A jogszabály mai napon ( 2024.11.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1998. évi XV. törvény

a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvencióját és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveket és a csatlakozási nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozásának megerősítéséről szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1996. május 7-én megtörtént, így a hatálybalépés napja a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. május 7.)

2. § A Konvenció és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek eredeti angol nyelvű szövege és azok magyar nyelvű fordítása, továbbá a csatlakozási nyilatkozat szövege a következő:

„CONVENTION
ON THE ORGANISATION FOR ECONOMIC
CO-OPERATION AND DEVELOPMENT

The Governments of the Republic of Austria, the Kingdom of Belgium, Canada, the Kingdom of Denmark, the French Republic, the Federal Republic of Germany, the Kingdom of Greece, the Republic of Iceland, Ireland, the Italian Republic, the Grand Duchy of Luxembourg, the Kingdom of the Netherlands, the Kingdom of Norway, the Portuguese Republic, Spain, the Kingdom of Sweden, the Swiss Confederation, the Turkish Republic, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, and the United States of America;

considering that economic strength and prosperity are essential for the attainment of the purposes of the United Nations, the preservation of individual liberty and the increase of general wellbeing;

believing that they can further these aims most effectively by strengthening the tradition of co-operation which has evolved among them;

recognising that the economic recovery and progress of Europe to which their participation in the Organisation for European Economic Co-operation has made a major contribution, have opened new perspectives for strengthening that tradition and applying it to new tasks and broader objectives;

convinced that broader co-operation will make a vital contribution to peaceful and harmonious relations among the peoples of the world;

recognsing the increasing interdependence of their economies;

determined by consultation co-operation to use more effectively their capacities and potentialities so as to promote the highest sustainable growth of their economies and improve the economic and social well-being of their peoples;

believing that the economically more advanced nations should co-operate in assisting to the best of their ability the countries in process of economic development;

recognising that the further expansion of world trade is one of the most important factors favouring the economic development of countries and the improvement of international economic relations; and

determined to pursue these purposes in a manner consistent with their obligations in other international organisations or institutions in which they participate or under agreements to which they are a party;

have therefore agreed on the following provisions for the reconstitution of the Organisation for European Economic Co-operation as the Organisation for Economic Co-operation and Development:

Article 1

The aims of the Organisation for Economic Co-operation and Development (hereinafter called the „Organisation”) shall be to promote policies designed:

a) to achicve the highest sustainable economic growth and employment and a rising standard of living in Member countries, while maintaining financial stability, and thus to contribute to the development of the world economy;

b) to contribute to sound economic expansion in Member as well as non-member countries in the process of economic development; and

c) to contribute to the expansion of world trade on a multilateral, nondiscriminatory basis in accordance with international obligations.

Article 2

In the pursuit of these aims, the Members agree that they will, both individually and jointly:

a) apromote the efficient use of their economic resources;

b) in the scientific and technological field, promote the development of their resources, encourage research and promote vocational training;

c) pursue policies designed to achieve economic growth and internal and external financial stability and to avoid developments which might endanger their economies or those of other countries;

d) pursue their efforts to reduce or abolish obstacles to the exchange of goods and services and current payments and maintain and extend the liberalisation of capital movements; and

e) contribute to the economic development of both Member and nonmember countries in the process of economic development by appropriate means and, in particular, by the flow of capital to those countries, having regard to the importance to their economies of receiving technical assistance and of securing expanding export markets.

Arlicle 3

With a view to achieving the aims set out in Article 1 and to fulfilling the undertakings contained in Article 2, the Members agree that they will:

a) keep each other informed and furnish the Organisation with the information necessary for the accomplishment of its tasks;

b) consult together on a continuing basis, carry out studies and participate in agreed projects; and

c) co-operate closely and where appropriáte take co-ordinated action.

Article 4

The Contracting Parties to this Convention shall be Members of the Organisation.

Article 5

In order to achieve its aims, the Organisation may:

a) take decisions which, except as otherwise provided, shall be binding on all the Members;

b) make recommendations to Members; and

c) enter into agreements with Members, non-member States and international organisations.

Article 6

1. Unless the Organisation otherwise agrees unanimously for special cases, decisions shall be taken and recommendations shall be made by mutual agreement of all the Members.

2. Each Member shall have one vote. If a Member abstains from voting on a decision or recommendation, such abstention shall not invalidate the decision or recommendation, which shall be applicable to the other Members but not to the abstaining Member.

3. No decision shall be binding on any Member until it has complied with the requirements of its own constitutional procedures. The other Members may agree that such a decision shall apply provisionally to them.

Article 7

A Council composed of all the Members shall be the body from which all acts of the Organisation derive. The Council may meet in sessions of Ministers or of Permanent Representatives.

Article 8

The Council shall designate each year a Chairman, who shall presidc at its ministerial sessions, and two Vice-Chairman. The Chairman may be designated to serve one additional consecutive term.

Article 9

The Council may establish an Executive Committee and such subsidiary bodies as may be required for the achievement of the aims of the Organisation.

Article 10

1. A Secretary-General responsible to the Council shall be appointed by the Council for a term of five years. He shall be assisted by one or more Deputy Secretaries-General or Assistant Secretaries-General appointed by the Council on the recommendation of the Secretary-General.

2. The Secretary-General shall serve as Chairman of the Council meeting at sessions of Permanent Representatives. He shall assist the Council in all appropriate ways and may submit proposals to the Council or to any other body of the Organisation.

Article 11

1. The Secretary-General shall appoint such staff as the Organisation may require in accordance with plans of organisation approved by the Council. Staff regulations shall be subject to approval by the Council.

2. Having regard to the international character of the Organisation, the Secretary-General, the Deputy or Assistant Secretaries-General and the staff shall neither seek nor receive instructions from any of the Members or from any Government or authority external to the Organisation.

Article 12

Upon such terms and conditions as the Council may determine, the Organisation may:

a) address communications to non-member States or organisations;

b) establish and maintain relations with non-member States or organisations; and

c) invite non-member Governments or organisations to participate in activities of the Organisation.

Article 13

Representation in the Organisation of the European Communities established by the Treaties of Paris and Rome of 18th April, 1951, and 25th March, 1957, shall be as defined in Supplementary Protocol No. 1 to this Convention.

Article 14

1. This Convention shall be ratified or accepted by the Signatories in accordance with their respective constitutional requirements.

2. Instruments of ratification or acceptance shall be deposited with the Government of the French Republic, hereby designated as depositary Government.

3. This Convention shall come into force:

a) before 30th September, 1961, upon the deposit of instruments of ratification or acceptance by all the Signatories; or

b) on 30th September, 1961, if by that date fifteen Signatories or more have deposited such instruments as regards those Signatories; and thereafter as regards any other Signatory upon the deposit of its instrument of ratification or acceptance;

c) after 30th September, 1961, but not later than two years from the signature of this Convention, upon the deposit of such instruments by fifteen Signatories, as regards those Signatories; and thereafter as regards any other Signatory upon the deposit of its instrument of ratification or acceptance.

4. Any Signatory which has not deposited its instrument of ratification or acceptance when the Convention comes into force may take part in the activities of the Organisation upon conditions to be determined by agreement between the Organisation and such Signatory.

Article 15

When this Convention comes into force the reconstitution of the Organisation for European Economic Co-operation shall take effect, and its aims, organs, powers and name shall thereupon be as provided herein. The legal personality possessed by the Organisation for European Economic Co-operation shall continue in the Organisation, but decisions, recommendations and resolutions of the Organisation for European Economic Co-operation shall require approval of the Council to be effective after the coming into force of this Convention.

