(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1998. április 28. napján megtörtént.)
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló, Budapesten, 1997. július 9-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek, meggyőződve a két állam közötti együttműködés szükségességéről, attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a kölcsönös segítségnyújtást, figyelembe véve a két fél által aláírt, a tárggyal kapcsolatos többoldalú nemzetközi szerződéseket, a következőkben állapodtak meg:
A Szerződő Felek jelen Egyezménnyel szabályozzák együttműködésük keretfeltételeit a katasztrófa elleni védelem terén, amelyek a polgári lakosság életének, biztonságának és anyagi javainak védelmében valósulnak meg, különösen
1. az árvíz, a földrengés, a tűzvész, a hajókatasztrófa, a sugárveszélyek, valamint az ipari és más civilizációs katasztrófával összefüggő megelőző intézkedések tervezése és végrehajtása,
2. kölcsönösen tájékoztatják egymást a katasztrófák általi veszélyeztetettségről, bekövetkezéséről és következményeiről,
3. kölcsönösen segítik egymást a katasztrófa elleni védelemben, a mentésben és a következmények felszámolásában,
4. együttműködnek a polgári védelmi, a tűzoltó és egyéb mentőcsapatok tagjai és szakemberek kiképzésében, közös védelmi és mentési gyakorlatok megszervezésének végrehajtásában,
5. a katasztrófavédelem szempontjából fontos tudományos és műszaki adatok cseréjében,
6. a mentési felszerelések fejlesztése és gyártása területén.
Ezen Egyezményben szereplő fogalmak jelentése a következő:
a) „Természeti és civilizációs katasztrófák” – az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredetű káresemény, amelynek bekövetkezte esetén az ellene való védekezésre rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani.
b) „Információk és adatok az eseményről” – a természeti és civilizációs katasztrófákra vonatkozó adatok, amelyek közlésének célja a lakosság időbeni értesítése a veszélyről, valamint az azonnali intézkedések foganatosítása az élet és az anyagi javak védelme érdekében.
c) „Védő intézkedések” – megelőző és óvó rendszabályok, illetve tevékenységek:
– a lakosságot fenyegető veszélyek megelőzésére, enyhítésére, elhárítására,
– az anyagi javak megóvására.
d) „Mentés és segítségnyújtás” – mindazon mentőerők és eszközök, különleges felszereléssel ellátott egységek tevékenysége, amelyeknek célja a katasztrófák közvetlen és közvetett következményeinek felszámolása.
e) „Segélycsapatok vagy segítők” – a másik Szerződő Fél által segítségnyújtásra kijelölt személy (személyek).
f) „Felszerelés” – mindazon személyi és csoportos védelemre szolgáló eszközök – beleértve a mentés technikai és egyéb eszközeit is –, amelyeket a mentés és segítségnyújtás során a mentő- és egyéb erők alkalmaznak.
g) „Segélyszállítmányok” – mindazon anyagok, tárgyak, eszközök, élelmiszerek, ivóvíz, gyógy- és kötszerek, amelyek a veszélyeztetett, illetve a károsult lakosság részére díjmentesen a természeti és civilizációs katasztrófák káros következményeinek csökkentése céljából szétosztásra kerülnek.
(1) A Szerződő Felek a katasztrófák előrejelzése, elhárítása, a hatékony védelmi és mentési munkálatok érdekében kölcsönösen informálják egymást tudományos és technikai eredményeikről, tapasztalataikról. Az információcsere a természeti és civilizációs katasztrófákra, a veszélyeztetettség közös tudományos kutatási programjának kidolgozására, az általános és a Szerződő Feleket közösen érintő veszély esetére készített tervekre, valamint a védelmi és vezetési tervek kidolgozásában való együttműködésre is kiterjed.
(2) Az együttműködés e területen a Szerződő Felek országainak saját jogrendszerével összhangban történik, ez okból a Szerződő Felek az érintett jogszabályokkal kapcsolatos adatokat egymás közt kicserélik.
(3) A Szerződő Felek a tudományos és technikai együttműködés eredményeinek hatékony felhasználására törekednek úgy gazdasági téren, mint a más országokkal való együttműködésben.
A Szerződő Felek elősegítik a vállalatok, intézmények együttműködését a közös programok végrehajtásában, valamint a műszaki fejlesztés és gyártás terén.
A Szerződő Felek ösztönzik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemben a humanitárius szervezetek közötti együttműködést.
A Szerződő Felek ösztönzik a kölcsönös együttműködést a mentésben részt vevő mentőcsapatok oktatása és továbbképzése tekintetében a következő módon:
– az oktató intézmények közötti közvetlen kapcsolatok létesítésével, és az oktatók, előadók és szakemberek cseréjének ösztönzésével;
– az oktatás és kiképzés finanszírozásában való együttműködéssel;
– az oktató anyagok és eszközök, valamint az oktatás és továbbképzés szempontjából a védelemben és mentésben szerzett tapasztalatok kölcsönös cseréjének ösztönzésével.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást minden olyan veszélyről, természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének lehetőségéről, amelyek a másik Szerződő Fél számára fenyegetettséget jelenthetnek. Ezért mindkét Szerződő Fél a saját területén gyűjti a szükséges adatokat, információkat és azokat a másik Fél erre illetékes szerveinek közvetlenül tudomására hozza.
(2) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a területükön bekövetkezett természeti és civilizációs katasztrófákról. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszély vagy a bekövetkezett esemény leírását, helyét, idejét, kiterjedését, következményeit és a végrehajtott intézkedéseket. A segítséget nyújtó Szerződő Fél tájékoztatást ad a másik Szerződő Félnek a rendelkezésére bocsátható mentőerőkről és eszközökről, a segítségnyújtás lehetőségeiről, módjairól.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti értesítés a Szerződő Felek nyelvén vagy angolul szóban és írásban adható, de a szóbeli információt írásban meg kell erősíteni.
(4) A veszélyeztetettséggel és a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos értesítés közvetítésére, átvételére jogosultak:
a) a Magyar Köztársaság területén:
– a Belügyminisztérium,
b) a Horvát Köztársaság területén:
– a Belügyminisztérium.
A Szerződő Felek a közös veszélyeztetettség megelőzésére, illetve csökkentése céljából megfelelő, közös megelőző intézkedéseket terveznek és hajtanak végre.
(1) A Szerződő Fél, amelynek területén a természeti és más civilizációs katasztrófa bekövetkezett, a másik Szerződő Féltől – szükség esetén – segítséget kérhet, amely vonatkozhat a segélycsapatok és/vagy segítők küldésére, felszerelési és segítségnyújtási eszközök biztosítására.
(2) A segélykérésnek a jelen Egyezmény 7. Cikkének (2) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, továbbá a kért segítségnyújtás módját, mértékét, közvetítésének lehetőségeit és a kapcsolatfelvételre kijelölt személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat. A segélykérés az eseményektől függően pontosítható és kiegészíthető.
(3) A segítségnyújtás a Szerződő Felek országainak saját jogrendjével összhangban történik.
A segítségnyújtás és a segélykérés illetékes szervei a következők:
a) a Magyar Köztársaság területén:
– a Belügyminisztérium,
b) a Horvát Köztársaság területén:
– a Belügyminisztérium.
(1) A segélycsapatok tagjainak nincs szükségük útlevélre, tartózkodási engedélyre vagy vízumra. Határátlépéskor csak a segélycsapat vezetőjétől lehet egy, a jogállását tanúsító igazolványt és a segélycsapat tagjainak névjegyzékét kérni.
(2) Rendkívül sürgős esetben, a különben erre érvényes előírások figyelembevétele nélkül a határátkelőhelyeken kívül is át lehet lépni a határt. Ebben az esetben az illetékes határőrizeti és vámszervet haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A segélycsapatoknak joguk van arra, hogy a másik Szerződő Fél állama területén egyenruhát viseljenek.
(4) A másik Szerződő Fél területére lőfegyver, lőszer és robbanóanyag nem vihető be.
(5) Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő határátlépési könnyítések azokra a személyekre is érvényesek, akiket evakuálni kell.
(1) A Szerződő Felek megkönnyítik a felszerelési tárgyak, a segélynyújtás és a (2) bekezdésben meghatározott anyagok behozatalát és kivitelét. A segélycsapat vezetőjének a határátlépéskor a segítséget kérő Szerződő Fél vámszerveinek egy-egy jegyzéket kell átnyújtania a magukkal vitt felszerelési tárgyakról és segélyszállítmányokról. Amennyiben rendkívül sürgős esetben a határátlépés a határátkelőhelyen kívül történik, az említett jegyzékeket haladéktalanul az illetékes határőrizeti és vámszervnek kell átadni.
(2) A segélycsapatok a felszerelési tárgyakon és a segélyszállítmányokon kívül csak az ellátásukhoz és a felszerelések működtetéséhez szükséges anyagokat vihetik magukkal.
(3) A felszerelési tárgyakra és a segélyszállítmányokra nem érvényesek a behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó tilalmak és korlátozások. A segélyszállítmányok a másik Szerződő Fél államának területére vámmentesen vihetőek be. A felszerelési tárgyak a formai eljárások és vámbiztosíték mellőzésével behozhatók. Ha ezeket a felszerelési tárgyakat, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott anyagokat a céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően felhasználták, mentesek a vámterhek és a vámmal együtt fizetendő egyéb költségektől. Ha nem kerülnek végleges felhasználásra, úgy azokat vissza kell vinni. Amennyiben a tárgyak és anyagok segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezek fajtáját, mennyiségét, helyét közölni kell a Szerződő Fél illetékes hatóságával, amely értesíti a vámhatóságot.
(4) A (3) bekezdés alkalmazandó a segélycsapatok által bevitt kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában is. Ez a ki- és bevitel a kábító- és bódítószerekre vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint nem minősül áruforgalomnak. Segélycsapatok kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszereket csak sürgős orvosi szükséglet szerinti mennyiségben vihetnek magukkal és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja, annak a Szerződő Fél államának jogszabályi rendelkezései szerint, amely Szerződő Félhez a segélycsapat tartozik.
(1) A mentés irányítása a segítséget kérő Szerződő Fél, illetve illetékes szerveinek hatásköre.
(2) A segélyt kérő Szerződő Fél illetékes szervei a mentéssel és segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a segítséget nyújtó csapat vezetőjének adják.
(3) A segélykérő Szerződő Fél illetékes szervei a rendelkezésükre bocsátott mentőegységek, szervezetek és szakértők számára elősegítik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, szükség esetén biztosítják ellátásukat.
(1) A segélycsapatok tagjainak vagy a segítőknek a felszerelésük és a segélycsapatok szállítása közúton, vasúton, légi úton vagy vízi úton történik.
(2) Mindkét Szerződő Fél megengedi, hogy azok a légijárművek, amelyek a másik Szerződő Fél államának felségterületéről kerülnek bevetésre, átrepüljenek országa felségterületén, kijelölt helyen fel- és leszállhassanak vám- és útlevél-ellenőrzéssel ellátott repülőtér igénybevételének kényszere nélkül és az engedélyezett leszállóhelyeken kívül.
(3) Légijárművek felhasználását be kell jelenteni a segítséget kérő Szerződő Fél országa illetékes szervének és a légi irányítás szerveinek a légijármű adatainak, fajtájának, típusának és megjelölésének felsorolásával, valamint a személyzet, a szállítmány, a repülési idő, a feltételezett útvonal és leszállási hely megjelölésével.
(4) A repülések a Szerződő Felek országai azon légiforgalmi szabályaival összhangban történnek, melyek rendezik a légijárművek felhasználását és navigálását a területükön történő átrepülések esetén.
(5) A 11. Cikk rendelkezései vonatkoznak a légijármű személyzetére, valamint a szállított segélycsapatokra és segítőkre is.
(6) A 12. Cikk rendelkezései vonatkoznak a légijárművekre és az azon szállított felszerelésekre és segélyszállítmányokra.
(1) A segítséget nyújtó Szerződő Fél a segítségnyújtás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. Ez vonatkozik azokra a költségekre is, amelyek a felszerelések és az anyagok felhasználásából, károsodásából vagy eltűnéséből erednek.
(2) A segítségnyújtás költségeinek legalább fele részben vagy ennél magasabb arányban történő megtérülése esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható. Ebben az esetben a segítséget nyújtó Szerződő Fél költségeit megtérítik.
(3) A segítségnyújtás költségei – amelyeket a segítséget nyújtó Szerződő Fél közvetítésével természetes vagy jogi személyek nyújtanak, a másik Szerződő Fél kérésére – a segítséget kérő Szerződő Felet terhelik.
(1) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a másik Szerződő Féllel szemben a saját felszerelésében bekövetkezett kár esetében, ha a kárt az Egyezményben előírt mentési és segítségnyújtási feladatok végrehajtása közben a mentésben részt vevő személy nem szándékosan okozta.
(2) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a másik Szerződő Féllel szemben a mentésben résztvevők sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén, ha a baleset a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során következett be, kivéve, ha ezt szándékosan okozták.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kártérítési felelősség a segítséget kérő Szerződő Fél államának területére történő belépéstől annak elhagyásáig áll fenn.
(4) Ha a feladatvégzés közben a Szerződő Fél területén egy harmadik személy sérelmére a segélycsapatok által okozott kár keletkezett, a felelősség a segélyt kérő Szerződő Felet terheli úgy, mintha ezt a kárt a segítséget kérő Szerződő Fél saját segélycsapatai okozták volna.
(1) A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására Állandó Vegyes Bizottságot hoznak létre, amely Magyar és Horvát tagozatból áll. A bizottság tagozatonként azonos létszámú (legalább 3–3 fő). Az Állandó Vegyes Bizottság társelnökeinek személyéről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2) Az Állandó Vegyes Bizottság feladata:
– az Egyezményből adódó tevékenység szervezése és az ebből eredő konkrét technikai problémák megoldása,
– a kapcsolattartás és értesítés rendjének meghatározása,
– saját ügyrendjének elkészítése.
(3) Az Állandó Vegyes Bizottság szükség esetén megfelelő szakirányú albizottságot hozhat létre és szakértőket vehet igénybe az együttműködés egyes feladatainak kidolgozására.
(4) Az Állandó Vegyes Bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egy alkalommal tanácskozik a Magyar Köztársaság, illetve a Horvát Köztársaság területén felváltva.
Az Egyezmény azon utóbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő hónap első napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek megerősítik, hogy az Egyezmény hatálybalépésével kapcsolatos belső jogi feltételeknek eleget tettek.
Jelen Egyezményt bármelyik Szerződő Fél írásban diplomáciai úton bármikor felmondhatja. Az Egyezmény attól az időtől számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondást a másik Szerződő Fél átvette.
Jelen Egyezmény a Szerződő Felek más nemzetközi egyezményeiben foglalt jogait és kötelezettségeit nem érinti.
Ha az Egyezmény végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között vitás kérdésekre kerül sor, ezek tisztázása a 17. Cikk (1) bekezdésében említett Állandó Vegyes Bizottság feladata. Amennyiben a vitatott kérdésekben az Állandó Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a továbbiakban azokat diplomáciai úton kell megoldani.
Készült Budapesten, az 1997. év július hónap 9. napján, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. május 1. napjától kell alkalmazni.
(2) * E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a feladat- és hatáskörük alapján érintett miniszterekkel együttműködve gondoskodik.
