A jogszabály mai napon ( 2023.03.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1999. évi CXXV. törvény

a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2000. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2000. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés a 2000. évi központi költségvetés

a) *  kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül 3 902 606,3 millió forintban, azaz hárommillió-kilencszázkettőezer-hatszázhat egész háromtized millió forintban,

b) *  bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 506 374,6 millió forintban, azaz hárommillió-ötszázhatezer-háromszázhetvennégy egész hattized millió forintban,

c) hiányát 396 231,7 millió forintban, azaz háromszázkilencvenhatezer-kettőszázharmincegy egész héttized millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. §-ában meghatározott - hitelei 2000-ben érvényes kamatlába: 7,92%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. jogcím-csoporton.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a Társadalombiztosítási Alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(4) A fejezetek az első félévben a fejezeti tartaléknak csak 40%-át használhatják fel, a Kormány engedélye alapján. * 

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2000. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 25 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.

(2) * 

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához pedig 2500 millió forintot biztosít. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről, a 47. § (13) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 2000. február 28-ig köt megállapodást.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 500 millió forinttal járul hozzá a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezeléséhez.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítására 800 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.

(7) * 

(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(9) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2000. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(10) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs és válságkezelési, valamint üzleti célú befektetésekre vonatkozó döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. * 

(11) Az ÁPV Rt. a reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél, valamint a privatizációs tartalék (12) bekezdés a)-c) és l) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. *  A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(12) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,

b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,

c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,

d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

e) E-hitel garancialehívás teljesítése,

f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,

g) bírósági határozatok alapján történő kifizetések,

h) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,

i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése,

m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,

n) az a)-m) pontokban szereplő kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások,

o) *  az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekre a Kormány döntése alapján, válsághelyzetek megszüntetésére.

(13) *  Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (12) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyam-változások következtében meghaladja a 90%-ot, az ÁPV Rt. év végére köteles az előírt arányt helyreállítani.

(14) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(15) A Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(16) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány által létrehozandó nemzetközi központ székhelyéül szolgáló ingatlanok megvásárlására - a Kormány előzetes jóváhagyásával - legfeljebb 2000 millió forintot, általános forgalmi adóval együtt 2500 millió forintot fordíthat azzal, hogy a megvásárolt ingatlanokat a KVI-nek kell átadni.

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. * 

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről.

(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték - az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül - felhasználható a Magyar Állam 100%-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenértékkel a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve.

(5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint.

(8) *  A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

13. § (1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik. * 

(4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000. évi összege 2 160 000 forint/fő.

15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 18-23. és 24. a), b) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

16. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 2000. évben összességében 545 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

17. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. * 

18. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére, és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével; * 

e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 19. §-ban, illetve az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott előirányzatot növelik, kivéve a 6. számú melléklet 3. pontjában szereplő egyéb támogatást. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek a kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet jogosult e törvény 15. §-a szerint normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

19. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

20. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b)-c), 12-13. a), 14-24. pontjai és a 4. számú melléklet I. rész 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3., 5., továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímen kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

21. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1998. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 242 313,9 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 30 289,2 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,77%-a, összesen 168 207,3 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 12 067,3 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének I. rész 2. pontja alapján,

b) 156 140,0 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez - a kiegészítő szabályok 1. pontjában, az ott meghatározott feltételek szerint - kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,23%-a, összesen 43 817,4 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatok

a) kiegészítésre jogosultak, vagy

b) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4. számú melléklet I. rész 1. pontja szerint.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

22. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

23. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

24. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2000. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 50%-a illeti meg.

(3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 45%-a illeti meg.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

27. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2000. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. pontjaiban, III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása, az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

28. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a 2000. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

29. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,

a) az első három negyedévben a negyedév utolsó banki napján, a tényleges magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig,

b) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható IV. negyedévi befizetések alapján történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

30. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 2. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 13 000 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

31. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. pont h), valamint a 3-5. pontjai. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontjaiban meghatározott támogatások az ott megállapított feltételek alapján igényelhetők,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg,

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Feot.-ban meghatározottak szerint,

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1. után létrehozott intézmény esetén, a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak;

b) a közfeladatokat ellátó nem állami, egyházi szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A tartós bentlakást nyújtó szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig az állami hozzájárulás és támogatás

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 2 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot.

(10) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(12) A nem állami bentlakásos szociális intézmény fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására tartalékalapot képez. A tartalékalap mértéke az éves normatív állami hozzájárulás 10%-a. Nem kell tartalékalapot képeznie annak a fenntartónak, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési, beruházási célra kapott támogatást - legalább 75 millió forint mértékű támogatásban részesült. A tartalékalap képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására.

(13) Ha a bentlakást nyújtó nem állami szociális intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója

a) nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a tartalékalap-képzési kötelezettségének, valamint

b) az egyszeri hozzájárulásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésre, felhasználásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,

a közigazgatási hivatal intézkedik az éves normatív támogatás 10%-ának visszatartása iránt. A visszatartott normatíva akkor illeti meg a nem állami intézmény fenntartóját, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.

(14) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(15) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg 54 295 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzésben, elméleti oktatásban, továbbá gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

(16) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatíva 31,8%-a.

(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(18) A (16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(19) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

(20) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe a 2000. évben:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén 1999. december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdés alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hatmillió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság 1999. január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.

32. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport, *  2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím előirányzatát, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 31. §-ának (6) bekezdése alapján az ezer éves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzatot 2000. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról rendelkezzen. * 

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím és a 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. * 

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

34. § (1) *  A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át, ezen belül a készfizető kezesség mértéke ennek 50%-át. * 

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására. * 

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 150 000 millió forint lehet.

36. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 65 000 millió forint összegben kezességet vállaljon. * 

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2000. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2000. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg.

(2) *  A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 85 000,0 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,

b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 43 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

41. § A Felsőoktatási Fejlesztési Világbanki Program alapján az állam kezességet vállal a Kormány rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett egyes felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok értelmében devizabelföldinek minősülő hallgatók által forintban felvett hitelekre.

42. § (1) A 34-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti. * 

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),

b) a helyi önkormányzatok normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),

cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja), amennyiben a 46. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. jogcím-csoport; 11. cím, 1. jogcím-csoport; 12. cím, 1. jogcím-csoport),

e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),

g) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport),

h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcímek),

k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

n) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

p) a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából és a totó játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2., 3. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím) gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,

x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),

y) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. jogcím-csoport),

z) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium 27. cím 1. alcím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2405 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1999. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

45. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre. * 

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények támogatása, a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön. * 

46. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.

(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézmény megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(4) A 18. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 18. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

47. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott felsőoktatási fejlesztési programban részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban a 2000. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2., 6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3. jogcím-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. Központi Sportintézmények és Sportlétesítmények cím kiadásait és bevételeit a címen szereplő központi költségvetési szervek megszűnésekor a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzatra csoportosítsa át.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerinti értékesítési ellenértéket a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. Sportlétesítmények, sportintézmények szolgáltatásainak beruházásai jogcím-csoport, illetve az 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport előirányzatára csoportosítsa át.

(13) Az állami vagyon privatizációjából származó terület- és vidékfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével, a Budapest V., Erzsébet téri ingatlan sorsának rendezésével összefüggő kötelezettségek teljesítésére a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül, alcímek között a szükséges összegű előirányzatot átcsoportosítsa.

(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE program keretében érkezik Európai Uniós forrás a Nemzeti Alap számlájára, a be nem tervezett hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege a 2000. évben 5520 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál a 2000. évben 8,7%-os országos nettó átlagkereset *  növekedést és 6,3%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

49. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2000-ben 3500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2000. évben 28 150 forint.

51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - a 2000. évben 173 200 forint.

52. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2000. évben 173 200 forint.

53. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 2000. augusztus 31-ig 1620 forint/fő/hónap, 2000. szeptember 1-jétől 3000 forint/fő/hónap.

54. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-jétől az 1999. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az 1992. évi XXXI. törvény alapján 2000. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az 1992. évi XXXI. törvény mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

55. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havi 640 forint.

56. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 16 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 32 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint.

57. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2000. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9311,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

58. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatai 20%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszegeket különítsenek el. A keretösszeg 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 6%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3%-a Nógrád megye, 3%-a Somogy megye, 2%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel. * 

(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:

a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása);

b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési előirányzat), 25. cím 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása), 25. cím, 17. alcím (Kis- és középvállalkozási célelőirányzat);

d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok);

e) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);

g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat).

(3) Az elkülönített keretek megyénkénti és kistérségenkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2000. február 29-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 68. § (2) bekezdésében meghatározott éven túli kötelezettségvállalások fedezetét.

59. § Az Országgyűlés a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságnak a Kincstárral szemben 1999. december 31-én fennálló 178 179 681 forint, azaz egyházhetvennyolcmillió-egyházhetvenkilencezer-hatszáznyolcvanegy forint kamattartozását elengedi.

60. § (1) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11/A. és 11/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

62. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

(16) * 

(17) * 

(18) * 

(19) * 

(20) * 

(21) * 

(22) * 

(23) * 

(24) * 

(25) * 

(26) * 

(27) * 

(28) * 

(29) * 

(30) * 

(31) * 

(32) * 

(33) * 

(34) * 

(35) * 

(36) * 

(37) * 

(38) * 

(39) * 

(40) * 

(41) * 

(42) * 

(43) * 

(44) * 

(45) * 

(46) * 

(47) * 

(48) * 

(49) * 

(50) * 

(51) * 

(52) * 

(53) * 

(54) * 

(55) * 

(56) * 

(57) * 

(58) * 

(59) * 

(60) * 

(61) * 

(62) * 

(63) * 

(64) * 

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

63. § * 

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

64. § * 

Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

65. § * 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

66. § * 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

67. § (1) * 

(2) * 

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

68. § (1) * 

(2) * 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

69. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6)-(7) * 

(8) * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

70. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

71. § * 

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

72. § * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

73. § (1) * 

(2) A 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete, 2. számú mellékletének helyébe e törvény 13. számú melléklete lép.

(3) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 14. számú melléklete lép.

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. § * 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

75. § (1) * 

(2) * 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

76. § * 

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

77. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

78. § (1) * 

(2) * 

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

79. § * 

80. § * 

81. § * 

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

82. § * 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

83. § * 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

84. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

85. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) Az 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

86. § * 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 62. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) és (13) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(3) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-a, 78. §-ának (1)-(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba.

(4) Az e törvény 65. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vonatkozó törvény 46. §-ának (3) bekezdése és 51. §-ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 66. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. §-ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba.

(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított Cct.

a) 11. §-ának (4) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 12/A. §-a, 21/B. §-a, 23. §-ának r) pontja, továbbá a 4. számú melléklete I. Vízgazdálkodási célnál az igénybevétel feltételeit meghatározó 1. pont második mondata e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell;

b) 23. §-ának g) pontja e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépést követően keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehető költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból.

(6) Az e törvény

a) * 

b) 75. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, valamint 30. §-ának (2) bekezdése,

c) 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-a, a 30/A. §-a, a 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése,

d) 60. §-ának (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklete 18. pontja,

e) 96. §-ának (1) bekezdésével és a 16. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei

2000. február 15-én lépnek hatályba.

(7) Az e törvény 73. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete 2000. március 1-jén lép hatályba.

(8) Az e törvény 31. §-ának (12)-(13) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.

88. § Az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével megállapított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdasági társaságnál létesített vezetői tisztségviselői jogviszonyt, illetve felügyelő bizottsági tagságot a köztisztviselő az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta - köteles megszüntetni, és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidő utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszűnik.

89. § Az e törvény 62. §-ának

a) (15) bekezdésével megállapított Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat első alkalommal az 1999. évi önkormányzati beszámolók esetén kell alkalmazni;

b) (17) bekezdésével megállapított Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt - az e törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló - összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszüntetni.

90. § Az e törvény 87. §-a (8) bekezdésében meghatározott határidőt követően, bentlakásos szociális intézmény működése - kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl - akkor engedélyezhető, ha a fenntartó a 31. § (12) bekezdésében megállapított tartalékalap-képzési kötelezettségének a működési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már működő bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni.

91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait, * 

c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait,

d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. §-a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait,

e) * 

f) rendeletben állapítsa meg a 36. § szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait. * 

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait, * 

b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét,

d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsőoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelőlegezésére az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) *  - a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben - a piacrajutási támogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit. * 

92. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek.

93. § * 

94. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (11) bekezdése, valamint 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. §-ának (8) bekezdése,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. §-a, a 21/A. §-a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése,

c) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdése,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ának (3)-(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. §-ának megfelelő szövegrésze,

e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. §-a és a 86/G. §-a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80. § (23) bekezdése,

f) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 47. §-a,

g) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja,

h) *  az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. §-ának (6) bekezdése,

i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése,

j) * 

(2) 2000. február 15-én hatályát veszti:

a) az Szjtv. 34. §-a és a 37. § 2. pontjának „bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része” szövegrész,

b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja.

95. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírások hatályát az Országgyűlés 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig felfüggeszti.

96. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.

97. § (1) *  Az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervező az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték-szervező tevékenységét.

(2) * 

(3) A 2000. január 1-jén folyamatban lévő engedélyezési ügyekben az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) * 

98. § (1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelőleg minősül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni.

(2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tőketartalék összegét - az éves zárlat keretében - az eredménytartalék javára át kell vezetni.

(3) Az MNB közgyűlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben - az Mnbtv. 78. §-ának (7) bekezdése alapján - térített összeget 2000. december 31-ig részben vagy egészben visszafizesse.

99. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 20. §-át és 78. §-ának (1)-(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell.

(2) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 78. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat 2000-2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendő osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendő osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani.

(3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára - módjára és ütemezésére -, mely lehetővé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkező, a forint és a különböző devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását.

100. § Az e törvény 85. §-ával megállapított

a) Cct. 8. §-a (4) bekezdésének és 23. §-a s) pontjának rendelkezését első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;

b) Cct. 9. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését első ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni;

c) Cct. 10. §-a (3) bekezdésének, 11. §-a (1) bekezdésének, 23. §-a c) pontjának rendelkezését első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;

d) Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó Vízgazdálkodás célnál, az igénykielégítés sorrendjét meghatározó első három mondat, továbbá ugyanezen cél I.3. pontjánál (szennyvízcsatorna-hálózat építése) az igénybevétel feltételeit meghatározó utolsó mondat rendelkezéseit első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

101. § A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány létrejöttéig az e törvény 1. számú mellékletének XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2-3. jogcímek alatt szereplő támogatások a jogelőd Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány és a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány részére folyósíthatók.

1. számú melléklet az 1999. évi CXXV. törvényhez * 

Millió forintban

Funk-
ció-
cso-
port


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név

FEJEZET
__________________________________

Kiemelt előirányzat neve


Kiadás


Bevétel


Támogatás
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
F01.a 1 Országgyűlés hivatali szervei 7 957,0
1 Működési költségvetés 340,5
1 Személyi juttatások 4 179,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 175,4
3 Dologi kiadások 1 705,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 387,7
2 Felújítás 839,9
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
F01.a 2 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 25,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 15,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0
3 Dologi kiadások 5,0
F01.a 3 EU-integrációs felkészülés kiadásai 50,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 35,0
F01.a 7 Nemzetközi konferenciák megrendezése 70,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,4
3 Dologi kiadások 61,0
1-4. cím összesen: 8 442,5 340,5 8 102,0
F01.a 5 Közbeszerzések Tanácsa 51,9
1 Működési költségvetés 245,8
1 Személyi juttatások 108,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 42,8
3 Dologi kiadások 130,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 12,5
2 Felújítás 3,3
5. cím összesen: 297,7 245,8 51,9
F08.f 6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 94,6
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
F08.e 1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 635,0
F08.e 2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 386,4
F08.e 3 Magyar Szocialista Párt 754,9
F08.e 4 Szabad Demokraták Szövetsége 295,0
F08.e 5 Magyar Igazság és Élet Pártja 234,0
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
F08.e 1 Munkáspárt 72,9
F08.e 4 Kereszténydemokrata Néppárt 45,5
F08.e 5 Magyar Demokrata Fórum 94,7
F08.e 6 Magyar Demokrata Néppárt 30,6
8 Társadalmi önszerveződések támogatása
1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
F08.f 1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 348,1
F08.f 2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
45,9
10 Magyar Rádió támogatása
F08.c 1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 2 777,0
2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 500,0
11 Magyar Televízió támogatása
F08.c 1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 5 347,7
12 Duna Televízió támogatása
F08.c 1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 182,3
F08.c 14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 322,2
I. fejezet összesen: 22 907,0 586,3 8 153,9
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
F01.a 1 Köztársasági Elnöki Hivatal 265,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 101,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,1
3 Dologi kiadások 112,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11,1
F01.a 2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 7,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 5,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
F01.a 1 Állami kitüntetések 107,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 90,0
3 Dologi kiadások 17,0
F01.a 2 Köztársaság elnöki ciklusváltás 120,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 90,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,0
II. fejezet összesen: 499,9 499,9
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
F01.a 1 Alkotmánybíróság 777,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 375,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 143,3
3 Dologi kiadások 215,4
2 Felhalmozási költségvetés 5,5
1 Intézményi beruházási kiadások 38,0
2 Felújítás 10,0
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 120,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 120,0
III. fejezet összesen: 902,6 5,5 897,1
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
F01.a 1 Országgyűlési Biztos Hivatala 572,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 320,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,2
3 Dologi kiadások 102,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 26,8
IV. fejezet összesen: 572,7 572,7
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
F01.a 1 Állami Számvevőszék 2 232,9
1 Működési költségvetés 4,1
1 Személyi juttatások 1 282,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 475,5
3 Dologi kiadások 341,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 57,7
2 Felújítás 71,9
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
F04.c 2 Továbbképzési és Módszertani Intézet 58,9
1 Működési költségvetés 41,4
1 Személyi juttatások 32,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,5
3 Dologi kiadások 35,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 4,0
2 Felújítás 14,5
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F01.a 1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 136,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 136,0
2 EU-hoz való csatlakozás programja
F01.c 1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 100,0
1 Működési költségvetés 200,7
1 Személyi juttatások 69,8
3 Dologi kiadások 104,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 126,0
V. fejezet összesen: 2 775,0 247,2 2 527,8
VI. BÍRÓSÁGOK
F03.a 1 Bíróságok 26 960,7
1 Működési költségvetés 3 395,9
1 Személyi juttatások 18 294,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 711,9
3 Dologi kiadások 4 579,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés 119,9
1 Intézményi beruházási kiadások 483,9
2 Felújítás 396,4
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 2 638,1
2 Felhalmozási költségvetés 810,0
3 Központi beruházási kiadások 3 448,1
F16 2 Ptk. alapján történő kártérítés 65,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 65,0
F06.e 4 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások 66,0
1 Működési költségvetés 26,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 92,0
VI. fejezet összesen: 34 081,6 4 351,8 29 729,8
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
F03.a 1 Ügyészségek 11 430,8
1 Működési költségvetés 29,2
1 Személyi juttatások 7 352,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 863,5
3 Dologi kiadások 932,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 127,9
2 Felújítás 163,0
F03.b 2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 130,2
1 Működési költségvetés 0,8
1 Személyi juttatások 87,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,9
3 Dologi kiadások 10,9
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F03.a 1 Igazságszolgáltatás beruházásai 600,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 600,0
VIII. fejezet összesen: 12 191,0 30,0 12 161,0
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
F01.a 1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 2 905,0
1 Működési költségvetés 0,2
1 Személyi juttatások 1 607,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 598,5
3 Dologi kiadások 692,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
3 Kölcsönök 2,5 0,8
F01.a 2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 293,2
1 Működési költségvetés 264,0
1 Személyi juttatások 486,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,3
3 Dologi kiadások 1 306,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 16,0
1 Intézményi beruházási kiadások 440,7
2 Felújítás 151,0
F01.d 2 Magyar Közigazgatási Intézet 88,5
1 Működési költségvetés 24,0
1 Személyi juttatások 61,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,1
3 Dologi kiadások 26,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
F01.b 1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 431,4
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 754,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 292,6
3 Dologi kiadások 327,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 53,3
2 Felújítás 9,0
3 Kölcsönök 4,0
F01.b 2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 199,9
1 Működési költségvetés 1 795,7
3 Dologi kiadások 1 652,3
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 320,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3
F01.a 3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 567,0
1 Működési költségvetés 141,8
3 Dologi kiadások 106,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 400,4
2 Felújítás 202,0
F01.a 4 Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága 800,0
1 Működési költségvetés 600,0
1 Személyi juttatások 55,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 20,4
3 Dologi kiadások 1 304,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F01.a 1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 445,1
2 Felhalmozási költségvetés
3 Központi beruházási kiadások 445,1
F12.c 2 Kormányzati távközlési célprogram 233,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 233,0
F13.b 3 EXPO ’96 lemondásával összefüggő területrendezési és egyéb ingatlanfejlesztési feladatok
296,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 296,8
F01.a 4 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 213,1
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 213,1
F01.b 5 Állami vagyonkezelési beruházások 296,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 296,8
2 Célelőirányzatok
F01.a 2 Országkép építés és kommunikációs feladatok 4 316,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 4 316,0
F01.a 6 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira
119,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 88,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,6
F01.d 14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 131,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,8
3 Dologi kiadások 98,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,8
F01.a 17 Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése 197,9
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 197,9
F13.a 18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 247,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 30,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,8
3 Dologi kiadások 47,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 159,2
F13.b 41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása
93,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 9,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,5
3 Dologi kiadások 80,3
F13.a 42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 19,9
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,9
F01.c 43 Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása 86,4
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 86,4
F01.f 52 PHARE HU-9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje
1 Működési költségvetés 300,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
F05.e 54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 48,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 48,0
F01.c 56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása
95,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,0
3 Dologi kiadások 65,9
F01.c 57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 91,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 9,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,7
F04.c 58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 19,8
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,8
F02 59 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 240,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 24,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,7
3 Dologi kiadások 101,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 105,6
F08.f 60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 494,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0
3 Dologi kiadások 426,3
F01.f 61 2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára 312,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 54,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,4
3 Dologi kiadások 139,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
F13.a 62 Területfejlesztési önkormányzati társulások támogatása 500,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 250,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 90,0
3 Dologi kiadások 160,0
64 Millenáris Kht. támogatása 1500,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1500,0
65 Természet és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány támogatása 1500,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1500,0
F16 10 Fejezeti tartalék 326,8 326,8
1-9. cím összesen: 20 263,2 3 152,5 17 110,7
10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
F01.b 1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 361,3
1 Működési költségvetés 13,9
1 Személyi juttatások 183,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 70,1
3 Dologi kiadások 89,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 2,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU-hoz való csatlakozás programja
F01.c 1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része
4,1
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 4,1
F01.c 2 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része
1 Működési költségvetés 286,0
3 Dologi kiadások 286,0
10. cím összesen: 665,3 299,9 365,4
11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
F03.b 1 Nemzetbiztonsági Hivatal 4 753,9
1 Működési költségvetés 79,7
1 Személyi juttatások 2 714,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 044,0
3 Dologi kiadások 761,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 148,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 64,2
2 Felújítás 70,6
5 Lakástámogatás 30,0
F03.b 2 Információs Hivatal 4 394,8
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 1 581,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 604,2
3 Dologi kiadások 2 119,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 81,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,4
2 Felújítás 78,0
5 Lakástámogatás 15,0
F03.b 3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 9 489,9
1 Működési költségvetés 235,3
1 Személyi juttatások 3 806,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 453,9
3 Dologi kiadások 1 206,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 199,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 909,1
2 Felújítás 104,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
5 Lakástámogatás 26,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F03.b 1 Rend és közbiztonsági beruházások 1 654,1
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 1 654,1
11. cím összesen: 20 727,7 435,0 20 292,7
12 Tartalékok
F16 1 Költségvetés általános tartaléka 23 424,8
2 Céltartalékok
F16 1 Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret 1 600,0
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 ÁPV Rt. tartalékának átmeneti feltöltése a Richter Gedeon Rt. tulajdonrész ideiglenes értékesítési tilalma miatt 60 300,0
2 ÁPV Rt. tartalékának feltöltése többletfeladatainak fedezetére 10 500,0
3 Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkejuttatása (tőketartalékba helyezéssel) 25 000,0
4 ÁPV Rt. tartalékának feltöltése a Tokaj Kereskedőház Rt. tőkejuttatása 1500,0
X. fejezet összesen: 166 981,0 3 887,4 40 768,8
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
F01.a 1 Belügyminisztérium központi igazgatása 4 153,9
1 Működési költségvetés 34,4
1 Személyi juttatások 1 691,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 640,4
3 Dolog kiadások 815,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 382,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 338,2
2 Felújítás 319,2
F03.b 2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 037,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 693,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 262,1
3 Dologi kiadások 57,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 24,8
F01.a 2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 065,6
1 Működési költségvetés 471,9
1 Személyi juttatások 2 329,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 917,7
3 Dologi kiadások 897,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 78,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 161,3
2 Felújítás 139,9
5 Lakástámogatás 13,5
F01.b 3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 4 407,2
1 Működési költségvetés 1 096,7
1 Személyi juttatások 2 676,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 079,4
3 Dologi kiadások 1 095,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 483,8
2 Felújítás 111,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
5 Lakástámogatás 21,2
F06.g 4 BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 1 287,0
1 Működési költségvetés 36,5
1 Személyi juttatások 428,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 171,2
3 Dologi kiadások 466,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 16,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 6,0
2 Felújítás 3,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
5 Rendőrség
F03.b 1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 14 673,7
1 Működési költségvetés 1 623,2
1 Személyi juttatások 4 262,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 639,6
3 Dologi kiadások 3 092,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 394,4
2 Felhalmozási költségvetés 28,2
1 Intézményi beruházási kiadások 4 917,5
2 Felújítás 857,5
5 Lakástámogatás 160,5
F03.b 2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 18 956,4
1 Működési költségvetés 1 354,2
1 Személyi juttatások 10 994,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 366,9
3 Dologi kiadások 4 467,2
2 Felhalmozási költségvetés 30,0
1 Intézményi beruházási kiadások 284,8
2 Felújítás 158,0
5 Lakástámogatás 69,0
F03.b 4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2 559,1
1 Működési költségvetés 151,5
1 Személyi juttatások 1 612,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 640,8
3 Dologi kiadások 376,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,5
2 Felújítás 43,0
5 Lakástámogatás 14,0
F03.b 5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 3 357,7
1 Működési költségvetés 120,4
1 Személyi juttatások 2 078,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 823,6
3 Dologi kiadások 499,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 27,8
2 Felújítás 28,0
5 Lakástámogatás 20,0
F03.b 6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2 363,3
1 Működési költségvetés 106,1
1 Személyi juttatások 1 442,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,7
3 Dologi kiadások 383,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,6
2 Felújítás 35,0
5 Lakástámogatás 14,0
F03.b 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 4 415,5
1 Működési költségvetés 157,3
1 Személyi juttatások 2 733,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 083,0
3 Dologi kiadások 660,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,4
2 Felújítás 36,0
5 Lakástámogatás 23,0
F03.b 8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 530,2
1 Működési költségvetés 119,7
1 Személyi juttatások 1 543,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 616,0
3 Dologi kiadások 401,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,1
2 Felújítás 54,0
5 Lakástámogatás 12,0
F03.b 9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2 593,0
1 Működési költségvetés 101,7
1 Személyi juttatások 1 607,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 636,2
3 Dologi kiadások 376,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 20,2
2 Felújítás 42,0
5 Lakástámogatás 12,0
F03.b 10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2 437,8
1 Működési költségvetés 117,5
1 Személyi juttatások 1 532,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 607,2
3 Dologi kiadások 367,5
2 Felhalmozási költségvetés 4,5
1 Intézményi beruházási kiadások 19,9
2 Felújítás 21,0
5 Lakástámogatás 12,0
F03.b 11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 3 097,6
1 Működési költségvetés 137,6
1 Személyi juttatások 1 915,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 760,1
3 Dologi kiadások 493,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Felújítás 27,0
5 Lakástámogatás 15,0
F03.b 12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 898,0
1 Működési költségvetés 76,2
1 Személyi juttatások 1 174,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 464,2
3 Dologi kiadások 300,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,5
1 Intézményi beruházási kiadások 14,7
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 8,0
F03.b 13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2 499,7
1 Működési költségvetés 111,4
1 Személyi juttatások 1 552,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 616,4
3 Dologi kiadások 390,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 20,3
2 Felújítás 19,0
5 Lakástámogatás 12,0
F03.b 14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 942,4
1 Működési költségvetés 91,5
1 Személyi juttatások 1 199,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 476,0
3 Dologi kiadások 315,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 15,5
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 9,0
F03.b 15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 666,5
1 Működési költségvetés 64,2
1 Személyi juttatások 1 041,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 410,6
3 Dologi kiadások 244,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 12,9
2 Felújítás 13,0
5 Lakástámogatás 8,0
F03.b 16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 5 028,1
1 Működési költségvetés 195,0
1 Személyi juttatások 3 109,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 233,5
3 Dologi kiadások 770,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 40,6
2 Felújítás 46,0
5 Lakástámogatás 20,0
F03.b 17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2 599,8
1 Működési költségvetés 135,6
1 Személyi juttatások 1 574,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 626,3
3 Dologi kiadások 476,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,1
2 Felújítás 24,0
5 Lakástámogatás 13,0
F03.b 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 3 070,7
1 Működési költségvetés 102,7
1 Személyi juttatások 1 890,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 747,8
3 Dologi kiadások 464,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 24,2
2 Felújítás 32,0
5 Lakástámogatás 13,0
F03.b 19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 886,5
1 Működési költségvetés 86,2
1 Személyi juttatások 1 185,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,9
3 Dologi kiadások 280,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 15,0
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 8,0
F03.b 20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1911,3
1 Működési költségvetés 107,4
1 Személyi juttatások 1 171,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 464,5
3 Dologi kiadások 340,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 15,0
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 12,0
F03.b 21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 214,7
1 Működési költségvetés 106,1
1 Személyi juttatások 1 403,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 557,2
3 Dologi kiadások 308,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,6
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 13,0
F03.b 22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 923,9
1 Működési költségvetés 91,5
1 Személyi juttatások 1 208,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 478,3
3 Dologi kiadások 285,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 15,4
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 10,0
F03.b 23 Készenléti Rendőrség 5 052,6
1 Működési költségvetés 387,8
1 Személyi juttatások 3 075,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 194,9
3 Dologi kiadások 1 074,0
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 45,9
2 Felújítás 32,0
5 Lakástámogatás 20,0
F03.b 24 Köztársasági Őrezred 3 211,4
1 Működési költségvetés 97,5
1 Személyi juttatások 2 033,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 769,4
3 Dologi kiadások 409,6
2 Felhalmozási költségvetés 0,8
1 Intézményi beruházási kiadások 45,9
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 33,0
F03.b 25 Híradástechnikai Szolgálat 1 844,2
1 Működési költségvetés 168,4
1 Személyi juttatások 309,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 125,5
3 Dologi kiadások 1 543,1
2 Felhalmozási költségvetés 20,0
1 Intézményi beruházási kiadások 43,3
2 Felújítás 11,0
6 Határőrség
F03.b 1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 361,5
1 Működési költségvetés 12,9
1 Személyi juttatások 1 297,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 523,0
3 Dologi kiadások 908,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási költségvetés 239,9
1 Intézményi beruházási kiadások 1117,4
2 Felújítás 622,0
5 Lakástámogatás 120,0
F03.b 2 Határőr-igazgatóságok 17 903,1
1 Működési költségvetés 236,8
1 Személyi juttatások 10 909,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 397,2
3 Dologi kiadások 1 833,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
F03.c 7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 5 819,9
1 Működési költségvetés 155,4
1 Személyi juttatások 2 872,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 125,5
3 Dologi kiadások 935,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási költségvetés 3,1
1 Intézményi beruházási kiadások 729,0
2 Felújítás 259,0
5 Lakástámogatás 53,2
F03.c 9 BM Tűzvédelmi Kiképző Intézet 650,4
1 Működési költségvetés 27,0
1 Személyi juttatások 324,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 128,4
3 Dologi kiadások 138,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 36,7
2 Felújítás 46,5
5 Lakástámogatás 3,1
F08.b 10 Duna Palota és Kiadó 200,2
1 Működési költségvetés 220,5
1 Személyi juttatások 162,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 67,8
3 Dologi kiadások 144,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,5
2 Felújítás 24,0
F01.f 11 Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 2 427,9
1 Működési költségvetés 631,7
1 Személyi juttatások 779,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 311,9
3 Dologi kiadások 1 373,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 392,4
2 Felújítás 188,0
F04.c 12 Rendőrtiszti Főiskola 771,4
1 Működési költségvetés 113,5
1 Személyi juttatások 414,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 165,9
3 Dologi kiadások 187,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 58,4
2 Felújítás 55,8
5 Lakástámogatás 3,5
F05.a 13 BM Központi Kórház és intézményei 498,2
1 Működési költségvetés 2 230,8
1 Személyi juttatások 967,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 413,3
3 Dologi kiadások 1 111,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 77,6
2 Felújítás 158,2
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság
F03.b 1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei 2 288,0
1 Működési költségvetés 1 191,6
1 Személyi juttatások 1 052,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 432,2
3 Dologi kiadások 1 191,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés 11,3
1 Intézményi beruházási kiadások 52,4
2 Felújítás 285,0
5 Lakástámogatás 75,0
6 Lakásépítés 400,0
F03.b 2 BM Nemzetközi Oktatási Központ 119,5
1 Működési költségvetés 159,4
1 Személyi juttatások 68,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,5
3 Dologi kiadások 183,2
F04.b 3 Szakközépiskolák 3 454,2
1 Működési költségvetés 206,4
1 Személyi juttatások 1 616,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 635,9
3 Dologi kiadások 1 321,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,0
F03.b 15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 283,3
1 Működési költségvetés 536,3
1 Személyi juttatások 164,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,1
3 Dologi kiadások 562,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 12,5
2 Felújítás 16,4
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F01.a 2 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 162,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 162,0
F03.b 3 *  Rend és közbiztonsági beruházások 2 728,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 2 728,8
F03.c 4 Tűzvédelmi beruházások 315,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 315,0
F03.c 5 Tűzoltógépjármű fecskendő beszerzés 1 444,5
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 1 444,5
2 Ágazati célfeladatok
F03.b 1 Gépjármű-korszerűsítési program 162,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 162,2
F08.b 2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 55,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,0
F03.c 3 Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2 Felhalmozási költségvetés 1 803,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 803,0
F03.b 4 Közrendvédelmi bírság
1 Működési költségvetés 90,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 90,0
F03.c 6 Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása 200,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 80,0
F02 8 *  NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,3
3 Dologi kiadások 9,7
F02 10 *  NATO tagsággal kapcsolatos feladatok 96,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 35,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0
3 Dologi kiadások 51,0
F02 11 *  Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,7
3 Dologi kiadások 2,3
F03.b 14 *  BM és felügyelete alá tartozó szervek pénzügyi-gazdálkodási rendszerének fejlesztése
19,2
1 Működési költségvetés 8 662,1
3 Dologi kiadások 16,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8 662,1
2 Felhalmozási költségvetés 58,4
1 Intézményi beruházási kiadások 2,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 58,4
F03.b 15 *  Európai integrációs feladatok 1 152,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 102,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,0
3 Dologi kiadások 780,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 237,4
F01.f 19 *  Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése 9 123,3
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 4 588,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 4 534,5
F03.c 21 *  Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai
40,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 36,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
F03.b 28 *  Hivatásos állomány életbiztosítása 130,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 130,0
F02 29 *  Hivatásos állomány nyugdíjaztatása 7 910,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7 910,0
F02 30 Országos Balesetmegelőzési Bizottság
1 Működési költségvetés 273,7
1 Személyi juttatások 19,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,6
3 Dologi kiadások 174,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 73,0
2 Felhalmozási költségvetés 5,0
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
F01.f 52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei
200,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
F02 53 ORFK D.A.D.A. Program támogatása 5,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
F08.a 2 Rendőr és határőr SE támogatása 27,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
F08.f 3 Szakszervezetek támogatása 10,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
F08.a 4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása
1 Működési költségvetés 15,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0
F08.f 5 Szabadságharcosokért Alapítvány 75,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 75,0
11 PHARE program
F03.b 1 Cop’97 340,6
1 Működési költségvetés 312,3
3 Dologi kiadások 652,9
2 Felhalmozási költségvetés 50,6
1 Intézményi beruházási kiadások 50,6
F03.b 2 COP’98 1 040,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 385,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 052,0
1 Intézményi beruházási kiadások 1 707,0
F03.b 3 COP’99 1 385,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 250,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 525,4
1 Intézményi beruházási kiadások 2 660,4
F03.b 4 Katasztrófavédelem PHARE programja 1 040,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 040,0
1 Intézményi beruházási kiadások 2 080,0
13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása
F04.b 1 Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 10 720,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10 720,0
F04.a 2 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 910,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 910,0
3 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
F06.g 1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 582,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 582,0
F06.g 2 Nappali szociális intézményi ellátás 138,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 138,3
F06.g 3 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
441,8
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 441,8
F06.g 4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása

85,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,0
F06.g 5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 209,3
F06.g 6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 374,0
F06.g 7 Bölcsődei ellátás 12,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
14 Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása
F03.c 1 Köztestületi tűzoltóságok támogatása 300,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
15 Nem állami szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben dolgozók egyszeri juttatása 545,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 545,0
1-19. cím összesen: 221 885,7 28 390,3 193 495,4
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
F01.a 1 Községek általános feladatai 842,2
F01.a 2 Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 1 028,4
F01.a 3 Körjegyzőség működéséhez 628,9
F13.b 7 Üdülőhelyi feladatokhoz 1 456,1
F06.g 11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 4 168,0
F08.a 12 Gyermekvédelmi szakellátáshoz 3 414,1
F06.g 13 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 3 702,9
F06.g 14 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 143,7
F06.g 15 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 209,3
F06.g 16 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához 3 183,2
F06.g 17 Bölcsődei ellátáshoz 770,3
F04.a 18 Óvodai neveléshez 34 626,0
F04.a 19 Iskolai oktatáshoz 139 284,2
F04.b 20 Iskolai szakképzéshez 15 582,0
F06.g 21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 11 742,6
F04.a 22 Alapfokú művészetoktatáshoz 6 575,7
F04.d 23 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátáshoz 14 995,8
F04.d 24 Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz 28 908,8
2 Központosított előirányzatok
F07 1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0
F07 2 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 1 000,0
F07 3 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 4 100,0
F12.d 4 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0
F03.b 5 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 80,1
F06.f 6 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 400,0
F01.a 7 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 803,0
F08.a 8 Gyermek és ifjúsági feladatok 155,0
F04.a 9 Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 300,0
F08.b 10 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 568,0
F08.b 11 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 350,0
F16 12 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz 4 000,0
F01.a 13 Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára 300,0
F03.c 14 Tűzoltólaktanya létesítése 50,0
15 A szociális és gyermekjóléti feladatellátásban dolgozók egyszeri keresetkiegészítése 5000,0
3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
F01.a 1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása 9 613,4
F01.a 2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 720,0
F16 3 Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 1 200,0
4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
F08.b 1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 165,5
F08.b 2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4
F08.b 3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 129,0
F08.b 4 Színházak pályázati támogatása 341,6
5 Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
F04.d 2 Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 2 432,3
F04.d 3 Pedagógusok szakkönyvvásárlásához 1 777,5
F04.d 4 Tanulók tankönyvvásárlásához 3 144,9
F01.a 6 Körzeti, térségi feladatokhoz 5 300,0
F03.c 2 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 16 013,0
F06.f 3 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 37 519,8
2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 3 773,0
F07 4 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 233,3
F08.a 5 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 1 676,5
F16 6 Címzett és céltámogatások 52 300,0
F07 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 900,0
8 Céljellegű decentralizált támogatás
F13.a 1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 6 540,0
F16 2 Vis maior tartalék 330,0
23. cím összesen: 450 167,5
XI. fejezet összesen: 672 053,2 28 390,3 193 495,4
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
F01.a 1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3 672,4
1 Működési költségvetés 567,9
1 Személyi juttatások 1 783,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 749,7
3 Dologi kiadások 1 491,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0
2 Felhalmozási költségvetés 176,0
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
2 Szakigazgatási intézmények
F01.b 1 Költségvetési Iroda 967,4
1 Működési költségvetés 100,9
1 Személyi juttatások 462,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 198,3
3 Dologi kiadások 388,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,0
F10 2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 2 988,8
1 Működési költségvetés 10 264,1
1 Személyi juttatások 4 992,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 047,0
3 Dologi kiadások 5 332,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 653,0
2 Felújítás 180,0
F10 3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények 1 316,5
1 Működési költségvetés 4 204,2
1 Személyi juttatások 1 988,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 782,8
3 Dologi kiadások 2 042,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 512,0
2 Felújítás 180,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
F10 4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 2 579,9
1 Működési költségvetés 983,8
1 Személyi juttatások 1 487,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 568,6
3 Dologi kiadások 1 418,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 113,0
1 Intézményi beruházási kiadások 140,0
2 Felújítás 60,0
F10 5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 354,8
1 Működési költségvetés 749,3
1 Személyi juttatások 924,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 367,5
3 Dologi kiadások 626,8
2 Felhalmozási költségvetés 73,0
1 Intézményi beruházási kiadások 223,0
2 Felújítás 35,0
F13.a 6 Területi Főépítészeti Irodák 150,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 60,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,2
3 Dologi kiadások 47,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,0
F10 3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 6 863,9
1 Működési költségvetés 3 280,4
1 Személyi juttatások 4 658,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 997,0
3 Dologi kiadások 3 259,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
2 Felújítás 108,0
F10 4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei 1 438,4
1 Működési költségvetés 3 107,1
1 Személyi juttatások 1 287,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 555,5
3 Dologi kiadások 2 418,2
5 Egyéb műszaki célú támogatások, kiadások 4,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 120,0
2 Felújítás 120,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 40,0
F10 5 Agrárintervenciós központ 547,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 194,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 69,9
3 Dologi kiadások 193,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 84,3
2 Felújítás 5,5
F04.b 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei 2 388,3
1 Működési költségvetés 954,2
1 Személyi juttatások 1 062,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 463,7
3 Dologi kiadások 964,6
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 39,0
2 Felhalmozási költségvetés 20,7
1 Intézményi beruházási kiadások 567,0
2 Felújítás 256,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,5
F08.b 7 Közművelődési intézmények 324,3
1 Működési költségvetés 86,3
1 Személyi juttatások 136,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 58,1
3 Dologi kiadások 112,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 54,0
2 Felújítás 50,0
F10 8 Agrárkutató intézetek 1 485,6
1 Működési költségvetés 1 851,4
1 Személyi juttatások 1 140,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 482,8
3 Dologi kiadások 1 418,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 142,0
2 Felújítás 130,0
F08.a 9 Továbbképző és sportlétesítmények 334,8
1 Működési költségvetés 251,0
1 Személyi juttatások 126,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 55,6
3 Dologi kiadások 295,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 59,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
F13.b 3 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 100,0
F10 13 Mezőgazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatások beruházása 1 120,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 1 120,0
F04.b 14 Középfokú oktatás beruházásai 250,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 250,0
F08.b 15 Művelődési beruházások 30,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 30,0
F10 16 Mezőgazdasági, erdő-, hal- és vadgazdálkodási célú kutatás és fejlesztés beruházásai
100,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 100,0
F04.d 17 Továbbképző létesítmények beruházásai 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Központi beruházási kiadások 200,0
2 Ágazati célelőirányzatok
F10 3 PHARE intézményfejlesztés
1 Működési költségvetés 3 878,0
3 Dologi kiadások 3 878,0
F10 4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 563,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 200,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 85,0
3 Dologi kiadások 58,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 120,0
F01.c 6 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 5 807,6
1 Működés költségvetés
1 Személyi juttatások 721,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 276,0
3 Dologi kiadások 2 180,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 96,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 534,0
F02 7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok 45,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 35,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
F01.c 8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 172,9
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 172,9
F10 9 Agrárkutatási feladatok támogatása 440,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 40,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0
3 Dologi kiadások 224,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
F10 12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 870,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 300,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,0
3 Dologi kiadások 101,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 350,0
F10 13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása 18,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 18,0
F10 14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 275,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 275,0
36 Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok
F13.a 4 Területfejlesztési intézmények működési költségeihez hozzájárulás 448,4
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 448,4
F13.a 5 Területfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett kiadásai
1 Működési költségvetés 1 710,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 710,0
37 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
F13.a 1 B.-A.-Z. Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai 9,8
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,8
38 PHARE CBC program
F13.a 1 PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai 681,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 681,0
F13.a 2 PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai
1 Működési költségvetés 15 918,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15 918,1
F13.a 4 PHARE iroda működési költségei 200,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
F11 40 Építésügyi célelőirányzatok
1 Működési költségvetés 220,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0
F13.a 41 Területi információs rendszer működtetése 80,0