Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a növényvédő mérnökök és növényorvosok – az önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete – bekapcsolódjon a növényvédelmi feladatok ellátásába, szervezze és intézze a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, támogatást nyújtson a szakmai kar részére, hogy társadalmi szerepüknek és súlyuknak megfelelően hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés szakszerű folytatásához, elismeri a növényvédő mérnöki és növényorvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz, és ennek érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki–Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) a növényvédő mérnökök–növényorvosok közfeladatokat ellátó szakmai és önkormányzati köztestülete.
(2) A Kamara feladatait:
a) * a vármegyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint, a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve (2) bekezdésben meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat.
(4) A Kamara országos szervezete és területi szervezetei jogi személyek.
(5) A területi szervezet elnevezésben utalni kell annak működési területére.
(6) *
(7) Az országos szervezet székhelye: Budapest.
2. § (1) A Kamara a növényvédő mérnöki–növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli a növényvédő mérnöki–növényorvosi kart és védi azt a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben.
(2) A Kamara ellátja azokat a közfeladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(3) A Kamara az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:
a) megalkotja Alapszabályát, illetve a növényvédelmi tevékenység etikai szabályait, valamint a fegyelmi szabályzatot;
b) véleményezi a növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazási engedély, illetve a növényvédelmi szolgáltatói és szaktanácsadói vállalkozói engedély kiadását;
c) * nyilvántartást vezet a növényvédelmi szolgáltatói és növényvédő szer kereskedelmi tevékenységet folytatókról, és ezeket az adatokat folyamatosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátja;
d) * eljárást kezdeményez a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a növényvédelmi tevékenységet – beleértve a kereskedelmet is – jogosultság nélkül, illetve szakszerűtlenül végzők ellen;
e) szervezi a növényvédő szert használó mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését;
f) * előrejelzést végezhet a járványok és gradációk kialakulásának megelőzése érdekében, amelyet helyileg hasznosíthat a termelők érdekében, valamint az ilyen adatok feldolgozásában együttműködik a feladatkör szerint érintett hatósággal;
g) a Kamara tagjairól névjegyzéket vezet és erről szükség szerint statisztikai adatokat szolgáltat;
h) közreműködik a növényvédelemmel és a növényvédő mérnökök–növényorvosok tevékenységével kapcsolatos jogszabály előkészítésében;
i) egyeztető eljárást folytat a Kamara tagjai között a szakmai tevékenység gyakorlásával összefüggő esetleges vitás szakmai, illetve etikai kérdésekben;
j) elősegíti a növényvédelmi-növényorvosi szakmai tevékenység magasabb szintű végzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását; megszervezi a kötelező szakmai továbbképzést és arról nyilvántartást vezet;
k) véleményezi, a felsőoktatási intézményekkel együttműködve, a növényvédő mérnök, okleveles növényvédő mérnöki és okleveles növényorvosi képzés, szakképzés, valamint továbbképzés képesítési követelményrendszerét;
l) belföldi és külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;
m) * együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a növényvédő mérnöki–növényorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, karantén és járványveszély esetén, valamint jelentős agrokémiai eredetű környezetszennyezés esetén, tagjain keresztül tevékenyen aktívan közreműködik a veszély elhárításában;
n) folyamatosan végzi a szakmai információk gyűjtését és terjesztését, valamint a közhasznú információk továbbítását;
o) kitüntetés adományozását kezdeményezi;
p) * a növényvédelmi szakterületen dönt a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szakértői működéshez benyújtott kérelmekről és kiállítja a szakértői engedélyeket;
q) * a növényvédelmi szakértői tevékenységet folytatókról – azok személyes adatait is tartalmazó – nyilvántartást vezet, és névjegyzéküket évente közzéteszi;
r) * ajánlást ad ki a növényorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső határára vonatkozóan.
(4) * A (3) bekezdés c) és q) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja nevét, állampolgárságot, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím);
b) * jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).
(5) * A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el
a) a tagfelvétellel és a kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárása,
b) a 2. § (3) bekezdés c), p) és q) pontja szerinti eljárása
során.
(5a) * Az eljárást első fokon a területi szervezet folytatja le. A területi szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az országos szervezet jogosult.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve kiadmányozási jog felhatalmazottja csak olyan személy lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek kinevezhető lenne. A kiadmányozási jog felhatalmazottjára és az ügyintézőre a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
2/A. § *
2/B. § * (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni – az igazságügyi szakértő kivételével – köteles a Kamarának a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A Kamara által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
2/C. § * A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.
3. § (1) * Valamennyi vármegyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működhetnek, ha létszámuk a 20 főt eléri.
(2) A területi szervezet ellátja a jogszabályban és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A területi szervezeten belül az Alapszabály szerint a területi szervezet költségvetéséből működtetett helyi csoportok alapíthatók.
4. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult területi közgyűlés.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több, mint ötven százaléka jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.
(3) A közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több, mint ötven százalékának egyetértő szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A területi vezetőségnek a képviseleti szervet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a közgyűlés kötelező összehívásának egyéb eseteit is megállapítja.
5. § (1) A közgyűlés alakuló ülésén az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új területi vezetőség megválasztásáig látja el feladatait. Ennek létszáma 20 tagonként 1 fő.
(2) A vezetőségbe tisztségviselőként elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt és – az Alapszabályban meghatározott számú – vezetőségi tagot kell választani.
(3) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az Alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
(4) Az Alapszabály a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más tisztségviselő választását is kötelezővé teheti.
(5) A vezetőség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 4. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
6. § A területi szervezet képviseleti szerve – az Alapszabályban meghatározottak szerint – legalább három tagból álló etikai-fegyelmi bizottságot választ. Az etikai-fegyelmi bizottságot, valamint a bizottság élére tisztségviselőként elnököt az alakuló ülésen kell megválasztani.
7. § A 4–6. §-okban megjelölt szerveken kívüli további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.
8. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.
(2) A Kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezet választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek az Alapszabályban foglaltakon túl kizárólagos hatáskörébe tartozik a Kamara:
a) Alapszabályának, illetve etikai-fegyelmi szabályzatának a megalkotása és módosítása;
b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai-fegyelmi bizottság és felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása;
c) országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása;
d) az éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak (zárszámadás) elfogadása;
e) a kamarai tagsági díj bevételének a területi szervezet és országos szervezet közötti megosztása arányának elfogadása.
(3) A Kamara hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amit a törvény vagy az Alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.
(4) A küldöttközgyűlés tagjai:
a) minden területi szervezet tagjai által delegált öt fő – négy évre megválasztva – szavazati joggal; továbbá
b) az Alapszabályban meghatározott kamarai országos tisztségviselők.
(5) A küldöttközgyűlés összehívására a 4. § (4) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi vezetőség alatt az elnökséget, a területi szervezet tagjai alatt a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.
(6) A küldöttközgyűlés határozatképességére, a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) A küldöttközgyűlés nem személyi jellegű, vagyoni, szakmai határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több, mint ötven százalékának egyetértő nyílt szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
(2) Az országos szervezet ügyintéző szervei:
a) az elnökség,
b) a felügyelő bizottság,
c) az etikai-fegyelmi bizottság.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály egyéb ügyintéző vagy más szerv létrehozásáról is rendelkezhet.
10. § (1) Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a főtitkár, valamint az Alapszabály szerinti számban megválasztott további tagok.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a küldöttközgyűlés ülésének összehívása;
b) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;
c) a 2. §-ban szabályozott véleményezési jog gyakorlása;
d) jogszabály alapján, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(3) A 2. §-ban szabályozott véleményezési jog gyakorlását, valamint a 10. § (2) bekezdésében megjelölt, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának módjára utasítást adhat.
(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának egyéb eseteit is meghatározhatja.
(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (2)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(6) A Kamara országos tisztségviselői az elnökség (1) bekezdésében meghatározott tagjain kívül az országos etikai-fegyelmi bizottság, a felügyelő bizottság, valamint az Alapszabály szerint szervezett egyéb állandó bizottságok elnökei.
(7) Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén – az Alapszabályban meghatározott körben – az alelnök képviseli.
(8) A főtitkár az Alapszabályban meghatározott körben képviseli az országos szervezetet, továbbá ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.
11. § (1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetve a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az Alapszabályból meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.
(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat és az ellenőrzés rendjét az Alapszabály határozza meg.
(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben meghatározott etikai-fegyelmi eljárás lefolytatásán kívül megalkotja az etikai szabályokat, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
12. § (1) * A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselők, illetve az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása – a 14. §-ra is figyelemmel – az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának napján szűnik meg.
(3) Ha a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv – a (4) bekezdésre és a 14. § (3) bekezdésre is figyelemmel – a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
13. § (1) * Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban kormányzati szolgálati jogviszonyban áll vagy politikai pártban tisztséget tölt be.
(2) Kamarai tisztségviselő azonos kamarai szervezetben egyéb tisztséget nem tölthet be. Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(3) * A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztástól számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választásra jogosult testületet 8 napon belül tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg ha azt az érintett választásra jogosulttal azonos szintű, vagy az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetve felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választásra jogosult szerv határoz.
(6) Az Alapszabály az (1)–(3) bekezdésében meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
14. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik:
a) lemondásával,
b) visszahívásával,
c) kamarai tagságának megszűnésével,
d) az összeférhetetlenség megállapításával,
e) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak tíz százaléka, illetőleg a felügyelő bizottság kezdeményezheti írásban indokolva.
(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta. Ha a döntésre a küldött közgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 45 napon belül, egyéb döntésre jogosult kamarai szervezet 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
15. § (1) * A Kamara tagja az lehet, aki
a) magyar felsőoktatási intézményben felsőfokú növényvédelmi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett növényvédelmi diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították;
b) Magyarország területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat és folytatni kíván;
c) az Alapszabályban meghatározott kamarai tagdíjat megfizeti; továbbá
d) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni.
(3) Nem vehető fel a Kamarába:
a) akinél olyan – a 18. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében meghatározott – ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a Kamarából ki kellene zárni, valamint a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig, azt akit a Kamarából a 19. § (3) bekezdése alapján zártak ki;
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit a jogszabály, illetőleg a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglalt etikai szabályok a növényvédelmi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig;
c) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll;
d) * aki büntetett előéletű;
e) * aki a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
15/A. § * (1) A növényvédő mérnök-növényorvos a tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a növényvédő mérnök-növényorvos tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) * a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagfelvétele iránti eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig vagy
b) * a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig
kezeli.
16. § (1) Magyarország területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet – a jogszabályban meghatározott feltételeken túlmenően – az folytathat, aki a Kamara tagja; kivéve a (2) bekezdésben megjelölt személyeket.
(2) * A kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek – ha kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet – a kamarai tagságot önként vállalhatják.
17. § (1) A növényvédő mérnök–növényorvos a Kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye szerinti illetékes, vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.
(2) * Az a növényvédő mérnök-növényorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét. A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is.
(3) * Ha a Kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt, valamint egyéb jogosító igazolásokat.
(4) * A tagfelvételt elutasító határozatot a határozat meghozatalától számított öt napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni.
(5) *
18. § (1) A területi szervezet felfüggesztheti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:
a) aki azt kéri;
b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára;
c) * akit a bíróság jogerős ügydöntő határozattal a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól határozott időre eltiltott, a foglalkozástól eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;
d) aki a jogszabályban meghatározott időközönként kötelezően előírt, szervezett szakmai továbbképző tanfolyamon nem vesz részt, illetve az eredményes részvételt nem tudja igazolni.
(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3) * Az (1) bekezdés a) és d) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállíthatja, a b) és c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a bíróság jogerős ügydöntő határozatában, illetve a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll, ha azt a tag kérelmezi.
19. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) tagsági viszonyáról lemondott;
b) már nem felel meg a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételnek;
c) a 26. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő jogerős kizárás fegyelmi büntetésben részesült;
d) aki két hónapot meghaladóan felszólítás ellenére nem fizet tagdíjat és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt, illetve haladékot nem kapott.
(2) Ki kell zárni a Kamarából azt, akit
a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;
b) * a bíróság jogerős ügydöntő határozattal a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott.
(3) Kizárható a Kamarából az, aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el.
(4) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet határoz a tagsági viszony megszüntetéséről.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra – a 27. §-ra is figyelemmel – a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(6) Azt a növényvédő mérnököt–növényorvost, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveheti a Kamara tagjai közé.
(7) * Az a növényvédő mérnök–növényorvos, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján megszüntették, kérelmére a Kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn.
(8) Az, akit a (3) bekezdésben meghatározott okból zártak ki a Kamarából, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a Kamarába nem vehető fel.
(9) * A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést, illetve határozatot meg kell küldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, valamint az érintett személyek munkáltatójának.
19/A. § * (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kamara ellenőrzi azt is, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) A Kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.
20. § (1) A tag joga, hogy
a) szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet közgyűlésén;
b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a Kamara bármely szervében;
c) igénybe vegye a Kamara által nyújtott szolgáltatásokat;
d) a Kamara jogsértő testületi határozatának az országos szervezet felügyelő bizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezze.
(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.
(3) A tag kötelezettsége, hogy
a) fizesse a Kamara által megállapított tagdíjat;
b) megtartsa a Kamara Alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglaltakat, továbbá
c) tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.
(4) * A közigazgatási pert az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának közlésétől számított harminc napon belül kell megindítani.
21. § (1) E törvény alkalmazásában
a) növényvédő mérnök–növényorvosi foglalkozás szabályainak vétkes megszegése fegyelmi vétségnek;
b) a Kamara etikai fegyelmi szabályzatába foglalt etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt vagy súlyos esetben fegyelmi vétségnek
minősül.
(2) Az eljárás során a tag részvételét és védekezését egyaránt biztosítani kell, a cél mindenkor a megrendelők védelmén túl a tisztességes mérnöki munka védelme. A fegyelmi eljárás szabályait az Alapszabály tartalmazza.
22. § (1) A kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót vagy a megbízót (a továbbiakban: munkáltató) írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedésről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely – véleménye szerint – a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.
(3) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a továbbiakban a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyekre irányadó szabályok szerint jár el. Amennyiben a munkáltató nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott a kamarai taggal szemben, a 26. § (1) bekezdés c)–d) pontjaiban szereplő fegyelmi büntetések nem alkalmazhatóak.
23. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló növényvédő mérnökök–növényorvosok esetében a fegyelmi jogkört első fokon a területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai-fegyelmi bizottság) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindítástól 30 napon belül le kell folytatni.
(3) A fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha azt az első fokú etikai-fegyelmi bizottság a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónapon belül nem indította meg, vagy ha a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(4) * Ha az adott ügyben büntetőeljárás is indul, a hat hónapos határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.
(4a) * Ha az adott ügyben szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.
(5) * A bíróság határozatát a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát a határozathozatalt követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
(5a) * A szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
24. § (1) Az első fokú etikai-fegyelmi bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint megküldi az érintett kamarai tagnak, munkáltatójának, illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének.
(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai-fegyelmi bizottsághoz.
(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt a fegyelmi felelősség tárgyában. A határozatot az (1) bekezdés szerinti módon meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai-fegyelmi bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.
(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kamara országos etikai-fegyelmi bizottsága által hozott határozatra a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
25. § (1) Az első- és másodfokú fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított növényvédő mérnök–növényorvos, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező személy meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai-fegyelmi bizottság a bizonyítás egyéb eszközének igénybevételéről is határozhat.
(2) A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. A másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az első fokú eljárásban közreműködött.
26. § (1) Kiszabható fegyelmi büntetések:
a) a megrovás,
b) a pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér tízszereséig terjedhet,
c) a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
d) a kizárás.
(2) Az első és másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság határozatát a fegyelmi felelősség tárgyában, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szereplő fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel, a c) pontokban meghatározott fegyelmi büntetések kiszabását, valamint a kizárás büntetés 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza.
27. § A 19. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az első fokú etikai-fegyelmi bizottság a kizárásról bármely kamarai tag vonatkozásában fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határoz.
28. § (1) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha azt maga a növényvédő mérnök–növényorvos kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(2) Az etikai eljárás a fegyelmi eljárásra irányadó szabályokat a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az etikai eljárást valamennyi növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytató növényvédő mérnökkel–növényorvossal szemben a Kamara területileg illetékes etikai-fegyelmi bizottságai folytatják le.
(4) Etikai ügyben csak figyelmeztetés büntetés alkalmazható, melyről az etikai-fegyelmi bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A jogerőssé váló, marasztaló határozatot hozó etikai-fegyelmi bizottság dönt a határozatnak az Alapszabálynak meghatározott módon való közzétételéről.
(5) Az etikai eljárás során a 24. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
29. § (1) * A Kamara törvényességi felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén – határidő kitűzésével – a miniszter felhívja a kamarai szervezetet a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamarai szerv a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedésről vagy egyet nem értéséről tájékoztatja a minisztert.
(4) *
30. § (1) A Kamara a működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíjból,
b) egyéb díjbevételekből, illetőleg támogatásokból,
c) az egyes – a Kamara célkitűzéseitől nem eltérő – gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,
d) az általa átvett állami feladatok ellátásához, a központi költségvetésből nyújtott támogatásból
fedezi.
(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(3) * Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól átvett feladatnak minősül a 2. § (3) bekezdés e), f), j), m), n) pontja szerinti feladat, melynek pénzügyi fedezetét a központi költségvetésben kiemelt előirányzatként kell biztosítani.
(4) Az állam a miniszter útján a Kamara megalakulását, illetőleg működését a (3) bekezdésben foglaltakon túl helyiségek használatának lehetőségével is támogatja.
31. § *
32. § (1) Az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelöltállításra nyílt ajánlással a területi szervezet valamennyi tagja jogosult.
(2) A kamarai tag valamennyi, (1) bekezdés szerinti képviseleti szervben legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.
(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott képviseleti szerv vonatkozásában.
(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a tagok legalább tíz százaléka az adott képviseleti szervbe küldöttként jelölt, és a tag a jelölést elfogadja.
(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet az alakuló közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet.
(6) A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és – ha további ajánlást nem kapott – az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.
(7) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket képviseleti szervenként összeállított jelölőlistákra veszi.
(8) A választás titkosan, a (7) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik.
(9) Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak.
33. § (1) A területi szervezet valamennyi tagja jogosult választásra és megválasztható.
(2) Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe történő küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.
34. § (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha azon a területi szervezet tagjainak több, mint a fele érvényes szavazatot nem adott le.
35. § (1) A 34. §-ban meghatározott esetekben a választást 8 napon belül meg kell ismételni. Ismételt választást csak azon képviseleti szervbe történő küldöttválasztással kapcsolatban kell tartani, amely során az eredménytelenség, illetőleg az érvénytelenség oka fennáll.
(2) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő ismételt választás során annyi küldöttet kell választani, ahány küldötthely betöltésére nem került sor a megelőző választás eredményeként.
(3) Az ismételt választást követően azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg.
(4) Az ismételt választás során a 34. §-ban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
36. § (1) A tisztségviselőket a választásokra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelen lévő tagok legalább tíz százaléka jelöltként elfogad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el.
(3) Az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának jelölésére (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának annyi jelölt állítható vagy fogadható el, ahány oda megválasztható.
37. § (1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább húsz százalékát megszerezte.
(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.
(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, a négy legtöbb szavazatot megszerzett jelölt indulhat a megismételt választásban.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
(5) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának területi szervezet ügyintéző szervezet esetén 3 tagot, országos ügyintéző szerv esetén 5 tagot kell megválasztani.
38. § (1) A Kamara feladataira, szervezetére és működésére, a küldöttek, tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály állapítja meg.
(2) A kamarai választás titkos.
39. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2)–(3) *
(4) A törvény hatálybalépésekor működő Növényvédő Mérnökök Országos Szövetsége, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak egy részét adó- és illetékmentesen, ingyenesen átruházhatják a Kamarára.
(5) * Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
b) * a növényvédelmi szakértői tevékenységre jogosító bejelentés rendjét,
c) a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
d) * – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a növényvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.
