A jogszabály mai napon ( 2019.01.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet

az úszólétesítmények lajstromozásáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt lajstromban kell nyilvántartani. Egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani.

(2) *  A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és - a 3. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a jogi szempontból jelentős tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes személyeknek, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek, a külföldiek magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), a statisztikai számjellel rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is.

(3) A magyar lajstromban szereplő úszólétesítmény jogosult a magyar lobogó viselésére.

2. § (1) *  Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.

(2) * 

(3) A lajstromozó hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok hiteles másolatait a bejegyzés iránti kérelemmel, megkeresésekkel, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett más iratokkal együtt, egyéb irataitól elkülönítetten tartja nyilván.

(4) *  A lajstromozási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hajózási hatósági eljárások díjairól szóló jogszabály állapítja meg.

3. § (1) A tengeri és belvízi kishajókat, továbbá a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván.

(2) A révhajót és a révcsónakot a lajstromozó hatóság a kompok lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván.

(3) Folyam-tengeri hajó és hajón szállítható bárka a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy lajstromba jegyezhető be. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.

(4) Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe jegyezhető be. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.

(5) *  A motoros vízi sporteszköz esetében a lajstromba a hajózási hatóság az úszólétesítményhez kapcsolódó jogként a tulajdonjog és az üzembentartói jog kivételével jogot nem jegyez be és jogilag jelentős tényt nem jegyez fel.

4. § *  (1) * 

(2) A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság - ha a cégnyilvántartás ezt nem tartalmazza - megkövetelheti a társasági szerződés, illetve az alapító okirat bemutatását is.

II. Fejezet

A LAJSTROMOZÁS ELVEI

A lajstrom nyilvánossága

5. § (1) A lajstrom tulajdoni lapjának tartalma a Vkt. 10. § (2) bekezdésében foglalt korlátokkal ismerhető meg; azt bárki megtekintheti és arról a törvény szerinti korlátokkal feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,

c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik a lajstrom szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg a jogosult, illetőleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma.

6. § * 

Kérelemhez kötöttség

7. § (1) A jogok és a jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló lajstromozási eljárás - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a lajstromba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl.

(2) *  A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az arról szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben vagy hatósági megkeresésben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki.

Okirat elve

8. § *  A lajstromban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

Rangsor

9. § (1) *  A lajstromban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem vagy hatósági megkeresés beérkezésének időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján a lajstrom tulajdoni lapjára - legfeljebb egyévi időtartamra - e rendeletben meghatározott módon feljegyezhető.

(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.

III. Fejezet

A LAJSTROMOZÁS RENDSZERE

Az úszólétesítmény azonosító adatai

10. § (1) A lajstrom - a (8) bekezdésben foglalt motoros vízi sporteszközt kivéve - az úszólétesítmény következő azonosító adatait tartalmazza: * 

a) az úszólétesítmény nevét vagy betű- és számjelét;

b) a hajózási körzetet;

c) az úszólétesítmény korábbi nevét vagy szám- és betűjelét, ha ilyen volt „ex” jelöléssel;

d) *  az úszólétesítmény típusát (fajtáját, jellegét);

e) a hajótest anyagát;

f) a főgép típusát és teljesítményét, kW-ban;

g) vízrebocsátás helyét és évét;

h) az építő nevét és székhelyét (telephelyét);

i) a főgép gyártásának évét és helyét;

j) az úszólétesítmény főméreteit, méterben;

k) a személyzet legkisebb engedélyezett létszámát, tengeri nagyhajó esetén a parancsnok nélkül.

(2) A lajstrom tengeri nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:

a) a hajó hívójelét és nemzetközi azonosító számát * ;

b) a hajó bruttó és nettó űrtartalmát, m3-ben;

c) a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését.

(3) A lajstrom belvízi nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:

a) áruszállító hajónál a hordképességet, tonnában;

b) vízkiszorítást teljes terhelésnél, m3-ben;

c) osztályozásra kötelezett hajónál a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését.

(4) A lajstrom kishajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:

a) a befogadható személyek számát;

b) a vízkiszorítást;

c) vitorlás kishajónál a névleges vitorlafelületet, m2-ben;

d) sorozatgyártású kishajónál és motornál a sorozatszámot.

(5) Vitorlás kishajónál a kishajó hajtására használt segédmotort a főgéppel azonosan kell bejegyezni.

(6) A lajstromnak személyhajónál, kompnál és révcsónaknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az utas-befogadóképességet is tartalmazni kell.

(7) A lajstromnak úszómunkagépnél az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a teherbírást, illetve a teljesítményt is tartalmazni kell.

(8) *  A lajstrom a motoros vízi sporteszköz esetében a következő adatokat tartalmazza:

a) betű- és számjelét,

b) típusát,

c) a test anyagát,

d) a főgép típusát és teljesítményét kW-ban,

e) az építő nevét és székhelyét (telephelyét),

f) fő méreteit (hosszát és szélességét) méterben,

g) a befogadható személyek számát,

h) a test azonosítószámát (Hull ID number).

A jogosultak azonosító adatai

11. § (1) *  Az úszólétesítmények lajstromozása során a természetes személy azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát kell használni. A gazdálkodó szervezetek és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni.

(2) A jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem benyújtásakor köteles a lajstromozó hatóság részére igazolni.

A lajstromba feljegyezhető tények

12. § *  (1) A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás,

3. a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem,

4. bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,

5. bejegyzés iránti kérelem elutasítása,

6. az eljárás felfüggesztésének a ténye,

7. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

8. a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom,

9. árverés kitűzése,

10. zárlat, zár alá vétel, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

11. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

12. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

13. ranghely megváltoztatása,

14. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

15. zálogjogosulti bizományos kijelölése, a kijelölés visszavonása,

16. *  a jogosult természetes személy által kezdeményezett adósságrendezési eljárás.

(2) *  Az (1) bekezdés 1-6. és 16. pontjában említett tények feljegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként fűződő joghatásokat nem érinti. Az (1) bekezdés 7-15. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

A tulajdoni lap és részei

13. § (1) A lajstromban minden úszólétesítményt külön tulajdoni lapon (1. számú melléklet) kell nyilvántartani. A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzékét (2. számú melléklet) a tulajdoni lapok sorszámának és a törlés időpontjának feltüntetésével a lajstrom első része tartalmazza.

(2) A tulajdoni lap három részből áll:

a) I. része az úszólétesítmény azonosító adatait,

b) II. része az úszólétesítményhez kapcsolódó tulajdonjogot, üzembentartói jogot, valamint annak jogosultját,

c) III. része az úszólétesítményhez kapcsolódó egyéb jogokat, jogilag jelentős tényeket, illetve azok jogosultját tartalmazza.

(3) Gépi adatfeldolgozású lajstromozás esetén a lajstromozó hatóság az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott adatokat rögzíti.

Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon

14. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(4) A jog vagy tény bejegyzésével, feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.

IV. Fejezet

A LAJSTROMBA BEJEGYEZHETŐ JOGOK

Tulajdonjog

15. § (1) Tulajdonjogot az egész úszólétesítményre, több tulajdonos esetén az úszólétesítmény eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész úszólétesítményre vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész úszólétesítményhez viszonyított hányadát kell feltüntetni.

(3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

(4) *  Az állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját.

Üzembentartói jog

16. § (1) Az üzembentartói jogot akkor kell bejegyezni, ha az elválik a tulajdonjogtól.

(2) Üzembentartói jogot a tulajdonos (tulajdonostársak) egyetértésével az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni a jogosult javára.

(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni az üzembentartói jog jogcímét és időtartamát is.

Bérleti jog

17. § (1) A jogosult javára a bérleti jogot az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni.

(2) Ha a bérleti jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

Jelzálogjog

18. § (1) Az úszólétesítményt terhelő jelzálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) A jelzálogjog bejegyzésében fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál.

(3) A követelést összegszerűen, a követelés pénznemében kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha a jelzáloggal biztosított követelés kamatozó, a kamat mértékét is meg kell jelölni a bejegyzésben.

(4) A kielégítési jog megnyíltának feltételeit a bejegyzésben fel kell tüntetni, vagy pedig - amennyiben az erre vonatkozó okiratot a lajstromozó hatóságnál letétbe helyezték - arra a bejegyzésben utalni kell.

(5) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott úszólétesítményekre kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

19. § * 

Haszonélvezeti jog

20. § (1) Haszonélvezeti jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Szerződés alapján a haszonélvezet azzal keletkezik, ha a haszonélvezeti jogot a lajstromba bejegyzik.

(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt is, ha a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog” elnevezéssel kell megjelölni.

(4) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

Elő- és visszavásárlási jog

21. § (1) Elővásárlási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) Visszavásárlási jogot a jogosult által elidegenített tulajdonra (tulajdonrészre) - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni.

(3) Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Vételi és eladási jog * 

22. § *  (1) A vételi és az eladási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2) A vételi és az eladási jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények feljegyzését.

(3) A vételi és az eladási jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.

(4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

(5) Az eladási jog gyakorlása esetén az eladási jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény eladására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

(6) Ha a vételi vagy az eladási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

Végrehajtási jog

23. § (1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet a lajstromba bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.

(2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott úszólétesítményre kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását).

V. Fejezet

A LAJSTROMBA FELJEGYEZHETŐ TÉNYEK

Felszámolási eljárás, végelszámolás

24. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további feljegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők.

Tulajdoni korlátozás

25. § (1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény a lajstrom adataiból egyébként kitűnik.

(2) Ha az úszólétesítményre bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, azt követően csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

Fellebbezés

26. § A lajstromozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

Bírósági felülvizsgálati kérelem * 

27. § *  A bejegyzésről, feljegyzésről, változásvezetésről szóló határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtásáról szóló feljegyzésben a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illetőleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

Elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom * 

28. § *  (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint az elidegenítési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára.

(2) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját.

(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint elidegenítési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.

(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint elidegenítési tilalmat az örökhagyóval szerződő javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerződéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadára.

Árverés

29. § (1) Az árverés kitűzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.

(2) Az árverés sikertelenségének tényét a lajstromozó hatóság a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján jegyzi fel.

(3) Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell.

Zár alá vétel

30. § (1) Zár alá vételt az úszólétesítmény egészére lehet feljegyezni.

(2) A zár alá vétel bejegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogok kivételével - csak a zár alá vétel feloldását követően lehet a lajstromba bejegyezni.

Tulajdonjog fenntartással történt eladás

31. § (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet feljegyezni. A bejegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.

(2) *  A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

(3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

Kérelem elutasítása

32. § Valamely jog, tény vagy adat bejegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát.

Törölt jelzálogjog ranghelyének fenntartása * 

33. § (1) Ha a jelzálogjog törlését nem az úszólétesítmény tulajdonosa kéri, erről a lajstromozó hatóság a törlés előtt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határidő kitűzésével értesíti.

(2) A tulajdonos a lajstromozó hatóság által meghatározott idő alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy erre vonatkozó kérelmének az előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt nem terjeszt elő kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a lajstromozó hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.

Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

34. § (1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszerűen fel kell tüntetni az előzetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezdő és végső időpontját. A hatályosság időtartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely előzetes biztosítására irányuló kérelem a lajstromozó hatósághoz érkezett.

(2) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.

(3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illetőleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a bejegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről tulajdonos kérelmére új határozatot kell részére kiadni. Ez a határozat nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti időtartamát.

(4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határidő alatt a bejegyzést nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A lajstromozó hatóság a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának időtartama alatt is törölheti.

A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai

35. § A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megelőző jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott.

Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról

36. § (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik.

(3) A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése előtt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a későbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott.

(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól.

Ranghely megváltoztatása

37. § A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

Bizalmi vagyonkezelés jogcímén történő átruházás * 

37/A. § *  (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog-bejegyzéssel egyidejűleg a vagyonrendelő és a szerződésben név szerint feltüntetett kedvezményezett megjelölésével a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét - külön erre irányuló kérelem nélkül is - fel kell jegyezni.

(2) A bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét az úszólétesítmény elidegenítése esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell.

VI. Fejezet

A LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása

38. § (1) *  Az úszólétesítményhez kapcsolódó jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos eljárás kérelemre, hatóság megkeresése alapján vagy hivatalból indul.

(2) A jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani.

(3) *  A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és a lajstromozási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megállapításához szükséges egyéb iratokat.

(4) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik. A bejegyzést az is kérheti, akinek ez bejegyezett jogát érinti.

(5) *  Bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó végleges határozata alapján az abban az ügyben eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) megkeresi a lajstromozó hatóságot a bejegyzés iránt. Tulajdonszerzést létrehozó vagy megállapító határozatot a lajstromozó hatóság részére két példányban kell megküldeni.

(6) * 

(7) * 

(8) *  Amennyiben a lajstromozó hatóság - ellenőrzése során vagy hivatalból - tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást vagy a változás bejegyzésére irányuló eljárást az arra jogosult a rendelkezésre álló határidő alatt nem indította meg, az eljárást hivatalból indítja meg, amelynek során felhívja a mulasztót, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok benyújtására. A hivatalból indult eljárás a hajózási hatósági eljárások díjairól szóló jogszabályban meghatározott költségei a mulasztót terhelik.

39. § (1) Az úszólétesítmény adatainak, valamint a lajstromba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) változását az érdekelt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles a lajstromozó hatóságnak bejelenteni.

(2) Nincs szükség külön bejelentésre, ha az (1) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

40. § *  Az úszólétesítmény adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez az úszólétesítmények üzemképességének vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott üzemképességet tanúsító okmány is szükséges.

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

41. § (1) Jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a hiteles másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot a lajstromba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési hozzájárulás). A bejegyzési hozzájárulást a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, illetőleg hatóság határozata is, ha az bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.

42. § (1) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti lajstromozási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el és azt a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint a lajstromozó hatóságnak bejelentik. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése a lajstromból kétségtelenül megállapítható.

43. § (1) A lajstromozó hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Amíg a lajstrom szerint az örökös a tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet bejegyzést teljesíteni.

Az okiratok kellékei

44. § (1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy lajstromozási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:

a) *  az ügyfél természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét,

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

c) az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését (név vagy betű- és számjel),

d) a bejegyezni kért jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,

g) a szerződő felek állampolgárságra és állandó lakóhelyre (székhelyre) vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha a szerződő fél külföldi, e minőség feltüntetését.

(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá

a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy

b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

c) *  az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, vagy

d) *  a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták,

e) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza,

f) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

(3) *  A tulajdonjog, a haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, a bérleti jog, az elő- vagy visszavásárlási jog, az eladási és a vételi jog, valamint a jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére, valamint az önálló zálogjog módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

(4) * 

(5) *  Jelzálogjog alapítására és megszűnésére, valamint önálló zálogjog megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá.

(6) *  Motoros vízi sporteszköz esetében a bejegyzés a (2) bekezdés szerinti magánokirat alapján teljesíthető.

45. § Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani.

46. § *  Az okirat alakiságát a polgári perrendtartásról szóló törvény határozza meg.

47. § (1) * 

(2) *  Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) az állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi szerződés fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(3) *  Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.

48. § (1) *  A külföldön kiállított magánokiratot - ha a kérelmezőnek a hiánypótlásra történő felhívást követően sem állt módjában azt hitelesíttetni - a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett a közlekedésért felelős miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak.

(2) *  A külföldön kiállított közokiratot - amennyiben kétség merül fel annak tekintetében, hogy alakilag alkalmas-e a bejegyzésre - a határozathozatal előtt ennek megállapítása végett, a közlekedésért felelős miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjeszteni.

(3) *  A lajstromozó hatósági eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

Bejegyzéshez szükséges igazolások

49. § (1)-(5) * 

(6) *  A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén a kérelemben erről nyilatkozni kell.

(7) *  Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre a (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

Közbenső intézkedések

50. § (1) * 

(2) Ha a lajstromozó hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e.

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra az a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, ha ahhoz, hogy a kérelem tartalma bejegyezhető legyen

a) a benyújtott okirat tartalmát, illetőleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani,

b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni (a jogutódlás kivételével),

c) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni,

d) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,

e) a bejegyzési hozzájárulást kellene utólag pótolni,

f) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni.

(4) *  A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a kérelem érthetetlen, ellentmondó.

(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik, ha azok a lajstromozó hatóság rendelkezésére állnak.

51. § (1) * 

(2) *  Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, a lajstromozó hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja.

(3) * 

(4) A kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra azért kerül sor, mert a kérelem az 50. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.

A beadványok intézése

52. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

(2) *  A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

Az eljárás felfüggesztése

53. § * 

Széljegyzés

54. § (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni.

(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti lajstromozási eljárás megindítását tanúsítja.

(3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

Átlajstromozás

55. § (1) Amennyiben az úszólétesítményt korábban külföldi lajstromban már nyilvántartásba vették, a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az úszólétesítményt abból törölték.

