1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék létrehozásáról, Udinében, 1998. április 18-án aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel megerősíti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Felek)
– megerősítve az európai stabilitás erősítése iránti feltétlen elkötelezettségüket,
– kiemelve az olyan háromoldalú együttműködés fontosságát a biztonság területén, amely a kölcsönös érdekeken és a katonai kapcsolatok fejlesztésén alapul,
– hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés és annak egyik fő összetevője, a nemzetközi erők fontosságát, amelyek a szolidaritás és összetartozás legmagasabb szintű kifejezése mellett képesek az interoperabilitást és a hatékonyságot erősíteni,
– emlékeztetve az 1997. november 13-án, Budapesten a védelmi miniszterek által aláírt közös miniszteri Szándéknyilatkozat politikai jelentőségére
a következőkben egyeztek meg:
1. A Felek – a hatályos belső jogukkal összhangban és a nemzetközi kötelezettségvállalásaikra figyelemmel – egy Többnemzetiségű Szárazföldi Köteléket (a továbbiakban: Kötelék, illetve TSZFK) állítanak fel. Politikai-katonai, valamint földrajzi és geostratégiai megfontolások alapján a Kötelék egy könnyű lövész dandár lesz.
2. A Kötelék általános célja:
– olyan készenlétben lévő, gyors reagálású könnyű lövész dandár létrehozása, amely képes hatékony katonai választ adni az újonnan felmerülő kihívásokra;
– a Köteléket létrehozó Felek együttműködési képességének növelése, a kölcsönös ismeretek elmélyítése, és a közösen egyeztetett hadműveleti eljárások adaptálása.
3. E kereteken belül a megállapodás fő célja az átfogó nemzetközi biztonsághoz történő hozzájárulás a következők szerint:
– a lehetséges ellenséges szembenállás kialakulásának megakadályozása hatékony és hiteles katonai erő felmutatása révén;
– válságterületekre történő haderő-irányítás tervezése válságkezelő hadműveletek céljából.
4. A fenti célok elérése érdekében a Köteléknek képesnek kell lennie:
– közös kiképzések tervezésére és végrehajtására a magas fokú hadműveleti hatékonyság elérése és fenntartása érdekében, valamint az együttműködés javításához való hozzájárulás céljából,
– a 2. Cikkben meghatározottak szerinti humanitárius és kutató-mentő feladatoktól kezdve a békefenntartó feladatokon keresztül a válságkezelési műveletekben előforduló harcfeladatokig bezárólag
béketámogató műveletek végrehajtására.
5. Ennek megfelelően a NYEU Petersbergi Nyilatkozatában megjelölt missziók is ide értendők. Az előbb felsorolt feladatok végrehajtási területe egész Európára kiterjedhet – különös tekintettel Közép-Kelet-Európára és Dél-Kelet-Európára – és főként az átszegdelt tereppel, nehezen, illetve lassan járható tereptulajdonságokkal és szélsőséges időjárási viszonyokkal jellemezhető területekre. Az sem zárható ki azonban, hogy a Köteléket vagy annak részeit Európán kívüli térségben vetik majd be főként mint humanitárius, békefenntartó, megelőző vagy a szembenálló feleket elválasztó erőt.
1. A Kötelék – amely idővel nyitott lehet majd más államok felé is – három- vagy többnemzetiségű keretek között kerülhet alkalmazásra. Emellett a NYEU részére is rendelkezésre bocsátható, illetve a NATO keretein belül is alkalmazható az ezen szervezetek eljárásaival összhangban.
2. A Kötelék az ENSZ Biztonsági Tanácsától, az EBESZ-től vagy más elismert nemzetközi szervezettől kaphat alkalmazásra felkérést.
3. A Kötelék bevetése a részt vevő Felek előzetes, közös egyetértését igényli, legyen szó akár háromoldalú, akár nemzetközi szervezeteken belüli tevékenységről, vagy az 1. Cikkben megfogalmazott feladatok bármelyikéről.
4. A Kötelék elvi irányítását a szolgálati út betartásával egy magas szintű Katonai-Politikai Irányító Csoport (ICS) végzi, amelynek tagjai a külügyminisztériumok, a honvédelmi minisztériumok, valamint a Felek vezérkarainak felső vezetéséből kerülnek ki. A ICS teremti meg a Kötelék felhasználásának, felvonultatásának és kiképzési alkalmazásának feltételeit.
5. Az ICS munkáját egy többnemzetiségű, vezérkari szintű, a honvédelmi minisztériumok szakértőiből álló politikai-katonai munkacsoport, valamint alkalmanként ülésező, a haderőnemi törzsek tagjaiból álló szakértői csoportok támogatják. Ezek a szervezetek egyben a Kötelék fejlesztéséről folytatott megbeszélések fórumai is.
1. A Kötelék egy olyan erő, amely – az olasz Fél „szakmai vezető szerepének” koncepcióján és a nemzeti keretekről szóló elgondoláson alapuló – állandó, integrált parancsnoki szervezetből és kijelölt alegységekből áll.
2. A „nemzeti keretek koncepciója” azt jelenti, hogy a csapatoknak nemzeti helyőrségeiken kívüli állandó állomásoztatására nem kerül sor – azok megfelelő szintű integrációját a másik Fél állományának a nemzeti dandárparancsnoksághoz való kinevezése révén biztosítják. Ez elősegíti majd a különböző elemek integrációját is hadműveletek vagy hadgyakorlatok kezdetekor.
3. Az Olasz Köztársaság mint a „szakmai vezető ország” biztosítja a Kötelék parancsnokát és a dandárparancsnokság túlnyomó részét, amelyet a másik két Fél részéről állandó időtartamra kijelölt állománnyal erősít meg, illetve igény szerint egészít ki.
4. A kijelölt alegységek a következők:
– a részt vevő három Fél által biztosított egy-egy lövészezred vagy zászlóalj;
– egy, az Olasz Köztársaság által biztosított tüzérezred;
– az Olasz Köztársaság által biztosított és a megfelelő nemzeti támogató elemekkel (NTE) kiegészített dandár szintű támogató alegységek;
– mindegyik Fél fenntartja teljes szabadságát alegységeinek a Kötelékbe történő kijelölését illetően.
5. A kijelölt alakulatok nem állandó, hanem bevetésre alkalmas állapotban állnak a Kötelék rendelkezésére, biztosítva a kötelék felállítását és összevonását.
6. A Köteléket alkotó alakulatok „igény szerint összevonható” erőt képeznek. Ezen alakulatokat a részt vevő Feleknek évente, minden év végén a következő évre vonatkozóan kell kijelölniük.
1. A Kötelék aktivizálásakor az olasz nemzeti dandár parancsnoka kerül a Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék Parancsnokává (a továbbiakban: Parancsnok) kinevezésre.
2. A hadműveletek és a hadgyakorlatok tervezési és végrehajtási feladatainak ellátására a Parancsnok hívja össze a Kötelék törzsének a három Fél már kijelölt állományát magában foglaló keretét, és az aktuális feladat által megkívánt kiegészítésre tesz javaslatokat.
3. A Parancsnok feladatai a kapott iránymutatás alapján:
– a hadműveleti tervezés irányítása;
– a nemzeti komponensek által teljesítendő kiképzési és logisztikai követelmények meghatározásához történő hozzájárulás;
– a harcászati és törzsvezetési gyakorlatok (LIVEX, illetve CPX) tervezése és végrehajtása;
– a kapcsolatok kiépítése más nemzetközi kötelékekkel a tervezéshez szükséges információcsere céljából.
4. Hadműveletek és hadgyakorlatok során a hadműveleti vezetés szolgálati rendjét az egyes országok nemzeti szervei közösen hozzák létre, figyelembe véve a Kötelék alkalmazásának sajátosságait.
5. Az alárendeléssel a Kötelék önálló elemeit a résztvevő Felek a Parancsnok hadműveleti vezetése/irányítása alá helyezik.
6. A Felek felelősséggel tartoznak a Kötelék rendelkezésére bocsátott felszerelése, kiképzése és fenntartása tekintetében a Kötelékkel szemben támasztott hadműveleti és készenléti követelményeknek megfelelően.
A Kötelék működése során mindhárom Fél nemzeti nyelve hivatalos nyelv. A hadműveleti és munkanyelv az angol, minden hadműveleti dokumentum ezen a nyelven kerül kiadásra.
Minden Fél viseli a Kötelék felállításával kapcsolatos hozzájárulásából eredő minden saját költségét. A közös kiadásokat – a közös gyakorlat, a közös kiképzés és a Kötelékhez történő kinevezésekből eredő aktuális költségekkel – a Felek megosztják a ténylegesen felmerülő költségek alapján.
A különböző technikai részletek, és a Kötelékre vonatkozó hadműveleti és más végrehajtási kérdések külön megállapodásban kerülnek rögzítésre.
Egyedi esetekben, a Felek egyetértése esetén a NATO és NYEU szövetségesek, valamint más baráti országok erői is csatlakozhatnak a Kötelék kiképzési programjaihoz, illetve hadműveleteihez.
1. Általános elvként mindegyik Fél garantálja, hogy ezen Egyezmény körébe tartozó bármely minősített információ és anyag védelmét saját vonatkozó belső jogszabályai és szabályzatai szerint kezel.
2. Az ezen Egyezmény alapján szerezhető információk, dokumentumok, technikai adatok és anyagok – akár minősítettek, akár nem – harmadik Fél részére történő átadása a származás szerinti Kormány vagy testület előzetes jóváhagyásához van kötve, hacsak a Felek külön nem állapodnak meg másban.
3. A teljes titokvédelmi témakört, ideértve a speciális kezelési eljárásokat a Feleknek az általuk kidolgozandó és aláírandó külön Egyezményben kell rendezniük.
1. Jelen Egyezmény azután lép hatályba, hogy a Felek értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a megerősítéshez szükséges belső jogi követelményeiknek. Az ezen Egyezményben levő előírások, amelyek a haderőnek az egyik részes állam területén való működésére vonatkoznak, akkor válnak teljes érvényűvé, amikor a Fegyveres Erők Jogállásáról szóló Megállapodás hatályba lép.
2. Jelen Egyezmény a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A módosítást diplomáciai úton, írásban kell javasolni, amely e Cikk 1. pontjában foglaltak szerint lép hatályba.
3. Jelen Egyezmény határozatlan időre szól. Az Egyezményt bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött írásos értesítés útján. Az értesítés kézhezvétele után hat hónappal az Egyezmény hatályát veszti.
4. Annak hiteléül, hogy az alulírott képviselők rendelkeznek Kormányuk felhatalmazásával az Egyezmény aláírására.
Készült Udinében, 1998. április 18-án, három eredeti példányban, magyar, olasz, szlovén és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyformán hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű változat az irányadó.
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A törvény 2. §-a – az Egyezmény 10. Cikk 1. pontjára tekintettel – az Egyezmény megerősítéséről szóló diplomáciai jegyzékváltás megtörténtének napján lép hatályba.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi. *
