A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: *
(A Bt. 4. §-ához)
1. § *
(A Bt. 5. §-ához) *
1/A–1/B. § *
(A Bt. 6. §-ához) *
1/C. § *
(A Bt. 9. §-ához) *
1/D. § *
(A Bt. 11. §-ához)
2. § * (1) Abban az esetben, ha a pályázat részvételi díj befizetését írta elő, a pályázati feltételek értékelésének ki kell terjednie arra is, hogy a pályázó igazolta-e a részvételi díj befizetését.
(2) Ha többen együttesen pályáznak ugyanarra a koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőjüket kijelölni, és pályázatukban feltüntetni.
(3) * A koncesszióra kijelölt zárt területre koncesszió nélkül – a Bt. 22/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetek kivételével – kutatási engedély nem adható, bányatelek nem állapítható meg,.
(4) * A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós eljárások egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott koncessziós bíráló bizottság további egy tagja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság elnökének képviselője.
(5) * A minősítő bizottság elnökét, tagját tevékenységéért díjazás illeti meg.
(6) * A pályázati részvételi díjak befizetéséből származó bevételeket a bányászati koncessziós pályázatok előkészítésével, lebonyolításával közvetlenül és közvetetten érintett feladatokra, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak díjazására kell fordítani.
2/A. § *
2/B. § *
(A Bt. 18. §-ához)
3. § (1) *
(2) * A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása iránti kérelem tartalmazza:
a) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást, *
b) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb,
c) az átadó nyilatkozatát az átadás időpontjában a bányászati jogot terhelő jogokról, *
d) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési térképet. *
(2a) * A kérelem benyújtásakor igazolni kell
a) a bányászati jog átruházására vonatkozó megállapodás létrejöttét, *
b) a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek, különösen a tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi kötelezettségek átvevő általi átvállalását, *
c) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítését,
d) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodás létrejöttét. *
(2b)–(2c) *
(3) * Szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása során a (2) és (2a) bekezdésben előírtakon túlmenően
a) igazolni kell az átvevő fizetőképességét, valamint azt, hogy az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző 3 évben – eleget tett a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettségének vagy új szervezet esetén rendelkezik 3 évre szóló, auditált üzleti tervvel, és
b) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan be kell mutatni az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését.
(4) * A bányászati jog az engedélyezett kutatási terület, a megállapított bányatelek vagy a kijelölt geotermikus védőidom egészére ruházható át.
(5) *
(A Bt. 20. §-ához)
4. § * (1) * A bányajáradék számításának alapjául
a) az ásványi nyersanyagnak
aa) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt,
ab) a torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,
ac) * a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített, továbbá a Bt. 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra felhasznált, hasznosított vagy értékesített,
ad) szénhidrogén esetében – beleértve a vízjogi (üzemeltetési) engedéllyel rendelkező víztermelő kutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is – a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatással meghatározott,
ae) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett, vagy
af) * a közcélú vizekkel és vízkárelhárítási vízilétesítményekkel kapcsolatos közcélú fenntartási munkák során a nemzeti vagyonba tartozó vizek medréből nem vízgazdálkodási célból kitermelt,
ag) * a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti esetben az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy tulajdonába került,
b) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott,
c) * föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a kutatási területből vagy a bányatelekből a műszaki üzemi tervben tervezett, a bányajáradék bevallási időszakra igénybevett ásványi nyersanyag mennyiségének
értékét kell figyelembe venni.
(2)–(3) *
(4) * A bányajáradékot – a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett. A bányafelügyelet a bányajáradék számítását, az önbevallás alapjául szolgáló adatokat, továbbá a bányajáradék befizetését ellenőrzi, a bányajáradék fizetésre kötelezettekről és a bányajáradék fizetésről nyilvántartást vezet.
(5) * A bányajáradékot
a) * kőolaj, földgáz, szén-dioxid gáz és a termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b) egyéb ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig,
c) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került földgáz után a (13) bekezdés szerint
kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira.
(6) *
(7) * Ha a Bt. 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint bányajáradék fizetésére kötelezett
a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi, vagy
b) * a tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy haszonanyagként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi,
az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására a bányafelügyelet díjfizetési kötelezettséget állapít meg.
(8) * Az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat az (5) bekezdésben foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.
(9) * A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a Bt. 30. § (7) bekezdése alapján fizetendő összeget a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni.
(10) * A bányavállalkozó kérheti annak megállapítását, hogy az általa alkalmazni tervezett művelési eljárás növelt hatékonyságú. A művelési eljárás akkor tekinthető növelt hatékonyságúnak, ha rétegkezelési, kitermelés-technológiai vagy felszíni technológiai beavatkozásokkal az ipari vagyon növelésére gyakorolt hatása bizonyított. A minősítésről a bányafelügyelet dönt.
(10a) * A (10) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:
a) a növelt hatékonyságú eljárás ismertetését,
b) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mezőben (telepben, blokkban) üzemelő kutak jellemző termelési adatait a kutak üzembe helyezésétől kezdődően,
c) a jellemző termelési adatok regisztrálásának folyamatát, azok visszaellenőrzésének lehetőségeit,
d) az eljárásban részt vevő kutak kiképzését, felszíni termelő rendszereit, azok esetleges módosításait az eljárás során,
e) az eljárás befejezését követően, annak közép és hosszú távú további termelésre gyakorolt hatásának tervezetét,
f) az érintett mező vagy telep eljárás bevezetése előtt módosított művelési tervét,
g) annak bizonyítását, hogy az érintett telep, blokk külön zárt rendszert képez, amennyiben a növelt hatékonyságú eljárás nem mezőszinten kerül bevezetésre,
h) az eljárás alkalmazása alatti, és a várható kihatásainak éveire benyújtandó kitermelési műszaki üzemi tervek növelt hatékonyságú részeire vonatkozó termelési adatokat,
i) a növelt hatékonyságú eljárás alkalmazását megelőzően és az eljárás alatt tervezett kőolaj viszkozitási adatokat és
j) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mező vagy telep nyomásértékeit az eljárás alatt tervezett nyomásértékekkel együtt.
(11) * A földalatti gáztárolóban, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogának a Bt. 3. § (1) bekezdés szerinti megszerzése iránti kérelmet a bányafelügyelethez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
(12) * A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. A fizetendő bányajáradék összegét – a bányafelügyelet állapítja meg.
(13) * A (12) bekezdés szerint fizetendő bányajáradékot pénzben kell megállapítani és a Bt. 3. § (1) bekezdése szerint – a kitermelt szénhidrogén után fizetendő bányajáradéktól elkülönítetten – kell megfizetni. A szénhidrogén tulajdonjoga a Bt. 3. § (1) bekezdése a) pont rendelkezései alapján fizetendő járadék megfizetésével egyidejűleg száll át a bányavállalkozóra.
5. § *
(A Bt. 22. §-ához)
6. § *
6/A. § * (1) A Bt. 22/A. § (1) bekezdése szerinti pályázatok esetén a miniszter meghatározza a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét és azt a pályázati hirdetménnyel együttesen az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.
(2) A pályázatok eredményét az (1) bekezdés szerint meghatározott és közzétett szempontok alapján kell megállapítani.
(3) Ha a miniszter követelményt állapít meg az engedélyben részesíthető vállalkozás tulajdonosi összetételére és üzemeltetőjének jellegére vonatkozóan, ez a követelmény objektív és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kell legyen.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szempontrendszernek tartalmaznia kell a tevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befejezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését, s ezeket kérésre a pályázók rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A kihirdetett szempontokat, feltételeket és követelményeket az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell érvényesíteni.
(6) A pályázattal összefüggő döntés indokairól kérésükre tájékoztatni kell azokat a pályázókat, akiknek a pályázatát nem fogadták el.
6/B–8/D. § *
(A Bt. 22/D. §-ához) *
8/E–8/H. § *
(A Bt. 23. §-ához)
9. § *
(A Bt. 24. §-ához)
10–10/B. § *
(A Bt. 26. §-ához)
11–12/B. § *
12/C. § * (1) A pályázati kiírásnak a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben foglaltakra is figyelemmel tartalmaznia kell legalább
a) a pályázatban meghirdetett bányászati jog meghatározását annak feltüntetésével, hogy a területen vagy a térrészben harmadik személy rendelkezik-e jogosultsággal bányászati tevékenység végzésére, geotermikus energia kinyerésére, hasznosítására vagy a Bt. hatálya alá tartozó egyéb tevékenység gyakorlására,
b) a tevékenység szakmai követelményeit, valamint a bányászati jog gyakorlásához szükséges, hasznosító által megszerzendő engedélyek és vele szemben fennálló egyéb követelmények felsorolását és a követelmények teljesítéséhez szükséges biztosítékadási kötelezettséget,
c) a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozó követelményre, a részvételi díjra vonatkozó tájékoztatást,
d) a pályázó által a hasznosítási jog gyakorlása ellenében fizetendő ellenértékre vonatkozó ajánlattételi felhívást,
e) a kitermelésre kerülő nyersanyag csoportjának, alcsoportjának megnevezését, a hasznosítási szerződésben a hasznosító által a kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiségére vonatkozó kötelezettsége megszegése esetén fizetendő kötbér mértékét,
f) a bányászati tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó követelményeket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték meghatározását,
g) a kiíró által alkalmazott rangsorolás szempontrendszerét,
h) a hasznosítási szerződés megszűnése esetére az állagsérelem nélkül el nem vihető beruházások elszámolásával kapcsolatos kötelezettségvállalásra és ajánlattételre vonatkozó felhívást,
i) a pályázat benyújtásának helyét és módját, valamint
j) az ajánlati kötöttség időtartamát.
(2) A pályázat benyújtásának határideje nyilvános pályázat esetében a pályázati felhívás közzétételétől számított 15 nap, zárt körű pályázat esetében a pályázati felhívás kézhezvételétől számított 15 nap.
(3) A pályázati kiírásnak és a jogszabályoknak nem megfelelő pályázatot az értékelés során érvénytelennek kell nyilvánítani, és az érvénytelen pályázatot benyújtott ajánlattevőt a pályázati eljárásból ki kell zárni.
12/D. § * A hasznosítási szerződésnek tartalmaznia kell legalább
a) a hasznosító által évente kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag minimális mennyiségét,
b) a pályázó által hasznosítási jog gyakorlása ellenében fizetett ellenértéket,
c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének időpontját,
d) a szerződés időtartamát,
e) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére teljesítendő adatszolgáltatás rendjét,
f) a tevékenység feletti felügyelet rendjét,
g) a jogosultat a Bt. 26/C. §-a alapján megillető kártalanítás esetén a jogosult megjelölését,
h) a szerződés teljesítésére szolgáló biztosítékokat,
i) a hasznosítási szerződés és a működéshez szükséges engedélyek közötti ellentmondás esetén követendő eljárás rendjét,
j) a szerződés megszűnésekor irányadó elszámolási rendet, valamint
k) az újrahasznosítási célt.
(A Bt. 27. §-ához)
13–15. § *
(A Bt. 28. §-ához)
16. § *
(A Bt. 30. §-ához)
17. § (1)–(3) *
(4) * A Bt. 30. § (2) bekezdése szerinti kieső bányajáradék pótlására megállapított díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.
(5) * A Bt. 30. § (4) bekezdése szerinti elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó összeget a felmerülésének időpontját követő 15 napon belül kell megfizetni.
(A Bt. 31. §-ához)
18. § *
(A Bt. 32. §-ához)
19. § *
(9) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokra alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a létesítmény használatba vétele iránti kérelem benyújtása előtt kezdeményezni kell. Azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni.
19/B. § *
(A Bt. 33. §-ához)
20. § *
(A Bt. 34. §-ához)
21–21/A. § *
(A Bt. 36. §-ához)
22. § *
(A Bt. 38. §-ához)
23. § * (1) * A bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet köteles az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a Bt. 38. § (1) és (3) bekezdésében említett tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. Az értesítési kötelezettség nem áll fenn, ha a bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlan használatára jogosult.
(2) A Bt. 38. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekre is.
(3) * Ha a biztonsági övezetben a Bt. hatálya alá tartozó létesítményekért több vállalkozó felel, és közöttük a biztonsági övezet, illetőleg a szolgalmi jog nincs megosztva, a vállalkozók egyetemlegesen jogosultak a létesítmények védelmére, és kötelesek az okozott kár megtérítésére. Az egyetemlegesség a szolgalmi jog tartalmát, a korlátozás mértékét nem érinti. A vállalkozók egymással szembeni felelősségére a Ptk. 6:539. §-át kell alkalmazni.
(4) A 2004. január 1. után megépült, a törvény hatálya alá tartozó létesítményekre a (3) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha
a) azokat szabályszerűen létesítették és
b) tartozékból váltak fődologgá.
(5) *
(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozót a biztonsági övezet terjedelmében szolgalom alapítására kötelezheti. A bányavállalkozó a biztonsági övezet fennállásának időtartama alatt jogosult a szolgalom alapítására.
(7) * A vasúti pálya, folyóvíz és csatorna tulajdonosa vagy vagyonkezelője, az építtető megkeresését követő 30 napon belül köteles a Bt. 38/A. § (5b) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére.
(8) *
(4) * Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszűnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni.
(5) * A megállapodáson, illetőleg a hatósági határozaton alapuló szolgalmi jog gyakorlásának nem akadálya az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya.
(6) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.
(6a) * A Bt. 38. § (5) bekezdése alapján a szénhidrogén-szállítóvezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonságának fenntartása érdekében a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetője jogosult a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 37. § (3) bekezdése szerinti biztonsági övezetben, illetve mértékhatárok között lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolítani és elszállítani, ha az eltávolított növényzetre az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, továbbá a biztonsági övezetben elhelyezett, tárolt anyagok biztonsági övezet közvetlen környezetébe történő eltávolítására. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a bányavállalkozónak vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetőjének ezen tevékenységét tűrni köteles.
(7) * A Bt. 38. § (22) bekezdése alapján az állam javára kisajátított ingatlan a külön törvény szerinti kincstári vagyon.
(8) *
(9) A kiadások összegének megelőlegezése akkor is a bányavállalkozó kötelessége, ha az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa azért kéri, mert az ingatlanán elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette, vagy súlyosan akadályozza.
23/B. § * (1) * A Bt. 38/A–38/F. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenéséért, az abban keletkező kár miatt fizetendő kártérítés vagy kártalanítás összegében a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegében történő megállapodáson túl a megállapodás megkötését további feltételhez nem kötheti. Az engedélyes ajánlatát a Bt. 38/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles igazolható módon megküldeni. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak az ingatlantulajdonos részére történő bírósági letétbe helyezését kezdeményezte bírói letéti számlára történő átutalással, és erről az átutalás bizonylatával az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesítette. Amennyiben a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről a munkálat megkezdését engedélyező hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni. Az ingatlan tulajdonosa az engedélyesnek a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását további feltételhez, díj vagy költség fizetéséhez nem kötheti, nem teheti függővé külön megállapodás megkötésétől vagy nyilatkozat megtételétől. Amennyiben a Bt. 38/A. § (5a) bekezdésében foglalt esetben a közterület igénybevételével okozott károkért fizetendő kártalanítás kapcsán a közterület tulajdonosa és az engedélyes vagy az építtető nem tud megállapodni, az engedélyes vagy az építtető a munkálatokat akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak az ingatlantulajdonos részére történő bírósági letétbe helyezését kezdeményezte bírói letéti számlára történő átutalással, és erről az átutalás bizonylatával az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesítette.
(1a) * A Bt. 38/C. és 38/D. §-ában meghatározott létesítmények üzemeltetésére megállapított vezetékjog vagy használati jog esetén az engedélyes a vezetékjogot vagy használati jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben előírt kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy azt az ingatlantulajdonos részére – bírói letéti számlára történő átutalással – bírósági letétbe helyezni.
(1b) *
(2) * Ha a Bt. 38/A. § (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlantulajdonos által át nem vett összeg, valamint a bírósági letétbe helyezett összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.
(3) *
23/C. § * (1) * Az előmunkálati jog iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell az engedélyesnek elkészítenie.
(2) * Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja – az engedélyezést követő egy éven belül – a másnak tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek az elosztóvezeték elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát az előmunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles. Az előmunkálati jog időbeli hatálya kérelemre, egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.
23/D. § * (1) * Az engedélyes megállapodás hiányában vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be. A kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(2) *
(3) A vezetékjogi engedélyben meg kell határozni az elosztóvezeték biztonsági övezetének mértékét.
23/E. § * (1) * Az engedélyes a vezetékjog alapján a Bt. 38/C. § (5) bekezdésében foglalt tevékenységével okozott kárt a 23/B. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.
(2) * Ha az engedélyes a Bt. 38/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el, és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles azokat saját költségén az ingatlanról eltávolítani.
(3) *
23/F. § *
23/G. § *
23/H. § * Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől az elosztóvezeték és tartozéka eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, azok az elosztóvezeték (rendszer) üzemeltetésében jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.
23/I. § * Használati jog alapításában az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában az engedélyes a használati jog alapítása iránt kérelmet nyújthat be a bányafelügyelethez. A használati jog alapítására a 23/D–23/H. §-okban foglaltakat alkalmazni kell, egyebekben a Ptk. 5:27. §-ának és 5:164. §-ának a rendelkezését kell alkalmazni.
(A Bt. 39. §-ához)
24. § * (1) * A bányászati tevékenység befejezése után a Bt. 39. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a bányafelügyelet megkereste az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett.
(2) A Bt. 39. § (4) bekezdése szerinti megkereséshez mellékelni kell:
a) a megszüntetett (felszámolt) sajátos építmény, vagy a bányászati tevékenység hatásával érintett terület EOV rendszer szerinti koordinátáit,
b) az építési tilalom vagy korlátozás elrendelése kezdeményezésének indokát, és
c) a tilalomra vagy korlátozásra javasolt terület nagyságát.
(A Bt. 41. §-ához)
25. § * (1) A Bt. 41. §-a alapján kiszabott bírság összegének felső határa jogi személy esetén a következő összegek közül a magasabb
a) a jogsértést elkövető jogi személy – hatósági eljárás megindítását megelőző évben szerzett – nettó árbevételének 5%-a vagy
b) ötszázmillió forint.
(2) A Bt. 41. §-a alapján kiszabott bírság összegének felső határa természetes személy esetén tízmillió forint.
(3) A Bt. 41/A. §-a alapján kiszabott bírság összege tízmillió forintig terjedhet.
(4) Ha a bírság megállapításának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismét elköveti, az ismételten kiszabott bírság összege nem lehet kevesebb, mint az első esetben kiszabott bírság összege.
(5) A kiszabott bírságot a bányafelügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000–00362887–00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül.
(6) Jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani.
(7) Szabálytalan bányászati tevékenység esetében az ingatlan eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatot a bányafelügyelet megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.
(8) A bányafelügyelet törli a földtani szakértőt, a hites bányamérőt és a felelős műszaki szakértőt a nyilvántartásból, ha a tevékenysége folytatásától a bányafelügyelet végleges döntésével vagy a bíróság jogerős határozatával eltiltotta.
25/A. § *
(A Bt. 42. §-ához)
26. § *
(A Bt. 43. §-ához)
27. § * (1) A miniszter a Bt. 51. §-ának a) pontja alapján közli a Bt. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságok nevét, hatáskörét és illetékességét, valamint a bekövetkező változásokat az Európai Bizottsággal az illetékes hatóságok jegyzékének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele végett.
(2) * A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság vonatkozásában a bányatelek törlését követően is fennáll.
28–29. § *
29/A. § *
(A Bt. 44. §-ához)
30–30/C. § *
(A Bt. 45. §-ához)
31. § (1) *
(2) *
(A Bt. 46. §-ához)
(2) * A föld alatti tároló térség létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésénél a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni. A föld alatti tároló térségekről az önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.
(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. A föld alatti tároló térség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkát bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni.
(A Bt. 47–47/F. §-ához) *
32/A–32/C. § *
32/D. § * A Bt. 47/F. § (1) bekezdése szerinti bírság összegének felső határa húszmillió forint, a Bt. 47/F. § (2) bekezdése szerinti bírság felső határa tízmillió forint.
(A Bt. 49/A. §-ához) *
32/E. § * A bányafelügyelet az éves költségvetési tervében elkülönített keretet biztosít a biztonsági- és munkavédelmi kutatásokra, valamint ezek megvalósítására, az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére, a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, továbbá az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására. A keret felhasználásról a bányafelügyelet elnöke dönt.
(A Bt. 50. §-ához)
33. § *
34. § E rendelet alkalmazásában:
1. *
2. * Bányaüzem: a műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység – kivéve a felszín megbontásával nem járó vagy 50 métert el nem érő sekély mélységű fúrásos technológiájú kutatást és a hőszivattyúval végzett geotermikus energia kinyerést – végzésére és a tevékenységhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére meghatározott terület.
3. Bányanyílás (kútfej): a bányának, kőolaj- és földgázbányászati üzemnek az első technológiai pontja, ahol a kitermelt, nyers bányatermék (a meddővel és kísérő ásványi nyersanyaggal együtt) a külszínen megjelenik.
4. *
5. Bányabezárás (bányamegszüntetés), szénhidrogénmező felhagyása: valamennyi bányaművelés megszüntetése, a bánya külszínre nyíló térségeinek szabályszerű felhagyása, tömedékelése, lezárása és a tájrendezés befejezése.
6-7. *
8. *
9. Földgáz: a föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló ásványi nyersanyagok gyűjtő elnevezése (szénhidrogéngázok, szén-dioxid, kén-dioxid, kén-hidrogén stb.).
10. * Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része.
11. *
12. *
13. * Mező: a szénhidrogén telepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogén tároló réteget, vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete.
14. *
15–17. *
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) * A bányafelügyelet a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató foglalkoztatók tekintetében
a) különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként ellátja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. § (3)–(5) bekezdésében, és
b) munkavédelmi hatóságként ellátja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatokat.
(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
(7) *
(8) *
(9) *
(10) *
(11) *
(12) *
(13) * Amennyiben egy „A” osztályba sorolt bányászati hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése káros hatással lehet egy másik Európai Uniós tagállam környezetére, és ebből eredően veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy ha egy érintett tagállam kéri, akkor a miniszter ugyanakkor továbbítja a vonatkozó információt a másik tagállamnak, amikor azt a saját állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi. Ez a tájékoztatás képezi az alapját a kölcsönösség és egyenrangúság alapján folyó konzultációnak a kétoldalú kapcsolatok keretein belül.
(14) * A miniszter a nemzetközi kétoldalú kapcsolatok keretében biztosítja, hogy a (13) bekezdésben említett esetekben az engedély iránti kérelmeket, megfelelő ideig, annak a tagállamnak a nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény hatással lehet, hogy az még az illetékes hatóság döntéshozatala előtt észrevételeket tehessen.
(15) * A (13) bekezdésében említett, bányászati hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos baleset esetén az üzemeltető haladéktalanul megadja a katasztrófavédelmi hatóságnak és a bányafelügyeletnek az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a – tényleges vagy potenciális – környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információkat. A bányafelügyelet az üzemeltető által nyújtott tájékoztatót megküldi a miniszternek, melyet a miniszter haladéktalanul továbbít az Európai Unió többi tagállama részére.
(16) * A bányafelügyelet figyelemmel kíséri az elérhető legjobb bányászati hulladékkezelési technikák fejlődését.
35/A. § *
35/B. § *
35/C. § * (1) E rendeletnek az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az e rendelet hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladat- és hatáskörébe kerül.
(3) Ha a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a szakkérdés vizsgálat megtörtént, a szakkérdés vizsgálat tekintetében szakhatóságot nem kell bevonni az eljárásban.
35/D. § *
35/E. § *
36. § * Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról [3. cikk 28. pontja, 14., 16. cikk és 21. cikk (2) bekezdése], a rendelet 35. §-a.
I. Előmunkálati jogi engedély dokumentációi
1. Műszaki leírás (2 pld.):
a) létesítmény helye, rendeltetése,
b) * vezeték megnevezése,
c) építtető megnevezése, címe,
d) tervező neve, címe, tervezői jogosultság megjelölése,
e) műszaki jellemzők felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője)
f) nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megadásával
g) * a Bt. 38/A. §-ának (3) bekezdése szerinti hozzájárulásokról szóló végleges határozatok,
2. Átnézeti helyszínrajz a tervezési terület feltüntetésével, ingatlan-nyilvántartási térkép alapján – méretarány: legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 (2 pld.)
3. Vezeték tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata (2 pld.)
II. * A vezetékjogi dokumentáció tartalma:
1. A vezeték nyomvonalát és a biztonsági övezet nagyságát (sávját) ábrázoló, ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készített legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 méretarányú helyszínrajz. A helyszínrajz egyedi rajzszáma és megnevezése.
2. A vezeték műszaki jellemzőinek felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője).
3. * A vezetékjoggal érintett ingatlanokra vonatkozó, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz és terület kimutatás.
4. * Üzemeltetésre vonatkozó vezetékjog esetén, ha a megépített vezeték rendelkezik használatbavételi engedéllyel, annak a megépített vezeték használatbavételi engedélyének iktatószámára történő hivatkozás, és a megépített vezeték megvalósulási térképe.
5. A vezetékjog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.
