A jogszabály mai napon ( 2018.11.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2000. évi VIII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság *  közötti, Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Konzuli Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló szóbeli jegyzékek cseréje 1993. január 5-én megtörtént.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Konzuli Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság *  között

A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság * 

attól az óhajtól vezetve, hogy a baráti kapcsolataik további erősítésében együttműködjenek és szabályozzák a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság *  közötti konzuli kapcsolatokat,

a célból, hogy kiegészítsék és továbbfejlesszék az 1963. április 24-én, Bécsben elfogadott, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Egyezmény rendelkezéseit,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek, és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

Meghatározások

1. Cikk

Az Egyezményben használt meghatározásoknak a következő a jelentése:

1. „konzuli képviseleten” a főkonzulátust, a konzulátust, az alkonzulátust és a konzuli ügynökséget kell érteni:

2. „konzuli kerületen” az a terület értendő, amelyet a konzuli képviselet számára a konzuli feladatok ellátására kijelöltek;

3. „a konzuli képviselet vezetőjén” az a személy értendő, aki az ilyen minőségben való tevékenységre megbízást kapott;

4. „konzuli tisztviselőn” kell érteni bármely olyan személyt - ideértve a konzuli képviselet vezetőjét is -, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg;

5. „a konzuli képviselet munkatársán” kell érteni minden olyan személyt, aki igazgatási, műszaki vagy kisegítő feladatokat lát el a konzuli képviseleten, és akinek a konzuli képviseleten meglévő feladatairól a küldő állam az Egyezmény 4. Cikkének megfelelően tájékoztatást adott;

6. „a küldő állam állampolgára” kifejezés értelemszerűen magába foglalja a jogi személyeket is;

7. „konzuli helyiségeken” olyan épületeket, épületrészeket, valamint az ezeket az épületeket vagy épületrészeket kiszolgáló földterületeket kell érteni, a konzuli képviselet vezetőjének rezidenciáját is ideszámítva, amelyeket kizárólag konzuli célokra használnak, függetlenül attól, hogy azok kinek a tulajdonában vannak;

8. „a konzuli irattár” meghatározásába tartozik minden irat, dokumentum, írásos küldemény, könyv, film, az információk gyűjtését, rögzítését és felhasználását biztosító műszaki berendezés, a konzuli képviselet nyilvántartó könyvek a rejtjelekkel és kódokkal együtt, a nyilvántartó kartonok és az őrzését és védelmét biztosító bármilyen berendezés;

9. „hajón” bármilyen olyan hajó értendő, amely a küldő állam lobogója alatt hajózik;

10. „repülőn” bármely olyan légi jármű értendő, amely a küldő állam felségjelét viseli.

II. Fejezet

Konzuli képviselet létesítése és a konzuli tisztviselők kinevezése

2. Cikk

(1) Konzuli képviseletet a fogadó államban csak ennek az államnak a beleegyezésével lehet létesíteni.

(2) A konzuli képviselet székhelyét, rangját és a konzuli kerület határait a küldő és fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

(1) A konzuli képviselet vezetőjét a küldő állam nevezi ki, hivatalba lépéséhez pedig a fogadó állam járul hozzá.

(2) A küldő állam megküldi a fogadó állam külügyminisztériumának a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló konzuli pátenst. A pátensben fel kell tüntetni a konzuli képviselet vezetőjének családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, a konzuli kerületet, amelyben a konzuli tevékenységét ki fogja fejteni és a konzuli képviselet székhelyét.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló pátens bemutatása után lehetőleg rövid időn belül kiállítja részére a működési engedélyt (exequatur).

(4) A fogadó állam a működési engedély megadása előtt hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetője ideiglenesen ellássa a feladatát.

(5) A konzuli képviselet vezetője az után kezdheti meg feladatainak ellátását, miután a fogadó állam részére a működési engedélyt megadta.

(6) A fogadó állam hatóságai az elismerés, akár csak ideiglenes jelleggel való megadásának időpontjától megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetője a feladatait elláthassa.

4. Cikk

A küldő állam a megérkezést követően haladéktalanul közli a fogadó állam Külügyminisztériumával azon konzuli tisztviselő családi és utónevét, állampolgárságát, rangját és beosztását, akit a konzulátusra nem a konzuli képviselet vezetőjének nevez ki, valamint a konzuli képviselet munkatársainak családi és utónevét és beosztását.

A fogadó állam minden konzuli tisztviselőnek megfelelő okmányt ad, amely igazolja, hogy az adott személy a fogadó állam területén konzuli feladatok ellátására jogosult.

5. cikk

(1) Konzuli tisztviselő főszabályként csak a küldő állam állampolgára lehet.

(2) Konzuli tisztviselőket nem lehet kinevezni a fogadó állam vagy harmadik állam állampolgárai közül a fogadó állam határozottan kifejezett beleegyezése nélkül; ez a beleegyezés bármikor visszavonható.

6. Cikk

A fogadó állam bármikor - anélkül, hogy a döntését meg kellene indokolnia - közölheti a küldő állammal, hogy a konzuli képviselet vezetőjének működési engedélyét visszavonja, illetőleg, hogy a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa nem elfogadható. Ilyen esetben a küldő állam köteles visszahívni a konzuli képviselet vezetőjét, a konzuli tisztviselőt vagy a konzuli munkatársat. Ha a küldő állam ésszerű időn belül nem tesz eleget a kötelezettségének, a fogadó állam megtagadhatja, hogy az ilyen személyt konzuli tisztviselőnek, illetőleg a konzuli képviselet munkatársának elismerje.

III. Fejezet

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

7. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselő védelméről és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselő feladatait elláthassa, s hogy élvezhesse azokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket ez az Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai biztosítanak. A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket a konzuli képviselet helyiségei és a konzuli tisztviselők lakása védelmére.

8. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet vezetője bármilyen ok miatt nem tudja ellátni a feladatát, vagy ha a konzuli képviselet vezetőjének hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a konzuli képviselet vezetőjének feladatait ideiglenesen a konzuli képviselet megbízott vezetője is elláthatja.

(2) A konzuli képviselet megbízott vezetőjének teljes családi és utónevét a konzuli képviselet vezetője, vagy ha neki nincs erre lehetősége, a küldő állam bármely illetékes szerve közli a fogadó állam Külügyminisztériumával. Főszabályként, ezt a közlést előzetesen kell megtenni.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet megbízott vezetőjének támogatást és védelmet biztosít. Mindaddig, amíg ellátja a konzuli képviselet vezetését, a jelen Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a konzuli képviselet vezetőjére.

9. Cikk

(1) A fogadó állam köteles megkönnyíteni a küldő állam részére, hogy a területén, a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően, a konzuli képviselet számára szükséges helyiségeket szerezzen, vagy segítséget nyújtani az elhelyezés más módon történő megoldásához.

(2) Úgyszintén köteles segítséget nyújtani a konzuli képviseletnek a képviselet tagjai számára szükséges megfelelő helyiségek megszerzésében.

10. Cikk

(1) A konzuli címtáblát a küldő állam címerével, valamint a küldő és a fogadó állam nyelvén a konzuli képviselet elnevezését el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzuli képviselet van.

(2) A konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetőjének rezidenciájára ki lehet tűzni a küldő állam lobogóját.

(3) A konzuli képviselet vezetője a közlekedési eszközeire is kitűzheti a küldő állam lobogóját.

11. Cikk

(1) A kizárólag a konzuli képviselet céljára használt épület vagy épületrész, valamint az ezekhez tartozó földterület sérthetetlen.

A fogadó állam hatóságai a konzuli képviselet vezetőjének vagy a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének, illetőleg az egyikük által erre feljogosított személynek engedélye nélkül nem léphetnek be a kizárólag konzuli célokra használt épületbe, épületrészbe, valamint az ezekhez tartozó földterületre.

(2) A konzuli képviselet helyiségei, a berendezési tárgyak és az ott lévő egyéb ingóságok, valamint a konzuli képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, elkobzás, lefoglalás és végrehajtás alól.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak a konzuli tisztviselők lakásaira is.

12. Cikk

A konzuli irattár mindenkor, az elhelyezésétől függetlenül sérthetetlen.

13. Cikk

(1) A fogadó állam biztosítja és védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet a küldő állam kormányával és bárhol lévő konzuli vagy egyéb képviseletével való kapcsolattartás során minden megfelelő eszközt használhat, beleértve a konzuli futárokat és a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket. Rádióadó állomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezés alatt minden olyan levelezés értendő, amely a konzuli képviselettel, illetve annak tevékenységével kapcsolatos.

(3) A konzuli poggyászt nem lehet sem felnyitni, sem feltartóztatni.

(4) A konzuli poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló külső jellel kell ellátni, és azok csak konzuli iratokat, illetve hivatalos rendeltetésű tárgyakat tartalmazhatnak.

(5) A konzuli futár, akit a státuszát és a konzuli poggyász csomagjainak számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, szolgálati kötelezettségei ellátása során a fogadó állam védelmében részesül. Személyes sérthetetlenséget élvez, semmiféle formában nem lehet őrizetbe venni, vagy feltartóztatni.

(6) A küldő állam vagy a konzuli képviselet alkalmi (ad hoc) konzuli futárokat is kinevezhet. Ilyen esetekben is alkalmazni kell e cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal a kivétellel, hogy az abban említett mentességek megszűnnek, amint az alkalmi futár a rendeltetési helyén átadja a rábízott konzuli poggyászt.

(7) A konzuli poggyászt rá lehet bízni azon repülőgép parancsnokára, amely valamely kijelölt repülőtérre tart. A parancsnokot a csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, ő azonban nem tekinthető konzuli futárnak. A konzuli képviselet kiküldheti az egyik tagját, hogy közvetlenül és akadálytalanul átvegye a repülőgép parancsnokától a konzuli poggyászt vagy átadja azt a repülőgép parancsnokának.

14. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli munkatárs személye - az utóbbi hivatali kötelezettségei teljesítése körében - sérthetetlen. E rendelkezéssel összhangban nem lehet őket letartóztatni, vagy bármilyen más formában feltartóztatni. A fogadó állam köteles számukra megadni a kellő tiszteletet, és minden szükséges intézkedést megtenni, hogy személyük, szabadságuk vagy méltóságuk bármilyen megsértését megelőzze.

15. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő mentes a fogadó állam joghatósága alól, kivéve a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án, Bécsben elfogadott Szerződés 31. Cikke (1) bekezdésének a), b) és c) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseteket.

(2) A konzuli képviselet munkatársa a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi Bécsi Szerződés 29-35. Cikkeiben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezi, azzal a kivétellel, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 31. Cikke (1) bekezdésében meghatározott a fogadó állam joghatósága alá tartozó büntetőjogi, polgári és közigazgatási ügyekben mentessége nem terjed ki azokra a cselekményekre, amelyeket nem a hivatali kötelezettségei teljesítése során követett el.

(3) A konzuli tisztviselő, illetőleg a konzuli képviselet munkatársának családtagjai, amennyiben vele közös háztartásban élnek, olyan mértékben mentesek a fogadó állam joghatósága alól és olyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa.

(4) A küldő állam lemondhat a konzuli tisztviselő, a konzuli képviselet munkatársa és családtagjai joghatóság alóli mentességéről. A lemondásnak kifejezettnek kell lennie, s azt írásban kell megtenni.

A joghatóság alóli mentességről való lemondás polgári jogi és közigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott határozat végrehajtása alóli mentességről. Ehhez külön lemondásra van szükség.

(5) Ha az e cikk rendelkezései szerint a fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő nem köteles tanúvallomást tenni.

(2) A konzuli képviselet munkatársa nem köteles tanúvallomást tenni a hivatali kötelezettségével kapcsolatos kérdésekről.

(3) Amennyiben a konzuli tisztviselő vagy konzuli képviselet munkatársa tanúvallomást tesz, vele szemben a fogadó állam semmilyen kényszerítő intézkedést sem alkalmazhat. A tanúvallomás tételével összefüggő eljárás nem zavarhatja a konzuli képviselet munkáját.

(4) Az e cikkben foglaltak kiterjednek a konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa családtagjaira is, amennyiben vele közös háztartásban élnek és nem a fogadó állam állampolgárai.

17. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentesek a fogadó államban a fegyveres erőknél teljesítendő szolgálat, valamint bármilyen fajta kötelező közérdekű szolgálat alól.

18. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden olyan kötelezettség alól, amely a fogadó állam jogszabályai szerint a külföldiekre a nyilvántartásuk, a lakhatási vagy a letelepedési engedélyük, valamint a más hasonló jellegű kötelezettségeik tekintetében fennállnak.

19. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes bármilyen adó vagy hasonló illeték kivetése és behajtása alól:

- a kizárólag konzuli célokat szolgáló olyan földterületek, épületek és épületrészek tekintetében, ideértve a konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársának lakását is, amelynek a küldő állam vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy tulajdonában vannak, illetőleg bérli azokat;

- az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó megállapodás vagy más okirat tekintetében, ha a küldő állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

20. Cikk

A fogadó állam nem vet ki és nem hajt be semmilyen adót és illetéket a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában levő konzuli célokat szolgáló ingó vagyonra, vagy annak megszerzésével kapcsolatban, amit a küldő állam más esetben a jogszabályok alapján köteles lenne fizetni.

21. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa a fogadó államban mentes minden olyan adó vagy bármely ehhez hasonló jellegű illeték fizetése alól, amelyet a fogadó állam a hivatali kötelezettségek teljesítéséért kapott munkabérekre vet ki és von le.

22. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentes minden országos, regionális és helyi adó és illeték alól.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt mentességek nem vonatkoznak:

1. az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókra;

2. a fogadó állam területén levő személy tulajdonában álló ingatlanok után járó adókra és illetékekre, az Egyezmény 19. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

3. a fogadó állam által kirótt öröklési és tulajdonátruházási adókra és illetékekre;

4. a fogadó államban levő forrásból eredő magánjövedelem után járó adókra és illetékekre;

5. azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a jogügyletekre és az ezen jogügyleteket magukba foglaló vagy a jogügyleteket érintő okiratokra - ideértve az állami illetékeket is (mindenfajta bélyegilleték) - vetnek ki, vagy hajthatnak be, az Egyezmény 19. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

6. az igénybe vett szolgáltatások díjaira.

23. Cikk

(1) A fogadó állam az általa hozott törvények és rendeletek szerint engedélyezi a behozatalt, valamint a vám- és a hozzá kapcsolódó közterhek alól mentességet biztosít a raktározási, fuvar és hasonló szolgáltatások díjai kivételével:

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyaira,

b) olyan tárgyakra vonatkozóan, amelyek a konzuli tisztviselő, a konzuli képviselet munkatársa, illetőleg a velük közös háztartásban élő családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat is.

(2) A konzuli tisztviselő személyes poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy a poggyász olyan tárgyakat tartalmaz, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésében felsorolt mentességek, vagy amelyek törvényi behozatali vagy kiviteli, illetve közegészségügyi tilalom alá esnek. Az ilyen vámvizsgálatot a konzuli tisztviselő vagy az általa megbízott képviselő jelenlétében kell lefolytatni.

24. Cikk

Mindazok a személyek, akik számára ez az Egyezmény kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - a fogadó állam törvényeit és törvényes rendelkezéseit tiszteletben tartani, ideértve a közlekedési szabályok, valamint a gépkocsik biztosítására vonatkozó előírásokat is.

25. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa számára - hivatali kötelezettségeinek teljesítése érdekében - mozgási szabadságot kell biztosítani a konzuli kerületében, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam azon jogszabályaival, amelyek az egyes körzetekbe való beutazást állambiztonsági szempontból megtiltják vagy korlátozzák. A fogadó állam azonban minden esetben köteles lehetővé tenni, hogy a konzuli tisztviselő hivatali kötelezettségeit ellássa.

26. Cikk

(1) A jelen Egyezmény 16., 17., 18., 19., 21., 22., 23. Cikkének rendelkezései kiterjednek a konzuli tisztviselővel és a konzuli munkatárssal állandó jelleggel együtt élő családtagokra, amennyiben ez utóbbiak nem a fogadó állam állampolgárai vagy nem élnek állandó jelleggel a fogadó államban.

