1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Kairóban, 1995. május 23-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1997. augusztus 21-én megtörtént, és a Megállapodás 1997. augusztus 21-én hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek),
attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét állam javára erősítsék,
azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén,
felismerve, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,
megállapodtak a következőkben:
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggően fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen – de nem kizárólag – a következőket jelenti:
a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, ideértve a műszaki segítségnyújtást is, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak;
d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és a goodwill-t;
e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházási jellegét.
2. A „beruházó” kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl.
a) A „természetes személy” kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében.
b) A „jogi személy” kifejezés mindkét Szerződő Fél esetében mindazon jogalanyokat jelenti, melyek az adott Szerződő Fél jogszabályaival összhangban jogi személyként jöttek létre, illetve kerültek bejegyzésre. A Magyar Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan személyi egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a magyar jogszabályok szerint társaságnak tekintendő.
3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és magában foglalja – különösen, de nem kizárólagosan – a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, szabadalmi vagy egyéb díjakat.
1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja és kedvező feltételeket biztosít a másik Szerződő Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását.
2. Bármelyik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a másik Szerződő Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódot biztosít, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt.
3. Mindkét Szerződő Fél a nem saját állampolgárainak belépésére és tartózkodására vonatkozó mindenkori törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi azoknak a természetes személyeknek, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai, valamint ennek a másik Szerződő Félnek a vállalatai által alkalmazott személyzetnek azt, hogy területére belépjenek és ott tartózkodjanak abból a célból, hogy ott beruházással kapcsolatos tevékenységet végezzenek mindaddig, amíg ezen beruházások fennállnak.
1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód.
2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos, és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármely harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód.
3. E cikk 1–2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságnak az előnyeit, amelyeket az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújthat:
a) hogy tagja, vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese, vagy részesévé válik az ilyen uniók létrehozásához vezető nemzetközi megállapodásoknak, vagy a regionális együttműködés más formáinak;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos.
1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.
2. Nem érintve a jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy
a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették,
b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor,
igazságos és megfelelő kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel időszaka alatt elszenvedett, vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül kell átutalni.
1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárások keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon és késedelem nélkül átutalhatónak kell lennie, ellenkező esetben tartalmaznia kell a kamatokat.
2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e cikkben rögzített elvekkel összhangban történő értékelését haladéktalanul felülvizsgáltatni.
3. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen Szerződő Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói üzletrészekkel bírnak.
1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban:
a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt;
c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;
d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;
f) a természetes személyek keresetét azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően, amelyben a beruházás megvalósult.
2. A jelen Megállapodás tekintetében érvényes árfolyamnak – eltérő megegyezés hiányában – az átutalás időpontjában az adott ügyletre vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendő.
1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének az átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint
b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük.
2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, a jogvitában álló felek bármelyikének jogában áll az ügyet beterjeszteni a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) az 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyílt, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint.
1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti választottbíróság elé kell terjeszteni.
3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban: elnök) kell kinevezni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.
4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.
5. A választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Eljárási szabályait, székhelyét, a használt nyelvet és a döntéshozatal határidejét a bíróság maga határozza meg.
1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem akadályozhatják meg sem a Szerződő Feleket, sem a másik Szerződő Fél területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezzék.
2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései, vagy más különleges szerződéses rendelkezések a másik Szerződő Fél beruházói számára kedvezőbb bánásmódot biztosítanak mint a jelen Megállapodás, úgy a kedvezőbbet kell alkalmazni.
1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez jogszabályaik által megkívánt eljárásnak eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.
2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követően is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az eredeti vagy bármelyik későbbi időszak lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.
3. A jelen Megállapodás felmondása előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig érvényesek maradnak.
Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.
Készült Kairóban, 1995. május hó 23. napján, két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven; mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Értelmezési eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.
| A Magyar Köztársaság nevében | Az Egyiptomi Arab Köztársaság nevében” |
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. augusztus 21-től kell alkalmazni.
