A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § A 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a környezetvédelmi miniszter, valamint a gazdasági miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések jóváhagyott szakmai követelményeit e rendelet mellékleteként kiadjuk.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.
Sorszám | OKJ azonosító szám | Szakképesítés megnevezése | |
1. | 55 5470 01 | Hulladékgazdálkodási technológus (szakterület megjelölésével) |
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5470 01
2. A szakképesítés megnevezése: Hulladékgazdálkodási technológus
a) Kommunális hulladékgazdálkodó szakirány.
b) Mezőgazdasági hulladékgazdálkodó szakirány.
c) Élelmiszer-ipari hulladékgazdálkodó szakirány.
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
– középfokú iskolai végzettség,
– egészségügyi alkalmasság.
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) | ||
FEOR száma | megnevezése | |
3126 | Környezetvédelmi technikus (Hulladékkezelő technikus) |
2. A szakképesítéssel rokon tevékenységek
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) | ||
FEOR száma | megnevezése | |
Élelmiszer-ipari környezetvédelmi technikus | ||
Környezetvédelmi méréstechnikus | ||
Környezetvédelmi szaktechnikus | ||
Mezőgazdasági környezetvédő technikus | ||
Környezet- és vízgazdálkodási technikus |
3. A képesítés célja
A hulladékgazdálkodás hivatásszerű gyakorlásához szükséges szakképzettség megszerzése.
A kommunális hulladékgazdálkodó, a mezőgazdasági hulladékgazdálkodó és az élelmiszer-ipari hulladékgazdálkodó szakirányokban a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember képes a települési önkormányzatok működési területén, mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, magánvállalkozásokban a környezetgazdálkodási és ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására.
A szakmai munkák közvetlen elvégzése mellett felkészült munkacsoportok irányítására és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok menedzselésére is.
A szakképesítés korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.
A településen, illetve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés során keletkező hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, tárolása, előkezelése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása és elhelyezése összefüggő feladatait képes a gazdasági és környezetvédelmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával megoldani.
4. A munkaterület jellemzése
A hulladékgazdálkodási technológus korszerű ökológiai, agronómiai, műszaki és menedzsment ismeretek birtokában az alábbi tevékenységeket végzi:
1. Települések és kistérségek kommunális hulladékainak gyűjtése, begyűjtése, szállítása, tárolása, előkezelése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása és elhelyezése.
2. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari melléktermékek, illetve hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szállítása, tárolása, előkezelése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása és elhelyezése.
3. Talajon történő hulladékelhelyezés.
1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok
Mindhárom szakirány alkalmazásához az alábbi természettudományi, közgazdasági és jogi alapismeretek elsajátítása szükséges:
– matematika,
– fizika,
– biológia,
– kémia,
– közgazdaságtan,
– jogi alapismeretek.
2. Elmélet területén
Ismeret szintjén tudja elsajátítani:
– a műszaki, biztonság- és méréstechnikai eljárásokat,
– a környezet- és természetvédelmi ismereteket,
– a munkájával kapcsolatos szabványokat és egyéb szabályzatokban rögzített követelményeket,
– a korszerű kommunikációs és informatikai eszközök működését.
Megértés szintjén tudja:
– a környezetgazdálkodási technológiákat,
– a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és hulladékgazdálkodási technológiákat,
– a szakirányú vállalkozási tevékenységek folytatásához szükséges ismereteket,
– a vállalkozási, adózási és társadalombiztosítási, számviteli, bank- és pénzügyi előírásokat.
3. Gyakorlat területén
Jártasság szintjén legyen képes:
– az alapvető technológiai folyamatokat megszervezni, üzemeltetni,
– a technológiai folyamatokat, üzemállapotokat ellenőrizni, azok problémáit kezelni,
– aktívan részt venni új technológiák adaptálásában, a tervezési paraméterek meghatározásában,
– a kommunális hulladékot gyűjteni, begyűjteni, szállítani, tárolni, előkezelni, kezelni, ártalmatlanítani, hasznosítani és elhelyezni,
– a mezőgazdasági melléktermékeket és hulladékokat gyűjteni, begyűjteni, szállítani, tárolni, előkezelni, kezelni, ártalmatlanítani, hasznosítani és elhelyezni,
– élelmiszer-ipari hulladékokat gyűjteni, kezelni, újrahasznosítani és elhelyezni,
– veszélyes hulladékok kezeléséről gondoskodni,
– talajok termékenységi állapotát fenntartani, javítani,
– levegő-tisztaságvédelmi feladatokat ellátni,
– zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatokat megoldani,
– munkájával kapcsolatos szabványokat és egyéb szabályozási előírásokat alkalmazni,
– az adatszolgáltatási feladatokat ellátni,
– a kommunikációs eszközöket használni:
= számítástechnikai eszközöket,
= adatátviteli eszközöket és eljárásokat,
– a külső és belső kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani,
– idegen nyelven legalább alapfokon kommunikálni,
– üzleti tervet készíteni,
– szakirányú vállalkozási tevékenységek folytatásához szükséges ismereteket alkalmazni,
– a vállalkozási, adózási és társadalombiztosítási, számviteli, bank- és pénzügyi ismereteket alkalmazni,
– a szakmai ismeretek, technológiai előírások, szabványok és egyéb szabályozási előírások alapján a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási előírásokat meghatározni, üzemeltetni és ellenőrizni,
– a megszerzett ismeretek birtokában önállóan munkavállalóként és vállalkozóként is dolgozni,
– az elsajátított ismereteket folyamatosan fejleszteni.
1. A szakmai vizsga célja
Annak megállapítása, hogy a vizsgázó:
– az elsajátított ismeretek birtokában képes-e hulladékgazdálkodási feladatokat megérteni, megszervezni, irányítani, ellenőrizni alkalmazotti vagy tulajdonosi minőségben egyaránt,
– kialakította-e a racionális környezetgazdálkodási és ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási szemléletet, ismeri-e a kármegelőzési, szennyezésmegelőzési és kárelhárítási feladatok jelentőségét,
– elsajátította-e a hulladékgazdálkodó tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási és elhelyezési technológiákat.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás
2.1. Elméleti ismeretek:
– a szabványok és egyéb szabályozási előírások,
– az alapvető mérési technikák és technológiák,
– az alapvető hulladékgazdálkodási technológiai folyamatok a kapcsolódó alapismeretekkel együtt,
= a környezeti hatásvizsgálat elvei;
= a technológiák gépi berendezéseihez szükséges műszaki- és biztonságtechnikai alapismeretek;
– a hulladékgazdálkodás területén alkalmazható kármegelőzési, szennyezésmegelőzési és kárelhárítási eljárások,
– a vállalkozások működési feltételei,
– az adózási, társadalombiztosítási, számviteli, valamint bank- és pénzügyi előírások,
– az üzleti terv készítésének követelményei.
Szakirányok szerinti témák
a) Kommunális hulladékgazdálkodó
– közműellátás feladatai,
– a kommunális hulladék gyűjtésének, begyűjtésének, szállításának, tárolásának, előkezelésének, kezelésének, ártalmatlanításának, hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei.
b) Mezőgazdasági hulladékgazdálkodó
– ágazati technológiák,
– a mezőgazdasági hulladék gyűjtésének, begyűjtésének, szállításának, tárolásának, előkezelésének, kezelésének, ártalmatlanításának, hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei.
c) Élelmiszer-ipari hulladékgazdálkodó
– ágazati technológiák,
– az élelmiszer-ipari hulladék gyűjtésének, begyűjtésének, szállításának, tárolásának, előkezelésének, kezelésének, ártalmatlanításának, hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei.
2.2. Gyakorlat:
– a hulladékgazdálkodási technológiák, azok gépi berendezései és mérőműszerei, a mérési adatok és információk birtokában a beavatkozási javaslatok,
– a gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási és elhelyezési eljárások,
– a költségkalkuláció, árképzés, szállítás, biztosítás, fizetés és fizetési módok, eszközök megfelelő formái,
= a kommunikációs eszközök;
= számítástechnikai, adatátviteli eszközök és eljárások;
= jogszabályok és szabályzók;
= az üzleti érintkezésben használatos alapvető etikett- és protokollszabályok.
Szakirányok szerinti témák
a) Kommunális hulladékgazdálkodó
– a lerakóhely útjainak és közműveinek üzemeltetéséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása,
– a lerakóhely útjainak és közműveinek üzemeltetése során előforduló üzemzavar elhárítása,
– a lerakóhelyi közművek műszaki berendezéseinek üzemeltetése,
– a kommunális hulladék gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási és elhelyezési ismereteinek gyakorlati alkalmazása.
b) Mezőgazdasági hulladékgazdálkodó
– az adott technológia üzemeltetéséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása,
– az adott technológia üzemeltetése során előforduló üzemzavar elhárítása,
– az adott technológia gépi berendezéseinek üzemeltetése,
– a mezőgazdasági hulladék gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, kezelési, ártalmatlanítási hasznosítási és elhelyezési ismereteinek gyakorlati alkalmazása.
c) Élelmiszer-ipari hulladékgazdálkodó
– az adott technológia üzemeltetéséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása,
– az adott technológia üzemeltetése során előforduló üzemzavar elhárítása,
– az adott technológia gépi berendezéseinek üzemeltetése,
– az élelmiszer-ipari hulladék gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási és elhelyezési ismereteinek gyakorlati alkalmazása.
2.3. Személyi követelmények
Alakuljon ki a képzés résztvevőiben szakmai érdeklődés, a pontos, precíz munkavégzés iránti igény, megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség.
Rendelkezzenek a feladatok vállalásához megfelelő önismerettel, felelősségtudattal és környezetükkel szemben kellő toleranciával.
3. A szakmai vizsga részei
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
3.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgára a vonatkozó MüM rendeletben meghatározott időt kell biztosítani.
Az írásbeli vizsga témakörei a következők:
a) Fizikai, kémiai és biológiai hulladékkezelés a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével.
b) Hulladékgazdálkodás ökonómiai, gazdasági szempontok alapján.
c) A választott szakiránynak megfelelően:
1. Kommunális hulladékgazdálkodás.
2. Mezőgazdasági technológiák hulladékgazdálkodása.
3. Élelmiszer-ipari technológiák hulladékgazdálkodása.
3.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga az alábbi részekből áll:
A) Hulladékgazdálkodási technológiák üzemeltetése és az alkalmazott műszaki berendezések működtetése.
B) Mintavételezés műszeres méréstechnikával, mérési eredmények számítógépes feldolgozása és értékelése.
C) Vállalkozási stratégiai terv készítése.
D) Szakdolgozat készítése.
A szakdolgozatban a jelöltnek bizonyítania kell egy meghatározott hulladékgazdálkodási téma kidolgozásával, hogy mennyire képes a tanult elméleti és gyakorlati ismereteket hasznosítani, tudásanyaga alapján a komplex ismeretanyagot egységes egésszé alakítani.
A szakdolgozat témája szabadon választható a szakmai érdeklődésen belül, ha az a képző intézmény által elfogadott gyakorlatorientált témakörökhöz kapcsolódik.
A jelölt legyen képes a szakmai programokra felépített, a magyar nyelv szabályai szerint összeállított, szakmai és formai követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, melyet a publikációk, valamint az egyéni mérés és tapasztalat alapján értékel.
A végső gyakorlati osztályzatot ezek jegyeinek egyszerű számtani középértéke adja.
3.3. Szóbeli vizsga
A) A szóbeli vizsga a teljes ismeretanyagot felölelő komplex tételsor egy adott tételének kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsgán:
– általános hulladékgazdálkodási technológiai,
– szakirány szerinti speciális technológiai,
– az általános gazdasági, vállalkozáselméleti és jogi ismeretek tudnivalóiból tételeket húznak a hallgatók. A szóbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztériumok által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
B) Szakdolgozat megvédése
4. A felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
5. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
A gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele a vállalkozási stratégiai terv elfogadása.
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során az iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben az elméleti tárgyakat oktatóknak a szakterületnek megfelelő tanári vagy felsőfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel vagy középfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú gyakorlattal rendelkező szakemberek végezhetik.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
– laboratóriumi eszközök, felszerelések,
– számítástechnikai berendezések, gyakorló számítógéppark,
– kommunális hulladékok gyűjtéséhez, hasznosításához szükséges gépek, eszközök, berendezések,
– mezőgazdasági hulladékok gyűjtéséhez, hasznosításához szükséges gépek, eszközök, berendezések,
– élelmiszer-ipari hulladékok gyűjtéséhez, ártalmatlanításához, hasznosításához szükséges berendezések.
2. Az iratkezelés szabályai
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.