(2) A jelen Egyezmény 9. és 11. Cikkének, a 15. Cikk (1), (2), (3), (5) bekezdésének, valamint a 19., 21., 22., 23. Cikkének rendelkezései nem terjednek ki a konzuli tisztviselőre, a konzuli képviselet munkatársaira és családtagjaira, amennyiben ők a fogadó állam állampolgárai vagy állandó jelleggel a fogadó államban élnek.

IV. Fejezet

Konzuli feladatok

27. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő az e fejezetben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületén belül gyakorolhatja. Ezen kívül más konzuli feladatokat is elláthat, ha ezek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(2) Amennyiben a fogadó államban a küldő államnak nincs diplomáciai képviselete, a konzuli tisztviselő a fogadó állam beleegyezésével és anélkül, hogy ez konzuli minőségét érintené, megbízható diplomáciai feladatok végzésével. Az ilyen feladatok végzése nem jogosítja a konzuli tisztviselőt diplomáciai kiváltságokra és mentességekre.

(3) A konzuli tisztviselő, a fogadó állam értesítését követően, megbízható azzal, hogy a küldő államot bármilyen kormányközi szervezetnél képviselje. E tevékenysége során mindazokra a kiváltságokra és mentességekre jogosult, amelyeket a nemzetközi szokásjog vagy a nemzetközi szerződések az ilyen képviselőknek biztosítanak. A konzuli feladatok teljesítésével kapcsolatos tevékenysége körében azonban a konzuli tisztviselő nem jogosult szélesebb körű mentességre a joghatóság alól, mint amely a jelen Egyezmény alapján a konzuli tisztviselőt megilleti.

(4) A konzuli tisztviselő feladatai ellátása során írásban és szóban fordulhat a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz, beleértve a központi szervek képviseleteit is.

(5) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam jogszabályainak megfelelően konzuli díjakat szedni.

28. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületén belül:

1. védelmezni a küldő állam állampolgárainak jogait és érdekeit;

2. elősegíteni a küldő állam és a fogadó állam között a kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi, jogi, idegenforgalmi, környezetvédelmi, műszaki-tudományos, információs, kulturális és humanitárius kapcsolatok fejlesztését és más módon is hozzájárulni kapcsolataik fejlesztéséhez.

29. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult konzuli kerületében:

1. a küldő állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni;

2. a küldő állam jogszabályai szerint az állampolgársági ügyekben nyilatkozatokat felvenni;

3. a küldő állam állampolgárának születését vagy elhalálozását anyakönyvezni, illetőleg a születésről vagy elhalálozásról értesítést kapni;

4. közreműködni a házasságkötésnél és - ha a küldő állam joga megengedi - a házasság felbontásánál, feltéve, hogy mindkét személy a küldő állam állampolgára;

4. a küldő állam állampolgárának családi viszonyait érintő nyilatkozatot felvenni.

(2) A konzuli tisztviselő tájékoztatja a fogadó állam illetékes szerveit az e cikk (1) bekezdése 3. és 4. alpontjának megfelelően a konzuli képviseleten elvégzett anyakönyvi bejegyzésekről, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.

(3) Az e cikk (1) bekezdése 3. és 4. pontjában foglalt rendelkezések nem mentesítik az érintett személyeket az alól a kötelezettség alól, hogy a fogadó állam jogszabályaiban előírtaknak eleget tegyenek.

30. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

1. a küldő állam állampolgára részére útlevelet kiállítani és érvényteleníteni;

2. a küldő államba történő beutazásra jogosító úti okmányt kiadni, s abban a szükséges változásokat bejegyezni;

3. vízumot kiadni.

31. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult az alábbi cselekmények végzésére:

1. átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárának kérelmét;

2. írásba foglalja, hitelesíti és megőrzi a küldő állam állampolgárának végrendeletét;

3. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket és azok egyoldalú jogügyleteit, amennyiben e jogügyleteket a fogadó állam jogszabályai nem tiltják. A konzuli tisztviselő nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan jogügyletet, amely a fogadó államban levő ingatlanra vonatkozó dologi jogok alapítására vagy átruházására irányul;

4. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgára és a fogadó állam állampolgára között létrejött jogügyletet, ha az kizárólag a küldő állam területén fennálló érdekekre vonatkozik, vagy ennek az államnak a területén teljesítendő, feltéve, hogy az ilyen jogügyletet a fogadó állam jogszabályai nem tiltják;

5. hitelesíti a hivatalos iratokat, valamint ezeknek az iratoknak másolatát, kivonatát és fordítását;

6. hitelesíti a küldő állam állampolgárainak aláírását minden olyan iraton, amelynek tartalma nem ütközik a fogadó állam jogszabályaival;

7. megőrzésre átvesz a küldő állam állampolgáraitól, vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat, amennyiben ezt a fogadó állam jogszabályai nem tiltják;

8. a hatáskörébe tartozó egyéb olyan cselekményeket végez, amelyeket a fogadó állam jogszabályai nem tiltanak.

32. Cikk

A konzuli tisztviselő által az Egyezmény 31. Cikkének megfelelően kiállított, hitelesített vagy lefordított okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel rendelkeznek, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai, intézményei állították volna ki, hitelesítették vagy fordították volna le.

33. Cikk

A konzuli tisztviselő - ha erre a küldő állam jogszabályai felhatalmazzák - eljárhat örökbefogadási ügyekben, gyámot, illetőleg gondnokot rendelhet, az ilyen intézkedések rendjét szabályozó hatályban lévő egyezményekkel összhangban.

34. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőnek a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait az ilyen ügyek rendjét szabályozó hatályban lévő egyezmények rendelkezései határozzák meg.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselőt a küldő állam állampolgárának elhalálozásáról, és tájékoztatást adnak a hagyatékról, az örökösökről, a hagyományosokról és a végrendelet létezéséről.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselőt a fogadó államban megnyílt hagyatékról, ha az örökös vagy a hagyományos a küldő állam állampolgára. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az illetékes hatóságok arról szereznek tudomást, hogy a küldő állam állampolgárának javára harmadik állam területén nyílt meg hagyaték.

35. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van konzuli kerületében arra, hogy a fogadó állam hatóságai előtt a küldő állam olyan állampolgárát képviselje, aki távol van, vagy valamilyen fontos okból nincs abban a helyzetben, hogy jogait és érdekeit kellő időben megvédje. Ez a képviselet addig áll fenn, amíg a képviselt személy nem jelöli ki a meghatalmazottját, vagy saját maga nem látja el a jogainak és érdekeinek védelmét.

36. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő konzuli kerületében jogosult arra, hogy találkozzék és érintkezzék a küldő állam bármely állampolgárával, tanácsokat adjon neki, és bármilyen segítségben részesítse, ideértve szükség esetén a jogi segítségnyújtásra tett intézkedéseket is.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül, értesítik a küldő állam illetékes konzuli tisztviselőjét a küldő állam állampolgárának letartóztatásáról, őrizetbe vételéről vagy személyes szabadságának bármilyen egyéb módon történt korlátozásáról.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb a letartóztatást, őrizetbe vételt vagy a személyes szabadság egyéb korlátozást követően négy napon belül lehetővé teszik a konzuli tisztviselő számára, hogy a küldő állam letartóztatott vagy börtönbüntetését töltő állampolgárát meglátogassa vagy vele kapcsolatba lépjen. Az e bekezdésben foglalt jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban valósulnak meg, de az említett jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.

(4) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes konzuli képviseletet a küldő állam állampolgárait érintő súlyos balesetekről, gépjármű feltartóztatásról és szerencsétlenségekről.

37. Cikk

A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kellő időben értesítse a konzuli tisztviselőt a hatályban lévő jogszabályok módosításáról - ideértve a be- és kiutazás rendjét érintő jogszabályokat is -, amelyek a küldő állam állampolgárainak jogait vagy törvényes érdekeit érinthetik.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy a küldő állam hajóinak a fogadó állam kikötőiben, parti tengerén és belső vizein bármely támogatást és segítséget megadjon.

(2) A konzuli tisztviselő a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselővel, amint a hajónak a parttal való szabad érintkezését engedélyezték.

(3) A konzuli tisztviselő a fogadó állam illetékes hatóságaihoz segítségért fordulhat bármely kérdésben, amely a küldő állam hajóival, a hajók parancsnokával és személyzetével kapcsolatos feladataival összefügg.

39. Cikk

A konzuli tisztviselő konzuli kerületében jogosult arra, hogy:

1. a küldő állam hajóit ért bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldő állam hajójának parancsnokát és személyzetének tagjait meghallgassa, a hajóokmányokat ellenőrizze, tájékoztatást kapjon a hajó útirányáról és rendeltetési helyéről, elősegítse a hajónak a kikötőbe történő belépését, a kikötőben való tartózkodást, valamint a kikötő elhagyását anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

2. a hajó parancsnoka és a személyzet bármely tagja között keletkezett vitát megoldjon, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerződéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik és anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

3. a hajó parancsnokának vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetőleg hazatérése érdekében intézkedéseket tegyen;

4. a küldő állam jogszabályai által a hajókkal kapcsolatban előírt bármely nyilatkozatot vagy más okiratot átvegyen, kiállítson, illetőleg hitelesítsen.

40. Cikk

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő állam hajójának fedélzetén valamilyen kényszerítő intézkedést kíván tenni, vagy nyomozást akar folytatni, erről a fogadó állam hatósága tájékoztatja az illetékes konzuli tisztviselőt. A tájékoztatást az intézkedések megtétele előtt kell megadni, hogy a konzuli tisztviselő vagy képviselője jelen lehessen ezeknek az intézkedéseknek a megtételekor. Ha a konzuli tisztviselő vagy képviselője nem volt jelen, kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a történtekről teljes tájékoztatást adnak.

(2) E cikk (1) bekezdése arra az esetre is vonatkozik, amikor a kikötői hatóságok a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagját a parton hallgatják ki.

(3) E cikk rendelkezései nem alkalmazhatók a rendes vám-, útlevél- és egészségügyi ellenőrzésre, sem bármely olyan tevékenységre, amely a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történik.

41. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai lehetőség szerint minél előbb értesítik az illetékes konzuli tisztviselőt, ha a küldő állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül, vagy más szerencsétlenséget szenved, illetőleg ha a küldő állam állampolgárának tulajdonában levő bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy partjai közelében találnak, vagy ha az ennek az államnak a kikötőjébe kerül, ideértve azt az esetet is, ha e tárgy harmadik állam hajótörést szenvedett hajója rakományának volt a része. Az illetékes hatóságok tájékoztatják a konzuli tisztviselőt azokról az intézkedésekről is, amelyeket az emberek, a hajó, a hajórakomány, a hajó fedélzetén levő vagyontárgyak, a hajóhoz, valamint a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzuli tisztviselő az ilyen hajónak, illetőleg az utasoknak és a személyzet tagjainak bármely segítséget megadhat, és e célból a fogadó állam illetékes hatóságaitól segítséget kérhet. A konzuli tisztviselő megteheti az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket, intézkedhet továbbá a hajó megjavítása érdekében, vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.

(3) Ha a küldő állam hajótörést szenvedett hajóját, vagy bármely, a hajóhoz tartozó tárgyat a fogadó állam partján, illetőleg a partjai közelében megtalálják, vagy az a fogadó állam kikötőjébe kerül és sem a parancsnok, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajó biztosítói nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajót vagy tárgyat megőrizzék, illetőleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a hajó tulajdonosa nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni bármely olyan tárggyal kapcsolatban is, amely a hajó rakományához tartozik és a küldő állam természetes vagy jogi személyének tulajdonában van.

(4) Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam partján, partjai közelében vagy kikötőjében, amely harmadik állam hajótörést szenvedett hajójának rakományához tartozik, de a küldő állam természetes vagy jogi személyének a tulajdonában van - feltéve hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megőrzéséről gondoskodjanak, illetőleg hogy rendelkezzenek vele -, a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

42. Cikk

A 35-41. Cikkek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a repülőgépek esetében is.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

43. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni, és az, az erről szóló, írásban tett értesítések diplomáciai úton történt kicserélését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) Az Egyezmény még további hat hónapig hatályban marad, attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félnek írásban bejelenti az Egyezmény megszüntetésére irányuló szándékát.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült két példányban, magyar és ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. február 4-től kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére