A jogszabály mai napon ( 2024.10.12. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

6/2001. (III. 19.) GM rendelet

a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § *  (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amelyek a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerinti joghatással járó mérésre szolgáló és az európai közösségi jogszabályokban szabályozott mérőeszközöket (a továbbiakban: mérőeszköz) gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) *  az európai közösségi jog által nem szabályozott mérőeszközre és azzal kapcsolatos mérésügyi tevékenységre, valamint a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet és a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó mérőeszközre és az azzal kapcsolatos mérésügyi tevékenységre,

b) az Európai Unió tagállamai nemzeti joga alapján kiállított hitelesítési engedélyen alapuló nemzeti első hitelesítésre.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) *  típusjóváhagyási engedély: a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) által elvégzett típusvizsgálati eljárás alapján kiállított – a típusjóváhagyási jelet is meghatározó – hitelesítési engedély annak igazolására, hogy a mérőeszköz megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabály előírásainak;

b) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben szabályozott eljárás;

c) *  ellenőrző hatóság: a külön jogszabály alapján a mérőeszköznek a fogyasztók számára történő forgalmazásával kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság, üzembe helyezéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos ügyekben a mérésügyi hatóság.

(2) E rendeletben alkalmazott minden egyéb mérésügyi tárgyú fogalom megegyezik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott mérésügyi jogszabályokban használt fogalmakkal.

3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott mérőeszköz akkor hozható forgalomba, helyezhető üzembe vagy tartható használatra kész állapotban, ha

a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, nemzetközi mérésügyi szervezetek ajánlásaiban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek, és

b) *  rendelkezik típusjóváhagyási engedéllyel és e rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott típusjóváhagyási jellel,

c) *  el van látva e rendelet mellékletének 5. pontja szerint az első hitelesítést tanúsító jellel (a továbbiakban: első hitelesítési jel), ha az adott mérőeszköztípusra első hitelesítés van előírva.

(2) *  Forgalomba hozatal előtt a gyártó gondoskodik arról, hogy

a) az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt ellássa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott típusjóváhagyási jellel,

b) a hitelesítő szervezet ellássa az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott első hitelesítési jellel.

(3) *  Az első hitelesítési jelet hordozó mérőeszköz a jel felhelyezésének évét követő év végéig hozható forgalomba, helyezhető üzembe.

4. § A mérőeszköz alapvető méréstechnikai követelményeknek való megfelelősége tanúsításának érdekében a gyártó

a) típusvizsgálati eljárást,

b) hitelesítési eljárást, vagy

c) egyedi hitelesítést

kezdeményez.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A gyártónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie, ha adott mérőeszköztípusra azt jogszabály előírja.

(2)–(4) * 

6. § * 

7. § * 

8. § (1) *  A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott műszaki adatoknak, valamint az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabály előírásainak, majd típusjóváhagyási engedélyt állít ki, amelyben meghatározza a melléklet 1. pontja szerinti típusjóváhagyási jelölésbe írt azonosító adatokat is. Amennyiben a típusminta a követelményeknek nem felel meg, a hitelesítő szervezet az indokok részletes megjelölésével a típusjóváhagyási engedély kiadását elutasítja.

(2) * 

(3) *  A gyártó csak a típusjóváhagyási engedély szerinti típusmintával egyező és a méréstechnikai követelményeknek megfelelő mérőeszközein tüntetheti fel a típusjóváhagyási jelölést.

9–11. § * 

12. § *  Amennyiben az adott mérőeszköztípusra a típusjóváhagyási engedély nem kötelező, úgy a gyártó a mérőeszközön elhelyezheti a melléklet 3. pontja szerinti jelet.

Első hitelesítés * 

13. § (1) *  Az első hitelesítés során a hitelesítő szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy az eljárásával ellenőrzött mérőeszköz megfelel a típusjóváhagyási engedély szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek.

(2)–(4) * 

14. § *  Amennyiben a típusjóváhagyási engedéllyel rendelkező mérőeszköz első hitelesítése nem kötelező a rá vonatkozó külön jogszabály szerint, úgy a jóváhagyott típusnak megfelelő minden eszközön a gyártó elhelyezheti a melléklet 4. pontja szerinti jelet.

15. § * 

A mérőeszközön elhelyezhető jelölések

16. § (1) *  A rendelet melléklete szerinti jelöléseket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a külön jogszabályban *  meghatározottak szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.

(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

17. § * 

Záró rendelkezések

18. § (1) *  Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) *  E rendelet a mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/34/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelethez * 

Típusjóváhagyási jelölések

1. A típusjóváhagyási jel stilizált E betű, amely felső részében a jóváhagyó ország betűjelét és a kiadás évének utolsó két számjegyét, alsó részén pedig a jóváhagyást kiadó hitelesítő szervezet által meghatározott azonosító adatot tartalmaz.

2. A korlátozott típusjóváhagyás esetén a stilizált E betűvel azonos méretű P betűt kell a stilizált E betű előtt elhelyezni.

3. A rendelet 12. §-ának alkalmazása esetén a mérőeszközön elhelyezhető jelölés azonos az 1. pont szerinti stilizált E jellel, azzal az eltéréssel, hogy a függőleges tengelye körül szimmetrikusan el van fordítva.

4. A rendelet 14. §-ának alkalmazása esetén a mérőeszközön elhelyezhető jelölés azonos az 1. pont szerinti jellel, azzal az eltéréssel, hogy a stilizált E betű hatszögbe van foglalva.

Az első-hitelesítési jel

5. Az első-hitelesítési jel két részből áll:

5.1. Az első részt a következőket tartalmazó kis „e” betű alkotja:

– az „e” felső, zárt részében az első hitelesítés helyéül szolgáló ország megkülönböztető nagy nyomtatott, meghatározott karakterű betűjele (Magyarország esetében – „H”),

– az „e” alsó részében a hitelesítést végző ügyintéző vagy szervezet meghatározott karakterű azonosító száma.

5.2. A második részt a hitelesítés évének két utolsó, meghatározott karakterű számjegye alkotja meghatározott karakterű hatszögbe foglalva.

A rajzokon megadott méretek relatív számértékek; a kis „e” betűt és a hatszöget befoglaló körök átmérőjének függvényei.

A befoglaló körök átmérője 1,6 mm, 3,2 mm, 6,3 mm vagy 12,5 mm.