A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-ának (4) és (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra – a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendeljük el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed a 2. § a)–d) pontjaiban meghatározott úszólétesítményekre, valamint ezek fedélzetén a 2. § a) pontban leírt tevékenység keretében végzett, szervezett munkavégzésre.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) * halászhajó: minden olyan úszólétesítmény, amelyet magyar nemzeti lobogó alatt végzett hajózási tevékenysége során kereskedelmi céllal használnak, halaknak vagy más élőlényeknek tengerből való kifogására, vagy kifogására és feldolgozására; és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága azt nyilvántartásba vette;
b) új halászhajó: minden olyan halászhajónak minősülő úszólétesítmény, amelynek hossza a végpontok függőleges síkjai között mérve 15 méter, vagy annál nagyobb, és amelyre vonatkozóan e rendelet hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően
ba) építési vagy nagyobb átalakítási szerződést kötöttek, vagy
bb) az építésre vagy az átalakításra vonatkozó szerződést e rendelet hatálybalépése előtti időpontban kötötték, de az elkészült vagy átalakított hajó szállítására a szerződéskötési időpont után három évvel vagy ezt követően kerül sor, vagy
bc) építési szerződés hiányában a tőkesúlyt elhelyezték, vagy egy meghatározott hajó építését felismerhetően megkezdték, vagy az összeszerelés megkezdődött, és a már beépített anyag tömege legalább 50 tonna, illetve a felhasználásra tervezett összes szerkezeti anyag becsült tömegének 1%-a (ezen értékek közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni);
c) meglévő halászhajó: minden olyan halászhajó, amelynek hossza a végpontok függőleges síkjai között mérve 18 méter vagy annál nagyobb, és nem minősül új halászhajónak;
d) hajó: minden új vagy meglévő halászhajónak minősülő úszólétesítmény;
e) munkavállaló: egy hajó fedélzetén a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, beleértve a tanulókat is. Nem minősül munkavállalónak a kikötőben horgonyzó hajó fedélzetén munkát végző és a tengeri hajózásban részt nem vevő parti személyzet, illetve a kikötői révkalauz;
f) üzembentartó: a hajó bejegyzett tulajdonosa. Amennyiben a hajót bérbe vették, vagy azt – akár teljesen, akár részben – egy, a bejegyzett tulajdonostól eltérő természetes vagy jogi személy üzemelteti, ebben az esetben a bérlőt vagy a hajót kezelő, használó természetes vagy jogi személyt kell üzembentartónak tekinteni;
g) a hajó parancsnoka: az a munkavállaló, akit e feladat ellátására az üzembentartó írásban megbíz, és rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve külön jogszabályok szerint felel a hajó, valamint az azon lévő személyek és tárgyak biztonságáért, épségéért.
3. § (1) Az új halászhajónak az 1. számú mellékletben, a meglévő halászhajónak a 2. számú mellékletben meghatározott minimális biztonsági és munkavédelmi követelményeknek kell megfelelnie.
(2) Az üzembentartó köteles biztosítani, hogy hajóján a munkavállalók egészségének és biztonságának veszélyeztetése nélkül végezhessék a hajózási, halászati, illetve halfeldolgozási tevékenységet, még kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között is. E rendelkezés nem érinti a hajó parancsnokának külön jogszabályban meghatározott felelősségét.
(3) A munkavállalót fenyegető veszély esetén, ennek elhárítása érdekében történő fellépéséért, illetve ez irányú jóhiszemű bejelentéséért az Mvt. 62. §-a értelmében az így eljáró személyt nem érheti hátrány.
(4) * A tengeren előforduló minden olyan rendkívüli hajózási eseményről, amely érinti a fedélzeten lévő munkavállalók egészségét vagy biztonságát, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának, a bekövetkezett munkabalesetekről, valószínűsíthetően foglalkozási megbetegedésnek minősülő esetekről a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak megfelelően az illetékes hatóságoknak részletes jelentést kell küldeni. Az eseményt pontosan és részletesen be kell jegyezni a hajónaplóba, továbbá a munkabaleseti nyilvántartásba.
(5) * Az üzembentartó köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy hajója kielégíti-e az ezen rendeletben foglalt minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket. Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ugyanezen követelményeket a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellenőrzi.
4. § Amennyiben ezen rendelet hatálybalépése után a hajókon nagyobb javításokat, átalakításokat vagy változtatásokat végeznek, e javításoknak, átalakításoknak vagy változtatásoknak összhangban kell lenniük az 1. számú mellékletben meghatározott minimális követelményekkel.
5. § (1) A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében – a hajó parancsnoka felelősségének érintetlenül hagyása mellett – az üzembentartó köteles
a) biztosítani, hogy a hajók és azok – különösen az 1. és 2. számú mellékletben említett – berendezései és felszerelései műszaki karbantartása rendszeresen megtörténjen, és bármely észlelt hibát a lehető legrövidebb időn belül kijavítsák;
b) gondoskodni a hajók és azok berendezései, felszerelései rendszeres tisztításáról, és a szükséges, jogszabályban meghatározott higiéniai feltételek biztosításáról;
c) gondoskodni arról, hogy a hajó fedélzetén megfelelő minőségű és mennyiségű, üzemkész állapotú mentő- és túlélőfelszerelés legyen;
d) érvényesíteni az életmentő és túlélő felszerelésekre vonatkozóan a 3. számú mellékletben meghatározott minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket;
e) a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló jogszabály előírásainak megtartása mellett, az egyéni védőeszközökre vonatkozóan figyelembe venni a 4. számú mellékletben meghatározottakat.
(2) Az üzembentartó – a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében – köteles biztosítani a hajó parancsnoka számára azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy e rendelet követelményei alapján ráháruló kötelezettségeknek eleget tudjon tenni.
6. § (1) A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint tájékoztatni kell a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében megteendő intézkedésekről.
(2) A tájékoztatást az Mvt. 2. § (4) bekezdésében szabályozottak szerint kell megadni az érintett munkavállalók részére.
7. § (1) A munkavállalókat megfelelő oktatásban kell részesíteni – elsősorban pontos, érthető utasítások formájában – a hajók fedélzetén megtartandó biztonsági és egészségvédelmi szabályokról, az elvégzendő speciális feladatokról, az Mvt.-ben és a munkavédelemre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben említett oktatásnak ki kell térnie különösen a tűz elleni védekezésre, az életmentő és túlélőeszközök használatára, és – az érintett munkavállalók esetében – a halászszerszámokra és húzóeszközökre, valamint a különféle jelekre, beleértve a kommunikációs lehetőségeket, és különösen a jelzésadást és ennek megértését. A fedélzeti tevékenység változásainak megfelelően az oktatást ki kell egészíteni, illetve meg kell ismételni.
8. § A munkavállalót, aki a hajózási tevékenység során parancsnoki vagy tiszti feladatot lát el, részletesen ki kell oktatni az alábbiakról:
a) foglalkozási és munkavégzéssel összefüggő megbetegedések és a munkabalesetek megelőzési feladatai, valamint bekövetkezésük esetén megteendő intézkedések;
b) a hajó stabilitásának és karbantartásának biztosítása minden előre látható terhelési körülmény mellett és a halászati műveletek idején;
c) rádiónavigációs és kommunikációs feladatok.
9. § Az Mvt. vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel folytatott egyeztetést, kapcsolattartást, valamint az egyeztetésen való részvételüket.
10. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
(2) Amennyiben a halászhajók biztonságáról szóló 1977. évi Torremolinosi Egyezményt hatályba léptető magyar jogszabály e rendelet rendelkezéseinél szigorúbb vagy ettől eltérő követelményeket ír elő, akkor azt a jogszabályt kell alkalmazni a 24 métert a végpontok függőleges síkjai között meghaladó új halászhajók tekintetében.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a halászhajók fedélzetén dolgozók biztonsági és egészségügyi követelményeiről szóló 93/103/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
E mellékletben meghatározott követelmények megvalósulását minden olyan esetben biztosítani kell, amikor a munkahely, a tevékenység, a körülmények vagy a kockázatok egy új halászhajó fedélzetén azok alkalmazását megköveteli.
1.1. Az új halászhajónak minősülő úszólétesítményt, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, hajózásra alkalmas állapotban kell tartani.
1.2. A hajó stabilitására vonatkozó ismereteknek, szabályzatoknak folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, és azokat a munkavállalók őrségben álló tagjai számára elérhető helyen kell tartani.
1.3. Minden új, ép állapotú hajónak kellően stabilnak kell lennie a rendeltetésének megfelelő használati körülmények között.
1.4. A hajó parancsnokának meg kell tennie valamennyi szükséges biztonsági és megelőző intézkedést a hajó stabilitásának fenntartása érdekében.
1.5. A hajó stabilitására vonatkozó utasításokat szigorúan meg kell tartani.
2.1. A villamos berendezéseket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy azok semmiféle veszélyt vagy kockázatot ne jelentsenek, és biztosítsák:
a) a munkavállalók és a hajón tartózkodó személyek, illetve a hajó védelmét villamos veszélyek ellen,
b) a normális hajózási tevékenységhez szükséges berendezések megfelelő működését, az életfeltételek fenntartását a vész-áramellátás igénybevétele nélkül,
c) vészhelyzet esetén az annak elhárításához, leküzdéséhez szükséges biztonsági berendezések működését.
2.2. Biztosítani kell a vészhelyzeti áramforrást, amelyet nyitott hajók kivételével a gépházon kívül kell elhelyezni, és minden esetben úgy kivitelezni, hogy tűz vagy a villamos hálózat berendezéseinek egyéb üzemzavara esetén legalább három órán át biztosítsa az alábbiak egyidejű működését:
a) belső kommunikációs rendszer, tűzérzékelők és vészjelzések,
b) navigációs fények és tartalékvilágítás,
c) rádióberendezés,
d) villamos tűzoltószivattyú, ahol ez felszerelésre került.
Amennyiben a villamos hálózati ellátásban üzemzavar következik be, és a vészhelyzeti áramforrás akkumulátortelep, akkor ennek automatikusan rá kell kapcsolódnia a vészhelyzeti kapcsolótáblára és áramot kell szolgáltatnia megszakítás nélkül három órán keresztül az a)–c) pontban meghatározott rendszerek számára.
A hálózati villamos-, a vészhelyzeti kapcsoló-, illetve főkapcsoló táblát – lehetőség szerint – úgy kell kialakítani, hogy azok egyidejűleg ne lehessenek víz vagy tűz hatásaiból eredő kockázatoknak kitéve.
2.3. A kapcsolótáblákat jól láthatóan meg kell jelölni. A megfelelő fokozatú biztosító használata érdekében a biztosítódobozokat és a biztosítótartókat rendszeres időközökben ellenőrizni kell.
2.4. Az akkumulátortelepeket a vonatkozó előírásoknak megfelelően szellőztetni kell.
2.5. A navigációt segítő villamos berendezéseket gyakran kell ellenőrizni, és az előírásoknak megfelelően karbantartani.
2.6. Az emelő-húzó berendezéseket rendszeres időközökben ki kell próbálni, és az üzembiztos működés érdekében meg kell vizsgálni.
2.7. A vontatóberendezés, húzóberendezés és valamennyi azokhoz kapcsolódó eszköz minden részét jó állapotban és működőképesen kell tartani.
2.8. Ahol hűtőüzem és sűrítettlevegő-rendszerek vannak felszerelve, azokat megfelelően karban kell tartani, és rendszeres időközökben ellenőrizni.
2.9. A levegőnél nehezebb fajsúlyú gázzal működő konyhai és háztartási eszközöket csak jól szellőztetett terekben szabad használni. Ügyelni kell arra, hogy veszélyes koncentrációban gáz ne gyűlhessen fel.
A gyúlékony vagy mérgező gázokat tartalmazó palackokon jól látható módon jelölni kell azok tartalmát, ezeket a nyitott fedélzeten kell tárolni.
Sérülés ellen védeni kell minden szelepet, nyomásszabályozót és a palackokból elvezető csöveket.
A rádióberendezésnek minden időben kapcsolatot kell biztosítania – a rádióhullámok terjedésének normál körülményeit figyelembe véve – legalább egy parti vagy szárazföldön telepített állomással.
4.1. A menekülő utakat és kijáratokat, valamint az e célra használható útvonalakat és kijáratokat nem szabad eltorlaszolni, mindenkor biztosítani kell azok könnyű megközelíthetőségét. Ezen utak, kijáratok a lehető legközvetlenebb módon vezessenek ki a nyitott fedélzetre vagy egy biztonságos területre és onnan a mentőcsónakba, úgy, hogy a munkavállalók gyorsan és a lehető legbiztonságosabb módon tudják elhagyni munkaterületüket vagy lakórészüket.
4.2. A menekülő útként és kijáratként használható utak és kijáratok számát, elosztását és méreteit a munkahelyek és lakórészek használata, felszerelése és méretei, valamint a fedélzeten tartózkodó személyek maximális, lehetséges száma alapján kell meghatározni.
A menekülési célra használható, zárva tartott kijáratokat vészhelyzet esetén bármely munkavállaló vagy a mentőcsapat azonnal és könnyen ki tudja nyitni.
4.3. A vészkijárati ajtók és más vészkijáratok – elhelyezésüknek és sajátos szerepüknek megfelelően – időjárásállóak és vízzáróak, továbbá a válaszfalakkal azonos mértékben tűzállóak legyenek.
4.4. A menekülő utak és kijáratok jelzéseit a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló előírásokban meghatározottak figyelembevételével, tartós kivitelben kell elhelyezni.
4.5. A megvilágítást igénylő menekülő utakat és berendezéseket, valamint a vészkijáratokat a világítás üzemzavara esetére kellő erősségű vészvilágítással kell ellátni.
5.1. A hajó méreteitől és használatától, a rajta lévő berendezésektől, a jelenlévő anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól és a fedélzeten tartózkodó személyek lehetséges maximális számától függően a lakótereket és a zárt munkahelyeket – beleértve a gépházat és szükség esetén a halraktárt – megfelelő, külön jogszabályban meghatározott kézi tűzoltó készülékekkel, szükség szerint tűzjelzőkkel, riasztórendszerekkel és lehetőség szerint beépített automatikus oltóberendezésekkel kell felszerelni.
5.2. A kézi tűzoltó készülékeket mindig az e célra meghatározott és kijelölt helyen, üzemképes állapotban és azonnali használatra készen kell tartani.
5.3. A munkavállalóknak ismerniük kell a kézi tűzoltó készülékek, a tűzjelző és beépített oltóberendezések helyét, működésük módját és használatukat.
5.4. A kézi tűzoltó készülékek és más hordozható tűzoltó eszközök meglétét a hajó indulása előtt mindig ellenőrizni kell.
5.5. A kézi tűzoltó készülékeknek könnyen elérhetőnek és kezelhetőnek kell lenniük, ezeket tartós kivitelben kell elhelyezni. Ezen készülékekre a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó előírásokban meghatározottakat kell alkalmazni.
5.6. A tűzjelző és riasztórendszereket rendszeresen ki kell próbálni, és üzembiztos állapotban kell tartani.
5.7. Rendszeres időközökben tűzvédelmi gyakorlatokat kell tartani.
6.1. Az alkalmazott munkamódszerekre, valamint a munkavállalók fizikai igénybevételére figyelemmel biztosítani kell, hogy a zárt munkahelyeken elegendő friss levegő legyen.
6.2. Amennyiben mesterséges szellőztetést alkalmaznak, az ezt biztosító berendezést működőképes, jó állapotban kell tartani.
7.1. A munkahelyek hőmérséklete munkaidő alatt feleljen meg az alkalmazott munkamódszereknek, a munkavállalók fizikai igénybevételének és a tényleges vagy a hajó mozgási térségében lehetséges időjárási viszonyoknak, az emberi test sajátos követelményeinek.
7.2. Amennyiben a hajón lakóterek, vizes helyiségek, ebédlők és elsősegélynyújtó helyiségek vannak, úgy ott a hőmérséklet feleljen meg az adott helyiség speciális funkciójának.
8.1. A munkahelyek – amennyire ez lehetséges – elegendő természetes megvilágítást kapjanak, és legyenek felszerelve az adott halászati művelethez megfelelő mesterséges világítással, úgy, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók egészségét vagy biztonságát, és ne jelentsen veszélyt más hajók navigációs tevékenységére.
8.2. A munkaterületek, lépcsők, létrák és átjárók világítási berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy az alkalmazott világításfajta ne jelentsen baleseti kockázatot a munkavállalók számára, és ne akadályozza a hajó navigációját.
8.3. Megfelelő erősségű tartalékvilágítással kell ellátni azokat a munkahelyeket, ahol a mesterséges világítás üzemzavara esetén a munkavállalók fokozott kockázatnak vannak kitéve.
8.4. A tartalékvilágítást üzemkész állapotban kell tartani és rendszeres időközönként ki kell próbálni.
9.1. A munkavállalók által megközelíthető – amennyire lehet akadálymentes – terek csúszásmentesek vagy csúszásgátlóval felszereltek legyenek, illetve elesést gátló eszközökkel legyenek ellátva.
9.2. Azokon a munkaterületeken, ahol munkahelyeket alakítottak ki, ezek megfelelően zajmentesek és hangszigeteltek legyenek, figyelembe véve a feladatokat és a munkavállalók fizikai tevékenységét.
9.3. A fedélzeteken lévő munkaterületek, továbbá a választófalak és mellvédek felülete a higiéniai követelményeknek megfelelően tisztítható vagy karbantartható legyen.
10.1. Olyan megoldásokat kell biztosítani, hogy az ajtókat különleges eszköz igénybevétele nélkül, belülről lehessen működtetni.
10.2. A munkahelyek használata alatt az ajtók mindkét oldalról történő működtethetőségét biztosítani kell.
10.3. Az ajtóknak és – ahol ilyeneket kell használni – különösen a tolóajtóknak, a munkavállalók szempontjából a lehető legbiztonságosabb módon kell működniük, kedvezőtlen időjárási és tengerviszonyok között is.
11.1. Az átjárókat, aknákat, a fedélzeti felépítmények külső részét és általában minden közlekedési utat – a munkavállalók biztonságos fedélzeti munkavégzését lehetővé tevő – védőkorlátokkal, kapaszkodókorlátokkal és biztosítókötelekkel vagy más ilyen eszközzel kell ellátni.
11.2. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a munkavállaló eleshet a fedélzeten, vagy a fedélzeti nyíláson keresztül az egyik fedélzetről a másikra zuhanhat, ez ellen megfelelő védelmet kell biztosítani.
A leesést megfelelő magasságú védőkorlátokkal vagy hasonló eszközökkel kell megakadályozni. Ahol ezt a védelmet korlát biztosítja, annak legalább egy méter magasnak kell lennie.
11.3. Gondoskodni kell róla, hogy a fedélzeti szint felett elhelyezkedő berendezéseket a munkavállalók – üzemeltetési vagy karbantartási célból – biztonságos módon tudják megközelíteni.
11.4. A mellvédeket vagy a személyek vízbeesését megakadályozó egyéb szerkezeteket megfelelő állapotban kell tartani.
11.5. A mellvédeket kifolyónyílásokkal vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni úgy, hogy a víz gyorsan le tudjon folyni.
11.6. Rámpával kialakított tat-vonóhálós halászhajóknál a rámpa felső részét kapuval vagy más eszközzel kell lezárni úgy, hogy ott a magasság a mellvéddel vagy a csatlakozó egyéb szerkezettel azonos legyen, és ezáltal megvédje a munkavállalókat a rámpáról történő leesés veszélyétől.
11.7. A kapu vagy az egyéb alkalmazott eszköz – lehetőleg távirányítással – könnyen nyitható-csukható legyen, és az csak a háló kivetésekor vagy behúzásakor lehet nyitva.
12.1. A munkaterületeket tisztán kell tartani, és amennyire lehet, megvédeni a tengertől, illetve megfelelő védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára a hajón való elesés vagy a tengerbe esés ellen.
12.2. A kezelőterületeknek kellően nagy kiterjedésűnek kell lenniük mind a magasságot, mind az alapterületet tekintve.
12.3. Ha a gépeket a gépházból vezérlik, akkor e tevékenységet egy elkülönített térből kell végezni, amely hangszigetelt, el van választva a gépháztól, és az oda történő belépés nélkül elérhető.
A parancsnoki híd területére ugyanezen szabályt kell alkalmazni.
12.4. A hálóhúzó szerkezet vezérlőművét olyan területen kell elhelyezni, amely elegendő teret biztosít az akadálytalan munkavégzéshez.
Vészhelyzet esetére a hálóhúzó berendezést megfelelő biztonsági szerkezettel, vészleállítóval kell ellátni.
12.5. A hálóhúzó berendezés kezelőjének megfelelő módon látnia kell a berendezést, valamint az azzal dolgozó munkavállalókat.
Amennyiben a hálóhúzó berendezést a hídról vezérlik, a kezelőnek akkor is jól kell látnia az azzal dolgozó munkavállalókat, közvetlenül, vagy erre alkalmas berendezés segítségével.
12.6. A híd és a munkafedélzet között megbízható kommunikációs rendszernek kell működnie.
12.7. Állandó gondos megfigyelést kell biztosítani, és figyelmeztetni kell a munkavállalókat a viharos tenger közelítő veszélyére a halászati műveletek közben, vagy ha más munka folyik a fedélzeten.
12.8. A csupasz kötelekkel, vontatókötéllel és a berendezés mozgó részeivel való érintkezést védőberendezések felszerelésével minimálisra kell csökkenteni.
12.9. Az alábbi vezérlőberendezéseket kell felszerelni a mozgó tömegek számára, különösen a vonóhálós halászhajókon:
a) a fenékhálót vízszintesen nyitva tartó eszközöket rögzítő berendezés,
b) a hajó leghátsó kinyúló részének lengőmozgását szabályozó berendezés.
13.1. Amennyiben a hajón lakórészek és szociális helyiségek vannak, ezek elhelyezése, szerkezete, hangszigetelése, szigetelése és elrendezése, valamint megközelítése olyan legyen, hogy megfelelő védelmet nyújtson a pihenést zavaró időjárás és a tenger, a rezgések, a zaj és a hajó más részeiről származó kellemetlen szagok ellen.
13.2. Ahol a hajó kialakítása, méretei, illetve rendeltetése megengedi, a munkavállalók szálláshelyeit úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és gyorsulás hatásait minimálisra csökkentsék.
13.3. A nemdohányzókat megfelelő intézkedésekkel kell a lehető legnagyobb mértékben megvédeni a dohányfüst okozta, egészséget veszélyeztető, károsító ártalmaktól.
13.4. A munkavállalók szálláshelyeit megfelelő módon szellőztetni kell úgy, hogy biztosítva legyen az állandó frisslevegő-ellátás. Biztosítani kell, hogy a nedvesség ne csapódjon le.
13.5. Megfelelő világítást kell biztosítani a lakóhelyiségekben, az alábbiak szerint:
– megfelelő normális általános világítás,
– csökkentett általános világítás, hogy ne zavarja a pihenő munkavállalókat, és
– helyi világítás minden hálóhelynél.
13.6. Amennyiben a hajón hajókonyha és étkezőhelyiség van, ezeknek megfelelő méretűnek, jól megvilágítottnak és könnyen tisztíthatónak kell lenniük.
13.7. A munkavállalók részére hűtőszekrényeket vagy más, az élelmiszert alacsony hőmérsékleten tartó élelmiszertároló berendezést kell biztosítani.
13.8. Lakórésszel ellátott hajókon hideg-meleg vizes zuhanyozót, mosdót és WC-t kell biztosítani, megfelelő felszerelésekkel, és ezen helyiségeket megfelelően szellőztetni kell.
13.9. Minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan hely használatát, ahol ruházatát tarthatja.
Minden hajón olyan elsősegély-felszerelésnek kell rendelkezésre állnia, amely kielégíti a vonatkozó jogszabály követelményeit.
Olyan külső hajólépcsőt, kikötőhidat vagy más hasonló berendezést kell biztosítani, ami megfelelő és biztonságos hajóra szállást tesz lehetővé.
Amennyire csak lehet – külön jogszabály szerint, tekintettel a hajó méreteire is – minden megfelelő műszaki intézkedést meg kell tenni a zajszint csökkentése érdekében a munkahelyeken és a lakórészekben.
A jelen mellékletben megadott követelmények érvényesek – amennyire ezt a meglévő halászhajó szerkezeti jellemzői lehetővé teszik – minden esetben, amikor a munkahely, tevékenység, a körülmények vagy a kockázatok jellege egy meglévő halászhajó fedélzetén azokat megköveteli.
1.1. A meglévő halászhajónak minősülő úszólétesítményt hajózásra alkalmas, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő állapotban kell tartani.
1.2. A hajó stabilitására vonatkozó ismereteknek, szabályzatoknak folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, és azokat a munkavállalók őrségben álló tagjai számára elérhető helyen kell tartani.
1.3. Minden ép állapotú hajónak kellően stabilnak kell lennie a rendeltetésének megfelelő használati körülmények között.
1.4. A hajó parancsnokának meg kell tennie valamennyi szükséges biztonsági és megelőző intézkedést a hajó stabilitásának fenntartása érdekében.
1.5. A hajó stabilitására vonatkozó utasításokat szigorúan meg kell tartani.
2.1. A villamos berendezéseket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy azok semmiféle veszélyt vagy kockázatot ne jelentsenek, és biztosítsák:
a) a munkavállalók és a hajó védelmét villamos veszélyek ellen,
b) a hajó normális működési és életfeltételeinek fenntartásához szükséges minden berendezés megfelelő működését, a vész-áramellátás igénybevétele nélkül,
c) vészhelyzet esetén a biztonságos működés szempontjából fontos biztonsági berendezések működését.
2.2. Biztosítani kell a vészhelyzeti áramforrást, amelyet nyitott hajók kivételével a gépházon kívül kell elhelyezni, és minden esetben úgy kell kivitelezni, hogy tűz vagy a villamos hálózat berendezéseinek egyéb üzemzavara esetén is legalább három órán át biztosítsa az alábbiak egyidejű működését:
a) a belső kommunikációs rendszer, tűzérzékelők és vészjelzések,
b) navigációs fények és tartalékvilágítás,
c) rádióberendezés,
d) villamos tűzoltó szivattyú, ahol ez felszerelésre került.
Amennyiben a villamoshálózati ellátásban üzemzavar következik be, és a vészhelyzeti áramforrás akkumulátortelep, akkor ennek automatikusan rá kell kapcsolódnia a vészhelyzeti kapcsolótáblára és áramot kell szolgáltatnia megszakítás nélkül három órán keresztül az a)–c) pontban meghatározott rendszerek számára.
A hálózati villamos-, a vészhelyzeti kapcsoló-, illetve főkapcsoló táblát – lehetőség szerint – úgy kell kialakítani, hogy azok egyidejűleg ne lehessenek víz vagy tűz hatásaiból eredő kockázatoknak kitéve.
2.3. A kapcsolótáblákat jól láthatóan meg kell jelölni. A megfelelő fokozatú biztosító használata érdekében a biztosítódobozokat és a biztosítótartókat rendszeres időközökben ellenőrizni kell.
2.4. Az akkumulátortereket a vonatkozó előírásoknak megfelelően szellőztetni kell.
2.5. A navigációt segítő villamos berendezéseket gyakran kell ellenőrizni, és az előírásoknak megfelelően karbantartani.
2.6. Az emelő-húzó berendezéseket rendszeres időközökben ki kell próbálni, és az üzembiztos működés érdekében meg kell vizsgálni.
2.7. A vontatóberendezés, húzóberendezés és valamennyi azokhoz kapcsolódó eszköz minden részét jó állapotban és működőképesen kell tartani.
2.8. Ahol hűtőüzem és sűrítettlevegő-rendszerek vannak felszerelve, azokat megfelelően karban kell tartani, és rendszeres időközökben ellenőrizni.
2.9. A levegőnél nehezebb fajsúlyú gázzal működő konyhai és háztartási eszközöket csak jól szellőztetett terekben szabad használni. Ügyelni kell arra, hogy veszélyes koncentrációban gáz ne gyűlhessen fel.
A gyúlékony vagy mérgező gázokat tartalmazó palackokon jól látható módon jelölni kell azok tartalmát, és ezeket a nyitott fedélzeten kell tárolni.
Sérülés ellen védeni kell minden szelepet, nyomásszabályozót és a palackokból elvezető csöveket.
A rádióberendezésnek minden időben kapcsolatot kell biztosítania – a rádióhullámok terjedésének normál körülményeit figyelembe véve – legalább egy parti vagy szárazföldön telepített állomással.
4.1. A menekülő utakat és kijáratokat, valamint az e célra használható útvonalakat és kijáratokat nem szabad eltorlaszolni, mindenkor biztosítani kell azok könnyen történő megközelíthetőségét. Ezen utak, kijáratok a lehető legközvetlenebb módon vezessenek ki a nyitott fedélzetre vagy egy biztonságos területre, és onnan a mentőcsónakba úgy, hogy a munkavállalók gyorsan és a lehető legbiztonságosabb módon tudják elhagyni munkaterületüket vagy lakórészüket.
4.2. A menekülő útként és kijáratként használható utak és kijáratok számát, elosztását és méreteit a munkahelyek és lakórészek használata, felszerelése és méretei, valamint a fedélzeten tartózkodó személyek maximális, lehetséges száma alapján kell meghatározni.
A menekülési célra használható, zárva tartott kijáratokat vészhelyzet esetén bármely munkavállaló vagy a mentőcsapat azonnal és könnyen ki tudja nyitni.
4.3. A menekülő utak és kijáratok jelzéseit a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló előírásokban meghatározottak figyelembevételével, tartós kivitelben kell elhelyezni.
4.4. A megvilágítást igénylő menekülő utakat és berendezéseket, valamint a vészkijáratokat a világítás üzemzavara esetére a kellő erősségű vészvilágítással kell ellátni.
5.1. A hajó méreteitől és használatától, a rajta lévő berendezésektől, a jelen lévő anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól és a fedélzeten tartózkodó személyek vagy munkavállalók lehetséges maximális létszámától függően, a lakótereket és a zárt munkahelyeket – beleértve a gépházat és szükség esetén a halraktárt – megfelelő, külön jogszabályban meghatározott kézi tűzoltó készülékekkel, szükség szerint tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel kell felszerelni.
5.2. A kézi tűzoltó készüléket mindig az e célra meghatározott és kijelölt helyen, üzemképes állapotban és azonnali használatra készen kell tartani.
5.3. A munkavállalóknak ismerniük kell a kézi tűzoltó készülékek és a tűzjelzők helyét, működésük módját és használatukat.
5.4. A kézi tűzoltó készülékeket és más hordozható tűzoltó eszközöket a hajó indulása előtt mindig ellenőrizni kell.
5.5. A kézi tűzoltó készülékeknek könnyen elérhetőnek és kezelhetőnek kell lenniük, ezeket tartós kivitelben kell elhelyezni. Ezen készülékekre a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó előírásokban meghatározottakat kell alkalmazni.
5.6. A tűzjelző és riasztó rendszereket rendszeresen ki kell próbálni, és üzembiztos állapotban kell tartani.
5.7. Rendszeres időközökben tűzvédelmi gyakorlatokat kell tartani.
6.1. Az alkalmazott munkamódszerekre, valamint a munkavállalók fizikai igénybevételére figyelemmel biztosítani kell, hogy a zárt munkahelyeken elegendő friss levegő legyen.
6.2. Amennyiben mesterséges szellőztetést alkalmaznak, az azt biztosító berendezést működőképes állapotban kell tartani.
7.1. A munkahelyek hőmérséklete munkaidő alatt feleljen meg az alkalmazott munkamódszereknek, a munkavállalók fizikai igénybevételének és a tényleges vagy a hajó mozgási térségében lehetséges időjárási viszonyoknak, az emberi test sajátos követelményeinek.
7.2. Amennyiben a hajón lakóterek, vizes helyiségek, ebédlők és elsősegélynyújtó helyiségek vannak, a hőmérséklet feleljen meg az adott helyiség speciális funkciójának.
8.1. A munkahelyek – amennyire ez lehetséges – elegendő természetes megvilágítást kapjanak, és legyenek felszerelve az adott halászati művelethez megfelelő mesterséges világítással, úgy, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók egészségét vagy biztonságát, és ne jelentsen veszélyt más hajók navigációs tevékenységére.
8.2. A munkaterületek, lépcsők, létrák és átjárók világítási berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy az alkalmazott világításfajta ne jelentsen baleseti kockázatot a munkavállalók számára, és ne akadályozza a hajó navigációját.
8.3. Megfelelő erősségű tartalékvilágítással kell ellátni azokat a munkahelyeket, ahol a mesterséges világítás üzemzavara esetén a munkavállalók fokozott kockázatnak vannak kitéve.
8.4. A tartalékvilágítást üzemkész állapotban kell tartani, és rendszeres időközönként ki kell próbálni.
9.1. A munkavállalók által megközelíthető terek csúszásmentesek vagy csúszásgátlóval felszereltek legyenek, illetve elesést gátló eszközökkel legyenek ellátva. Ezen terek a lehető legnagyobb mértékben akadálymentesek legyenek.
9.2. Azokon a munkaterületeken, ahol munkahelyeket alakítottak ki, ezek – amennyire csak lehet – megfelelően zajmentesek és hangszigeteltek legyenek, figyelembe véve a feladatokat és a munkavállalók fizikai tevékenységét.
9.3. A fedélzeteken lévő munkaterületek, továbbá a választófalak és mellvédek felülete a higiéniai követelményeknek megfelelően tisztítható vagy karbantartható legyen.
10.1. Olyan megoldásokat kell biztosítani, hogy az ajtókat különleges eszköz igénybevétele nélkül, belülről lehessen működtetni.
10.2. A munkahelyek használata alatt az ajtók mindkét oldalról történő működtethetőségét biztosítani kell.
10.3. Az ajtóknak és – ahol ilyeneket kell használni – különösen a tolóajtóknak, a munkavállalók szempontjából a lehető legbiztonságosabb módon kell működniük, kedvezőtlen időjárási és tengerviszonyok között is.
11.1. Az átjárókat, aknákat, a fedélzeti házak külső részét és általában minden közlekedési utat – a munkavállalók biztonságos fedélzeti munkavégzését lehetővé tevő – védőkorlátokkal, kapaszkodókorlátokkal és biztosítókötelekkel vagy más ilyen eszközzel kell ellátni.
11.2. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a munkavállalók leeshetnek a fedélzeti nyílásokon keresztül, vagy egyik fedélzetről a másikra, ez ellen megfelelő védelmet kell biztosítani.
A leesést megfelelő magasságú védőkorlátokkal vagy hasonló eszközökkel kell megakadályozni.
11.3. Gondoskodni kell róla, hogy a fedélzeti szint felett elhelyezkedő berendezéseket a munkavállalók – üzemeltetési vagy karbantartási célból – biztonságos módon tudják megközelíteni.
11.4. A mellvédeket vagy a személyek vízbeesését megakadályozó egyéb szerkezeteket megfelelő állapotban kell tartani.
11.5. A mellvédeket kifolyónyílásokkal vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni úgy, hogy a víz gyorsan le tudjon folyni.
11.6. Rámpával kialakított tat-vonóhálós halászhajóknál a rámpa felső részét kapuval vagy más eszközzel kell lezárni úgy, hogy ott a magasság a mellvéddel vagy a csatlakozó egyéb szerkezettel azonos legyen, és ezáltal megvédje a munkavállalókat a rámpáról történő leesés veszélyétől.
11.7. A kapu vagy az egyéb alkalmazott eszköz – lehetőleg távirányítással – könnyen nyitható-csukható legyen, és az csak a háló kivetésekor vagy behúzásakor lehet nyitva.
12.1. A munkaterületeket tisztán kell tartani, és amennyire lehet, megvédeni a tengertől, illetve megfelelő védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára a hajón való elesés vagy a tengerbe esés ellen.
12.2. A kezelőterületeknek kellően nagy kiterjedésűnek kell lenniük mind a magasságot, mind az alapterületet tekintve.
12.3. Ha a gépeket a gépházból vezérlik, akkor e tevékenységet egy elkülönített térből kell végezni, amely hangszigetelt, el van választva a gépháztól, és oda történő belépés nélkül elérhető.
A parancsnoki híd területére ugyanezen szabályt kell alkalmazni.
12.4. A hálóhúzó szerkezet vezérlőművét olyant területen kell elhelyezni, amely elegendő teret biztosít az akadálytalan munkavégzéshez.
Vészhelyzet esetére a hálóhúzó berendezést megfelelő biztonsági szerkezettel, vészleállítóval is el kell látni.
12.5. A hálóhúzó berendezés kezelőjének megfelelő módon látnia kell a berendezést, valamint az azzal dolgozó munkavállalókat.
Amennyiben a hálóhúzó berendezést a hídról vezérlik, a kezelőnek akkor is jól kell látnia az azzal dolgozó munkavállalókat közvetlenül, vagy erre alkalmas berendezés segítségével.
12.6. A híd és a munkafedélzet között megbízható kommunikációs rendszernek kell működnie.
12.7. Állandó gondos megfigyelést kell biztosítani, és figyelmeztetni kell a munkavállalókat a viharos tenger közelítő veszélyére a halászati műveletek közben, vagy ha más munka folyik a fedélzeten.
12.8. A csupasz kötelekkel, vontatókötéllel és a berendezés mozgó részeivel való érintkezést védőberendezések felszerelésével minimálisra kell csökkenteni.
12.9. Az alábbi vezérlőberendezéseket kell felszerelni a mozgó tömegek számára, különösen a vonóhálós halászhajókon:
a) a fenékhálókat rögzítő berendezések,
b) a háló lengőmozgását ellenőrző berendezések.
13.1. Amennyiben a hajón lakórészek vannak, ezek kialakítása olyan legyen, hogy minimálisra csökkentse a zajt, a rezgéseket, a mozgás és gyorsulás hatását, valamint a hajó más részeiről származó kellemetlen szagokat.
13.2. A lakórészben megfelelő világítást kell biztosítani.
13.3. Amennyiben a hajón hajókonyha és étkezőhelyiség van, ezeknek megfelelő méretűnek, jól megvilágítottnak és könnyen tisztíthatónak kell lenniük.
13.4. A munkavállalók részére hűtőszekrényeket vagy más, az élelmiszert alacsony hőmérsékleten tartó élelmiszertároló berendezést kell biztosítani.
13.5. Lakórésszel ellátott hajókon WC-t, mosdót, amennyiben lehetséges zuhanyozót kell biztosítani, és ezen helyiségeket megfelelően szellőztetni kell.
Minden hajón olyan elsősegély-felszerelésnek kell rendelkezésre állnia, amely kielégíti a vonatkozó jogszabály követelményeit.
Olyan külső hajólépcsőt, kikötőhidat vagy más hasonló olyan berendezést kell biztosítani, ami megfelelő és biztonságos hajóra szállást tesz lehetővé.
A jelen mellékletben meghatározott követelmények érvényesek minden esetben, ahol a munkahely, tevékenység, a körülmények vagy a kockázatok jellege egy halászhajó fedélzetén azokat megköveteli.
1. A hajókon – figyelembe véve a fedélzeten tartózkodó személyek számát és azt a területet, ahol a hajó üzemel – megfelelő életmentő és túlélő felszerelést kell tartani, ideértve a munkavállalók vízből való mentésére szolgáló megfelelő eszközöket, valamint mentőrádiót, különösen egy vészhelyzeti helyzetjelző rádió jeladót, hidrosztatikus bekapcsoló szerkezettel.
2. Valamennyi életmentő és túlélő felszerelést üzemkész, azonnali használatra alkalmas állapotban, a megfelelő helyen kell tárolni, és ezeket rendszeres időközökben ellenőrizni kell.
A felszerelést a munkavállalóknak ellenőrizniük kell, mielőtt a hajó kifut a kikötőből, illetve az út során rendszeresen.
3. Minden munkavállalót megfelelő oktatásban kell részesíteni, és az esetleges vészhelyzetekre vonatkozóan utasításokkal kell ellátni.
4. Ha a hajón öt, illetve ennél több munkavállaló tartózkodik, valamennyiüket el kell látni egy létszámjegyzékkel, amely egyben a vészhelyzet esetén követendő utasításokat is tartalmazza.
5. A munkavállalók részére havonta túlélési gyakorlatokat kell tartani a kikötőben, illetve a tengeren.
Ezeknek a gyakorlatoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók alaposan megértsék és begyakorolják azokat a feladatokat, amelyeket az összes életmentő és túlélő felszerelés kezelésével és működtetésével kapcsolatban el kell látniuk.
6. A munkavállalókat ki kell oktatni a hordozható rádiókészülék beállítására és üzemeltetésére, amennyiben ilyen készüléket a hajón rendszeresítettek.
A jelen mellékletben megadott követelmények érvényesek minden esetben, ahol a munkahely, tevékenység, a körülmények vagy a kockázatok jellege egy halászhajó fedélzetén azokat megköveteli.
1. Ahol a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat a műszaki vagy a kollektív védelem eszközeivel nem lehet kiküszöbölni vagy kellő mértékben csökkenteni, ott részükre egyéni védőeszközt kell biztosítani.
2. A védőruhaként vagy a munkaruha felett viselt egyéni védőeszköznek jól láthatónak és a tengeri környezettel éles kontrasztot képező élénk színűnek kell lennie.
