A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18–21. pontjaiban foglaltak alapján – figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra – a következőket rendelem el:
1. § (1) * A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók – a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott – fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.
(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § *
3. § *
4. § * A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó „t” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött – az engedélyben vízigényként megjelölt – vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.
5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) * a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;
b) * felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben – ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) – az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;
c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;
d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;
e) * a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni;
f) * ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 – kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 – napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;
g) * a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül;
h) * a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról;
i) * az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül.
(1a) * A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.
(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;
b) * az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a számított vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.
(3) * Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik.
6. § * (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához
a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,
b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,
c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt „g” szorzószámot
kell figyelembe venni.
(2)–(4) *
6/A. § * Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti.
7. § * Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél – tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is – a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.
8. § *
8/A. § * Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott „t” szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át.
9. § (1) * Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet – a vízügyi hatóság engedélyével – részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály * rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.
9/A. § * Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,
a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.
9/B. § * Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni.
10. § (1) * A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2) * A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt, Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlára kell befizetni.
(3) *
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.
(2)–(3) *
11/A. § * E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.
11/B. § * Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.
a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.
b) Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.
c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:
ca) mért vízhasználat esetében: 1,0,
cb) számított vízhasználat esetében: 2,0.
d) A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:
da) felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú – de nem mennyiségi okokra visszavezethető – minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.
db) felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében – a dc) alpont kivételével –: 1,2.
dc) felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.
e) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | ||
| 1. | Vízhasználat jellege | |||||||||||||||
| 2. | Gazdasági célú | |||||||||||||||
| 3. | Vízkészlet jellege | gyó- gyá- szati célú | köz- célú | öko- lógiai | ivóvíz | ön- tözés | hal- gaz- dálko- dás és rizs- terme- lés | állat- tartó telep | ener- getika | meg- újuló ener- gia célú | víz- erőmű | fürdő | egyéb | |||
| 4. | Felszín alatti víz | gyógyvíz | minősített | 1,0 | 5,0 | 5,0 | 5,0 | 10,0 | ||||||||
| 5. | termálvíz | >vagy= 30 °C | 1,0 | 1,0 | 3,0 | 5,0 | 2,0 | 3,0 | 7,5 | |||||||
| 6. | karszt- és | I. oszt. | 1,5 | 1,2 | 1,2 | 3,0 | 5,0 | 5,0 | 4,0 | 2,0 | 3,0 | 6,0 | ||||
| 7. | hasadékvíz | II. oszt. | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 2,0 | 4,0 | 4,0 | 3,0 | 2,0 | 2,0 | 5,0 | ||||
| 8. | III. oszt. | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1,0 | 3,0 | 3,0 | 2,0 | 2,0 | 1,0 | 4,0 | |||||
| 9. | rétegvíz | I. oszt. | 1,5 | 1,0 | 1,0 | 3,0 | 3,8 | 3,8 | 3,5 | 1,5 | 3,0 | 5,0 | ||||
| 10. | II. oszt. | 1,0 | 0,8 | 0,8 | 2,0 | 2,5 | 2,5 | 2,0 | 1,5 | 2,0 | 4,0 | |||||
| 11. | III. oszt. | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1,0 | 1,5 | 1,5 | 1,0 | 1,5 | 1,0 | 2,0 | |||||
| 12. | partiszűrésű | I. oszt. | 1,5 | 1,0 | 0,4 | 3,0 | 3,5 | 3,5 | 3,5 | 0,2 | 3,0 | 4,0 | ||||
| 13. | víz | II. oszt. | 1,0 | 0,8 | 0,4 | 2,0 | 1,3 | 1,3 | 2,0 | 0,2 | 2,0 | 3,0 | ||||
| 14. | III. oszt. | 0,5 | 0,5 | 0,4 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 0,2 | 1,0 | 1,0 | |||||
| 15. | talajvíz | I. oszt. | 1,0 | 1,0 | 0,5 | 1,5 | 2,0 | 2,0 | 1,5 | 0,5 | 1,5 | 3,0 | ||||
| 16. | II. oszt. | 0,5 | 0,7 | 0,5 | 1,1 | 1,5 | 1,5 | 1,1 | 0,5 | 1,1 | 2,0 | |||||
| 17. | III. oszt. | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 1,0 | 0,5 | 1,0 | 1,5 | |||||
| 18. | Felszíni víz | I. kat. | 0,6 | 0,0 | 1,0 | 0,1 | 0,02 | 0,1 | 0,4 | 0,1 | 0,001 | 1,0 | 1,0 | |||
| 19. | II. kat. | 0,7 | 0,0 | 1,1 | 0,2 | 0,04 | 0,2 | 0,4 | 0,1 | 0,001 | 1,1 | 2,0 | ||||
| 20. | III. kat. | 0,8 | 0,0 | 1,2 | 0,3 | 0,06 | 0,3 | 0,4 | 0,1 | 0,001 | 1,2 | 2,5 | ||||
| 21. | IV. kat. | 0,3 | 0,0 | 0,5 | 0,05 | 0,01 | 0,1 | 0,2 | 0,1 | 0,001 | 0,5 | 1,0 | ||||
2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően:
| A | B | ||
| 1. | I. oszt. | A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek megfelel. | |
| 2. | II. oszt. | A vízkivételi helyen a víz minősége kifogásolt minőségű ivóvíznek felel meg és üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható. | |
| 3. | III. oszt. | A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek nem felel meg és üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható. |
3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a vízkészletjárulék kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével (a vízfolyások és állóvizek kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz, illetve állóvíz hasznosítható természetes vízkészletének mennyiségére és a víz minőségére való tekintettel történt):
3.1. Természetes vizek
| A | B | ||
| 1. | Kategória | Vízfolyás | |
| 2. | I. | Bodrog | |
| 3. | I. | Dráva | |
| 4. | I. | Duna | |
| 5. | I. | Hármas-Körös | |
| 6. | I. | Hernád | |
| 7. | I. | Lapincs | |
| 8. | I. | Maros | |
| 9. | I. | Mosoni-Duna a Rába betorkolása alatt | |
| 10. | I. | Mura | |
| 11. | I. | Rába | |
| 12. | I. | Sajó a Bódva betorkolása alatt | |
| 13. | I. | Sebes-Körös | |
| 14. | I. | Szamos | |
| 15. | I. | Tisza | |
| 16. | I. | Tisza-tó | |
| 17. | I. | Balaton | |
| 18. | I. | Keleti-főcsatorna | |
| 19. | I. | Hortobágy-Berettyó | |
| 20. | I. | Szarvas-Békésszentandrási-holtág | |
| 21. | II. | Berettyó | |
| 22. | II. | Bódva a Jósva-patak betorkolása alatt | |
| 23. | II. | Fehér-Körös | |
| 24. | II. | Fekete-Körös | |
| 25. | II. | Ipoly | |
| 26. | II. | Kettős-Körös | |
| 27. | II. | Kraszna | |
| 28. | II. | Lajta | |
| 29. | II. | Marcal a Torna-patak betorkolása alatt | |
| 30. | II. | Mosoni-Duna a Lajta és a Rába betorkolása között | |
| 31. | II. | Nádor-csatorna (Sárvíz) | |
| 32. | II. | Sajó a Bódva betorkolása felett | |
| 33. | II. | Sió a Nádor-csatorna betorkolása alatt | |
| 34. | II. | Túr a sonkádi osztómű felett | |
| 35. | II. | Zagyva a Tarna betorkolása alatt | |
| 36. | II. | Zala a Sárvíz-patak betorkolása alatt | |
| 37. | II. | Fertő tó | |
| 38. | II. | Velencei-tó | |
| 39. | II. | Almás-patak a Basali-árok betorkolása alatt | |
| 40. | II. | Bán-patak a Csodró-patak betorkolása alatt | |
| 41. | II. | Baranya-csatorna a Gödrei-vízfolyás betorkolása alatt | |
| 42. | II. | Batár-patak | |
| 43. | II. | Bódva a Jósva-patak betorkolása felett | |
| 44. | II. | Cuha (Bakony-ér) a Nyéki-ér betorkolása alatt | |
| 45. | II. | Cserta-patak a Berek-patak betorkolása alatt | |
| 46. | II. | Dombó-csatorna Tekeres-berki-patak betorkolása alatt | |
| 47. | II. | Rima és Eger-patak a Villói-patak betorkolása alatt | |
| 48. | II. | Eger-víz a Vázsonyi-séd betorkolása alatt | |
| 49. | II. | Egyesített-övcsatorna | |
| 50. | II. | Fekete-víz (Dráva-vízgyűjtő) | |
| 51. | II. | Fényes-patak | |
| 52. | II. | Gaja-patak Bakonynána alatt | |
| 53. | II. | Galga-patak az Egres-patak betorkolása alatt | |
| 54. | II. | Egyesült-Gyöngyös és Gyöngyös a Keleti-ág betorkolása alatt | |
| 55. | II. | Gyöngyös-műcsatorna és Gyöngyös-patak a Szerdahelyi-patak betorkolása alatt | |
| 56. | II. | Hanság-főcsatorna az Ikva betorkolása alatt | |
| 57. | II. | Hejő-patak a Malomcsatorna kitorkolása alatt | |
| 58. | II. | Hejő–Szarda-övcsatorna | |
| 59. | II. | Hévíz-folyás | |
| 60. | II. | Ikva a Kardos-ér betorkolása alatt | |
| 61. | II. | Jósva-patak | |
| 62. | II. | Kapos a Füredi-árok betorkolása alatt | |
| 63. | II. | Karasica a Vasas-Belvárdi-vízfolyás betorkolása alatt | |
| 64. | II. | Kerka | |
| 65. | II. | Koppány-patak a Bedegkéri-árok betorkolása alatt | |
| 66. | II. | Lábodi-Rinya a Görgetegi-Rinya betorkolása alatt | |
| 67. | II. | Lendva | |
| 68. | II. | Lesence-patak a Németfalusi-árok betorkolása alatt | |
| 69. | II. | Lónyay-főcsatorna az Érpataki-főfolyás betorkolása alatt | |
| 70. | II. | Marcal a Hajagos- és Gerence-patakok betorkolása között | |
| 71. | II. | Mezőlaki-(Kis)-séd a Pápai-Bakonyér betorkolása alatt | |
| 72. | II. | Mór-Bodajki-vízfolyás a Sövénykúti-vízfolyás betorkolása alatt | |
| 73. | II. | Nyugati-övcsatorna a Koroknai-vízfolyás betorkolása alatt | |
| 74. | II. | Okor-Bükkösdi-víz az Okorköz-csatorna betorkolása alatt | |
| 75. | II. | Páhoki-övcsatorna | |
| 76. | II. | Pápai-Bakonyér Bakonyjákó alatt | |
| 77. | II. | Pécsi-víz a Bicsérdi-patak betorkolása alatt | |
| 78. | II. | Pinka | |
| 79. | II. | Principális-csatorna a Bakónaki-patak betorkolása alatt | |
| 80. | II. | Rábca | |
| 81. | II. | Répce | |
| 82. | II. | Fekete-árok és Babócsai-Rinya a Taranyi-Rinya betorkolása alatt | |
| 83. | II. | Ronyva-patak a Bózsva-patak betorkolása alatt | |
| 84. | II. | Sió a Kis-Koppány és a Nádor-csatorna betorkolása között | |
| 85. | II. | Sorok-Perint a Jáki-Sorok betorkolása alatt | |
| 86. | II. | Strém | |
| 87. | II. | Szinva-patak a Tatár-árok betorkolása alatt | |
| 88. | II. | Takta-övcsatorna | |
| 89. | II. | Tapolca-patak (Balaton-vízgyűjtő) | |
| 90. | II. | Taranyi-Rinya a Kivadári-határág betorkolása alatt | |
| 91. | II. | Tarna a Parádi-Tarna betorkolása alatt | |
| 92. | II. | Torna-patak a Csigere-patak betorkolása alatt | |
| 93. | II. | Veszprémi-Séd a Cinca-patak betorkolása alatt | |
| 94. | II. | Völgységi-patak a Hidasi-patak betorkolása alatt | |
| 95. | II. | Zagyva a Kövicses-patak és a Tarna betorkolása között | |
| 96. | II. | Zala a Szélvíz és a Sárvíz-patak betorkolása között | |
| 97. | II. | Zala-Somogyi-határárok a Nemesdédi-patak betorkolása alatt | |
| 98. | II. | Ráckevei-Soroksári-Duna | |
| 99. | II. | Dunavölgyi-főcsatorna |
3.2. A fenti táblázatban fel nem sorolt természetes vízfolyások a III. kategóriába sorolandóak, kivéve az öntözőrendszerek öntöző- és kettős működésű csatornáit, amelyek kategóriája az adott öntözőrendszer vízbázisát képező vízfolyás kategóriájával egyezik meg.
3.3. Öntözőrendszerek
| A | B | C | ||
| Kategória | Öntözőrendszer | Működési területével érintett vízügyi igazgatóság | ||
| 1. | I. | Szigetközi mentett oldali öntöző és vízpótló rendszer | Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság | |
| 2. | I. | Mosoni-Duna öntöző és vízpótló rendszer | ||
| 3. | I. | Kis-Rába öntöző és vízpótló rendszer | ||
| 4. | III. | Által-ér öntöző és vízpótló rendszer | ||
| 5. | II. | DTCS–DVCS (észak) | Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság | |
| 6. | II. | Kiskunsági-főcsatorna és DVCS hatásterülete | Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság | |
| 7. | II. | Ferenc-csatorna szórvány | ||
| 8. | II. | Margitta-szigeti öntözőrendszer | ||
| 9. | III. | Lónyay öntözőrendszer (Érpataki-főfolyás 0–25,5 fkm; Kállay-főfolyás a Harangodi tározó alatt; Máriapócsi-főfolyás a Leveleki tározó alatt; Vajai-főfolyás a Vajai tározó alatt; Lónyay-főcsatorna 20,0–44,146 fkm) | Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság | |
| 10. | II. | Öreg-Túr rendszer | ||
| 11. | II. | Belfő-csatorna öntözőrendszer | ||
| 12. | III. | Szamossályi tározó rendszer | ||
| 13. | III. | Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos rendszer | ||
| 14. | I. | Hernád-völgyi öntözőrendszer | Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság | |
| 15. | I. | Taktaközi öntözőrendszer | ||
| 16. | II. | Laskó-völgyi öntözőrendszerek | ||
| 17. | II. | Gyöngyös-Nagyrédei öntözőrendszer | ||
| 18. | III. | Eger-völgyi öntözőrendszer | ||
| 19. | III. | Berettyó közvetlen | Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság | |
| 20. | II. | Tiszafüredi öntözőrendszer | ||
| 21. | I. | Tiszalöki öntözőrendszer | ||
| 22. | II. | Berettyó-Sebes-Körös köze | ||
| 23. | II. | Tisza szórvány | ||
| 24. | II. | Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszer | ||
| 25. | II. | Gástyási vízellátó rendszer | Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság | |
| 26. | II. | Tiszafüredi vízellátó rendszer | ||
| 27. | I. | Nagykunsági vízellátó rendszer | ||
| 28. | II. | Tiszavárkonyi I. vízellátó rendszer | ||
| 29. | I. | Jászsági vízellátó rendszer | ||
| 30. | III. | Malomfok-Inándi öntözőrendszer | Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság | |
| 31. | II. | Biharugrai öntözőrendszer | ||
| 32. | III. | Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer | ||
| 33. | II. | Horgai öntözőrendszer | ||
| 34. | II. | Szarvas-Kákai öntözőrendszer | ||
| 35. | II. | Körösladányi öntözőrendszer | ||
| 36. | III. | NK–XIV öntözőrendszer | ||
| 37. | II. | Félhalmi öntözőrendszer | ||
| 38. | II. | Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer | ||
| 39. | II. | Sebes-Körös szórvány öntözőrendszer | ||
| 40. | II. | Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer | ||
| 41. | II. | Élővíz-csatorna öntözőrendszer | ||
| 42. | I. | Szarvasi Holtág közvetlen öntözőrendszer | ||
| 43. | II. | Dögösi öntözőfürt | ||
| 44. | I. | Hortobágy-Berettyó szórvány | ||
| 45. | III. | Berettyó szórvány | ||
| 46. | II. | Algyői öntözőrendszer | Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság | |
| 47. | II. | Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer | ||
| 48. | II. | Atkai öntözőrendszer | ||
| 49. | II. | Csanyteleki öntözőrendszer | ||
| 50. | II. | Dongéri öntözőrendszer | ||
| 51. | II. | Gyálai öntözőrendszer | ||
| 52. | II. | Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer | ||
| 53. | II. | Kákási öntözőrendszer | ||
| 54. | II. | Kurcai öntözőrendszer | ||
| 55. | II. | Maros balparti öntözőrendszer | ||
| 56. | II. | Maros jobb parti öntözőrendszer | ||
| 57. | II. | Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer | ||
| 58. | II. | Nagytőkei öntözőrendszer | ||
| 59. | II. | Szarvas-Kákai öntözőrendszer | ||
| 60. | II. | Tisza-kisvízfolyás öntözőrendszer | ||
| 61. | II. | Szárazér-Élővizi 1. öntözőrendszer | ||
| 62. | II. | Szárazér-Élővizi 2. öntözőrendszer | ||
| 63. | II. | Vidre-éri öntözőrendszer |
3.4. A IV. kategória: A vízkivételi helyen a víz minősége egy vagy több paraméter tekintetében meghaladja a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: 10/2010. VM rendelet) 1. mellékletében közölt, az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékek figyelembevételével a következő küszöbértéket:
3.4.1. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre maximálisan megengedhető koncentrációt és éves átlag értéket is tartalmaz, akkor a szennyezőanyag mennyisége meghaladja a maximális és az éves átlag érték különbségének felével megnövelt értékét;
3.4.2. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak maximálisan megengedhető koncentrációt tartalmaz, akkor annak 50%-át meghaladó értékét;
3.4.3. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak éves átlag értéket tartalmaz, akkor az átlagérték kétszeresét.
1. gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:
1.1. állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,
1.2. * ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,
1.3. egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,
1.4. energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,
1.5. fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb – a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló – víz igénybevétele,
1.6. halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,
1.7. öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,
1.8. vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,
1.9. megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,
2. gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
3. idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;
4. közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;
5. lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;
6. ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;
7. vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).
