Hatály: 2017.I.1. - 2017.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/2002. (III. 30.) IM rendelet

a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) *  A pártfogó ügyvédet és a kirendelt védőt (a továbbiakban együtt: ügyvéd) a bírósági eljárásban és a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában végzett tevékenységért munkadíj és költségtérítés illeti meg.

(2) *  Költségtérítés címén az ügyvéd készkiadásainak megtérítését indítványozhatja. A készkiadások magukban foglalják a postai, távbeszélő, utazási, parkolási, szállás-, leírási, másolási és egyéb költségeket is.

(3) *  Az ügyvédi munkadíj és költségtérítés e rendeletben meghatározott összege az ügyvédi tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha az ügyvéd a 2007. évi CXXVII. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot. Az ügyvédnek – legkésőbb a díj megállapításáig – nyilatkoznia kell a munkadíját és költségtérítését megállapító bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak arról, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.

(4) *  Az ügyvédi munkadíj kiszámításának alapja az éves költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj összege.

2. § (1) Az ügyvédet útiköltség és szállásköltség illeti meg, ha olyan tárgyaláson (eljárási cselekményen, védencével folytatott megbeszélésen) vesz részt, amelyet nem az irodájának székhelyén vagy lakóhelyén tartanak.

(2) Útiköltségként azon költség megtérítése igényelhető, amely az ügyvéd lakóhelyéről (az ügyvédi iroda székhelyéről) a tárgyalásra utazással és a visszautazással kapcsolatban merült fel. Az ügyvéd a helyi viszonyoknak megfelelően – célszerűen és indokoltan – igénybe vehető menetrend szerinti tömegközlekedési eszköz viteldíjának megtérítését kérheti. Vasúti közlekedés esetén a 2. osztályú menetjegy, autóbusszal történő utazásnál az autóbusz viteldíjának megtérítésére van lehetőség.

(3) Ha az ügyvéd saját személygépkocsiján utazik a tárgyalásra, a (2) bekezdésben meghatározott költség megtérítésére tarthat igényt.

(4) Az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy a tárgyalás helyére az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) utazzék. Ha az ügyvéd a közlekedési viszonyok miatt a tárgyalást megelőző napon érkezett a tárgyalás helyére, kérelmére az elszállásoláshoz indokoltan igénybe vehető szálloda (más szállás) igazolt díját meg kell téríteni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ügyvéd visszautazására a tárgyalás napján már nincs lehetőség.

3. § *  (1) *  A kirendelt védőnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság, a pártfogó ügyvéd készkiadásait a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: jogi segítségnyújtó szolgálat) állapítja meg az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján.

(2) Ha a kirendelt védő a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a készkiadások a rendelkezésre álló adatok alapján kerülnek megállapításra.

4. § *  Ha a pártfogó ügyvéd ezt kifejezetten kéri, vagy nem részletezi és nem igazolja készkiadásait, részére a költségtérítése átalány formájában kerül megállapításra. A költségátalány összege a pártfogó ügyvédi munkadíj 25%-a.

A pártfogó ügyvédre vonatkozó rendelkezések

5. § *  (1) A fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az első fokú bírósági eljárás befejezéséig

a) peres eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg,

b) nemperes eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő összeg,

c) büntetőügyben a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg,

d) *  a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóság megkeresése alapján kirendelt pártfogó ügyvéd által az eljárást megindító kereset vagy kérelem elkészítéséért és előterjesztéséért a kirendelt ügyvédi óradíj kétszeresének megfelelő összeg.

(2) *  A másodfokú bírósági eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban, továbbá ezen felül büntetőügyben a harmadfokú bírósági és perújítási eljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott összeg ötven százaléka.

(2a) *  A megismételt másodfokú bírósági eljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott összeg huszonöt százaléka.

(3) A pernyertes fél pártfogó ügyvédjét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának (2)–(5) bekezdésében foglaltak szerint megállapított összegű munkadíj illeti meg.

(4) *  Büntetőeljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj a vádemelésig a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg.

(5) *  A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a jogi segítségnyújtó szolgálat indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(6) *  A pernyertes fél pártfogó ügyvédjének díját – ha a polgári eljárási jogszabály a költség viseléséről eltérően nem rendelkezik – az ellenérdekű fél viseli; a pervesztes felet képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről külön jogszabály rendelkezik.

(7) *  Ha az eljárás (1), (2), továbbá (4) bekezdésben megjelölt szakaszain belül több pártfogó ügyvéd járt el, a munkadíjat, költségtérítést közöttük arányosan – a képviselet időtartama vagy erre irányuló kérelem esetén az elvégzett munka arányában – kell megosztani. Mindegyik pártfogó ügyvéd jogosult legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összegének megfelelő összegű munkadíjra; az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti összeghatár ilyen esetben túlléphető a munkadíj megállapítása során.

(8) *  A pártfogó ügyvédi díjat a pártfogó ügyvéd kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat a külön jogszabályban foglaltak szerint állapítja meg. A pártfogó ügyvédnek a díjigényét – a támogatás megvonásának esetét kivéve – a büntetőeljárást megszüntető, a nyomozás részbeni mellőzéséről, a vádemelés részbeni mellőzéséről, a vádemelés elhalasztásáról szóló, vagy az eljárást jogerősen befejező határozat kézhezvételét követően kell írásban bejelentenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Bejelentésében meg kell jelölni azt, hogy mely időszakban képviselte a felet, indítványt tehet a készkiadásai megállapítására és igazolnia kell az időarányostól eltérő munkadíjmegosztás iránti igényének alaposságát.

(9) *  A pernyertes felet képviselő pártfogó ügyvéd részére, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat az államot terhelő pártfogó ügyvédi díjnak megfelelő összegű díjelőleget fizet, ebben az esetben a pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat által megállapított díjnak az előlegen felüli részét követelheti az ellenérdekű féltől. Az előleg megállapítására megfelelően alkalmazni kell a (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(10) *  A sértett felet a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában képviselő pártfogó ügyvéd részére, a vádemelést követően előterjesztett kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat a (4) bekezdés szerinti, államot terhelő pártfogó ügyvédi díjnak megfelelő összegű eljárási előleget fizet. Az eljárási előleg megállapítása során megfelelően alkalmazni kell az (5) és a (7), (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(11) *  Ha általános forgalmi adó fizetésére a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó jogi segítő szervezet nem, de a megbízottjaként eljáró ügyvéd köteles, a jogi segítő szervezet a munkadíjat terhelő általános forgalmi adó összegének megfelelő összegre is jogosult költségtérítésként.

A kirendelt védőre vonatkozó rendelkezések

6. § (1) * 

(2) *  A védőt az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg.

(3) Ha a védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, a (2) bekezdésben meghatározott díj a felével emelhető.

(4) *  Ha az eljárási cselekményt valamilyen okból nem lehetett megtartani, a védőt a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg illeti meg.

(5) *  A felülvizsgálati eljárásban az indítvány megfogalmazásáért a bíróság a védő vagy ügyvédi iroda részére legalább a kirendelt ügyvédi óradíjnak, legfeljebb annak tízszeresének megfelelő összegű díjat állapíthat meg. A felülvizsgálati indítvány elbírálása céljából tartott ülésen részt vevő védő díjára a (2)–(4) bekezdés az irányadó.

(6) *  A fogva tartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélés esetén a védő díjazására a (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a terhelttel folytatott megbeszélésért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg jár. A megbeszélés időtartamát a terhelt fogva tartását foganatosító szerv igazolja a büntetőügyben eljáró hatóság részére.

(7) *  A védőt erre irányuló indítványára a büntetőügy iratainak tanulmányozásáért minden megkezdett 100 oldal irat után – függetlenül attól, hogy az ügyben hány terhelt védelmét látja el, az iratokat hány alkalommal tanulmányozta, és hogy az iratokat helyettes útján tanulmányozta-e – a kirendelt ügyvédi óradíj összege, de ügyenként összesen legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának megfelelő összegű munkadíj illeti meg. A munkadíj megállapításánál nem vehető figyelembe arról az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyv, amelyen a védő részt vett, továbbá olyan irat, amelyet a védő készített, vagy önállóan, illetve csatolmányként nyújtott be.

(8) *  A védő díját és költségeit a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint annak felmerülésekor az állam előlegezi; a védő díját és költségeit az a bíróság, az ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült. Az irattanulmányozásért járó munkadíj iránti igényt a büntetőügy nyomozási, vádemelési és bírósági szakában legfeljebb egy ízben, legkorábban az irattanulmányozást követő eljárási cselekmény alkalmával annál a nyomozó hatóságnál, ügyésznél, bíróságnál kell előterjeszteni, amely előtt a büntetőügy folyamatban van; ez előlegezi meg a munkadíjat.

7. § (1) E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) * 

8. § *  E rendelet 1–5. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja.