A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A vízgazdálkodás hazai feladatai és a nemzetközi egyezményeken alapuló kötelezettségek teljesítése, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízgazdálkodási, valamint a vízkészlet-gazdálkodási döntések korszerű informatikai alapokra helyezése érdekében vízgazdálkodási nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás tárgyát képezik a vizek, ezek medrei és egyéb természetes víztartó képződményei, az ezekhez kapcsolódó vízkészletek és vízhasználatok mennyiségi és minőségi adatai, továbbá a vízilétesítmények.
(3) * A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vizekkel, vízhasználatokkal, vízimunkákkal és a vízilétesítményekkel kapcsolatos valamennyi vízügyi-műszaki, gazdasági és jogi szempontból jelentős tényt, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási döntésekhez szükséges – vízügyi igazgatásban keletkezett – összes adatot.
(4) A vízgazdálkodási nyilvántartás alapja a vízilétesítményekre, vízhasználatokra vagy vízimunkákra vonatkozó vízjogi engedély, illetve az engedély tárgyával összefüggő, külön jogszabály szerint előírt tervdokumentáció, a vízügyi szakfeladatok ellátását szolgáló és annak keretében végzett – jogszabályban meghatározott – vízgazdálkodási adatgyűjtések és feldolgozások adatai, valamint a kötelezően előírt statisztikai adatszolgáltatás.
2. § (1) * A vízgazdálkodási nyilvántartás összekötő elemeként – a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és a vízilétesítmények (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási objektumok) egyértelmű azonosításához a kialakítást követően – fejleszteni és működtetni kell az országosan egységes vízgazdálkodási objektumazonosítási rendszert, amely figyelembe veszi a térségi, szakterületi és nemzetközi kapcsolódásokat, valamint az ágazati szabványosítási, informatikai és térinformatikai követelményeket.
(2) A vízgazdálkodási nyilvántartás
a) * a vízgazdálkodási objektumazonosítóból,
b) a műszaki nyilvántartásból,
c) a vízikönyvből
áll.
(3) * A (2) bekezdés a) pontja szerinti vízgazdálkodási objektumazonosító a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és vízilétesítmények egyértelmű azonosításához szükséges természetes és képzett azonosítókat tartalmazza.
(4) * Az egységes kezelési rendszerű, országos vízgazdálkodási információs rendszer részeként (a továbbiakban: VIZIR) a (2) bekezdés b) pontja szerinti műszaki nyilvántartást a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) – a vízügyi hatóság részéről közreműködőként átadott adatok felhasználásával is – működési területük egészére vonatkozóan folyamatosan kell vezetniük.
(5) * A VIZIR részeként a (2) bekezdés c) pontja szerinti vízikönyvi nyilvántartást a vízügyi hatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi hatóság) illetékességi területük egészére vonatkozóan, folyamatosan kell vezetniük.
(6) * A (2) bekezdés szerinti vízgazdálkodási nyilvántartás részei közötti kapcsolatot a Vgtv. 33/B. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Vgtv. 33/C. § (1) bekezdése szerinti adatok tekintetében a VIZEK rendszer biztosítja.
3. § (1) * A vízgazdálkodási objektumazonosítás (a továbbiakban: objektumazonosítás) célja, hogy az objektum-, a műszaki és a vízikönyvi nyilvántartások közötti kapcsolatot a vízgazdálkodási objektumok egyedi azonosítójának elsődleges kialakításával, rögzítésével és rendszeres karbantartásával biztosítsa.
(2) * Az objektumazonosítás kiterjed
a) az országos jelentőségű objektumok és
b) a helyi jelentőségű objektumok
nyilvántartására.
(3) * Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete szerinti, a külön jogszabállyal közzétett jegyzékben szereplő * , az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények, továbbá azon kiemelt vízgazdálkodási objektumok, melyek az ország egészének vagy nagyobb régiójának vízgazdálkodását meghatározzák, illetve befolyásolják.
4. § * (1) Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokkal összefüggő elsődleges azonosítási feladatot – az országosan egységes rendszerben történő egyedi azonosítást és nyilvántartást – a vízügyi igazgatási szervek látják el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) gondoskodik az objektumazonosítás koordinációjáról és a rendszer integritásáról.
(2) A vízügyi igazgatási szervek biztosítják az objektumok nyilvántartási adatainak betekinthetőségét, és gondoskodnak az azokban bekövetkező változások követéséről.
5. § (1) Helyi jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a 3. § (3) bekezdése alá nem sorolt vízgazdálkodási objektumok.
(2) * A helyi jelentőségű objektumazonosítás az illetékes vízügyi igazgatóság feladata. Az objektumok egyedi azonosítójának képzése az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok nyilvántartójának koordinálásával történik.
6. § A műszaki nyilvántartásnak részei:
a) vízgazdálkodási objektumok, vízimunkák műszaki adatait,
b) vízkészletek és vízhasználatok jellemző adatait,
c) a vízmérlegeket
tartalmazó nyilvántartás.
7. § (1) * A műszaki nyilvántartás tartalmazza minden – az objektumazonosításba felvett – egyedi azonosítóval rendelkező vízgazdálkodási objektum részletes műszaki jellemzőit.
(2) Vízgazdálkodási objektumok létrehozására irányuló, illetve azokon végzett vízimunkák, azok műszaki, gazdasági jellemzői ugyancsak a műszaki nyilvántartás részei. A vízimunkák nyilvántartásában a vízimunka által érintett vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni.
(3) * A műszaki nyilvántartás vízgazdálkodási objektumokra és vízimunkákra vonatkozó részének készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.
8. § (1) * A műszaki nyilvántartásban kell rögzíteni a vízgazdálkodási objektumokhoz kapcsolódó vízhasználatokat, azok műszaki jellemzőinek adatait. A vízhasználatok nyilvántartásában az egyes vízhasználatok alapját képező vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni. A vízhasználat-nyilvántartás készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.
(2) * A vízhasználati nyilvántartásban szerepeltetni kell a vízjogi engedélyekben lekötött vízkészletet, az elvi vízjogi engedélyekben – az engedély hatályának lejártáig – előjegyzett vízigényt, és a tényleges vízhasználati értéket.
9. § (1) A vízkészleteket is – a műszaki gyakorlatnak megfelelően meghatározott paraméterekkel és bontásban – objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz rendelve kell nyilvántartani.
(2) A vízmérleg a vízkészletek és vízhasználatok térbeli és időbeli összehasonlítása, természetes vízgazdálkodási objektumokra, illetve objektumcsoportokra vonatkoztatva.
(3) * Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egyéb objektumokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság végzi.
(4) * A vízkészletek felülvizsgálatát és újraértékelését hatévenként, a vízmérlegek aktualizálását a vízhasználatok alakulásának megfelelően folyamatosan, de legalább évenként el kell végezni.
10. § (1) * Az illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság * ) által vezetett vízikönyvi nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) a vízi létesítményekkel, vízi munkákkal és vízhasználatokkal összefüggő – e rendelet szerint meghatározott – jogokat és kötelezettségeket, jogi szempontból jelentős tényeket és adatokat tartalmazza.
(2) * A Nyilvántartásban a vízügyi hatóság engedélye (határozata) alapján végezhető tevékenységre vonatkozó adatok körében rögzíteni kell:
a) * a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartás számát, továbbá a bejegyzés vagy a törlés időpontját;
b) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett megnevezését, címét (székhelyét), ha van, KSH azonosító számát;
c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak megjelölését – ideértve földrajzi helyét – és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektumazonosítóját);
d) * a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési határidőt;
e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);
f) a határozat tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő külön jogszabályban * meghatározott felügyelet módját.
(3) *
(4) *
11. § (1) A 10. § (2) bekezdés c) pontjában érintett jellemző vízgazdálkodási adatok körében – a bejegyzés tárgyára figyelemmel – a Nyilvántartásban fel kell tüntetni a vízhasználatra, az igénybevétel mértékére és jellegére vonatkozó adatokat, ideértve a szennyvíz kezelését és a szennyvízelhelyezést érintő vízgazdálkodási szempontból fontos körülményeket, továbbá a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység, létesítmény célját, jellegét (közcélú, saját célú) és alapvető műszaki adatait.
(2) Elvi vízjogi engedély esetén a vízgazdálkodási cél megvalósítását szolgáló általános műszaki megoldásra történő utalást, valamint az engedély tárgyától függően a vízkészletek nyilvántartását érintő elvi engedéllyel lekötött vízkészletre vonatkozó adatokat kell rögzíteni.
12. § (1) A vízikönyvi bejegyzés tárgya – mint vízikönyvi egység – a vízgazdálkodási és vízjogi engedélyezési szempontból önálló vízilétesítmény, vízimunka vagy vízhasználat lehet.
(2) A bejegyzést követően keletkezett tényt és a bejegyzés szempontjából jelentős valamennyi adatot az (1) bekezdés szerinti vízikönyvi egységnél kell folyamatosan nyilvántartani.
(3) A bejegyzésnél utalni kell a bejegyzés tárgyával összefüggő önálló vízikönyvi egységként nyilvántartott adatokra, illetve azok vízikönyvi számára, okirattári azonosítójára.
(4) A bejegyzés egyedi hatósági azonosítását a vízikönyvi szám, a vízgazdálkodási nyilvántartáshoz való kapcsolódását pedig a 3. §-ban érintett objektum-nyilvántartás azonosítójának feltüntetésével kell biztosítani.
(5) A vízikönyvi szám a bejegyzéssel érintett adatok körében tartalmazza:
a) a közigazgatási területegységre (településre),
b) a bejegyzés sorrendjére utaló jelzőszámot,
c) a vízgazdálkodási nyilvántartással összefüggésben meghatározott objektumazonosító számot.
13. § *
14. § (1) * A Nyilvántartásba történő bejegyzés alapját képező ügyiratokat, különösen a végleges határozatot, valamint az engedélyezési tervet a vízikönyvi okirattárban kell elhelyezni.
(2) * A vízikönyvi okirattárból eredeti ügyirat, terv vagy tervrészlet – a bíróság vagy más hatóság megkeresését kivéve – csak a vízügyi hatóság szervezeti, működési és ügyrendi (ügyiratkezelési) szabályzatában meghatározott módon, belső ügyintézés céljára adható ki.
(3) * A vízikönyvi okirattárban elhelyezett végleges határozatok és tervek nem selejtezhetők.
15. § * A Nyilvántartásba és a vízikönyvi okirattárba történő betekintésre jogosultak körét meghatározó külön jogszabály * rendelkezéseire figyelemmel, a nyilvántartást az ügyfelek mellett az tekintheti meg – vagy költségtérítés ellenében abból kivonatos másolatot, illetve elektronikus adatcsomagot igényelhet –, akinek a bejegyzett jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) megismerése feladatkörének ellátásához, tevékenységének gyakorlásához szükséges, vagy a Nyilvántartás adatainak ismerete egyéb jogviszonyból eredően indokolt.
16. § Az állam-, illetőleg szolgálati titokká minősített, vízilétesítményekkel és vízimunkákkal összefüggő adatokról külön vízikönyvet kell vezetni.
17. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vízgazdálkodási nyilvántartásról szóló 15/1971. (V. É. 16.) OVH utasítás hatályát veszti.
(2) Az országosan egységes vízgazdálkodási objektumazonosítási rendszer felállításának határideje 2000. január 1. E naptól kezdve az objektumra szervezett vízgazdálkodási nyilvántartást kell alkalmazni a szakterületi nyilvántartásokban és a vízikönyvben egyaránt.
(3) *
(4) A régi vízikönyvet, illetve annak nyilvántartási egységeit átvezetés bejegyzéssel le kell zárni. A régi vízikönyv nem selejtezhető.
