb kereső tevékenység alapján a magyar betegségi biztosításban kötelezően biztosítottá válik, vagy magyar nyugdíjban részesül, úgy a betegségi és anyasági pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításakor, amelyek a magyar jogszabályok alapján őt megilletik, a Svájcban elismert betegsegélyező pénztárnál letöltött biztosítási időket figyelembe veszik;
b) az a) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozói jogosulttá válnak a biztosított eltartott hozzátartozóit a magyar jogszabályok szerint megillető betegségbiztosítás természetbeni szolgáltatásaira;
c) ha egy személy, akire az a) vagy b) pontok nem alkalmazhatók, és aki lakhelyét Svájcból Magyarországra helyezi át, jogosult arra, hogy az illetékes magyar egészségbiztosítási pénztárral a Magyarországon nem biztosított magyar állampolgárral azonos feltételek mellett megállapodást kössön, és a magyar jogszabályok szerinti járulékfizetés ellenében igényjogosultságot szerezzen egészségügyi szolgáltatásokra;
d) a c) pontban említett személyek az ott meghatározott feltételekkel megállapodást köthetnek az általuk eltartott közeli hozzátartozóik részére történő egészségügyi szolgáltatások nyújtására.
(1) Azok a magyar állampolgárok, akik a rokkantság bekövetkeztekor a svájci öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági biztosítás járulékfizetési kötelezettsége alá tartoznak, beilleszkedési támogatásban részesülnek mindaddig, amíg Svájcban tartózkodnak. A 14. Cikk a) pontja értelemszerűen alkalmazandó.
(2) Azok a magyar állampolgárok, akik a rokkantság bekövetkeztekor nem tartoztak a svájci öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági biztosítás szerinti járulékfizetési kötelezettség alá, de ott vannak biztosítva, beilleszkedési támogatásban részesülnek mindaddig, amíg svájci lakhellyel rendelkeznek, ha közvetlen a rokkantság bekövetkezte előtt, megszakítás nélkül legalább egy éven keresztül Svájcban laktak. A kiskorú gyermekeket ezen túlmenően akkor is megilleti az ilyen intézkedésekre való jogosultság, ha Svájcban lakhellyel rendelkeznek és ott vagy rokkantként születtek, vagy születésük óta megszakítás nélkül ott laktak.
(3) Azok a Svájcban lakó magyar állampolgárok, akik Svájcot három hónapot meg nem haladó időtartamra elhagyják, a (2) bekezdés szerinti lakójellegű tartózkodásukat Svájcban nem szakítják meg.
(4) Azok a gyermekek, akik Magyarországon rokkantan születtek, és akiknek anyja a születést megelőzően összesen legfeljebb két hónapon keresztül tartózkodott Magyarországon, azonos jogállásúak a Svájcban rokkantan született gyermekekkel. A svájci rokkantsági biztosító a gyermek születési fogyatékossága esetén a szülést követő első három hónapban Magyarországon keletkező költségeket olyan mértékben vállalja át, amely mértékben az ilyen szolgáltatásokat Svájcban kellett volna nyújtania.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak a Szerződő Felek területén kívül született gyermekekre értelemszerűen alkalmazhatók; a svájci rokkantsági biztosító ilyen esetben csak akkor vállalja át a külföldön nyújtott ellátások költségeit, ha azokat ott a gyermek egészségi állapota miatt sürgősen biztosítani szükséges.
