A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdése g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) * A bírság mértéke – a 2. § (4)–(8) és a 3. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – az e rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a mellékletben foglaltak szerint számított összeg.
(2) A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:
a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
(3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke:
a) * a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
b) *
c) * a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint;
d) hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti
ea) környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint,
eb) környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;
f) nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;
g) veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint;
h)–i) *
(4) A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint.
(5) * Az alapbírság összege az e § (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.
2. § (1) * A bírság kiszabására az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság, illetve az országos hulladékgazdálkodási hatóság jogosult.
(2)–(4) *
(5) * A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot 200 000 Ft-ban állapítja meg. A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségeknek a jogszabályokban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság legfeljebb 200 000 Ft-ban állapíthatja meg.
(6) * Az elektromos és elektronikus berendezések (a továbbiakban: elektromos berendezés) forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az ilyen berendezések hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot: *
a) ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: 350 000 forintban,
b) ha a gyártó a visszavételi, vagy a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 25 000 forintban,
c) ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban * meghatározott határértékét túllépi 300 000 forintban állapítja meg.
(7) * A hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, az elemek és akkumulátorok visszavételéről, illetve kezeléséről szóló külön jogszabály előírásai nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén: *
a) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 500 000 forint,
b) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti: 500 000 forint,
c) ha a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 250 000 forintig terjedhet,
d) * ha a gyártó a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 1 000 000 forint,
e) * ha a gyártó az általa forgalmazott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegéről valótlan adatot szolgáltat és ez által begyűjtési kötelezettségét a valósnál kisebb mértékűnek tünteti fel, a szolgáltatott adat és a valós mennyiség közötti eltérés minden kg-ja után 1000 forint,
f) ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 500 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 1 000 000 forintig terjedhet,
g) ha a gyártó az elem, illetve akkumulátor forgalmazási előírásait szegi meg: 2 000 000 forint.
(8) * Az M1 és N1 járműkategóriájú gépjárművek forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve a hulladékká vált gépjárművek visszavételére és kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások nem teljesítése esetén az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot: *
a) ha a gyártó, illetve forgalmazó nem teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 5. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét: forgalomba hozott járművenként: 1000 forintban;
b) ha a gyártó nem teljesíti a Hkr. 3. § (2) bekezdés a)–b) pontjában előírt kötelezettségét, vagy a Hkr. 6. §-ában előírt újrahasználat és hasznosítás együttes mértékére, illetve az újrahasználat és visszanyerés együttes mértékére vonatkozó rendelkezéseket: forgalomba hozott járművenként: 1500 forintban;
állapítja meg. A jármű/év forgalomba hozatal számításakor az előző évi forgalom adatait kell figyelembe venni.
(9) * A hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály előírásai nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén, ha a forgalmazó az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint.
(10) * A területi hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározott hulladékkezelési feladatok nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén: 500 000 forint.
3. § (1) * A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.
(2) A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha
a) visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
b) ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy
c) * a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása
valósult meg.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján megállapított alapbírságot – a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – e rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.
(4) Hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása) esetén a fizetendő bírság mértékét, az 1. § (3) bekezdése f)–g) pontjaiban meghatározott alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.
(5) * A bírság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított összegét, valamint a 2. § (4)–(6) bekezdésben meghatározott összegét *
a) ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,
b) ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,
c) amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös
szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.
(6) Amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.
4. § (1) * Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti a hulladékgazdálkodási hatóság – a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a bírságot kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerint csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.
(2) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.
(3) * A Kt. 58. § (2) bekezdése alapján a jegyző által véglegesen kiszabott bírság teljes összege, illetve a hulladékgazdálkodási hatóság által a települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30%-a, az illetékes települési (fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot illeti meg.
(4) * A határozatban rendelkezni kell arról, hogy milyen számlaszámra kell a befizetést teljesíteni. A hulladékgazdálkodási hatóság, a befizetett bírságból a (3) bekezdésben meghatározott bírságrészt, a befizetést követő 15 napon belül az érintett önkormányzatnak átutalja.
5. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) * Az eljáró hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot kiszabó és módosító határozatait közli az érintett települési önkormányzattal.
6. § Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
7. § * Ez a rendelet az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 3. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8. § * Ez a rendelet az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. A bírság összegének kiszámításakor – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a következő képletet kell alkalmazni:
B = A x M x S
2. Az 1. pont szerinti képletben:
B: a bírság forintban fizetendő összege
A: az alapbírság forintban
M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő – a Hgt. 3. § a) pontja szerint meghatározott hulladék környezeti jellemzőitől (veszélyességétől, hasznosíthatóságától, ártalmatlaníthatóságától stb.) és mennyiségétől (tömegétől) függő – módosító tényező.
S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó. A rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az S értéke 1.
3. * Az M módosító tényező számítása:
Az M módosító tényező meghatározására a hulladék mennyisége (tömege), fizikai, kémiai, biológiai jellemzői (veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága stb.) figyelembevételével kerül sor.
M = V x Mt
A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.
A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén – amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (települési szilárd hulladék esetén) – a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményében megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is. A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.
Hulladék elhagyás tettenérése esetén – amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt (pl. illegális, szállítólevéllel nem dokumentált szennyvízleeresztés történt, vagy az adott közterületen bizonyíthatóan mástól származó korábban elhagyott hulladék is található) nem határozható meg – a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett jármű (egyéb szállítóeszköz) műszaki adatait (raksúly, rakfelület, térfogat, űrtartalom stb.) kell felhasználni.
Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség közvetlenül nem rendelhető (pl. hulladékkezelő technológia engedély vagy alkalmassági vizsgálat, illetőleg minősítés nélküli forgalmazása, hulladékártalmatlanító mű jogellenes létesítése stb.), a jogellenesen kezelt (ártalmatlanított) hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (anyagmérleg, hulladék nyilvántartási bizonylatok stb.), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény (technológia) kapacitása alapján kell megbecsülni.
A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.
A hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező V szorzószám értékét a következő táblázat alapján kell meghatározni: *
| V értéke: | ||
| Veszélyes hulladékok esetén | 10 | |
| Külön jogszabály szerint visszavételre, meghatározott arányban hasznosításra kötelezett nem veszélyes hulladékok, a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó, hulladékként nem veszélyes hulladéknak minősülő termékek hulladékai, az elektromos és elektronikus berendezések forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények nem megfelelő teljesítése esetén, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, különleges kezelést igénylő (pl. lerakóban nem ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok, nem veszélyes egészségügyi hulladékok) nem veszélyes hulladékkategóriák esetén | 2,5 | |
| Települési hulladékok esetén | 1,5 | |
| Egyéb nem veszélyes hulladékok esetén | 1 |
a) Az 1. § (4) és a 2. § (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Ma,t
Az Ma,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (ma,i) | Ma,t | |
| 0–1 tonnáig | 1,00 | 1,0xt | |
| 1–10 tonnáig | 0,85 | 1,0+(t–1)x0,85 | |
| 10–100 tonnáig | 0,70 | 8,65+(t–10)x0,70 | |
| 100–1000 tonnáig | 0,55 | 71,65+(t–100)x0,55 | |
| 1000 tonna fölött | 0,40 | 566,65+(t–1000)x0,40 |
b) az 1. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Mb,t
Az Mb,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (mb,i) | Mb,t | |
| 0–1 tonnáig | 1,4 | 1,4xt | |
| 1–10 tonnáig | 1,2 | 1,4+(t–1)x1,2 | |
| 10–100 tonnáig | 1,0 | 12,2+(t–10)x1,0 | |
| 100–1000 tonnáig | 0,8 | 102,2+(t–100)x0,8 | |
| 1000 tonna fölött | 0,6 | 822,2+(t–1000)x0,6 |
c) Az 1. § (3) bekezdésének d) pontjában felsorolt esetekben a hulladék (termék, használt termék) jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Mc,t
Az Mc,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (mc,i) | Mc,t | |
| 0–1 tonnáig | 1,80 | 1,8xt | |
| 1–10 tonnáig | 1,55 | 1,8+(t–1)x1,55 | |
| 10–100 tonnáig | 1,30 | 15,75+(t–10)x1,30 | |
| 100–1000 tonnáig | 1,05 | 132,75+(t–100)x1,05 | |
| 1000 tonna fölött | 0,80 | 1077,75+(t–1000)x0,80 |
d) Az 1. § (3) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Md,t
Az Md,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (md,i) | Md,t | |
| 0–1 tonnáig | 2,2 | 2,2xt | |
| 1–10 tonnáig | 1,9 | 2,2+(t–1)x1,9 | |
| 10–100 tonnáig | 1,6 | 19,3+(t–10)x1,6 | |
| 100–1000 tonnáig | 1,3 | 163,3+(t–100)x1,3 | |
| 1000 tonna fölött | 1,0 | 1333,3+(t–1000)x1,0 |
e) * Az 1. § (3) bekezdésének h) pontjában foglalt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Me,t
ha) és hc) esetekben az Me,t értéke egyenlő az elektromos berendezés, illetve a hulladék tonnában kifejezett tömegével;
hb) esetben az Me,t értéke egyenlő a berendezések számával;
hd) esetben az Me,t értéke 1.
