A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VII. kerület Károly krt. 3/A számú alatti 34522/A/2 hrsz.-ú filmszínház ingatlant.
(2) Műemléki környezetként a 34522 hrsz.-ú ingatlan többi részét jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1911–13-ban emelt épületben Domány Ferenc tervei alapján 1938-ban létesített filmszínház építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme.
2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VIII. kerület Salgótarjáni út 30. szám alatti 38821/5 hrsz.-ú temetőingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1874-ben megnyitott és az 1950-es évek végén lezárt izraelita temetőben található tradicionális sírkövek, illetve a századfordulóra jellemző eklektikus és szecessziós sírművészet művészi igényességű síremlékeinek műemléki védelme, különös tekintettel a Lajta Béla által tervezett síremlékekre, kapuépítményre és szertartási épületre, valamint a Vidor Emil, Maróti Géza, Körössy Albert, Fellner Sándor, Alpár Ignác, Donáth Gyula, Gardos Aladár és Gerster Kálmán tervei alapján készült síremlékekre.
3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XIII. kerület Váci út 172. szám alatti 25941 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetként a 26091 és 26092 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Hőnig Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között emelt Fertőtlenítő Intézet homlokzati, belsőépítészeti értékeinek védelme.
4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XIV. kerület Kolumbusz utca 54/A, illetve 54/B szám alatti 31630/1, 2 hrsz.-ú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetként a 31631 és a 31629/1, 2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941–42-ben épült ikervilla építészeti értékeinek védelme.
5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XXI. kerület, Szent Imre tér 22. szám alatti 209610 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Nyíri István tervei szerint 1949–51-ben épült Posta építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme, a pénztárterem falát díszítő freskónak, Szőnyi István alkotásának megőrzése.
6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XXI. kerület, Szent Imre tér 23. szám alatti 209611 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1950–53 között Szrogh György tervei szerint épült Rendőrkapitányság építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme, az előcsarnokban lévő, Medgyessy Ferenc által készített kerámia dombormű megőrzése.
7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1. szám alatti 248 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941–44 között Schmiedl Ferenc és Molnár Tibor tervei alapján épült kultúrház és a hozzá tartozó képzőművészeti alkotások, Metky Ödön Kézay Simont és Kálti Márkot ábrázoló szobra, Bory Jenő és B. Lőte Éva Ybl Miklóst ábrázoló reliefje, valamint Aba Novák Vilmos „Magyar–francia történelmi kapcsolatok” című pannója értékeinek védelme, együttesének megőrzése.
8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megye, Debrecen város, Méliusz terén, 6465 hrsz. alatti ingatlanon álló református templomot. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan egészére, valamint a templom berendezésére és a tartozékokra is.
(2) Műemléki környezetként a 6434, 6435, 6436, 6460, 6461, 6462/2, 6463, 6464, 6766, 6767, 6768, 6771, 6822, 6823, 6824, 6825, 6826, 6827/1, 6828, 8816, 8817 és 8818 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védelem célja az 1887-ben Pecz Samu tervei alapján neogótikus stílusban épült református templom építészeti értékeinek megőrzése, berendezéseinek, orgonájának és falfestésének belsőépítészeti értékvédelme, továbbá a környezet hagyományos beépítésének, településképének megőrzése.
9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Hencida település, Kossuth u. 48. szám alatti 1 hrsz.-ú református templomot.
(2) Műemléki környezetként a 2, 3/1, 3/2, 4, 6, 15, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35/1, 35/2, 36, 37/1, 37/2, 37/3, 37/4, 38, 172/4, 173, 174 és 175 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védelem célja a 18. század végén épült református templom építészeti értékeinek, belső berendezésének védelme, valamint a környezetében kialakult településszerkezet megóvása.
10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Vác Spinyér hegyén lévő 20733 és 20734 hrsz.-ú ingatlanokat, a Szent Kereszt kápolnát, a keresztet és a szőlőlakot.
(2) Műemléki környezetként a 20659/2; 20660; 20731/2; 20731/18; 20735/1; 20735/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A műemléki védelem célja a XVIII. század közepén épült kápolna, szőlőlak és kereszt barokk együttese építészeti értékeinek megőrzése.
11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tákos község Bajcsy-Zsilinszky u. 53. szám 42 hrsz. alatti lakóépületet és magtár-sütőházat.
(2) Műemléki környezetként a 43 és 44 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.
(4) A műemléki védettség célja a műemlék templom mellett álló közel 200 éves, gazdagon díszített módos gazdaház építészeti értékeinek megőrzése.
12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Monoszló, 403. helyrajzi számú ingatlanon lévő pincét és présházat. A védelem a földrészlet egészére kiterjed.
(2) Műemléki környezetként a Monoszló 401/16, 401/17, 401/18, 401/19 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.
(4) A műemlékké nyilvánítás célja a jellegzetes Balatonfelvidéki gazdasági épület építészeti értékeinek megőrzése.
13. § (1) Megszüntetem az Abony, Szolnoki u. 16/A (hrsz.: 2392) szám alatti ingatlan műemléki védettségét.
(2) Az egykori klasszicista kúria – szabálytalan átépítés következtében – eredeti formáját és alkotóelemeit elvesztette, ezért a védettség fenntartása nem indokolt.
14. § (1) Megszüntetem a Veszprém megyei Balatonkenese nagyközség, Kossuth u. 16. szám, 1059. helyrajzi szám alatti lakóépület 5445 törzsszámú, valamint a Kossuth u. 40. szám, 1086. helyrajzi szám alatti lakóépület 5446 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) Az 1985-ös berhidai földrengés során a két népi lakóépület helyreállíthatatlan károkat szenvedett, megsemmisült.
15. § (1) Megszüntetem a Veszprém megyei Bánd település, 050/11 helyrajzi szám alatti ingatlanon álló épületegyüttes és a hozzá tartozó Szentgál, 062/4 helyrajzi szám alatti terület 5468 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) Az egykori Lauer-féle fűrészmalom belső berendezését a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1982-ben gyűjteménybe helyezte, a malom épülete megsemmisült. A megmaradt, rossz műszaki állapotú és jelentősen átalakított melléképületek nem indokolják a védettség fenntartását.
16. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
