Az első világháborút lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot minden oldalról megcsonkította, s több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt.
Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében is kiharcolták, hogy maguk dönthessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a között Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk községekkel együtt népszavazáson döntött hovatartozásáról. A magyar hazát választották. A város neve az eltelt évtizedek során összeforrott a hűséggel. A magyarok számára Sopron és a hűség egyet jelentenek.
Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és a „civitas fidelissima”, a „leghűségesebb város” címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel címerében.
A népszavazás örök jelképpé vált minden magyar szemében, mert vállalta a történelmi múltat és megmutatta a jövőbe vezető utat. A népszavazás óta eltelt nyolcvan küzdelmes esztendő után valóra váltak az akkori soproniak szép reményei. Sopron ma az ország ígéretesen fejlődő települései közé tartozik.
A Kormány, tekintettel a népszavazás történelmi jelentőségére a következő rendeletet alkotja:
1. § A Kormány az 1921. évi soproni népszavazás emlékére, a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja.
2. § * A Kormány felhívja az állami szerveket, az önkormányzatokat, az vallási közösségeket, az iskolákat, valamint a civil szervezeteket, hogy ezentúl a Hűség Napján országszerte méltó módon emlékezzenek meg Sopron népének helytállásáról.
3. § A Kormány a Hűség Napja tiszteletére a leghűségesebb városnak szökőkutat adományoz, a népszavazáson részt vett községekben pedig méltó emlék állításáról gondoskodik.
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Sopron, 2001. december 14.
