A tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a tőkepiaci szereplők szabályozásának fejlesztése, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § * Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) * a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által – ide nem értve a magyar államot – az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,
b) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre,
c)–e) *
f) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére,
g) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,
h) a Befektető-védelmi Alapra, illetőleg az Alap által nyújtott biztosításra,
i) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre,
j) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,
k) * tőzsdei kereskedő Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsdén végzett tőzsdei kereskedésével összefüggő tevékenységére,
l) *
m) * a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra,
n)–p) *
q) * Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.
1/A. § * E törvény hatálya kiterjed
a) az STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak nem minősülő értékpapírosításra, valamint
b) a KCGE-re, az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra, az intézményi befektetőre és az eredeti hitelezőre.
1/B. § * E törvény hatálya kiterjed a közösségi finanszírozási szolgáltatásra, valamint annak alanyaira.
2. § * Nem tartozik a törvény hatálya alá
a) a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala,
b) *
3. § * (1) * Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) * A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.
4. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) * E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos,
2. * ajánlattevő:
a) e törvény IV. és LVI. fejezetei alkalmazásában az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontjában meghatározott személy,
b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,
2a. * algoritmikus kereskedés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
3. allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről,
4. anyavállalat:
a) * a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,
b) a XIX/A. és XIX/B. Fejezet alkalmazásában minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
5. aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek,
6. * állampapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
6a. * állampapír-kibocsátó: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
7. * áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
8. *
9. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,
10. * befektetési alap: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
11. *
12. * befektetési alapkezelő: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
13–14. *
15. * befektetési jegy: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
16. *
17. *
18. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
19. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott vállalkozás, *
20. befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,
21. * minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
22. befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre, *
22a. * bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,
22b. * bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértését jelenti be a Felügyeletnek,
23. * biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,
24. *
25. * céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,
26. csereügylet: az Szmt. szerinti swap ügylet,
27. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
28. *
29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,
30. devizabelföldi:
a) * az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet,
b) * a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet,
31. devizakülföldi:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
32. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
33. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,
33a. * egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
34. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
35. * ellenőrzött társaság: a Ptk. 3:324. § (1) bekezdésében meghatározott társaság,
36. * elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,
36a. * eredeti hitelező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,
37. * külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,
38–39a. *
40. *
41. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt,
42. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz,
43. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító,
44. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
44a. * értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,
44b. * értékpapírosítást kezdeményező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,
45. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,
46. értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,
47. *
48. * felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
49. * fogadó tagállam: az V. Fejezet alkalmazásában az a – 140. pont b) alpontjában meghatározott székhely szerinti tagállamtól eltérő – tagállam, amelynek szabályozott piacára az értékpapírt bevezették,
50. forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás,
51. forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet,
52. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik,
53. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel,
54. * garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,
55. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak,
56. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration),
57. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
58. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
59. *
60. * intézményi befektető:
a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,
61. ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja,
62. * járulékos vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
63. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,
64. jegyzett tőke: az Szmt.-ben meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,
64a. * jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,
65. * kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,
65a. * kereskedési helyszín: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
66. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait,
67. * kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
68. * kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,
69. * kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,
b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
70. * elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,
71–74. *
75. konszolidált beszámoló: az Szmt. szerint meghatározott beszámoló,
76. * kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
77. * kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
77/A. *
78. * közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,
78a. * közösségi finanszírozási szolgáltatás: az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekként meghatározott fogalom,
78b. * közösségi finanszírozási szolgáltató: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,
79. központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás,
80. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás,
80a. * központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,
81. * központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer,
82. * központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,
83. * központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,
84. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,
85. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot,
85a. * közvetlen elektronikus hozzáférés: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
86. külföldi befektetési vállalkozás: a székhely állam jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően a Bszt. 5. §-ában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységnek és kiegészítő szolgáltatásnak megfeleltethető tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás,
86a. * különleges célú gazdasági egység (KCGE): az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,
87. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
88. letéti őrzés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás,
89. letétkezelés: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás, *
90. likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét,
91. másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír,
91a. * a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete,
92. *
93. * multilaterális kereskedési rendszer (MTF): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
94. * értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel / nyilvános ajánlattétel: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontjában meghatározott fogalom,
95. * nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint meghatározott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel és értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése,
96. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése,
97. *
98. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik,
99. * nyílt végű befektetési alap: a Kbftv. szerint ilyenként meghatározott befektetési alap,
100. * összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,
101. * pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
102. *
103. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott eszköz,
104. * piacműködtető: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
105. portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége,
106. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység,
107. * pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,
107a. * projektgazda: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,
108. * referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,
109. * referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),
110. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,
111. * részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,
112. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg,
113. sorozatban kibocsátott értékpapír: ha jogszabály másként nem rendelkezik, az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,
113a. * STS értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításnak minősülő értékpapírosítás,
114. * szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) * piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,
b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,
c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,
d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,
115. *
116. * szabályozott információ: a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó, a befolyásszerzéssel kapcsolatos, továbbá a bennfentes információk,
117. * származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
117a. * szervezett kereskedési rendszer (OTF): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,
118. * szintetikus értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,
118a. *
119. * szponzor: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,
119a. * társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,
120. * teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,
121. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni,
122. * tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,
123. tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek,
124. tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír,
125. tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy,
126. tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru,
127. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás,
128. ügyfél: az a személy, aki e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
129. *
130. * ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,
130a. * ügyletrészsorozat: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom,
131. * vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,
132–133. *
134. vezető állású személy:
a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,
135. *
136. * ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
137. * kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,
138. *
139. * szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése: szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetése
a) valamennyi szabályozott piacon (kivezetés),
b) az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon forgalmazzák (átvezetés),
140. * székhely szerinti tagállam:
a) szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,
b) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában
ba) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:
baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy
bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,
bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,
141. * kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát,
142. * vezető testület: a piacműködtető igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő piacműködtető vezető állású személyeit is,
143. * ügyvezető: a piacműködtetővel munkaviszonyban álló, a piacműködtető vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a piacműködtető irányításában résztvevő olyan további személy, akit a piacműködtető létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
(2) * E törvény alkalmazásában
1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3. MNB: a Magyar Nemzeti Bank,
4. * Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB,
5. * hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet,
7. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).
(3) * E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, illetőleg az „Európai Unió tagállama” vagy a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.
6. § (1) Az értékpapír – a kibocsátó döntése alapján – előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként.
(2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.
(3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és – állampapír kivételével – kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.
(4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet.
(5) * Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról – zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kivételével – utóbb nem rendelkezhet.
7. § * (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:
a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,
b) a kibocsátásról szóló döntést és a döntés meghozatalának időpontját,
c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,
d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és
e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.
(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
8. § (1) * Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.
(2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált.
(3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti.
9. § * (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.
(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul értesíti a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.
(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről értesíti a számlatulajdonost. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.
(4) Amennyiben az értékpapír előállítása során a kibocsátó által megadott adatok alapján a dematerializált értékpapír tulajdonosát az értékpapír számlavezető nem éri el, az értékpapír-számlavezető az előállítás alatt álló értékpapírt továbbítja a központi értéktár által a kibocsátó nevén erre a célra vezetett értékpapírszámlára. A jóváírt értékpapírok az erre a célra nevesített értékpapírszámlán 6 hónapig tarthatók, ezen időszakon belül a kibocsátó köteles a központi értéktár részére utasítást adni az értékpapírok értékpapír-számlavezetők részére történő allokálására vagy azok törlésére.
(5) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.
(6) * Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.
9/A. § * Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.
10. § (1) * Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 44. § (6) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint a benyújtás helyét. Az átalakítás időtartama hatvan napnál rövidebb nem lehet, azonban ha valamennyi értékpapírt benyújtották, az hamarabb lezárható.
(3) * Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.
(4) * Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.
11. § (1) Az átalakítás időpontja a nyomdai úton előállított értékpapír benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap. A kibocsátó ezen a napon állítja ki a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okiratot.
(2) * A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván: Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.
(3) * Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapírszámlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga – a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.
(4) * Ha a benyújtott értékpapír zárolt alszámlán volt elhelyezve, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a dematerializált értékpapír változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt értékpapír-alszámlán kerüljön jóváírásra.
12. § (1) * Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat – az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.
(2) * Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.
12/A. § * (1) Ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő hatvan napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról. A dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni.
(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét.
(3) Az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet.
(4) A nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével – a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig – a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni. Amennyiben a részvényes a nyomdai úton előállított részvényt továbbra is az értékpapír letéti számláján kívánja nyilvántartani, úgy legkésőbb az átalakítás napjáig köteles bejelenteni a kibocsátó felé letétkezelőjét, amely alapján a kibocsátó a részvényt a letétkezelő részére köteles átadni. Amennyiben a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvény letéti őrzésével a központi értéktárat bízza meg, úgy a dematerializált részvény központi értékpapír-számláról való törlésével és a nyomdai úton előállított részvény értékpapír letéti-számlákon való jóváírásával egyidejűleg a nyomdai úton előállított részvény átadottnak tekintendő.
(5) Az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. Az átalakítás napján – a központi értéktár értesítése alapján – a számlavezető törli az általa vezetett értékpapírszámláról a dematerializált részvényt. Ezt követően a központi értéktár a dematerializált részvényt a központi értékpapírszámláról törli, és ezzel egyidejűleg a dematerializált részvényről kiállított és a központi értéktárnál letétbe helyezett okiratot érvényteleníti. Az átalakítás napján jogosult először a részvényes a nyomdai úton előállított részvény átvételére, illetve az átalakítás napjától a nyomdai úton előállított részvény forgalom tárgyát képezheti.
(6) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a részvényes által át nem vett nyomdai úton előállított részvényeket a letétkezelő köteles megőrizni és nyilvántartani azzal, hogy a nyomdai úton előállított részvények jogosultjának a dematerializált részvény utolsó jogosultját kell tekinteni.
(7) Ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre.
(8) * Az átalakítás során be nem azonosított részvényes dematerializált részvénye helyébe lépő nyomdai úton előállított részvényt a kibocsátó az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével – értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen leszállítja az alaptőkét.
(9) * A be nem azonosított részvényes utólag követelheti a dematerializált részvény helyébe lépett nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, akkor a nyomdai úton előállított részvény ellenértékét. Az értékesített nyomdai úton előállított részvény ellenértékének összegét a jogosult jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. Az átalakítási folyamatot követően beazonosított részvényes az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. A részvény kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.
12/B. § * (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.
(2) A kötvénynek tartalmaznia kell:
a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,
b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,
c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát,
d) a kibocsátó megnevezését,
e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,
f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,
g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,
h) * egyoldalú jognyilatkozattal történő kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,
i) * a kötvény kiállításának helyét és napját,
j) * a kibocsátó aláírását.
(3) * Dematerializált kötvényre is az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott személyek aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.
(4) A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatait a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok körét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tartalmazza.
(5) A nyomdai úton előállított kötvénynek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában azonosító adat:
a) természetes személy esetén: családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és születési idő,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, székhely, cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám.
(7) Az az okirat vagy adat, amelyből az (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek.
(8) Kötvény kibocsátására jogosult:
a) az állam, beleértve a külföldi államot is,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) az önkormányzat,
d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,
e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe,
f) * törvényben vagy kormányrendeletben erre feljogosított szervezet.
(9) * A kötvényben a kibocsátójáért vállalt kezesség egyoldalú jognyilatkozatként is érvényes, annak érvényesítésére a kötvény mindenkori jogosultja jogosult.
13. § * (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:
a) értékpapír: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1129 rendelet] 2. cikk a) pontjában meghatározott fogalom,
b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott fogalom,
c) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk c) pontjában meghatározott fogalom,
d) kibocsátó: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott fogalom.
(2) E fejezet rendelkezéseit
a) az (EU) 2017/1129 rendelettel, valamint
b) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendeletével
együtt kell alkalmazni.
14. § * Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha az értékpapír forgalomba hozatala nem nyilvános forgalomba hozatallal történik.
15. § * (1) * Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja, illetve a vételi és eladási árak közzététele önmagában nem tekintendő értékpapírra vonatkozó nyilvános-ajánlattételnek. A regisztrációt követően a multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetett értékpapír nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.
(2) Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő – nyilvános forgalomba hozatalnak nem minősülő – regisztrációja esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végző piacműködtető vagy befektetési vállalkozás meghatározza a kibocsátó által az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe való első bevezetésekor benyújtandó információs dokumentum tartalmát és vizsgálatának szabályait.
16. § * Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.
17. § * (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) * Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.
(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
18. § * Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.
19. § *
20. § * (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén az (EU) 2017/1129 rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényére történő nyilvános ajánlattételhez, illetve ilyen részvény szabályozott piacra történő bevezetéséhez, multilaterális kereskedési rendszerbe vagy szervezett kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.
(3) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános ajánlattételét, illetve szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.
(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően értékpapírnak multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetése nyilvános forgalomba hozatalnak minősül, ha az értékpapírnak multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetése során az „értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel” fogalmát kimerítő közlést is kiadnak.
21. § * (1) * Ha e törvény, illetve az (EU) 2017/1129 rendelet másként nem rendelkezik, értékpapírra történő nyilvános ajánlattétel, illetve értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) köteles közzétenni. A tájékoztató közzétételéhez a Felügyelet – (EU) 2017/1129 rendelet szerinti – jóváhagyása szükséges.
(1a) * Tájékoztató közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb, és az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem feleltethető meg az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdése szerinti esetek egyikének sem. Jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok esetén a minimum tájékoztatóhoz indokolatlan késedelem nélkül kiegészítést kell fűzni.
(1b) * A kibocsátó, illetve az ajánlattevő az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyását követően észszerű időn belül elérhetővé teszi a kibocsátó, illetve az ajánlattevő honlapján.
(1c) * Az (EU) 2017/1129 rendelet
a) 1. cikke (4) bekezdésének a)–e) és j) pontjában foglalt nyilvános ajánlattétel esetén a 16. §-ban,
b) 1. cikke (4) bekezdésében foglalt nyilvános ajánlattétel és 1. cikke (5) bekezdésének a)–h) pontjában foglalt szabályozott piacra történő bevezetés esetén a 17. § (1) bekezdésében
foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)–(5) *
(6) * A kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végző piacműködtető vagy befektetési vállalkozás által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé. Nem kell információs dokumentumot közzétenni értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha a regisztrálandó értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételre tájékoztató vagy minimum tájékoztató közzétételével került sor.
(7) * Az információs dokumentum a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos, amely időszak alatt lehet az értékpapírt multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni.
(8) * Ha a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás tudomására, ami az információs dokumentum kiegészítését teszi szükségessé, a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli az információs dokumentum kiegészítését.
(9) * A kibocsátó, az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul az információs dokumentum kiegészítését kezdeményezni, ha a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az információs dokumentum kiegészítését indokolttá teszi.
(10) * Az információs dokumentum kiegészítéséhez a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás jóváhagyása szükséges.
(11) * Nem kell információs dokumentumot közzétenni értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (5) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott esetekben, azzal, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott szabályozott piac alatt e bekezdés alkalmazásakor multilaterális kereskedési rendszert kell érteni.
(12) * Nem kell információs dokumentumot közzétenni az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.
(13) * Értékpapír szervezett kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a (6)–(12) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
22. § *
23. § * (1) * Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) köteles megbízni, kivéve, ha
a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait, illetve az (EU) 2017/1129 rendelet a tájékoztató elkészítésére és közzétételére vonatkozó szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;
d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;
e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
f) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényekkel, azonos értékpapír-sorozatba tartozó értékpapírokkal ugyanazon – a Bszt. szerinti – kereskedési helyszínen már kereskednek vagy kereskedtek, regisztrálnak vagy regisztráltak; vagy
g) az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdés a)–e) pontjában és (5) bekezdésében foglalt esetek szerinti nyilvános ajánlattételre vagy szabályozott piacra történő bevezetésre kerül sor.
(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.
24. § * (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár – a kibocsátóval történő megállapodás alapján – a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.
(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:
a) a kibocsátó nevét;
b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;
c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;
d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;
e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;
f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és
g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.
(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.
25. § * (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha – az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató vagy minimum tájékoztató hiányában, illetve – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvénye a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül került nyilvános ajánlattételre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
26–28. § *
29. § * (1) A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban vagy azok bármely kiegészítésében adott információért való felelősségért, és ezzel összefüggésben az értékpapír tulajdonosának okozott kár megtérítéséért a kibocsátó vagy annak Ptk. szerinti igazgatósága, Ptk. szerinti ügyvezetője, illetve Ptk. szerinti felügyelő bizottsága, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel, és ez a felelősség a tájékoztató közzétételétől számított öt évig terheli. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató, a minimum tájékoztató vagy azok valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
(2) A tájékoztatót, minimum tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató, illetve a minimum tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikke szerinti összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is – kivéve, ha
a) az félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy
b) – a tájékoztatóban foglalt információkkal összevetve – nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.
30–32. § *
(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon – kamatfizetési kötelezettség nélkül – visszafizetni.
(3) *
34–43. § *
43/A. § *
44. § * (1) * Állampapír vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír, vagy az Európai Unió tagállamának központi bankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén – ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertetőt és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.
(2) * Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3) * A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak – befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen – kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a (6) bekezdésben meghatározott helyen. A kibocsátási árat – amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül – a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.
(3a) * A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az Európai Unió tagállamának központi bankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetében.
(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.
(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.
(6) * A közzététel helye:
a) a kibocsátó és – ha van forgalmazó – a forgalmazó honlapja,
b) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
c) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
45. § (1) * A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézménynek, valamint az olyan nemzetközi intézménynek, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által jóváhagyott ismertetőt kell közzétenni a 44. § (6) bekezdésében meghatározott módon.
(2) *
(2a) *
(3) * Az ismertető a felügyeleti jóváhagyástól számított tizenkét hónapig hatályos.
46. § * Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez – ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor – a kibocsátónak a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni a tájékoztatót. A tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyásával kell közzétenni a 44. § (6) bekezdésében meghatározott módon.
47. § * (1) * A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.
(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.
(4) * Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton) kerülhet sor.
(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok – a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában – az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.
(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.
(8) * A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.
48. § * (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.
(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.
(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.
(4) * A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 44. § (6) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem szükséges kiegészíteni.
49. § * (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.
(2) * A jegyzésre nyitva álló (tervezett) időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.
(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.
50. § * (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.
(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.
(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.
(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.
51. § * Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.
52. § * (1) * E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.
(1a) * Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ.
(1b) * Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba) vagy bc) alpont hatálya alá kerül.
(1c) * A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam felügyeleti hatóságának.
(1d) * Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama – az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás alapján – Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.
(1e) * E fejezet alkalmazása során kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett másodlagos értékpapírok esetében az elsődleges értékpapírok kibocsátója függetlenül attól, hogy az elsődleges értékpapírokat szabályozott piacra bevezették-e.
(2) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyre, illetve az ilyen befektetési alapban megvásárolt vagy eladott befektetési jegyre.
(3) * Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.
(4) *
(5) * A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályait.
(6) * Az (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.
52/A. § *
53. § *
54. § * (1) * A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.
(2) * A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a) féléves jelentés és
b) éves jelentés
formájában teljesíti.
(2a) * Amennyiben a kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor éves és féléves jelentését is az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.
(3) * Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó, amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.
(3a) * Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat szabályozott piacra bevezető kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.
(4) * A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését.
(5) * A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.
(6) Nem köteles féléves jelentést készíteni
a) * az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és nem készített az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatót,
b) az a kibocsátó, amely 2005. július 1. napján már létezett, és amely kizárólag a székhely szerinti tagállam által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki.
(7)–(8) *
(9) * A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.
(10) A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(11) *
55. § * (1) * A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni.
(2) A kibocsátó a hozzá érkezett, 61. § szerinti tájékoztatást haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül közzéteszi a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett.
(3) A rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
56. § * (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyért díjat nem számíthat fel.
(2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban.
(3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással.
(4) * A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja.
(5) *
57. § * (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.
(2) Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára. A kibocsátó nyilatkozatát az 56. §-ban meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.
(3) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
58. § * (1) * Ha az értékpapírt csak Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacra vezették be, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell közzétenni.
(2) * Ha az értékpapír szabályozott piaci bevezetésére Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve egy vagy több fogadó tagállamban került sor, akkor a szabályozott információkat:
a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és
b) a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(3) * Ha az értékpapírokat egy vagy több fogadó tagállamban vezették be szabályozott piacra, azonban Magyarországon nem, a szabályozott információkat a Felügyelet által elfogadott nyelven, továbbá a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállamok felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni.
(4) A 61. § szerinti információ egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is bejelenthető, illetve közzétehető.
(5) * Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.
(5a) * Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.
(6) Ha a szabályozott információk tartalmával kapcsolatban bíróság vagy választottbíróság előtt keresetindításra kerül sor, a fordítás költségeinek viselésére az adott tagállam jogszabályai alapján kerül sor.
58/A. § * Ha az értékpapírt a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezették be a szabályozott piacra, az 56. § (1) és (2) bekezdés, valamint az 58. § (1)–(5) bekezdés szerinti kötelezettségek azt a személyt terhelik, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.
59. § * A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik
a) az értékpapír lejártával;
b) * szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. § szerinti engedélyével;
c) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.
60. § * (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni az 56. §-ban meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.
(3) * A Felügyelet a kérelem tárgyában huszonkét munkanap után, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó az 56. §-ban meghatározott helyeken köteles megjelentetni.
61. § * (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie
a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy
b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.
(4) * A szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) * a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt – a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló – gyakorlását,
b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a részvényes letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy – a részvényessel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat, vagy
h) a részvényes meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.
(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(6a) * A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket, amelyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.
(7) * Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
(8) * A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy
a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,
b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és
bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,
c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.
(9) * Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára – szerződés alapján – feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé azzal, hogy a tájékoztatást a (9a) bekezdés szerinti bontásban kell megjeleníteni. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.
(9a) * A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek:
a) átruházható értékpapír,
b) opció,
c) határidős ügylet,
d) csereügylet,
e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás,
f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy
g) az a)–f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés.
(9b) * A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt küszöbértéket.
(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.
(11) * A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot nem kell számításba vennie az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha
a) a szavazati jog nem gyakorolható,
b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és
c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.
(11a) * A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) és annak kiegészítő jogszabályaival összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog
a) nem gyakorolható, és
b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha
a) * biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,
b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,
c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevekénységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.
(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.
(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását.
62. § * (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.
(2) * A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti auditbizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2a) * Az auditbizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.
(2b) * Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó felügyelőbizottsága jelöli ki.
(3) * A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (1) és (2), valamint (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.
(3a) * Az olyan közérdeklődésre számot tartó kibocsátó esetében, amely
a) teljesíti az 5. § (1) bekezdés 69. pontjában rögzített feltételeket, és
b) szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amely a megelőző három naptári évre vonatkozóan az év végi jegyzések alapján kevesebb, mint 100 millió euró átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett
az auditbizottság feladatkörét az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.
(3b) * Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek, a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső ellenőrzésének hatékonyságát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdésében, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét], valamint a pénzügyi beszámolás és a fenntarthatósági beszámolás folyamatát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdése, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát és a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó által az Szmt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot] és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet – különösen annak végrehajtását –, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására megválasztott könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég függetlenségét is), különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését;
d) tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó legfőbb szervét a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység eredményéről, bemutatja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és azt, hogy az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában.
(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.
63. § * (1) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről a kibocsátó legfőbb szerve dönt. A kibocsátó legfőbb szerve akkor határozatképes, ha legalább 50% + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.
(2) A szabályozott piacra bevezetett részvény átvezetéséről szóló döntés – amennyiben a kibocsátó alapszabálya másként nem rendelkezik – a kibocsátó ügyvezetésének a hatáskörébe tartozik.
(3) A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről, átvezetéséről szóló döntést követő munkanapon a kibocsátó megküldi a Felügyelet, illetve a szabályozott piac részére
a) a döntést tartalmazó határozatot,
b) az érintett részvény adatait, a kivezetés, vagy az átvezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,
c) átvezetés esetén annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét, amelyen a részvénnyel kereskednek.
(4) * A szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntésről a kibocsátó a határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá a honlapján közzéteszi a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat.
(5) A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60 kereskedési nap.
(6) Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a terméklistáról a kivezetés, vagy az átvezetés napjával történő levételéről.
(7) A kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható vissza.
63/A. § * (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3) * Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) * Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely végleges hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.
(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.
(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
(9) * Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
64. § *
65. § * (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni
a) Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott, de szabályozott piacra be nem vezetett részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre; és
b) azon részvényekkel kapcsolatos befolyásszerzésre, amelyek magyarországi szabályozott piacra be vannak vezetve.
(2) Nem kell e rész rendelkezéseit alkalmazni
a) a saját joga szerint társasági formában működő kollektív befektetési formákban; illetve
b) a tagállamok nemzeti bankjaiban
történő befolyásszerzésre.
(3) * Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 44. § (6) bekezdésében meghatározott hely.
65/A. § * (1) * A befolyás mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyást [5. § (1) bekezdés 84. pont], az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét egybe kell számítani.
(2) A befolyás mértékének megállapítása során
a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként;
b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot – eltérő megállapodás hiányában – a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként
kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.
(4) * Összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek – tekintet nélkül a célzatra – a csoport [5. § (1) bekezdés 27. pont] tagjai.
(5) * A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését – tekintet nélkül annak mértékére – az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.
66. § * (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, a vételi ajánlat felügyeletét azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amely területén működő szabályozott piacra a társaság részvényeit legkorábban vezették be.
(2) Ha a céltársaság részvényeinek bevezetése első alkalommal egyidejűleg több tagállamban is megtörtént, a céltársaság e szabályozott piacoknak és hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak a kereskedés első napján történő értesítésével határozza meg azt, hogy mely tagállam felügyeleti hatósága lesz a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező.
(3) * A céltársaság a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott, a vételi ajánlat felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését a 44. § (6) bekezdésében foglalt helyen haladéktalanul közzéteszi.
(4) Ha a céltársaság vételi ajánlatának felügyeletét a Felügyelet látja el, és a céltársaság székhelye nem Magyarországon, hanem más tagállamban van, akkor
a) a kötelező vételi ajánlat megtételének a befolyás százalékos mértékéhez kötött határának meghatározására, illetve a befolyás mértékének számítási módjára;
b) a munkavállalók tájékoztatására; és
c) a céltársaság ügyvezető szervének a vételi ajánlatról való tudomásszerzést követő különleges eljárására
a székhely szerinti ország jogszabályai az irányadóak.
67. § *
68. § * (1) A céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni
a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy
b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez.
(2) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére
a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében,
b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,
c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, vagy
d) összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeképpen került sor,
akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni.
(3) Összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.
(4) * A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: befektetési szolgáltató) kell megbízni.
(5) * Nem kell az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök, vagy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet V. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával kerül sor.
69. § (1) * Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlatot jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit megküldi a céltársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa részére, és kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat haladéktalan közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) * az ajánlattevő nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét);
b) * az ajánlattevőnek, illetve az összehangoltan eljáró személyek megállapodásában részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények darabszámát, sorozatát;
c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 74. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;
d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;
e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;
f) * a közreműködő – a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott – befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;
g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;
h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;
i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére;
j) * az ajánlattevő céltársasággal való kapcsolatának leírását;
k) * az áttörési szabály eredményeként esetlegesen megszűnő jogok miatt felajánlott kártalanítás összegének a 76/C. §-ban foglaltak figyelembevételével történő meghatározását és kifizetésének módját;
l) * a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;
m) * a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és
n) * minden egyéb olyan lényeges körülményt, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja.
(3) * Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
(4) * Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít.
(5) * Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.
(6) Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: *
a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,
b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint
c) * ha a vételi ajánlat megtételére összehangoltan eljáró személyek által kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem együttesen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,
d) ha a vételi ajánlatra a 68. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést,
e) * a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.
(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:
a) pénz,
b) * az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,
c) * az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.
(8) * Nem kell fedezetet képezni az összehangoltan eljáró személyek által birtokolt részvényekre, amennyiben azok nyilatkoznak, hogy nem élnek a vételi ajánlattal, és a vételi ajánlat időszakában, valamint az azt követő két éven belül nem idegenítik el részvényeiket, illetve erre vonatkozó szerződést nem kötnek.
70. § (1) * A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb három munkanapos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet három munkanapon belül határoz.
(2) * A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tíz munkanapon belül, illetve hiánypótlás esetén három munkanapon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3) *
(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.
(5) * A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb – beleértve az esetleges hosszabbítást is – hatvanöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap. A Felügyelet a kérelmező ajánlattevő indokolt kérelmére, az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig közzéteszi a határidő meghosszabbításának tényét.
(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére – a különböző megjelentetési helyeken – eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.
(7) * Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek – természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója –, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében – a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével – saját számlás ügyletet nem köthet.
(8) *
71. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.
(2) * Az ajánlattevő – az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig – a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.
72. § * (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) * amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) * az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) * az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) * az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;
b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén
ba) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra,
bb) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
bc) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
bd) * az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
be) * az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
bf) * az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg.
(2) * Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3) * Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) * Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely végleges hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5) * Saját tőkeként
a) * a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
73. § * Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a céltársaság igazgatósága a céltársaság működésére vonatkozó információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.
73/A. § * (1) * Ha a céltársaság alapszabálya ezt előírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától vagy – ha erről a kézhezvételt megelőzően az igazgatóság már tudomást szerzett – a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül nem hozhat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről stb.).
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom nem zárja ki azt, hogy a céltársaság igazgatósága *
a) a 75. § szerinti ellenajánlat megtételének ösztönzése végett eljárjon, illetőleg
b) a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően elfogadott határozat végrehajtása érdekében hozzon döntést, feltéve, hogy az a céltársaság szokásos üzleti tevékenységének körébe tartozik.
(3) * Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, vagy az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.
(4) A céltársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára – az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően – közzétenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.
(5) A céltársaság igazgatósága – kivéve a 68. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti befolyásszerzés esetét – köteles a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.
(6) A céltársaság igazgatósága a vételi ajánlatot a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles megküldeni a munkavállalók képviselőinek. A céltársaság igazgatóságának véleményéhez csatolni kell a munkavállalók véleményét is, ha az az igazgatóság véleményének közzétételekor az igazgatóság rendelkezésére áll.
(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
(8) * A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.
74. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.
(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.
(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.
(4) * Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során az egyenlő bánásmód követelményét megsérteni.
(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a verseny-felügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a verseny-felügyeleti engedély megadásának napján jön létre.
(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját – verseny-felügyeleti eljárás esetén a verseny-felügyeleti engedély megadásának napját – követő öt munkanapon belül köteles.
(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő – az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg – kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.
(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.
75. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé, és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.
(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.
(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 70. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.
76. § * Az ajánlattevő és a 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
76/A. § * (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban nem alkalmazható az ajánlattevőre
a) a céltársaság alapszabályában foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás; és
b) a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, a részvények átruházására vonatkozó korlátozás.
(2) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy a céltársaság részvényeseinek azon közgyűlésén, amely a 73/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban védekezési intézkedésekről határoz,
a) nem alkalmazható az alapszabályában foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, ha a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése;
b) nem alkalmazható a céltársaság és a részvényese közötti, illetve a céltársaság részvényesei között az alapszabály ilyen tartalmú módosítását követően kötött megállapodásban foglalt, szavazati jogra vonatkozó korlátozás, amennyiben a korlátozás nem a részvényesnek juttatott vagyoni előny ellentételezése; és
c) a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.
(3) * A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,
feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.
(4) * Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
76/B. § * (1) A céltársaság alapszabálya előírhatja, hogy ha az ajánlattevő a vételi ajánlattételi eljárás során a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább hetvenöt százalékát megszerezte, a céltársaság részvényeseinek közgyűlését összehívhatja, kezdeményezheti az alapszabály módosítását, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tag visszahívását, illetve kinevezését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen
a) * a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő-bizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és
b) a többszörös szavazati jogot biztosító részvények – ha a többszörös szavazati jog nem valamely egyéb jog elvonásának ellentételezése – egy szavazatot érnek.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti jog ellentételezéseként a részvényest a befolyásszerzővel szemben eladási jog illeti meg, amellyel a hetvenöt százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű szavazati jog 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételétől számított kilencven napon belül élhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eladási jogát gyakorló részvényes által felajánlott részvény vételára megegyezik a vételi ajánlatban meghatározott vételárral. Ha a közgyűlést összehívó részvényes az eltelt időszakban ennél magasabb áron vásárolt részvényeket, akkor a vételár e magasabb értékkel egyezik meg.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot
a) olyan társaság vagy a társasággal összehangoltan eljáró társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz; vagy
b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette.
(6) * Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
76/C. § * (1) Ha a szavazatelsőbbségi részvényesnek az érintett részvény megszerzésekor nem volt, illetve nem lehetett tudomása a 76/A. § és a 76/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a részvény által megtestesített szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozás esetleges bekövetkezéséről, s e korlátozás következtében kára keletkezik, számára az ajánlattevőtől, illetve az áttörést megvalósító személytől, illetve egyéb szervezettől kártalanítás jár.
(2) A kártalanítás minimális mértékéről a céltársaság alapszabályában kell rendelkezni. A kártalanítás alapszabályban meghatározott minimális összege nem haladhatja meg a céltársaság törzsrészvénye értékének annyiszorosát, ahányszoros szavazati jogot a szavazatelsőbbségi részvény hordoz.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kártalanítást az ajánlattevő fizeti meg pénzben, legkésőbb a 76/A. § vagy a 76/B. § szerint összehívott közgyűlés időpontját megelőző nyolcadik munkanapig.
76/D. § * (1) Ha az ajánlattevő
a) a 69. § (6) bekezdésének e) pontja szerint, a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyására vonatkozó kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a vételi jogával élni kíván,
b) * a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és
c) igazolja, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételi jog tárgyát képező részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték teljesítéséhez,
a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
(2) Az ajánlattevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül bejelenti a Felügyeletnek és egyidejűleg közzéteszi a vételi jog gyakorlására vonatkozó szándékát. A bejelentés és a közlemény tartalmazza a részvények
a) átadás-átvételének helyét, idejét és módját,
b) ellenértékét, és
c) ellenértéke megfizetésének idejét és módját.
(3) Az ajánlattevő a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellenértéket a vételi jog gyakorlása bejelentésével egyidejűleg az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számlán a céltársaság részvényesei javára elhelyezi.
(4) * A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények ellenértéke a vételi ajánlatban, illetve az önkéntes vételi ajánlatban meghatározott vételár és az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a magasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a társaság a számviteli jogszabályok értelmében összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. Amennyiben a társaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a számviteli törvény 114/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke alapján kell a számítást elvégezni.
(5) A céltársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel az ajánlattevő rendelkezésére bocsát.
(6) * Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
77. § * (1) * Ha valaki a 68–76/D. §-ban foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni.
(2) A befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja.
78. § * Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlatevőnek a további – a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó – befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.
79. § (1) * Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető. Az ajánlattevő, az ajánlattevő minősített befolyása alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet.
(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.
(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 69. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.
80. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt törvény lehetővé teszi.
(2) * Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
(3) A tőzsde – a Felügyelet által jóváhagyott – szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.
80/A. § * (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított két munkanapon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.
(2) * A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a befolyásszerzés tárgyában kért információkat.
(3) * Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(4) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására a 392–394. §-ban foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(5) * Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
81–90. § *
91–107/A. § *
108–112. § *
113–114. § *
115–137. § *
138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
139. § (1) * A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapírszámlát a kibocsátó nevén vezeti.
(2) * Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani.
(3) * A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapírszámlán – a központi értékpapírszámlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
140. § (1) * Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335. §-ban meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).
(2) * Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.
141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
142. § (1) Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.
(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
142/A. § * (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó – (3) bekezdésben megjelölt – egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.
(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
(3) * A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat – a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal – a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.
(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.
(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.
(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.
(7) * A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait – ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót – nem kezelheti.
(8) * E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.
143. § (1) Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
(2) Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.
(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.
(4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
(5) Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.
144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.
(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.
(7) * Ha a zárolás időtartama alatt a kibocsátó a dematerializált módon előállított részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, úgy a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át.
145. § (1) Az értékpapírszámlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.
(2) * A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt.
(2a) * Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.
(2b) * Amennyiben a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.
(3) A felmondás csak írásban érvényes.
(4) Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerződést nem szünteti meg.
146. § Az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
146/A. § * A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
146/B. § * (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
146/C. § * Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
146/D. § * (1) * Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
147. § * (1) * Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
(2) * A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.
(3) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
149. § * (1) * Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani. A tulajdonosi megfeleltetést nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosításra vonatkozó előírások sérelme nélkül kell végrehajtani.
(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.
(3) * A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.
(4) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.
(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.
150. § *
151. § (1) * Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy a központi értéktár a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.
(2) * A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
(3) A szerződés nem lehet része az értékpapírszámla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.
(2) * Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.
153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.
(2) * A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.
(3) * A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását. Ha a meghatalmazott ennek nem tesz eleget, a részvénytársasággal kapcsolatos szavazati joga nem gyakorolható.
(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.
(5) * Amennyiben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír külföldön történő kibocsátása alapján kerül sor, a másodlagos értékpapír devizakülföldi letétkezelője („depositary”) részvényesi meghatalmazottként eljárhat, ha a másodlagos értékpapír kibocsátására irányadó jognak, valamint a részvény kibocsátója és a másodlagos értékpapír letétkezelője közötti megállapodásnak megfelelő, a részvényesi jogok gyakorlására irányuló meghatalmazással rendelkezik.
154. § (1) * A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.
(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.
(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.
(4) Az utasításkérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.
(5) A részvényes utasításának hiányában – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha
a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasításkérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy
b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.
(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.
155. § (1) * A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.
(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.
(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rá vonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.
(4) * Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
156. § * (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni.
(3) Befektetési hitel nem nyújtható
a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
(4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.
157. § *
157/A–157/B. § *
158–160. § *
161–167. § *
168. § * (1) * A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.
(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
(4) * Értékpapírkölcsön-szerződés intézményi befektetőnek nem minősülő féllel kizárólag határozott időre köthető.
169. § * Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.
170. § (1) * Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.
(2) * Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;
b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;
d) * az értékpapírkölcsön futamidejét (határozott vagy határozatlan, előbbi esetben a lejáratot is megjelölve);
e) a kölcsönzési díjat;
f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és
g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.
(3) * Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.
171. § * Az értékpapírkölcsönre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
172. § *
172/A. § *
173. § *
174. § *
175–177. § *
177/A. § *
178. § *
178/A. § *
179. § *
180–181. § *
181/A–181/K. § *
181/L–181/X. § *
182. § *
183–187. § *
188–197. § *
198. § *
199. § * (1) E rész rendelkezéseit az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben meghatározott körben kell alkalmazni.
(2) * A bennfentes kereskedelemre, a piacbefolyásolásra és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszköz esetében
a) e törvény V. Fejezetének, valamint
b) a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletnek
a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
200. § * A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és azok nyomon követésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
201. § * (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.
(2) A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:
a) tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;
b) átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;
c) kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.
202. § * (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi
a) a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a bejelentések bizalmas kezelését;
b) a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;
c) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;
d) a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;
e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.
(2) A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás rögzítésre kerül.
203. § * (1) A 202. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;
b) tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a bejelentő személyt;
c) a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és határideje;
d) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy védelemhez való jogát.
204. § * (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).
(2) A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;
b) a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést;
c) lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok érdekében.
(3) A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések bejelentését az alábbi módokon:
a) a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;
b) a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy sem;
c) személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.
(4) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt vagy legkésőbb annak átvételekor a bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a 202. §-ban felsorolt információkat.
(5) A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.
205. § * (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.
(2) A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.
(3) Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:
a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b) a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.
(4) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az átiratot.
(5) Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.
(6) Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi módok valamelyikén tárolják:
a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b) a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.
(7) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.
206. § * (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:
a) a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;
b) a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.
206/A. § * (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és biztonságos rendszerben tárolják.
(2) A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel, akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.
(3) A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.
(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 203. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.
206/B. § * (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.
(2) A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 206/A. § alkalmazandó.
206/C. § * (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.
(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően – valamint a piaci és a műszaki fejlődéssel összhangban – kiigazítja eljárásait.
207. § *
208. § *
209. § *
210. § (1) * A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.
(2) * Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.
(3) * A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.
(4) * Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.
211. § (1) * Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.
(2) * A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.
(3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;
b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;
c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;
d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;
e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
f) * a Befektetővédelmi Alap véleményét.
(4) * Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.
(5) * Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.
(6) * Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
(7) * Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216–220. § előírásait kell alkalmazni.
(8) * Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.
212. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6) * Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.
213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
(1a) * E fejezet vonatkozásában befektetőnek minősül a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontja szerinti ügyfél is.
(2) * Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
(4) *
214. § (1) * Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
(3) * Az Alap tagjai – magyar nyelven – közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.
(4) * Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) *
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektető,
f) * kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) * befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k) * az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója,
l) * az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója,
m) * az Alap tagjának könyvvizsgálója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. *
(2) * Az (1) bekezdés k)–m) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.
(3) * Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
(4) * Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
216. § * (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.
(4) * A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kifizetést végző szervezet neve tizenöt napon belül nem áll az Alap rendelkezésére, akkor azt az Alap a rendelkezésre állást követő három napon belül kiegészítő közleményben közzéteszi.
217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
(2) * Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
(3) * Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.
(4) * A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.
(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
(6) * A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a kártalanítás összegének a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.
(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
(9) * Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.
218. § * Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
(3) * Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot.
(4) *
220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.
221. § (1) * Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.
(3) * A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
222. § (1) * A csatlakozó vállalkozás – a tagsági viszony keletkezésének feltételeként – csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
(2) * Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.
(3) * Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.
(4) * Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.
(5) * Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.
(6) *
(7) * Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.
(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
(10) * Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.
223. § * (1) * Az Alapot kilenctagú igazgatóság irányítja.
(2) * Az igazgatóság tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c) * az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;
d) az Alap tagjainak – szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;
e) * az Alap ügyvezető igazgatója.
(2a) * Az igazgatóság tagja – az igazgatóság jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.
(3) A kijelölés három évre szól.
(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.
(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.
(6) * Megszűnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b) * a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;
c) a tag halálával; vagy
d) * – az ügyvezető igazgató kivételével – lemondással.
(7) * Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt és legalább egy alelnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.
(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9) * Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább hét tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(10)–(12) *
224. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait;
b) * kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;
c) * dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az ügyvezető igazgató irányításával történő végrehajtását;
d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;
f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) * Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdés b) pontjában írottak kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.
225. § (1) * Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;
b) az Alap kezelésének szabályait;
c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és
d) az igazgatóság ügyrendjét.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
(3) * Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.
(4) * Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.
226. § * (1) Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) az Alap által kibocsátott kötvény,
g) egyéb bevétel.
(2) Az Alap kölcsönt vehet fel
a) a 213. §(1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3) Az Alap a213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
227. § (1) *
(2) * Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.
(3) * Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.
228. § (1) * Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.
(2) *
(3) * A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.
229. § * (1) A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést. A KCGE nem lehet a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott vállalatcsoport tagja.
(2) A KCGE az értékpapírosítási tevékenység végzését a Felügyeletnek történő bejelentést követően kezdheti meg.
(3) A KCGE más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, továbbá nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.
(4) A KCGE-nek működése során az értékpapírosítást kezdeményezőtől való függetlenségét és befolyásmentességét folyamatosan biztosítania kell.
(5) A KCGE eszközeinek tíz százaléka erejéig vehet fel hitelt.
(6) Nem lehet a KCGE vezető tisztségviselője
a) az értékpapírosítást kezdeményező munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;
b) az a személy, aki az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;
c) a KCGE tagjának vagy részvényesének alapítója vagy az alapító olyan tulajdonosa, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;
d) a KCGE könyvvizsgálója vagy a könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig.
230. § * (1) A KCGE nevében és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell az „értékpapírosításban közreműködő” kifejezésnek.
(2) A KCGE köteles évente közzétenni honlapján a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulására vonatkozó adatokat.
231. § * (1) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott olyan értékpapírosításra kell alkalmazni, amely nem minősül STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az e törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során intézményi befektető alatt az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.
232. § * (1) Nem ruházható át értékpapírosítás keretében
a) az érvénytelen vagy hatálytalan szerződésen alapuló követelés,
b) olyan szerződésen alapuló követelés, amely érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt per van folyamatban,
c) az a követelés, amelynek átruházását jogszabály tiltja,
d) a nem jogügyleten alapuló követelés, továbbá
e) minden egyéb olyan követelés, amellyel kapcsolatban a Ptk. hatálybalépését megelőzően a felek a követelés átruházását írásban kizárták.
(2) Kizárólag olyan követelés ruházható át értékpapírosítás keretében, amely az átruházáskor az értékpapírosításon kívül – sem részben, sem egészben – nem szolgál más követelés biztosítékaként.
(3) Az értékpapírosítás keretében a követelések a KCGE vagyonába kerülnek át a követelés átruházását keletkeztető szerződésben meghatározott időpontban.
232/A. § * (1) Értékpapírosítás keretében a Felügyelet engedélyével a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–c) és l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződésből vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozásból vagy lízingdíj-követelésből álló nem fogyasztóval szemben fennálló követelésállomány is átruházható pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő KCGE részére. A követelésállomány átruházása során a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait az ezen §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A követelésállomány átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átruházó és a KCGE átruházásra irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó követelések és azok biztosítékainak megjelölését,
c) az átruházás időpontját, ellenértékét,
d) a követelések kötelezettjeinek azonosítására szolgáló adatokat,
e) annak igazolását, hogy a KCGE rendelkezik hitel- és pénzkölcsön nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézménnyel kötött olyan szerződéssel, amely biztosítja az átruházandó követelésállomány kezelését.
(3) A követelésállományt átruházó pénzügyi intézmény – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőző legalább harminc nappal – írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a követelésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átruházó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.
(4) A (3) bekezdés szerinti értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani; ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.
(5) A követelésállomány átruházásával egyidejűleg – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával – a követelés biztosítékai a KCGE-re szállnak át, ideértve az átruházó javára kibocsátott – az átruházott követelésállománnyal összefüggő – fizetési számlára vonatkozó beszedési és beszámítási felhatalmazásokat is.
(6) A követelésállomány átruházása következtében felmerülő költség, díj a követelés kötelezettjére nem hárítható át.
(7) A követelésállomány átruházás Felügyelet általi engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
233. § * A KCGE felszámolása során a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
234. § * A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által.
235. § * (1) A KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.
(2) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a felszámolási vagyonba.
(3) Valamely követeléscsoport felszámolásba történő bevonása nem eredményezheti az ugyanazon KCGE-hez tartozó többi követeléscsoport felszámolásba való bevonását. A felszámolásba bevont követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott, felszámolásba bevont követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.
(4) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított és a felszámolásba egymástól függetlenül bevont követeléscsoportokat a KCGE felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontját követő és az f) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.
236. § * (1) A felszámoló teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2) A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a KCGE szerződéses kötelezettségei állományának egyben, ellenérték fejében történő átruházásáról.
237. § * (1) A KCGE végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A KCGE által kibocsátott értékpapírokon alapuló követelések teljes kielégítését megelőzően a KCGE végelszámolása nem kezdeményezhető.
(3) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a KCGE végelszámolásába. Egy adott követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.
(4) A KCGE végelszámolása során a Ctv. 105. §-a nem alkalmazható.
238. § * (1) A KCGE kényszertörlésére a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
239–296. § *
296/A. § * A közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.
296/B. § * (1) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a projektgazda, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a projektgazda és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.
(3) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében meghatározott platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a közösségi finanszírozási szolgáltató, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.
(4) A platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a közösségi finanszírozási szolgáltató és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.
297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.
(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.
(3) * A tőzsdére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
298. § * (1) * A tőzsde kizárólag
a) tőzsdei tevékenységet,
b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti kereskedési rendszer működtetése tevékenységet,
d) * a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,
e) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet,
f) informatikai szolgáltatást,
g) piac működtetésével kapcsolatos szolgáltatást
végezhet.
(2) * Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen
a) az oktatási,
b) az informatikai,
c) a kiadvány-előállítási és -terjesztési,
d) az adatszolgáltatási,
e) a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói
tevékenység.
299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.
(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.
(3) * Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.
(4) * Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.
300. § (1) * A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – az (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –:
a) * a tőzsde alapszabályát;
b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;
c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;
d) * a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, és a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza;
e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;
f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;
g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(2) * Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – az (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) * a cég létesítő okiratát;
b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c) * a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;
d) *
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;
g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2a) * Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(3) * Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.
(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.
(5) * Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés g) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(6) *
301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) * a külföldi tőzsde létesítő okiratát;
b) * a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban szabályozott piacként működik;
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
d) * a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;
e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;
b) * a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.
e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.
(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
302. § (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.
(2) * Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a Bszt. 29. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) * Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a Bszt. 123. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) *
303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.
(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a) * biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;
b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;
c) * a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;
d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;
e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;
f) * káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.
(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.
304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) * az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben a tőzsde a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézet (a továbbiakban együtt e Rész vonatkozásában: befektetési szolgáltató) nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére;
b) * a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;
c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,
2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,
3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;
4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;
5. *
d) szabályzatait;
e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;
f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;
g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h) * a vezető állású személyek megnevezését, valamint – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.
305. § * A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván. A szabályozott piacként nyilvántartott tőzsdére a Kilencedik Rész rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;
c) * a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;
e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;
g) a fióktelepformában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
307. § (1) * Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.
(2) * Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,
a) * aki – amennyiben természetes személy – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
b) * aki – amennyiben nem természetes személy a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és
d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
(3) * Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
(4) A tőzsde – a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező – tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a (8) bekezdés figyelembevételével: *
a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;
b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;
c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;
d) *
e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;
f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;
g) *
(5a) * Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja azt a tényt, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.
(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
(8) * Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (5) bekezdés c) és f) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha
a) * minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy
b) * tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.
(2) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.
309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
(2) * A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.
310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)
a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy
b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha
a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy
b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve
c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.
(3) * Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.
(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
310/A. § * (1) A piacműködtető vezető testülete minden tagjának mindenkor jó üzleti hírnévvel, a feladatai ellátásához és a piacműködtető tevékenységeinek, illetve a tevékenységeiben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez elegendő tudással, készséggel és széleskörű tapasztalattal kell rendelkeznie.
(2) A piacműködtető megfelelő humán- és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjai képzésére.
(3) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a piacműködtetőnél vállalt funkciójuk ellátására. A vezető testület tagjai integritással és befolyástól mentesen cselekednek, hogy szükség esetén az ügyvezető vagy ügyvezetők döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt.
(4) A vezető testület tagjai számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a vezetői döntéshozatal felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.
(5) A piacműködtető vezető testülete meghatározza és felügyeli azon irányítási rendszer működtetését, amely biztosítja a szervezet hatékony és körültekintő vezetését, beleértve a szervezeten belüli feladatok elkülönítését és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.
(6) A vezető testület figyelemmel kíséri, és rendszeres időközönként értékeli a piacműködtető irányítási rendszerének hatékonyságát, és megteszi az esetleges hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
(7) Ha a piacműködtető tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtetőnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:
a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy
b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül
a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,
b) * együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető minősített befolyással rendelkezik.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.
(10) A Felügyelet engedélyezheti a (7) bekezdésben meghatározott piacműködtető vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.
(11) A jelölőbizottság által a vezető testületi tagságra történő jelöléseket a vezető testületnek kell jóváhagynia.
310/B. § * (1) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető jelölőbizottságot állít fel a vezető testület olyan tagjaiból, akik nem látnak el ügyvezetői feladatokat a piacműködtető szervezetében.
(2) A jelölőbizottság feladata:
a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,
g) a piacműködtető ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján a vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.
(3) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a piacműködtető belső politikát dolgoz ki.
(4) Ha a piacműködtetőnek a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a piacműködtető közzéteszi a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(5) A jelölőbizottság számára a piacműködtető biztosítja a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.
311. § (1) * A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.
(2) * A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.
(3) * A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója tőzsdei kereskedőben közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
312. § (1) * Tőzsdei kereskedő befektetési szolgáltató lehet, valamint olyan személy, aki rendelkezik
a) jó üzleti hírnévvel,
b) kereskedésre való alkalmassággal és tapasztalattal,
c) megfelelő szervezeti megoldásokkal és
d) tevékenységéhez elegendő erőforrással, figyelembe véve azokat a pénzügyi eljárásokat is, amelyeket a tőzsde adott esetben létrehozott az ügyletek megfelelő teljesítésének biztosítására,
azzal, hogy a tőzsde szabályzatában megkülönböztetés-mentes alapon meghatározza azon feltételeket, amelyek alapján az adott személy tőzsdei kereskedési joggal rendelkezhet.
(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.
(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.
(5) * A nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő ügyfelei vonatkozásában alkalmazza a Bszt. ügyfélvédelemre, az ügyfélmegbízások kezelésére és a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó szabályait, kivéve, ha ügyfele ugyanazon tőzsdén tőzsdei kereskedőnek minősül.
(6) * A tőzsde rendszeresen, de havonta legalább egy alkalommal továbbítja a tőzsdei kereskedők jegyzékét a Felügyelet részére.
313. § * A szabályozott piacot működtető piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást, illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).
314. § * A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját – ideértve a befektetési szolgáltató közvetlen vagy távoli részvételére vonatkozó előírásokat – a tőzsde szabályzata határozza meg.
315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.
(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.
(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.
(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.
(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.
(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(7) * A tőzsde tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben a tőzsde olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők hozzáférését a tőzsdéhez.
316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik
a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;
b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;
c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy
d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.
(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.
316/A. § * (1) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak, rendelkeznek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, valamint képesek a szabályos kereskedést biztosítani jelentős piaci stressz esetén. A kereskedési rendszereket megfelelően tesztelik ezen feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében. A kereskedési rendszer hatékony eljárásokkal rendelkezik meghibásodás esetére az üzletmenet folyamatosságának biztosítására.
(2) A tőzsde biztosítja az alábbiakat:
a) írásbeli megállapodás megkötését a tőzsdén árjegyzési stratégiát követő összes befektetési szolgáltatóval és
b) olyan rendszerek fenntartását, amelyek biztosítják, hogy megfelelő számú befektetési szolgáltató vegyen részt az a) pont szerinti megállapodásokban, amelyek előírják számukra kötelező érvényű, rendszeres és előre tervezhető likviditási kínálatot biztosító jegyzések közzétételét versenyképes árakon, amennyiben ez a követelmény összhangban áll az adott tőzsdén történő kereskedés jellegével és méretével.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás legalább az alábbiakat rögzíti:
a) a befektetési szolgáltató likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségeit, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből adódó bármely egyéb kötelezettséget és
b) a befektetési szolgáltatók számára kedvezményeken keresztül vagy más formában a tőzsde által kínált, a likviditás rendszeres és előre tervezhető biztosítására irányuló ösztönzőket, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendszerben való részvételből következően a befektetési szolgáltatót illető bármely jogot.
(4) A tőzsde előírja és nyomon követi a (2) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodások követelményeinek befektetési szolgáltatók általi teljesítését. A tőzsde értesíti a Felügyeletet a kötelező írásbeli megállapodás tartalmáról, és a Felügyelet kérésére minden további tájékoztatást megad a (3) bekezdésben és e bekezdésben foglalt követelmények ellenőrzése céljából.
(5) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer biztosítja az olyan megbízások elutasítását, amelyek meghaladnak előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket, vagy egyértelműen tévesek.
(6) A tőzsde rendszerei biztosítják a kereskedés ideiglenes leállításának vagy korlátozásának lehetőségét, ha egy tőzsdei termék árában az adott tőzsdén vagy egy kapcsolódó kereskedési helyszínen, illetve rendszeres internalizáló esetén rövid időn belül jelentős változás következett be, valamint – kivételes, a tőzsdei szabályzatban meghatározott esetekben és eljárás szerint – bármely ügylet törlését, megváltoztatását vagy korrigálását. A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paraméterek megállapítása során figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és biztosítja a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerülését.
(7) A tőzsde a kereskedés leállítására vonatkozó paramétereket és az azokban végrehajtott lényeges változásokat következetes és összehasonlítható módon jelenti a Felügyeletnek, és a Felügyelet jelenti azokat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.
(8) Ha egy adott pénzügyi eszköz likviditása tekintetében lényeges szabályozott piacnak minősül a tőzsde, és a kereskedést leállítja, a tőzsde a megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy értesítse a Felügyeletet és az Európai Unió tagállamaiban hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságokat
a) az egész piacra kiterjedő válaszintézkedés összehangolása céljából és
b) annak eldöntése érdekében, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedő más helyszíneken is célszerű-e leállítani a kereskedést mindaddig, amíg az eredeti piacon a kereskedés nem folytatódik.
(9) A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer – ideértve a tőzsdei kereskedők arra való kötelezését, hogy végezzék el az algoritmusok megfelelő tesztelését, és biztosítsanak megfelelő környezetet az ilyen tesztelés elvégzésének megkönnyítéséhez – hatékonyan biztosítja, hogy
a) az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyen feltételek kialakulásához, és
b) kezelni tudja az algoritmikus kereskedési rendszerek által előidézett rendellenes kereskedési feltételeket.
(10) A (9) bekezdés szerinti algoritmikus kereskedési rendszer az olyan rendszert is magában foglalja, amely lehetővé teszi
a) a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerben egy tőzsdei kereskedő által megkötött ügyletekhez képest,
b) a megbízások áramlásának korlátozását, ha fennáll a rendszer határkapacitása elérésének kockázata, valamint
c) a piacon végrehajtható legkisebb árlépésköz kialakítását és betartatását.
(11) A tőzsde közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtását befektetési szolgáltatónak engedélyezi. A tőzsde által alkalmazott eljárás és rendszer a tőzsde szabályzatában meghatározott feltételek szerint hatékonyan biztosítja
a) e szolgáltatást igénybe vevők alkalmasságának megállapításához megfelelő kritériumok megállapítását és alkalmazását, és
b) a befektetési szolgáltató felelősségvállalását az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért e törvény és a kapcsolódó jogszabályok tekintetében.
(12) A tőzsde a (11) bekezdés szerinti szabályzatában megfelelő kritériumokat állapít meg a közvetlen elektronikus hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, amely alapján a tőzsde képes megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen elektronikus hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a befektetési szolgáltató egyéb megbízásaitól vagy kereskedésétől.
(13) A tőzsde megfelelő eljárásokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a (11) és (12) bekezdés be nem tartása esetén a tőzsdei kereskedő által az ügyfél számára biztosított közvetlen elektronikus hozzáférést felfüggessze vagy beszüntesse.
(14) A tőzsde gondoskodik a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások (co-location services) szabályainak átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetés-mentességéről.
(15) A tőzsde – szabályzatában meghatározott módon – biztosítja a díjstruktúráinak átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetés-mentességét, beleértve a végrehajtási díjakat, kiegészítő díjakat és kedvezményeket is. A díjstruktúrák nem ösztönözhetik a megbízások oly módon történő kiadását, módosítását vagy törlését, hogy az hozzájáruljon a rendellenes kereskedési feltételekhez vagy a piaci visszaéléshez. A tőzsde a megadott kedvezményekért cserébe árjegyzési kötelezettséget ír elő egyes részvényekre vagy arra alkalmas részvénycsomagokra.
(16) A tőzsde a törölt megbízásokra vonatkozó díjait a megbízások fenntartásának időtartamához, valamint az érintett pénzügyi eszközökhöz igazíthatja. A tőzsde a végrehajtott megbízásokhoz képest magasabb díjat számíthat fel a későbbiekben törölt megbízások beadásáért, és a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés figyelembevétele érdekében magasabb díjat számíthat fel a végrehajtott megbízásokhoz képest nagyszámú törölt megbízást beadó tőzsdei kereskedők, valamint a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazók számára.
(17) A tőzsde a tőzsdei kereskedők által történő megjelölés révén képes azonosítani az algoritmikus kereskedés keretében létrejött megbízásokat, a megbízások létrehozásához használt különböző algoritmusokat és a megbízásokat kezdeményező személyeket. Ezt az információt kérésre elérhetővé teszi a Felügyelet számára.
(18) A tőzsde a Felügyelet számára annak kérésére hozzáférhetővé teszi az ajánlati könyvet vagy az azzal kapcsolatos adatokat a kereskedés figyelemmel kísérése érdekében.
316/B. § * (1) A tőzsde a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában árlépésköz-rendszereket fogad el.
(2) Az (1) bekezdésben említett árlépésköz-rendszer tükrözi a pénzügyi eszköz likviditási profilját a különböző piacokon, valamint az eladási és vételi ajánlatok átlagos különbségét (bid-ask spread), figyelembe véve az észszerűen stabil árak lehetővé tételét, a különbség további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül azzal, hogy az egyes pénzügyi eszközök sajátosságainak megfelelően határozandó meg.
(3) * Az árlépésköz-rendszer alkalmazása nem jelenti akadályát annak, hogy a tőzsde a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsa.
316/C. § * A tőzsde, valamint a tőzsdei kereskedők összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.
317. § (1) * A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség, valamint az ehhez szükséges források biztosítását is.
(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.
(3) * A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon,
b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét,
c) a tőzsde hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését, valamint
d) a tőzsde figyelemmel kísérje a tőzsdei kereskedők által a rendszereik keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsák a szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy a rendszer zavarait valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.
(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:
a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;
b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;
c) a tőzsdei kereskedés szabályait;
d) * a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;
e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;
f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;
g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;
h) * a tőzsdei kereskedési rendszer technikai működésének megalapozott irányítására vonatkozó szabályokat, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is, annak érdekében, hogy a tőzsde csökkentse a rendszerleállás kockázatát;
i) * a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;
j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.
(4a) * A tőzsdei kereskedési jogra vonatkozó szabályzatokban megjelölt kötelezettségek megállapítása során legalább a következőket kell figyelembe venni:
a) tőzsde létesítő okirata és működési rendje,
b) tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályok,
c) a tőzsdén működő befektetési szolgáltatók alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások,
d) a nem befektetési szolgáltatóként működő tőzsdei kereskedőkre a 312. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban megállapított követelmények,
e) tőzsdei ügylet elszámolásának és teljesítésének szabályai és eljárásai.
(5) * A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha
a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,
b) a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt – a tőzsde által választott rendszertől eltérő – elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.
(6) * A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.
(7) * A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.
(8) * A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell
a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,
b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint
c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé.
(9) * A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét.
(10) * A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.
(11) * A tőzsde szabályzata – a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által – bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.
(12) *
(13) * A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon igazolható azzal, hogy az MNBtv. 39. § (1) bekezdés c), i), l) és m) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervezetek esetében a vizsgálat és az igazolás nem szükséges, mivel az a Felügyelet eljárásának a részét képezi.
(14) * E § vonatkozásában a jó üzleti hírnév a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte.
(15) * A tőzsde a tőzsdei termék bevezetésekor a kibocsátó részére átadja a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához a Felügyeletnek be tudja nyújtani.
(16) * Ha a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó esetében a (14) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn, felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a tőzsde.
317/A. § * (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.
(2) * A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:
a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;
b) a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információ – így többek között minden dokumentum – beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat amelyeket az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;
c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy – ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint
d) adott esetben az érintett tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.
(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tőzsdei kereskedőkre és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.
(4) A szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.
317/B. § * (1) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra a szabályozott piacon kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma és a nyitott pozícióik mértéke meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.
(3) Ha a piacműködtető olyan szabályozott piacot működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott eszközeivel kereskednek, a Felügyeletnek legalább naponta egyszer átadja az adott szabályozott piacon jelen lévő összes személy – többek között a szabályozott piac tagjai és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.
(3a) * A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli, Bszt.-ben meghatározott átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a Bszt. 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.
(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egységben vagy annak származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket a szabályozott piacot működtető piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:
a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,
b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,
c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket,
d) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,
e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.
(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni:
a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint
b) egyéb pozíciókat.
(6) Az (1) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében a szabályozott piac tagjai a piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott szabályozott piacon végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.
318. § (1) * A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez – a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) * A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzatával.
(3) * A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (10) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.
(4) * A tőzsde a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81. és 82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely tőzsdei termékkel kapcsolatban.
(5) * A Felügyelet haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott információt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai számára. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.
(6) * A tőzsde indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.
318/A. § * (1) A tőzsde – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(1a) * E Fejezet kiszervezést érintő rendelkezéseitől eltérően az algoritmikus kereskedést engedő vagy lehetővé tévő rendszerekkel összefüggésben történő kiszervezés során a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2017/584 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazandó.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.
318/B. § * (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a megállapodás időbeli hatályáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.
(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
318/C. § * (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
318/D. § * A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.
319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt.
(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.
(3) * A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.
320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).
321. § (1) * A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).
(2) * A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.
322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).
(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.
(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.
(4) *
(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.
323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.
324. § * (1) * A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében a 648/2012/EU rendelet előírásainak figyelembevételével központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.
(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.
325. § * (1) A tőzsde felfüggesztheti a tőzsdei termékkel történő kereskedést vagy törölheti a kereskedésből azt a tőzsdei terméket, amely nem felel meg a tőzsde szabályzatainak, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.
(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő tőzsde adott esetben felfüggeszti vagy törli a kereskedésből az adott tőzsdei termékhez kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)–k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A tőzsde nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyelet.
(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon tőzsdei termék vagy a kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.
(4) A magyarországi székhelyű tőzsde is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon tőzsdei termékre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el.
(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.
(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.
326–329. § *
330. § (1) * A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.
(2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.
(3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
(5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni.
(5a) * Az (5) bekezdéstől eltérően a tőzsde a Felügyelet engedélyével és ellenőrzése mellett értékpapírosítást elősegítő tanácsadói tevékenységet végző gazdasági társaságot is alapíthat és működtethet, amely gazdasági társaság részletes működési és eljárási szabályokat állapít meg, valamint tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az értékpapírosítással érintett befektetők érdekeinek védelmére.
(6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.
(7) * A tőzsde saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá a tőzsde alapításának engedélyezésétől számított második évtől kezdődően.
331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.
(2) * A tőzsde jogosult a tőzsdei adat – szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli – átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.
(3)–(5) *
332. § (1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni *
a) a tőzsdei tevékenység megkezdését;
b) kereskedési szünnap elrendelését;
c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;
d) * a 307–308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;
f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;
g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;
i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.
(2) * A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.
333. § (1) * Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.
(3) * Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel.
(4) * A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
334. § * (1) * Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult, és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa által előírt rendelkezés alapján nyújthat – a 335. §-ban foglaltakon túl – más jogi személyek részére szolgáltatást.
(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.
(4) * Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.
(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár
a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,
b) * nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.
335. § * Központi értéktár szolgáltatást nyújthat
a) tőzsdének,
b) külföldi elszámolóháznak,
c) központi értéktárnak,
d) központi szerződő félnek,
e) befektetési vállalkozásnak,
f) hitelintézetnek,
g) árutőzsdei szolgáltatónak,
h) befektetési alapkezelőnek,
i) * jogszabály által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
j) értékpapír-kibocsátónak,
k) a magyar állam számára,
l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,
m) az MNB számára,
n) betétbiztosítási rendszer számára,
o) befektető-védelmi rendszer számára,
p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,
q) pénzforgalmi intézménynek és
r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.
336. § * (1) * Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.
(2) * Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.
(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.
(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.
337. § * (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.
(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.
(4) * Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz. A szabályzatot a központi értéktár a saját honlapján közzéteszi.
338. § * (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.
(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
339. § * (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult. *
(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a) * árura kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b) * árura kötött ügyletet elszámolni,
c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.
(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.
(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó – a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott – indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.
340. § * (1) Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz.
341. § * (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél – kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat –, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
342. § * Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.
343. § * (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) * Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
344. § * Központi értéktár és központi szerződő fél – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
345. § * (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.
(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.
(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(7) * Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
346. § * Az MNB ellátja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási hatóság feladatait.
347. § * A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett – ennek hiányában a miniszter segítésére kijelölt – minisztérium ellátja az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (8) bekezdése szerinti minisztériumi feladatokat.
348. § * A központi szerződő fél közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat arról, vagy módosíthatja az alapszabályt úgy, hogy az alaptőke felemeléséről határozó közgyűlést annak napját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni az (EU) 2021/23 rendelet 18. cikke szerinti intézkedés elrendelésének vagy a 22. cikke szerinti szanálási feltételek teljesülésének elkerülése érdekében.
349–354. § *
355. § (1) * A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) * a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy esetén székhelyét;
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;
c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;
d) a részvény fajtáját;
e) *
f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g) a felülbélyegzés időpontját;
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.
(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.
(3) * Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.
356. § * (1) * Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,
a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c) * aki – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
e) * aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(2) *
357. § (1) * A 307. § alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki *
a) * tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős vagy végleges határozat megállapította;
b) * súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;
c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor.
(3) * E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget jelenti:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) * az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(3a) * Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.
(4) * Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.
(5) *
358. § (1) * A tőzsde, a nem befektetési szolgáltató tőzsdei kereskedő, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.
(2) * A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.
(3)–(4) *
(5) *
(6) * Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és központi értéktártól, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.
359. § *
360. § (1) * A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) *
(3) * Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
361. § * Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.
362. § *
363. § * (1) * A tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) * A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) * Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.
364. § * Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.
365. § *
366. § *
367. § *
368. § * (1) * E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) * A tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) * Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
369. § * (1) * Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2) * Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
370. § *
371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül – az ügyfél felhatalmazása nélkül – nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) * Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4) * Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(5) * Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
372. § * Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél közötti adattovábbítás.
373. § * Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.
373/A. § * Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
374. § * Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
374/A. § * Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.
375. § * A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, központi értéktárról, központi szerződő félről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
376. § *
377. § *
378. § *
379. § *
380. § * (1) * A szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) * A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § szerint számított változó díj összege.
(3) * Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.
(4) * A szorzószám
a) * szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b) * az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, valamint a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint nyilvántartásba vett, Európai Unió tagállamában székhellyel nem rendelkező központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.
(2) *
(3) * A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,25 ezreléke.
(4) *
(5) * Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,125 ezreléke.
(6) *
382-385. § *
386. § *
387. § *
388. § * (1) A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás, a 22. § (7) bekezdés, a 32. § (3) bekezdés, a 36. § (1) bekezdés, a 45. § (1) és (2) bekezdés, a 46. §, a 296/K. § (1) és (4) bekezdés, valamint a 296/M. § szerinti eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
(2) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – a kérelmezőt a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
389. § (1)–(2) *
(3) * Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.
(4) *
(5) * A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.
390. § *
390/A. § *
391. § (1) * A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
1. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;
2. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;
3. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;
4. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
5. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosainak családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, illetve cégneve; székhelye; más társaságban lévő részesedésének mértéke;
6. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
7. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
8. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
9. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
10. a kibocsátó neve, székhelye;
11. a kibocsátó alapításának időpontja;
12. a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
13. a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
14. a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke;
15. a forgalomba hozatal adatai;
16. * az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyek és adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyek természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);
17. a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);
18. az engedélyezett tájékoztató;
19. a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely;
20. a KCGE cégneve, székhelye;
21. a KCGE vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
22. a KCGE tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke.
(2) *
392. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához – ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is – adatot kezelhet.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.
(2a) * A Felügyelet az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző intézményekről e törvény szerint nyilvántartott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(3) * A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
393. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
394. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) * a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) * a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
c) * a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;
d) * a bejelentésre kötelezett, az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait, illetve adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti, velük szoros kapcsolatban álló személyek esetében:
da) természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait;
db) jogi személy esetében a jogi személy azonosító adatait, valamint az ügylet azonosító adatait;
e) * a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;
f) * az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3. a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4. az ügynök
természetes személyazonosító adatait;
g) *
h) a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait;
i)–k) *
l) *
m) * a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) * Az (1) bekezdés vonatkozásában a Felügyelet az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) * A jogi személy azonosító adatai:
a) név, rövidített név;
b) székhelyének, fióktelepének címe;
c) azonosító okiratának száma;
d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(4) * A nyilvántartás a (2)–(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) * a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e)–i) *
(5) * A Felügyelet az adatot
a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig,
b) az ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c) * a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban, központi szerződő félben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,
d) * a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, bennfentes információ jogosulatlan közzététele és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,
e) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől számított öt évig, és
f) az a)–e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.
395. § (1) * A központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d) a 356. §-ban és a Kbftv. 19. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) * A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) * A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) * A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.
(8) *
395/A. § *
396. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 346. §-ban meghatározott feladataival összefüggő döntések meghozatala során hatóságként jár el.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az MNBtv. hatósági eljárások közös szabályaira vonatkozó fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNBtv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a szanálhatósági vizsgálat során – ellenőrzés alá von,
c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(5) Az (4) bekezdésben meghatározott eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.
397. § * (1) A központi szerződő felet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megküldeni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – az Ákr. meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
398. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati eljárása során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt – de legalább 8 napot – is előírhat.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hoz döntést. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6) A (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.
(8) Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
398/A. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az MNB a (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(4) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell alkalmazni.
(7) Az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti együttes határozatban foglaltak végrehajtása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felet közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az együttes határozatban foglaltak teljesítésére.
398/B. § * (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén
a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha
da) azt a közérdek indokolja, és
db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,
e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,
f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,
g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és
h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.
(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben
a) egyesbíró elé utalásnak,
b) megváltoztatásnak,
c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak
nincs helye.
398/C. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alatt álló központi szerződő fél kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. Fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a közérdek indokolja, és
b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.
398/D. § * (1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.
398/E. § * (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés – különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése – esetén – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazza:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) a központi szerződő fél felső vezető állású személyének vagy bármely felelősnek tartott természetes személynek legfeljebb 1 évig történő eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; illetve
e) bírságot szab ki.
(2) A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint.
399. § (1) *
(2) * A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, központi szerződő fél alapszabályában vagy szabályzatában illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
(3) * Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(4) * Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
(5) * A Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak
a) az érintett intézmény működésére,
b) ügyfelére, illetve
c) a tőkepiac működésére
gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.