A rokkantbiztosításról szóló svájci jogszabályok alapján járó rendes nyugdíjra vonatkozó igényjogosultság megszerzésénél ezen jogszabályok értelmében biztosítottnak minősülnek,
a) azok a magyar állampolgárok, akik kereső tevékenységüket Svájcban baleset vagy betegség következtében kénytelenek feladni, akiknek rokkantságát azonban ebben az országban állapítják meg, a rokkantságot okozó munka megszakításának időpontjától számított egy évig; ezek a személyek továbbra is kötelesek járulékot fizetni az öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítónak, mintha lakhelyük Svájcban lenne;
b) azok a magyar állampolgárok, akik kereső tevékenységük feladása után a svájci rokkantsági biztosítás beilleszkedési támogatásában részesülnek; a svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítóval szemben járulékfizetési kötelezettségük áll fenn;
c) azok a magyar állampolgárok, akikre az a) és b) pontokban foglaltak nem alkalmazhatók, és akik a biztosítási esemény időpontjában
ca) a magyar öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosításban biztosítottak, vagy
cb) a magyar jogszabályok szerint rokkantsági vagy öregségi nyugdíjat kapnak, vagy erre jogosultak, vagy
cc) a magyar betegségi biztosításban természetbeni és/vagy pénzbeli ellátásokra biztosítottak.
(1) Azok a magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik nem Svájcban laknak, és a svájci öregségi és hátramaradt hozzátartozói biztosítás rendes résznyugdíjára jogosultak, amelynek összege a megfelelő rendes teljes nyugdíj legfeljebb 10%-át teszi ki, a résznyugdíj helyett egyszeri, a nyugdíj készpénzértékének megfelelő végkielégítést kapnak. Azok a magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik ilyen résznyugdíjban részesültek, és véglegesen elhagyják Svájcot, szintén végkielégítést kapnak, amely a kiutazás időpontjában a nyugdíj készpénzértékének felel meg.
(2) Amennyiben a rendes résznyugdíj összege meghaladja a megfelelő rendes teljes nyugdíj 10%-át, de annak legfeljebb 20%-át teszi ki, úgy azok a magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik, akik nem Svájcban laknak vagy Svájcot véglegesen elhagyják, választhatnak a nyugdíj folyósítása vagy a végkielégítés között. Ezt a döntést a nyugdíjmegállapítási eljárás során kell meghozni, amennyiben a jogosult személyek a biztosítási esemény bekövetkeztekor Svájcon kívül tartózkodnak, vagy az ország elhagyásakor, ha ők Svájcban már nyugdíjban részesültek.
(3) A végkielégítés svájci biztosító általi kifizetését követően e biztosítóval szemben az addig befizetett járulékokból eredő igények nem érvényesíthetők.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók a svájci rokkantsági biztosító által folyósított rendes nyugdíjra, ha a nyugdíjra jogosult személy 55. életévét betöltötte és az ő esetében már nem tervezik a rokkantsági feltételek felülvizsgálatát.
(1) A magyar állampolgárok a svájci állampolgárokkal azonos feltételek mellett jogosultak a svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítás rendkívüli nyugdíjaira, amennyiben a nyugdíjigénylés időpontját közvetlenül megelőzően:
a) öregségi nyugdíj esetén legalább tíz évig,
b) rokkantsági nyugdíj, hátramaradt hozzátartozói nyugdíj vagy ezen ellátások egyikét felváltó öregségi nyugdíj esetén legalább öt évig
megszakítás nélkül Svájcban laktak.
(2) Az ottlakás időtartama az (1) bekezdés szerint akkor tekinthető megszakítás nélkülinek, ha Svájcot naptári évenként három hónapot meg nem haladó időtartamra hagyják el. Kivételes esetekben a három hónapos határidő meghosszabbítható. Az ott-tartózkodás időtartamába nem számít bele a magyar állampolgároknak az a svájci tartózkodása, amely alatt a svájci öregségi, a hátramaradt hozzátartozói és a rokkantsági biztosítási kötelezettség alól mentesítve voltak.
(1) Ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a magyar teherviselő, amely a nyugdíj megállapításában illetékes, az öregségi, a rokkantsági vagy a baleseti nyugdíjra való igényjogosultságot a reá vonatkozó jogszabályok szerint bírálja el. Ha az e jogszabályok szerint megszerzett biztosítási idők nem elegendőek a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, úgy a svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosításba beszámítható biztosítási időket a magyar biztosítási időkkel egybeszámítják, amennyiben ez utóbbi legalább egy évet tesz ki.
(2) Az öregségi, a rokkantsági vagy a baleseti nyugdíj mértékét a magyar jogszabályok szerint kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembevételével állapítják meg. Ha az igénylő csak a mindkét Szerződő Fél területén megszerzett biztosítási idők összeszámításával szerez nyugdíjjogosultságot, úgy a nyugdíjat a magyar biztosítási idő arányában számítják ki.
(3) Az (1) bekezdés második mondatát és a (2) bekezdést megfelelően kell alkalmazni a hátramaradt hozzátartozók nyugdíjának megállapításánál.
(4) A magyar teherviselő a harmadik államban lakó jogosult személyek részére a nyugellátást a külföldön lakó személyek nyugdíjfolyósítására vonatkozó magyar jogszabályok szerint folyósítja.
Az illetékes hatóságok
a) megállapodnak a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges végrehajtási rendelkezésekről;
b) tájékoztatják egymást jogszabály-módosításaikról;
c) összekötő szerveket jelölnek ki a Szerződő Felek teherviselői közötti kapcsolattartás megkönnyítésére.
(1) A Szerződő Felek hatóságai, bíróságai és teherviselői ugyanúgy segítséget nyújtanak egymásnak jelen Egyezmény végrehajtásánál, mint saját jogszabályaik alkalmazásánál. E segítség az orvosi vizsgálatok kivételével térítésmentes.
(2) A rokkantság fokának megállapításához mindkét Szerződő Fél teherviselői figyelembe vehetik a másik Szerződő Fél teherviselője által szolgáltatott információkat és orvosi véleményeket. Jogukban áll a biztosított személyt egy általuk választott orvossal megvizsgáltatni.
(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint előírt illeték és adó alóli mentesítés és kedvezmény, amely az ezen jogszabályok értelmében benyújtandó okiratokra és okmányokra vonatkozik, azokra a megfelelő okiratokra és okmányokra is kiterjed, amelyeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint kell benyújtani.
(2) Mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai és teherviselői lemondanak azon okiratok és okmányok diplomáciai vagy konzuli hitelesítéséről, amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása során kell benyújtani.
(1) Az egyik Szerződő Fél hatóságai, bíróságai és teherviselői nem utasíthatnak vissza beadványokat vagy egyéb okiratot nyelvi okokra való hivatkozással, ha azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén vagy angol nyelven kerültek megfogalmazásra.
(2) Jelen Egyezmény alkalmazása során a Szerződő Felek hatóságai, bíróságai és teherviselői egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel közvetlenül vagy összekötő szerveken keresztül saját hivatalos nyelvükön vagy angol nyelven érintkezhetnek.
Azokat a kérvényeket, nyilatkozatokat és jogorvoslati kérelmeket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során meghatározott határidőn belül kell benyújtani ezen Szerződő Fél közigazgatási hatóságánál, bíróságánál vagy társadalombiztosítási teherviselőjénél, határidőn belül benyújtottnak kell tekinteni akkor is, ha azokat a másik Szerződő Fél megfelelő hatóságánál, megfelelő bíróságánál vagy teherviselőjénél ugyanezen határidőn belül nyújtják be. Ilyen esetekben az érintett szerv feljegyzi a benyújtott iratra a beérkezés időpontját, és azt közvetlenül vagy az összekötő szerveken keresztül továbbítja az első Szerződő Fél illetékes szervéhez.
(1) Azoknak a teherviselőknek, akiknek jelen Egyezmény alapján ellátásokat kell nyújtaniuk, ezt a kötelezettségüket saját országuk pénznemében történő kifizetéssel teljesítik.
(2) Ha az egyik teherviselő a másik Szerződő Fél teherviselője részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél pénznemében kell megtenni, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél pénzneme konvertibilis. Ellenkező esetben egy másik, konvertibilis valutában teljesítendők ezek a kifizetések.
(3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosíthassák jelen Egyezmény rendelkezései szerint mindkét részről járó összegek átutalását.
(4) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, korlátlan lehetőséget élveznek önkéntes biztosítás kötésére a hazájuk öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó jogszabályainak megfelelően, különösen e biztosítónak történő járulékfizetésre, valamint az utóbbival megszerzett nyugdíjak folyósítására.
(1) Ha egy személy, akinek az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint ellátások járnak egy olyan kárért, amely a másik Szerződő Fél területén következett be, és amelynek jogszabályai szerint kártérítési igény áll fenn harmadik személlyel szemben, úgy ez a kártérítési igény az első Szerződő Fél ellátások nyújtására köteles teherviselőjére a reá vonatkozó jogszabályok szerint száll át, amit a második Szerződő Fél elismer.
(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során mindkét Szerződő Fél teherviselőjének ugyanazon káreset alapján teljesített ellátások okán van kártérítési igénye, erre ők egyetemlegesen jogosultak. A teherviselők egymás között az általuk teljesítendő ellátások arányában kiegyenlítésre kötelesek.
(1) A jelen Egyezmény végrehajtásából eredő nehézségeket a Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértésben rendezik.
(2) Ha ily módon nem találnak megoldást, a vitás esetet választott bíróság elé terjesztik, amely arról a jelen Egyezmény értelmében és szellemében köteles dönteni. A Szerződő Felek közös megegyezéssel állapítják meg e bíróság összetételét és eljárását.
(1) Jelen Egyezmény a hatálybalépése előtt bekövetkezett biztosítási eseményekre is alkalmazandó.
(2) Jelen Egyezmény nem alapoz meg semmilyen ellátásra való igényjogosultságot a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan.
(3) Az ellátásra való igényjogosultság jelen Egyezmény alapján történő elbírálásánál figyelembe kell venni a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is.
(4) Jelen Egyezmény nem vonatkozik azokra az igényekre, amelyeket a járulék visszatérítésével megváltottak.
(1) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott határozatok nem akadályozzák az Egyezmény alkalmazását.
(2) Azon személyek igényjogosultságát, akiknek nyugdíját jelen Egyezmény hatálybalépése előtt állapítottak meg, kérésükre a jelen Egyezmény alapján újból elbírálják. Az újbóli megállapítás történhet hivatalból is. Az újbóli megállapítás semmiképpen nem vezethet a jogosultak addigi ellátásainak csökkentéséhez.
(3) A svájci öregségi, hátramaradt hozzátartozói és rokkantsági biztosítás ellátásaira vonatkozó azon igények, amelyeket a magyar állampolgárok vagy hátramaradt hozzátartozóik menekültként vagy hontalanként, vagy azok hátramaradt hozzátartozójaként szereztek meg, az 5. Cikk megfelelő alkalmazásával továbbra is fennmaradnak.
Azon igényekre vonatkozóan, amelyeket korábbi biztosítási események alapján a 27. Cikk (2) bekezdése szerint érvényesítenek, a Szerződő Felek jogszabályai szerinti igényérvényesítési és elévülési határidők legkorábban a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjától kezdődnek.
(1) Jelen Egyezményt ratifikálni kell; a megerősítő okiratokat a lehető leghamarabb Budapesten kicserélik.
(2) Jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése hónapját követő második hónap első napján lép hatályba.
(1) Jelen Egyezményt hatálybalépésétől számított egyéves időtartamra kötik. Jelen Egyezmény hatálya évente hallgatólagosan meghosszabbodik, ha az egyik Szerződő Fél azt három hónappal az éves határidő letelte előtt nem mondja fel.
(2) Az Egyezmény felmondása esetén az addig megszerzett ellátási igényekre vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. A jelen Egyezmény rendelkezései alapján megszerzett várományok a Szerződő Felek közötti megállapodással kerülnek rendezésre.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült Bernben, 1996. június 4-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
