1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1993. február 5-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1997. augusztus 19-én megtörtént, és a Megállapodás 1997. október 1-jén hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek),
attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a gazdasági együttműködést a két ország között,
törekedve arra, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások számára,
felismerve, hogy ezen beruházásoknak megállapodás alapján történő elősegítése és védelme hozzájárul az egyéni üzleti kezdeményezések ösztönzéséhez, és fokozza a két Állam gazdasági fellendülését,
megállapodtak a következőkben:
A Megállapodás szempontjából:
(1) A „beruházás” kifejezés, annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, amelynek a területén a beruházás megvalósul, jelent mindenfajta vagyoni értéket, amelyet az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén beruház, az utóbbi jogszabályainak megfelelően. Magában foglal különösen, de nem kizárólag:
a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb tulajdonjogot, úgymint jelzálog, kézizálogjog és más zálogjogok;
b) részvényeket, értékpapírokat és a társaságokban való érdekeltség bármely más formáját;
c) pénzre, valamint gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követelést; a kölcsönök csak akkor értendők ide, ha közvetlenül egy meghatározott beruházással kapcsolatosak;
d) szellemi tulajdonjogokat, ideértve különösen a szerzői jogokat, szabadalmakat, ipari mintákat, védjegyeket, kereskedelmi neveket, technikai eljárásokat, know-how-t és good-will-t;
e) törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására, ápolására, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A Megállapodás minden beruházásra alkalmazandó, akár a Megállapodás hatálybalépésének kelte előtt vagy az után jött létre, de a Megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók a hatálybalépés előtt keletkezett vitákra, követelésekre vagy nézeteltérésekre.
(2) A „beruházó” kifejezés jelent:
a) olyan természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai szerint;
b) olyan jogi személyt, ideértve a társaságokat, szervezeteket, társulásokat, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alapítottak, és székhelye ennek a Szerződő Félnek a területén van.
(3) A Megállapodás rendelkezései nem alkalmazandók az olyan természetes személyek által, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai, a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásokra, ha ezek a személyek a beruházás idején az utóbbi Szerződő Fél területén két évnél hosszabb ideje bírnak állandó lakhellyel, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy a beruházás külföldről történt erre a területre.
(4) A „jövedelem” kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget, úgymint nyereség, osztalék, kamat, jogdíj és más folyó jövedelem.
(5) A „terület” kifejezés jelenti mindegyik Szerződő Fél nemzeti területét, ideértve a nemzeti terület parti tengerének külső határával szomszédos olyan tengeri területeket, amelyek fölött az illető Szerződő Fél a nemzetközi joggal összhangban felségjogokat vagy joghatóságot gyakorolhat.
Mindegyik Szerződő Fél elősegíti területén a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.
(1) Mindegyik Szerződő Fél mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel azok irányítását, fenntartását, élvezetét vagy az azok feletti rendelkezést.
(2) Mindegyik Szerződő Fél, miután területén engedélyezte a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, teljes jogi védelmet nyújt ezekre a beruházásokra, és olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint amelyben saját beruházóinak vagy harmadik Államok beruházóinak beruházásait részesíti.
(3) Ha az egyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott szabadkereskedelmi övezetet, vámuniót, közös piacokat, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások, vagy az ilyen uniók vagy intézmények létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem lesz köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ezeket az előnyöket biztosítani.
(4) A jelen cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármelyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy harmadik Állammal szemben fennálló viszonosság alapján nyújtott.
(5) Az e cikk (2) bekezdésének rendelkezései ugyancsak nem értelmezhetők oly módon, hogy a másik Szerződő Fél beruházóira ki kell terjeszteni azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely az Argentin Köztársaság által Olaszországgal 1987. december 10-én és Spanyolországgal 1988. június 3-án kötött, koncessziós finanszírozást előirányzó kétoldalú együttműködésből származik.
(1) Egyik Szerződő Fél sem hozhat a másik Szerződő Fél beruházói által területén létesített beruházásokat érintő államosítási vagy kisajátítási vagy bármely más, azonos következményekkel járó intézkedést, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az intézkedést közérdekből hozták,
b) megkülönböztetés nélkül,
c) törvényes eljárás keretében,
d) az intézkedések azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás fizetés elrendelését előirányzó rendelkezésekkel párosulnak. Az ilyen kártalanítás összegének el kell érnie a kisajátítás alá eső beruházásnak azt a piaci értékét, amelyet az a kisajátítást vagy a küszöbönálló kisajátítás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt, magában kell foglalnia a kisajátítás napjától számított, szokásos kereskedelmi kulcs szerinti kamatot, késedelem nélkül fizetendő, ténylegesen átváltható és szabadon átutalható.
(2) Bármelyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés vagy zendülés következtében kárt szenvednek, ez utóbbi Szerződő Fél részéről a helyreállítás, kárpótlás vagy kártalanítás tekintetében olyan elbánásban részesülnek, amely nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházóknak vagy harmadik Állam beruházóinak nyújtott elbánás.
(1) Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a másik Szerződő Fél beruházói számára a beruházások és jövedelmek, és különösen az alábbiak tekintetében a korlátozás nélküli átutalást:
a) a beruházások fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges tőke és pótlólagos összegek;
b) haszon, nyereség, kamatok, osztalékok és más folyó jövedelmek;
c) a szabályos szerződésen alapuló, okmányokkal alátámasztott és egy bizonyos beruházással közvetlenül kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegek;
d) jogdíjak és egyéb díjak;
e) a beruházás teljes vagy részleges eladásából vagy felszámolásából származó bevételek;
f) a 4. Cikkben előirányzott kártalanítások.
(2) Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerződő Fél által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek területén a beruházás létrejött; ezek az eljárási szabályok nem csorbíthatják az átutaláshoz való jog fennálltát.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél vagy az egyik Szerződő Fél ügynöksége fizetést teljesít saját beruházójának garancia vagy a kárpótlás olyan más formája alapján, amelyet egy beruházással kapcsolatban nyújtott, a másik Szerződő Fél elismeri az átutalást és az ilyen beruházás tekintetében gyakorolt bármely jogot vagy jogosultságot. A jogutódlás következtében megszerzett jog vagy követelés nem lehet nagyobb, mint a beruházó eredeti joga vagy követelése.
(2) A fenti (1) bekezdésben meghatározott jogutódlás esetén a beruházó nem érvényesíthet követelést anélkül, hogy a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége erre fel ne hatalmazná.
Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenően, vagy az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti bármilyen megállapodás olyan általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítik, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.
Bármely Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás értelmezését és alkalmazását érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Fél az ilyen tanácskozásokkal kapcsolatban kellő megértést tanúsít, és azokra megfelelő alkalmat nyújt.
(1) A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik.
(2) Amennyiben a Szerződő Felek közötti vitát a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerült így rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik.
(3) Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. E két tag azután megválaszthatja egy harmadik állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a választottbíróság elnökének jelölnek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésétől számított két hónapon belül kell kijelölni.
(4) Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében megjelölt határidőkön belül a szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél – egyéb megállapodás hiányában – felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha az említett feladatának ellátásában egyébként akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.
(5) A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen határozat mindkét Szerződő Félre kötelező. Mindegyik Szerződő Fél viseli választottbírósági tagjának, valamint választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit, az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság határozatában úgy rendelkezhet, hogy a két Szerződő Fél egyike a költségeket nagyobb arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
(1) A jelen Megállapodás keretei között az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között keletkezett beruházási vitát lehetőség szerint békés úton kell rendezni.
(2) Amennyiben a vitát nem sikerült így rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél a vitát megkezdte, azt a beruházó kérésére előterjeszthetik, vagy
– annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek területén a beruházást létesítették, vagy
– a (3) bekezdés rendelkezései szerint nemzetközi választottbírósághoz.
Ha egy beruházó a vitát előterjesztette annak a Szerződő Félnek előbb említett bíróságához, ahol a beruházást létesítették, vagy nemzetközi választottbírósághoz, úgy ez a választás végleges.
(3) Nemzetközi választottbíróság esetében a vitát a beruházó választása szerint előterjesztik, vagy
– a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezménnyel létesített Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél az Egyezmény tagja. Ha ez a rendelkezés nem teljesül, úgy mindegyik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a vitát választottbírósági döntésre terjesszék elő az ICSID Békéltetési, Választottbíráskodási és Ténymegállapító Eljárások Intézéséről szóló Kiegészítő Kedvezményes Lehetőséggel kapcsolatos szabályzatának keretében, vagy
– az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbíráskodási szabályaival összhangban esetről esetre felállított választottbírósághoz.
(4) A választottbíróság a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a vitában részt vevő Szerződő Fél jogszabályaival – ideértve az ellentmondó törvényekre vonatkozó szabályait –, az ilyen beruházással kapcsolatban kötött külön megállapodás feltételeivel és a nemzetközi jog idevonatkozó elveivel összhangban határoz.
(5) A választottbírósági határozatok a vitában álló felekre nézve véglegesek és kötelezőek. Mindegyik Szerződő Fél a jogszabályainak megfelelően végrehajtja azokat.
(1) A Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás attól a naptól számított tizenkét hónap lejártáig marad hatályban, amelyen bármelyik Szerződő Fél írásban értesíti a másik Szerződő Felet arról az elhatározásáról, hogy a Megállapodást felmondja.
(2) A Megállapodás felmondásáról szóló értesítés hatálybalépésének időpontja előtt létesített beruházások tekintetében az 1–10. Cikkek rendelkezései az ettől az időponttól számított további tizenöt éves időszakra hatályban maradnak.
Készült Budapesten, 1993. február hó 5-én, két eredeti példányban, magyar, spanyol és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Mindazonáltal a rendelkezések értelmezésében való eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.
(Aláírások)”
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 1997. október 1-jétől kell alkalmazni.