Article 16

The Council may decide to invite any Government prepared to assume the obligations of membership to accede to this Convention. Such decisions shall be unanimous, provided that for any particular case the Council may unanimously decide to permit abstention, in which case, notwithstanding the provisions of Article 6, the decision shall be applicable to all the Members. Accession shall take effect upon the deposit of an instrument of accession with the depositary Government.

Article 17

Any Contracting Party may terminate the application of this Convention to itself by giving twelve months’ notice to that effect to the depositary Government.

Article 18

The Headquarters of the Organisation shall be in Paris, unless the Council agrees otherwise.

Article 19

The legal capacity of the Organisation and the privileges, exemptions, and immunities of the Organisation, its officials and representatives to it of the Members shall be as provided in Supplementary Protocol No. 2 to this Convention.

Article 20

1. Each year, in accordance with Financial Regulations adopted by the Council, the Secretary-General shall present to the Council for approval an annual budget, accounts, and such subsidiary budgets as the Council shall request.

2. General expenses of the Organisation, as agreed by the Council, shall be apportioned in accordance with a scale to be decided upon by the Council. Other expenditure shall be financed on such basis as the Council may decide.

Article 21

Upon the receipt of any instrument of ratification, acceptance or accession, or of any notice of termination, the depositary Government shall give notice thereof to all the Contracting Parties and to the Secretary-General of the Organisation.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have appended their signatures to this Convention.

Done in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited with the depositary Government, by whom certified copies will be communicated to all the Signatories.

SUPPLEMENTARY PROTOCOL No. 1
TO THE CONVENTION
ON THE ORGANISATION
FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT

The signatories of the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development;

Have agreed as follows:

1. Representation in the Organisation for Economic Co-operation and Development of the European Communities established by the Treaties of Paris and Rome of 18th April, 1951, and 25th March, 1957, shall be determined in accordance with the institutional provisions of those Treaties.

2. The Commissions of the European Economic Community and of the European Atomic Energy Community as well as the High Authority of the European Coal and Steel Community shall take part in the work of that Organisation.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have appended their signatures to this Protocol.

Done in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited with the Government of the French Republic, by whom certified copies will be communicated to all the Signatories.

SUPPLEMENTARY PROTOCOL No. 2
TO THE CONVENTION
ON THE ORGANISATION
FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT

The signatories of the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development (hereinafter called the „Organisation”);

Have agreed as follows:

The Organisation shall have legal capacity and the Organisation, its officials, and representatives to it of the Members shall be entitled to privileges, exemptions, and immunities as follows:

a) in the territory of the Contracting Parties to the Convention for European Economic Co-operation of 16th April, 1948, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities provided for in Supplementary Protocol No. I to that Convention;

b) in Canada, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities provided for in any agreement or arrangement on legal capacity, privileges, exemptions, and immunities entered into between the Government of Canada and the Organisation;

c) in the United States, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities under the International Organisations Immunities Act provided for in Executive Order No. 10133 of 27th June, 1950; and

d) elsewhere, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities provided for in any agreement or arrangement on legal capacity, privileges, exemptions, and immunities entered into between the Government concerned and the Organisation.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have appended their signatures to this Protocol.

Done in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited with the Government of the French Republic, by whom certified copies will be communicated to all the Signatories.

PROTOCOL ON THE REVISION
OF THE CONVENTION FOR EUROPEAN
ECONOMIC CO-OPERATION OF 16th APRIL, 1948

The governments of the Republic of Austria, the Kingdom of Belgium, the Kingdom of Denmark, the French Republic, the Federal Republic of Germany, the Kingdom of Greece, the Republic of Iceland, Ireland, the Italian Republic, the Grand Duchy of Luxembourg, the Kingdom of the Netherlands, the Kingdom of Norway, the Portuguese Republic, Spain, the Kingdom of Sweden, the Swiss Confederation, the Turkish Republic, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland being the Contracting Parties to the Convention for European Economic Co-operation of 16th April, 1948 (hereinafter called the ”Convention„) and the Members of the Organisation for European Economic Co-operation;

Desirous that the aims, organs, and powers of the Organisation be redefined and that the Governments of Canada and the United States of America be Members of that Organisation as re-constituted;

Have agreed as follows:

Article 1

The Convention shall be revised and as a consequence thereof it shall be replaced by the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development to be signed on today’s date.

Article 2

1. This Protocol shall come into force when the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development comes into force.

2. The Convention shall cease to have effect as regards any Signatory of this Protocol when the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development comes into force.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have appended their signatures to this Protocol.

Done in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited with the Government of the French Republic, by whom certified copies will be communicated to all the Signatories.

KONVENCIÓ
A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI
ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZETRŐL

Az Amerikai Egyesült Államok, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, a Holland Királyság, Írország, az Izlandi Köztársaság, Kanada, a Luxemburgi Nagyhercegség, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Spanyolország, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság és a Török Köztársaság Kormánya

figyelembe véve, hogy a gazdasági erő és a prosperitás alapvetően fontos az Egyesült Nemzetek céljainak elérése, az egyedi szabadság megőrzése és az általános jólét fokozása szempontjából,

abban a hitben, hogy a közöttük kialakult együttműködés hagyományainak erősítésével tudják a leghatékonyabban előmozdítani e célok elérését,

felismerve, hogy Európa gazdasági talpra állása és haladása – amit nagymértékben elősegített ezen országoknak az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetben való részvétele – új perspektívákat nyitott e hagyomány erősítésére, valamint új feladatok és szélesebb célkitűzések terén való alkalmazására,

meggyőződve arról, hogy a szélesebb körű együttműködés alapvetően hozzájárul a világ népei közötti békés és harmonikus kapcsolatok kiépítéséhez,

elismerve a gazdaságaik kölcsönös összefüggését,

eltökélten arra, hogy konzultáció és együttműködés révén hatékonyabban használják fel kapacitásaikat és lehetőségeiket gazdaságaik legmagasabb szintű fenntartható növekedésének előmozdítására és népeik gazdasági és szociális jólétének fokozására,

abban a hitben, hogy a gazdaságilag fejlettebb nemzeteknek együtt kell működniük, hogy tőlük telhetően segítsék a gazdasági fejlődés folyamatában lévő országokat,

elismerve, hogy a világkereskedelem további bővítése az egyik legfontosabb tényező, amely előmozdítja az országok gazdasági fejlődését és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javítását, és

eltökélten arra, hogy e célokat a más nemzetközi szervezetekben vagy intézményekben vállalt vagy általuk kötött megállapodásokban rögzített kötelezettségeikkel összeegyeztethető módon érik el,

megállapodtak az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetként való újjászervezése alábbi rendelkezéseiről;

1. Cikk

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) célja az alábbiakra irányuló politikák előmozdítása:

a) a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése és az életszínvonal emelése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, és ezzel hozzájárulás a világgazdaság fejlesztéséhez;

b) a gazdasági expanzió előmozdítása a tagállamokban és a tagállamokon kívüli, a gazdasági fejlődés folyamatában lévő országokban; és

c) a világkereskedelem expanziójának előmozdítása sokoldalú, diszkriminációmentes alapon, összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel.

2. Cikk

E célok elérésére törekedve a tagok megállapodnak, hogy mind egyénileg, mind közösen:

a) előmozdítják gazdasági erőforrásaik hatékony felhasználását;

b) tudományos és technológiai területen elősegítik erőforrásaik kiaknázását, ösztönzik a kutatást, és előmozdítják a szakképzést;

c) olyan politikát követnek, amelyet a gazdasági növekedés, valamint a külső és belső pénzügyi stabilitás biztosításának elérésére terveztek; és elkerülik az olyan helyzetek kialakulását, amelyek veszélyeztethetnék saját és más országok gazdaságait;

d) erőfeszítéseket tesznek az áruk, szolgáltatások cseréje és a folyó fizetések útjában álló akadályok csökkentésére vagy megszüntetésére, továbbá fenntartják és bővítik a tőkemozgások liberalizálását; és

e) előmozdítják a gazdasági fejlődést mind a tagállamokban, mind a tagállamokon kívüli, a gazdasági fejlődés folyamatában lévő országokban a megfelelő eszközök alkalmazásával, és különösen az ezen országokba történő tőkebeáramlással, figyelembe véve, hogy milyen fontos a gazdaságaik számára a technikai segítségnyújtás és az exportpiacok bővítésének biztosítása.

3. Cikk

Az 1. Cikkben ismertetett célok elérését és a 2. Cikkben foglalt kötelezettségvállalások teljesítését szem előtt tartva a tagok megállapodnak, hogy

a) tájékoztatják egymást és a Szervezetet a feladatok teljesítéséhez szükséges információkról;

b) folyamatosan konzultálnak, tanulmányokat készítenek, és részt vesznek az egyeztetett projektekben; és

c) szorosan együttműködnek, és szükség esetén koordinálják tevékenységüket.

4. Cikk

A jelen Konvenció Szerződő Felei a Szervezet tagjai.

5. Cikk

A Szervezet e céljainak elérése érdekében:

a) határozatokat hozhat, amelyek – ha nincs más kikötve – valamennyi tagra kötelezőek;

b) ajánlásokat tehet a tagoknak; és

c) megállapodásokat köthet a tagokkal, a tagállamokon kívüli országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

6. Cikk

1. A határozatokat és az ajánlásokat valamennyi tag kölcsönös megállapodásával kell meghozni, kivéve, ha a Szervezet speciális esetekben egyhangúlag másként dönt.

2. Mindegyik tagnak egy szavazata van. Ha egy tag tartózkodik a szavazástól valamely határozat vagy ajánlás meghozatalakor, az ilyen tartózkodás nem érvényteleníti a határozatot vagy ajánlást, amely a többi tagra érvényes, de a tartózkodó tagra nem.

3. A határozat nem kötelező a tagra, amíg nem teljesültek az adott tagországban előírt alkotmányos eljárás követelményei. A többi tag megállapodhat abban, hogy az ilyen határozat rájuk nézve ideiglenesen érvényes.

7. Cikk

Az összes tagból álló Tanács lesz az a szerv, ahonnan a Szervezet valamennyi okmánya származik. A Tanács Miniszteri vagy Állandó Képviselői ülésszakot tarthat.

8. Cikk

A Tanács minden évre egy elnököt – aki ellátja az elnöki teendőket a miniszteri üléseken – és két alelnököt jelöl ki. Az elnök a következő évre újra kijelölhető.

9. Cikk

A Tanács Végrehajtó Bizottságot és olyan segédszerveket hozhat létre, amelyek szükségesek a Szervezet céljainak eléréséhez.

10. Cikk

1. A Tanácsnak felelős főtitkárt a Tanács ötévi időtartamra nevezi ki. A munkáját egy vagy több főtitkárhelyettes vagy segédfőtitkár segíti, akiket a Tanács nevez ki a főtitkár ajánlása alapján.

2. A főtitkár az Állandó Képviselők ülésszakának elnöke. Minden megfelelő módon segíti a Tanács tevékenységét, és javaslatokat terjeszthet a Tanács vagy a Szervezet bármely más testülete elé.

11. Cikk

1. A főtitkár olyan munkatársakat nevez ki, akikre a Szervezetnek szüksége lehet a Tanács által jóváhagyott szervezeti tervek szerint. A munkatársakra vonatkozó szabályzatot a Tanácsnak kell jóváhagynia.

2. A Szervezet nemzetközi jellegét figyelembe véve a főtitkár, a helyettes- vagy segédfőtitkár és a munkatársak nem kérnek és nem fogadnak el utasítást egyetlen tagtól vagy kormánytól vagy a Szervezeten kívüli hatóságtól sem.

12. Cikk

A Tanács által megállapított feltételek esetén a Szervezet

a) tájékoztatást küldhet a tagállamokon kívüli országoknak vagy szervezeteknek;

b) kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn a tagállamokon kívüli országokkal vagy szervezetekkel; és

c) felkérheti a tagállamokon kívüli országok kormányát vagy szervezeteit, hogy vegyenek részt a Szervezet tevékenységeiben.

13. Cikk

Az 1951. április 18-i párizsi és az 1957. március 25-i római szerződéssel létrehozott Európai Közösségek képviselete a Szervezetben a jelen Konvenció 1. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvében meghatározottak szerint történik.

14. Cikk

1. A jelen Konvenciót az aláírók a megfelelő alkotmányos követelményeik szerint ratifikálják vagy fogadják el.

2. A ratifikációs vagy elfogadási okmányokat a Francia Köztársaság Kormányánál mint az ezennel eként kijelölt letéteményes kormánynál kell letétbe helyezni.

3. A jelen Konvenció az alábbiak szerint lép hatályba:

a) 1961. szeptember 30. előtt, ha valamennyi aláíró letétbe helyezi a ratifikációs vagy elfogadási okmányokat; vagy

b) 1961. szeptember 30-án, ha ezen időpontig legalább 15 aláíró letétbe helyezte az okmányait; s a Konvenció csak ezen aláírókra nézve lép hatályba; a többi aláíróra nézve pedig akkor, amikor letétbe helyezik a ratifikációs vagy elfogadási okmányaikat;

c) 1961. szeptember 30. után, de legkésőbb a jelen Konvenció aláírásától számított két éven belül lép hatályba, ha 15 aláíró letétbe helyezte az okmányokat, és csak ezen aláíró felekre nézve lép hatályba; minden egyéb aláíróra nézve csak akkor, ha letétbe helyezték a ratifikációs vagy elfogadási okmányokat.

4. Minden aláíró fél, amely nem helyezte letétbe a ratifikációs vagy elfogadási okmányát, amikor a Konvenció hatályba lép, részt vehet a Szervezet tevékenységeiben a Szervezet és az ilyen aláíró fél közötti megállapodásban meghatározott feltételekkel.

15. Cikk

Amikor a jelen Konvenció hatályba lép, megvalósul az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet újjászervezése és céljai, szervei, jogköre és neve a Konvencióban foglaltaknak felel meg. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet jogi személyisége megmarad a Szervezetben, de az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet határozatai, ajánlásai és rendeletei a Tanács jóváhagyását igénylik ahhoz, hogy a jelen Konvenció hatálybalépése után is érvényben maradjanak.

16. Cikk

A Tanács határozatot hozhat arról, hogy bármely, a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére kész kormányt felkér a jelen Konvencióhoz való csatlakozásra. Az ilyen határozatoknak egyhangúaknak kell lenniük, feltéve, hogy bármely adott esetben a Tanács egyhangúan határozhat a tartózkodás megengedéséről, amely esetben a 6. Cikk rendelkezései ellenére a határozat valamennyi tagra vonatkozik. A csatlakozás akkor lép hatályba, amikor a csatlakozási okmányt letétbe helyezik a letéteményes kormánynál.

17. Cikk

Bármely Szerződő Fél beszüntetheti a jelen Konvenció rá nézve történő alkalmazását, ha erről 12 hónappal előre értesíti a letéteményes kormányt.

18. Cikk

A Szervezet székhelye Párizsban van, kivéve, ha a Tanács másként határoz.

19. Cikk

A Szervezet jogállását és a Szervezet, a tisztviselői és a tagok képviselői előjogait, kedvezményeit és mentességeit a jelen Konvencióhoz tartozó 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv határozza meg.

20. Cikk

1. A Tanács által elfogadott Pénzügyi Szabályzat szerint a főtitkár minden évben jóváhagyásra a Tanács elé terjeszti az éves költségvetést, az elszámolásokat és a Tanács által kért egyéb kiegészítő költségvetéseket.

2. A Szervezetnek a Tanács által egyeztetett általános költségeit a Tanács által meghatározott skála szerint kell felosztani. Az egyéb költségeket a Tanács által meghatározott alapon kell finanszírozni.

21. Cikk

A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okmány vagy megszüntetési értesítés kézhezvétele után a letéteményes kormány erről tájékoztatja az összes Szerződő Felet és a Szervezet főtitkárát.

Amelynek hiteléül alulírott meghatalmazottak a kellő felhatalmazás alapján aláírták a jelen Konvenciót.

Készült Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és francia nyelven – mindkét szöveg azonos érvényű – egy példányban, amelyet a letéteményes kormánynál helyeznek letétbe, amely kormány a hitelesített példányokat megküldi valamennyi aláírónak.

1. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvencióhoz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvenció aláírói megállapodtak a következőkben:

1. Az 1951. április 18-i párizsi és az 1957. március 25-i római szerződéssel megalapított Európai Közösségek képviseletét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben e szerződések intézményi rendelkezései szerint kell meghatározni.

2. Az Európai Gazdasági Közösség Bizottsága és az Európai Atomenergia Közösség Bizottsága, valamint az Európai Szén- és Acélközösség Főhatósága részt vesz a Szervezet munkájában.

Amelynek hiteléül alulírott meghatalmazottak a kellő felhatalmazás alapján aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és francia nyelven – mindkét szöveg azonos érvényű – egy példányban, amelyet a Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a hitelesített példányokat valamennyi aláírónak.

2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvencióhoz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (a továbbiakban: a Szervezet) szóló Konvenció aláírói megállapodtak a következőkben:

A Szervezet jogállását és a Szervezet, a tisztviselői és a tagok képviselői előjogait, kedvezményeit és mentességeit az alábbiak szerint határozzák meg:

a) az 1948. április 16-i Európai Gazdasági Együttműködési Konvenció Szerződő Feleinek területén a jogállást, az előjogokat, kedvezményeket és mentességeket az ezen Konvenció 1. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyve határozza meg;

b) Kanadában a jogállást, az előjogokat, a kedvezményeket és a mentességeket Kanada Kormánya és a Szervezet között elfogadott, a jogállásra, az előjogokra, kedvezményekre és mentességekre vonatkozó megállapodások vagy intézkedések határozzák meg;

c) az Egyesült Államokban a jogállást, az előjogokat, kedvezményeket és mentességeket a nemzetközi szervezetek mentességéről szóló törvény szerint az 1950. június 27-i 10133. sz. végrehajtási utasítás határozza meg; és

d) másutt a jogállást, az előjogokat, kedvezményeket és mentességeket az érintett kormány és a Szervezet között elfogadott, a jogállásról, az előjogokról, kedvezményekről és mentességekről szóló megállapodás vagy intézkedés határozza meg.

Amelynek hiteléül alulírott meghatalmazottak a kellő felhatalmazás alapján aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és francia nyelven – mindkét szöveg azonos érvényű – egy példányban, amelyet a Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a hitelesített példányokat valamennyi aláírónak.

Jegyzőkönyv
az 1948. április 16-i Európai Gazdasági Együttműködési Konvenció felülvizsgálatáról

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, a Holland Királyság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Spanyolország, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság és a Török Köztársaság Kormánya mint az 1948. április 16-i Európai Gazdasági Együttműködési Konvenció (a továbbiakban: Konvenció) Szerződő Felei és az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet tagjai

arra törekedve, hogy újra meghatározzák a Szervezet céljait, szerveit és jogkörét, és hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya az újjászervezett Szervezet tagjává váljon,

megállapodtak a következőkről:

1. Cikk

A Konvenciót felül kell vizsgálni, és ennek következtében fel kell váltani a mai napon aláírásra kerülő, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvencióval.

2. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvencióval együtt lép hatályba.

2. A Konvenció a jelen Jegyzőkönyvet aláíró bármely fél vonatkozásában hatályát veszti, amikor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló Konvenció hatályba lép.

Amelynek hiteléül alulírott meghatalmazottak a kellő felhatalmazás alapján aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és francia nyelven – mindkét szöveg azonos érvényű – egy példányban, amelyet a Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a hitelesített példányokat valamennyi aláírónak.”

A Tanács határozata, amelyben felkéri Magyarországot,
hogy csatlakozzon a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet Konvenciójához

(A Tanács 872. ülése 1996. március 28-án elfogadta.)

A Tanács

figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről 1960. december 14-én kötött Konvenciót (a továbbiakban: Konvenció) és különösen 5. a) és 16. Cikkét,

figyelembe véve a Magyar Köztársaság Kormánya 1996. március 20-i nyilatkozatát a szervezetbeli tagsággal járó kötelezettségeknek a Magyar Köztársaság által történő elfogadásáról,

figyelembe véve a Szervezetnek biztosított előjogokról és mentességekről a Magyar Köztársaság Kormánya és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet között Párizsban, 1995. június 13-án aláírt Megállapodást,

figyelembe véve a Környezetvédelmi Bizottság következtetéseit [C(96)37], a Pénzügyi Bizottság véleményét [C(96)23] és a Tőkemozgások és Láthatatlan Tranzakciók Bizottság és a Nemzetközi Befektetések és Multinacionális Társaságok Bizottság jelentését [C(96)19],

tekintetbe véve, hogy Magyar Köztársaság Kormánya kész vállalni a szervezetbeli tagsággal járó kötelezettségeket,

az alábbi határozatot hozza:

Magyarországot felkéri a Konvencióhoz való csatlakozásra a fenti Nyilatkozatban javasolt feltételekkel.

Elfogadva azt a tanácsi határozatot, amely felkéri Magyarországot, hogy csatlakozzon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Konvenciójához, az összefoglaló jelentésben a Tanács az alábbi bejegyzést hagyta jóvá:

A Tanács:

a) tudomásul vette a főtitkár C(96)56 tájékoztatóját Magyarország felkéréséről, hogy csatlakozzon az OECD-ről szóló Konvencióhoz;

b) tudomásul vette Magyarország ipari és kereskedelmi minisztere 1996. március 20-i levelét [a C(69)56 melléklete];

c) felhatalmazza a főtitkárt, hogy a Szervezet nevében írja alá a Megállapodást Magyarország felkéréséről, hogy csatlakozzon az OECD-ről szóló Konvencióhoz;

d) utasította a főtitkárt, tájékoztassa a Magyar Köztársaság Kormányát a Működési Szabályzat 18. a) (i) szabálya szerinti minden határozatról, amelyet a Tanács hozhat a Magyarországot az OECD-hez való csatlakozásra felkérő tanácsi határozat dátuma és a Konvencióhoz való csatlakozásról szóló okmány Magyarország részéről történő letétbe helyezésének dátuma között;

e) egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya hatvan napon belül értesítse a Szervezetet, hajlandó-e csatlakozni a fenti d) pontban hivatkozott határozatokhoz, és hogy ha a Magyar Köztársaság Kormánya nem hajlandó csatlakozni valamely határozathoz, vagy ha fenntartásai vannak, vagy megjegyzéseket javasol, a kérdést a Tanács elé kell terjeszteni; Magyarországot nem kötelezi semmilyen határozat, ha nem jelzi készségét az ilyen határozathoz való csatlakozásra; ez a pont nem vonatkozik a Szervezet költségvetését érintő határozatokra, amelyek kötelezőek lesznek Magyarországra a csatlakozás után;

f) határozatot hozott, felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy küldjön megfigyelőt a Tanács és a Szervezet más szervei minden tagország számára nyitott üléseire, amíg Magyarország a Szervezet tagjává nem válik.

Készült Párizsban, 1996. március 29-én, angol és francia nyelven.

(Aláírások)

A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben való
tagsággal kapcsolatos, a Magyar Köztársaság Kormánya által
elfogadott kötelezettségekről

A Magyar Köztársaság Kormánya

figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló 1960. december 14-i Konvenciót (a továbbiakban: Konvenció) és a Konvenció 1. és 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvét,

figyelembe véve a Konvenció 16. Cikkét, amely kimondja, hogy a Szervezet Tanácsa felkérhet bármely kormányt, amely felkészült arra, hogy vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket a Konvencióhoz való csatlakozás céljából,

kijelenti a következőket:

ÁLTALÁNOS CSATLAKOZÁSI NYILATKOZAT

1. A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) a Konvencióhoz való csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésével vállalja a Szervezetben való tagsággal járó kötelezettségeket, elfogadja a Szervezet Előkészítő Bizottsága 1960. decemberi jelentéséből következő nézeteket és célokat, és csatlakozik a Szervezet azon okmányaihoz, amelyek e letétbe helyezés időpontjában hatályban vannak, kivéve, ha mást irányoz elő a jelen Nyilatkozat, a mellékleteit is beleértve.

MAGYARORSZÁGRA NEM ALKALMAZHATÓ OECD DOKUMENTUM

2. A beterjesztett javaslat szerint az alábbi okmány nem vonatkozhat Magyarországra:

A Tanács ajánlása a tagországok számára a hajózási politika közös elveire [C(87)11/végső]

EGYES OECD DOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK

3. A Magyar Köztársaság az alábbi megjegyzéseket kívánja tenni bizonyos dokumentumokkal kapcsolatban, amelyekhez csatlakozni kíván:

Liberalizációs Kódexek

Magyarország elfogadja a Folyó Láthatatlan Műveletek Liberalizálási Kódexe és a Tőkemozgások Liberalizálási Kódexe céljait, és kész elfogadni az ezekből eredő jogokat, kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat. Magyarország a két kódex 2. Cikkének b) pontja szerint fenntartásokat javasol. E fenntartások szövegét a jelen Nyilatkozat 1. és 2. sz. melléklete ismerteti. Ami az OECD két liberalizációs kódexét illeti, a Kormánynyilatkozatban Magyarország elfogadja a kódexekben megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, és kiterjeszti a kódexek területére vonatkozó mindazon liberalizációs intézkedést az összes OECD-tagországra, amely az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban szerepel, és nem diszkriminál az OECD-tagországok tekintetében, amennyiben a társulási megállapodásban szereplő védelmi záradék alkalmazására kerülne sor.

Magyarország engedélyezi, hogy magyar állampolgárok az OECD-tagországok által kibocsátott államkötvényeket, valamint az OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok kötvényeit vásárolhassák, ahogy az 1. sz. mellékletben szerepel. Nem később, mint 1997. december 31-ig lehetővé teszi a külföldiek számára fiókok alapítását a pénzügyi szektorban is, a kódexek előírásainak megfelelő feltételek mellett. Amint az az 1. számú mellékletben szerepel, Magyarország megerősíti, hogy célul tűzi ki a fennmaradó tőkeszabályozás teljes eltörlését az elkövetkező 3–4. évben.

Nemzetközi Beruházás

Magyarország megerősíti csatlakozását a OECD-tagországok Kormányai által 1976. június 21-én elfogadott, és 1979. június 13-án, 1984. május 17-én és 1991. június 4–5-én módosított, a Nemzetközi Befektetésekről és a Multinacionális Vállalatokról szóló Nyilatkozathoz, valamint az abból eredően vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Magyarország javasolja a nemzeti elbánás alóli bizonyos kivételek megszüntetését és a jelen Nyilatkozat 3. számú mellékletében ismertetett lista fenntartását. A nemzeti elbánás elvét alkalmazza az állami vállalatok privatizációjára és a privatizált vállalatok részvényeivel kapcsolatos tranzakciókra.

Környezetvédelem

A Tanács határozat-ajánlása a jelenlegi vegyi anyagok rendszeres vizsgálatáról [C(87)90/végső]

A Tanács határozat-ajánlása a jelenlegi vegyi anyagok kooperatív vizsgálatáról és a kockázat csökkentéséről [C(90)163/végső]

Észrevétel:

A mérgező vegyi anyagokra vonatkozó 1985-ös kormányhatározat és az Egészségügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos 1988. évi végrehajtási utasítása kiterjed a Tanács ezen, az emberi egészség aspektusait érintő okmányaira.

A vegyi anyagokról és készítményekről szóló 1996 végéig elfogadásra kerülő új törvény biztosítani fogja, hogy e határozat-ajánlásoknak Magyarország teljes mértékben megfeleljen.

1997-ben új kormányrendeletet fognak elfogadni a környezetnek és az emberi egészségnek a vegyi anyagok által okozott kockázat felméréséről és csökkentéséről.

A Tanács határozata a határon túli károk okozására képes balesetekkel kapcsolatos információcseréről [C(88)84/végső]

A Tanács határozat-ajánlása a közvélemény tájékoztatásáról és a közönség részvételéről a veszélyes anyagokkal összefüggő balesetek megakadályozásával és azokra való reagálással kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban [C(88)85/végső]

Észrevétel:

Magyarország kétoldalú megállapodásokat kötött a szomszédos országokkal a vízszennyezéssel, többek között a vegyi anyagok okozta balesetekkel kapcsolatos információcseréről.

Az 1996 folyamán elfogadásra kerülő polgári védelmi törvény és a katasztrófa megelőzéséről szóló törvény foglalkozik a vegyi anyagok okozta balesetek megelőzésével és az azokra való felkészüléssel és reagálással. Ez magában foglalja a közvélemény tájékoztatását és a közönség részvételét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésével és az azokra való reagálással összefüggő döntéshozatali folyamatokban.

Az ipari balesetek határon túli hatásairól szóló Konvenció utómunkálataiként Regionális Koordinációs Irodát létesítenek Magyarországon 1996-ban azzal a céllal, hogy megerősítsék a vegyi balesetekkel kapcsolatos információcserét a szomszédos országokkal.

A Tanács határozat-ajánlása a veszélyes hulladékok határon túli mozgásáról [C(83)180/végső]

A Tanács határozat-ajánlása a veszélyes hulladékok exportjáról az OECD-térségből [C(86)64/végső]

A Tanács határozata a veszélyes hulladékok határon túli mozgásáról [C(88)90/végső, módosítva]

Észrevétel:

Magyarország részt vesz a veszélyes hulladékok határon túli mozgásának és elhelyezésének ellenőrzésével foglalkozó Bázeli Konvencióban, amely rögzíti ezen okmányok fő tételeit. A hatályos jogszabályok részben fedik ezeket a határozat-ajánlásokat.

Az 1996-ban elfogadásra kerülő hulladékgazdálkodási törvény biztosítja a kereteket a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelésének szabályozásához. Ezen túlmenően a veszélyes hulladékokról szóló új kormányhatározat lép hatályba 1996-ban. A hulladékokra új kódexrendszert vezetnek be 1997-ben. E szabályozás teljes mértékben átfogja ezeket a határozatokat.

A Tanács határozat-ajánlása a hulladékok határon túli mozgásának csökkentéséről [C(90)178/végső]

Észrevétel:

A jelenlegi szabályozás nem fedi teljesen ezt a határozat-ajánlást.

A hulladékgazdálkodási törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program – mindkettőt 1996-ban fogadják el – formálisan előmozdítja az önellátást a végső elhelyezésre szolgáló hulladékok terén.

A hulladékkezelési törvény teljes mértékben fedi a jelen határozat-ajánlást.

A Tanács határozata a visszanyerésre szánt veszélyes hulladékok országhatárokon keresztül történő szállításának ellenőrzéséről [C(92)39/végső, módosítva]

Észrevétel:

Jelenleg az OECD-ben a zöld és sárga listán szereplő, a magyar határt átlépő bizonyos hulladékokhoz írásos engedély szükséges. 1996-ban a veszélyes hulladékokról szóló új rendelet árnyaltabb megközelítést tesz lehetővé az e határozatban foglalt hulladékok ellenőrzése terén, az OECD háromszintű rendszere szerint. A magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a Titkárságot az ilyen változásokról.

Pénzpiacok

A Tanács ajánlása a nemzetközi értékpapír-kibocsátásról [C(71)176/végleges]

Észrevétel:

A külföldiek pénzügyi befektetései egyedi engedélyezés tárgyát képezik. A nem bank pénzintézetek részt vehetnek értékpapír-kibocsátó szindikátusokban és értékesítési csoportokban, de a bankok nem vehetnek részt ilyen tevékenységekben sem Magyarországon, sem külföldön, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény szerint.

A Tanács ajánlása az olyan korlátozások felülvizsgálatáról, amelyeket a tagországok rónak ki a nem jegyzett értékpapírokba való portfólió befektetésekre [C(74)61/végső]

Észrevétel:

A külföldiek portfólió befektetései engedélykötelesek. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény korlátokat szab az intézményi befektetők tartalékaiból finanszírozott befektetéseknek.

Adóügyek

A Tanács ajánlása, amely módosítja a Tanács jövedelemadó és nyereségadó minta konvenciójáról szóló ajánlása mellékletét [C(95)132/végleges]

Észrevételek az adó minta konvencióhoz:

Az 5. Cikk 6. pontjával kapcsolatban Magyarország véleménye az, hogy az ügynök – akár bizományos, akár nem – független státusszal rendelkezzen a Konvenció értelmében.

Fenntartások az adó minta konvencióhoz:

– A 8. Cikk szerint Magyarország csatlakozik Ausztrália és Kanada fenntartásához, amely szerint fenntartják a jogot ahhoz, hogy nemzetközi forgalomból származó nyereségként adóztathassák azt a nyereséget, amely egy adott ország egy adott helyén fedélzetre vett utasok és rakomány ugyanezen országon belül egy másik helyre történő szállításából keletkezik.

– A 9. Cikkel kapcsolatban Magyarország fenntartja magának a jogot a 2. bekezdés felvételére a tárgyalásoktól függően, és csatlakozik Franciaországnak e bekezdéshez fűzött fenntartásához.

– A 11. Cikkel kapcsolatban Magyarország fenntartja magának a lehetőséget a kamat forrásország általi megadóztatására.

– A 12. Cikkel kapcsolatban Magyarország csatlakozik Kanada fenntartásához, mely szerint a 2. bekezdés kiegészítendő az alábbi szavakkal „ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy használatának jogáért”.

Turizmus

A Tanács határozat-ajánlása a nemzetközi turizmus politikáról [C(85)165/végső, módosítva]

I. Melléklet

Különvélemény a b) (i) ponthoz:

Az adó- és vámmentes import keretei: 5 liter sör.

II. Melléklet

Észrevétel az a) ponthoz:

A turisták számára vízumkötelezettség áll fenn, kivéve, ha mást ír elő Magyarország és a származási országok között megkötött nemzetközi szerződés. A vízumok a lehető legegyszerűbben és késedelem nélkül beszerezhetőek, de nem lehet garantálni, hogy a vízumkibocsátási díj nem haladja meg az adminisztrációs költségeket a kölcsönösségtől függően. Magyarország általában egyszeri belépési vízumokat ad ki, de kérésre többszöri belépésre is ad vízumot.

Észrevétel a b) ponthoz:

Repülőtéri illetéket kivetnek, de beépítik a jegy árába.

4. Abban az esetben, ha Magyarország mégis tartózkodni kívánna, vagy megjegyzése lenne a Szervezet bármely, a fenti 3. paragrafusban esetleg figyelmetlenségből nem említett okmányával kapcsolatban, Magyarország az ügyet a Szervezet Tanácsa elé viszi döntéshozatalra, vagy más megfelelő intézedésre a Csatlakozási Okmány letétbe helyezésének napjától számított tizenkét hónapon belül.

MINISZTERI NYILATKOZATOK

5. Magyarország osztja az OECD keretében elfogadott miniszteri nyilatkozatokban a tagállamok által kifejezett politikai célokat, és hajlandó csatlakozni a 4. sz. mellékletben említettekhez.

RÉSZVÉTEL BIZONYOS TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉS SZERVEZETEKBEN

6. Magyarországnak szándékában van részt venni az 5. sz. mellékletben említett, korlátozott számú tagok részére szolgáló, érdeklődésre számot tartó tevékenységekben és szervezetekben. Magyarország megvizsgálja a további részvételt a korlátozott számú tagországok számára közös érdeklődést jelentő, vagy speciális tevékenységi területekkel kapcsolatos egyéb programokban.

KORÁBBI MEGÁLLAPODÁSOK MEGSZŰNÉSE

7. Mivel Magyarország a Konvencióhoz való csatlakozása napjától jogosult arra, hogy részt vegyen a Vegyi Anyagok Ellenőrzésével kapcsolatos Speciális Program, a Nemzetközi Befektetések és Multinacionális Vállalatok Bizottsága, a Fenntartható Agrárrendszereknek a Biológiai Források Kezelésével kapcsolatos Együttműködési Kutatási Programja, valamint más bizottságok munkájában, a Szervezet más tagjaival egyenlő feltételekkel, Magyarország az OECD-hez való csatlakozása napjától kezdve megszűntnek tekinti a Szervezet és Magyarország között Magyarországnak e szervezetekben való részvételével összefüggő, az 1994. február 16-i, 1994. április 11-i és 1994. október 31-i levélváltásban formalizált megállapodásokat.

1. számú melléklet

Fenntartások a Tőkemozgások Liberalizálási Kódexével kapcsolatban

„A” lista Közvetlen beruházások:
I/A Az érintett országban, a külföldiekre vonatkozóan.
Észrevétel: A fenntartás csak a külföldiekre vonatkozik.
(i) Belföldi légiforgalomra engedély csak magyar többségi tulajdonú és ellenőrzésű vállalatok számára adható ki.
(ii) Engedély a nemzetközi vizeken való hajózáshoz csak magyar többségi tulajdonú, vagy magyarok által ellenőrzött cégek számára adható ki, kivéve, ha mást írnak elő Magyarország kétoldalú megállapodásai.
(iii) Külföldi vállalatok fiókalapításai. E fenntartás alkalmazása 1997. december 31-én megszűnik.
„B” lista Ingatlanműveletek:
III/A1 és B/1 Az érintett országban a külföldiek által történő építés vagy vásárlás.
Belföldiek által külföldön történő építés vagy vásárlás.
„A” lista Értékpapír-műveletek a tőkepiacokon:
IV/B1 és 2,
C1, D1
A hazai tőkepiacon külföldi értékpapírok zártkörű vagy nyilvános kibocsátása.
Megjegyzés: E fenntartás 1996. július 1-jén hatályát veszti az OECD-tagországok által kibocsátott államkötvények és a legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetően, valamint 1996. december 31-én a befektetési kategóriájú adósnak minősített, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott értékpapírok vonatkozásában.
Külföldi értékpapírok bevezetése elismert hazai értékpapírpiacon.
Megjegyzés: E fenntartás 1996. július 1-jén hatályát veszti az OECD-tagországok által kibocsátott államkötvények és az OECD-tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetően, továbbá hatályát veszti 1996. december 31-én a befektetési kategóriájú adósnak minősített, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott értékpapírok vonatkozásában.
Külföldiek vásárlásai az érintett országban.
Megjegyzés: A fenntartás csak az egy évnél rövidebb hátralévő lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozik. A fenntartás alkalmazása 1996. július 1-jén megszűnik.
Belföldiek vásárlásai.
Megjegyzés: E fenntartás 1996. július 1-jén hatályát veszti az OECD-tagországok által kibocsátott állampapírok és az OECD-tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetően, valamint 1996. december 31-én a befektetési kategóriájú adósnak minősített, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott értékpapírokra.
„B” lista Pénzpiaci műveletek:
V/A1 és A2,
B1 és 2,
Belföldi értékpapírok és más eszközök zártkörű vagy nyilvános kibocsátása külföldi pénzpiacon.
C1, C3 és 4,
D1, D3 és 4
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező belföldi pénzintézetek zártkörű kibocsátásaira.
Belföldi értékpapírok és egyéb eszközök bevezetése elismert külföldi pénzpiacra.
Külföldi értékpapírok és egyéb eszközök belföldi pénzpiacon zártkörű vagy nyilvános kibocsátása.
Külföldi értékpapírok és egyéb eszközök bevezetése elismert hazai pénzpiacra.
Külföldiek pénzpiaci értékpapír vásárlása az érintett országban.
Külföldiek kölcsönnyújtásai egyéb pénzpiaci eszközökkel az érintett országban.
Külföldiek kölcsönfelvételei egyéb pénzpiaci eszközökkel az érintett országban.
Belföldiek pénzpiaci értékpapír vásárlásai külföldön.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek saját számlára történő, meghatározott keretek közötti vásárlásaira.
Belföldiek külföldi kölcsönnyújtásai egyéb pénzpiaci eszközökkel.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek 1 évnél rövidebb lejáratú, meghatározott keretek közötti kölcsönnyújtási tevékenységére.
Belföldiek kölcsönfelvételei egyéb pénzpiaci eszközökkel külföldön.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek kölcsönfelvételeire.
„B” lista
VI/A1 és 2,
Egyéb műveletek átruházható eszközökkel és nem értékpapírosított követelésekkel:
B1 és 2,
C1, C3
Belföldi eszközök és követelések külföldi pénzpiacon zártkörben vagy nyilvánosan történő kibocsátása.
D1 és 3 Belföldi eszközök és követelések bevezetése elismert külföldi pénzpiacra.
Belföldi pénzpiacon külföldi eszközök és követelések zártkörű vagy nyilvános kibocsátása.
Külföldi eszközök és követelések bevezetése elismert belföldi pénzpiacra.
Külföldiek vásárlása az érintett országban.
Külföldiek csereműveletei más eszközökre az érintett országban.
Belföldiek külföldi vásárlásai.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik az alábbiak megvásárlására:
(i) Devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek saját számlára történő, meghatározott keretek közötti, 1 évnél rövidebb lejáratú küföldi eszközök és követelések megvásárlása;
(ii) Külföldi részvényeket megtestesítő átruházható eszközök, továbbá a külföldi közvetlen beruházás kritériumainak megfelelő egyéb, osztalékra is jogosító értékpapírokat képviselő eszközök megvásárlása;
(iii) Olyan külföldi átruházható eszközök megvásárlása, amelyek OECD-tagországok által kibocsátott állampapírokat és az OECD-tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező vállalatok által kibocsátott tőkepiaci értékpapírokat testesítenek meg, 1996. július 1-jétől, valamint amelyek a befektetési kategóriájú adósnak minősített, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott tőkepiaci értékpapírokat testesítenek meg, 1996. december 31-től.
Belföldiek csereműveletei más eszközökre külföldön.
Megjegyzés: E fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek saját számlás tevékenységére.
„A” lista Műveletek kollektív befektetési értékpapírokkal:
VII/A1 és 2,
1 és 2
Belföldi kollektív befektetési értékpapírok zártkörű vagy nyilvános kibocsátása külföldi értékpapírpiacon.
C1, D1 Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végű befektetési alap jegyeire vonatkozik.
Belföldi kollektív befektetési értékpapírok bevezetése elismert külföldi értékpapírpiacra.
Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végű befektetési alap jegyeire vonatkozik.
Külföldi kollektív befektetési értékpapírok zártkörű vagy nyilvános kibocsátása belföldi értékpapírpiacon.
Külföldi kollektív befektetési értékpapírok bevezetése elismert hazai értékpapírpiacra.
Külföldiek vásárlásai az érintett országban.
Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végű befektetési alap jegyeire vonatkozik.
Belföldiek vásárlása külföldön.
„B” lista
VII(ii)/B
Nemzetközi kereskedelmi ügyletekhez vagy nemzetközi szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó hitelek, olyan esetekben, amikor belföldiek nem vesznek részt a mögöttes kereskedelmi vagy szolgáltatási ügyletekben.
Belföldiek által külföldieknek nyújtott hitelek.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek által meghatározott keretek közötti, 1 évnél rövidebb lejáratú, devizában nyújtott hiteleire.
„B” lista Pénzügyi hitelek és kölcsönök
IX/A, B Külföldiek által belföldieknek nyújtott hitelek és kölcsönök.
Megjegyzés: A fenntartás csak a következőkre vonatkozik: (i) Belföldieknek 1 évnél rövidebb lejáratra nyújtott hitelek és kölcsönök, ha azokat nem devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek nyújtják. (ii) Legalább 50 millió USD összegű hitelek és kölcsönök, amelyek felvétele legfeljebb 3 hónappal elhalasztható.
Belföldiek által külföldieknek nyújtott hitelek és kölcsönök.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek által, meghatározott keretek között, 1 évnél rövidebb lejárattal, devizában nyújtott hitelekre.
„A” lista
X(ii)/A2
A nemzetközi kereskedelemhez, nemzetközi láthatatlan folyó műveletekhez, a nemzetközi tőkeműveletekhez közvetlenül nem kapcsolódó esetekben, vagy ahol belföldi nem vesz részt a mögöttes külföldi műveletekben kezesség, garancia és pénzügyi támogatást nyújtva.
Belföldiek által külföldiek számára nyújtott kezesség és garancia.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a következőkre: (i) Vámokkal kapcsolatos kezesség. (ii) Devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek által nyújtott kezesség és garancia.
„B” lista
X(II)/B2
A nemzetközi kereskedelemhez, nemzetközi láthatatlan folyó műveletekhez, a nemzetközi tőkeműveletekhez közvetlenül nem kapcsolódó esetekben, vagy ahol belföldi nem vesz részt a mögöttes külföldi műveletekben kezesség, garancia és pénzügyi támogatást nyújtva.
Belföldiek által külföldiek javára nyújtott pénzügyi támogatás.
Megjegyzés: E fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetek által nyújtott pénzügyi támogatási eszközökre.
„A” lista Betétszámla-műveletek:
XI/AI Külföldiek betétszámla-műveletei belföldi pénznemben belföldi pénzintézeteknél.
Észrevétel: A fenntartás csak „a nem konvertibilis forintszámlákról” devizára való átváltásra és külföldre történő átutalásokra vonatkozik. Az engedélyezett folyó vagy tőkeműveletekből származó bevétel szabadon elhelyezhető konvertibilis forintszámlán és ezt követően átváltható devizára és külföldre utalható.
„B” lista Betétszámla-műveletek:
XI/B1 és 2 Belföldiek számlaműveletei belföldi pénznemben külföldi pénzintézeteknél.
Belföldiek számlaműveletei devizában külföldi pénzintézeteknél.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással rendelkező pénzintézetekre, a külföldön dolgozó belföldiekre és egyéb engedélyezett esetekre.
„B” lista Devizaműveletek:
XII/B1 és 2 Belföldiek devizavásárlása külföldön belföldi pénznem ellenében.
Megjegyzés: A fenntartás csak a 200 ezer Ft-ot meghaladó, semmilyen meghatározott mögöttes művelethez nem kapcsolódó vásárlásokra vonatkozik.
Belföldiek devizaeladása külföldön belföldi pénznem ellenében.
Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldön megszerzett devizára vonatkozik, amelyet haza kell utalni, kivéve a meghatározott eseteket.

2. számú melléklet

Fenntartások a Folyó Láthatatlan Műveletek
Liberalizálási Kódexével kapcsolatban

C/2. A belföldi vízi utakon történő árufuvarozás, a charterjáratokat is beleértve.
Megjegyzés: A fenntartás csak a part menti hajózásra vonatkozik.
C/3. Közúti személy- és árufuvarozás, a charterjáratokat is beleértve.
Megjegyzés: A fenntartás csak a következő műveletekre vonatkozik:
a) személyforgalomra:
– felszállás vagy leszállás biztosítása nemzetközi utazásnál,
– személyszállítás az országon belül;
b) árufuvarozásra:
– tranzit,
– nemzetközi szállítás,
– nemzetközi gyűjtőszállítás,
– fuvarozás az országon belül.
D/3. Életbiztosítás.
Az „A” melléklet I. függeléke, I. rész, 2. paragrafus.
D/4. Minden egyéb biztosítás.
Az „A” melléklet I. függeléke, I. rész, 5. és 6. paragrafus.
Megjegyzés: Az 5. paragrafust illető fenntartás nem vonatkozik a belföldiek – külföldi tartózkodása időtartamára – külföldi kockázatokra kötött szerződéseire.
D/6. A külföldi biztosítók fiókjainak és ügynökségeinek létesítésére és működésére vonatkozó feltételek.
Az „A” melléklet I. függeléke, III. rész, 1. paragrafus.
Megjegyzés: A fenntartás 1997. december 31-én hatályát veszti.
E/2. Banki és befektetési szolgáltatások.
Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a külföldön tartózkodó belföldiek által vásárolt banki szolgáltatásokra.
E/3. Elszámolás, klíring, megőrzési és letéti szolgáltatások.
Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldiek által nyújtott megőrzési és letéti szolgáltatásokra vonatkozik.
E/4. Vagyonkezelés.
Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldiek által nyújtott vagyonkezelési szolgáltatásokra vonatkozik.
E/7. A banki és a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazatban a külföldi befektetők fiókjainak, ügynökségeinek stb. létesítéséhez és működéséhez szükséges feltételek.
Az „A” melléklet II. függeléke, 1. paragrafus.
Megjegyzés: A fenntartás 1997. december 31-én megszűnik.
G. Utazás és turizmus.
Az „A” melléklet IV. függeléke.
1. A hazai bankjegyek importja.
Megjegyzés: A fenntartás utazásonként csak a 200 ezer Ft-ot meghaladó összegű bankjegyek külföldiek által történő behozatalára vonatkozik. A fenntartás 1996. július 1-jén megszűnik.
L/6. Professzionális szolgáltatások (beleértve a könyvelők, művészek, tanácsadók, orvosok, mérnökök, szakértők, jogászok stb. szolgáltatásait).
Megjegyzés: A fenntartás csak a külkereskedelemmel össze nem függő számviteli, könyvvizsgálói, könyvelési és jogi szolgáltatások külföldiek által történő nyújtására vonatkozik.

3. számú melléklet

Módosított Kivételek a Nemzeti Elbánás alól

A) Kivételek nemzeti szinten

I. Bejegyzett küföldi ellenőrzésű társaságok befektetései

Légiközlekedés

Személyek vagy áruk hazai fuvarozására engedélyeket csak mind a tőke, mind az irányítás terén magyar többségű vállalatok kaphatnak (a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény).

Nemzetközi vízi utak

Hajózási engedélyeket csak magyar állampolgárok vagy többségi magyar tulajdonú vállalatok kaphatnak [17/1992. (VII. 10.) KHVM rendelet a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet módosításáról].

II. Hivatalos segítség és támogatás

A kisvállalkozások támogatására preferenciális hiteleket és hitelgaranciákat csak magyar állampolgárok és többségi magyar tulajdonú vállalatok kaphatnak [59/1992. (III. 26.) Korm. rendelet az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról; 1993. évi XI. törvény a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapról].

4. számú melléklet

Nyilatkozatok, melyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozik

Oktatás

Nyilatkozat a Jövő Oktatási Irányelveiről a Változó Szociális és Gazdasági Környezetben, 1978. október 20.

Foglalkoztatás, munka- és szociális ügyek

Nyilatkozat a Nők Foglalkoztatásának Irányelveiről, 1980. április 16–17.

Nyilatkozat a Technológiai Változás Szociális Aspektusairól, 1986. november 19.

Környezetvédelem

Nyilatkozat a Környezetvédelmi Politikáról, 1974. november 14.

Nyilatkozat a Várható Környezetvédelmi Irányelvekről, 1979. május 8.

„Környezetvédelem: A Jövő Forrása” című nyilatkozat, 1985. június 20.

Információs, számítástechnikai és hírközlési politika

Nyilatkozat a Határokon Túllépő Adatáramlásokról, 1985. április 11.

Tudomány- és technológiapolitika

Nyilatkozat a Tudomány és Technológia Jövőbeni Irányelveiről, 1981. március 19–20.

Kereskedelem

Kereskedelempolitikai Nyilatkozat, 1980. június 4.

5. számú melléklet

A tagok korlátozott körében érdeklődésre számító
OECD tevékenységek és szervezetek,
amelyekben Magyarország részt kíván venni

Mezőgazdaság

Nemzetközi Gyümölcs- és Zöldségszabványok Alkalmazásának Rendszere

Oktatás

Oktatási Kutató és Innovációs Központ (CERI)

Energia

Nukleáris Energia Ügynökség

Adatbank

Környezetvédelem

Vegyi Anyagok Ellenőrzésének Speciális Programja

Tudomány, Technológia és Ipar

Acélbizottság

Közúti Közlekedési Kutatási Együttműködési Program Intéző Bizottsága

Megatudományos Fórum

Területfejlesztés

A Helyi Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztés Együttműködési Akcióprogramja”

3. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Konvencióhoz való csatlakozásból eredő kötelezettségek végrehajtásához szükséges intézkedéseket a törvényhozási tárgykörbe tartozó szabályozási tárgyak kivételével rendeletben meghatározza.

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1996. május 7-től kell alkalmazni.