A jogszabály mai napon ( 2018.10.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1999. évi CI. törvény

az 1994. január 1. és 1994. december 31. között Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról * 

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 955. (1994.) számú határozatával az 1994. január 1. és 1994. december 31. között Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék (a továbbiakban: Ruandai Nemzetközi Törvényszék) Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) Az Alapokmány 2-4. Cikkeiben felsorolt bűncselekmények miatt Magyarországon folyó büntetőeljárást a Ruandai Nemzetközi Törvényszék megkeresésére fel kell függeszteni; a megkeresést követően ilyen ügyben eljárás nem indítható.

(2) A felfüggesztett büntetőeljárás csak akkor folytatható, illetőleg az eljárás csak akkor indítható meg, ha

a) a Ruandai Nemzetközi Törvényszék joghatóságának hiányát megállapította;

b) a Ruandai Nemzetközi Törvényszék főügyésze nem emelt vádat;

c) a Ruandai Nemzetközi Törvényszék eljáró tanácsa a főügyész vádindítványát elutasította.

(3) Ha a Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogerős ítéletet hozott, ugyanazon személy ellen, ugyanazon cselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, a folyamatban lévő, ideértve az (1) bekezdés alapján felfüggesztett büntetőeljárást, meg kell szüntetni.

2. § (1) A Ruandai Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a legfőbb ügyész fogadja és teljesíti. Ennek során az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a Ruandai Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem következik.

(2) A megkeresés teljesítéséről vagy annak akadályairól a legfőbb ügyész értesíti a Ruandai Nemzetközi Törvényszéket.

3. § Az Alapokmány eredeti angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását a melléklet tartalmazza.

4. § Az e törvény alkalmazásával Magyarországon felmerült költségeket az állam viseli.

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Ruandai Nemzetközi Törvényszéknek a törvény hatálybalépése napjáig megküldött megkeresések teljesítésére is alkalmazni kell.

Melléklet az 1999. évi CI. törvényhez

Statute of the International Tribunal for Rwanda

Having been established by the Security Council acting under Chapter VII of the Charter of the United Nations, the International Criminal Tribunal for the Prosecution of Persons Responsible for Genocide and Other Serious Violations of International Humanitarian Law Committed in the Territory of Rwanda and Rwandan Citizens responsible for genocide and other such violations committed in the territory of neighbouring States, between 1 January 1994 and 31 December 1994 (hereinafter referred to as the International Tribunal for Rwanda) shall function in accordance with the provisions of the present Statute.

Article 1

Competence of the International Tribunal for Rwanda

The International Tribunal for Rwanda shall have the power to prosecute persons responsible for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of Rwanda and Rwandan citizens responsible for such violations committed in the territory of neighbouring States between 1 January 1994 and 31 December 1994, in accordance with the provisions of the present Statute.

Article 2

Genocide

1. The International Tribunal for Rwanda shall have the power to prosecute persons committing genocide as defined in paragraph 2 of this article or of committing any of the other acts enumerated in paragraph 3 of this article.

2. Genocide means any of the following acts committed with intent to destroy, in whole or in part, a national, ethnical, racial or religious group, as such:

a) Killing members of the group;

b) Causing serious bodily or mental harm to members of the group;

c) Deliberately inflicting on the group conditions of life calculated to bring about its physical destruction in whole or in part;

d) Imposing measures intended to prevent births within the group;

e) Forcibly transferring children of the group to another group.

3. The following acts shall be punishable:

a) Genocide;

b) Conspiracy to commit genocide;

c) Direct and public incitement to commit genocide;

d) Attempt to commit genocide;

e) Complicity in genocide.

Article 3

Crimes against Humanity

The International Tribunal for Rwanda shall have the power to prosecute persons responsible for the following crimes when committed as part of a widespread or systematic attack against any civilian population on national, political, ethnic, racial or religious grounds:

a) Murder;

b) Extermination;

c) Enslavement;

d) Deportation;

e) Imprisonment;

f) Torture;

g) Rape;

h) Persecutions on political, racial and religious grounds;

i) Other inhumane acts.

Article 4

Violations of Article 3 common to the Geneva Conventions and of Additional Protocol II

The International Tribunal for Rwanda shall have the power to prosecute persons committing or ordering to be committed serious violations of Article 3 common to the Geneva Conventions of 12 August 1949 for the Protection of War Victims, and of Additional Protocol II thereto of 8 June 1977. These violations shall include, but shall not be limited to:

a) violence to life, health and physical or mental well-being of persons, in particular murder as well as cruel treatment such as torture, mutilation or any form of corporal punishment;

b) collective punishments;

c) taking of hostages;

d) acts of terrorism;

e) outrages upon personal dignity, in particular humiliating and degrading treatment, rape, enforced prostitution and any form of indecent assault;

f) pillage;

g) the passing of sentences and the carrying out of executions without previous judgement pronounced by a regularly constituted court, affording all the judicial guarantees which are recognised as indispensable by civilised peoples;

h) threats to commit any of the foregoing acts.

Article 5

Personal jurisdiction

The International Tribunal for Rwanda shall have jurisdiction over natural persons pursuant to the provisions of the present Statute.

Article 6

Individual Criminal Responsibility

1. A person who planned, instigated, ordered, committed or otherwise aided and abetted in the planning, preparation or execution of a crime referred to in articles 2 to 4 of the present Statute, shall be individually responsible for the crime.

2. The official position of any accused person, whether as Head of State or Government or as a responsible Government official, shall not relieve such person of criminal responsibility nor mitigate punishment.

3. The fact that any of the acts referred to in articles 2 to 4 of the present Statute was committed by a subordinate does not relieve his or her superior of criminal responsibility if he or she knew or had reason to know that the subordinate was about to commit such acts or had done so and the superior failed to take the necessary and reasonable measures to prevent such acts or to punish the perpetrators thereof.

4. The fact that an accused person acted pursuant to an order of a Government or of a superior shall not relieve him or her of criminal responsibility, but may be considered in mitigation of punishment if the International Tribunal for Rwanda determines that justice so requires.

Article 7

Territorial and temporal jurisdiction

The territorial jurisdiction of the International Tribunal for Rwanda shall extend to the territory of Rwanda including its land surface and airspace as well as to the territory of neighbouring States in respect of serious violations of international humanitarian law committed by Rwandan citizens. The temporal jurisdiction of the International Tribunal for Rwanda shall extend to a period beginning on 1 January 1994 and ending on 31 December 1994.

Article 8

Concurrent jurisdiction

1. The International Tribunal for Rwanda and national courts shall have concurrent jurisdiction to prosecute persons for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of Rwanda and Rwandan citizens for such violations committed in the territory of the neighbouring States, between 1 January 1994 and 31 December 1994.

2. The International Tribunal for Rwanda shall have the primacy over the national courts of all States. At any stage of the procedure, the International Tribunal for Rwanda may formally request national courts to defer to its competence in accordance with the present Statute and the Rules of Procedure and Evidence of the International Tribunal for Rwanda.

Article 9

Non bis in idem

1. No person shall be tried before a national court for acts constituting serious violations of international humanitarian law under the present Statute, for which he or she has already been tried by the International Tribunal for Rwanda.

2. A person who has been tried before a national court for acts constituting serious violations of international humanitarian law may be subsequently tried by the International Tribunal for Rwanda only if:

a) the act for which he or she was tried was characterised as an ordinary crime; or

b) the national court proceedings were not impartial or independent, were designed to shield the accused from international criminal responsibility, or the case was not diligently prosecuted.

3. In considering the penalty to be imposed on a person convicted of a crime under the present Statute, the International Tribunal for Rwanda shall take into account the extent to which any penalty imposed by a national court on the same person for the same act has already been served.

Article 10

Organisation of the International Tribunal for Rwanda

The International Tribunal for Rwanda shall consist of the following organs:

a) the Chambers, comprising three Trial Chambers and an Appeals Chamber;

b) the Prosecutor;

c) a Registry.

Article 11

Composition of the Chambers

The Chambers shall be composed of fourteen independent judges, no two of whom may be nationals of the same State, who shall serve as follows:

a) three judges shall serve in each of the Trial Chambers;

b) five judges shall serve in the Appeals Chamber.

Article 12

Qualification and election of judges

1. The judges shall be persons of high moral character, impartiality and integrity who possess the qualifications required in their respective countries for appointment to the highest judicial offices. In the overall composition of the Chambers due account shall be taken of the experience of the judges in criminal law, international law, including international humanitarian law and human rights law.

2. The members of the Appeals Chamber of the International Tribunal for the Prosecution of Persons Responsible for Serious Violations of International Humanitarian Law Committed in the Territory of the former Yugoslavia since 1991 (hereinafter referred to as the International Tribunal for the former Yugoslavia) shall also serve as the members of the Appeals Chamber of the International Tribunal for Rwanda.

3. The judges of the Trial Chambers of the International Tribunal for Rwanda shall be elected by the General Assembly from a list submitted by the Security Council, in the following manner:

a) The Secretary-General shall invite nominations for judges of the Trial Chambers from States Members of the United Nations and non-member States maintaining permanent observer missions at the United Nations Headquarters.

b) Within thirty days of the date of the invitation of the Secretary-General, each State may nominate up to two candidates meeting the qualifications set out in paragraph 1 above, no two of whom shall be of the same nationality and neither of whom shall be one of the same nationality as any judge on the Appeals Chamber.

c) The Secretary-General shall forward the nominations received to the Security Council. From the nominations received the Security Council shall establish a list of not less that eighteen and not more that twenty-seven candidates, taking due account of adequate representation on the International Tribunal for Rwanda of the principal legal systems of the world.

d) The President of the Security Council shall transmit the list of candidates to the President of the General Assembly. From that list the General Assembly shall elect the nine judges of the Trial Chambers. The candidates who receive an absolute majority of the votes of the States Members of the United Nations and of the non-member States maintaining permanent observer missions at United Nations headquarters, shall be declared elected. Should two candidates of the same nationality obtain the required majority vote, the one who received the higher number of votes shall be considered elected.

4. In the event of a vacancy in the Trial Chambers, after consultation with the Presidents of the Security Council and of the General Assembly, the Secretary-General shall appoint a person meeting the qualifications of paragraph 1 above, for the remainder of the term of office concerned.

5. The judges of the Trial Chambers shall be elected for a term of four years. The terms and conditions of service shall be those of the judges of the International Tribunal for the former Yugoslavia. They shall be eligible for re-election.

Article 13

Officers and members of the Chambers

1. The judges of the International Tribunal for Rwanda shall elect a President.

2. After consultation with the judges of the International Tribunal for Rwanda, the President shall assign the judges to the Trial Chambers. A judge shall serve only in the Chamber to which he or she was assigned.

3. The judges of each Trial Chamber shall elect a Presiding Judge, who shall conduct all of the proceedings of that Trial Chamber as a whole.

Article 14

Rules of procedure and evidence

The judges of the International Tribunal for Rwanda shall adopt, for the purpose of proceedings before the International Tribunal for Rwanda, the rules of procedure and evidence for the conduct of the pre-trial phase of the proceedings, trials and appeals, the admission of evidence, the protection of victims and witnesses and other appropriate matters of the International Tribunal for the former Yugoslavia with such changes as they deem necessary.

Article 15

The Prosecutor

1. The Prosecutor shall be responsible for the investigation and prosecution of persons responsible for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of Rwanda and Rwandan citizens responsible for such violations committed in the territory of neighbouring States, between 1 January 1994 and 31 December 1994.

2. The Prosecutor shall act independently as a separate organ of the International Tribunal for Rwanda. He or she shall not seek or receive instructions from any Government or from any other source.

3. The Prosecutor of the International Tribunal for the Former Yugoslavia shall also serve as the Prosecutor of the International Tribunal for Rwanda. He or she shall have additional staff, including an additional Deputy Prosecutor, to assist with prosecutions before the International Tribunal for Rwanda. Such staff shall be appointed by the Secretary-General on the recommendation of the Prosecutor.

Article 16

The Registry

1. The Registry shall be responsible for the administration and servicing of the International Tribunal for Rwanda.

2. The Registry shall consist of a Registrar and such other staff as may be required.

3. The Registrar shall be appointed by the Secretary-General after consultation with the President of the International Tribunal for Rwanda. He or she shall serve for a four-year term and be eligible for re-appointment. The terms and conditions of service of the Registrar shall be those of an Assistant Secretary-General of the United Nations.

4. The Staff of the Registry shall be appointed by the Secretary-General on the recommendation of the Registrar.

Article 17

Investigation and preparation of indictment

1. The Prosecutor shall initiate investigations ex-officio or on the basis of information obtained from any source, particularly from Governments, United Nations organs, intergovernmental and non-governmental organisations. The Prosecutor shall assess the information received or obtained and decide whether there is sufficient basis to proceed.

2. The Prosecutor shall have the power to question suspects, victims and witnesses, to collect evidence and to conduct on-site investigations. In carrying out these tasks, the Prosecutor may, as appropriate, seek the assistance of the State authorities concerned.

3. If questioned, the suspect shall be entitled to be assisted by counsel of his or her own choice, including the right to have legal assistance assigned to the suspect without payment by him or her in any such case if he or she does not have sufficient means to pay for it, as well as necessary translation into and from a language he or she speaks and understands.

4. Upon a determination that a prima facie case exists, the Prosecutor shall prepare an indictment containing a concise statement of the facts and the crime or crimes with which the accused is charged under the Statute. The indictment shall be transmitted to a judge of the Trial Chamber.

Article 18

Review of the Indictment

1. The judge of the Trial Chamber to whom the indictment has been transmitted shall review it. If satisfied that a prima facie case has been established by the Prosecutor, he or she shall confirm the indictment. If not so satisfied, the indictment shall be dismissed.

2. Upon confirmation of an indictment, the judge may, at the request of the Prosecutor, issue such orders and warrants for the arrest, detention, surrender or transfer of persons, and any other orders as may be required for the conduct of the trial.

Article 19

Commencement and conduct of trial proceedings

1. The Trial Chambers shall ensure that a trial is fair and expeditious and that proceedings are conducted in accordance with the rules of procedure and evidence, with full respect for the rights of the accused with due regard for the protection of victims and witnesses.

2. A person against whom an indictment has been confirmed shall, pursuant to an order or an arrest warrant of the International Tribunal for Rwanda, be taken into custody, immediately informed of the charges against him or her and transferred to the International Tribunal for Rwanda.

3. The Trial Chamber shall read the indictment, satisfy itself that the rights of the accused are respected, confirm that the accused understands the indictment, and instruct the accused to enter a plea. The Trial Chamber shall then set the date for trial.

4. The hearings shall be public unless the Trial Chamber decides to close the proceedings in accordance with its rules of procedure and evidence.

Article 20

Rights of the Accused

1. All persons shall be equal before the International Tribunal for Rwanda.

2. In the determination of charges against him or her, the accused shall be entitled to a fair and public hearing, subject to article 21 of the Statute.

3. The accused shall be presumed innocent until proven guilty according to the provisions of the present Statute.

4. In determination of any charge against the accused pursuant to the present Statute, the accused shall be entitled to the following minimum guarantees, in full equality:

a) to be informed promptly and in detail in a language which he or she understands of the nature and cause of the charge against him or her;

b) to have adequate time and facilities for the preparation of his or her defence and to communicate with counsel of his or her own choosing;

c) to be tried without undue delay;

d) to be tried in his or her presence, and to defend himself or herself in person or through legal assistance of his or her own choosing; to be informed, if he or she does not have legal assistance, of this right; and to have legal assistance assigned to him or her, in any case where the interest of justice so require, and without payment by him or her in any such case if he or she does not have sufficient means to pay for it;

e) to examine, or have examined, the witnesses against him or her and to obtain the attendance and examination of witnesses on his or her behalf under the same conditions as witnesses against him or her;

f) to have the free assistance of an interpreter if her or she cannot understand or speak the language used in the International Tribunal for Rwanda;

g) not to be compelled to testify against himself or herself or to confess guilt.

Article 21

Protection of victims and witnesses

The International Tribunal for Rwanda shall provide in its rules of procedure and evidence for the protection of victims and witnesses. Such protection measures shall include, but shall not be limited to, the conduct of in camera proceedings and the protection of the victim's identity.

Article 22

Judgement

1. The Trial Chambers shall pronounce judgements and impose sentences and penalties on persons convicted of serious violations of international humanitarian law.

2. The judgement shall be rendered by a majority of the judges of the Trial Chamber, and shall be delivered by the Trial Chamber in public. It shall be accompanied by a reasoned opinion in writing, to which separate or dissenting opinions may be appended.

Article 23

Penalties

1. The penalty imposed by the Trial Chamber shall be limited to imprisonment. In determining the terms of imprisonment, the Trial Chambers shall have recourse to the general practice regarding prison sentences in the courts of Rwanda.

2. In imposing the sentences, the Trial Chambers should take into account such factors as the gravity of the offence and the individual circumstances of the convicted person.

3. In addition to imprisonment, the Trial Chambers may order the return of any property and proceeds acquired by criminal conduct, including by means of duress, to their rightful owners.

Article 24

Appellate Proceedings

1. The Appeals Chamber shall hear appeals from persons convicted by the Trial Chambers or from the Prosecutor on the following grounds:

a) an error on a question of law invalidating the decision; or

b) an error of fact which has occasioned a miscarriage of justice.

2. The Appeals Chamber may affirm, reverse or revise the decisions taken by the Trial Chambers.

Article 25

Review Proceedings

Where a new fact has been discovered which was not known at the time of the proceedings before the Trial Chambers or the Appeals Chamber and which could have been a decisive factor in reaching the decision, the convicted person or the Prosecutor may submit to the International Tribunal for Rwanda an application for review of the judgement.

Article 26

Enforcement of Sentences

Imprisonment shall be served in Rwanda or any of the States on a list of States which have indicated to the Security Council their willingness to accept convicted persons, as designated by the International Tribunal for Rwanda. Such imprisonment shall be in accordance with the applicable law of the State concerned, subject to the supervision of the International Tribunal for Rwanda.

Article 27

Pardon or commutation of sentences

If, pursuant to the applicable law of the State in which the convicted person is imprisoned, he or she is eligible for pardon or commutation of sentence, the State concerned shall notify the International Tribunal for Rwanda accordingly. There shall only be pardon or commutation of sentence if the President of the International Tribunal for Rwanda, in consultation with the judges, so decides on the basis of the interests of justice and the general principles of law.

Article 28

Cooperation and judicial assistance

1. States shall cooperate with the International Tribunal for Rwanda in the investigation and prosecution of persons accused of committing serious violations of international humanitarian law.

2. States shall comply without undue delay with any request for assistance or an order issued by a Trial Chamber, including but not limited to:

a) The identification and location of persons;

b) The taking of testimony and the production of evidence;

c) The service of documents;

d) The arrest or detention of persons;

e) The surrender or the transfer of the accused to the International Tribunal for Rwanda.

Article 29

The status, privileges and immunities of the International Tribunal for Rwanda

1. The Convention on the Privileges and Immunities of the United Nations of 13 February 1946 shall apply to the International Tribunal for Rwanda, the judges, the Prosecutor and his or her staff, and the Registrar and his or her staff.

2. The judges, the Prosecutor and the Registrar shall enjoy the privileges and immunities, exemptions and facilities accorded to diplomatic envoys, in accordance with international law.

3. The staff of the Prosecutor and of the Registrar shall enjoy the privileges and immunities accorded to officials of the United Nations under articles V and VII of the Convention referred to in paragraph 1 of this article.

4. Other persons, including the accused, required at the seat or meeting place of the International Tribunal for Rwanda shall be accorded such treatment as is necessary for the proper functioning of the International Tribunal for Rwanda.

Article 30

Expenses of the International Tribunal for Rwanda

The expenses of the International Tribunal for Rwanda shall be expenses of the Organisation in accordance with Article 17 of the Charter of the United Nations.

Article 31

Working languages

The working languages of the International Tribunal for Rwanda shall be English and French.

Article 32

Annual Report

The President of the International Tribunal for Rwanda shall submit an annual report of the International Tribunal for Rwanda to the Security Council and to the General Assembly.

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezetében meghatározott hatáskörében eljárva a Biztonsági Tanács által létrehozott, az 1994. január 1. és 1994. december 31. között a Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék (a továbbiakban: a Ruandai Nemzetközi Törvényszék) a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően működik.

1. Cikk

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék joghatósága

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárjon olyan személyek ellen, akik felelősek 1994. január 1. és 1994. december 31. között a nemzetközi humanitárius jog Ruanda területén elkövetett súlyos megsértéséért, valamint azon ruandai állampolgárok ellen, akik hasonló jogsértések 1994. január 1. és 1994. december 31. között történt elkövetéséért felelősek, a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően.

2. Cikk

Népirtás

1. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik a jelen cikk 2. pontjában meghatározott népirtást, vagy a jelen cikk 3. pontjában meghatározott egyéb cselekményeket követik el.

2. A népirtás a következő cselekmények bármelyikének elkövetését valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését jelenti:

a) a csoport tagjainak megölése;

b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;

c) a csoportra megfontolva olyan életfeltételek ráerőszakolása, amelynek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztításának szándéka;

d) olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;

e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.

3. Büntetendőek a következő cselekmények:

a) népirtás;

b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés;

c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére;

d) népirtás elkövetésének kísérlete;

e) népirtásban való bűnrészesség.

3. Cikk

Emberiség elleni bűncselekmények

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson a következő bűncselekményekért felelős személyek ellen, ha azokat a polgári lakosság elleni széleskörű és szisztematikus támadás során követték el, nemzeti, politikai, népi, faji vagy vallási alapon:

a) emberölés;

b) kiirtás;

c) leigázás;

d) kitoloncolás;

e) bebörtönzés;

f) kínzás;

g) erőszakos közösülés;

h) politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés;

i) egyéb embertelen cselekmények.

4. Cikk

A Genfi Egyezmények közös 3. Cikkének és a II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének megsértése

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogosult eljárni olyan személyek ellen, akik a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. augusztus 12-i, Genfi Egyezmények közös 3. Cikkét, valamint az 1977. június 8-i II. Kiegészítő Jegyzőkönyvet súlyosan megsértik, illetve megsértését elrendelték. Ezen jogsértések magukban foglalják, de nem korlátozódnak kizárólag a következő cselekményekre:

a) személyek élete, egészsége valamint testi és lelki épsége elleni bűncselekmények, különösen emberölés, illetve kegyetlen bánásmód, úgy mint kínzás, testcsonkítás vagy bármilyen jellegű testi büntetés;

b) kollektív büntetések;

c) túszszedés;

d) terrorista cselekmények;

e) az emberi méltóság elleni cselekmények, különösen a megalázó és lealacsonyító bánásmód, erőszakos közösülés, kikényszerített prostitúció és bármilyen erőszakos nemi bűncselekmény;

f) fosztogatás;

g) büntetések kiszabása és kivégzések végrehajtása szabályszerűen létrehozott, a civilizált nemzetek által elengedhetetlennek minősített bírói garanciákkal rendelkező bíróság által kihirdetett előzetes ítélet nélkül;

h) a felsorolt bűncselekmények elkövetésével való fenyegetés.

5. Cikk

Személyi joghatóság

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék természetes személyekkel szemben jogosult eljárni a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően.

6. Cikk

Egyéni büntetőjogi felelősség

1. Az, aki a jelen Alapokmány 2-4. Cikkében meghatározott bűncselekményt megtervezte, arra mást felbujtott, elkövetésére parancsot adott, elkövette, vagy egyéb módon a megtervezéséhez, előkészítéséhez vagy végrehajtásához segítséget nyújtott és támogatta, egyénileg felelős a bűncselekményért.

2. A terheltet hivatalos tisztsége, így állam-, vagy kormányfői, vagy felelős kormányzati tisztsége sem menti fel a büntetőjogi felelősség alól, és nem szolgál a büntetést enyhítő körülményként.

3. Az a tény, hogy a jelen Alapokmány 2-4. Cikkeiben meghatározott bármely cselekményt alárendelt követte el, nem menti fel elöljáróját a büntetőjogi felelősség alól, ha tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy alárendeltje ilyen cselekmények elkövetésére készül, vagy azt már elkövette, és az elöljáró elmulasztotta megtenni a szükséges és indokolt intézkedéseket az ilyen cselekmények megelőzése vagy az elkövetők megbüntetése érdekében.

4. Az a tény, hogy a terhelt a Kormány vagy az elöljáró parancsának megfelelően cselekedett, nem menti fel őt a büntetőjogi felelősség alól, de figyelembe vehető enyhítő körülményként, ha a Ruandai Nemzetközi Törvényszék megítélése szerint az igazság ezt kívánja.

7. Cikk

Területi és időbeli joghatóság

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék területi joghatósága Ruanda területére terjed ki, beleértve annak szárazföldi területét és légterét, valamint a szomszédos államok területére a nemzetközi humanitárius jognak a ruandai állampolgárok által elkövetett súlyos megsértései tekintetében. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék időbeli joghatósága 1994. január 1-jétől 1994. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki.

8. Cikk

Párhuzamos joghatóság

1. A Ruandai Nemzetközi Törvényszéknek és a nemzeti bíróságoknak párhuzamos joghatósága áll fenn arra, hogy eljárást folytassanak le olyan személyek ellen, akik felelősek a nemzetközi humanitárius jognak Ruanda területén elkövetett súlyos megsértéséért, valamint olyan ruandai állampolgárok ellen, akik ilyen jogsértéseket követtek el a szomszédos államok területén, 1994. január 1. és 1994. december 31. között.

2. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék joghatóságának elsőbbsége van bármely állam bíróságaival szemben. Az eljárás bármely szakaszában a Ruandai Nemzetközi Törvényszék hivatalosan kérheti a nemzeti bíróságokat, hogy a jelen Alapokmánynak és a Ruandai Nemzetközi Törvényszék eljárási és bizonyítási szabályainak megfelelően engedjék át neki joghatóságukat.

9. Cikk

Non bis idem - A többszöri eljárás tilalma

1. Senki nem állítható nemzeti bíróság elé olyan cselekményekért, amelyek a jelen Alapokmány értelmében a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését képezik, és ügyét a Ruandai Nemzetközi Törvényszék már elbírálta.

2. Olyan személy, akit a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért már a nemzeti bíróság elé állítottak, csak akkor lehet ezt követően a Ruandai Nemzetközi Törvényszék elé állítani, ha

a) azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították, köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy

b) a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy az ügyben a felelősségre vonás nem volt a bűncselekmény súlyának megfelelő.

3. A jelen Alapokmányban meghatározott bűncselekmény elkövetéséért elítélt személyre kiszabandó büntetés meghatározásakor a Ruandai Nemzetközi Törvényszék figyelembe veszi az ugyanazon személyre, ugyanazon bűncselekmény elkövetéséért a nemzeti bíróság által kiszabott és már letöltött büntetés mértékét.

10. Cikk

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék szervezete

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék a következő szervekből áll:

a) a Tanácsok, ezen belül három Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanács;

b) a Főügyész; és

c) a Jegyzői Hivatal.

11. Cikk

A Tanácsok összetétele

A Tanácsok 14 független bíróból állnak, akik közül kettő nem lehet ugyanazon állam állampolgára, és akik közül:

a) az Elsőfokú Tanácsok mindegyikében hárman;

b) a Fellebbviteli Tanácsban öten

működnek.

12. Cikk

A bírák képzettsége és választása

1. A bírák nagy erkölcsi tekintélyű, pártatlan és becsületes személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek. A Tanácsok általános összeállításakor kellő figyelemmel kell lenni a bírák büntetőjogi és nemzetközi jogi tapasztalatára, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogi szabályokat.

2. A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (a továbbiakban: a volt Jugoszláviai Nemzetközi Törvényszék) Fellebbviteli Tanácsának tagjai a Ruandai Nemzetközi Törvényszék Fellebbviteli Tanácsának tagjaiként is működnek.

3. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék tagjait a Biztonsági Tanács által készített lista alapján a Közgyűlés választja az alábbi módon:

a) A Főtitkár felkéri az Egyesült Nemzetek tagállamait és az Egyesült Nemzetek mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamokat, hogy jelöljenek bírákat az Elsőfokú Tanácsokba.

b) A Főtitkár felhívásának időpontjától számított harminc napon belül minden állam legfeljebb két olyan jelöltet állíthat, akik megfelelnek az 1. pontban megállapított követelményeknek, és akik nem lehetnek ugyanazon állam állampolgárai, továbbá nem lehetnek a Fellebbviteli Tanácsban lévő bármely bírával ugyanazon állam állampolgárai.

c) A Főtitkár a beérkezett jelöléseket a Biztonsági Tanács elé terjeszti. A beérkezett jelölésekről a Biztonsági Tanács egy, legalább tizennyolc, de legfeljebb huszonhét jelöltet tartalmazó listát állít össze, kellő figyelemmel arra, hogy a Ruandai Nemzetközi Törvényszékben a világ fő jogrendszerei megfelelően képviselve legyenek.

d) A Biztonsági Tanács Elnöke a jelöltek listáját a Közgyűlés Elnökéhez továbbítja. Az Elsőfokú Tanácsok kilenc bíráját a Közgyűlés választja meg a lista alapján. A lista alapján a Közgyűlés megválasztja az Elsőfokú Tanácsok kilenc bíráját. Azok a jelöltek tekintendők megválasztottnak, akik az Egyesült Nemzetek tagállamai és az Egyesült Nemzetek mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamok szavazatainak abszolút többségét elnyerik. Abban az esetben, ha két ugyanolyan állampolgárságú jelölt érné el a kívánt szavazattöbbséget, a nagyobb számú szavazatot kapott jelöltet tekintendő megválasztottnak.

4. Ha az Elsőfokú Tanácsokban hely üresedik meg, a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés Elnökével folytatott konzultáció után a Főtitkár jelöl ki egy olyan személyt a hivatali idő hátralévő részére, aki megfelel az 1. pontban megállapított feltételeknek.

5. A bírákat négy évre választják. Munkavégzésük feltételei megegyeznek a volt Jugoszláviai Nemzetközi Törvényszék bíráira vonatkozó feltételekkel. A bírák újraválaszthatók.

13. Cikk

A Tanácsok tisztségviselői és tagjai

1. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék bírái elnököt választanak.

2. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék bíráival való konzultáció után az elnök beosztja a bírákat az Elsőfokú Tanácsokba. A bírák csak abban a Tanácsban tevékenykedhetnek, amelyikbe beosztották őket.

3. Mindegyik Elsőfokú Tanács bírái elnököt választanak, aki vezeti az Elsőfokú Tanács előtti eljárásokat.

14. Cikk

Az eljárási és bizonyítási szabályok

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék bírái a Ruandai Nemzetközi Törvényszék előtti eljárások lefolytatása érdekében a volt Jugoszláviai Nemzetközi Törvényszék eljárási és bizonyítási szabályait alkalmazzák, az általuk szükségesnek tartott változtatásokkal, a tárgyalást előkészítő eljárás, a tárgyalás és a fellebbezési eljárás lefolytatására, a bizonyításfelvételre, a sértettek és a tanúk védelmére, valamint egyéb kérdésekre nézve.

15. Cikk

A Főügyész

1. A Főügyész feladata azon személyek ügyében történő nyomozás lefolytatása, illetve azon személyek vád alá helyezése, akik felelősek a nemzetközi humanitárius jognak Ruanda területén elkövetett súlyos megsértéséért, valamint olyan ruandai állampolgárok ügyében, akik ilyen jogsértéseket követtek el a szomszédos államok területén, 1994. január 1. és 1994. december 31. között.

2. A Főügyész függetlenül, mint a Ruandai Nemzetközi Törvényszék önálló szerve tevékenykedik. Nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen Kormánytól vagy egyéb forrástól.

3. A volt Jugoszláviai Nemzetközi Törvényszék Főügyésze a Ruandai Nemzetközi Törvényszék Főügyészeként is működik. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék előtti vádképviselet ellátásának elősegítésére kiegészítő személyzettel rendelkezik, ideértve egy további Helyettes Főügyészt. A személyzetet a Főügyész javaslatára a Főtitkár nevezi ki.

16. Cikk

A Jegyzői Hivatal

1. A Jegyzői Hivatal felelős Ruandai Nemzetközi Törvényszék ügyviteléért és kiszolgálásáért.

2. A Jegyzői Hivatal a Jegyzőből és a szükséghez képest egyéb tisztviselőkből áll.

3. A Jegyzőt a Ruandai Nemzetközi Törvényszék elnökével való konzultáció után a Főtitkár nevezi ki. A Jegyző négyéves szolgálatot teljesít, és újra kinevezhető. A Jegyző munkavégzésének feltételei megegyeznek a Főtitkár igazgatási helyettesére vonatkozó feltételekkel.

4. A Jegyzői Hivatal tisztviselőit a Jegyző ajánlása alapján a Főtitkár nevezi ki.

17. Cikk

Nyomozás és a vádirat előkészítése

1. A Főügyész hivatalból vagy bármely forrásból, különösen Kormányoktól, az Egyesült Nemzetek szerveitől, kormányközi és nem-kormányzati szervezetektől szerzett információk alapján indít nyomozást. A Főügyész értékeli a kapott vagy szerzett információkat, és dönt arról, hogy elégséges alap van-e az eljárás megindításához.

2. A Főügyésznek joga van a gyanúsítottakat, sértetteket és tanúkat kihallgatni, bizonyítékokat gyűjteni, és a helyszínen nyomozást tartani. Ezen feladatainak teljesítésekor, amennyiben az szükséges, a Főügyész az érintett állami hatóságok segítségét kérheti.

3. Kihallgatása során a gyanúsítottnak joga van az általa választott védő közreműködéséhez; ez magában foglalja a jogot, hogy munkadíj nélkül eljáró kirendelt védője, ha nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel a munkadíj megfizetésére, valamint a szükséges tolmácsolást arra a nyelvre, amelyet beszél és ért.

4. Ha a Főügyész azt állapítja meg, hogy bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn, vádiratot készít, amely tartalmazza a tömör tényállást, és azon bűncselekmény vagy bűncselekmények megjelölését, amellyel a terheltet az Alapokmány alapján vádolják. A vádiratot az Elsőfokú Tanács egyik bírájának kell továbbítani.

18. Cikk

A vádirat vizsgálata

1. Az Elsőfokú Tanács bírája megvizsgálja a hozzá továbbított vádiratot. Ha úgy találja, hogy a Főügyész által megállapított bűncselekmény alapos gyanúja fennáll, a bíró megerősíti a vádiratot. Ha ezt nem látja igazoltnak, a vádiratot elutasítja.

2. A vádirat elfogadása után a Főügyész kérelmére a bíró elfogatóparancsot, személyek fogva tartására, átadására és átszállítására szóló utasítást, és a tárgyalás lefolytatásához szükséges egyéb utasításokat bocsáthat ki.

19. Cikk

A bírósági tárgyalás megkezdése és levezetése

1. Az Elsőfokú Tanácsok biztosítják, hogy a tárgyalás tisztességes és gyors legyen, és az eljárás az eljárási és bizonyítási szabályoknak megfelelően, a terhelt jogainak legteljesebb tiszteletben tartásával, valamint a sértettek és a tanúk védelmére való kellő tekintettel folyjon.

2. Azt a személyt, akivel szemben benyújtott vádiratot megerősítették, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék utasítása vagy elfogatóparancsa alapján őrizetbe kell venni, azonnal tájékoztatni kell az ellene felhozott vádakról, és át kell szállítani a Ruandai Nemzetközi Törvényszékhez.

3. Az Elsőfokú Tanács ismerteti a vádiratot, meggyőződik arról, hogy a terhelt jogait tiszteletben tartják, meggyőződik arról, hogy a terhelt érti a vádiratot, és felhívja a terheltet, hogy nyilatkozzék bűnösségéről. Ezt követően az Elsőfokú Tanács tárgyalási napot tűz ki.

4. A tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az Elsőfokú Tanács az eljárási és bizonyítási szabályaival összhangban zárt tárgyalást rendel el.

20. Cikk

A terhelt jogai

1. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék előtt mindenki egyenlő.

2. A terheltet megilleti az a jog, hogy az ellen felhozott vádról pártatlan és nyilvános tárgyaláson döntsenek, kellő figyelemmel azonban az Alapokmány 21. Cikkére.

3. A terheltet mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően bűnösségét meg nem állapították.

4. A jelen Alapokmánynak megfelelően emelt vád elbírálásakor minden terheltnek teljes joga van legalább a következő biztosítékokra:

a) haladéktalanul tájékoztassák részletesen egy általa értett nyelven az ellen emelt vád természetéről és okáról;

b) megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék védelme előkészítésére és az általa választott védővel való érintkezésre;

c) indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;

d) a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, személyesen vagy az általa választott védő útján védekezhessék; amennyiben védője nincsen, tájékoztassák a védőhöz való jogáról; és minden esetben, ha az igazságszolgáltatás érdekei megkövetelik, hivatalból védőt rendeljenek ki számára, éspedig ingyenesen, amennyiben nem rendelkezik a védő díjazásához szükséges anyagi eszközökkel;

e) kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene felhozott tanúkhoz, és a védelem tanúi a vád tanúival megegyező feltételek mellet megjelenhessenek és kihallgassák őket;

f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem érti vagy nem beszéli a Ruandai Nemzetközi Törvényszék előtt használt nyelvet;

g) ne lehessen arra kényszeríteni, hogy saját maga ellen tanúskodjék, vagy bűnösségét beismerje.

21. Cikk

A sértettek és tanúk védelme

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék az eljárási és bizonyítási szabályokban gondoskodik a sértettek és a tanúk védelméről. Ezek a biztonsági intézkedések magukban foglalják, de nem korlátozódnak kizárólag a zárt tárgyalás elrendelésére, és a sértett személyazonosságának védelmére.

22. Cikk

Az ítélet

1. A Ruandai Nemzetközi Törvényszék ítéletet hoz, és büntetést szab ki a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésében bűnösnek talált személyekkel szemben.

2. Az ítéletet az Elsőfokú Tanács bírái szavazattöbbséggel hozzák, és azt az Elsőfokú Tanács nyilvánosan hirdeti ki. Az ítéletet írásbeli indokolás egészíti ki, amelyhez párhuzamos és különvélemények csatolhatók.

23. Cikk

A büntetések

1. Az Elsőfokú Tanács kizárólag szabadságvesztés-büntetést szabhat ki. A szabadságvesztés feltételeinek meghatározásakor az Elsőfokú Tanácsok a ruandai bíróságok általános szabadságvesztés kiszabási gyakorlatát veszik alapul.

2. A büntetés kiszabásakor az Elsőfokú Tanács köteles figyelembe venni olyan tényeket, mint a bűncselekmény súlya és az elítélt személy körülményei.

3. A szabadságvesztés-büntetés mellett az Elsőfokú Tanács elrendelheti a bűncselekmény útján szerzett vagyontárgyak és anyagi haszonnak akár kényszer útján történő visszaadását jogos tulajdonosainak.

24. Cikk

Fellebbviteli eljárás

1. A Fellebbviteli Tanács az Elsőfokú Tanácsok által elítélt személyek, illetve a Főügyész által az alábbiak alapján benyújtott fellebbezéseket tárgyalja:

a) jogkérdésben való tévedés, amely semmissé teszi a döntést; vagy

b) olyan ténybeli tévedés, amely téves bírói döntéshez vezetett.

2. A Fellebbviteli Tanács helybenhagyhatja, megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja az Elsőfokú Tanácsok által hozott döntéseket.

25. Cikk

A felülvizsgálati eljárás

Ha olyan új tényre derül fény, amelyet az Elsőfokú vagy a Fellebbviteli Tanács előtt folyó eljárásban nem ismertek, és amely döntő tényező lehetett volna a döntés meghozatalakor, az elítélt személy vagy a Főügyész kérelmet terjeszthet elő az ítélet felülvizsgálata iránt a Ruandai Nemzetközi Törvényszékhez.

26. Cikk

Az ítéletek végrehajtása

A szabadságvesztést az elítélt Ruandában vagy a Ruandai Nemzetközi Törvényszék által azon államok listájáról kijelölt államban tölti le, amelyek jelezték a Biztonsági Tanácsnak, hogy hajlandóak átvenni az elítélt személyeket. A szabadságvesztés-büntetést az érintett tagállamban alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hajtják végre, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék felügyelete alatt.

27. Cikk

A kegyelem és a büntetés átalakítása

Ha az elítélt azon állam joga szerint, ahol a szabadságvesztést tölti, kegyelmet kaphat, vagy átalakíthatják büntetését, az érintett tagállam erről értesíti a Ruandai Nemzetközi Törvényszéket. Csak akkor adható kegyelem, illetve alakítható át a büntetés, ha a Ruandai Nemzetközi Törvényszék elnöke, a bírákkal való konzultáció után, úgy dönt az igazságszolgáltatás érdekeinek és az általános jogelveknek megfelelően.

28. Cikk

Együttműködés és jogsegély

1. Az államok kötelesek együttműködni a Ruandai Nemzetközi Törvényszékkel a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésével vádolt személyek miatt indított nyomozásban és vád alá helyezésükben.

2. Az államok indokolatlan késedelem nélkül kötelesek teljesíteni az Elsőfokú Tanács jogsegélykérelmét vagy határozatát, ideértve, de nem korlátozva a következőkre:

a) személyek azonosítása és felkutatása;

b) tanúkihallgatások és bizonyításfelvétel;

c) okiratok kiszolgáltatása;

d) személyek őrizetbe vétele vagy fogva tartása;

e) a terhelt átadása vagy átszállítás a Ruandai Nemzetközi Törvényszékhez.

29. Cikk

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék jogállása, kiváltságai és mentességei

1. Az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1946. február 13-án kelt egyezmény rendelkezései vonatkoznak a Ruandai Nemzetközi Törvényszékre, annak bíráira, Főügyészére és személyzetére, valamint a Jegyzőre és személyzetére.

2. A bírák, a Főügyész és a Jegyző élvezik azokat a kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, amelyek a nemzetközi joggal összhangban a diplomatákat megilletik.

3. A Főügyész és a Jegyző személyzete élvezi azon kiváltságokat és mentességeket, amelyek a jelen cikk 1. pontjában utalt egyezmény V. és VII. Cikke szerint az Egyesült Nemzetek tisztségviselőit megilletik.

4. Az egyéb személyek - beleértve a terheltet -, akik jelenléte a Ruandai Nemzetközi Törvényszék székhelyén vagy ülésezési helyén szükséges, olyan bánásmódban részesülnek, amely a Ruandai Nemzetközi Törvényszék megfelelő működéséhez szükséges.

30. Cikk

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék költségei

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 17. Cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek költségeit terhelik.

31. Cikk

Munkanyelvek

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék munkanyelve az angol és a francia.

32. Cikk

Éves jelentés

A Ruandai Nemzetközi Törvényszék elnöke a Ruandai Nemzetközi Törvényszék éves jelentését beterjeszti a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés elé.


  Vissza az oldal tetejére