(2) * 

(3) * 

Ideiglenes lajstromozás

56. § A hajózási hatóság a Vkt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a külföldi részére épített úszólétesítményt is ideiglenesen - legfeljebb az úszólétesítmény átadásáig (lobogócseréig) - bejegyzi a lajstromba. A bejegyzéskor a hajó tulajdonosaként az építőt kell megjelölni.

A lajstromozás tanúsítása

57. § (1) A lajstromozó hatóság a lajstromba történt bejegyzést

a) belvízi nagyhajónál, hajóbizonyítványban,

b) *  tengeri nagyhajónál, a lajstromozó hatóság által a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően rendszeresített, magyar és angol nyelven kiállított lajstromozási bizonyítványban,

c) kishajónál, hajólevélben,

d) kompnál, kompbizonyítványban,

e) úszómunkagépnél, úszómunkagép-bizonyítványban,

f) úszóműnél, úszómű-bizonyítványban,

g) motoros vízi sporteszköznél, vízi sporteszköz bizonyítványban

tanúsítja.

(2) Nagyhajónál a lajstromozást tanúsító okiratban utalni kell a hajó lobogóviselési jogára is.

58. § (1) *  Ha a lajstromozást tanúsító okirat elvész, megsemmisül vagy használhatatlanná válik, a tulajdonos kérésére új okiratot kell kiállítani. Ha az úszólétesítmény külföldön tartózkodik, számára Magyarország konzuli tisztviselője az új okirat kiállításáig, de legfeljebb hatvan napig hatályos ideiglenes okiratot adhat ki. Tengeri hajóra az ideiglenes okiratot magyar és angol nyelven kell kiállítani.

(2) A konzuli tisztviselő az általa kiállított ideiglenes okirat másolatát a lajstromozó hatóságnak megküldi.

(3) A lajstromozást tanúsító új okirat kiadását követően az ideiglenes okiratot a lajstromozó hatóságnak haladéktalanul át kell adni (meg kell küldeni).

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § *  (1) Ez a rendelet a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 789/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges szabályozást tartalmazza.

(2) Ez a rendelet a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének, valamint 6. cikk a)-c) és g) pontjának való megfelelést szolgálja.

60. § (1) *  Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)-(5) * 

1. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez

Tulajdoni lap

I. rész

a) Tengeri nagyhajóknál

A hajó főméretei,*
m
A hajó
űrtartalma,
m3
A főgépek A személyzet legkisebb engedélyezett
létszáma (parancsnok nélkül)
tisztek legénység
Sor-
szám
A
hajó
neve
vagy
betű-
és
szám-
jele
A
hajó
típu-
sa
A
hajó
hívó-
jele,
nem-
zet-
közi
azono-
sítója
A
hajó-
test
anya-
ga
A
hajó
osztá-
lya,
hajó-
zási
körze-
te és
az
osztá-
lyozó
társa-
ság
meg-
neve-
zése
A
vízre-
bocsá-
tás
helye
és éve
Az
építő
neve
és
szék-
helye
vagy
telep-
helye
hossz széles-
ség
oldal-
ma-gasság
bruttó nettó száma típusa típus-
jele
telje-
sít-
mény,
kW
gyár-
tásá-
nak
éve
és
helye
fedél-
zeti
gép-
tisztek
egyéb fedél-
zeti
szol-
gálat
gép-
üzemi
szol-
gálat
egyéb
* Az életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény szerint.

b) Belvízi nagyhajóknál

A hajó főméretei,
m
A főgépek
Sor-
szám
A
hajó
neve
vagy
betű-
és
szám-
jele
A
hajó
típusa
A
hajó-
test
anyaga
A
hajó
osztá-
lya,
és az
osztá-
lyozó
társa-
ság
meg-
neve-
zése
A
vízre-
bocsá-
tás
helye
és éve
Az
építő
neve
és
szék-
helye
vagy
telep-
helye
Hajó-
zási
kör-
zet
teljes
hossz
legna-
gyobb
széles-
ség
oldal-
magas-
ság
A
hajó
hord-
képes-
sége,
t
A
hajó
víz-
kiszo-
rítása
teljes
terhe-
lésnél,
m3
A
hajó
utas-
befo-
gadó-
képes-
sége,
száma típusa típus-
jele
telje-
sít-
mény,
kW
gyár-
tásá-
nak
éve
és
helye




A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma és összetétele

c) *  Kishajóknál

A (hajó-) A hajó főméretei, m A fő- vagy vitorlás hajókon beépített segédgépek
Sor-
szám
A hajó
(vízi-
jármű)
neve vagy
betű- és
számjele
A hajó
(vízi-
jármű)
típusa
A (hajó-)
test anyaga
A vízre-
bocsátás helye és
éve
test sorozat-
száma* (építési szám, test azonosító Hull ID number)
Az
építő neve és
szék-
helye (telep-
helye)
Hajózási körzet hajó-
testen mért hossz
hajó-
testen mért szélesség
oldal-
magas-
ság
A hajó
víz-
kiszorítása teljes terhelésnél, m3
Befo-gadható személyek száma száma típusa típusjele teljesít-
mény,
kW
gyártá-
sának
éve
és helye
Névleges vitorla-
felület,*
m2
* A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet szerint.

d) Kompoknál

A komp főméretei
m
A főgépek
Sor-
szám
A
komp
neve
vagy
betű-
és
szám-
jele
A
komp
típusa
A
hajó-
test
anya-
ga
A
komp
osztá-
lya,
és az
osztá-
lyozó
társa-
ság
meg-
neve-
zése
A
vízre-
bocsá-
tás
helye
és
neve
Az
építő
neve
és
szék-
helye
vagy
telep-
helye
Hajó-
zási
körzet
teljes
hossz
legna-
gyobb
széles-
ség
oldal-
magas-
ság
A
komp
hord-
képes-
sége,
t
A
komp
víz-
kiszo-
rítása
teljes
terhe-
lésnél,
m3
A
hajó
utas-
befo-
gadó-
képes-sége,
száma típusa típus-
jele
telje-
sít-
mény,
kW
gyár-
tásá-
nak
éve
és
helye



A személyzet legkisebb engedélyezett
létszáma és összetétele

e) Úszómunkagépeknél

Az úszómunkagép
főméretei,
m
A főgépek
Sor-
szám
Az
úszó-
mun-
kagép
neve
vagy
betű-
és
szám-
jele
Az
úszó-
mun-
kagép
típusa
A
hajó-
test
anya-
ga
Az
úszó-
mun-
kagép
osztá-
lya és
az
osztá-
lyozó
társa-
ság
meg-
neve-
zése
A
víz-
rebo-
csátás
helye
és éve
Az
építő
neve
és
szék-
helye
vagy
telep-
helye
Hajó-
zási
körzet
teljes
hossz
leg-
na-
gyobb
széles-
ség
oldal-
magas-
ság
Az
úszó-
mun-
kagép
teher-
bírása,
t
Az
úszó-
mun-
kagép
víz-
kiszo-
rítása
teljes
terhe-
lésnél,
m3
száma típusa típus-
jele
telje-
sít-
mény,
kW
gyár-
tásá-
nak
éve és
helye


A személyzet legkisebb engedélyezett
létszáma és összetétele

f) Úszóműveknél

Az úszómű főméretei,
m
A kiszolgáló erőgépek
Sor-
szám
Az
úszó-

neve
vagy
betű-
és
szám-
jele
Az
úszó-

típusa
A
hajó-
test
anya-
ga
A
hajó
osz-
tálya
és az
osztá-
lyozó
társa-
ság
meg-
neve-
zése
A
vízre-
bocsá-
tás
helye
és
éve
Az
építő
neve
és
szék-
helye
vagy
telep-
helye
Hajó-
zási
körzet
teljes
hossz
leg-
na-
gyobb
széles-
ség
oldal-
magas-
ság
Az
úszó-

hord-
képes-
sége,
t
Az
úszó-

víz-
kiszo-
rítása
teljes
terhe-
lésnél,
m3
Az
úszó-

sze-
mélyi
befo-
gadó-
képes-
sége,
száma típusa típus-
jele
telje-
sít-
mény,
kW
gyár-
tásá-
nak
éve
és
helye




A személyzet legkisebb engedélyezett
létszáma

Tulandoni lap

II. rész



Sorszám
A tulajdonos,
az üzembentartó
neve, lakcíme
(székhelye)
és állampolgársága

Tulajdoni
hányad,
%


Jogcím


Változás


Széljegyzés

Tulajdoni lap

III. rész


Sorszám
A jogosult neve
és lakcíme (székhelye)
A jog, tény
megnevezése
és jogcíme

Változás

Széljegyzés

2. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez

A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzéke


Sorszám
A hajó (komp, úszómunkagép,
úszómű) neve vagy betű-
és számjele

A tulajdoni lap száma

A törlés időpontja

3. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére