1. § Az Országgyűlés elhatározza a Magyar Köztársaság csatlakozását a védelmi célokat szolgáló találmányok és a szabadalmaztatásra benyújtott védelmi célokat szolgáló találmányok titoktartalmának kölcsönös védelméről szóló NATO Megállapodáshoz (a továbbiakban: Megállapodás).
2. § A Megállapodás angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The Governments of Belgium, Canada, Denmark, France, The Federal Republic of Germany, Greece, Italy, Luxembourg, The Netherlands, Norway, Portugal, Turkey, The United Kingdom and The United States of America,
parties to the North Atlantic Treaty signed in Washington on 4th April, 1949,
desirous of encouraging economic collaboration between any or all of their Governments, as agreed in Article 2 of the Treaty,
mindful of the undertaking they have entered into under the terms of Article 3, to maintain and develop, by means of continuous and effective self-help, their individual and collective capacity to resist armed attack,
considering that the imposition of secrecy on an invention relating to defence in one of the North Atlantic Treaty Organization countries has generally as its corollary, when a patent has been applied for, or granted, the prohibition to apply for a patent for the same invetion in other countries, including North Atlantic Treaty Organization countries,
considering that the territorial limitation resulting from this prohibition may cause prejudice to the applicants for patents and consequently adversely affect economic collaboration between North Atlantic Treaty Organization countries,
considering that mutual assistance makes desirable reciprocal communication of inventions relating to defence and that in some cases such communication may be obstructed by this prohibition,
considering that if the Government originating the prohibition is prepared to authorise the filing of an application for a patent in one or more of the other North Atlantic Treaty Organization countries, provided that the Governments of these countries also impose secrecy on the invention, the latter should not be free to refuse to impose secrecy,
considering that provision has been made between the Governments of the Parties to the North Atlantic Treaty for the mutual protection and safeguarding of the classified information they may interchange,
have agreed as follows:
The Governments Parties to this Agreement shall safeguard and cause to be safeguarded the secrecy of inventions for which applications for patents have been received under agreed procedures whenever the secrecy has been imposed on such inventions in the interests of national defence by the Government, hereinafter referred to as the „originating Government”, which was the first to receive an application for a patent covering these inventions.
Provided that this provision shall not prejudice the right of the originating Government to prohibit the filing of an application for a patent for the invention with one or more of the other Governments Parties to this Agreement.
The Governments Parties to this Agreement agree to develop such operational procedures as may be required to effectuate this Article.
The provisions of Article I shall be applied at the request either of the originating Government, or of the applicant for the patent, provided that the latter produces evidence that secrecy has been imposed by the originating Government and that he has received authorisation from that Government to file his application for a secret patent in the country in question.
The Government called upon to safeguard the secrecy of an invention under the terms of Article I shall be entitled to demand from the applicant for the patent a waiver of any claim to compensation for loss or damage due solely to the imposition of secrecy on the invention as a condition prerequisite to the application of such safeguard.
The secrecy measures imposed under Article I shall be removed only on the request of the originating Government. This Government shall give the other Governments concerned six weeks’ notice of its intention to remove its own measures.
The originating Governments shall take into account as fas as possible, having due regard to the security of the North Atlantic Treaty Organization, the representations made by other Governments within the said six weeks’ period.
This Agreement shall not prevent the signatory Governments from entering into bilateral agreements for the same purpose. Existing bilateral agreements shall remain unaffected.
The instruments of ratification or approval of this Agreement shall be deposited as soon as possible with the Government of the United States of America which will inform each signatory Government of the date of deposit of each instrument.
This Agreement shall enter into force 30 days after deposit by two signatory Parties of their instruments of ratification or approval. It shall enter into force for each of the other signatory Parties 30 days after the deposit of its instrument of ratification or approval.
This Agreement may be denounced by any contracting Party by written notice of denunciation given to the Government of the United States of America which will inform all the other signatory Parties of such notice. Denunciation shall take effect one year after receipt of notification by the Government of the United States of America but shall not affect obligations already contracted and the rights or prerogatives previously acquired by the signatory Parties under the provisions of this Agreement.
In witness whereof the undersigned Representatives duly authorised thereto, have signed this Agreement.
Done in PARIS this 21st day of September 1960 in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Government of the United States of America which will transmit a duly certified copy to the Governments of the other signatory Parties.”
Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Törökország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok Kormányai,
a Washingtonban, 1949. április 4-én aláírt Észak-atlanti Szerződés aláíró Felei,
attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a gazdasági együttműködést egyes Felek vagy az összes Fél Kormányai között, a Szerződés 2. Cikkében foglalt megállapodásnak megfelelően,
tekintettel a 3. Cikkben foglalt feltételekkel vállalt kötelezettségekre, mely szerint folyamatosan és hatékonyan önerőből fenntartják és fejlesztik fegyveres támadás elleni egyéni és kollektív védelmi képességüket,
figyelembe véve, hogy a védelmi célokat szolgáló találmányokra vonatkozó titokvédelmi előírások az Észak-atlanti Szerződés Szervezete egyes tagországaiban általánosak és szükségesek, mely szerint, ha a találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentés benyújtása vagy annak elfogadása megtörtént, tilos ugyanazon találmányra vonatkozó szabadalmaztatási kérelem benyújtása más országokban, beleértve az Észak-atlanti Szerződés Szervezet tagállamait is,
figyelembe véve, hogy az ezen tilalomból származó területi korlátozások a szabadalomért folyamodónak hátrányt okozhatnak, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezet tagállamainak gazdasági együttműködését kedvezőtlenül befolyásolhatják,
figyelembe véve, hogy a kölcsönös segítségnyújtás során nélkülözhetetlen szükség van a védelmi célokat szolgáló találmányokra vonatkozó kölcsönös információcserére, amit egyes esetekben ezen tiltás korlátozhat,
figyelembe véve, hogy ha a tilalmat elrendelő Kormány kész hozzájárulását adni a szabadalmazott találmány egy vagy több adott NATO országban történő bejegyzéséhez, ezen országok Kormányának is biztosítani kell a találmány titkosságát, továbbá a találmány titkosságának biztosítását el nem utasíthatják,
figyelembe véve, hogy az Észak-atlanti Szerződés aláíró Feleinek Kormányai között gondoskodás történt az általuk kicserélhető minősített információk kölcsönös védelmére és biztonságára vonatkozóan,
megállapodtak az alábbiakban:
A jelen Szerződés aláíró Kormányai, mint Felek biztosítják a találmányok titoktartalmának védelmét, továbbá felelősséggel tartoznak azon találmányok titoktartalmának biztonságáért, amely találmányok szabadalmaztatásra történő bejelentése a megállapodás szerinti eljárás alapján megtörtént, ha azt titkosnak minősítette a nemzetvédelem érdekében az a Kormány (a továbbiakban: eredet szerinti Kormány), amely elsőként kapta meg a találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentést.
Biztosítva, hogy ezen feltétel nem korlátozza az eredet szerinti Kormány jogkörét abban, hogy megtiltsa a Szerződés egy vagy több országa Kormányának, hogy bejegyezzen egy találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentést.
A Szerződés aláíró Kormányai, mint Felek megállapodnak abban, hogy kidolgozzák ezen cikk foganatosításához szükséges műveleti eljárásokat.
A találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentés benyújtásánál az I. Cikk előírásait kell alkalmazni az eredet szerinti Kormány vagy a szabadalmaztatást kérelmező kívánságára, feltéve, hogy az utóbbi bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az eredet szerinti Kormány végezte a minősítést és ő felhatalmazást kapott ezen Kormánytól, hogy a minősített szabadalomra kérelmet nyújthasson be a kérdéses országban.
Az I. Cikk előírásainak megfelelően, a minősített adat védelmével megbízott Kormány jogában áll, hogy a szabadalmi bejelentőtől megkövetelje, hogy kizárólag a találmány minősítéséből fakadó veszteség vagy kár esetén lemondjon mindenféle kártérítési követelésről, ami a titoktartalom védelmének szükséges előfeltétele.
Az I. Cikkben foglalt biztonsági intézkedéseket csak az eredet szerinti Kormány kérésére lehet megszüntetni. Ez a Kormány a saját intézkedéseinek tervezett megszüntetéséről köteles a többi érintett Kormányt hat héttel korábban értesíteni.
Az eredet szerinti Kormány a lehetőségekhez képest a legteljesebb mértékben szem előtt tartva az Észak-atlanti Szerződés Szervezete biztonságát, figyelemmel kell hogy legyen más Kormányok ellenvetésére az említett hat hetes időtartam alatt.
Jelen Megállapodás nem gátolja az aláíró Kormányokat, hogy azonos célból kétoldalú megállapodásokat kössenek. Ezen Megállapodás a meglévő kétoldalú megállapodásokat nem érinti.
Jelen Megállapodás ratifikációs vagy elfogadó okmányait lehetőség szerint mielőbb meg kell küldeni az Amerikai Egyesült Államok Kormányának, amely minden aláíró Kormányt értesít minden egyes okirat letétbe helyezésének dátumáról.
Jelen Megállapodás két aláíró Kormány ratifikációs vagy elfogadó okmányának letétbe helyezése után 30 nappal lép hatályba. Minden más aláíró fél számára 30 nappal a saját ratifikációs vagy elfogadó okmányának letétbe helyezése után lép hatályba.
Jelen Megállapodás bármely Szerződő Fél által felmondható az Amerikai Egyesült Államok Kormányának megküldött írásbeli felmondó értesítéssel, mely Kormány tájékoztatja a többi aláíró Kormányt a felmondás beérkezéséről. A felmondás az Amerikai Egyesült Államok Kormányához történő beérkezést követő egy év múlva lép hatályba, ugyanakkor nem érinti a szerződésben már vállalt kötelezettségeket, valamint azon jogokat vagy kedvezményeket, melyeket az aláíró Felek korábban már a jelen Megállapodás szerint élveztek.
Fentiek bizonyságául az aláíráshoz szükséges és kellő felhatalmazással bíró Képviselők aláírták a Megállapodást.
Készült Párizsban, 1960. szeptember 21. napján, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyformán hiteles, egy példányban, amely példány az Amerikai Egyesült Államok Kormánya archívumában kerül letételre, mely Kormány a megfelelően hitelesített másolatot továbbítja a többi aláíró Fél Kormánya részére.”
3. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A törvény 2. §-a a csatlakozási okiratnak a Megállapodás letéteményesénél, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál történő letétbe helyezését követő 30. napon lép hatályba.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi. *