399/A. § *
400. § (1) * A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) * a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt, a bennfentes kereskedelmet és piacbefolyásolást elkövető személyt az értékpapírok forgalomba hozatalára és előállítására, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, az auditbizottság létrehozására és működtetésére, a bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetendő nyilvántartásra, a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;
b) * az engedély nélkül tőzsdei, a központi szerződő fél által végzett, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
d) * a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) * kötelezheti a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) * a tőzsdét, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) * a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező szavazati jog birtokosát, a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;
i) * meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék terméklistáról történő törlését;
j) * a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) *
l) * felügyeleti biztost rendelhet ki a tőzsdéhez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;
m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;
o) * elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését:
1. ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, és ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja,
2. a 61. §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetében a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesével vagy a szavazati jog birtokosával szemben;
p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
q) * megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tőzsde, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
1. osztalékának kifizetését,
2. vezető állású személyének történő kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
r) * kötelezheti a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. a működési költségek csökkentésére,
4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
s) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;
t) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
u) * az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 44. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza;
v) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9–11. cikkében előírt kötelezettség megsértése esetén a kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a kötelezettségének való megfelelésre felszólítja;
w) * az V. Fejezetben foglalt tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén a tájékoztatásra kötelezettel szemben
1. a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a felelős tájékoztatásra kötelezett és a jogsértés jellegének megjelölésével,
2. megtilthatja a felelős tájékoztatásra kötelezett számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve
3. bírságot szabhat ki;
x) * bármely személytől kérheti, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére;
y) * előírhatja valamely természetes személy elmozdítását a piacműködtető vezető testületéből;
z) * közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét;
zs) * határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.
(2) * Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet
a) megállapítja a jogsértés tényét, és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását és megismétlését,
b) kötelez a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,
c) nyilvános figyelmeztetést alkalmaz, amelyben megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét,
d) visszavonja vagy felfüggeszti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyét,
e) ideiglenesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították,
f) véglegesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.
(3) * A Felügyelet a 909/2014/EU rendelet
a) megsértése esetén ideiglenesen,
b) ismétlődő, súlyos megsértése esetén véglegesen
eltiltja a központi értéktár vezetői feladatainak ellátásától a központi értéktár bármely olyan vezető állású személyét vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították.
(3a) * Az (EU) 2017/1129 rendelet megsértése esetén a Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára, hogy kiegészítő információkat vegyenek fel a tájékoztatóba, amennyiben ez a befektetők védelme érdekében szükséges,
b) előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek, valamint a fölöttük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre,
c) előírja a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy, valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel végrehajtásával vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése kérelmezésével megbízott pénzügyi közvetítők könyvvizsgálói és vezetői számára, hogy információkat szolgáltassanak,
d) felfüggeszti az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,
e) megtiltja vagy felfüggeszti a reklámozást vagy előírja, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az érintett pénzügyi közvetítő beszüntesse vagy felfüggessze reklámtevékenységét, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,
f) megtiltja az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben megállapítja, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni,
g) felfüggeszti a szabályozott piacon folytatott kereskedést, vagy kezdeményezi a kereskedés felfüggesztését az adott szabályozott piacon, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,
h) megtiltja a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott kereskedést, amennyiben megállapítja, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,
i) közzéteszi a tényt, hogy egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti a kötelezettségeit,
j) felfüggeszti a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató ellenőrzését, vagy felfüggeszti vagy korlátozza az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben a Felügyelet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke alapján ráruházott, tiltás vagy korlátozás kiszabásának hatáskörével él, amíg e tiltás vagy korlátozás érvényességét nem veszti,
k) legfeljebb öt évre megtagadja egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását, amennyiben a kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette az (EU) 2017/1129 rendeletet,
l) a befektetők védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzéteszi – vagy előírja a kibocsátó számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvánosság számára felajánlott vagy a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok értékelésére,
m) felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy előírja az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott értékpapír-kereskedés felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit,
n) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre beléphet, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjen hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek az (EU) 2017/1129 rendelet megszegése bizonyításának az alátámasztásához.
(3b) * A Felügyelet a közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértés – különösen az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megsértése – esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) felfüggeszti a közösségi finanszírozási ajánlatot esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;
e) megtiltja vagy felfüggeszti – vagy előírja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél szüntesse be vagy függessze fel – a marketingközleményeket, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételeit az érintett szolgáltató megsértette;
f) betiltja a közösségi finanszírozási ajánlatot, ha közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben jogszabálysértést vagy annak közvetlen veszélyét észleli;
g) felfüggeszti – vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató számára, hogy függessze fel – a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;
h) megtiltja az érintett szolgáltató számára a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását;
i) közzéteszi a tényt, hogy egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél nem teljesíti a kötelezettségét;
j) közzéteszi – vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására;
k) felfüggeszti – vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy függessze fel – a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató helyzete következtében a közösségi finanszírozási szolgáltatás hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;
l) átruházza a jogszabálysértő közösségi finanszírozási szolgáltató szerződéseit egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezése feltételével, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét azért vonta vissza, mert kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást, és már nem vesz részt azon meglévő szerződések kezelésében sem, amelyek az eredetileg a vállalkozásfinanszírozási szándékok közösségi finanszírozási platformjának használatával történt összepárosítása eredményeként jöttek létre; illetve
m) törvényben meghatározott bírságot szab ki.
(3c) * A Felügyelet a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés – különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése – esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett – a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) a központi szerződő fél felső vezető állású személyének vagy bármely felelősnek tartott természetes személynek legfeljebb 1 évig történő eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; illetve
e) bírságot szab ki.
(4) * A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben – további harminc nappal – egyszer meghosszabbítható.
(5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha
a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;
b) a rendelkezésre álló információk alapján gyanú merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben;
c) az arra jogosult személy a tőzsdei, illetve a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;
d) *
e) az értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől.
(6) A Felügyelet (4) bekezdés szerinti intézkedése az intézkedést megelőzően megkötött tőzsdei ügyletek elszámolását nem érinti.
(7) * A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg az e törvény kiszervezésre vonatkozó előírásainak.
(8) * A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(9) * A Felügyelet a további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű tőzsdét is a kereskedés felfüggesztésére vagy törlésre kötelezi a Bszt. 149/B. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a tőzsde felfüggesztést vagy törlést ír elő meghatározott tőzsdei termék vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában e törvény rendelkezéseinek megfelelően. Erre piaci visszaélés gyanúja, nyilvános vételi ajánlat, illetve az 596/2014/EU rendelet 7. és 17. cikkét megsértő kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos bennfentes információk közzétételének elmaradása miatt kerülhet sor, kivéve, ha a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó határozatokat, valamint értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(10) * A Felügyelet előírja a magyarországi székhelyű tőzsde részére azon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el a (9) bekezdésben meghatározott okok miatt, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet az erre vonatkozó határozatról értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. Ha a Felügyelet a további magyarországi székhelyű tőzsde esetében nem írja elő a felfüggesztést vagy a törlést, az értesítést a Felügyelet erre vonatkozó indokolással kiegészíti.
(11) * A (9) és (10) bekezdésben meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók:
a) a felfüggesztés visszavonása esetén és
b) az értesítési eljárás vonatkozásában a Felügyelet által alkalmazott, az (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti szankciókra vonatkozó határozatok esetén.
401. § (1) * A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a központi szerződő fél, illetve központi értéktár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) * a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) * A Felügyelet a szabályozott piacra, tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a szabályozott piacnak, tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
402. § (1) * A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a szabályozott piac, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(2) * A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3) * A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.
(4) * A felügyeleti biztos feladata:
a) a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.
(5) *
403. § * (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében – a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.
404. § (1) * Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) * Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) * A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
404/A. § * (1) A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a) valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más értékpapírfajtát más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével hozott forgalomba;
b) a Felügyelet a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet engedélyezésre átvett;
c) a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történő kereskedést felfüggeszti vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették szabályozott piacra;
d) új típusú vagy ritkán előforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet;
e) * a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetőleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, a tőzsdei kereskedőkre, illetve más tagállam piacának sajátosságaira vonatkozóan.
(3) * A Felügyelet a 315. § (7) bekezdésben meghatározott információt a tőzsde tájékoztatását követő harminc napon belül továbbítja azon tagállam (e § rendelkezéseinek alkalmazása során: fogadó tagállam) hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben a tőzsde a 315. § (7) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.
(4) * A Felügyelet a fogadó tagállamban távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők személyéről, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát annak kérésére, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja.
405. § * (1) * A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, a közösségi finanszírozási szolgáltatót, a projektgazdát, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet, a piacbefolyásolást és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételét elkövető személyt, az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) * A Felügyelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti nem pénzügyi szerződő felet a rendelet 4. és 9–11. cikkében előírt kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.
(2a) * A Felügyelet az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatót, illetve projektgazdát a közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) * Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke
a) természetes személy esetében
aa) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,
ab) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,
ac) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint;
b) vállalkozás esetében
ba) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bc) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint.
(4) * Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb háromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen meghatározható.
(5) * A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke
a) természetes személy esetében legfeljebb 1 536 150 000 forint,
b) jogi személy esetében legfeljebb 6 144 600 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-a azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.
(6) * A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a veszteség összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (5) bekezdésben meghatározott összeghatárokra.
(7) * Az (EU) 2017/1129 rendelet 38. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértések esetén a bírság mértéke
a) természetes személy esetében legfeljebb 214 263 000 forint,
b) jogi személy esetében legfeljebb 1 530 450 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel 3%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.
(8) * A (7) bekezdésben meghatározott bírság esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegszerűen meghatározható.
(9) * A közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint.
(10) * A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint.
406. § *
406/A. § * E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a befektetők tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.
407. § (1) * Ez a törvény – a (3)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
(2) * Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt – az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetőleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal – szabályszerűen nyújtották be.
(3) * E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102–105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287–288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény 435. §-a 2003. január 1-jén lép hatályba.
(5) * Az 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Áttv.), az 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Bat.), valamint az 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be.
407/A. § *
408. § * (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 96. §-ával megállapított VI/A. Fejezetben foglaltakkal összhangban alkotja meg a tőzsde a tőzsdei termék átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos szabályzatát a törvény hatálybalépést követő hat hónapon belül, azzal, hogy a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett kivezetés vagy átvezetés esetén a VI/A. Fejezetben foglaltakkal összhangban kell a tőzsdének eljárnia.
(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 96. §-ával megállapított VI/A. Fejezetnek megfelelően a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója legkésőbb a következő éves beszámolót elfogadó közgyűlésen módosítja alapszabályát úgy, hogy az megfeleljen a módosított rendelkezéseknek.
409. § * A 14. § (1) bekezdés c)–d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a 26. § (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani.
410. § * A 146/A. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 146/B. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.
411. § * Az az elszámolóház, amely
a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, és
b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt
a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység – szakosított hitelintézetként történő – végzésére szóló engedély megszerzéséig, ezen engedélyben foglaltak szerint és az engedély alapjául szolgáló jogszabályi előírásokat betartva jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.
412. § (1)-(3) *
(4) * Az 5. § (1) bekezdés 116–118. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolnia.
413. § * (1) * 2020. január 1-jén annak a személynek, akinek 2019. december 31-én az Országos Betétbiztosítási Alappal az Alap operatív feladatait ellátó elkülönített munkaszervezetében
a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Alappal fennálló munkaviszonnyá,
b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Alappal fennálló munkaviszonnyá
alakul át.
(2) * A 2019. december 31-én az Országos Betétbiztosítási Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2020. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2019. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.
(4) * Ha a munkavállaló az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Alappal létrejött munkaviszonyában az Alap ügyvezető igazgatója gyakorolja.
(5) * Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát – ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is – 2020. január 1-jét követően az Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. Az Országos Betétbiztosítási Alap 2019. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói igazolást állít ki.
(6) * Az Országos Betétbiztosítási Alap által 2019. december 31-én foglalkoztatott személyek részére – az őket munkaviszonyukban 2019. december 31. napjáig megillető – ki nem adott szabadságot az Országos Betétbiztosítási Alap megváltja.
(7) * Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.
414. § *
415. § (1) * A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint, 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.
(2) * Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig
a) * Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítő biztosítás érdekében köteles csatlakozni a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez;
b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg – személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan – a húszezer eurónak megfelelő összeget.
(3) E törvény 215. §-a nem érinti a hatálybalépés előtt keletkezett követeléseket.
(4) A Befektető-védelmi Alapnak e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kártalanítási eljárása esetében a követelések befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók. *
(5) A 2002. naptári évre vonatkozó éves díjfizetési előlegként kell figyelembe venni a 2001. évben éves díjfizetés címén teljesített befizetésnek a 2002. naptári évre eső részét.
(6) *
416. § (1)-(2) *
(3) * A törvény 11. számú mellékletének 1–4. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.
417. § *
418. § (1) Az e törvény alapján működő tőzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparűzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van.
(2) *
419. § (1)-(2) *
(3)–(4) *
(5) *
(6) *
(7) * E törvény 450. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt kibocsátott, illetőleg a 408. § (2) bekezdése szerint forgalomba hozott letéti jegy, kincstárjegy, valamint kötvény érvényességét.
420. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt megválasztott elnökének, * valamint kinevezett elnökhelyettesének megbízatása a választási, illetve kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.
(2) *
421-423. § *
424-431. § *
432. § (1) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság az átalakult tőzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tőzsde jogai és terhelik a tőzsde kötelezettségei.
(2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő tőzsde esetében a törvénynek a tőzsde alapítására és a tőzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
433. § * Ez a törvény a 25. számú mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.
434. § *
435-441. § *
442. § *
443. § *
444-448. § *
449. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni.
450. § * E törvénynek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítésénél nem kell alkalmazni.
450/A. § * Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése nem érinti a 223. § (2) bekezdése alapján létrejött olyan igazgatósági tagsági jogviszonyt, mely 2013. szeptember 30-án már fennállt, azzal hogy az MNB a 223. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultságával az e törvényben meghatározott megszűnési okok valamelyikének bekövetkezte esetén élhet.
450/B. § * Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított 58. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek 2015. február 1-jétől kell megfelelni.
450/C. § * Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 13. §-ával megállapított 142/A. § (5) bekezdésében meghatározott belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozó adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot a számlavezető első alkalommal 2015. szeptember 30. napjáig küldi meg jóváhagyásra az MNB-nek.
450/D. § * (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 56. § (1) bekezdésével megállapított 62. § (2a)–(2d) bekezdését, (2) bekezdésével megállapított 62. § (3a) és (3b) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először alkalmazni.
(2) A Módtv. 59. §-ával hatályon kívül helyezett 358. § (5) bekezdését a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti évre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre még alkalmazni kell.
450/E. § * A 2018. január 3. napja előtt engedélyezett valamely szabályozott piac vezető testületének tagját és ügyvezetőjét úgy kell tekinteni, mint aki megfelel a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvénnyel megállapított 310/A. § (1) bekezdésében megállapított követelményeknek.
450/F. § * Ha a tájékoztató, illetve a tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére 2019. július 21-ét megelőzően került sor, a IV. Fejezet 2019. július 20-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a tájékoztató érvényességének időszaka alatt, de legkésőbb 2020. július 21-ig.
450/G. § * A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított NYOLCADIK/A. RÉSZ rendelkezéseit az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontjától eltérően 2023. november 10. napjáig az egymillió eurót meg nem haladó teljes ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatokra kell alkalmazni.
451. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)–b) *
c) *
d) az egyes értékpapírok tartalmi kellékeit és kibocsátásuk feltételeit; *
e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét;
f) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait; *
g) az értékpapírszámla, a központi értékpapírszámla, a tőzsdeforgalmi számla, az értékpapír letéti számla és az ügyfélszámla megnyitására, vezetésére és kezelésére, a számlarendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a számlák elkülönített kezelésére, valamint a számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is; *
h)–l) *
m) az értékpapírok hozamszámítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat; *
n) * a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági követelményeket;
o)–p) *
q) * az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. *
(2) * Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)–b) *
c) *
d) *
e) * a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait; *
f) * a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat;
g) *
h) *
i) *
j) *
k) *
l)–m) *
n) * a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének formáját és tartalmát;
o) *
p) *
q)–s) *
t) * a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat;
u) * a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.
(3) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az ISIN azonosítóra vonatkozó részletes szabályokat; *
b) * a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;
c) a 388. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletszabályokat;
d) az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá az MNB felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat;
e) * a Tpt. 142/A. §-ában foglalt belépési azonosító és jelszó megképzésének módszertanát, a számlavezető által a Felügyelet részére átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat tartalmazó adatszolgáltatás struktúráját, valamint az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzat kötelező tartalmi elemeit. *
1. *
2. * Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
2a. * Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
3. * Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
4. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
5. * Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
7. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
8. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9. * Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
10. * Szantv.: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény,
11. * Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
12. * Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
13. *
14. * MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény,
15. * Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,
16. * Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,
17. * Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
18. * Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
19. *
20. * Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
21. * Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.
1. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő ismertetőnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátás célja, a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
4. az árfolyam-, illetőleg hozammeghatározás módszere,
5. tájékoztatás az átruházás korlátairól,
6. a forgalomba hozatal módja és az egyes módokra vonatkozó szabályok,
7. az allokáció leírása,
8. a forgalomba hozatal eredményéről szóló tájékoztatás szabályai,
9. * a pénzügyi teljesítés szabályai, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,
10. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) szabályai,
11. a forgalmazó megnevezése és címe.
2. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, sorozata, értékpapírkódja,
4. a kibocsátás tervezett nagysága, az értékpapírok névértéke,
5. az értékpapír kibocsátási árfolyama vagy későbbi nyilvánosságra hozatalának időpontja és helye,
6. a forgalomba hozatal kezdő és záró időpontja,
7. a pénzügyi teljesítés határideje,
8. a kamat mértéke, a kamatszámítás szabályai,
9. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontja,
10. az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozásról szóló tájékoztatás,
11. az ismertető kiadásának időpontja, megtekintésének, illetve megjelentetésének módja.
A minimum tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanács rendelet szerinti összefoglaló
b) Alapvető információk
A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.
1. Fő pénzügyi információk
2. Tőkeellátottság és kötelezettségek (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)
3. Az ajánlattétel indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása
4. Kockázati tényezők
c) A vállalkozásra vonatkozó információk
A cél információk szolgáltatása a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a vállalkozás ingatlanvagyonának, gépeinek és berendezéseinek megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeli kapacitásbővítési vagy szűkítési terveiről.
1. A vállalkozás múltja és fejlődése
2. Üzleti áttekintés
3. Szervezeti felépítés
4. Ingatlanvagyon, gépek és berendezések
d) Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások
E szakasz célja, hogy ismertesse a vállalatvezetés magyarázatát azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és a pénzügyi kimutatások által lefedett múltbeli pénzügyi helyzetét és működési eredményeit, továbbá bemutassa az azon tényezőkre és trendekre vonatkozó értékelését, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a vállalkozás pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.
1. Üzleti eredmények
2. Likviditás és tőkeforrások
3. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és engedélyek stb.
4. Trendek
e) Igazgatók, vezető tisztségviselők és munkavállalók
A cél információk szolgáltatása a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.
1. Igazgatók és vezető tisztségviselők
2. Javadalmazás
3. A vezető testületekre vonatkozó információk
4. Munkavállalók
5. Részvénytulajdonlás
f) Az ajánlattétel részletes adatai
A cél információk szolgáltatása az értékpapírokra vonatkozó ajánlattételről, az értékpapírok forgalomba hozatali tervéről és a kapcsolódó kérdésekről.
1. Ajánlattétel
2. Forgalomba hozatali terv
3. Piacok
4. Eladó értékpapírokkal rendelkezők
5. Felhígítás (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál)
6. A kibocsátás költségei
7. A nyilvánosan felajánlott értékpapírok fajtája és osztálya
8. Az értékpapírokban megtestesített jogok ismertetése, ideértve e jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást
A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) Összefoglaló oldal
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei, az eladó megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató közzétételét engedélyező határozat száma és dátuma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja.
b) A kibocsátó
1. neve,
2. székhelye,
3. *
4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,
5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levő értékpapír típusa, fajtája, főbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelő kötelezettségek,
6. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,
7. az önkormányzat szervezeti felépítése,
8. az alkalmazotti létszám,
9. a választott (polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottsági elnök) és a hivatali vezető tisztségviselők (jegyző, aljegyző, pénzügyi vezető, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelős vezetője) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.
c) Az önkormányzat bemutatása
(legalább a kibocsátást megelőző három év adataira ki kell terjednie)
1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,
2. földrajzi határok, terület méretei,
3. területrendezési tervben szereplő lakó, ipari, közületi, mezőgazdasági stb. területek,
4. kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok,
5. a kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás időpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,
6. az önkormányzat területén élő népesség száma, az egy főre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,
7. * a helyileg bejegyzett vállalkozások száma szakmánkénti megoszlásban,
8. jelentősebb vállalkozások az önkormányzat területén,
9. a munkanélküliség alakulása,
10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparűzési),
11. központi adókból származó bevételek,
12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,
13. az éves költségvetési bevételek és kiadások felsorolása,
14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzői, mértékei,
15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,
16. az adósságszolgálatot az Ötv. 88. § (2) bekezdése alapján korlátozó jogi körülmények,
17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidőn túli tartozások,
18. lejárt követelések,
19. jelentős peres ügyek.
d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk
1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelőző három évre vonatkozó egyszerűsített vagyon mérleget, egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, egyszerűsített eredménykimutatást és egyszerűsített maradványkimutatást.
2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
e) A forgalomba hozatal adatai
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
2. az ajánlattevő megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),
3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,
4. a vezető forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,
6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
8. a forgalomba hozatal nagysága,
9. a forgalomba hozatal költségei,
10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
11. az értékpapír kódja,
12. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,
13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
14. sorozat- és sorszámok,
15. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
16. * a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,
17. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
18. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
f) * Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza
1. * a bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nevét, székhelyét;
2. a tőzsdei bevezetést kezdeményező közgyűlési (vagy igazgatósági) döntésről szóló határozat számát és időpontját;
3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tőzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történő benyújtásakor csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelőző két évben – két évnél rövidebb működés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta – fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen időszak alatt jogerős bírósági határozattal nem marasztalták el;
4. * a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nyilatkozatát, amelyben egyetemleges felelősséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, vagy tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képező értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak;
5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendő értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerződésről vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;
6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetés kérelem benyújtásáig eltelt időtartam a hat hónapot meghaladja;
7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt időszak tőzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az időszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt időszak meghaladja a hat hónapot;
8. a bevezetési kérelem időpontját megelőzően benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést;
9. *
10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyei a bevezetési kérelem benyújtása időpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tőzsdei szabályzatok előírnak.
A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tőzsdére való bevezetésének előzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplő ismertetőt kell érteni.
A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,
4. a forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,
6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,
8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,
9. az átruházás korlátai,
10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
13. * a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló fizetési számla száma,
14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
15. az utolsó lezárt gazdasági év gazdálkodási adatai,
16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),
17. a forgalomba hozatallal megszerzendő tőke felhasználásának célja,
18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2. összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név, állandó lakcím, születési hely és idő);
3. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
4. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;
5. a vételi ajánlat közzétételének helye;
6. az ajánlattevőnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévő részesedésére vonatkozó adatok;
7. a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;
8. a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;
9. ha az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve
9.1. ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)
9.2. az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja.
1. a céltársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;
2. az ajánlattevőnek a céltársaság és – amennyiben ezt az ajánlat érinti – az ajánlattevő társaság jövőbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;
3. a céltársaság munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást;
4. az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;
5. a foglalkoztatásra valószínűsíthető következmények;
6. a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következmények.
1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;
4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak rövid bemutatása;
5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;
8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;
9. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.
1. A részvénytársaság neve, székhelye;
2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);
3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;
5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;
6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;
7. a társaság igazgatósága által megbízott független pénzügyi tanácsadó megnevezése, illetve a tanácsadó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;
8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.
E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:
1. az Afrikai Fejlesztési Bank,
2. az Amerika-közi Befektetési Társaság,
3. az Amerika-közi Fejlesztési Bank,
4. az Ázsiai Fejlesztési Bank,
5. az Európai Beruházási Alap,
6. az Európai Beruházási Bank,
7. az Európai Közösség,
8. az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
9. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
10. az Északi Beruházási Bank,
11. a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank,
12. a Karibi Fejlesztési Bank,
13. a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank,
14. a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség,
15. a Nemzetközi Fizetések Bankja,
16. a Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
17. a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
18. a Nemzetközi Valutaalap,
19. * Nemzetközi Beruházási Bank,
20. * az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank.
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.
2. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
5. * Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
6. * Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
7. * Az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
8. * A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.
10. * Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.
11. * a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
13. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
14. * Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról.
15. *
16. * A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet.
17. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
18. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
19. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.
20. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
21. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.
22. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.
23. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
24. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.
25. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.
26. A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.
27. A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
28. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv.
29. * Az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
30. * Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.
31. * A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
32. * A 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
33. * A 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022. december 14-i, (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
