A jogszabály mai napon ( 2024.12.11. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

az örökségvédelmi bírságról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § *  (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.

(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.

(3) *  A bírság szempontjából

a) I. kategóriába kell sorolni a kiemelten védett műemléket,

b) II. kategóriába kell sorolni a védett műemléket.

(4) * 

2. § (1) *  A kategóriába sorolást – a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak kivételével – régészeti lelőhelyek és műemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza. * 

(2) *  A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak.

(3) * 

(4) *  A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.

(5) *  A bírság megállapítása szempontjából a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak a IV. kategóriába tartoznak.

3. § (1) *  A bírságot – a Kövt. 82. §-ára tekintettel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(1a) *  Az 1. § (3) bekezdése szerint a műemlékvédelem fogalomkörében a bírságot e rendeletben foglaltak figyelembevételével a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemei, műemléki területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység vonatkozásában, a kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása, a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenység esetén e magatartás elkövetőjével szemben kell megállapítani.

(2) *  Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.

(3) *  A Kövt. 20. § (2) bekezdése, 24. § (2) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.

(4) *  Műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi bírságot a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell kiszabni.

4. § *  (1) *  A bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában

a) *  az I. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig,

b) *  a II. kategória esetén 13 ezertől 162,5 millió forintig,

c) *  a III. kategória esetén 13 ezertől 32,5 millió forintig,

d) *  a IV. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig

terjedhet.

(2) A bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében

a) *  az I. kategória esetén 390 ezertől 325 millió forintig,

b) *  a II. kategória esetén 225 ezertől 162,5 millió forintig,

c) * 

terjedhet.

5. § (1) Védett tárgy- vagy műemlékegyüttes, illetőleg védett gyűjtemény esetén az 1. § szerinti kategóriába sorolás a teljes tárgy- vagy műemlékegyüttesre, illetve a védett gyűjtemény egészére vonatkozik.

(2) *  A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.

(3) *  A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

5/A. § *  (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.

(2) *  A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, valamint

d) a műemléki védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az az örökségi elem védelmében okozott sérelemmel és a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel arányos legyen, valamint a kötelezettet a további örökségvédelemre vonatkozó jogszabálysértő magatartástól visszatartsa.

(2a) *  A (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket – a (2b) bekezdés kivételével – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. rendelet) mellékletei alapján kell meghatározni.

(2b) *  A műemlékvédelem sajátos tárgyai esetében a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket vagy történeti kert esetén értéket az 1. melléklet szerint kell meghatározni.

(2c) * 

(2d) *  A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak megállapításához a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: örökségvédelmi hatóság) a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a jogszabályban meghatározott örökségvédelmi tanácsadó testületek vagy örökségvédelmi szakértő szerv véleményét kikérheti.

(2e) *  A műemléken a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket

a) az I. kategóriában legfeljebb 1,7-szeres,

b) a II. kategóriában legfeljebb 1,5-szörös,

c) * 

értékkel kell szorozni.

(2f) *  A bírság alapját a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéknek a (2e) bekezdés szerinti szorzott értéke adja, ha az nagyobb, mint a 4. §-ban meghatározott minimális bírságösszeg. A minimális bírságösszegnél kisebb korrigált érték esetén a minimális bírságösszeget kell alapul venni.

(3) *  Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor – a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túl – figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.

(4) A bírságalap legmagasabb összege:

a) *  az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint,

b) *  a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 16,25 millió forint,

c) *  a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 3,25 millió forint,

d) *  a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint.

5/B. § *  (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni

a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del,

b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal,

c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,

d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.

(3) *  Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy az örökségvédelmi hatóság és a kulturális javak hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke:

a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10–50%,

b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10–40%.

(4) *  Műemléken

a) örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenység engedély vagy bejelentés nélkül vagy a hatósági engedélyében foglaltaktól, illetve tudomásulvételétől eltérő végzése esetén,

b) a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása esetén a Kövt. 67. § (3) bekezdése alapján

az eljáró hatóság e rendelet szerinti örökségvédelmi bírságot szab ki.

(5) *  Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 650 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.

5/C. § * 

6. § *  (1) A bírság összegét 10 000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.

(3) *  A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.

7. § *  (1) *  A bírságot a hatóság állapítja meg.

(2) *  A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(2a) *  A bírságot – a kulturális javak esetében megállapított bírság kivételével – az illetékes kormányhivatal bírság és egyéb központosított bevétel beszedési számlára kell megfizetni. A kulturális javak vonatkozásában kiszabott örökségvédelmi bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01040274-00000000 számú bírság beszedési számlára kell megfizetni.

(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

7/A. § *  A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki értékre a nevesített műemléki értéket tartalmazó, védettséget kimondó rendelet módosításáig vagy a műemléki védelem megszüntetéséig az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bírság összege 50 ezertől 25 millió forintig terjedhet,

b) az 5/A. § (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket legfeljebb 1,2-szeres értékkel kell szorozni.

7/B. § * 

8. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése utáni kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

(2)–(3) * 

9. § *  Ez a rendelet a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez * 

A műemlékvédelem sajátos tárgyai érték számításának alapjául szolgáló értékek

1. Sírjel, síremlék, sírépítmény esetében a bírság számítási módszere

A B C
1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége Egységár ezer forint / mértékegység
2. *  nemeskő sírjel, síremlék a felület területe/m2 210
3. *  öntöttvas, kovácsoltvas sírjel, síremlék vagy annak kerítése, tartozéka a befoglaló felület területe/m2 150
4. *  egyéb sírjel, síremlék a felület területe/m2 100
5. *  sírépítmény (pl. sírbolt, sírkápolna) a külső felület területe/m2 200

2. Egyedileg védett műemléki értékű kert, műemlék történeti kert esetében a bírság számítás módszere

A B C
1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége Egységár ezer forint / mértékegység
2. *  kert nettó alapterület /m2 13

3. Az értékleltárban szereplő fák vonatkozásában a bírságszámítás alapja a 4 éves szabadgyökerű faiskolai szabványfa átlagos faiskolai ára, melyet meg kell szorozni a 3.1., 3.2. és a 3.3. pontban foglalt táblázat C oszlopa szerinti szorzószámmal, a B oszlopban szereplő mértékegység, illetve jellemző figyelembevételével.

3.1. Az értékleltárban szereplő fa kora szerinti számítási alap

A B C
1 A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A fa kora (év) Szorzószám
2. Az értékleltárban szereplő fa 50–60 400
3. 70–80 900
4. 90–100 1100
5. 110 1200
6. 120 1700
7. 130 2100
8. 140 2200
9. 150 2300
11. 160 2400
11. 170 2500
12. 180 2700
13. 190 2800
14. 200 éves vagy idősebb egyed 3000

3.2. A fa fajtájának típusától függő együttható

A B C
1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A fa fajtájának típusa Szorzószám
2. Műemléki szempontból értékes fa gyorsan növő honos fafaj (pl. nyár) 1
3. lassan növő honos fafaj (pl. tölgy, bükk, dió) 1,4
4. különleges, egzóta fafaj 2

3.3. A fa állapotától függő együttható

A B C
1. A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték A lombkorona állapota Szorzószám
2. Műemléki szempontból értékes fa egészséges 1,0
3. csonkult 0,7
4. erősen csonkult 0,4

2–3. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez *