A jogszabály mai napon ( 2018.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2001. évi XLVI. törvény

a konzuli védelemről * 

Az Országgyűlés a magyar állampolgárok konzuli védelmére vonatkozó rendelkezés végrehajtása érdekében, az állampolgárok emberi jogainak, alapvető szabadságainak, valamint a magyar állampolgárok és jogi személyek érdekeinek külföldön történő érvényre juttatása és védelme céljából, az államok közötti konzuli kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerződésekkel és szokásjogi szabályokkal összhangban, valamint - Magyarország európai uniós tagságára figyelemmel - az Európai Unió polgárságához kötődő jog érvényesítésére, az alábbi törvényt alkotja: * 

Alapvető rendelkezések

1. § *  (1) *  Magyarország a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli védelem ellátása érdekében a konzuli szolgálat a 4-13. §-okban meghatározott érdekvédelmi feladatokat, illetve a konzuli tisztviselő - a konzuli szolgálat keretében - a 19. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt közigazgatási hatósági feladatokat végzi.

(2) A konzuli védelem körébe eső feladatokon túl e törvény a konzuli szolgálat számára egyéb feladatokat is meghatároz, valamint rendelkezik a konzuli tisztviselő közjegyzői, továbbá a külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a konzuli tisztviselő felülhitelesítési tevékenységéről. A konzuli feladatok végrehajtása során a konzuli szolgálat együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel. Nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet a konzuli szolgálat részére további feladatokat is meghatározhat.

(3) A konzuli szolgálat feladatainak ellátása során e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok és magyar jogszabályok alapján jár el. Eljárása során tiszteletben tartja a fogadó állam jogszabályait.

(4) A konzuli szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelésével, a helyi viszonyokra is tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb módját. A konzuli védelem ellátását az egyéb konzuli feladatok nem akadályozhatják vagy hátráltathatják.

(5) Az e törvényben meghatározott, a konzuli védelem körén kívül eső konzuli feladatokat a konzuli tisztviselő csak akkor látja el, ha magyar állampolgár jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

(6) *  Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni és a konzuli szolgálattal együttműködni az e törvényben szabályozott eljárások során.

A konzuli szolgálat

2. § *  (1) *  Konzuli szolgálat: Magyarország diplomáciai és konzuli képviselete - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a miniszter és a konzuli tisztviselő. Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletét, valamint a konzuli tisztviselő munkáját a miniszter irányítja, ennek során gondoskodik a konzuli szolgálat feladatainak összehangolásáról és egységes jogalkalmazása feltételeinek megteremtéséről.

(2) *  Magyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő.

(2a) *  Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: a minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki

a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább három hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy

b) jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával, illetve jogszabály alapján ezzel egyenértékű vizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, és

a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát tett.

(2b) *  Konzuli szakmai vizsgára a minisztérium diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa bocsátható. A jelöltnek a konzuli szakmai vizsga során a minisztérium és az igazságügyért felelős miniszter vezetése alatt álló minisztérium képviselőjéből álló vizsgabizottság előtt számot kell adnia a konzuli tevékenységgel kapcsolatos magyar és nemzetközi jogi háttérre vonatkozó, normatív utasításban meghatározott ismereteiről.

(2c) *  A konzuli tisztviselő konzuli feladatainak ellátásában - ideértve a hatósági tevékenységet is - a miniszter által felhatalmazott, a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben eljáró személy közreműködik.

(2d) *  Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási munkakörben való közreműködésre a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon

a) kormánytisztviselő nevezhető ki, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, vagy

b) kormányzati ügykezelő nevezhető ki, aki ügykezelői alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és

legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, továbbá a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli ügyintézői vizsgát tett.

(2e) *  Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási munkakörben való közreműködéssel a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározott külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóként, illetve külképviselet által foglalkoztatott házastársként olyan személy bízható meg, aki

a) büntetlen előéletű,

b) cselekvőképes,

c) alkalmazása nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot,

d) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,

e) jogszabályban meghatározott típusú és szintű nyelvismerettel rendelkezik, kivéve, ha a fogadó ország hivatalos vagy munkanyelve az anyanyelve vagy legalább két évig a fogadó ország hivatalos vagy munkanyelvén tartott iskolarendszerű oktatásban vett részt, és

f) legalább egy hónap szakmai gyakorlatot követően, a munkakörének ellátásához szükséges konzuli ismeretekből sikeres vizsgát tett.

(2f) *  A (2a) bekezdés szerinti konzuli szakmai vizsgát, illetve a (2d) és (2e) bekezdések szerinti konzuli ügyintézői vizsgát minden tartós külszolgálat, illetve konzuli feladatok ellátásában közreműködő munkakörben való foglalkoztatás megkezdése előtt teljesíteni kell, kivéve, ha a kormánytisztviselő, a kormányzati ügykezelő, külképviselet által foglalkoztatott házastárs illetve külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló az újabb kirendelés vagy foglalkoztatás napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapos időtartamban a vizsga típusának megfelelő konzuli feladatokat látott el.

(2g) *  A konzuli munkát érintő joganyagban történt lényeges változás esetén a miniszter - a konzuli tisztviselőként vagy a konzuli feladatokban közreműködő munkatársként való további foglalkoztatás feltételeként - az adott részanyagból kötelező jelleggel, kiegészítő vizsga letételét rendelheti el.

(3) *  A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek a fogadó vagy harmadik állam azon állampolgárát vagy a fogadó államban élő azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű, külön rendeletben meghatározott feltételek szerint alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a miniszter jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok ellátásával.

(4) A tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek jelölt személy igazolja, hogy a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű. A miniszter a büntetlen előéletre vonatkozó adatokat a tiszteletbeli konzuli kinevezés megszűnéséig kezeli. A miniszter jogosult arra, hogy a tiszteletbeli konzuli kinevezés időtartama alatt ellenőrizze a tiszteletbeli konzuli kinevezés feltételeinek fennállását, és ennek keretében felhívhatja a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a (3) bekezdésben foglaltak igazolására.

(5) A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem tekintetében konzuli kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet a fogadó állam egyetértésével konzuli kerületén kívül is eljárhat.

(6) *  A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait az adott feladat ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és a konzuli tisztviselők konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat pedig három munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.

2/A. § *  (1) Ha a konzuli szolgálat a birtokába került adatok alapján hivatalból kezdeményez fellépést a magyar állampolgárok érdekvédelmének ellátására, erről az ügyfelet a helyi körülményeknek megfelelő módon értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, hogy igényli-e a további konzuli eljárást.

(2) *  A konzuli tisztviselő csak az e törvényben, a nemzetközi jogi szabályokban és a fogadó állam jogszabályaiban meghatározott korlátozásokkal léphet fel a fogadó állam bírósága vagy hatósága előtt folyó eljárásban. Ennek során jogi képviseletet nem láthat el.

(3) *  Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott együttműködés kiterjedhet vagyontárgyak, pénzeszközök, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére és az érintett magyar állampolgárok részére történő továbbítására is.

(4) *  A konzuli szolgálat, érdekvédelmi feladatainak ellátása során, szükség esetén közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.

(5) *  A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott honlapon keresztül vagy egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, illetve ezek hiányában postai úton előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.

Személyi hatály

3. § (1) Konzuli védelemre a magyar állampolgár jogosult.

(2) Más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár a másik állampolgársága szerinti államban olyan mértékben jogosult a védelemre, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi.

(3) *  Olyan államban, ahol Magyarországnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete - a (4) bekezdés rendelkezéseit nem érintve -, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a konzuli szolgálat is elláthatja harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.

(4) *  Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a konzuli szolgálat ellátja az uniós polgár érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.

(5) *  Ha a konzuli védelem nyújtásának feltételei fennállnak, a konzuli szolgálat az uniós polgárt a magyar állampolgárral azonos, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott elbánásban részesíti.

Tanácsadás és segítségnyújtás

4. § (1) *  A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő, utazásukkal kapcsolatos körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton - ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is - tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.

(2) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi szabályok érvényesülését a külföldi államban, s ezek megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.

Bajba jutott magyar állampolgárok védelme

5. § (1) A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez.

(2) E feladat teljesítése körében eljárva a konzuli szolgálat különösen az alábbi intézkedéseket teszi:

a) *  a külföldre utazásról szóló törvény alapján a hazatéréshez az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett a konzuli tisztviselő újat állít ki. Az uniós polgár számára a külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint ideiglenes úti okmányt állíthat ki,

b) útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa,

c) közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.

(2a) *  A tiszteletbeli konzuli képviselő a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján érvényét vesztett útlevelet átveszi.

(3) *  Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján - hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről. Az uniós polgárnak nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadóak.

(4) *  A hazatérési kölcsön nyújtása iránti kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles vizsgálni a kérelmező önhibáját. A kérelmező nyilvánvaló önhibája esetén a kölcsön megtagadható. A kölcsönnyújtást meg kell tagadni a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, valamint, ha a kérelmező - a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében - neki felróható módon nem működik együtt a konzuli szolgálattal, valótlan adatokat közölt vagy az általa korábban igénybe vett hazatérési kölcsön nem térült vissza.

(5) *  A miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben kérelemre a hazatérési kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat. A miniszter határozata a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt kizárólag semmisségére hivatkozva támadható meg.

(6) *  A hazatérési kölcsönre előirányzott keretet fejezeti kezelésű előirányzatként a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megállapítani.

Segítségnyújtás baleset vagy bűncselekmény áldozatainak, illetve súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek * 

6. § (1) Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e, értesíti a sérült vagy beteg által megjelölt személyt, valamint gondoskodik az érintett vagy legközelebbi ismert hozzátartozója felvilágosításáról a gyógykezelés, illetve, szükség esetén, a feljelentés megtételének és a kárigény érvényesítésének feltételeiről a fogadó államban.

(2) *  Több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy halálával járó szerencsétlenség vagy bűncselekmény esetén a konzuli szolgálat lehetőség szerint a helyszínen is meggyőződik arról, hogy a sérültek számára a szükséges ellátást biztosítják, vagyontárgyaik megőrzéséről az eljáró hatóságok gondoskodnak, és a baleset körülményeiről felvett jegyzőkönyv a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e.

(3) *  Eljárása során a konzuli szolgálat, a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel, a fogadó állam jogszabályaival és gyakorlatával összhangban, együttműködik a fogadó állam hatóságaival, és szükség esetén javaslatot tesz magyar szakértő részvételére a vizsgálatban.

(4) *  Az áldozatok védelme során a konzuli szolgálat haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő jogait, méltóságát, személyes adataival való rendelkezésének jogát sérelem éri.

(5) A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott esetben - szükség esetén - közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.

Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén

7. § (1) A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén a konzuli szolgálat megteszi az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok tájékoztatása, és a velük való folyamatos kapcsolattartás érdekében.

(2) *  A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott állapot folyamatos értékelése keretében egyeztet az Európai Unió tagállamaival, elsősorban azok helyben működő diplomáciai vagy konzuli képviseletei útján, valamint az Európai Unió Tanácsával és küldöttségével. Az együttműködés során különös hangsúlyt fektet a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok részére nyújtott segítség koordinálását végző tagállammal (vezető állam) vagy tagállamokkal történő egyeztetésre. E bekezdés alkalmazásában vezető állam a harmadik országban diplomáciai képviselettel rendelkező azon tagállam, amely a képviselettel nem rendelkező uniós polgároknak válsághelyzetekben nyújtandó támogatás koordinálásáért és irányításáért felel.

(3) *  Szükség esetén a miniszter javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására. Az evakuálás végrehajtásában együttműködik az Európai Unió tagállamaival, az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerveivel.

(4) Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti, a konzuli szolgálat az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát is figyelembe véve, az eset összes körülményének mérlegelésével hoz döntést az evakuálásról.

(5) * 

Személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme

8. § A konzuli szolgálat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, ha ellene a fogadó állam hatósága a személyes szabadság korlátozásának bármely formáját alkalmazza, függetlenül annak elnevezésétől (a továbbiakban: fogva tartás) az alábbi segítséget nyújtja:

a) amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból értesül, tisztázza a védelemnyújtáshoz szükséges adatokat,

b) a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogva tartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről,

c) késedelem nélkül értesíti a fogva tartott által megjelölt személyt,

d) kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács igénybevételéhez.

9. § (1) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott körülményekről és a fogva tartott állapotáról a konzuli szolgálat lehetőség szerint személyes látogatás keretében győződik meg, különösen, ha a fogva tartott a bántalmazására vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre tesz panaszt.

(3) Amennyiben a fogva tartott kiskorú, cselekvőképessége egyéb okból hiányzik vagy korlátozott, vagy várandós anya, soron kívül meg kell látogatni.

(4) *  A miniszter az 5. § (6) bekezdésében foglalt fejezeti kezelésű előirányzat terhére vissza nem térítendő eseti támogatást nyújthat, ha a fogva tartás körülményei a fogva tartott életét, testi épségét vagy egészségét nyilvánvalóan és súlyosan veszélyeztetik, és támogatására nincs más lehetőség.

10. § (1) A konzuli szolgálat a 8. § b)-d) pontjai és 9. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt eljárás kezdetén tisztázza, hogy a fogva tartott kívánja-e az érdekében történő fellépést. A konzuli szolgálat nem léphet fel annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi.

(2) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további eljárásról, feltéve, hogy az ezzel járó késedelem nem sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmének ellátását.

Haláleset

11. § *  (1) *  Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára a temetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Amennyiben az eltemetésre kötelezett személy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel saját maga beszerezni nem tudja és a fogadó ország jogszabályai azt lehetővé teszik, a konzuli szolgálat megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében.

(2) Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésre kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban halottszállítási engedélyt állít ki.

(3) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelő ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetőleg az érintett hazatérését.

(4) *  A konzuli szolgálat hagyatéki eljárást nem kezdeményezhet, és abban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem vesz részt. Amennyiben a hagyatéki eljárásban érintett személy méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel a külföldön maradt hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedést saját maga megtenni nem tudja, azt a konzuli tisztviselő a fogadó állam jogszabályainak figyelembevételével kezdeményezi, és erről az érintettet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.

(5) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.

Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme

12. § (1) Kiskorú vagy cselekvőképességében egyébként korlátozott magyar állampolgár érdekvédelme során a konzuli szolgálat annak szem előtt tartásával jár el, hogy az érintett személy nem, vagy csak korlátozottan képes közreműködni jogai és érdekei védelmében.

(2) Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot.

(3) A további eljárásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás során a konzuli szolgálat a fogadó állam gyámhatóságával való együttműködésre törekszik.

Intézkedés ügyeinek vitelében akadályozott személy érdekében * 

13. § (1) *  Ha a magyar állampolgár elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli tisztviselő fellép a magyar állampolgár érdekében vagy intézkedik a képviseletének biztosításáról azért, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek megóvására.

(2) A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy az eljárásban a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja útján vegyen részt. Szükség esetén tájékoztatást nyújt a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot ad megfelelő jogi képviselő választásához, fordító vagy tolmács igénybevételéhez.

(3) A konzuli tisztviselő a fogadó állam eljárási jogszabályai és gyakorlata tiszteletben tartásával, az ezek által lehetővé tett mértékig vesz részt az e § szerinti ügyek intézésében.

Tanúsítványkészítés * 

14. § *  (1) *  Magyarországnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselője konzuli tanúsítványt készíthet:

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) az aláírás és kézjegy valódiságáról,

c) magyar állampolgár életben létéről,

d) a fordítás helyességéről, ideértve az általa készített hiteles fordítást is,

e) egyéb jogi jelentőségű tényről és körülményről.

A tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkörben eljáró konzuli tisztviselő a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(3) A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne.

(4) Az (1) bekezdés alapján készített tanúsítvány közokirat.

(5) *  A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül felhatalmazást adhat a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjének vagy az ideiglenes ügyvivőnek, hogy a 2. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő távollétében konzuli tanúsítványt készítsen.

(6) *  A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül felhatalmazást adhat a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt konzuli tanúsítványok készítésére.

(7) *  Ha a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, konzuli tanúsítvány készítésére felhatalmazott személy előreláthatóan harminc napot meghaladó időtartamra távol van, és helyettesítése az ugyanazon diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, felhatalmazással rendelkező személy által nem oldható meg, a miniszter a helyettesítésére más személyt hatalmaz fel, vagy kijelöli azt a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletet, amely a tanúsítvány készítésével kapcsolatos feladatokat ideiglenesen ellátja.

(8) *  A hivatásos konzuli tisztviselő vagy hozzátartozója jogait érintő tanúsítványkészítési ügyben való eljárásra - másik felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő hiányában - a miniszter az (5) bekezdésben foglaltak szerint hatalmazhatja fel a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjét vagy az ideiglenes ügyvivőt.

(9) *  A konzuli tisztviselő nyilvántartást vezet az általa záradék vagy jegyzőkönyv formájában készített konzuli tanúsítványokról. A nyilvántartás tartalmazza az ügy számát, az ügyintézés időpontját, a fél (felek) nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, a személyazonosság megállapításának módját, az ügy tárgyát, a konzuli díjat, továbbá a konzuli tisztviselő megjegyzéseit.

(10) *  A konzuli tisztviselő a megjegyzés rovatban tünteti fel az ügy szempontjából jelentős, más rovatba be nem jegyezhető tényeket és adatokat, így különösen, ha a konzuli tisztviselő a közreműködést megtagadja, ha aggályos körülményt észlel és ezt az iraton feltünteti, valamint, ha a konzuli tisztviselő díjkedvezményt alkalmaz.

(11) *  Az aláírás és kézjegy valódiságáról készített konzuli tanúsítvány esetében a (9) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ügyfél aláírását vagy kézjegyét.

(12) *  A jegyzőkönyv formájában készített konzuli tanúsítvány egy másolati példányát a diplomáciai vagy konzuli képviseleten öt évig kell megőrizni, ezt követően pedig jegyzőkönyv felvétele mellett le kell selejtezni.

(13) *  A hivatásos konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítást és a fordítás helyességéről kiállított konzuli tanúsítványt a (12) bekezdésben foglaltak szerint kell kezelni.

Felülhitelesítés * 

15. § (1) *  Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. A hivatásos konzuli tisztviselő által diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott okirat felhasználható az Európai Unió azon tagállamában is, amely Magyarországgal erre vonatkozó megállapodást köt.

(2) *  Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a miniszter felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot, feltéve, hogy e hatóságok aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. A miniszter általi felülhitelesítésre irányuló kérelem a konzuli tisztviselőnél is benyújtható.

(3) *  A (2) bekezdésben említett hatóságok megküldik a külföldi felhasználás céljából okirat hitelesítésére jogosult munkatársaik aláírás- és bélyegzőmintáját a miniszternek, s előzetesen értesítik az abban bekövetkező változásokról.

(4) *  A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, az azon szereplő aláírás vagy bélyegző valódiságát, avagy a kiállításra való jogosultságot illetően kétely merül fel.

(5) *  A (2) bekezdésben említett felülhitelesítésre azt követően kerülhet sor, hogy az okiratot

a) *  az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt működő igazságügyi szakértői intézetek, továbbá a bíróságok által kiállított okiratok, valamint az ezekről készített hiteles fordítások esetében az igazságügyért felelős miniszter,

b) a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

közbenső hitelesítési záradékkal látta el.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

16. § (1) A konzuli szolgálat a konzuli védelem során - jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben - a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:

a) *  természetes személyazonosító adatai,

b)-c) * 

d) magyarországi lakóhelye,

e) állampolgársága,

f) személyazonosító okmányának okmányazonosító adatai,

g) a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.

(2) *  A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról - az érintett magyar állampolgár ellen büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság adatkérése, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a bajba jutott magyar állampolgárok mentésére, hazatérésük biztosítására, illetve az evakuálás végrehajtására irányuló feladatainak ellátásával összefüggésben a terrorizmust elhárító szerv vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése, valamint a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez a védett magyar állampolgár hozzájárult. A 14. §-ban foglalt konzuli tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.

(3) A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve holléte ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz, feltéve, hogy a konzuli szolgálatnak nincs tudomása az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között fennálló nyilvánvaló ellentétről. Amint a konzuli szolgálatnak sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra, hogy nyilatkozzon: közeli hozzátartozójának adható-e a továbbiakban tájékoztatás.

(4) Vélelmezni kell az ismeretlen helyen tartózkodó védelemre szoruló vagy az egészségi állapota, illetve egyéb ok miatt a nyilatkozattételben akadályozott magyar állampolgár hozzájárulását az érdekvédelem nyújtásához szükséges mértékű adatkezeléshez mindaddig, amíg azt az érdekelt nem ellenzi.

(5) A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem ellátására irányuló kérelem magába foglalja az annak biztosításához szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulást is az érdekérvényesítéshez szükséges körben. Erről a konzuli szolgálat a kérelmezőt kérelmének előterjesztésekor tájékoztatja.

(6) *  Az uniós polgár érdekvédelmének ellátása során a konzuli szolgálat adatot szolgáltat az Európai Unió tagállama konzuli szolgálatának.

(7) Az adatszolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az adatkezelő megnevezését (azonosítóját),

b) az adatszolgáltatás idejét,

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

d) az adatszolgáltatást igénylő megnevezését,

e) a szolgáltatott adatok körét.

(8) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

16/A. § *  (1) A konzuli szolgálat a konzuli tisztviselőkről, valamint a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyekről nyilvántartást vezet.

(2) A konzuli tisztviselőkről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok;

b) arcképmás;

c) aláírásminta;

d) diplomáciai és konzuli rang;

e) nyelvismeret;

f) végzettség és a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges képzettség, illetőleg ezek megszerzésének időpontja;

g) konzuli feladat ellátására kapott kinevezés, megbízás, engedély, valamint a megbízás visszavonása, illetőleg az ezekkel összefüggésben kiállított dokumentumok és adatok;

h) konzuli jogosítványok és egyéb felhatalmazások, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontja.

(3) A diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyekről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok;

b) munkakörhöz tartozó konzuli feladatok;

c) konzuli feladatok ellátásához szükséges jogosultságok, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontja.

(4) *  A konzuli szolgálat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatokat a 2. § (2a) és a 2. § (2d) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlat megkezdésének időpontjától kezeli.

17. § (1) Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:

a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,

b) az anyakönyvi nyilvántartásokból,

c) *  az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől,

d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

e) a központi útiokmány-nyilvántartásból,

f) a közúti közlekedési nyilvántartásból,

g) a határforgalom-ellenőrzési nyilvántartásból,

h) *  a bűnügyi nyilvántartási rendszerből,

i) a körözési nyilvántartásból,

j) az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából,

k) *  a gondnokoltak nyilvántartásából.

(2) *  Az uniós polgár érdekvédelmének ellátása során a konzuli szolgálat a védelem ellátásához szükséges adatokat az Európai Unió tagállama konzuli szolgálatán keresztül igényelheti.

18. § (1) Az érdekvédelemmel kapcsolatos iratokba a védelemben részesülő ügyfél és azok a személyek tekinthetnek be, akik számára a 16. § alapján adat szolgáltatható.

(2) *  A betekintés során megismert, nyilvánosságra kerülése esetén az érdekvédelem további ellátását hátrányosan befolyásoló adat vagy Magyarország és a fogadó állam közötti kapcsolatok kedvezőtlen irányban történő befolyásolására alkalmas adat vagy körülmény nem hozható nyilvánosságra.

Közigazgatási hatósági eljárási szabályok * 

19. § *  (1) A konzuli szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő, valamint a miniszter gyakorolhat.

(2) *  A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter azonban a kinevezésben felhatalmazhatja kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenőrzi, és a kérelmet - az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő továbbítás érdekében - öt napon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők.

(3) A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási hatósági ügyekben jár el:

a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti úti okmányok kiállítása,

b) *  hazatérési kölcsön nyújtása,

c) halottszállítási engedély kiállítása,

d) *  okirat, pénz és egyéb érték megőrzésre való átvétele (konzuli letét).

(4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási hatósági feladatokon túl a konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági bizonyítványt állíthat ki.

(5) A miniszter közigazgatási hatósági jogkörében eljárva hitelesíti felül a külföldön felhasználásra kerülő okiratokat.

(6) *  A konzuli tisztviselő, azokban az állampolgársági és közigazgatási hatósági eljárásokban, melyekben közreműködőként vesz részt, jogosult a hatóság által kiállított elektronikus közokiratról papíralapú hiteles másolatot kiállítani.

(7) *  Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult.

(8) *  A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.

(9) *  Az uniós polgár érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg.

(10) * 

A konzuli díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja, és a hatósági költség * 

19/A. § *  (1) A konzuli szolgálat

a) a konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági ügyben való eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;

b) a miniszter 15. § (2) bekezdésben foglalt eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;

c) a 13. §-ban meghatározott feladatainak ellátásáért, érdekvédelemnek nem minősülő szolgáltatásaiért, illetve a konzuli tisztviselő közjegyzői és diplomáciai felülhitelesítési tevékenységéért egyéb díjat;

d) a diplomáciai vagy konzuli képviselet székhelyén kívül végzett eljárási cselekmény során felmerült többletköltség fedezésére költségátalányt;

e) az érdekvédelemnek és közigazgatási hatósági cselekménynek nem minősülő egyéb konzuli eljárás során felmerült postaköltség fedezésére költségátalányt; valamint

f) a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek küldött felterjesztés postaköltségének fedezésére költségátalányt

(a továbbiakban együtt: konzuli díj) szed.

(2) A konzuli tisztviselőnek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a harmadik országbeli állampolgár beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásáért szedett, külön jogszabályban meghatározott díj nem minősül konzuli díjnak.

(3) A közigazgatási hatósági ügyben kérelem átvételére, illetve a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő a tevékenységének keretében beszedett konzuli díjat az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok ellátására fordíthatja.

19/B. § *  (1) A konzuli szolgálatnál kell befizetni

a) a konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben a hazai hatóság eljárásában felmerült illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat;

b) az ügyfél kérelmére vagy valamely szerv megkeresésére külföldi hatóság, szerv vagy közhitelességgel felruházott személy (a továbbiakban: külföldi szerv) előtt a konzuli szolgálat közreműködésével indított eljárásért a megkeresett külföldi szerv által felszámított illetéket, díjat vagy költséget;

c) a konzuli szolgálat érdekvédelmi tevékenységének ellátása során külső szolgáltatónak jogszabály felhatalmazása alapján teljesített díjat vagy költséget

(a továbbiakban együtt: megkeresett szerv vagy szolgáltató díja).

(2) Hazai hatóság eljárásával összefüggésben - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eseten kívül - felmerült olyan költséget vagy díjat, melynek befizetését jogszabály magyar külképviseleten is lehetővé teszi (a továbbiakban: hatósági költség), a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten kell befizetni.

19/C. § *  A konzuli díjat, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díját, és a hatósági költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, illetve ha a díj vagy költség később merült fel, az arról való értesítést követő 30 napon belül a kérelmezőnek kell megfizetnie.

Értelmező rendelkezések

20. § (1) A jogi személy konzuli védelmére e törvény rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) *  E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben ilyenként meghatározott személy.

(3) Ahol jogszabály a magyar külképviselet számára hatósági jogkört állapít meg, azon a konzuli tisztviselőt kell érteni.

Záró rendelkezések

21. § *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) *  a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő egyes eljárásokra, az uniós polgárok védelmének ellátására vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel egyetértésben,

b) *  az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a konzuli díjak mértékét, illetőleg a konzuli díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja, valamint a hatósági költség beszedésének, a beszedés alóli mentességének, elengedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszafizetésének részletes szabályait, * 

c) *  a konzuli tisztviselő 14. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének részletes szabályait az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben.

22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) * 

23. § * 

24. § *  Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) *  az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 20. cikk (2) bekezdés c) pontja és 23. cikke,

b) az Európai Közösségek tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1995. december 19-én elfogadott 95/553/EK határozata az Európai Unió polgárainak a diplomáciai és konzuli képviseletek által nyújtott védelméről,

c) a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1996. június 25-én elfogadott 96/409/KKBP határozata egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról,

d) *  a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelv.


  Vissza az oldal tetejére