A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § * (1) * A közigazgatási szakvizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.
(2) * A közigazgatási szerv – a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben – határozza meg, hogy a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, illetve a külön jogszabályban közigazgatási szakvizsga letételére jogosultnak vagy arra kötelezettnek (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a szakvizsgát letennie. A vizsgaidőszakokat a szakvizsgát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) a központi oktatás-informatikai rendszeren hirdeti meg legkésőbb tárgyév január 15-ig. A szakvizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. A közigazgatási szerv a szakvizsgára beiskolázandó személyek számát a választott vizsgatárgy feltüntetésével minden évben a tárgyévet megelőző év november 15-éig megküldi az illetékes szakvizsgaszervezőnek.
(3) * A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a szakvizsga teljesítése 30 tanulmányi pontot ér.
2. § (1) * A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes – a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó – előkészítésére, illetve meghozatalára.
(2) * A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) * A szakvizsga keretében a vizsgázó számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.
(4) * A választható vizsgatárgy kiválasztásához – a foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével – a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges.
(5) *
(6) * A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázónak csak a mentesítéssel nem érintett vizsgatárgyból kell írásbeli és szóbeli szakvizsgát tennie. A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat „kiváló eredménnyel” teljesítettnek kell tekinteni.
3. § * (1) * A szakvizsga kötelező tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(2) * A szakvizsga választható tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(3) * A szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot az NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja.
(4) *
(5) * A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot az NKE hivatalos honlapján közzé kell tenni.
4. § * (1) * A 6/A. § szerinti felkészítő tanfolyamon oktatásra jogosultak felkérését a felkészítő tanfolyam kezdő időpontját megelőző tizenötödik munkanapig a szakvizsgaszervező előzetes jóváhagyásra felterjeszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához. Az OKV titkára az oktatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy
a) a tárgyévben arányosak legyenek az oktatói felkérések,
b) * érvényesüljenek az oktatással kapcsolatos, a KTK által meghatározott minőségi követelmények.
(2) * A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a szakvizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. A felkéréseket a szakvizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A szakvizsgaszervező a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökére és tagjaira az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a szakvizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vizsgabizottság felkérésekor is alkalmazni kell.
(3) * A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák, valamint a szakvizsgára felkészítő tanfolyam szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.
(4) * Az NKE a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez módszertani útmutatást ad, továbbá módszertani felkészítőt szervez a szakvizsgaszervezők és a vizsgabiztosok részére.
(5) *
(6) * A központi államigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó az NKE-nél, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott vizsgázó, valamint a polgármester a közigazgatási szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt – a szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével – tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát, felkészítő tanfolyamot.
(6a) * A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja – a Kttv. 118. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az NKE-n tehet szakvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt a hivatásos állomány adatainak védelméről.
(7) * A szakvizsgaszervezőt a (3) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtása során a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ vezetője irányítja.
5. § (1) * Szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.
(2) *
(3) * A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Az ismétlővizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.
(4) * Az eredményes szakvizsgáról a vizsgázó e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.
(5) * Az eredményes szakvizsgát tett vizsgázónak más közigazgatási munkaterületen, valamint a nem közszolgálati jogviszonyban állónak közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatal vezetőjét és az aljegyzőt is.
6. § * (1) * A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A szakvizsga díja magában foglalja a kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvétel lehetőségét egyszeri alkalommal, valamint a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz történő hozzáférést.
(2) * A szakvizsga díját – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében – a munkáltató közigazgatási szerv a szakvizsgaszervező által a jelentkezettek számának alapulvételével kiállított számla alapján utólag fizeti meg.
(3) * A szakvizsga díját a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a munkáltató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg az NKE részére. Az NKE a továbbképzési hozzájárulásból a szakvizsga díját a jelentkezők számának alapulvételével évi két alkalommal, tárgyév június 30-ig (I. félév) és november 30-ig (II. félév) fizeti meg a szakvizsgaszervező fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.
(4) * A szakvizsga díját a központi költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja. Ha a szakvizsga díját a központi költségvetés biztosítja, az összegek átutalása a teljesítést követően történik.
(5) * A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész vizsganapját megelőző napig. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja elhalasztott szakvizsgarészenként a szakvizsga díjának tíz százaléka. A halasztási díj a munkáltatót terheli.
(6) * Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal egy szakvizsgarész vizsgáját díjmentesen elhalaszthatja, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. A vizsgázó a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja munkáltatóját is.
(7) * Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az ismétlővizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató az ismétlővizsga díját – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.
(8) * Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel.
6/A. § * (1) * A szakvizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára – az eredményes felkészülés céljából – a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott program szerint az OKV tagjai által tartott felkészítő tanfolyamot szervez.
(2) A programban meg kell határozni a tanfolyam összóraszámát, az alkalmazott módszereket, az egy-egy vizsgatárgyra eső óraszámot, az ismeret-ellenőrzés módját, az egy felkészítő tanfolyamra beiskolázhatók létszámát.
(3) * A vizsgázó a felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékát munkáltatója jelzi a jelentkezés rögzítése alkalmával. A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. Ha adott vizsgatárgyból húsz vagy annál több vizsgázó jelezte felkészítő tanfolyamon való részvételét, a szakvizsgaszervező köteles a felkészítő tanfolyamot megszervezni.
(4) * Ha az adott vizsgatárgyból a vizsgára jelentkezettek száma nem éri el a húsz főt és a szakvizsgaszervező úgy dönt, hogy nem szervezi meg a felkészítő tanfolyamot, akkor a szakvizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgázó munkahelyéhez legközelebbi, adott tárgyból induló felkészítő tanfolyamokról az azon való részvételi szándékukat jelző vizsgázókat.
(5) * A szakvizsgaszervező a felkészítő tanfolyam zárónapját követő munkanapon rögzíti a részvétel tényét, amelyet a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszerben ellenőrizhet.
(6) * A munkáltató a felkészítő tanfolyamon résztvevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.
(7) * A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vizsgázó jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá. A vizsgázót a szakvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.
6/B. § * (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a szakvizsgára történő jelentkezést az NKE által működtetett központi oktatás-informatikai felületen munkáltatója rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítését megelőzően a munkáltató gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről. Ha a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervében a „közigazgatási szakvizsga” nem szerepel, akkor a vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítésére nem kerülhet sor.
(3) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről és a vizsgázó jelentkezésének a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő rögzítéséről.
6/C. § * (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében a 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott központi oktatás-informatikai felületen keresztül munkáltatója rögzíti a szakvizsgára történő jelentkezést a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra való jelentkezés rögzítéséhez a munkáltató előzetes regisztrációja szükséges. A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai felületen történő regisztrációja során ki kell jelölnie a munkáltató képviseletében a szakvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket.
(3) A szakvizsgára történő jelentkezés rögzítéséhez a vizsgázónak is regisztrálnia kell a központi oktatás-informatikai felületen.
(4) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítéséről.
7. § (1) * E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) *
(3) *
(4) * A felsőfokú iskolai végzettségű polgármester önkéntes jelentkezés alapján a 6/C. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, saját költségére tehet szakvizsgát – polgármesteri tisztségének megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél, ha legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alól mentesül. A vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a polgármesternek igazolnia kell. E rendelkezés alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak minősül a Kttv. 6. § 16. pontja szerinti időtartam, valamint a polgármesteri jogviszonyban töltött idő is.
8. § * Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt keletkezett, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a szakvizsgaszervező a kormányrendelet hatálybalépéséig vezetett vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.
A közigazgatási szakvizsga vizsgaszabályzata
1. * A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.
2. * A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.
3. * A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.
4. * A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.
5. * A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal – a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen – tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
6. * A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
7. * A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
8. * A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
9. * A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat – zárt borítékban – átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.
10. * A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.
11. * A vizsgabiztos feladatai:
a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;
b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;
c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;
d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.
12. * A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
13. *
14. * A szakvizsgaszervező az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.
15. * A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.
16. * A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.
A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag | 5,00 | |
jól megfelelt, ha az átlag | 4,50–4,00 | |
közepesen megfelelt, ha az átlag | 3,50–3,00 | |
megfelelt, ha az átlag | 2,50–2,00 |
Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.
„Kiválóan megfelelt” minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból „kiválóan megfelelt” minősítést kapott.
17. * Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.
18. * Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE – a vizsgajegyzőkönyv alapján – bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.
19. * A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.
20. *
21. * A vizsga díját – mindkét vizsgatárgynál egyaránt – a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5–1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.
22. * Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási szakvizsga kötelező vizsgatárgy részéből
1. A vizsgázó neve (születési neve):
anyja születési neve:
születési helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A kötelező tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja: ....... év ................. hó ........ nap
3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:
A szóbeli vizsgarész minősítése:
A kötelező vizsgatárgy minősítése:
4. Megjegyzés:
Kelt: ...................., ......... év ................. hó ....... nap
P. H.
......................................................... | ......................................................... | |
vizsgáztató bizottság tagja | vizsgáztató bizottság tagja | |
......................................................... | ||
vizsgáztató bizottság elnöke |
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási szakvizsga választott vizsgatárgy részéből
1. A vizsgázó neve (születési neve):
anyja születési neve:
születési helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A választott tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja: ....... év ................. hó ........ nap
3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:
A szóbeli vizsgarész minősítése:
A választott vizsgatárgy minősítése:
4. Megjegyzés:
Kelt: ...................., ......... év ................. hó ....... nap
P. H.
......................................................... | ......................................................... | |
vizsgáztató bizottság tagja | vizsgáztató bizottság tagja | |
......................................................... | ||
vizsgáztató bizottság elnöke |
Szám: ................................
Ezt a bizonyítványt ..................................................................................... részére állítottuk ki, aki ....................................................... városban (községben) született ......................................-án, anyja születési neve: ...........................................................
Nevezett a ........................................................... mellett működő vizsgáztató bizottság előtt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján
........................................................... minősítéssel
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGÁT
tett Általános közigazgatási ismeretek és ........................................................... vizsgatárgyakból.
Kelt: ................................................, ............... év ...................................... hó ............. nap
...........................................................
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjének
fokozott biztonságú elektronikus aláírása
1. * A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet – ideértve az önkormányzati rendszert is – tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.
2. * Választható szakmai vizsgatárgyak:
– kül- és biztonságpolitikai ágazat (így különösen az állam külügyi tevékenysége, szervezete, a konzuli igazgatás, a honvédelmi és biztonságpolitikai igazgatási területek);
– gazdasági igazgatás (így különösen az áruk, szolgáltatások szabad mozgását felölelő területek, munkaerőpiac);
– pénzügyi és költségvetési igazgatás (így különösen a költségvetés és az állami pénzügyek);
– államigazgatás (így különösen az általános igazgatás, a hatósági igazgatás);
– önkormányzati igazgatás (így különösen az önkormányzatok feladatrendszere – ideértve államigazgatási feladataikat is – a testületek működtetése, a helyi közszolgáltatások igazgatása, a helyi jogalkotás, az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás).