A jogszabály mai napon ( 2019.09.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

108/1999. (VII. 7.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között nukleáris balesetek esetén való gyors értesítésről, a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén Budapesten, 1997. november 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás 1999. február 25-én hatályba lépett.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között nukleáris balesetek esetén való gyors értesítésről, a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén Budapesten, 1997. november 12-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

hivatkozással a Nukleáris Balesetekről Adandó Gyors Értesítésről szóló 1986. szeptember 26-i Egyezményre (a továbbiakban: NAÜ Egyezmény),

figyelembe véve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. augusztus 1-jén kelt záródokumentumának rendelkezéseit,

törekedve a nemzetközi együttműködés további erősítésére az atomenergia biztonságos felhasználásának területén,

abban a meggyőződésben, hogy a két állam közötti átfogó együttműködés elősegíti az esetleges nukleáris balesetek kockázatának és következményeinek csökkentését,

megállapodtak az alábbiakról:

Alkalmazási terület

1. Cikk

A Megállapodást a NAÜ Egyezmény 1. és 3. Cikkében részletezett létesítményekre, tevékenységekre (a továbbiakban: nukleáris létesítmény és nukleáris tevékenység) és balesetekre kell alkalmazni.

Gyors értesítés

2. Cikk

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén található nukleáris létesítményt vagy ott folyó nukleáris tevékenységet érintő baleset történik, amely következtében radioaktív anyag kibocsátás keletkezik, illetve keletkezhet, és ez a kibocsátás a Szerződő Fél területén kívül a másik Szerződő Félre sugárbiztonsági jelentőségű lehet, a Szerződő Fél, amelynek területén a baleset történt, köteles haladéktalanul közvetlenül értesíteni a másik Szerződő Felet. Azonnal meg kell adnia a radiológiai következmények minimalizálásához felhasználható és rendelkezésre álló információt is a NAÜ Egyezmény 5.1. Cikkében foglaltak szerint.

2. A Megállapodás 2. Cikkének 1. pontjában hivatkozott információt a helyzet alakulásától függően további információkkal kell kiegészíteni mindaddig, ameddig azt a Szerződő Felek illetékes hatóságai szükségesnek tartják.

3. A Megállapodás 2. Cikke értelmében információt nyújtó Szerződő Fél azonnal válaszol a másik Szerződő Fél további információ, illetve konzultáció iránti kérésére.

4. Amennyiben az egyik Szerződő Fél sugárzás-ellenőrző rendszere az egyeztetett szint feletti sugárzást észlel, amelyet nem a saját területén lévő nukleáris létesítményből, illetve nukleáris tevékenységből származó kibocsátás okoz, azonnal értesíti a másik Szerződő Felet, és folyamatosan tájékoztatja a fejleményekről.

5. Mindkét Szerződő fél köteles a Megállapodás hatálybalépését követően haladéktalanul, diplomáciai úton közölni a másik Szerződő Féllel a Megállapodás 2. Cikke szerinti értesítés és tájékoztatás átadásáért és fogadásáért felelős hatóságait és kapcsolattartási pontját.

Információcsere

3. Cikk

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai információkat cserélnek a területükön üzemelő, valamint tervezett vagy építés, üzembe helyezés, illetve leszerelés alatt álló vagy már leszerelt létesítményekre vonatkozó biztonsági kérdésekről, illetve a radioaktív anyagok normálistól eltérő kibocsátásának kockázatával kapcsolatos tevékenységekről (a Megállapodás mellékletének megfelelően). Ezek az információk évente pontosítandók, és tartalmazniuk kell mindazt, amiben az illetékes hatóságok a Megállapodás 5. Cikkében foglaltak szerint megegyeztek.

2. A Szerződő Felek illetékes hatóságainak amint lehet értesíteniük kell egymást a területükön lévő nukleáris létesítményekben, illetve az ott folyó nukleáris tevékenységekben végbement minden jelentős biztonsági vonatkozású változásról.

3. Az illetékes hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell egymást bármely, a területükön felfedett nukleáris anyagokkal, radioaktív forrásokkal és hulladékokkal kapcsolatos törvényellenes tevékenységről, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az a másik Szerződő Fél területéről származik vagy oda irányult.

4. A jelen Cikk alapján szolgáltatott információt fogadó Szerződő Fél jogosult konzultálni a másik Szerződő Féllel az ilyen jellegű információ további tisztázásáról.

Tudományos és műszaki együttműködés

4. Cikk

1. A Szerződő Felek segítik és támogatják a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztését a Szerződő Felek érdekelt hatóságai és egyéb intézményei között a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén, ideértve a radioaktív kibocsátások ellenőrzését, a baleset-elhárítást, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelését. A radioaktív hulladékok kezelése magában foglal minden problémát a radioaktív hulladékok keletkezésétől végleges elhelyezésükig.

2. Kiemelt támogatásban kell részesíteni a nukleáris balesetek következményeinek korlátozását szolgáló baleset-elhárítási döntéstámogató rendszer fejlesztését és alkalmazását.

Illetékes hatóságok

5. Cikk

1. Az illetékes hatóságok képviselői szükség szerint, de évente legalább egyszer találkoznak, hogy megvitassák a Megállapodás alkalmazásának aktuális kérdéseit. E találkozók időpontjában, helyében és napirendjében előre megállapodnak.

2. A Megállapodás tekintetében „illetékes hatóságok”:

Magyarországon: az Országos Atomenergia Hivatal,

Ukrajnában: az Ukrán Környezetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium Nukleáris Biztonsági Hivatala.

3. Mindegyik Szerződő Fél diplomáciai csatornákon keresztül haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet az illetékes hatóságokat és a kapcsolattartási pontok adatait érintő bármely változásról.

Vegyes rendelkezések

6. Cikk

A Megállapodás keretében folyó információcserével kapcsolatos költségek megtérítését egyik Szerződő Fél sem követelheti a másiktól.

7. Cikk

Amennyiben az információt szolgáltató Szerződő Fél elengedhetetlen követelménynek ítéli az információ titkosságát, ezt a másik Szerződő Félnek egyértelműen jelzi. Az így minősített információkat csak a Szerződő Felek nukleáris és sugárbiztonsági hatóságai és a Megállapodás alkalmazásában érintett egyéb kormányszervei használják fel. Harmadik félnek az így minősített információ csak a másik Szerződő Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával adható át.

8. Cikk

A Megállapodás nem érinti a Szerződő Feleknek az előzőleg vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

9. Cikk

1. A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából származó bármilyen vitát lehetőleg tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vitát nem lehet ily módon rendezni, azt bármelyik fél kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróság összetétele a következő: a Szerződő Felek mindegyike kinevez egy-egy bírót, és ez a két bíró olyan elnököt választ, aki egy harmadik állam állampolgára. Mindkét fél választottbíróját a választottbírói eljárásra vonatkozó kérelmet követő hatvan (60) napon belül kell kinevezni, az elnököt pedig a második választottbíró kinevezését követő hatvan (60) napon belül kell megválasztani.

4. Ha az egyik Szerződő Fél nem nevezte ki választottbíróját és a meghatározott időn belül nem is intézkedett ez iránt, a másik Szerződő Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy jelöljön ki egy választottbírót. Ha a két választottbíró nem tud meghatározott időn belül egy harmadik bírót megválasztani, bármelyik Szerződő Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy jelölje ki a harmadik bírót.

5. A választottbíróság a döntések meghozatalánál a Szerződések jogáról szóló 1969. május 23-i Bécsi Egyezmény 31-32. szakaszának figyelembevételével jár el.

6. Más megegyezés hiányában a választottbíróság maga határozza meg az alkalmazandó anyagi jogot, az eljárásrendjét és a nyelvhasználatot.

7. A döntéshozatalhoz a választottbíróság tagjainak többsége szükséges, és minden döntést többségi szavazat alapján kell meghozni. Az így meghozott döntések véglegesek és a Szerződő Felekre nézve kötelező érvényűek.

8. Mindkét Szerződő Fél viseli az általa kijelölt választottbíró és saját képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.

10. Cikk

Mindkét Szerződő Fél jegyzékben értesíti a másik Szerződő Felet, hogy eleget tett a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi követelményeknek, és a Megállapodás a később beérkező jegyzék kézhezvételét követő napon lép hatályba.

11. Cikk

1. A Szerződő Felek a Megállapodást határozatlan időre kötik.

2. A Megállapodást mindkét Szerződő Fél írásban felmondhatja a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton intézett értesítés útján. A Megállapodás a felmondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 12. hónapot követő első napon hatályát veszti.

12. Cikk

A Szerződő Felek megegyeznek, hogy a Megállapodást annak hatálybalépése előtt, az aláírás napjától alkalmazzák.

Készült Budapesten, 1997. november 12-én, két eredeti példányban, mindegyik magyar, ukrán és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A szövegek eltérése esetén az angol nyelvű szöveg a mérvadó.

(Aláírások)

Melléklet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a nukleáris balesetek esetén való gyors értesítésről, a kölcsönös tájékoztatásról és együtműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén kötött Megállapodáshoz

A Megállapodás 3. Cikk 1. pontjának megfelelően a következő adatokat szolgáltatják:

- a létesítmény típusa,

- a létesítmény helye és postacíme,

- a létesítmény megnevezése,

- a létesítmény legfontosabb paraméterei,

- a létesítmény jelenlegi helyzete,

- működési adatok.

Atomerőművek tekintetében az információk az alábbiakkal egészülnek ki:

- a reaktor típusa,

- teljesítménye,

- a zóna adatai (pl. geometria, üzemanyag, berakás, dúsítás, kiégés mértéke, a teljesítmény eloszlás sűrűsége),

- a reaktortartály típusa,

- hűtőközeg típusa, hűtőkörök (primerkör, szekunderkör),

- gőzgenerátor típusa,

- a környezetbe kibocsátott anyagok mennyisége és jellemzői,

- nukleáris biztonsági rendszerek.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. november 12-étől kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére