A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el: *
1. § (1) * E rendelet mellékleteként kiadom a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.
(2) * Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.
(3) * Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása - külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára - tartalmazza
a) az írásbeli vizsgák kidolgozásához rendelkezésre álló időt, ha az eltér a vizsgaszabályzat 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időtől,
b) azokat az eszközöket, amelyekről a vizsgaszabályzat 21. §-ának (2) bekezdése alapján az iskolának kell gondoskodnia,
c) több vizsgarész esetén - a vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdése alapján - az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.
1/A. § * A vizsgaanyagok elkészítéséért felelős intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. Az október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.
1/B. § * A szakmai érettségi vizsga ágazathoz, szakmairányhoz kapcsolódó vizsgatárgyait a Melléklet tartalmazza.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.
3. § * A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.
A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.
Elvárt kompetenciák:
- induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),
- deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),
- analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),
- sorképzés (relációk kezelése),
- osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),
- kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),
- valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),
- arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),
- különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),
- az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,
- kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),
- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),
- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),
- modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,
- problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),
- a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),
- lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),
- struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),
- etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.
Elvárt kompetenciák:
- legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,
- megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,
- egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),
- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,
- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,
- ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).
A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:
Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.
Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.
Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével.
Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. A biológia tudománya | |||
| Vizsgálati szempontok | Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj. Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során. | Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. | |
| Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan). | Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. | ||
| Vizsgáló módszerek | Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban. Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását. | Ismertesse a modellalkotás lényegét. Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. | |
| 1.2. Az élet jellemzői | |||
| 1.2.1. Az élő rendszerek | Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. | ||
| 1.2.2. Szerveződési szintek | Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra). | Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként. Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. | |
| Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok). | |||
| 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek | |||
| Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket. Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). | Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). | ||
| Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit. | |||
| Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra. | Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni. | ||
| Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok). Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit. | Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek | |||
| 2.1.1. Elemek, ionok | Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3-, a CO32-, NO3- - ionok természetes előfordulásait. Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek fluorozásának szerepét. | Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével. Ismerje a NO2- és PO43- ionok természetes előfordulásait. | |
| 2.1.2. Szervetlen molekulák | Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel. | ||
| 2.1.3. Lipidek | Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat. Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása. | Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét. Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét. | |
| Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között. Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet. | Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-vitamin, rodopszin). | ||
| 2.1.4. Szénhidrátok | Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. | ||
| Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az élő szervezetben betöltött szerepük közötti összefüggést. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. | |||
| Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és táplálkozás élettani jelentőségét. | Ismerje az α- és β glükóz szerkezetét, a ribóz, dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának felépítését. | ||
| Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos képen. | |||
| Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. | |||
| 2.1.5. Fehérjék | Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). | Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában. Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét. Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék térszerkezetében betöltött szerepét. | |
| Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje- rendszerek - aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. | |||
| Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). | Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét. | ||
| Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). | |||
| 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok | Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. | Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. | |
| Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. | |||
| Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). | |||
| 2.2. Az anyagcsere folyamatai | |||
| 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata | Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). | Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. | |
| Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. | |||
| 2.2.2. Felépítő folyamatok | Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. | ||
| Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. | Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát. | ||
| Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban. Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét. | |||
| 2.2.3. Lebontó folyamatok | Ismerje a glikolízis lényegét. | ||
| Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg). | Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét. | ||
| Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. | |||
| Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat helyét a sejtben. | Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. | ||
| 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) | Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. | ||
| 2.3.1. Elhatárolás | Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. | Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit. | |
| 2.3.2. Mozgás | Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. | ||
| 2.3.3. Anyagcsere | Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). | Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés folyamatainak helyét a sejtben. | |
| 2.3.4. Osztódás | Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. | Értse a sejtciklus szakaszait. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének és minőségének változása). Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai változatosságot. | |
| Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát. | |||
| 2.3.5. A sejtműködések vezérlése | Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). | Értse a K-Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e folyamatokra. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. Nem sejtes rendszerek | |||
| 3.1.1. Vírusok | Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit. | Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Magyarázza a fágfertőzés folyamatát. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. | |
| 3.2. Önálló sejtek | |||
| 3.2.1. Baktériumok | Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. | Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták). | |
| Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. | Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját. | ||
| 3.2.2. Egysejtű eukarióták | Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom- szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, zöld szemesostoros. | Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket. | |
| Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken. | |||
| 3.3. Többsejtűség | |||
| 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése | Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. | Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). | |
| Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és működésbeli specializálódásával jár. | |||
| A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). | |||
| 3.3.2. Sejtfonalak | Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi megbetegedéseket okozó gombák). Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak. | ||
| Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat. | |||
| 3.3.3. Teleptest és álszövet | Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a mohák példáin. | Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat fejlődéstörténeti jelentőségét. | |
| Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. | Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét. | ||
| Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen tünetek utalnak a mérgezésre. | |||
| Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait. | |||
| Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét. | |||
| Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat. Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek. | |||
| Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket. | |||
| 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak | |||
| 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából | |||
| Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. | Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. | ||
| Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. | |||
| Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való | Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát. | ||
| hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. | |||
| Tudja használni a Növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. | |||
| 3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából | Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: | ||
| - szivacsok | |||
| - laposférgek | |||
| - gyűrűsférgek | |||
| - rovarok | |||
| - csigák | |||
| - a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). | Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat. | ||
| Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. | |||
| 3.4.3. A növények szövetei, szervei | |||
| - Szövetek | Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. | ||
| Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövetpreparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is. | |||
| - Gyökér, szár, levél | Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. | Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. | |
| Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, valamint a lomblevél keresztmetszetét. Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit felépítésükkel. | Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. | ||
| Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. | Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. | ||
| Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen és értelmezze a látottakat. | |||
| Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. | |||
| - Virág, termés | Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. | Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. | |
| Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között. | |||
| Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). | |||
| Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. | |||
| Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot). | Ismerje az auxinok általános szerepét a növények életében. | ||
| 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése | |||
| - Szövetek | Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint csoportosítva), izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a felépítésükben. | Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, szívizom, csillós hám, üvegporc. Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet működésében. | |
| Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. | |||
| - Szaporodás-egyedfejlődés | Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. | ||
| Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). | |||
| Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan szaporodást és a regenerációt. | |||
| - Viselkedés | Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismerje és példák alapján magyarázza az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, védekezés). | Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében öröklött tényezők is állnak. | |
| Ismerje és példák alapján magyarázza a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában. | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. Homeosztázis | Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét. Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait. Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát. Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait. | Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak. Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát. | |
| 4.2. Kültakaró | |||
| 4.2.1. Bőr | Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével. Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét. Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét. | ||
| 4.2.2. A bőr gondozása, védelme | Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét. | ||
| Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag. | |||
| Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés. | |||
| Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket. | |||
| 4.3. A mozgás | |||
| 4.3.1. Vázrendszer | Ismerje a csontváz biológiai funkcióit. | ||
| Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a gerincoszlop kettős S-alakja). | |||
| Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. | |||
| Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. | |||
| Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. | |||
| Értse a férfi és a női medence közti különbség okát. | |||
| 4.3.2. Izomrendszer | Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak. | Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján. Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges. Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. | |
| Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. | Értse az izomláz kialakulásának okait. | ||
| 4.3.3. Szabályozás | Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában. | ||
| 4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana | Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit. Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira. | ||
| 4.4. A táplálkozás | |||
| 4.4.1. Táplálkozás | Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika). | ||
| Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban. Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól. | |||
| 4.4.2. Emésztés | Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit. | Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között. | |
| Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. | |||
| Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, értse a fogképletet. | |||
| Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és jelentőségét. | |||
| Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a működésükhöz szükséges optimális kémhatást. | Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, pepszin, tripszin. | ||
| Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. | |||
| 4.4.3. Felszívódás | Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. | Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. | |
| 4.4.4. Szabályozás | Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). | ||
| 4.4.5. Táplálkozás egészségtana | Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. | Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6- vitamin. | |
| Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav. | Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke. | ||
| Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. | |||
| Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. | |||
| Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. | |||
| Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők - pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások). Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit. Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett. | |||
| 4.5. A légzés | |||
| 4.5.1. Légcsere | Ismerje a légzőrendszer funkcióit. Ismerje a légzőrendszer szerveit. Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét. Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában. Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést. Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát. Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. | Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket. | |
| 4.5.2. Gázcsere 4.5.3. Hangképzés | Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben. | Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul. Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt. | |
| 4.5.4. Szabályozás | Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában. Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. | Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. | |
| 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) | Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma). Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen. | Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. | |
| 4.6. Az anyagszállítás | |||
| 4.6.1. A testfolyadékok | Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket. | Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). | |
| Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit. | Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. | ||
| Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. | |||
| Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, illetve trombózis kialakulásához vezethet. | |||
| 4.6.2. A szöveti keringés | Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. | Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. | |
| Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. | |||
| Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét. | Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. | ||
| 4.6.3. A szív és az erek | Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát. | Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást. | |
| Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. | |||
| Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza kapcsolatba az adott erek funkcióival. | |||
| Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit. | |||
| Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni. | |||
| Ismertesse a lép helyét és szerepét. | |||
| 4.6.4. Szabályozás | Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. | Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. | |
| Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. | |||
| 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás | Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett. Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit. | ||
| Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket. | |||
| 4.7. A kiválasztás | |||
| 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése | Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. | ||
| Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. | Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). | ||
| Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait. | Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait. | ||
| Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. | Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. | ||
| 4.7.2. Szabályozás | Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat. | Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában. | |
| 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana | Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér. | ||
| Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. | |||
| Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. | Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét. | ||
| 4.8. A szabályozás | Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre. | ||
| 4.8.1. Idegrendszer | |||
| - Sejtszintű folyamatok | Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). | Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. | |
| Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. | Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit. | ||
| Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti hatásokra. | Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. | ||
| Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). | |||
| - Szinapszis | Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet. | ||
| Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás). | |||
| - Az idegrendszer általános jellemzése | Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer jelentését. | Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). | |
| Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt). | Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. | ||
| Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját. | |||
| A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését. | |||
| Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. | |||
| - A gerincvelő | Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége). | ||
| Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. | |||
| - Az agy | Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra. Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet. | Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában. Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés). Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit. | |
| - Testérző rendszerek | Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. | Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). | |
| Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések). | |||
| - Érzékelés | Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. | ||
| Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. | |||
| - Látás | Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. | Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában. | |
| Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. | Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait. | ||
| Váltson ki pupillareflexet. | Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát. | ||
| Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex funkcióit. | |||
| Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait. | |||
| - Hallás és egyensúlyérzés | Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. | Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). | |
| Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. | |||
| Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. | |||
| Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és pszichés hatását. | |||
| Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a három félkörös ívjárat szerepét. | Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését. | ||
| - Kémiai érzékelés | Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött szerepüket. | ||
| Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. | |||
| - Testmozgató rendszerek | Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. | Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában. | |
| - Vegetatív érző és mozgató rendszerek | Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás. | Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. | |
| Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. | Tudja magyarázni, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet szabályozása. | ||
| 4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai | |||
| - A magatartás elemei | Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. | ||
| - Öröklött elemek | Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika). | ||
| - Tanult elemek | Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem, drogtolerancia). | Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből. | |
| A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). | |||
| Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött. | |||
| Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. | |||
| - Emlékezés | Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát. | ||
| - Pszichés fejlődés | Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. | ||
| 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana | Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) megelőzésében. Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. | Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával. | |
| Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit. Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társadalmi és biológiai okait. Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket. | Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit. | ||
| - Drogok | Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit és veszélyeit. | ||
| Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét megelőzésében. | |||
| 4.8.4. A hormonrendszer | Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. | Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor-különbség). | |
| - Hormonális működések | Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát- anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok), só- és vízháztartását (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag-cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon). | ||
| - Belső elválasztású mirigyek | Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. | Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatását. | |
| Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. | |||
| Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. | Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. | ||
| - A hormonrendszer egészségtana | Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait. | Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket. | |
| 4.8.5. Az immunrendszer | |||
| - Immunitás | Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát. | Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt. | |
| Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. | Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. | ||
| Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. | Ismerje a vérszérum fogalmát. | ||
| Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét. | Értse az autoimmun betegségek lényegét. | ||
| Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat. | |||
| Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. | |||
| Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. | |||
| - Vércsoportok | Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert. | ||
| Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. | |||
| Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. | |||
| Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat. | |||
| - Az immunrendszer egészségtana | Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. | ||
| Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést. | |||
| 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés | |||
| 4.9.1. Szaporítószervek | Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. | ||
| Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. | |||
| 4.9.2. Egyedfejlődés | Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét). | Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából. | |
| Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés). Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét. | |||
| Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között. | |||
| - A szaporodás, fejlődés egészségtana | Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. | ||
| Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés). | Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit. | ||
| Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. | |||
| Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. Populáció | Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását. Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát. | Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására. | |
| Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés). | Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat. | ||
| Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. | |||
| 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások | Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait | Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. | |
| Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. | Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére. Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait. | ||
| Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv). | |||
| Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését. | |||
| Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát. | |||
| Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. | |||
| Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között. | |||
| 5.1.2. Kölcsönhatások | |||
| - Viselkedésbeli kölcsönhatások | Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet. | Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát. Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe). Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés). Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. | |
| - Ökológiai kölcsönhatások | Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni. | Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. | |
| 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) | |||
| 5.2.1. Az életközösségek jellemzői | Értse a szintezettség kialakulásának okát. | Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre. | |
| Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület). | Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára. | ||
| Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. | |||
| Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait. | |||
| 5.2.2. Hazai életközösségek | Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). | Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cserestölgyes, gyertyános- tölgyes, bükkös. Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) - leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat. | |
| A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-értékek) alapján. | Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). | ||
| Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést. | |||
| Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. | Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. | ||
| Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. | |||
| Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai okait. | Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak. Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai). | ||
| 5.3. Bioszféra | |||
| - Globális folyamatok | Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság). | ||
| Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai). | Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. | ||
| Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal. | Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat. | ||
| Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai lábnyom fogalmát. | Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. | ||
| Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. | |||
| 5.4. Ökoszisztéma | |||
| 5.4.1. Anyagforgalom | Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. | Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait. | |
| Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét. | Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét. | ||
| Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése) | Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. | ||
| 5.4.2. Energiaáramlás | Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között. Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban. | ||
| 5.4.3. Biológiai sokféleség | Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél- összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám- arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága). Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme. | ||
| 5.5. Környezet- és természetvédelem | Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások). | ||
| Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit. | |||
| Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére. | |||
| Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát. | |||
| Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására. | |||
| Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. | |||
| - Levegő | Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). | ||
| Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel. | |||
| Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit. | |||
| Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. | |||
| - Víz | Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. | ||
| - Energia, sugárzás | Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti különbséget. | ||
| - Talaj | Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. | ||
| - Hulladék | Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. Molekuláris genetika | |||
| 6.1.1. Alapfogalmak | Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. | Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS → m RNS átírása és az mRNS leolvasása. Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. | |
| Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. | Használja a kodonszótárt. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására. | ||
| 6.1.2. Mutáció | Hasonlísa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. | A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. | |
| Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány alapján. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. | Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat. | ||
| Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down-kór) esélye növekszik a szülők életkorával. | |||
| 6.1.3. A génműködés szabályozása | Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. | Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket. | |
| 6.2. Mendeli genetika | |||
| 6.2.1. Minőségi jellegek | Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. | Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. | |
| Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen képes családfák genetikai elemzésére. | Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). | ||
| Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. | Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. | ||
| Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. | Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. | ||
| Legyen képes családfák genetikai elemzésére. | Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére. | ||
| Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. | Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján. | ||
| Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). | Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból s tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére és tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. | ||
| 6.2.2. Mennyiségi jellegek | Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. | Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez közelít. | |
| Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). | |||
| Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása. Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környezetváltoztatás). | |||
| 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok | |||
| 6.3.1. Ideális és reális populáció | Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk genetikai változatosságának forrását. | Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. | |
| Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. | |||
| Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. | Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. | ||
| Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. | Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. | ||
| Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). | |||
| 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok | Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján. | Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. | |
| Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. | |||
| Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. | Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó elméleteket (gén, csoport, kulturális). | ||
| Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). | Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. | ||
| Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). | |||
| 6.3.3. Biotechnológia | Értelmezze a klón fogalmát. | Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. | |
| Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket. | |||
| 6.3.4. Bioetika | Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. | ||
| Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. | |||
| Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét. | |||
| 6.4. A bioszféra evolúciója | |||
| 6.4.1. Prebiológiai evolúció | Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket. | ||
| Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét. | |||
| 6.4.2. Az ember evolúciója | Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. | ||
| Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. | Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- és eszközhasználat alapján. | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | A) feladat tételeinek címe | |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | |
| Írásbeli vizsga 120 perc | Szóbeli vizsga 15 perc | |||
| 6-12 feladatból álló feladatsor (80 részfeladat) | A) feladat: projektmunka* vagy gyakorlati feladat | B) feladat: egy téma kifejtése | Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség | |
| 100 pont | 20 pont | 25 pont | 5 pont | |
| * Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van. | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
- biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
- természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
- a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
- adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
- biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
- a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
- biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
- bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
- kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
- természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- ábrakészítés vagy -kiegészítés,
- egyszerű számítás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).
A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.
A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,
- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,
- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,
- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tétel jellemzői
Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet
- projektmunka bemutatása,
- laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat
(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).
Ez utóbbi lehet
- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,
- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,
vagy
- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.
Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.
A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.
Az A) feladat értékelése
Projektmunka esetén:
A beadott munka értékelése:
| A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése | 2 pont | |
| A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása | 2 pont | |
| A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése | 2 pont | |
| Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) | 2 pont | |
| Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága | 2 pont | |
| 10 pont | ||
| A munka bemutatásának értékelése | ||
| A munka céljának pontos megfogalmazása | 1 pont | |
| A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése | 5 pont | |
| A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása | 4 pont | |
| 10 pont | ||
| A projektmunkára összesen: | 20 pont |
Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:
| A feladat megértése és helyes elvégzése | 5-10 pont | |
| Az értékelés tartalmi helyessége | 10-15 pont | |
| Összesen | 20 pont |
A B) feladat értékelése
A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
A B) feladat értékelésének szempontjai
| Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete | 20-25 pont | |
| A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése | 0-5 pont | |
| Összesen | 25 pont | |
| A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen): | 5 pont | |
| A) és B) feladat összesen | 50 pont |
A felelet felépítésének és előadásának értékelése:
- Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont
- Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)
- Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont
- Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont
- Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont
- Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont
| Írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc | ||
| Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor | Irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat | Egy A és egy B feladat megoldása, kifejtése | |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.
A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:
A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;
B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
- Biológiai tények és elvek felidézésének képessége
- Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége
- Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)
- Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása
- Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége
- Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal
- Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés
- Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban
- A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása
- A tudományos megismerés módjairól való tudás
- A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése
- Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)
- Kombinatív képesség
- Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek
A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- számítási feladat;
- ábrakészítés vagy -kiegészítés;
- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tételek jellemzői
A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.
B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az „A” feladat értékelésénél 20 pont, a „B” feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az „A” és „B” feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Az ókori színház és dráma | Az ókor színháza és néhány görög dráma A tanuló legyen képes bemutatni - a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait, - Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia A tanuló legyen képes bemutatni - az ókori görög és római színházművészetet, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait. | |
| 1.2. A középkori Európa színháza és drámája | A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte A tanuló ismerje - a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait, - a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait. | ||
| 1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma | Shakespeare színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare A tanuló ismerje - Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait, - az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését. | |
| 1.4. A spanyol barokk dráma és színház | A tanuló ismerje - a barokk színház szcenikai jellemzőit. A tanuló legyen képes - egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait. | ||
| 1.5. A francia klasszicista dráma | Moliére néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit, - az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat. | Moliére művei és a klasszicista dráma A tanuló ismerje - Moliére legalább két komédiáját, - a klasszicista dráma sajátosságait. | |
| 1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása | A tanuló ismerje - a magyar drámairodalom általános jellemzőit, - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. | ||
| 1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma | A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása A tanuló legyen képes bemutatni - A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit, - Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit. A tanuló legyen képes bemutatni - Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje - az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája. A hazai színjátszás kezdetei A tanuló ismerje - a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit. A XX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerjen - az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | |
| 1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása | A tanuló ismerje - Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | ||
| 1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij | Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló legyen képes bemutatni - a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait, - a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit. | Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló ismerje - Csehov legalább két drámáját, - a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését. | |
| 1.10. Brecht színháza és drámái | Brecht színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait, - az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit. | Brecht drámái és színháza A tanuló ismerje - Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját. | |
| 1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói | A tanuló ismerje - a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance), - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov). | ||
| 1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom | A tanuló legyen képes bemutatni - egy látott színházi előadás jellemzőit, - egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség). | A tanuló ismerje - a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás), - a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. A drámai műnem sajátosságai | A tanuló legyen képes - az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet, - vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait, - bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét. | A tanuló ismerje - az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait, - az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma). | |
| 2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció | A tanuló ismerje - a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét, - a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás). | ||
| 2.3. A dráma szerkezeti felépítése | A tanuló ismerje fel - a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás), - a fordulatokat és a drámai csomópontokat. | A tanuló ismerje - a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát. | |
| 2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep. | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő. | |
| 2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai | A tanuló legyen képes bemutatni - hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva. | A tanuló legyen képes elemzően bemutatni - egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit. | |
| 2.6. Színházi szakmák | Tudják felsorolni - a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító). | Legyenek képesek - szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes). | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. A rituális játék / szertartásjáték | A tanuló legyen képes - a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban. | ||
| 3.2. A tragédia | A tanuló legyen képes - a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban. | A tanuló legyen képes - a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban. | |
| 3.3. A komédia | A tanuló legyen képes - különbséget tenni a vidám műfajú művek között. | A tanuló legyen képes - a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban. | |
| 3.4. A realista színjáték | A tanuló ismerje fel - a realista előadásmódot. | A tanuló ismerje fel - a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben. | |
| 3.5. Az abszurd és a groteszk | A tanuló ismerje fel - az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban. | ||
| 3.6. Bábjáték | A tanuló legyen képes - az alkalmazott bábtechnikák azonosítására. | ||
| 3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház | A tanuló legyen képes - különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani, - elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól. | A tanuló legyen képes - a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. Helyzetgyakorlatok | Legyenek képesek rögtönzések során - a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére. | Legyenek képesek - hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában. | |
| 4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése | Legyenek képesek - jelenetek összefűzésére. | Legyenek képesek - különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására. | |
| 4.3. Improvizáció | Legyenek képesek - improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában. | Legyenek képesek - megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus), - etűdsorozat összeállítására önálló munkában. | |
| 4.4. Drámajáték | Ismerjék és alkalmazzák - a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait. | ||
| 4.5. Drámapedagógia | Ismerjék - a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral | Legyenek képesek - állókép és állóképsorozat létrehozására, - egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. | Legyenek képesek - összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. | |
| 5.2. Improvizáció zenére vagy témára | Legyenek képesek - a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére, - megadott mozgásmotívumok felhasználására. | Legyenek képesek - egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására. | |
| 5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása | Legyenek képesek - egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc- improvizációk bemutatására. | Legyenek képesek - a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására, - különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában | Legyenek képesek - egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására. | Legyenek képesek - a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 7.1. A beszédtechnika alapjai | Legyenek képesek - drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait. | Legyenek képesek alkalmazni - a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel. | |
| 7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása | Legyenek képesek - a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására. | Legyenek képesek - színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó). | |
| 7.3. Pódiumműfajok | Vegyenek részt - versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában. | ||
| 7.4. Egyéni vagy közös daléneklés | Legyenek képesek - dallamot improvizálni, vagy dalt előadni. | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc/fő | 15 perc | 180 perc | 20 perc/fő | 20 perc | |
| 60 pont | 60 pont | 30 pont | 60 pont | 50 pont | 40 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | a produkcióhoz szükséges kellékek | NINCS | NINCS | a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb. | NINCS | |
| A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja | három példány helyesírási szótár | a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon) | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök | videomagnó vagy DVD- lejátszó, három példány helyesírási szótár | színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök) | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | NINCS | tételcímek | NINCS | NINCS | tételcímek | |
| Mikor? | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | ||||
| 120 perc | 15 perc | max. 15 perc/fő | ||||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | ||||
| Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészített, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | ||
| 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | ||
| 60 pont | 30 pont | 60 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.
Szophoklész: Antigoné
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet
Moliére: Tartuffe
Katona József: Bánk bán
Madách Imre: Az ember tragédiája
Csehov: Három nővér, Sirály
Molnár Ferenc: Liliom
Brecht: Koldusopera
Örkény István: Tóték
Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.
| - Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | 30 pont | |
| - Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | 30 pont | |
| Összesen: | 60 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték.
Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás- részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.
A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik: Drámajátékos improvizáció:
| - A szituáció megértése | 8 pont | |
| - Fantázia, ötletesség | 12 pont | |
| - Karakterábrázolás | 10 pont | |
| 30 pont |
Egyéni színpadi produkció:
| - Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága | 5 pont | |
| - Értelmezés, szerkesztés | 5 pont | |
| - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) | 8 pont | |
| - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) | 10 pont | |
| - Koncentráció | 2 pont | |
| 30 pont |
Közös színpadi produkció:
| - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) | 8 pont | |
| - Koncentráció, játékfegyelem | 10 pont | |
| - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) | 12 pont | |
| 30 pont |
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételben megfogalmazott feladat lehet
- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése, vagy
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.
A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 30 ponttal értékelhető.
Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:
- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
| - A megközelítés, az elemzés sokszínűsége | 10 pont | |
| - Az ismeretek gazdagsága | 10 pont | |
| - Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége | 5 pont | |
| Összesen | 30 pont |
A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.
| Emelt szint | |||||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | |||||
| 180 perc | 20 perc | 20 perc/fő | |||||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | |||||
| Általános színház- és drámaelméleti kérdések | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészített, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | ||
| 20 pont | 20 pont | 20 pont | 25 pont | 25 pont | 25 pont | ||
| 60 pont | 40 pont | 50 pont | |||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.
A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.
Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:
- az ókor színháza és a görög dráma;
- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;
- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;
- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;
- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;
- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;
- Beckett drámái és az abszurd színház.
A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.
Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:
Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;
Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;
Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;
Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;
Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;
Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;
Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.
Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:
| - Általános színház- és drámaelméleti kérdések | 20 pont | |
| - Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | 20 pont | |
| - Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat | 20 pont | |
| Összesen | 60 pont |
Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után - kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték. Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás- részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.
A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.
A gyakorlati feladatok értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:
Drámajátékos improvizáció:
| - A szituáció megértése | 5 pont | |
| - Fantázia, ötletesség | 10 pont | |
| - Karakterábrázolás | 5 pont | |
| - Instrukciók követése | 5 pont | |
| 25 pont |
Egyéni színpadi produkció:
| - Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága | 5 pont | |
| - Értelmezés, szerkesztés | 5 pont | |
| - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) | 5 pont | |
| - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) | 8 pont | |
| - Koncentráció | 2 pont | |
| 25 pont |
Közös színpadi produkció:
| - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) | 8 pont | |
| - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) | 10 pont | |
| - Koncentráció, játékfegyelem | 7 pont | |
| 25 pont |
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- előadás-elemzés;
- színházi műfajok;
- drámajátékos ismeretek. A tétel lehet:
- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése, vagy
- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.
A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 40 ponttal értékelhető.
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.
| - A feladat megértése, a lényeg kiemelése | 5 pont | |
| - Az ismeretek gazdagsága | 15 pont | |
| - A megközelítés, az elemzés sokszínűsége | 15 pont | |
| - Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége | 5 pont | |
| Összesen | 40 pont |
A részletes követelmények használata és felépítése
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.
Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.
Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.
A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.
| TÉMAKÖR | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Éneklés | A műjegyzék mint ajánlás alapján összeállított dalanyag ismerete kötelező. Általános követelmény: - helyes hangzóformálás, - pontos szövegejtés, - intonációs biztonság, - stílusnak megfelelő, kifejező előadás. | A műjegyzék összes dalának ismerete kötelező (szemelvények a Műjegyzékben). | |
| 1.1.1. Népzene | A tételekben szereplő népdalok előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok, egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely saját nyelven is előadható. A népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. | A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható. | |
| 1.1.2. Műzene | A dalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven történhet. | ||
| Középkor | Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből. | Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère és Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből. | |
| Reneszánsz | Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. | ||
| Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből. | |||
| Barokk | Virágének előadása szöveggel, emlékezetből. Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből (tanári) zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. | |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. | |
| Romantika | Három, különböző szerzőtől származó romantikus dal éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. | |
| A 19-20. század fordulója | M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel, emlékezetből. | C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,emlékezetből. | |
| 20. századi és kortárs zene | Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. Huszadik századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása,vagy éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. | |
| 1.1.3. Zeneelmélet | Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála) éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | ||
| Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | |||
| 1.1.4. Felismerő kottaolvasás/Lapról olvasás | Felismerő kottaolvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig). | Lapról olvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy XX. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#-4b-ig). | |
| 1.2. Műelemzés | |||
| 1.2.1. Népzene | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti besorolás. | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás. | |
| 1.2.2. Műzene | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése. | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése. | |
| Középkor | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | ||
| Reneszánsz | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok). | |
| Barokk | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai). | Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok). | |
| Bécsi klasszika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). | ||
| Romantika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). | ||
| TÉMAKÖR | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Zenetörténet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Az érettségi követelményekben név szerint említett zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete. | ||
| 2.1.1. Népzene | A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, hangkészlet). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos áttekintése. A rendszerezés szempontjai. | Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete. | |
| 2.1.2. Műzene | A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A korszakok történelmi, társadalmi hátterének átfogó ismerete. | ||
| Középkor | A gregorián ének általános jellemzése. A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága). A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok). | Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok). A többszólamúság kialakulása. | |
| Reneszánsz | A vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. | O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése. | |
| Barokk | J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. | A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. | |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. | A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma, a variációs forma és a rondóforma ismerete. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével. | |
| Romantika | A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma. A programzene meghatározása. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. | A legjelentősebb romantikus operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb műveik felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvořák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek felsorolása. | |
| A 19-20. század fordulója | A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón. | C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása. | |
| 20. századi és kortárs zene | Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus). Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános bemutatása. | Bartók Béla és Kodály Zoltán művei jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete. Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása. | |
| 2.2. Zenefelismerés Műzene | Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján. Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell azonosítani: - korszak illetve évszázad, - zeneszerző, - mű címe, részlet (tétel) címe, - műfaj, - forma. | ||
| A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. | |||
| 2.2.1. Népzene | Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar hangszereinek felismerése, megnevezése. | ||
| 2.3. Zeneelmélet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete. | ||
| Dallamok olvasása és írása violinkulcsban. | Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban. | ||
| A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). | |||
| Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben. | |||
| Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra. | Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig) adott hangra. | ||
| A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével. | A teljes kvintkör ismerete. | ||
| A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. | |||
| Szekvencia szerkesztése. | |||
| 2.4. Dallamírás | |||
| Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva, vonalrendszerből betűkottára. | Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig). Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4# - 4b-ig). | ||
A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál.
A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.
Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező.
A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.
Népdalok
A bolhási kertek alatt...
A bárnai kertek alatt...
A citrusfa levelestől, ágastól...
A csitári hegyek alatt...
A jó lovas katonának...
A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
Az én lovam Szajkó...
Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Bújdosik az árva madár...
Bús a kis gerlice...
Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom...
Elindultam szép hazámból...
Erdő, erdő, de magos a teteje...
Este, este, de szerelmes...
Felülről fúj az őszi szél...
Gyújtottam gyertyát...
Ha felülök...
Hajtsd ki, rózsám, az ökröket...
Hej rozmaring, rozmaring...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én...
Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...
Kit virágot rózsám adott...
Körösfői kertek alatt...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
Rákóci kocsmába...
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.
Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható.
Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.
Műdalok, műzenei szemelvények
A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.
A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja.
| Középszint | Emelt szint | |
| Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut queant laxis | Alleluja - választott gregorián dallam | |
| Ut queant laxis | ||
| Moniot d’Arras: Nyári ének | ||
| J. of Fornsete: Nyárkánon | Neidhardt von Rauenthal: Májusi ének | |
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének Ungaresca (Édes rózsám ...) | ||
| Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen... | ||
| Zöld erdőben, zöld mezőben | ||
| Apor Lázár tánca | Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - Dulcis Jesu | |
| J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam | H. Purcell: Sárga levél - kánon H. Purcell: Pásztorjáték - duett (Pásztor, pásztor) | |
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma (8 ütem) J. S. Bach: 15. Kantáta - duett (Ha köd lepi be a tájat...) | ||
| A. Corelli: La Folia - téma | J. S. Bach: Parasztkantáta - duett | |
| G. F. Händel: Csordul a könnyem | ||
| G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) - Air A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel | ||
| J. Haydn: Szerenád | ||
| J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104) - Menüett (téma) | ||
| Ej, haj, gyöngyvirág | ||
| W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű - Pamina és Papageno kettőse W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel (téma) W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa | |
| W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után | ||
| L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala) | ||
| L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny - | ||
| III. tétel (téma) | ||
| L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven) | L. van Beethoven: V. („Sors”) c-moll szimfónia - II. tétel (főtéma) L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (eredeti nyelven) | |
| F. Schubert: Hová? - 1. rész | ||
| F. Schubert: A molnár virágai | ||
| F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel - főtéma és melléktéma | ||
| Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő | Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O filii et filiae | |
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa - részlet (16 ütem) | ||
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | ||
| B. Smetana: Moldva - a folyó témája | ||
| M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - séta téma | ||
| Gaudeamus igitur | ||
| A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel főtémái | ||
| C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák | ||
| M. Ravel: Bolero - a téma első része | ||
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam | ||
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | ||
| Bartók Béla: Magyar képek I. tétel - Este a székelyeknél (két téma) | Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint) Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua Bartók Béla: Concerto - egy választott téma | |
| Bartók Béla: Ne menj el! | ||
| Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz | ||
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első megszólalásának végéig) | ||
| I. Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái | ||
| G. Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala | Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon |
| Középszint | Emelt szint | |
| Népi hangszerek felismerése, megnevezése:furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar. | ||
| O. Lassus: Visszhang | ||
| T. L. de Victoria: Ave Maria | ||
| G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli - Kyrie | G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli | |
| Bakfark Bálint: Lantfantázia | ||
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének és Egri históriának summája | ||
| H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja) | ||
| Esterházy Pál: Harmonia Caelestis (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) | ||
| A. Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Tél - II. tétel) | A.Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél - II. tétel) | |
| J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie) | J. S. Bach: h-moll szvit | |
| J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus) | ||
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel | J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny | |
| G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus) | ||
| A. Corelli: La Folia | ||
| J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92) IV. tétel | ||
| J. Haydn: Kaiser „Császár” kvartett - II. tétel W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | ||
| W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa | W. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie, Dies irae, Lacrymosa | |
| L. van Beethoven: V. c-moll „Sors” szimfónia - I. tétel | ||
| L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel | ||
| F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) | ||
| F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály) Liszt Ferenc: Les Préludes | Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus) Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia | |
| Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal; Hazám, hazám) Erkel Ferenc: Hunyadi László (Meghalt a cselszövő, Palotás) | ||
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | ||
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara | ||
| R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány | ||
| B. Smetana: Moldva | ||
| M. Muszorgszkij - M. Ravel: Egy kiállítás képei | ||
| A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia | ||
| C. Debussy: Három noktürn | ||
| M. Ravel: Bolero | ||
| Bartók Béla: Concerto - IV. tétel | Bartók Béla: Concerto | |
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - (V. és VI. ajtó) | ||
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus | ||
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | ||
| I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel; Petruska | ||
| G. Gershwin: Rhapsody in Blue | ||
| C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna, Semper crescis, In taberna | ||
| L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America) | ||
| Steve Reich: Zene 18 zenészre | ||
Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.
A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.
a cappella
a tempo
accelerando
adagio
alaphang
aleatória
alla breve
allegro
allemande
alt
alteráció
álzárlat
ambitus
andante
aranymetszés
ária
atonalitás
attacca
autentikus zárlat
ballada
bariton
basso continuo
basszus
bicinium
bitonalitás
bolgár ritmus
bővített hármashangzat
bruitizmus
cantus firmus
coda
concerto
concerto grosso
crescendo
da capo
dalciklus
dalforma
daljáték
decrescendo
dinamika
divertimento
dodekafónia
dolce
domináns
dór
duett
duó
dúr
dzsessz
egészhangú skála
egynemű kar
előjegyzés
enharmónia
eol
expozíció
expresszionizmus
férfikar
folklorizmus
forte
fríg
fúga
giusto
gyermekkar
hangköz
hangnem
hangnevek
hangsor
hangszercsoportok
hangzat
hexachord
homofon
imitáció
improvizáció
induló
instrumentális
intermezzo
kadencia (népzene)
kadencia (műzene)
kamarazene
kánon
kantáta
kidolgozás
korál
Köchel-jegyzék
kromatika
kvartett
kvintett
kvintkör
largo
legato
lento
líd
Lied
lokriszi
madrigál
maggiore
mazurka
melizma
metronóm
metrum
mezzoforte
mezzopiano
mezzoszoprán
minore
mise
mixolíd
mixtúra
moderato
moll
motetta
neoklasszicizmus
neuma
nőikar
nyitány
opera
opus
oratórium
orgonapont
organum
ostinato
parlando
partitúra
passacaglia
passió
pentachord
pentatónia
periódus
piano
plagális zárlat
polifon
preludium
presto
quodlibet
recitativo
refrén
repetitív zene
ritornello
rondó
rubato
scherzo
sostenuto
spirituálé
staccato
szekvencia
szeriális zene
szextett
szillabikus
szimfónia
szimfonikus költemény
szonáta
szoprán
szubdomináns
szűkített hármashangzat
szvit
tenor
tercett
tonika
tranquillo
trió
tritonus
tutti
ungaresca
unisono
variáció
vegyeskar
verbunkos
vokális
vonósnégyes
zárlat
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal kottája. Társaséneklésnél a kamarapartner biztosítása. | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. | |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
| Középszint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 120 perc | 15 perc | ||
| I. Zenefelismerés | II. Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás. | Éneklés, műelemzés, lapról olvasás. | |
| 20 perc | 100 perc | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.
A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zenetörténeti szövegalkotás
A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal.
A dolgozat témája lehet például:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,
- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.
Általános zenei alapismeretek
Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.
A feladattípusok lehetnek:
- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),
- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,
- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),
- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,
- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.
Dallamátírás
A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.
„A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.
Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.
„C” altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:
„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont
Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése
„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont
Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 20 perc | ||
| I. Dallamdiktálás, Zenefelismerés | II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás. | Éneklés, műelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás. | |
| 60 perc | 120 perc | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Dallamdiktálás
A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése.
Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.
A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.
A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,
A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zeneelmélet
Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein.
A feladatok lehetnek:
- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,
- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,
- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,
- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.
Zenetörténeti szövegalkotás
A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5-6 oldal.
A dolgozat témája lehet:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,
- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,
- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.
Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „Szakkifejezések” címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.
A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.
A tételsor jellemzői
A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, „A” és „B” altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.
Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.
A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).
A tétel jellemzői
Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:
1. feladat:
Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.
2. feladat:
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.
3. feladat:
Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.
4. feladat:
Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála).
5. feladat:
- Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:
6. feladat:
Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.
„A” altétel:
1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont
Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének)
Az énekelt műdal elemzése kottából
3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont
Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva
4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont
Három hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé
5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont
Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel
Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel
Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel
„B” altétel:
6. feladat: Lapról olvasás 10 pont
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:
- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;
- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;
- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;
- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;
- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.
Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:
- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;
- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;
- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;
- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.
| Középszinten kötelező és választható filozófiai problémák | Emelt szinten kötelező filozófiai problémák | ||
| 1 | Mi a filozófia? | Mi a filozófia? | |
| 2 | A létre vonatkozó kérdés | A létre vonatkozó kérdés | |
| 3 | A test-lélek probléma | A test-lélek probléma | |
| 4 | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | |
| 5 | Az én problémája | Az én problémája | |
| 6 | A végesség emberi problémája | Végesség és végtelenség | |
| 7 | Vallásfilozófiai kérdések | Vallásfilozófiai kérdések | |
| 8 | Etikai problémák | Etikai problémák | |
| 9 | A szabadság kérdése | A szabadság kérdése | |
| 10 | Választható | Az esztétikai érték problémája | |
| 11 | Az idő filozófiai értelmezése | Az idő filozófiai értelmezése | |
| 12 | A környezet- és bioetika problémái | A környezet- és bioetika problémái | |
| 13 | Globalizáció és társadalom | Globalizáció és társadalom |
Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.
Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.
A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Mi a filozófia? | |||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein,Deleuze-Guattari, Ventos | Platón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, marxizmus, Bécsi Kör, Carnap, Heidegger, Rorty | |
| A probléma megközelítése | Eltérő felfogások a filozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); tárgyáról, kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a szaktudományok, a vallás és a művészetek közös és eltérő sajátosságai. Antik görög filozófia: a filozófia mint életforma, tudományok művelése és lélekterápia. Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; a filozófusok az örök létezők és az igazság kutatói; Arisztotelész: a metafizika „az első okok tudománya”; a bölcsességszerető, szemlélődő életmód értéke; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint tevékenység célja a gondolatok logikai tisztázása, a köznapi nyelv elemzése; Deleuze- Guattari: a filozófus a bölcsesség barátja, új fogalmak teremtője; Ventos: a filozofálás feltétele a „tisztán nem látás” beismerése, „merj nem tudni”. | Platón: a filozófusok szerepe az igazságos állam megvalósításában; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Descartes: fa-metafora; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Carnap: a metafizikai állítások látszatállítások, érzelmek kifejezései; Heidegger: a metafizikai kérdezés kettősége; Rorty: az ismeretelmélet-központú filozófia kritikája, a filozófus diskurzusok közötti közvetítő szerepe. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek) | Platón: Állam, Hetedik levél (részletek). | |
| Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | ||
| Deleuze-Guattari: Mi a filozófia? (részletek). | Heidegger: Mi a metafizika? | ||
| X. R. de Ventos: Minek filozofálni? (részletek). | Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (részletek). | ||
| 1.2. A létre vonatkozó kérdés | |||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok: Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger | Preszókratikusok, neoplatonizmus, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Bécsi Kör, Heidegger, Sartre, Quine | |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége; Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele. | Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse est percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások; Heidegger: a létnek a rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Sartre: lét, semmi, szabadság, Quine: a „mi van?”- problémája. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Hérakleitosz: Töredékek B1. | Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek). | |
| Parmenidész: B8. 1-61. | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | ||
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Heidegger: Mi a metafizika?; A műalkotás eredete (részletek). | ||
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | Sartre: A lét és a semmi (részletek). | ||
| Quine: A tapasztalattól a tudományig (részletek). | |||
| 1.3. A test-lélek probléma | |||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes | Spinoza, Davidson | |
| A probléma megközelítése | A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. | Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben; Davidson: a fizikai és a mentális jelenségek közötti viszony, az anomáliás monizmus álláspontja. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Spinoza: Etika (részletek). | |
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Dennett: Micsoda elmék (részletek). | ||
| Davidson: Mentális események (részletek). | |||
| 1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | |||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, Aquinói Szent Tamás, F. Bacon, Descartes, Locke, Kant, Comte, pozitivizmus, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Wittgenstein | Preszókratikusok, szkepticizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Comte, pozitivizmus, Bergson, Husserl, fenomenológia, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Kuhn, Lakatos Imre, posztmodern | |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; sztoicizmus, szkepticizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; F. Bacon: a megismerés akadályai a „ködképek”; Descartes, Locke: biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely; Kant: „kopernikuszi fordulat”; Comte/ pozitivizmus: az elméletalkotás stádiumai; Bécsi Kör, Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok; Kuhn: a tudományos fejlődés paradigmatikus modellje. | Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkepticizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; a középkor filozófusai: univerzália-vita; Comte, pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Bergson: a valóság statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció, kumulatív tudományfejlődési modell; Popper: fallibilis tudományfejlődési elmélet, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Kuhn: a tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása; Lakatos Imre: tudományos kutatási programok, negatív és pozitív heurisztika; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, a diskurzusok integráló szerepe. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Parmenidész: B 8. 1-61. | Gorgiász: A nemlétezőről (részletek). | |
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Comte: A pozitív szellem (részletek). | ||
| F. Bacon: Novum Organum (részletek). | Schlick: A filozófia fordulata (részletek). | ||
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok (részletek). | ||
| Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek). | ||
| Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | H. Putnam: Agyak a tartályban (részletek). | ||
| Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | |||
| 1.5. Az én problémája | |||
| Filozófusok, irányzatok | Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, egzisztencializmus, Sartre, Camus | Hume, német idealizmus, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Tengelyi László | |
| A probléma megközelítése | Antropológiai fordulat az újkori filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény. Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Locke: az én határai, memória-argumentum; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; egzisztencializmus, Sartre: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség; Camus: az emberi lét abszurditása. | Hume: az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya; Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, az ismétlés; Heidegger: jelenvaló lét, világban-való-lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét, Tengelyi László: az önazonosság kérdése a narratív identitás szemszögéből, a megélt sors és az elbeszélt történet. | |
| Filozófiai diszciplínák | Ismeretelmélet, lételmélet, etika, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek). | |
| Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | Heidegger: Lét és idő. Bevezetés. | ||
| Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák). | Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (részletek). | ||
| Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza. | |||
| 1.6. A végesség emberi problémája | 1.6. Végesség és végtelenség | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, egzisztencializmus, Heidegger | Preszókratikusok, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger | |
| A probléma megközelítése | Platón: a halál a test és lélek szétválása, halandó test és halhatatlan lélek; Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; egzisztencializmus: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. | Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia; Hegel: a véges és a végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Nietzsche: az életet beteljesítő halál; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája. | |
| Filozófiai diszciplínák | Lételmélet, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | |
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részletek). | ||
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | |||
| 1.7. Vallásfilozófiai kérdések | |||
| Filozófusok, irányzatok | Canterbury-i Szent Anzelm, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Nietzsche, Sartre, Molnár Tamás | Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein | |
| A probléma megközelítése | Isten létezése, istenérvek; a rossz eredete; filozófiai és vallási istenképek. Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány és bűn, az ember szabad akarata; Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai; az antik filozófia és a keresztény teológia kapcsolata; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló és mindenható szubsztancia, istenbizonyítékok; Nietzsche: „Isten halott”; Sartre: az ember lényege nincs előzetesen meghatározva, nincs Isten; Molnár Tamás: elérhetetlen, immanens, transzcendens és személyes Isten. | Hit és tudás; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi- és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról, az istenérvek kritikája és a morális istenérv; Kierkegaard: a hit és a létezés paradoxonjai, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan. | |
| Filozófiai diszciplínák | Vallásfilozófia, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Vajon van-e Isten? (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | |
| Nietzsche: A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra I. (részletek). | Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | ||
| Molnár Tamás: Filozófusok Istene (részletek). | Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | ||
| 1.8. Etikai problémák | |||
| Filozófusok, irányzatok | Szókratész, Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, egzisztencializmus, Sartre, Sandel | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S. Mill, Nietzsche, analitikus filozófia, emotivizmus, Rawls, MacIntyre, Searle, Habermas | |
| A probléma megközelítése | Az erkölcsi értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról. Szókratész: a jó tudása és az erényes cselekedet, daimonion; Platón: a jó ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az etikailag helyes cselekvés és a boldogság (eudaimonia), az erkölcsi erény (areté) mint „két szélsőség közötti közép”; epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus: hédoné, ataraxia, apatheia, epokhé, szabadság; Szent Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint hiány, a szabad akarat és a bűn; Kant: Mit kell tennem?, hipotetikus és kategorikus imperatívusz, morális és legális cselekvés; Nietzsche: minden érték átértékelése, Isten halott, az értékteremtő ember; egzisztencializmus, Sartre: szabadság, választás, felelősség; Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok válaszai korunk erkölcsi dilemmáira. | Univerzalizmus és relativizmus; szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: igazságosság az államban és az egyes emberben; Arisztotelész: az erény mint „hozzánk viszonyított közép”; Spinoza racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”; Kant: a tiszta gyakorlati ész posztulátumai: halhatatlan lélek, szabadság, Isten léte; J. S. Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; Nietzsche: az erkölcsi jó és rossz, az úri és a szolga morál, ressentiment; metaetika/ emotivizmus: az értékítéletnek nincs logikai igazságértéke; az erkölcsi állítások érzelmeink kifejezései; Rawls: kapcsolódás a kanti hagyományhoz, a méltányosságként felfogott igazságosság; MacIntyre: visszatérés az arisztotelészi hagyományhoz; Searle: az erkölcsi parancsok mögött értékítéletek vannak; Habermas: a pragmatikai, az etikai és a morális kérdésfelvetések különbsége (Mit tegyek?, Mi a jó nekünk?, Mi a jó mindenkinek?) | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, politikai filozófia, vallásfilozófia, tudományfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Nietzsche: A morál genealógiájához (részletek). | |
| Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. | Rawls: Az igazságosság elmélete (részletek). | ||
| Epikurosz levele Menoikeusznak; Epiktétosz: Kézikönyvecske (részletek). | MacIntyre: Az erény nyomában (részletek). | ||
| Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. | Searle: Hogyan vezethető le a „kell” a „van”-ból? (Tények és értékek). | ||
| Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája (részletek). | Habermas: A kommunikatív etika III/3. | ||
| Sandel: Mi igazságos ... és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (részletek). | |||
| 1.9. A szabadság kérdése | |||
| Filozófusok | Szent Ágoston, Locke, a felvilágosodás gondolkodói, Kant, Hegel, Sartre | Spinoza, Hume, Rousseau, Kant, J. S. Mill, I. Berlin | |
| A probléma megközelítése | Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; Locke: az egyén szabadsághoz való joga; a felvilágosodás gondolkodói az ész és az értelem lehetőségeiről és korlátairól, a polgári szabadságról; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Hegel: a szabadság kibontakozása a világtörténelemben; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. | Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; J. S. Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás; I. Berlin: pozitív és negatív szabadság. | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, vallásfilozófia, politikai filozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv; A szabad akaratról (részletek). | Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (részletek). | |
| Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? | Rousseau: A társadalmi szerződés, I-II. könyv. | ||
| Sartre: Mi az egzisztencializmus? | J. S. Mill: A szabadságról (részletek). | ||
| I. Berlin: A szabadság két fogalma (részletek). | |||
| 1.10. Az esztétikai érték problémája | |||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Kant, Heidegger, hermeneutika: Gadamer, analitikus filozófia | ||
| A probléma megközelítése | Viták a szépségről: alapvető esztétikai minőség (klasszikus esztétika) vagy egyike az esztétikai minőséget jelölő fogalmaknak (analitikus filozófia). Platón: a szép ideája; Platón, Arisztotelész: a művészet mint mimézis eltérő felfogása; Kant: a reflektáló ítélőerő, a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szép és a fenséges, a szépség mint „az erkölcsi jó szimbóluma”; Heidegger: a létet feltáró művészet; Gadamer: a művészet hermeneutikai elemzése; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása. | ||
| Filozófiai diszciplínák | Esztétika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Platón: Állam; Phaidrosz (részletek). | ||
| Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek). | |||
| Heidegger: A műalkotás eredete (részletek). | |||
| Gadamer: Igazság és módszer; A szép aktualitása (részletek). | |||
| 1.11. Az idő filozófiai értelmezése | |||
| Filozófusok, irányzatok | Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant, Bergson, Heidegger | Preszókratikusok, Zénón, Leibniz, Kant, | |
| Nietzsche, Heidegger, Husserl, Ricoer, Levinas | |||
| A probléma megközelítése | Arisztotelész: az idő a változás mértéke, a szubsztancia egyik attribútuma; Szent Ágoston: a szubjektív idő, idődimenziók: múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő és a tér mint a priori szemléleti forma; Bergson: a fizikai idő és az élményidő, a tartam; Heidegger: lét és idő, időbeli lét. | Zénón paradoxonjai; Newton és Leibniz vitája az abszolút térről és időről; Kant antinómia- tana; Nietzsche: „ugyanannak örök visszatérése”; Heidegger: jelenvaló lét/ittlét, világban-való-lét; Husserl, Ricoer, Levinas: az idő és a másik. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Szent Ágoston: Vallomások (részletek). | Heidegger: Lét és idő (részletek). | |
| Bergson: Idő és szabadság (részletek). | Nietzsche: A vidám tudomány 341.; Így szólott Zarathustra (részletek). | ||
| Husserl: Előadások az időről (részletek). | |||
| 1.12. A környezet- és bioetika problémái | |||
| A probléma megközelítése | Felfogások a környezet- és bioetika fogalmáról: az alkalmazott etika egyik ága; interdiszciplináris tudományág. A környezeti problémák vizsgálata - eltávolodás a tisztán tudományos- technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági, jogi és etikai dimenziók irányába. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere; a környezet önmagában való érték; a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek). Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, szervátültetés, genetikai beavatkozások - érvek és ellenérvek. | A személy fogalmának szerepe a bioetikában, az antropocentrikus, a biocentrikus és az ökocentrikus etikák felfogása a morális státusszal való rendelkezésről; a genetikai beavatkozások és a személyiség, a társadalmi identitás problémája. | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, lételmélet, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Charles Susanne (szerk.): Bioetikai olvasókönyv (részletek). | Kőmüves Sándor és Rózsa Erzsébet (szerk.): A személy bioetikai kontextusa (részletek). | |
| Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába (részletek). | Lányi András - Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény). | ||
| Tillmann József (szerk.): A későújkor józansága (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot IV. Érvek az ember klónozása ellen, három válasz. | ||
| Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részletek). | |||
| Eco: Egy őrült tudós klónozni akar. | |||
| 1.13. Globalizáció és társadalom | |||
| A probléma megközelítése | A globalizáció hétköznapi és tudományos definíciói. A globalizáció folyamatának történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai, jogi és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség. Fukuyama és Huntington felfogása a kétpólusú világ megszűnése utáni világrendről. | A globalizáció előnyei és hátrányai; a globalizáció folyamatának sajátosságai: globális és lokális, homogenizáció és sokszínűség, nemzetállamon túli kormányzás és nemzetállami szuverenitás; növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az országok és a régiók között. | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember (részletek). | A. Giddens: A globalizáció és a változó világ (In: Szociológia). | |
| Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot. Politika eszmék (részletek). | ||
| Rüdiger Safranski: Mennyi globalizációt bír el az ember? | Bayer József: Globális média, globális kultúra (részletek). | ||
| Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0 Érvek és ellenérvek (részletek). | Lányi András: A globalizáció folyamata (részletek). | ||
| KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT | ||||||
| Kötelező (6) | Választható (3) | Kötelező (9) | Választható (4) | ||||
| Egy preszókratikus | |||||||
| Platón | Platón | ||||||
| Arisztotelész | Arisztotelész | ||||||
| Szent Ágoston | Szent Ágoston | ||||||
| Aquinói Szent Tamás | Aquinói Szent Tamás | ||||||
| Bacon | Bacon | ||||||
| Descartes | Descartes | ||||||
| Locke | Locke | ||||||
| Berkeley | |||||||
| Hume | Hume | ||||||
| Spinoza | |||||||
| Rousseau | |||||||
| Kant | Kant | ||||||
| Hegel | Hegel | ||||||
| Marx | Marx | ||||||
| Comte | Comte | ||||||
| Mill | |||||||
| Schopenhauer | Schopenhauer | ||||||
| Kierkegaard | Kierkegaard | ||||||
| Nietzsche | Nietzsche | ||||||
| Bergson | Bergson | ||||||
| Husserl | |||||||
| Heidegger | Heidegger | ||||||
| Sartre | Sartre | ||||||
| Bécsi Kör | Bécsi Kör | ||||||
| Popper | |||||||
| Kuhn | Kuhn | ||||||
| Wittgenstein | Wittgenstein | ||||||
| Egy posztmodern | |||||||
| Egy magyar filozófus | |||||||
| Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó. | |||||||
| 2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete | |||||||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||||||
| Középszint | Emelt szint | ||||||
| Platón | |||||||
| Filozófiai problémák | Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. | Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, a szép ideája, szerelemfelfogások. | |||||
| Fogalmak | Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság. | Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat), | |||||
| Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája). | Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma, | ||||||
| Szókratész védőbeszéde. | |||||||
| Arisztotelész | |||||||
| Filozófiai problémák | A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag- forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”, erények, fogalom, ítélet, következtetés. | A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás. | |||||
| Fogalmak | Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zoón politikon, szillogizmus. | Kategória, attribútum, szubsztrátum, univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Politika (részletek). Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b- 1107 a. | Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás); | |||||
| Nikomakhoszi Etika I-II. könyv. | |||||||
| Szent Ágoston | |||||||
| Filozófiai problémák | A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. | A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő. | |||||
| A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés. | |||||||
| Fogalmak | Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat. | Illumináció, szeretet etika. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.; (a szabad akarat és a rossz kérdései). | Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái). | |||||
| Aquinói Szent Tamás | |||||||
| Filozófiai problémák | Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer. | A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság. | |||||
| Fogalmak | Skolasztika, univerzália-vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens- és transzcendens világ, tomizmus. | Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség. | |||||
| Ajánlott művek/mű- részletek | Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2. | Summa Theologiae, Pars I, Quaestio I, Art. 3-8; A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet. | |||||
| F. Bacon | |||||||
| Filozófiai problémák | A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában. | ||||||
| Fogalmak | Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Novum Organum (ködképek). | ||||||
| Descartes | |||||||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, „Gondolkodom, tehát vagyok”- tétel, „világos és elkülönített” belátás, test és lélek dualizmusa, szubsztanciák: gondolkodó és a kiterjedt dolog, Isten; az én mint gondolkodó dolog; istenbizonyítékok. | Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, fa-metafora, autonóm etika megalapozási kísérlete. | |||||
| Fogalmak | Racionalizmus és empirizmus, „józan ész”, módszeres kétely, gondolkodó és kiterjedt szubsztancia, velünk született ideák. | A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, clare et distincte, autonóm etika. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Elmélkedések az első filozófiáról (1-3. Elmélkedés). | Értekezés a módszerről (3-4. rész). | |||||
| Locke | |||||||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó. | A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve. | |||||
| Fogalmak | Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus. | Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról). | (Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet. | |||||
| Berkeley | |||||||
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus. | ||||||
| Fogalmak | Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse est percipi). | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Hülasz és Philonusz három párbeszéde (részletek). | ||||||
| Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1-24. | |||||||
| Hume | |||||||
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás. | Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye. | |||||
| Fogalmak | Empirizmus, tudás. | Percepció, benyomások és ideák. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Értekezés az emberi természetről (részletek). | Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1. | |||||
| Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet, 2. | |||||||
| Spinoza | |||||||
| Filozófiai problémák | Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszüntetése; a kauzalitás mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”. | ||||||
| Fogalmak | Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Etika I. Istenről. | ||||||
| Rousseau | |||||||
| Filozófiai problémák | A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó. | ||||||
| Fogalmak | Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A társadalmi szerződés I-II. könyv. | ||||||
| Kant | |||||||
| Filozófiai problémák | A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó. | A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv; az ítélőerő és a képzelőerő kapcsolata, a szép és a fenséges. | |||||
| Fogalmak | Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz. | Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? | A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz. Bevezetés. | |||||
| A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Az ítélőerő kritikája, 43-48. | ||||||
| Hegel | |||||||
| Filozófiai problémák | Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. | A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem. | |||||
| Fogalmak | Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. | Objektum, szubjektum, transzcendentális szubjektum. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). | A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek). | |||||
| Marx | |||||||
| Filozófiai problémák | A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya. | A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszüntetése. | |||||
| Fogalmak | Dialektikus és történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”, praxis. | Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Tézisek Feuerbachról. | A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági- filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka). | |||||
| Comte | |||||||
| Filozófiai problémák | A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai. | ||||||
| Fogalmak | Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek). | ||||||
| J. S. Mill | |||||||
| Filozófiai problémák | A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése. | ||||||
| Fogalmak | Liberalizmus, utilitarizmus. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A szabadságról (részletek). | ||||||
| Schopenhauer | |||||||
| Filozófiai problémák | Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál. | A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet. | |||||
| Fogalmak | Akarat, képzet, idea, pesszimizmus. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészetek | A világ mint akarat és képzet III. 31-33. § | ||||||
| Kierkegaard | |||||||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, választás, szorongás. | Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, a hit és a létezés paradoxonjai. | |||||
| Fogalmak | Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok. | Egzisztálás, paradoxon. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek). | Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése? | |||||
| Az ismétlés. Halálos betegség. | |||||||
| Nietzsche | |||||||
| Filozófiai problémák | A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték „átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása. | A morál, az erkölcsi jó és rossz. | |||||
| Fogalmak | Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus. | Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A tragédia születése; A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről. | A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész. | |||||
| Bergson | |||||||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. A fizikai és az élményidő, a tartam. | A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten; a valóság statikus és dinamikus szemlélete; az intuitív és a fogalmi megismerés; relatív és abszolút ismeret. | |||||
| Fogalmak | Intuíció, életlendület. | Relatív és abszolút ismeret. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Idő és szabadság (részletek). | Teremtő fejlődés (részletek). | |||||
| Husserl | |||||||
| Filozófiai problémák | A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén. | ||||||
| Fogalmak | Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A fenomenológia ideája (részletek). | ||||||
| Heidegger | |||||||
| Filozófiai problémák | A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése. | Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés. | |||||
| Fogalmak | Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban-való-lét (in-der- Welt-Sein). | Phüszisz, logosz, alétheia. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Lét és idő; A műalkotás eredete (részletek). | Mi a metafizika? | |||||
| Sartre | |||||||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, lényege; Én és a Másik; szabadság, választás, felelősség, szorongás; az ember „szabadságra van ítélve”, „az amivé önmagát teszi”; „lenni nem más mint tenni”. | A tudat és a semmi, a világ mint az önmagában létező lét totalitása. | |||||
| Fogalmak | Egzisztencia, esszencia, szorongás. | A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Mi az egzisztencializmus? | A lét és a semmi (részletek). | |||||
| Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák). | |||||||
| Bécsi Kör | |||||||
| Filozófiai problémák | A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. | A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; a metafizika kiküszöbölése; értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés. | |||||
| Fogalmak | Logikai pozitivizmus, verifikáció. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Schlick: A filozófia fordulata (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek). | |||||
| Popper | |||||||
| Filozófiai problémák | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom. | ||||||
| Fogalmak | Fallibilis tudományfejlődési | ||||||
| elmélet, falszifikáció. | |||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos kutatás logikája; A historicizmus nyomorúsága (részletek). | ||||||
| Kuhn | |||||||
| Filozófiai problémák | A tudományos fejlődés paradigmatikus modellje, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere. | A tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása. | |||||
| Fogalmak | Paradigma, paradigmaváltás, normál tudomány, tudományos forradalom. | „Szakmai mátrix”. | |||||
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | ||||||
| Wittgenstein | |||||||
| Filozófiai problémák | A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ; az elmondható és a kimondhatatlan; a beszéd mint tevékenység vagy életforma része. | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok. | |||||
| Fogalmak | Köznapi nyelv, nyelvjátékok. | ||||||
| Ajánlott művek/műrészletek | Logikai-filozófiai értekezés (részletek); Filozófiai vizsgálódások (részletek). | ||||||
A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.
| Középszint | Emelt szint | |
| Antik görög filozófia | Antik görög filozófia | |
| A középkor filozófiája | ||
| Felvilágosodás | Felvilágosodás | |
| Német idealizmus | ||
| 20. századi filozófia (egzisztencializmus, analitikus filozófia) | 20. századi filozófia (egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus filozófia, posztmodern) |
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök | |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint | |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 180 perc | 15 perc | |||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | |||
| A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor | B) Szövegértelmezés, reflektálás | A) Egy téma kifejtése | B) A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése | |
| 30 pont | 70 pont | 35 pont | 15 pont | |
| 100 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarész- összetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A) vizsgarész-összetevő: 30 pont
Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül.
- filozófiatörténeti alapismeretek
- alapfogalmak
- korszakok
- problémák
B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont)
- a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező
- filozófiai szövegrészletek értelmezése
- reflektálás a felismert filozófiai problémára
- önálló vélemény megfogalmazása
Az A) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.
Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)
A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.
Feladattípusok
- fogalom értelmezése és alkalmazása
- egy korszak vagy egy irányzat felismerése
- filozófiai művek ismerete
- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása
- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete
- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése
- filozófiai ábrák elemzése
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása
- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása
A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.
A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.
Szövegfajták
A vizsgán csak „elsődleges” művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.
A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.
Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal. Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.
A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az „A”, 70%-a a „B” vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;
- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezési készség szintje;
- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;
- az argumentálás nyelvi színvonala.
Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.
Az értékelés során csak egész pontszám adható.
Szóbeli vizsga
A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a
vázlat készítése szükséges is).
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.
A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész „A” és „B” feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.
A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.
Minden tétel két feladatot („A” és „B”) foglal magába. Az „A” feladat lehet
- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;
- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;
- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;
- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.
Minden tételnek legalább két „A” feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.
A „B” feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.
Az „A” és „B” feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.
A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).
A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezés szintje;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.
A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||||
| 240 perc | 20 perc | ||||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | ||||
| A) Feleletválasztós kérdéssor | B) Szövegértelmezés, probléma- meghatározás | C) Esszé | „A” Egy téma kifejtése | „B” Szemelvény elemzése | |
| 20 pont | 30 pont | 50 pont | 35 pont | 15 pont | |
| 100 pont | 50 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarész-összetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.
Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.
A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.
A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.
A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza. Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:
| A) | 20 pont | |
| B) | 30 pont | |
| C) | 50 pont |
Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Szóbeli vizsga
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.
A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.
A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:
- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;
- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;
- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;
- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;
- szövegértelmezés;
- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;
- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.
A tételsor „A” feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).
Minden tétel két feladatból áll.
Az „A” feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.
A „B” feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.
A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.
A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás;
- logikus gondolkodás, argumentációs készség;
- szövegértelmezési készség;
- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;
- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:
- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;
- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;
- alapmennyiségek mérése;
- egyszerű számítások elvégzése;
- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;
- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;
- mértékegységek, mértékrendszerek használata;
- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;
- induktív és deduktív következtetés;
- analógiás következtetés;
- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;
- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;
- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;
- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;
- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;
- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;
- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);
- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;
- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;
- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;
- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);
- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;
- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;
- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;
- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;
- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.
A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Newton törvényei | |||
| 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer | Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. | Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott mozgásfajtákra. | |
| 1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Ütközések vizsgálata Szabaderő, kényszererő | Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. | Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. | |
| 1.1.3. Newton III. törvénye | Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. | ||
| 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont | Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. | Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani. Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni. | |
| 1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása Tehetetlenségi nyomaték Perdület és perdület- megmaradás | Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában. Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre. Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével. Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését. | ||
| 1.4. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor | Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. | ||
| 1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő | Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket. | Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. | |
| 1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 6.1) | Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. | Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. | |
| 1.4.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás | Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. | Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét. | |
| 1.4.4. Periodikus mozgások | Jellemezze a periodikus mozgásokat. | Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a periodikus mozgások témakörében. | |
| 1.4.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő mint a körmozgást fenntartó erő Szöggyorsulás és kerületi gyorsulás | Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. | ||
| 1.4.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Rugalmas erő Matematikai inga Lengésidő Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia | Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudjon periódusidőt mérni. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. | Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) egyszerűbb feladatok megoldásában. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. | |
| 1.4.4.3. Mechanikai hullámok (→ 4.1.) Longitudinális, transzverzális hullám, polarizált hullám, egy-, két, háromdimenziós hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok, sípok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang | Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét. | Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket. Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az ember által szokásosan érzékelt hangtartományban. | |
| 1.5. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás Mechanikai energia: Mozgási energia Forgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (→ 2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→ 2.8) | Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. | Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét. | |
| 1.6. A speciális relativitáselmélet alapjait (→ 5.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés | Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. | ||
| 1.7. Folyadékok és gázok mechanikája A légnyomás kimutatása és mérése Pascal törvénye Hidrosztatikai nyomás Felhajtóerő Felületi feszültség Közegellenállás Kontinuitási törvény Bernoulli-törvény | Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget. Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére. Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére. Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő. Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből. | Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól Ideális gáz Avogadro törvénye (→ 4.1) | Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje az Avogadro-törvényt. | ||
| 2.2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása | Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. | Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket. | |
| 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat. | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet. | |
| 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 5.1) Hőmozgás | Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). | ||
| 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→ 1.4) | |||
| 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés | Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. | Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. | |
| 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás | Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. | Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. | |
| 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile | Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. | ||
| 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás, termikus egyensúly Gázok fajhői | Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. | Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. | |
| 2.7. Halmazállapot-változások | Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. | Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük. | |
| 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont | Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket. | ||
| 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Telített és telítetlen gőz Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság | Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét. Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket. | Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. | |
| 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés | Ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. | ||
| 2.8. A termodinamika II. főtétele | |||
| 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok | Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. | Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. | |
| 2.8.2. Hőerőgépek (→ 1.5.) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile | Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. | Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. | |
| 2.9. A hőterjedés formái | Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. Elektromos mező | |||
| 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye | Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. | Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. | |
| 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (→ 1.5.) Homogén mező Földpotenciál | Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. | A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. | |
| 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→ 1.1.) | Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben. | ||
| 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés | Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. | ||
| 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája | Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját. | Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. | |
| 3.2. Egyenáram | |||
| 3.2.1. Elektromos áram, áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek | Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. | ||
| 3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás | Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. | Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. | |
| 3.2.3. Félvezetők Félvezető eszközök | Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek). | ||
| 3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→ 4.2) Galvánelemek, akkumulátor | Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. | Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák értelmezésében. | |
| 3.3. Az időben állandó mágneses mező | |||
| 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség, mágneses megosztás A Föld mágneses mezeje Iránytű | Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. | Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. | |
| 3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus | Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. | Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét. | |
| 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás | Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellegét. Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). | Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban. | |
| 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→ 5.3.) | Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. | Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét. | |
| 3.4. Az időben változó mágneses mező | |||
| 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→ 1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája | Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű kísérleteket és jelenségeket említeni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. | Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására. Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni. | |
| 3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés | Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét, alkalmazásait. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. | Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. Értse az eltérő viselkedés okát. | |
| 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor | Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. | Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. | |
| 3.5. Elektromágneses hullámok | |||
| 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok | Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. | Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. A fény mint elektromágneses hullám | |||
| 4.1.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség | Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. | Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). | |
| 4.1.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→ 5.2.) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény | Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. | Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait. | |
| 4.1.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső | Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. | Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ. Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. | |
| 4.1.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg | Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. Az anyag szerkezete (→ 2.4.) Atom Molekula Ion Kémiai elem Avogadro-szám (→ 2.1., 2.3.) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység | Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. | Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni. | |
| 5.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag | Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Ismerje az elektromosság atomos természetét. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét. | Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet. | |
| 5.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (→ 4.1., 6.2.) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia | Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. | Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását. Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. Tudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy kibocsátott fotonokkal kapcsolatban. | |
| 5.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→ 1.5.) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció | Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. | Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet. | |
| 5.2.3. Az elektronburok szerkezete Kvantumszámok: fő- és mellékkvantumszám, mágneses kvantumszám, spin Pauli-féle kizárási elv, Hund-szabály Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell | Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. | Tudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint. | |
| 5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek | |||
| 5.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→ 1.5.) Kötési energia Fajlagos kötési energia | Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. | Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében. | |
| 5.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok | Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Tudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlati alkalmazására. | Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét. | |
| 5.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (nukleáris energia) (→ 2.8., 1.5.) Szabályozatlan láncreakció Atombomba | Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia) jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. | Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. | |
| 5.3.4. Magfúzió A Nap energiája (→ 6.2.) Hidrogénbomba | Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. | Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet. | |
| 5.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték | Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. | ||
| 5.5. Elemi részek | |||
| Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés | Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (→ 7.2.) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→ 1.5.) és centrális gravitációs mezőben Kozmikus sebességek | Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→ 1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. | Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét. | |
| 6.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→ 5.2.) Naprendszer Nap (→ 5.3.4.) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→ 5.3.4.) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum | Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. | ||
A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, | Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz | ||
| Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes | köthető eredményeik. | ||
| 7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer | Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Ismerje a newtoni fizika tudománytörténeti hatását. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Ismerjen néhány új energiatermelő, -átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Ismerje a nukleáris fegyverek jelenlétének hatását világunkban. Ismerje a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. | Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. | |
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 90 pont | 60 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | Témakörök, az elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek és egyszerű mérések listája, valamint az ehhez szükséges eszközök | NINCS | Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások A mérési feladatok elvárt időtartama | |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint | |
A közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben elrendelt közép-, illetve emelt szintű szóbeli vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 120 perc | 15 perc | ||
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Összetett feladatok | Egy téma kifejtése kísérlettel vagy egyszerű méréssel | |
| 40 pont | 50 pont | 60 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatlap két részből áll:
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% | |
| Hőtan: | 15% | |
| Elektromágnesség: | 20% | |
| Optika: | 10% | |
| Atomfizika, magfizika: | 15% | |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.
Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.
A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető
intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% | |
| Hőtan: | 15% | |
| Elektromágnesség: | 20% | |
| Optika: | 10% | |
| Atomfizika, magfizika: | 15% | |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.
A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani.
A tétel jellemzői
A tétel kérdéseit a szaktanár állítja össze az alábbiak szerint. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő vagy ismertetendő kísérletet vagy egyszerű mérést, és ennek elemzésére vonatkozó feladatot. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy egyszerű mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 60 ponttal értékelhető.
Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 20 perc | |||
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Témakifejtés | III. Összetett feladatok | A) feladat: egy mérés elvégzése B) feladat: elméleti téma kifejtése | |
| 30 pont | 23 pont | 47 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap három részből áll.
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% | |
| Hőtan: | 15% | |
| Elektromágnesség: | 20% | |
| Optika | 10% | |
| Atomfizika, magfizika: | 15% | |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.
III. Számítást igénylő problémák
A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
Az írásbeli feladatlap jellemzői
I. Feleletválasztós kérdéssor
A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges.
III. Számítást igénylő problémák megoldása
A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között: I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont.
II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:
Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont
- a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
- a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont
- az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
- az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.
III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi és elemzi a mérést, a kapott eredményeket feldolgozza, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)
A B) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:
| Mechanika: | 30% | |
| Hőtan: | 15% | |
| Elektromágnesség: | 20% | |
| Optika: | 10% | |
| Atomfizika, magfizika: | 15% | |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.
Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.
A tétel jellemzői
A) feladat: egy mérés elvégzése
A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a tételben leírt mérés elvégzésének megtervezése is.
A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen mérési feladatot kell elvégeznie, milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket.
A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat. B) feladat: egy tétel kifejtése
A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 50 ponttal értékelhető.
Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően 4-10 pontot érnek, az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak a földrajzi-környezeti ismereteiről, valamint az alábbi földrajzzal kapcsolatos kompetenciáknak - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról kell számot adnia:
- földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;
- különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;
- kontúrtérképes feladatok megoldása;
- egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;
- földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;
- szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;
- földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;
- földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nincs felsorolva a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha azok eltérnek a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. Részletesebb kifejtés akkor olvasható, ha a hagyományoshoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelmények fogalmazódnak meg.
A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. A térkép | Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Használja információszerzés során és feladatokban a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmát. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Készítsen térképvázlatot, és alakítsa ki a jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. | Ismertesse a térképkészítés fejlődését, tudjon olyan korlátokat és vívmányokat említeni, amelyek befolyásolták. Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire. Igazolja példákkal, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak. A vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. | |
| 1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel | Értelmezze a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Mérjen és határozzon meg távolságot térképi egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Oldjon meg egyszerű számítási feladatokat a méretarány felhasználásával. Olvassa le a tényleges magasságot, számítsa ki a viszonylagos magasságot térképi információk alapján. Végezzen helymeghatározási és tájékozódási feladatokat térképen és térképpel. Oldjon meg tájékozódási, számítási feladatokat a fokhálózat használatával. Olvasson le információkat különböző méretarányú és tartalmú térképekről és tömbszelvényekről, elemezze és vesse össze azokat. Végezzen összehasonlító elemzést tematikus térképekkel. | Határozzon meg távolságot az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Számítson területet arányszám felhasználásával. Oldjon meg a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat. Szerkesszen metszetet a szintvonalas térkép alapján. | |
| 1.3. Távérzékelés és térinformatika | Ismertesse a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeit, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Azonosítson környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken. Ismerje a GPS működési elvét és jelentőségét. | Ismertesse a műholdak csoportosítását pályatípus és feladat alapján. Emelje ki a földmegfigyelő műholdcsaládokat. Mutassa be a műholdfelvételek készítésének elvét, a műholdfelvételek típusait és alkalmazásuk lehetőségeit. Olvasson le tényeket légi- és űrfelvételekről. Ismertesse a földrajzi információs rendszer (GIS) szerepét. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem | Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. | Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Ismertesse a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait. Értelmezze a csillagképek látszólagosságát, tudjon példákat mondani. | |
| 2.2. A Nap és kísérői | Sorolja fel a Naprendszert alkotó égitesteket. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. | Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. | |
| Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Különböztesse meg a nap- és a holdfogyatkozás jelenségét, valamint okait. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget. | Elemezze a Naprendszer bolygóiról készült adatsorokat. Magyarázza meg a holdfázisok és a nap- és holdfogyatkozások kialakulását, készítsen egyszerű ábrát a jelenségekről. Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a felszíni hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. Magyarázza a törpebolygó mint égitest kialakulását. Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását. | ||
| 2.3. A Föld és mozgásai | Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Ismertesse az eltérítő erő hatásait. Mutassa be egyszerű rajzzal a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. | ||
| Tengely körüli forgás | Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna, 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség. Számítsa ki a helyi és a zónaidőt. | Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatait. | |
| Nap körüli keringés | Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Értelmezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. | Magyarázza meg a nappalok és éjszakák hosszának a változását. Számítsa ki a Nap delelési magasságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldás során a dátumválasztó vonal következményét. | |
| 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében | Mondjon példákat az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására. Nevezzen meg az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar vonatkozású eredményeket. | Mutassa be az űrkutatás legfontosabb mérföldköveit. Sorolja fel az űrkutatás eszközeit, és ismerje azok funkcióit. Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Mutassa be a mesterséges égitestek, szondák jelentőségét a Naprendszer, a Tejútrendszer és más galaxisok, exobolygók megismerésében szövegek alapján. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. A kőzetburok | |||
| 3.1.1. Földtörténet | Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit, területi előfordulásukat. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. | Hasonlítsa össze a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit, módszereit. Értelmezze a geoszférák fejlődését és azok kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinensek (Pangea, Laurázsia, Gondwana) kialakulásának folyamatát, feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Legyen tisztában a jégkorszak fogalmával, tudjon következményeket említeni. | |
| 3.1.2. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői | Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit, és tudjon példát mondani következményeire. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. | Igazolja példákkal a geoszférák közötti kapcsolatokat. Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai, ásványtani összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Mutassa be a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát. | |
| 3.1.3. A kőzetlemezek és - mozgásaik következményei | Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Hasonlítsa össze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket. Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. | Készítsen önállóan ábrát a kőzetburok felépítéséről. Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és mutassa meg, ismerje fel azokat a térképen. Mutassa be a geológiai erők megnyilvánulásait a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával. Készítsen és magyarázzon kőzetlemez-mozgásokkal kapcsolatos folyamatábrákat. | |
| Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés és kárenyhítés lehetőségeire. | Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és támassza alá ezt példákkal. Magyarázza példa segítségével az ún. „forró pontok” feletti vulkánosságot. Ismerje a földrengéserősség mérésének elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. | ||
| 3.1.4. A hegységképződés | Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Mondjon ezekre példákat. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a szerkezeti mozgásokkal, illetve a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Mondjon példákat típusaikra, formáikra. Különböztesse meg ábrákon, képeken a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. | Mutassa be a hegységképződési szakaszok összefüggéseit. Rajzoljon és elemezzen a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat. | |
| 3.1.5. A kőzet-burok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek | Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek, a kősó és a szénhidrogének keletkezését. Sorolja be keletkezés szerint, csoportosítsa és ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Jellemezze a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Mutassa be az ércek gazdasági hasznosítását példák alapján. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Ismerje fel a bányászat, a fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának környezeti következményeit információgyűjtés és -feldolgozás alapján. | Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. Csoportosítsa összetételük alapján a magmás kőzeteket. Mutassa be a magmás és üledékes ércképződést. Értelmezze a nagy tömegű kőzetátalakítás és a fenntarthatóság kapcsolatát. Mutassa be a bányászat károkozásának mérséklését és a rekultiváció lehetőségeit példákban. | |
| 3.1.6. A Föld nagyszerkezeti egységei | Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit. Tudjon példákat mondani a nagyszerkezeti egységek előfordulására, és mutassa meg ezeket a térképen, ismerje fel a térképvázlaton. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs- előfordulások kapcsolatát. | Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a nagyszerkezeti egységeket. Magyarázza a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását. | |
| Ősföldek | Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti (fedett, fedetlen) és morfológiai (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék) típusait. | ||
| Röghegységek | Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. | ||
| Gyűrthegységek | Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert. | ||
| Süllyedékterületek, síkságok | Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket | ||
| 3.1.7. A földfelszín formálódása | Támassza alá példákkal a geológiai és a földrajzi erők (köztük az ember), valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Mondjon példát az egyes felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlatban. Ismerje fel a földrajzi erőket az aprózódás és a mállás; a lepusztulás és a felhalmozódás, feltöltődés; az üledékképződés és az üledékes kőzetek keletkezése folyamatában. | Értelmezze a geológiai erők és a földrajzi erők harcát. Mutassa be a földrajzi erők munkája és a földrajzi övezetesség összefüggéseit. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, helyezze el ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben. Különböztesse meg a kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatokat. Mutassa be a szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzetének természetföldrajzi és környezeti következményeit a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példáin. | |
| 3.1.8. A talaj | Ismertesse a talaj szerkezetét, szintjeinek jellemzőit. | Mutassa be a talajképződés folyamatát. Jellemezze a talajt mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződményt. | |
| Nevezze meg és jellemezze az elterjedt zonális és azonális talajokat (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. | Mutassa be az elterjedt zonális és azonális talajok kialakításában szerepet játszó tényezőket, bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. | ||
| Mutassa be példák alapján a talajt veszélyeztető környezeti folyamatokat és a veszély mérséklésének lehetőségeit. | Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Igazolja példák alapján a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatát a különböző éghajlati övekben. Mutassa be a talaj környezeti hatásjelző szerepét. | ||
| 3.2. A levegőburok | |||
| 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete | Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Elemezzen a témához kapcsolódó ábrát. Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. | Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását. Támassza alá példákkal a légkör gazdasági jelentőségét. | |
| 3.2.2. A levegő felmelegedése | Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. | Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam). | |
| Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Számítsa ki a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi, az évi közepes és az abszolút hőingadozást. | Ismertesse a felmelegedést meghatározó és módosító tényezőket, valamint hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példáit. | ||
| Ábrázoljon grafikusan hőmérsékleti adatokat, hasonlítson össze és elemezzen hőmérsékleti tematikus térképeket. Ismerje fel a napsugárzás és az energetika kapcsolatának példáit. | |||
| 3.2.3. A levegő mozgása | Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát és kapcsolatát a szél kialakulásával, a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. | ||
| Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét. | Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét. Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát. | ||
| Mutassa be az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, hasonlítsa össze jellemzőiket. Elemezze hatásukat a mindennapi életre. | Tárja fel a futóáramlás szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Készítsen magyarázó ábrát a monszun szélrendszerek kialakulásáról. | ||
| 3.2.4. Felhő- és csapadékképződés | Alkalmazza a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Ismertesse a csapadékképződés feltételeit, mutassa be ábra segítségével a felhő- és csapadékképződés folyamatát. Magyarázza a különböző hulló és talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Támassza alá példákkal a csapadék gazdasági jelentőségét. | Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek. Oldjon meg vízgőztartalom-számítási feladatokat. | |
| 3.2.5. Az időjárás és az éghajlat | Mutassa be az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Mutassa be az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Hasonlítson össze az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat, szerkesszen adatokból diagramot, dolgozzon fel szöveges forrásanyagot. Ismerjen fel légköri képződményeket időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Értelmezzen szöveges és képi időjárás-előrejelzést, vonjon le következtetéseket az időjárási adatokból. Ismerje fel az időjárási veszélyhelyzeteket információk alapján, nevezzen meg megelőzési és védekezési módokat. | Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, fogalmazzon meg a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségeket, szabályokat. Mondjon példákat az időjárás-változások biológiai hatásaira. Mutassa be az időjárás okozta veszélyhelyzetekre való felkészülést lehetőségeit, a helyes és másokért is felelős magatartás jellemzőit. | |
| 3.2.6. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége | Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerje fel a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formákat ábrákon és képeken. Igazolja példákkal a szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményeit. | Nevezze meg a felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezőket. Bizonyítsa az összefüggést a szél és a csapadék felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között. Következtessen a szél és a csapadék által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. | |
| 3.2.7. A légszennyezés következményei | Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. Mutassa be példák alapján a szennyeződés élettani, társadalmi-gazdasági stb. következményeit. Dolgozzon fel és értelmezzen légszennyezési adatokat, információkat. | Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból. Érveljen az egyén felelőssége és lehetőségei mellett a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit. | |
| 3.3. A vízburok földrajza | |||
| 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai | Mutassa be a vízburok tagolódását, az egyes víztípusok kapcsolódását. Mutassa be a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. | Ismertesse a vízburok kialakulását. | |
| Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. | Értelmezze a tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseit. Mutassa összefüggéseiben a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén. | ||
| Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. Ismerje fel az óceán- és tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, összefüggését az általános légkörzéssel. Mutasson a térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. | Értelmezze a sós víz és az édesvíz eltérő tulajdonságaiból adódó következményeket. Magyarázza a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait. | ||
| Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást. | Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit. | ||
| 3.3.2. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk | |||
| A tavak | Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Mutasson példákat a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. | Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján. Alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről. | |
| A folyóvizek | Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Számítsa ki a folyó vízhozamát. | Bizonyítsa példákkal térkép segítségével a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását. Értelmezzen vízállás-jelentést. | |
| Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Soroljon fel az árvíz kialakulásához vezető tényezőket, a veszélyhelyzet mérséklését segítő megoldásokat. | |||
| 3.3.3. A felszín alatti vizek | Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Rendszerezze a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. | Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában. | |
| 3.3.4. A víz és a jég felszínformáló munkája | Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket. Jellemezze a pusztuló és az épülő tengerpartot. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Ismerje fel a jellegzetes képződményeket. | Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát. Hasonlítsa össze a kétféle jégtakaró felszínformálását. Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. Ismerje fel a víz felszínformáló munkájának földrajzi összefüggéseit. Igazolja ezeket konkrét példákon. Következtessen a jég és a víz által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. | |
| A karsztosodás | Ismertesse a karsztosodás folyamatát. Jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat, ismerje fel ezeket képeken, ábrákon. Tudjon következtetni kialakulásuk folyamatára. | Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban. Mutassa be a karsztosodást befolyásoló tényezők összefüggéseit. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat. | |
| A vízburok mint gazdasági erőforrás | Ismertesse hazai példán a vízgazdálkodás feladatait, az ár- és belvízvédelem szerepét. Ismerje fel a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatokat, fogalmazza meg a helyes magatartás jellemzőit. Mutassa be a kommunális és az ipari vízellátás, az öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségeit és korlátait példák alapján. Jellemezze a vízi szállítást, fogalmazza meg előnyeit és korlátait. Mutassa be hazai és nemzetközi példákon a víz kínálta idegenforgalmi lehetőségeket. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. | Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára. Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. Bizonyítsa szöveges források alapján a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében. Hasonlítsa össze az ivóvíz és az ipari víz tulajdonságait, kinyerésük lehetőségeit és korlátait. Magyarázza a vízzel való gazdálkodás szerepét a fenntartható fejlődésben. | |
| 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai | Elemezzen a geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. | Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, kiváltó okaira és következményeikre, megelőzésük és megoldásuk lehetőségeire. Elemezzen a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. | |
Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek | |||
| Szoláris éghajlati övezetek | Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Jelölje térképvázlatban a szoláris éghajlati övezeteket, fogalmazza meg helyüket a földrajzi fokhálózatban. | Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Értelmezze a szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségeit, értelmezze a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatát, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepét, összefüggéseit. | |
| Valódi éghajlati övezetek | Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbséget. | Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. | |
| 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség | Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Elemezzen a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Értelmezzen és hasonlítson össze klímadiagramokat. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését. | Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, felszínformálódási folyamatok). Mondjon példákat az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendeződő természeti erőforrásokra, a gazdálkodás jellemző módjaira. Mutassa meg térképen, rajzolja be munkatérképre az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit. Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Ismerjen fel öveket, területeket/vidéket klímadiagramok alapján. Jellemezzen komplexen földrajzi övezeteket, öveket, területeket/vidéket tematikus térképek összehasonlításával. Elemezzen az övezetességet bemutató komplex szelvényeket. | |
| 4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői | |||
| 4.3.1. A forró övezet | Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. | Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok-okozati összefüggések feltárásával. Magyarázza a felszínformálódás övezeten belüli eltéréseit. Értelmezze a száraz és a csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre, illetve a társadalmi-gazdasági sajátosságokra, művelésmódokra. | |
| Egyenlítői öv | Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. | ||
| Átmeneti öv | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz szavanna éghajlati sajátosságait, ismertesse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. | ||
| Térítői öv | Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. | ||
| Monszun vidék | Magyarázza a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. | Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között. | |
| 4.3.2. Mérsékelt övezet | Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit. | Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján. | |
| Meleg-mérsékelt öv | Magyarázza a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait. | ||
| Mediterrán terület | Mutassa be a tipikus mediterrán gazdálkodást, valamint a mediterrán éghajlat szerepét a napi életritmus alakításában. Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. | ||
| Monszun terület | Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. | Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. | |
| Valódi mérsékelt öv | Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Igazolja példák alapján a természetföldrajzi adottságok és társadalmi- gazdasági sajátosságok kapcsolatát. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. | Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok-okozati összefüggések feltárásával. Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás Ny-K irányú változását Eurázsiában. | |
| Óceáni terület | Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. | ||
| Mérsékelten szárazföldi terület | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságait. | Igazolja a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. | |
| Szárazföldi terület | Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait. | Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Mondjon példákat a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira. | |
| Szélsőségesen szárazföldi terület | Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. | ||
| 4.3.5. Hideg-mérsékelt öv | Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. | Mutassa be az öv gazdasági hasznosítását befolyásoló tényezőket. Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben. | |
| 4.3.6. A hideg övezet | Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. | Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását. Mondjon példákat az emberi tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben. | |
| Sarkköri öv | Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. | Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásait. | |
| Sarkvidéki öv | Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. | Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. | |
| 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség | Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. | Mutassa be a földrajzi erők magassággal változó felszínformáló szerepét a hegységekben. Készítsen függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt. Elemezzen függőleges övezetességgel kapcsolatos képeket, ábrákat, szövegeket. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. A népesség földrajzi jellemzői | |||
| Demográfiai folyamatok | Magyarázza a népességszám-változás időbeli és területi különbségeit, annak okait és következményeit. Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Hasonlítsa össze a fiatalodó és az öregedő társadalmak jellemzőit. | Kapcsolja össze a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi-gazdasági következményeket. Mutassa be példákon a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával. | |
| A népesség területi eloszlása | Mutassa be a népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezőket, nevezzen meg példákat ritkán és sűrűn lakott területekre. | Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. | |
| Jellemezze a népesedési szakaszokat. Olvassa le és értelmezze a korfa adatait. Oldjon meg a demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat, vonjon le következtetéseket az eredmények alapján. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. Elemezze a népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzőit (keresők, eltartottak). Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. Nevezzen meg példákat napjaink migrációs folyamataira, magyarázza azok okait. Ismertesse és mutassa meg térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Értelmezze az állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzetiség fogalmát konkrét példák alapján. Nevezze meg a világvallásokat és azok vallási központjait. Nevezze meg a világnyelveket. | Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával. Mutassa be napjaink migrációs folyamatainak társadalmi-gazdasági vonatkozásait. Mutassa be a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. Ismertesse példák alapján a világvallások elterjedését, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepét. Értelmezze a világnyelvek szerepét. | ||
| 5.2. Településtípusok, urbanizáció | Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Említsen példákat a különböző szerepkört betöltő településekre, a szerepkörök átalakulására. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. | Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a falu és a város fejlődésének folyamatát. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben. Magyarázza a dezurbanizáció és az elővárosodás folyamatát. Hasonlítsa össze a fejlett és a fejlődő világ urbanizációs folyamatait. Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, szerepük átértékelődését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. Ismerje fel ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait, adjon magyarázatot azokra. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság | Mutassa be az állam piacgazdaságban betöltött szerepét. Nevezze meg és értelmezze a gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatókat, vessen össze adatsorokat. Jellemezze a centrum és periféria térségeket. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a világgazdasági pólusokat és vezető országaikat, valamint a Föld különböző térségeinek periféria-országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok, diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Mondjon példákat különböző fejlettségű országokra. | Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Magyarázza a nemzetgazdaságok átalakuló szerepének okait és összefüggéseit. Értelmezze a különböző típusú statisztikai forrásokból származó fejlettséget tükröző adatsorokat. Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését. Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait. Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző lehetőségeit. Mutassa be a centrum és periféria térségek sajátos kapcsolatrendszerét. | |
| Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal. Nevezze meg a gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezőket, nevezzen meg példákat szerepük átalakulására. Mutassa be a gazdaság ágazati felépítését. Mutassa be országok példáin a gazdasági szerkezet átalakulását, illetve az egyes ágazatok változó szerepét, a szolgáltatás szerepének felértékelődését. Mutassa be a foglalkozási szerkezet átalakulását. | Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Értelmezze a gazdasági szerkezet átalakulását, kapcsolatát a társadalmi- gazdasági fejlődéssel. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben. Magyarázza a gazdasági és a foglalkozási szerkezet átalakulásának összefüggéseit. | ||
| 6.2. Integrációs folyamatok | Nevezze meg az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismertesse az integrációk fejlődésének szintjeit. Nevezzen meg példákat különböző szintre jutott és különböző típusú integrációkra. | Értékelje az integrációk kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Igazolja az integrálódás szükségességét napjaink világgazdaságában. Hasonlítsa össze az egyes integrációs szintek működését. Jellemezze a NAFTA és az Európai Unió mint integráció kialakulásának folyamatát, lépéseit. | |
| 6.3. A globaizáció | Értelmezze a globalizáció folyamatát, a világtermék fogalmát. Mutassa be a globalizáció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismerje fel leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Mutassa be a globalizáció mindennapi életünkben érzékelhető hatását. Nevezzen meg a globalizációhoz kapcsolódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. | Ismertesse globális világgazdaság működésének jellemzőit, a világméretű szerveződést lehetővé tevő technikai feltételeket. Igazolja a globalizáció nyújtotta előnyök kihasználása és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatát. | |
| Ismerje a globalizáció és a transznacionális vállalatok szerveződésének kapcsolatát. Ismertesse a transznacionális vállalatok működésének elvét példák alapján. Nevezzen meg a világgazdaságban meghatározó szerepet játszó TNC-ket. | Mutassa be a transznacionális vállalatok működését, a termelésszervezés sajátosságait. Igazolja a TNC-k szerepét a szolgáltatások és a negyedik szektor (K+F) fejlődésében. | ||
| 6.4. A monetáris világ | Ismertesse a működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzőit. Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető folyamatokat. Mutassa be a mindennapok pénzügyi folyamatait, a pénzügyi szolgáltatások (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta) működésének jellemzőit. Oldjon meg egyszerű valutaváltási számítási feladatokat. Mutassa be az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Értelmezze az egyéni hitelfelvétel kockázatait (árfolyamváltozás, kamatváltozás, törlesztési források). | Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben. Tárja fel az összefüggéseket az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamatában. Ismerje az eladósodás társadalmi és gazdasági következményeit. Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető világgazdasági eseményeket, folyamatokat. Elemezze az eladósodás folyamatának nemzetközi összefüggéseit. Mondjon példákat inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra. Magyarázza az infláció következményeit. | |
| Ismertesse a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét és feladataikat. Értelmezzen a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó híreket, adatokat. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Nevezzen meg költségvetési tényezőket, ismerje az államháztartás fogalmát. | Hasonlítsa össze az IMF és a Világbank tevékenységét. Sorolja fel a költségvetés fő összetevőit. Értelmezze az államháztartási hiány kialakulásához vezető folyamatokat. Hasonlítsa össze az árfolyam- és a kamatváltozás hatását egyszerű számítási feladatban. Oldjon meg a témához kapcsolódó problémamegoldást igénylő feladatokat. | ||
Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 7.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai | Ismertesse a medencejelleg következményeit az éghajlat, a vízrajz, a vízkészlet és a környezeti állapot vonatkozásában. Értelmezze a medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességeit és az azokból adódó környezeti különbségeket, veszélyhelyzeteket. Helyezze el hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát- medencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát- medencében és a világban. | Kapcsolja össze a Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának kialakulását a földtani fejlődési folyamatokkal. Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Mutassa be a medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájalakítás és következményeinek ok-okozati összefüggéseit, kilátásait. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. | |
| 7.2. Magyarország természeti adottságai | Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai eseményeit. Nevezze és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. | Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit. | |
| Mutassa be hazánk földrajzi helyzetének éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Jellemezze hazánk éghajlatát. | Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Bizonyítson többtényezős földrajzi összefüggéseket (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). | ||
| Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását. Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Nevezze meg kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését. Értelmezzen Magyarország természeti adottságaival kapcsolatos tematikus térképeket. | Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpát- medencében. Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. Prognosztizálja Magyarország feladatait a fenntartható fejlődés, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolatában. | ||
| 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői | Ismertesse hazánk 20. századi és jelenkori népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Ismerje a magyarországi nemzetiségeket és azok területi kötődését. | Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel. Értelmezze a településfajták, a településhálózat átalakulását. | |
| Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. | Elemezze a lakókörnyezetet és az életmódbeli jellemzőket alakító tényezőket (nagyvárosi, városi, falusi települések; természeti és épített környezet; gazdasági, szociális eltérések). Elemezze a falusias térségek válsághelyzetének okait, és felzárkózásuk lehetőségeit. Ismertesse hazánk településföldrajzi jellemzőinek területi különbségeit, elemezze a településtípusok változó súlyát. | ||
| 7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői | Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Mutassa be a gazdasági rendszerváltás következményeit. | Elemezze Magyarország gazdasági szerkezetét, a fejlettség és az életmód kapcsolatát, a regionális különbséget. Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak történelmi háttere között. | |
| Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza annak eltéréseit. Állapítson meg tényeket, folyamatokat, összefüggéseket adatsorok, ábrák segítségével az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar területi és szerkezeti átalakulásának folyamatát. Elemezze a húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, infokommunikációs ágazat) szerepét, illetve annak változásait. Jellemezze a tudásipar feltételeit. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Vegye sorra a hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek körét. Ismerje fel a hagyományok földrajzi alapjait. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét. Vizsgálja meg az átmenő forgalom jellemzőit és infrastruktúráját. | Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehetőségeit. Értékelje hazánk gazdasági szerepét adatok, szemelvények alapján uniós és világgazdasági kitekintéssel. Mutassa be a külföldi tőke szerepét a rendszerváltozást követő gazdasági fejlődésben. Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében. Állapítson meg tendenciákat, összefüggéseket az egyes ágazatok szerepéről nemzetközi statisztikai adatok alapján, és hasonlítsa össze ezeket a hazai jellemzőkkel. Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejlődésében. Vizsgálja meg az ipari és infoparkok, a zöld és barnamezős beruházások szerepét. Elemezze a magyar energiagazdaság adottságait, lehetőségeit, nemzetközi kapcsolatait. Fogalmazzon meg a fenntartható fejlődést támogató törekvéseket. Ismertesse az élelmiszergazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára. | ||
| Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. | Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt hatásait. Vázolja fel az idegenforgalom szerepét a gazdaságban, vizsgálja eltérő jellegű körzeteit. Prognosztizálja az idegenforgalmi fejlesztések lehetőségeit. | ||
| 7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe | Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, mutassa és nevezze meg ezeket kontúrtérképen. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a gazdasági életre. | Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét hazánk gazdasági életében. Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását. Ismertesse a tájformálásban szerepet játszó földrajzi erők tevékenységét. | |
| Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Nevezze meg a nagytájat érintő környezeti problémákat, és ezek mérséklésének lehetőségeit. | Hasonlítsa össze a résztájak természeti és társadalmi-gazdasági adottságait. Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás pozitív és negatív következményeit a térségben. Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal. | ||
| 7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői | Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit. Hasonlítsa össze az egyes régiók jellemző erőforrásait, földrajzi adottságait. Jellemezze az egyes régiókat hazánk gazdaságában betöltött szerepük, jellemző gazdasági tevékenységük alapján. Mutassa be az egyes régiók társadalmi-gazdasági központjait, fontosabb településeit. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlődés, fejlettség regionális különbségeit és összefüggéseit. Elemezzen ehhez kapcsolódó adatokat. | Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit. Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel. Fogalmazzon meg fejlődési, felzárkózási utakat adatok alapján. Magyarázza ezekben a húzóágazatok szerepét. Mondjon példákat a régiókon belüli területi fejlettségi különbségekre, ismerje ezek okait. Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre. | |
| Mutassa be a régió területéhez tartozó nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeit, igazolja idegenforgalmi szerepüket. Nevezzen meg idegenforgalmi célpontokat. | Nevezzen meg és csoportosítsa különböző szempontok alapján az egyes régiók területéhez kapcsolódó védett természeti, kulturális értékeket. Hasonlítsa össze az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) jellemzőit. | ||
| Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. | Ismertesse példák alapján Budapest sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. | ||
| 7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme | Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Nevezzen meg magyarországi néprajzi csoportokat, tudjon példát mondani hagyományaikra, értékeikre. Nevezzen meg a hungarikumok körébe sorolt termékeket, kulturális értékeket. | Mutassa be a hungarikumok gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét. | |
| 7.8. Magyarország környezeti állapota | Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Sorolja fel a nagyvárosok környezeti ártalmait, a megoldás lehetőségeit, a környezet védelmében tett intézkedéseket és azok eredményeit. | Elemezzen összehasonlító módon különböző forrásokból származó adatokat, fogalmazzon meg előrejelzéseket az adatok alapján. Hasonlítsa össze a védettség jellegét és különböző fokozatait helyek, objektumok példáin. | |
| Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére. | Igazolja példákkal a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdasági fejlesztés fontosságát. | ||
| 7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok | Mondjon példákat a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. Mutassa be nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányának és tartalmának változását adatsorok alapján. Nevezze meg hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnereit. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. | Ismerje fel a regionális szerveződések földrajzi alapjait. Mutassa be a Kárpát-medencében működő eurorégiók legfőbb tevékenységeit. Ismertesse nemzetközi gazdasági kapcsolataink jellemzőit, az Európai Unió gazdaságában betöltött szerepét. | |
Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 8.1. Európa általános természet-földrajzi képe | Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. | Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést. Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket. | |
| 8.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe | Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Sorolja fel és mutassa meg térképen, kontúrtérképen Európa országait, fővárosait, a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse földrajzi jellemzőiket. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőit, környezeti állapotát. Nevezze meg az egyes térségek, a tanult országok kulturális, életmódbeli sajátosságait. Sorolja fel jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit, illetve tipikus gazdasági ágait. Nevezzen meg a tanult országok gazdaságára jellemző termékeket! Mondjon példákat a tanult országok kulturális értékeire. | Mutassa be az európai erőtér átalakuló világgazdasági szerepét, térjen ki az új válságjelenségek hatásaira. Elemezze a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetét, szerepét a gazdasági fejlődésben. Vizsgálja meg az országok és térségek változó szerepét az integrációs folyamatokban. Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra. Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségeit Európában, magyarázza azok okait és következményeit. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti erőforrásait, igazolja példákkal ezek hatását a gazdasági élet (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) szerveződésére. Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a mediterrán-európai országok társadalmi-gazdasági életében. Mutassa be a tanult országok szerepét, jelentőségét a világgazdaságban és az Európai Unióban. | |
| 8.3. Az Európai Unió | Mutassa be az európai együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Elemezzen az Európai Unióval kapcsolatos statisztikai adatokat. | Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. Helyezze el az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján. Tárja fel az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit. | |
| 8.4. A területi fejlettség különbségei Európában | |||
| 8.4.1. Az Európai Unió magterületei | |||
| Egyesült Királyság | Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. | Ismertesse a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Jellemezze az ország szerepét az Európai Unióban. | |
| Franciaország | Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. Támassza alá példákkal az idegenforgalom gazdasági jelentőségét. | Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát. Mutassa be a gazdaság területi átrendeződésének sajátos vonásait. | |
| Benelux államok | Ismertesse az egyes országok társadalmi-gazdasági jellemzőit, az együttműködés kialakulásához vezető okokat. Igazolja, hogy Hollandia az európai közösség jelentős élelmiszerellátója. | Igazolja, hogy az együttműködés kialakulás az Európai Unió előfutárának is tekinthető. Hasonlítsa össze az egyes országok társadalmi-gazdasági folyamatait, magyarázza az eltérő területi jellemzők kialakulását. | |
| Németország | Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a gazdaság különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát a Ruhr-vidék példáján. Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait. Igazolja példák alapján a német nagyvállalatok szerepét hazánk és a volt szocialista országok gazdasági fejlődésében. | Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését. Mutassa be területi különbségek kialakulásának tényezőit. | |
| 8.4.2. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén | |||
| Ausztria | Hasonlítsa össze a magashegység és a medencék jellemző társadalmi-gazdasági vonásait. Igazolja az Alpok idegenforgalmi jelentőségét. Igazolja hazánk és Ausztria sokoldalú társadalmi-gazdasági kapcsolatát. | Mutassa be a sajátos történelmi múlt szerepét a társadalmi gazdasági fejlődésben. Mutassa be az ország szerepét, súlyát az Európai Unióban. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben. | |
| Svájc | Jellemezze a gazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait. Mutassa be a közép-európai magashegységi gazdálkodás jellemző vonásait. Nevezzen meg az országra jellemző gazdasági tevékenységeket és termékeket. Mondjon példát a semlegességből adódó nemzetközi szerepvállalásra. | Mutassa be a sajátos történelmi múlt hatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre. Hasonlítsa össze a két alpesi ország (Ausztria és Svájc) természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit. | |
| 8.4.3. A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái | |||
| Olaszország | Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mezőgazdaság jellemző termelési típusait és termékeit. Indokolja tények bemutatásával Olaszország társadalmi-gazdasági kétarcúságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét. Mutassa be az idegenforgalom területenként eltérő adottságait. | Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire. Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában. | |
| Spanyolország, Görögország | Sorolja fel az országok gazdasági fejlődését segítő és nehezítő tényezőket. Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, a gazdaság jellemző termékeire. Mondjon példát az ország kulturális értékeire, idegenforgalmi vonzerejére. | Igazolja a tenger szerepét a gazdaság fejlődésében. | |
| 8.4.4. Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai | Mutassa be a XX-XXI. század fordulóján bekövetkezett gazdasági- társadalmi átalakulás folyamatát és ennek társadalmi-gazdasági következményeit. | Mutassa be a gazdasági-társadalmi átalakulás eltérő vonásait. Mutassa be a gazdasági-társadalmi átalakulás területileg eltérő következményeit és fejlődési útjait. | |
| Lengyelország | Jellemezze az ország nagytájainak eltérő gazdasági vonásait, a fejlettség területi különbségeit. Ismertesse a magas-és a középhegységi tájak, a tengerpart és a síkságok gazdasági életének jellemzőit. | Hasonlítsa össze az ország nagytájait erőforrásaik alapján. Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait. | |
| Csehország | Jellemezze a középhegységek és a medencék gazdasági erőforrásait. Nevezze meg a cseh gazdaság húzóágazatait. | Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés történelmi vonatkozásait. Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését. | |
| Szlovákia | Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg a szlovák gazdaság húzóágazatait. Nevezzen meg fontosabb magyar vonatkozású városokat. | Vesse össze a cseh és a szlovák fejlődési út jellemzőit. Magyarázza a gyors gazdasági felzárkózás tényezőit. | |
| Románia | Jellemezze az ország nagytájainak természeti adottságait és gazdasági erőforrásait. Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait. Nevezzen meg iparosodó és mezőgazdasági tájakat. Nevezzen meg magyar vonatkozású kulturális központokat. | Magyarázza a gazdasági felzárkózás segítő és hátráltató tényezőket. Magyarázza a fejlődés területi különbségeit. | |
| Délszláv államok | Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket. Sorolja fel az utódállamokat, emelje ki az Unióhoz csatlakozott államokat. | Mondjon példát a térség országainak Európa és a világ gazdaságában betöltött szerepére. Hasonlítsa össze a térség országainak kapcsolatát az Európai Unióval. | |
| Szlovénia | Jellemezze a magashegységi és a tengerparti tájak előforrásait, nevezzen meg jellemző gazdasági tevékenységeket. | Igazolja a többi utódállamtól eltérő történelmi és kulturális jellemzőinek szerepét a gazdaság fejlődésében. | |
| Horvátország | Jellemezze a tengerpart adottságait. Mutassa be a dalmáciai idegenforgalom szerepét az ország életében. | Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. | |
| Szerbia | Ismertesse az ország gazdasági erőforrásait, a gazdaság területi elrendeződésének jellemzőit, Vajdaság gazdasági szerepét. Nevezzen meg magyar vonatkozású kulturális központokat. | Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. | |
| 8.5. Kelet-Európa | Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait. Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, | Ismertesse a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőit. Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit | |
| Oroszország | mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. | Oroszországban. Ismertesse az ország energiagazdaságának jellemzőit, az energiatermelés környezeti következményeit. | |
| Ukrajna | Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Jellemezze Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket. | Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlődést elősegítő és hátráltató tényezőket. | |
Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 9.1. A kontinensek általános természet- és társadalom- földrajzi képe | Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Jellemezze a kontinensek nagytájait, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentráció kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket az egyes országokban. Mondjon példákat a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira és ezek következményeire, a károsítás mérséklésének lehetőségeire. Sorolja fel, mutassa meg térképen, és nevezze meg kontúrtérképen a kontinensek tanult nagytájait, folyóit, tavait, jellegzetes térségeit, országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. | Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét. Mutassa be a kontinensek természet-földrajzi adottságait éghajlati, növényzeti és talajtérképek összehasonlító elemzésével. Ismerje fel diagramok alapján a földrészek jellemző éghajlatait és térképvázlatokon az éghajlati öveket. Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerét. Elemezzen keresztmetszetet a kontinensek természeti adottságairól. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. | |
| 9.2. Ázsia földrajza | |||
| 9.2.1. Ázsia általános földrajzi jellemzői | Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Hasonlítsa össze a monszun vidék és terület vonatkozásában a kialakító okokat a forró és a mérsékelt övezetben; jellemezze az öntözéses monszungazdálkodást. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre. Magyarázza a népességkoncentrációk kialakulásának okait és következményeit. Ismerje fel a területi fejlettség különbségeit a kontinensen. Ismertesse a kontinens természeti jellemzőiből adódó veszélyhelyzeteket (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun), a védekezés lehetőségeit. Nevezzen meg példákat az eltérő szerepkörű országokra, országcsoportokra (olajországok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak) | Mutassa be a kontinens vallási-kulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében. Ismertesse példák segítségével az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepét. Értelmezze miért lett Ázsia a világ új fejlődési és gazdasági pólusa. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. Mutassa be Ázsia elmaradott, szegény térségeinek példáit, elemezze és magyarázza az ottani társadalmi és gazdasági problémák jelenségeit. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. | |
| 9.2.2. Ázsia országai | |||
| Kína | Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait diagramok alapján. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát. Magyarázza meg, hogyan lett Kína a világ meghatározó gazdasága. Tárja fel a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjait, ennek életmódbeli és környezeti következményeit. | Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a külföldi tőke szerepét az ország gazdaságának fejlődésében. Jellemezze Hongkong sajátos szerepét. Mutassa be a gazdasági fejlődés és a környezet-átalakítás kapcsolatát, az ebből adódó környezeti veszélyeket Kína példáján. | |
| Japán | Mutassa be a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalmi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait. Nevezze meg a japán ipar fő ágazatait, termékeit. Támassza alá tényekkel Japán szerepét a térség országainak fejlődésében. Igazolja Japán világkereskedelemi jelentőségét. | Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére. Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejlődésében. Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejlődésében. Mutassa b e a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Magyarázza meg a japán termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység, illetve a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom összefüggéseit. | |
| India | Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életben. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó indiai mezőgazdaságot, nevezze meg fő terményeit. Mutassa be indiai példák alapján a duális gazdasági szerkezet sajátosságait. | Igazolja gyarmati múlt hatását az indiai társadalmi-gazdasági fejlődésben. Hasonlítsa össze Kína és India demográfiai jellemzőit, a folyamatok társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az indiai iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Fejtse ki az indiai hagyományosan zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásait. Értelmezze az ország szolgáltatás-kereskedelemben betöltött szerepét. | |
| Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai | Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Csoportosítsa az országokat a fejlődési út sajátosságai alapján. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket. | Fogalmazza meg az egyes fejlődési hullámok (csoportok) országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait. Értelmezze a térség világgazdasági jelentőségét. | |
| Délnyugat-Ázsia | Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be a terület kőolaj-gazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi- gazdasági életében. Mondjon példákat eltérő gazdasági fejlettségű országokra. Nevezze meg a török és az izraeli gazdaság jellemző vonásait és termékeit. | Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát. Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Nevezze meg térség főbb kulturális értékeit, vallási központjait. Értékelje a térség idegenforgalmi adottságait. Értelmezze Törökország kultúrák és kontinensek között betöltött híd szerepét. Ismertesse Izrael sajátos társadalmi-gazdasági fejlődésé, az izraeli gazdaság jellemző ágazatait, termékeit. | |
| 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza | Jellemezze Ausztrália és Óceánia sajátos természeti adottságait, erőforrásait. Mutassa be példák alapján ezek hatását a társadalmi-gazdasági éltre. | Ismertesse az elszigetelt fekvés következményeit. Mutassa be a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália és Óceánia szerepét a világgazdaságban. | |
| 9.4. A sarkvidék földrajza | Hasonlítsa össze a két sarkvidék földrajzi adottságait. Mutassa be a globális éghajlatváltozás következményeit. | Értelmezze: a sarkvidékeket mint sajátos élettereket. Ismertesse az Antarktikán működő kutatóállomások jelentőségét. | |
| 9.5. Afrika földrajza | |||
| 9.5.1. Afrika általános földrajzi jellemzői | Jellemezze Afrika domborzatát, mutassa be kapcsolatát a földtani szerkezettel. Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mutassa be a trópusi mezőgazdaság jellemző formáit (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeit. Értékelje a gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és gazdasági tényezőket. Ismertesse a népességrobbanás következményeit a kontinensen. Mutassa be a fejlettség területi különbségeit, okait. Elemezze a gazdasági fejlődést nehezítő tényezőket. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és elmaradott területekre, országokra, jellemző gazdasági termékekre. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat és a mérséklésük lehetőségeit. | Hasonlítsa össze Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmi-gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait. Jellemezze a kontinens világgazdasági szerepének alakulását. Ismertesse népek és kultúrák találkozásából adódó problémákat példák alapján. | |
| 9.5.2. Afrika regionális földrajza | Mutassa be Afrika tipikus tájainak (sivatag, oázis, éhségövezet) természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági sajátosságait. Hasonlítsa össze Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságait. Nevezzen meg példaországokat és jellemző gazdasági tevékenységeket, termékeket. Mutassa be a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példáit. | Magyarázza az ősi kultúra és a globálizáció sajátos kapcsolódását Egyiptom példáján. | |
| Ismertesse Száhel-öv környezeti problémáit, a kialakulásában szerepet játszó tényezőket. | Ismertesse a Száhel-öv problémájának természeti, társadalmi, egészségügyi összefüggéseit, a nemzetközi segítségnyújtás szerepét a problémák mérséklésében. Mutassa be a Dél-afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezőket. Igazolja, hogy az ország a kontinens meghatározó gazdasági központja. | ||
| 9.6. Amerika földrajza | |||
| 9.6.1. Amerikai általános földrajza | Hasonlítsa össze Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság és a kelet-nyugati zártság éghajlati következményeit, veszélyhelyzeteit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit, a népességkeveredés következményeit. Jellemezze a népesség területi eloszlását, tárja fel ennek okait. Ismertesse az urbanizáció kontinensrészenként eltérő vonásait, nevezzen meg agglomerálódó térségeket. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat, a mérséklés lehetőségeit. | Vesse össze a dél-amerikai és az afrikai földrajzi övezetességet, indokolja a különbségeiket. Vizsgálja meg a földrész szerkezeti felépítésének, szerkezetfejlődésének gazdaságot és életmódot meghatározó szerepét. Elemezze összehasonító módon az észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusokat. Ismertesse amerikai példák alapján a népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a településegyüttesek, az agglomerációs zónák kialakulási folyamatait, területileg eltérő jellemzőit. Mutassa be amerikai példák alapján a népesség városba áramlásának okait és jellemzőit. Vázolja fel az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig ívelő fejlődési utat Amerikában. Fejtse ki a technológiai övezet jellemzőit. Jellemezze a technopoliszt, ismertesse szerepét a modern amerikai gazdaság fejlődésében. | |
| 9.6.2. Amerika országai regionális földrajza | |||
| Amerikai Egyesült Államok | Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását, valamint jelenkori szerepét a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságát a gazdaság térbeli elrendeződésének és szerkezetének átalakulását. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek jellemzőit. | Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét az USA társadalmi-gazdasági fejlődésében. Mutassa be összefüggéseiben és elemezze az USA-beli nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciáit, az ezeket kiváltó okokat. Mondjon példákat az amerikai TNC-k világgazdasági szerepére. | |
| Kanada | Az ország erőforrásainak ismertében mutassa be a NAFTA-ban betöltött szerepét. | Ismertesse a gazdasági fejlődés sajátosságait, területi jellegzetességeit, ismerje fel a közöttük meglevő összefüggéseket, tárja fel az USA-val kialakult szoros gazdasági együttműködés földrajzi alapjait. | |
| Latin-Amerika | Ismertesse Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezőket. | Ismerje fel a latin-amerikai gazdasági fejlődés összefüggéseit. | |
| Ismertesse a gazdasági fejlődés sajátosságait, területi jellegzetességeit. | Példák alapján mutassa be Latin-Amerika világgazdasági szerepét. | ||
| Mutassa be a fejlődés területi különbségeit. | |||
| Jellemezze a gazdasági fejlődés gócpontjait. | |||
| Mexikó | Az ország erőforrásainak ismertében mutassa be Mexikó NAFTA-ban betöltött szerepét. | Ismertesse az USA és Mexikó határán kialakult gazdasági övezet jellemzőit. Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait. | |
| Brazília | Mutassa be a brazil gazdaság erőforrásait, a gazdaság jellemző ágazatait, területi elrendeződését. | Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait. Igazolja, hogy Brazília a feltörekvő országok csoportjába tartozik. Elemezze a fejlődést segítő és nehezítő tényezőket. | |
| „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok | Mondjon példát ún. banánköztársaságra. Ismertesse gazdaságuk sebezhetőségének okait. Nevezzen meg adóparadicsomokat a térségben. Fogalmazza meg gazdasági jellemzőiket. | Elemezze a gazdasági sebezhetőség következményeit. Mutassa be a fejlődés társadalmi-gazdasági ellentmondásait az adóparadicsomok példáján. Értelmezze világgazdasági szerepüket. | |
Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei | Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse példák alapján a lokális szennyeződés globális következményeit. Mutassa be a környezetkárosítás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatását példák alapján. Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat. | Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be a földrajzi környezetnek a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. Rendszerezze különböző szempontok alapján a szférákat ért környezetkárosító hatásokat és tárja fel ezek összefüggéseit. Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezetben a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásokat. Alkosson véleményt konkrét példák, esetelemzések alapján a témához kapcsolódó szemelvények elemzésekor. | |
| 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság | Mutassa be a népességszám alakulásának (növekedés, csökkenés) társadalmi-gazdasági következményeit és összefüggéseit. Ismertesse a népességrobbanás kialakulásának okait, következményeit és területi jellemzőit. Értelmezze, hogy miért szükséges a demográfiai robbanás megfékezése, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolása. Mutassa be példák alapján a nagyvárosok terjeszkedésének környezeti következményeit. Elemezzen a témához kapcsolódó adatokat, ábrákat, szövegeket. | Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népességszám alakulása hogyan befolyásolja a Föld energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigényét. Lássa ennek területi különbségeit, összefüggéseit a társadalmi-gazdasági fejlettséggel. Példák alapján igazolja az urbanizációs folyamatok eltérő területi jellemzőit és ezek összefüggéseit a környezet állapotával. Értelmezze a fejlődő világ urbanizációs válságának társadalmi-gazdasági összefüggéseit és következményeit. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. | |
| 10.3. Élelmezési válság | Ismerje fel az élelmiszer termelésének és fogyasztásának területi ellentmondásait. Bizonyítsa példákkal a fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásait. Mondjon példát a genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges következményeire. Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat. | Ismertesse az élelmezési válság kialakulásához vezető társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok összefüggéseit. Magyarázza a bioszféra és a talaj sérülékenysége és az élelmiszerellátás összefüggéseit. Jellemezze a biogazdálkodást. | |
| 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei | Mutassa be a nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamatát. Ismertesse a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságát, vesse össze a különböző megoldási lehetőségeket. Mutassa be példák alapján a hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit. Ismertesse példák segítségével az egyén szerepét, felelősségét a fenntartható gazdálkodás kialakításában. | Igazolja az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegét, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáit. Mutassa be a környezeti szempontok érvényesíthetőségét a termelésben és a fogyasztásban. Vesse össze a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőit. | |
| 10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai | Ismerje fel a globális környezeti problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (FAO, UNESCO, WHO, WWF) főbb tevékenységeit. Soroljon fel a természeti-táji értékek és az emberiség kultúrkincseinek védelmében tett lépéseket, igazolja ezek fontosságát. Ismerje a környezet védelmében született főbb egyezményeket, irányelveket, célkitűzéseket, mutassa be a megvalósítás eredményeit és nehézségeit. Mutassa be az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, a tevékeny közreműködés példáit a környezet védelmében. Mutassa be példák alapján a helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás feladatát és lehetőségeit a környezet védelme és a fenntarthatóság elérése érdekében. | Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális összefogást igényel. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen néhány nemzetközi védelem alá eső területet. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntarthatóság fogalmát, a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit. Ismerje a témakörhöz tartozó aktualitásokat. | |
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | I. feladatlap megoldásához nem használható segédeszköz! II. feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | középiskolai földrajz atlasz | NINCS | középiskolai földrajz atlasz | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök | |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | Jogszabály szerint | |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 120 perc | 15 perc | ||
| I. Topográfiai ismereteket, képességeket ellenőrző feladatlap 20 perc | II. Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatlap 100 perc | Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése | |
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
- 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
- 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén | |
| A Föld kozmikus környezete | 1 | |
| A földi tér ábrázolása | 1 | |
| A geoszférák földrajza | 9 | |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) | |
| - A vízburok földrajza | (2) | |
| - A légkör földrajza | (3) | |
| Földrajzi övezetesség | 3 | |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 | |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén | |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 2 | |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 | |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 5 | |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 | |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi- gazdasági jellemzői | 3 | |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont | |
| Logikus felépítés | 2 pont | |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.
A vizsgázó teljesítményének rögzítésére egyéni értékelő lap készítése javasolt.
| Írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc | |
| Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor | Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése | |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
- 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.
A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén | |
| A Föld kozmikus környezete | 1 | |
| A földi tér ábrázolása | 1 | |
| A geoszférák földrajza | 8 | |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) | |
| - A vízburok földrajza | (2) | |
| - A légkör földrajza | (2) | |
| A földrajzi övezetesség | 4 | |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 | |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén | |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 3 | |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 | |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 4 | |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 | |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői | 3 | |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont | |
| Logikus felépítés | 2 pont | |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
Általános kompetenciák
A vizsgázótól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa
- alkalmazói készség;
- problémamegoldó készség;
- algoritmikus gondolkodás;
- önálló munkavégzés;
- alkotó munka;
- az informatika és a társadalom kölcsönhatásának ismerete;
- kommunikációs készség.
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom
Informatikai alapok - hardver
Informatikai alapok - szoftver
Szövegszerkesztés
Táblázatkezelés
Adatbázis-kezelés
Információs hálózati szolgáltatások
Prezentáció és grafika
Könyvtárhasználat
Algoritmizálás, adatmodellezés
A programozás eszközei
1. Információs társadalom
A vizsgázó
- legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
- tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;
- ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;
- legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;
- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;
- ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;
- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!
2. Informatikai alapok - hardver
A vizsgázó
- ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;
- ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;
- ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;
- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
3. Informatikai alapok - szoftver
A vizsgázó
- ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;
- legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;
- tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;
- ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!
4. Szövegszerkesztés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;
- tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;
- tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;
- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;
- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;
- tudjon körlevelet létrehozni;
- legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!
5. Táblázatkezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;
- tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;
- tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;
- legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;
- tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;
- tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;
- tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
- tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!
6. Adatbázis-kezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;
- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;
- legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;
- ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;
- tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;
- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
- tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;
- legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!
7. Információs hálózati szolgáltatások
A vizsgázó
- értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;
- legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;
- tudjon a világhálón információt megkeresni;
- ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;
- ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;
- ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;
- tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket szabályozni;
- tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!
8. Prezentáció és grafika
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;
- tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;
- tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
- tudjon képekkel műveleteket végezni;
- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;
- képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!
9. Könyvtárhasználat
A vizsgázó
- ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;
- legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;
- ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;
- tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;
- legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;
- tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;
- ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!
10. Algoritmizálás, adatmodellezés
A vizsgázó
- tudjon pontos feladatmeghatározás alapján adatmodellt felállítani;
- ismerjen algoritmust leíró eszközöket;
- ismerje az elemi programozási tételeket;
- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!
11. A programozás eszközei
A vizsgázó
- legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;
- ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.
Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. A kommunikáció | |||
| 1.1.1. A kommunikáció általános modellje | Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat bemutatni, értelmezni, összehasonlítani. Ismerje fel a redundancia hasznos, illetve hátrányos előfordulásait. | Legyen tájékozott különböző kódrendszerekben. Ismerje a zaj hatásainak csökkentésére használt módszereket. | |
| 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek | Ismerje és tudja használni a kommunikációs rendszereket: telefon, rádió, televízió, internet. Legyen képes korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni. | ||
| 1.2. Információ és társadalom | |||
| 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete | Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit, személyeit. | ||
| 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői | Ismerje az információs technológiákat és azok társadalmi hatásait. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. | ||
| 1.2.3. Informatika és etika | Ismerje az infokommunikáció etikai vonatkozásait, és kommunikációs szokásait. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. | ||
| 1.2.4. Jogi ismeretek | Ismerje az illegális számítógépes cselekményeket és azok következményeit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket alkalmazási terület, illetve jogi kategóriák szerint | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Jelátalakítás és kódolás | |||
| 2.1.1. Analóg és digitális jelek | Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. | ||
| 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség | Ismerje az informatikában használt mértékegységeket. | ||
| 2.1.3. Bináris számábrázolás | Ismerje a kettes számrendszert, és a bináris számokkal végezhető alapműveleteket. Tudjon kettes és tízes számrendszer között átváltani. | Ismerje a tizenhatos számrendszert, felhasználási területeit. Tudjon kettes, tízes, tizenhatos számrendszerek között átváltani. | |
| 2.1.4. Logikai műveletek | Ismerje a NEM, ÉS, VAGY logikai műveleteket. | Ismerje a Boole-algebra alapjait, a logikai műveletek azonosságait. | |
| 2.1.5. Bináris karakterábrázolás | Ismerje az ASCII és a Unicode karakterkódolásokat. | ||
| 2.1.6. Bináris kép- és színkódolás | Ismerje az RGB és a CMYK színkódolást, azok különbségeit. | ||
| 2.1.7. Kép és hang digitalizálás | Ismerje a képek és hangok digitalizálásának elvi folyamatát. | ||
| 2.1.8. Tömörített adattárolás | Ismerje a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát, és felhasználási területeit. | ||
| 2.2. A számítógép felépítése | |||
| 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek | Ismerje a Neumann-elveket. | Legyen képes a Neumann-elvek értelmezésére. | |
| 2.2.2. A számítógép főbb részei és jellemzői | Ismerje a központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfész, ház, tápegység, alaplap szerepét, feladatait, jellemzőit. | Ismerje a központi feldolgozó egység részeit, jellemzőit. | |
| 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik | Ismerje a bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak szerepét, feladatait, jellemzőit. | ||
| 2.2.4. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése | Ismerje a számítógép perifériák csatlakoztatási lehetőségeit. | Ismerje a perifériák beüzemelését, és az esetleges problémák megoldásának lehetőségét. | |
| 2.2.5. Hálózatok | Ismerje a hálózatok felépítését. Ismerje a hálózati eszközöket, és azok alapvető jellemzőit: | ||
| hálózati kártya, hálózati közeg, kapcsoló, forgalomirányító, vezeték nélküli hozzáférési pont. | |||
| 2.3. Munkavédelem és ergonómia | Ismerje a biztonságos számítógépes munkavégzés feltételeit. Ismerje a perifériák ergonomikus elrendezését, kialakítását, használatát. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai | |||
| 3.1.1. Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete | Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. | ||
| 3.1.2. Háttértárak kezelése | Ismerje egy operációs rendszer mappaszerkezetét. Legyen képes mappát, állományt létrehozni, másolni, mozgatni, átnevezni, törölni. Ismerje a mappák és állományok alapvető tulajdonságait. Tudjon mappát és állományt megkeresni a helyi számítógépen. | Ismerje a háttértárak használatba vételének lépéseit: partícionálás, formázás, fájlrendszerek. | |
| 3.1.3. Tömörítés | Értse a tömörítés lényegét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. | Ismerje a tömörítéshez kapcsolódó beállítási lehetőségeket. | |
| 3.1.4. Adatvédelem, adatbiztonság | Ismerje az adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmét. Ismerjen archiválási lehetőségeket. | ||
| 3.1.5. Kártevők, vírusvédelem | Ismerje a kártevők fajtáit, a leggyakoribb terjedési módjait, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. | ||
| 3.1.6. A hálózatok alapvető szolgáltatásai | Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a helyi hálózat szolgáltatásait és a felhasználói jogosultságokat. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. A szövegszerkesztő használata | |||
| 4.1.1. Dokumentum megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú dokumentumokat megnyitni és menteni. | ||
| 4.1.2. Szövegbevitel, szövegjavítás | Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. | ||
| 4.2. Szövegjavítási funkciók | |||
| 4.2.1. Keresés és csere | Ismerje a szövegszerkesztő keresés és csere funkcióit. | ||
| 4.2.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés | Tudja kijelölni a dokumentum megfelelő részét, legyen képes azt másolni, mozgatni, törölni, másik dokumentumba beilleszteni. | ||
| 4.2.3. Nyelvi segédeszközök | Tudja használni a nyelvi ellenőrzés és az elválasztás lehetőségeit | ||
| 4.3. Szövegszerkesztési alapok | |||
| 4.3.1. A dokumentum egységei | Ismerje a karakter, szó, sor, bekezdés, hasáb, szakasz, oldal fogalmát. | ||
| 4.3.2. Karakterformázás | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. | ||
| 4.3.3. Bekezdésformázás | Legyen képes beállítani a bekezdések behúzását, térközét, igazítását, szövegbeosztását, szegélyét, hátterét és mintázatát. Legyen képes egy- és többszintű felsorolást, sorszámozott felsorolást létrehozni. Tudjon különböző beállítású tabulátorokat használni. Legyen képes iniciálét létrehozni, jellemzőit módosítani. | ||
| 4.3.4. Szakaszformázás | Legyen képes többhasábos szakaszt kialakítani, jellemzőit módosítani. Legyen képes kialakítani és beállítani élőfejet, élőlábat, lapszámozást, margókat, laptájolást, lapméretet, oldalszegélyt, háttérszínt, végjegyzetet, lábjegyzetet. | ||
| 4.3.5. Stílusok | Legyen képes stílusok alkalmazására. | Legyen képes új stílust létrehozni, stílusok tulajdonságait beállítani. | |
| 4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben | |||
| 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel | Legyen képes szöveges dokumentumokban táblázatot létrehozni, szerkeszteni és tulajdonságait beállítani. | Tudjon kördokumentumot készíteni. | |
| 4.4.2. Körlevélkészítés | |||
| 4.4.3. Képek és alakzatok beillesztése | Legyen képes képeket és alakzatokat beilleszteni valamint tulajdonságaikat beállítani, hozzájuk szöveget rendelni. | ||
| 4.4.4. Tartalomjegyzék | Legyen képes tartalomjegyzéket készíteni stílusok felhasználásával. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. A táblázatkezelő használata | |||
| 5.1.1. Táblázat megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú táblázatokat megnyitni és menteni. | ||
| 5.1.2. Adatok bevitele, javítása | Tudjon adatokat bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. Tudjon adatokat importálni és exportálni megfelelő kódtáblával. | ||
| 5.2. A táblázat szerkezete | |||
| 5.2.1. Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap | Ismerje a cella, az oszlop, a sor, a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudja ezeket beilleszteni, másolni, mozgatni, illetve törölni. | ||
| 5.3. Adatok a táblázatokban | |||
| 5.3.1. Cella tartalma | Tudja, hogy a cella tartalma szöveg, szám vagy képlet lehet. | ||
| 5.3.2. Számformátumok | Legyen képes megfelelő számformátumot beállítani, és egyéni számformátumot kialakítani. Tudja alkalmazni a dátum, az idő, a pénznem, a százalék formátumokat, továbbá beállítani a tizedesjegyek számát és az ezres tagolást. | ||
| 5.3.3. Adatok rendezése, kigyűjtése | Tudjon a táblázatban adatokat egy vagy több szempont alapján rendezni és kigyűjteni. | ||
| 5.3.4. A cellahivatkozások használata | Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül és munkalapok között. Ismerje a relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozásokat. | ||
| 5.3.5. Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása | Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni. Ismerje a dátum és idő, a matematikai, a statisztikai, a kereső, a szövegkezelő és a logikai függvények használatát. | Ismerje az adatbázis-kezelő függvények használatát. | |
| 5.4. Táblázatformázás | |||
| 5.4.1. Karakter- és cellaformázások | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. Legyen képes beállítani a cellák igazítását, szegélyezését, háttérszínét, mintával kitöltését. | Legyen képes képlettel meghatározott feltétel alapján cellákra formázást beállítani. | |
| 5.4.2. Sor-, oszlop, tartománybeálltások | Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Legyen képes cellákat egyesíteni. Legyen képes tartományokat elnevezni, munkalapokat átnevezni. | ||
| 5.4.3. Oldalbeállítások | Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni, az oldal tulajdonságait beállítani. Legyen képes a dokumentumot nyomtatásra előkészíteni. | ||
| 5.5. Diagramok és egyéb objektumok | |||
| 5.5.1. Diagramok | Legyen képes diagramot készíteni, szerkeszteni, módosítani. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani. | ||
| 5.5.2. Objektumok | Tudjon a munkalapra képet, alakzatot és szövegdobozt beilleszteni, azok tulajdonságait beállítani. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai | |||
| 6.1.1. Az adatbázis alapfogalmai | Ismerje az adatbázis, az adattábla, a rekord, a mező, az elsődleges és idegen kulcs fogalmát. | ||
| 6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása | |||
| 6.2.1. Az adatbázis-kezelés alapműveletei | Tudjon adatbázist létrehozni, abba különféle formátumú adattáblákat importálni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen definiálni, a tábla kulcsát meghatározni, az új táblát feltölteni. | ||
| 6.2.2. Adattípusok | Ismerje a szöveg, a különböző számtípusok, a dátum és idő, a logikai adattípusokat, és a velük végezhető műveleteket. Legyen képes a mezők adattípusát megadni. | ||
| 6.2.3. Adatok módosítása, törlése | Tudjon rekordokat megjeleníteni, egyes mezőket, rekordokat törölni, vagy a bennük levő adatokat újakkal felülírni. | ||
| 6.2.4. Adattáblák közötti kapcsolatok | Tudjon táblák közötti logikai kapcsolatokat kialakítani. | ||
| 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek | |||
| 6.3.1. Lekérdezések | Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni. Tudja kiválasztani, hogy a lekérdezésben mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon választó, törlő, frissítő lekérdezéseket készíteni. Legyen képes az adatokat csoportosítva kezelni, szűrni. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához segédlekérdezést készíteni. Legyen képes az adatokat megadott feltételek szerint rendezve megjeleníteni. | Ismerje és tudja felhasználni az SQL alapvető utasításait. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához allekérdezést készíteni. | |
| 6.3.2. Számítások végzése | Legyen képes számított értéket megjeleníteni. Legyen képes aggregáló függvényeket használni: MAX(), MIN(), COUNT(), SUM(), AVG(). Tudja használni a YEAR(), MONTH(), DAY(), NOW(), HOUR(), MINUTE(), SECOND() függvényeket. | Tudjon leírás alapján tetszőleges függvényt alkalmazni. | |
| 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok | |||
| 6.4.1. Űrlapok és jelentések használata | Tudjon a leírásnak megfelelő űrlapot és jelentést készíteni és módosítani. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 7.1. Kommunikáció az interneten | |||
| 7.1.1. Hálózati alapismeretek | Ismerje a szerver és a kliens szerepét az internetes kommunikációban. Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait: web, e-mail, domain-név szolgáltatás. | Ismerje a csomagkapcsolt hálózatok működésének alapelveit. Ismerje a web és az e-mail szolgáltatásokhoz tartozó gyakoribb hibajelenségeket és azok okát. | |
| 7.1.2. Elektronikus levelezési rendszer használata | Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez mellékletet csatolni, valamint levél fogadásakor a mellékletet kezelni. | Legyen képes a helyben telepített és a webes levelezőprogram segítségével kezelni elektronikus levelezését. Legyen képes a levelezőfiók beállítását elvégezni a helyben telepített program esetén. | |
| 7.1.3. Állományok átvitele | Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli lehetőséget. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. | Ismerjen és tudjon alkalmazni több állomány átviteli lehetőséget. | |
| 7.1.4. Web-szolgáltatás | Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Ismerje az URL fogalmát. | Ismerje az elektronikus kereskedelem működési elvét, előnyeit, hátrányait. | |
| 7.1.5. Keresőrendszerek | Tudjon a weben keresni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Legyen képes a találatokat hitelesség és használhatóság szempontjából értékelni. | ||
| 7.1.6. Az internet veszélyforrásai | Ismerje a kéretlen reklámlevél, lánclevél, hoax, adathalászat, internetes csalások veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit. | ||
| 7.2. Weblap készítés | |||
| 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete | Ismerje a weblapok jellemző elemeit. | Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML és CSS segítségével. Ismerje a HTML és a CSS alapelemeit. | |
| 7.2.2. Weblap készítése weblap-szerkesztővel | A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus weblap-szerkesztővel. | ||
| 7.2.3. Formázási lehetőségek | Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 8.1. Prezentáció | |||
| 8.1.1. Adatok bevitele és módosítása | Tudjon a diákra szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat, képeket, alakzatokat, táblázatokat, diagramokat beszúrni, tudja ezek tulajdonságait módosítani. | ||
| 8.1.2. Prezentáció elkészítése és formázása | Legyen képes diaképek létrehozására, tervezésére, áttűnések, animációk szerkesztésére. Legyen képes az elkészített prezentációt elmenteni. Legyen képes alakzatok segítségével vektorgrafikus ábrát létrehozni. | Legyen képes a diamintát módosítani. | |
| 8.2. Grafika | |||
| 8.2.1. Megnyitás, mentés, beszúrás | Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, megadott formátumban menteni. Legyen képes grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben elhelyezni. | ||
| 8.2.2. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása | Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni, tulajdonságaikat módosítani. | ||
| 8.2.3. Képek feldolgozása, formázása | Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 9.1. Könyvtárak | |||
| 9.1.1. A könyvtár fogalma | Ismerje a könyvtár és a könyvtári rendszer fogalmát, az egyén és a társadalom életében betöltött szerepét. | ||
| 9.1.2. Könyvtártípusok | Tudja a könyvtártípusokat funkciók, szolgáltatások és terek mentén összehasonlítani, a használói igénynek megfelelő könyvtárat kiválasztani (hagyományos és elektronikus könyvtárak). | ||
| 9.1.3. A könyvtári szolgáltatások | Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat (helyben és távolról elérhetőket). | ||
| 9.2. Információ-keresés | |||
| 9.2.1. Tájékozódás a könyvtárban | Tudjon könyvtári katalógusban és elektronikus könyvtárban konkrét művet, egy szerző műveit és egy téma forrásait megtalálni. Tudjon összetett keresést megfogalmazni. | ||
| 9.2.2. Információ-keresési stratégiák | Tudja információkereső munkájának lépéseit megtervezni: keresés, feldolgozás, felhasználás. | ||
| 9.3. Forráshasználat | |||
| 9.3.1. Dokumentum-használat | Tudja használni a gyakoribb nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusokat. Ismerjen különböző elektronikus könyvformátumokat. | ||
| 9.3.2. Kézikönyv-használat | Tudja a tájékoztató eszközöket és kézikönyveket keresési célok mentén kiválasztani és használni (tartalomjegyzék, mutatók, utalók, keresőfelület). | ||
| 9.3.3. Forráskiválasztás | Ismerje a forráskiválasztás szempontjait, az információs értéket befolyásoló jellemzőket: dokumentumtípus, forrástípus, megjelenési idő, kiadó, terjedelem, közlési cél. | ||
| 9.3.4. Forrásjelölés | Ismerje a forrásjelölés szabályait, funkcióját, etikai vonatkozásait. Tudjon bibliográfiai hivatkozást készíteni könyvről, folyóiratcikkről. Ismerje az interneten elérhető források hivatkozásának alapelveit. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák | |||
| 10.1.1. Egyszerű adattípusok | Ismerje az egyszerű adattípusokat: egész és valós szám, logikai érték, karakter. Ismerje az egyszerű adattípusokon végezhető műveleteket osztályozásának lehetséges fajtáit. | ||
| 10.1.2. Összetett adattípusok | Ismerje az összetett adattípusokat: szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz. Ismerje az összetett adattípusokon végezhető műveleteket. | ||
| 10.1.3. Állományok | Legyen képes a szekvenciális állományokra alkalmazható műveleteket megvalósítani. | ||
| 10.2. Algoritmusleíró eszközök | |||
| 10.2.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével | Ismerje a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. | ||
| 10.3. Elemi algoritmusok | |||
| 10.3.1. A programozás alapelvei | Feladatmegoldásához tudja használni az alapvető programszerkezeteket: szekvencia, elágazás, ciklus. Tudja használni az elemi programozási tételeket: összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum- kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések. | ||
| 10.4. Rekurzió | |||
| 10.4.1. Rekurzív algoritmus | Ismerje a rekurzió fogalmát. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 11.1. Programozási nyelv | |||
| 11.1.1. Egy programozási nyelv ismerete | Ismerje egy programozási nyelven a típusdefiníció; a változódeklaráció, a be- és kiviteli utasítások; alapvető programszerkezetek, azaz szekvencia, elágazás, ciklus; eljárások, függvények; állománykezelő műveletek megvalósítását. Legyen képes egy mondatszerű leírással készült algoritmust a használt programozási nyelvben kódolni. Legyen képes mondatszerű leírással megadott rekurzív algoritmust kódolni, és felhasználni. | ||
| 11.2. Programfejlesztői környezet | |||
| 11.2.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. | ||
| 11.2.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 120 pont | 30 pont | 120 pont | 30 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | vonalzó | NINCS | vonalzó | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | szoftverlista | témakörök | szoftverlista | témakörök | |
| Mikor? | A vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal | |
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban | |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A fővárosi és megyei kormányhivatal által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott, szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet a feladatok megoldására.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai.
Tárgyi feltételek
A terem berendezése
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlati vizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
Lebonyolítás
A vizsga előkészítése
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat legalább két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakör | Idő | |
| Szövegszerkesztés | 60 perc | |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 40 perc | |
| Táblázatkezelés | 50 perc | |
| Adatbázis-kezelés | 30 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, a szabályos forrásjelölésre; ezáltal csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:
| Témakör | Pontszám | |
| Szövegszerkesztés | 40 pont | |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 30 pont | |
| Táblázatkezelés | 30 pont | |
| Adatbázis-kezelés | 20 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó csak a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.
A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1. és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% | |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% | |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% | |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% | |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tétel jellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-
e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 20 perc | |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban | |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakörök | Idő | |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés | 60 perc | |
| Táblázatkezelés | 30 perc | |
| Adatbázis-kezelés | 60 perc | |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 90 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:
| Témakörök | Pontszám | |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés | 30 pont | |
| Táblázatkezelés | 15 pont | |
| Adatbázis-kezelés | 30 pont | |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 45 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll.
A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% | |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% | |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% | |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% | |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai.
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tétel jellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
Elvárt kompetenciák:
- induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre)
- deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre)
- analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése)
- sorképzés (relációk kezelése)
- osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás)
- kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata)
- korrelatív gondolkodás (valószínűségi összefüggések vizsgálata, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete)
- arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata)
- az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek
- kritikai gondolkodás (bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján értékelés és a döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása)
- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja)
- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén)
- modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása
- problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben)
- konvergens gondolkodás
- divergens gondolkodás
- a követelményekben szereplő fogalmak definiálásának képessége, a szaknyelv használata
- lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése)
- struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére)
- etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése)
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni. Ezzel kapcsolatos elvárások:
- alapvető matematikai ismeretek alkalmazása
- egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása
- megfigyelések, összehasonlítások
- egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, független és függő változók azonosítása, kísérleti paraméterek változtatása, kontrollok szerepe)
- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása
- mérések tulajdonságainak ismerete (empirikus, kísérleti, hitelesíthető, reprodukálható)
- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása
- a természettudományos érvelés alapelvei (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása)
- az ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése
- az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése
- az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata
- szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, szövegértelmezés
Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges:
- az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése
- a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása
- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | |||
| 1.1 Atomszerkezet | ||||
| Atom | Fogalmi szint | az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron, proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. | nukleonok | |
| Értse | az atom semlegességét. | |||
| Tudja alkalmazni | az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. | |||
| Elem | Fogalmi szint | az elem fogalma, jelölése (vegyjel), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. | Berzelius, Curie házaspár | |
| Értse | a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. | |||
| Elektronszerkezet | Fogalmi szint | elektronhéj; maximális elektronszám, energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, telített és telítetlen héj, vegyértékelektron, atomtörzs, nemesgázszerkezet. | atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, alhéj, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; | |
| Értse, értelmezze | az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. | |||
| Tudja | felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. | |||
| A periódusos rendszer | Fogalmi szint | az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. | mezők (s-, p-, d-, f-mező). | |
| Értse | az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. | |||
| Tudja | megállapítani a vegyértékelektronok számát a periódusos rendszer főcsoportjaiban. | alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a periódusos rendszerben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. | ||
| Az atomok mérete | Fogalmi szint | az atommag és az atom méretviszonyai. | ||
| Értse | az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. | az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. | ||
| Tudja összehasonlítani | a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. | a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. | ||
| Az ionok | Fogalmi szint | kation fogalma, anion fogalma. | ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. | |
| Értse, értelmezze | a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id végződésűek). | az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. | ||
| Tudja | jelölni az elemek kationjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét, jelölni az elemek anionjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét. | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint, összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét. | ||
| Elektronegativitás (EN) | Fogalmi szint | elektronegativitás fogalma (Pauling). | ||
| Értse | az elektronegativitás változását a periódusos rendszerben. | |||
| Tudja | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek elektronegativitását, alkalmazni az elektronegativitás- értékeket a kötéstípusok megállapításához. | |||
| 1.2 Kémiai kötések | ||||
| Elsőrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. | ||
| Értelmezze Értse | az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát. | |||
| Tudja | a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. | |||
| Másodrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. | ||
| Értse Értelmezze | a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. | |||
| 1.3 Molekulák, összetett ionok | ||||
| Molekula | Fogalmi szint | molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. | ||
| A kovalens kötés | Fogalmi szint | egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált kötés. | σ- és a π-kötés, kötéstávolság fogalma | |
| Értse, értelmezze | az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, az aromás vegyületek és a grafit delokalizált elektronrendszerét. | a σ- és a π-kötés szimmetriáját, a π-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit, az összetett ionok delokalizált elektronrendszerét. | ||
| Tudja | ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani adott atom vegyértékét a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az elektronegativitás-értékek alapján. | |||
| A molekulák térszerkezete | Fogalmi szint | elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, a molekula polaritása. | kötésszög | |
| Értelmezze | egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). | a molekula alakját meghatározó tényezőket: - a ligandumok száma, - a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. | ||
| Tudja | megállapítani a tanult, egyszerű molekulák polaritását. | megállapítani a molekulák téralkatát, kötésszögeit, adott képletű molekula polaritását. | ||
| Összetett ionok | Fogalmi szint | összetett ion fogalma. | komplex ion fogalma. | |
| Értse | összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) az NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén- karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. | komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin-komplexének példáján. | ||
| Tudja | megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. | |||
| 1.4 Anyagi halmazok | ||||
| Anyagi halmaz | Fogalmi szint | anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. | ||
| Tudja | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. | ||
| Állapotjelzők | Fogalmi szint | jelük, SI mértékegységük. | ||
| Halmazállapotok, halmazállapot-változások | Fogalmi szint | gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, halmazállapot-változások. | a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás). | |
| Értse, értelmezze | a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. | |||
| Tudja | adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | ||
| 1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek | ||||
| 1.4.1.1 Kristályrácsok | Fogalmi szint | amorf és kristályos állapot. | elemi cella, koordinációs szám, rácsenergia | |
| Tudja | besorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba. | |||
| - Ionrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | ||
| Értse, értelmezze | az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. | |||
| - Atomrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | ||
| Értse, értelmezze | a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit. | a SiO2 rácsának szerkezetét. | ||
| - Fémrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | ||
| Értse, értelmezze | a fémrácsos anyagok jellemzőit. | |||
| Tudja értelmezni | a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. | |||
| - Molekularácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | ||
| Értse, értelmezze | a molekularácsos anyagok jellemzőit. | |||
| Tudja értelmezni | a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. | |||
| 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípusok között | Értelmezze | a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait. | a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján | |
| 1.4.2 Többkomponensű rendszerek | ||||
| 1.4.2.1 Csoportosítás | Fogalmi szint | homogén, heterogén és kolloid rendszer. | ||
| Értse | a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). | |||
| 1.4.2.2 Diszperz rendszerek | Fogalmi szint | a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket. | |||
| Tudja | besorolni a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. | |||
| 1.4.2.3 Kolloid rendszerek | Fogalmi szint | a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület, ozmózis | ||
| Értse, értelmezze | az ozmózis jelenségét | a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. | ||
| Tudjon | példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. | |||
| Tudja értelmezni | a szolgél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. | |||
| 1.4.2.4 Homogén rendszerek | Fogalmi szint | elegy, oldat. | ||
| Értse | a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). | |||
| - Oldatok | Fogalmi szint | oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. | túltelített oldat, oldáshő fogalma. | |
| Értelmezze | az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. | a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával. | ||
| Tudja alkalmazni Tudjon Tudja | a „hasonló hasonlót old” elvet, egyenlettel leírni az ionvegyületek oldódását. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. | oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 1.5 Kémiai átalakulások | ||||
| Kémiai reakció | Fogalmi szint | kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. | ||
| Értse | a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). | |||
| Tudja | jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. | |||
| Képlet | Fogalmi szint | összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). | ||
| Tudja | megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. | |||
| Kémiai egyenlet | Fogalmi szint | sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. | ||
| Értse, értelmezze | a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. | |||
| Tudja | az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. | felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit. | ||
| 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai | Fogalmi szint | endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. | ||
| Értse | a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. | |||
| Tudja | ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. | |||
| 1.5.1.2 Reakcióhő | Fogalmi szint | reakcióhő fogalma, jelölése ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. | ||
| Értse | a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján. | a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit. | ||
| Tudja | ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. | felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, illetve más energiaértékek alapján. | ||
| 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség | Fogalmi szint | a reakciók csoportosítása sebességük szerint. a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre. | ||
| Értelmezze | a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. | |||
| Tudja | elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| 1.5.2.2 Katalízis | Fogalmi szint | katalizátor fogalma. | ||
| Értelmezze | a katalizátor hatását. | |||
| Tudja | ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén. | |||
| 1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók | Értse | a megfordítható folyamat lényegét. | ||
| 1.5.3.2 Egyensúly | Fogalmi szint | dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). | a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc) | |
| Értse, értelmezze | a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3 reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. | az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, | ||
| Tudja | felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján, értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében. | |||
| 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav-bázis reakciók | Fogalmi szint | sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brønsted-sav, Brønsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. | savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok. | |
| Értse, értelmezze | a Brønsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. | Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát. | ||
| Tudja | felismerni a Brønsted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32- és a víz reakciójában. | felismerni a Brønsted-féle sav-bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brønsted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO32- + H3O+) reakciókban, értelmezni az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav-bázis reakciókat megadott példák alapján. | ||
| - A vizes oldatok kémhatása | Fogalmi szint | a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. | ||
| Értelmezze | az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. | a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). | ||
| Tudja | megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. | értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. | ||
| - Sav-bázis indikátorok | Fogalmi szint | univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz, növényi indikátorok. | metilnarancs. | |
| Tudjon értelmezni Tudja | egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. | |||
| - Közömbösítés | Fogalmi szint | semlegesítés. | ||
| Értse | a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. | a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav-bázis titrálás elvi alapjait. | ||
| Tudjon | jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. | |||
| - Sók hidrolízise | Értelmezze | a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján. | ||
| - | Tudja | megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. | ||
| 1.5.4.2 Elektron- | Fogalmi szint | oxidáció és redukció, oxidáló- és redukálószer | oxidációs szám fogalma. | |
| átmenettel járó reakciók | Értelmezze Értse | az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. | az oxidációs szám kiszámításának szabályait, az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. | |
| Tudja értelmezni Tudja Tudjon | az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, elemezni egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. | kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket. | ||
| 1.5.4.3 Egyéb, vizes | Fogalmi szint | csapadék, gázfejlődés. | komplexképződés. | |
| oldatban végbemenő kémiai reakciók | Értelmezze | a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat a szerves és szervetlen kémiai tanulmányai során megismert konkrét példákon. | ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. | |
| Tudja Tudjon | felírni a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók sztöchiometrai egyenleteit. elemezni vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplex-képződési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődési reakciók ionegyenletét. | ||
| 1.5.4.4 Egyéb reakciók | Fogalmi szint | egyesülés, bomlás, disszociáció. | ||
| Tudja | besorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba. | |||
| 1.5.5 Elektrokémia | ||||
| 1.5.5.1 Galvánelem | Fogalmi szint | a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród jelölése, standard fémelektród fogalma és jelölése, Daniell-elem és jelölése. | standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál. | |
| Értse Értelmezze | az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. | a standard hidrogénelektród felépítését. | ||
| Tudja | jelölni egyszerű galvánelemek felépítését, azonosítani az egyes pólusokat, felírni a hozzájuk tartozó elektródfolyamatok kémiai egyenletét, illetve a folyamat bruttó egyenletét. | |||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. | |||
| Tudja | megbecsülni a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. | |||
| 1.5.5.2 Elektrolízis | Fogalmi szint | elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. | ||
| Értse | az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. | az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait. | ||
| Tudja | jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében. | megállapítani az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). | ||
| 1.5.5.3 Az elektrolízis | Fogalmi szint | Faraday I. és II. törvénye. | ||
| mennyiségi viszonyai | Értse, értelmezze | az elektrolízis mennyiségi törvényeit. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | |||
| 2.1 Hidrogén | ||||
| Anyagszerkezet | Fogalmi szint | izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). | ||
| Értse | a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | |||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége. | ||
| Értse | az olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a hidrogéngáz nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. | ||
| Értse | a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nem-fémekkel, fém- oxidokkal. a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. | a reakcióit fémekkel. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. | |||
| Előfordulás, | Fogalmi szint | laboratóriumi előállítás (cink + sósav). | ||
| előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| Egyéb | Tudja | alkalmazni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet | Értse | a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. | a nemesgázok rácstípusát. | |
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk. | ||
| Értse | alacsony reakciókészségük magyarázatát. | |||
| Egyéb | Tudja értelmezni Tudja alkalmazni | az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.3 Halogénelemek és vegyületeik | ||||
| 2.3.1 Halogén-elemek | ||||
| - Anyagszerkezet | Értse | a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben. | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). | |
| Értse | az olvadás- és forráspont, illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. | |||
| Fogalmi szint | a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. | reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk. | ||
| Értelmezze | a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). | a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, a reakcióikat más halogenidekkel, a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. | ||
| Tudjon értelmezni Tudja | a klórral kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. | megadni a halogénekkel kapcsolatos kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari: elektrolízissel, a klór laboratóriumi előállítása sósavból. | ||
| Értse | a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. | |||
| - Felhasználás, előfordulás | Tudja Tudja értelmezni | példákkal bemutatni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | példákkal bemutatni a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a klór mérgező hatása, keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. | ||
| Értse | a klór fertőtlenítő hatásának magyarázatát. | |||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.3.2 Halogénvegyületek - Csoportosítás | Fogalmi szint | kötéstípus szerint (ionos és kovalens). | ||
| Tudja | csoportosítani a tanult halogenideket kötéstípus szerint (ionos és kovalens), felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján. | |||
| 2.3.2.1 Hidrogén- halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) | ||||
| - Anyagszerkezet | Értse | a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. | molekulaszerkezetüket, polaritásukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a HCl színe, szaga, standard halmazállapota. | színük, szaguk, forráspont-viszonyaik. | |
| Értse | a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). | |||
| Értse | a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit. | a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. | ||
| Tudja értelmezni | a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | ||
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| 2.3.2.2 Kősó (NaCl) - Halmazszerkezet | Fogalmi szint | a kősó rácstípusa. | ||
| Értse | a kősó kristályrács-szerkezetét. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értse | a kősó olvadáspontjának és oldhatóságának halmazszerkezeti magyarázatát. | |||
| - Előfordulás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | ||
| 2.3.2.3 Ezüst- halogenidek (AgCl, AgBr, AgI) - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, vízoldékonyságuk, fényérzékenységük. | ||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | ||
| 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat) | Fogalmi szint | összetétele, kémhatása, oxidáló hatása, a háztartási alkalmazásának veszélyei - környezetvédelmi szempontok. | ||
| Értelmezze | a nátrium-hidroxid-oldat és klór reakciójával történő előállítását, oxidáló hatását, valamint savakkal történő reakcióját reakcióegyenlettel is. | |||
| 2.3.2.5 Egyéb | Tudja | alkalmazni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik | ||||
| Az oxigéncsoport elemei | Fogalmi szint | Müller Ferenc (tellúr). | ||
| (O, S, Se, Te) | Értse | az oxigén és a kén atomjainak elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket. | ||
| 2.4.1 Oxigén | ||||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotrópia. | ||
| Értse | az O2 szerkezetét. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, oxidáló hatása, égésben betöltött szerepe. | ||
| Tudja értelmezni | az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | előfordulása elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben. | ||
| - Élettani szerep | Értse | az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. | ||
| - Előállítás, keletkezés (O2) | Fogalmi szint | ipari és laboratóriumi előállítási módjai, természetbeni keletkezése (levegőből, termikus bontással, fotoszintézis során). | ||
| - Felhasználás, előállítás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.4.2 Oxigénvegyületek - Csoportosítás | Fogalmi szint | oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik. | peroxidok. | |
| 2.4.2.1 Dihidrogén- peroxid (H2O2) - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, redoxi sajátságai, (fertőtlenítőszer, hajszőkítés) | ||
| Értse | vízoldhatóságának anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. | |||
| Tudja értelmezni | a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat. | |||
| 2.4.2.2 Oxidok - Csoportosításuk | Tudja | csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat. | ||
| Víz (H2O) - Anyagszerkezet | Értse | a vízmolekula szerkezetét, alakját, polaritását. | ||
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége és annak függése a hőmérséklettől; amfotéria. | ||
| Értse | az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Értelmezze | autoprotolízisét. | |||
| Tudja | a reakcióit savakkal, bázisokkal, s felírni azok reakcióegyenleteit. | |||
| Fogalmi szint | édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). | |||
| - Természetes vizek | Értse | a természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. | ||
| - Vízkeménység | Fogalmi szint | állandó és változó keménység. | ||
| Értse | a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). | a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket. | ||
| - Élettani szerep | Fogalmi szint | oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban. | ||
| Fontosabb fémoxidok | Fogalmi szint | a kalcium-oxid (égetett mész) és a magnézium-oxid képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakciója vízzel, fontosabb felhasználása. | az alumínium-oxid, a réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid képlete, halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. | |
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | ||
| 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok | Fogalmi szint | a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron) és a kalcium-hidroxid (oltott mész) képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. | az alumínium-hidroxid képlete, színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása. | |
| Értse | a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. | |||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal és lúgoldatokal való reakciói egyenletét. | ||
| Fogalmi szint | a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)- hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága. | |||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | |||
| 2.4.2.4 Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.4.3 Kén - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kén molekulaszerkezete. | ||
| Értse | a kénatom elektronszerkezetét. | a kénnél előforduló allotrópiát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értse | a reakcióját oxigénnel. | a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). | ||
| Értse | a reakcióját oxigénnel, cinkkel és vassal. | a reakcióját fémekkel. | ||
| Tudja értelmezni | a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| Tudja alkalmazni | a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |||
| 2.4.4 A kén vegyületei | ||||
| 2.4.4.1 Dihidrogén- szulfid, kén-hidrogén (H2S) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldhatósága. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, kén-dioxiddal. | a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. | ||
| Tudja értelmezni | a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Élettani hatása | Fogalmi szint | mérgező hatása. | ||
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | szulfidok. | ||
| 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értelmezze | a kén-dioxid forráspontjának és az oldhatóságának anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | redukáló és oxidáló hatása. | |||
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását. | a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | kénből történő előállítása. | piritből, szulfitokból történő előállítása. | |
| Tudja | a kénből történő előállítás reakcióegyenletét. | a piritből, szulfitokból történő előállítás reakcióegyenleteit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | felhasználása kénsavgyártásnál, illetve konzerválásra. | ||
| - Környezet-szennyező hatás | Értse | a savas esők kialakulását és hatását. | ||
| 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) | Értse | a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságait, reakcióját vízzel. | ||
| 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok. | ||
| Tudja értelmezni | a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat. | |||
| 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, sűrűsége, higroszkópossága, elegyedése vízzel, az elegyítés szabályai. | ||
| Értse, értelmezze | a kénsav forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. | |||
| Értse | a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, illetve a fémekre gyakorolt passziváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel | ||
| Tudja értelmezni | a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. | |||
| - Ipari előállítás | Értse | a kénsavgyártás lépéseit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. | ||
| Tudja | szemléltetni a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. | |||
| - Egyéb | Értse | a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | szulfátok. | hidrogén-szulfátok. | |
| - Fontosabb szulfátok | Fogalmi szint | a gipsz, a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. | ||
| 2.4.4.6 Nátrium- tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) | Fogalmi szint | felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága. | ||
| 2.4.4.7 Egyéb | Tudja alkalmazni | a kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik | ||||
| 2.5.1 Nitrogén | ||||
| - Anyagszerkezet | Értse | a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, reakciókészsége. | ||
| Értse | a nitrogén reakciókészségének molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. | |||
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) | ||||
| - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, cseppfolyósíthatósága, oldhatósága. | ||
| Értelmezze | az ammónia olvadáspontja és forráspontja, valamint cseppfolyósíthatósága anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. | |||
| Tudja értelmezni | az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátsága. | komplexképző sajátsága. | ||
| Értelmezze | reakcióját vízzel, savakkal. | a komplexképző sajátságát. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | szerves anyagok bomlásterméke. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítása. | ||
| Értse | az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. | a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | hűtés, műtrágya- és salétromsavgyártás. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya. | szalalkáli. | |
| Értse | az ammóniumion szerkezetét, az ammóniumsók rácstípusát. | |||
| 2.5.2.2 Nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid (NO) - Tulajdonságok, előállítása, | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldékonysága, környezetszennyező hatása. | ||
| élettani hatás, | Értse | a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból. | ||
| Nitrogén-dioxid (NO2) - Tulajdonságok, élettani hatás | Fogalmi szint | színe, szaga, sűrűsége, halmazállapota, oldékonysága, mérgező, illetve környezetszennyező hatása | ||
| - Előállítás | Értse | a reakcióját vízzel. | ||
| Fogalmi szint | laboratóriumi előállítása. | |||
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítását salétromsavból | |||
| 2.5.2.3 Salétromos- sav (HNO2) - Sói | Fogalmi szint | nitritek, a nitritek élettani hatása. | ||
| 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekula szerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | ||
| Értelmezze | a salétromsav vízoldhatóságának anyagszerkezeti okát. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság. | bomlékonyság (fényérzékenység). | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, bázisokkal, híg oldatának reakcióját fémekkel, illetve egyes fémekre gyakorolt passziváló hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel, az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is). | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban. | |||
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítás nitrogénből. | ||
| Értse | az ipari előállítás lépéseit. | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | választóvíz, a királyvíz alkotórésze, műtrágya- és robbanószergyártás. | nitráló elegy. | |
| - Sói | Fogalmi szint | nitrátok. | ||
| Értse | a nitrátion szerkezetét. | |||
| - Fontosabb nitrátok | Fogalmi szint | az ammónium-nitrát képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. | a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. | |
| Értelmezze | a lápisz gyógyászati felhasználását, a pétisó összetételét. | |||
| 2.5.2.5. Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.5.3 Foszfor - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotróp módosulatai. | ||
| Értse | a foszfor allotróp módosulatai közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értse | a foszfor halmazállapota és oldhatósága halmazszerkezeti magyarázatát. | |||
| Tudjon | értelmezni egyszerű kísérleteket a foszforral kapcsolatban. | |||
| Fogalmi szint | gyúlékonyság. | |||
| Értelmezze | reakcióját oxigénnel. | a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a módosulatok eltérő élettani hatása. | ||
| Értse | az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| - Felhasználás, | Fogalmi szint | gyufa (Irinyi János). | ||
| előfordulás, előállítás | Tudja értelmezni | a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat. | ||
| 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszfor- pentaoxid (P2O5) | ||||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, higroszkópossága. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását. | |||
| 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | ||
| Értse | az olvadáspontja és a vízoldékonysága anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, észterképzés. | |||
| Értse | a reakcióját vízzel. | disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböző anyagmennyiség-arányban. | ||
| - Élettani hatás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | foszfátok. | hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. | |
| - Anyagszerkezet | Értse | a foszfátion szerkezetét. | ||
| 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói - Szabályos sók | Fogalmi szint | a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) képlete, színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). | ||
| - Savanyú sók | Fogalmi szint | a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, képletük, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakoriság, allotróp módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. | ||
| Értse | a grafit és a gyémánt halmazszerkezetét. | a fullerének molekula- ás halmazszerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. | ||
| Értelmezze | a grafit és a gyémánt tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. | |||
| Fogalmi szint | redoxi sajátság. | |||
| Értse | a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. | |||
| Tudja | felírni különböző fém-oxidokkal való reakciói egyenletét. | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | redukálószer, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. | ||
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét és a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, sűrűsége | redoxi sajátságai, komplexképző sajátság. | |
| Értse | az égését. | a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Tudja | szerepét a vasgyártásban, különböző fém-oxidokkal való reakciójának az egyenletét. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | képződés nem tökéletes égéskor. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén. | ||
| Értelmezze | a mérgező hatását. | |||
| - Előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). | |||
| 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége, vízoldékonysága, kondenzálhatósága (szárazjég). | ||
| Értse | a levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a forráspontjának és a kondenzálhatóságának anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | éghetőség (nem éghető). | |||
| Értse | a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. | |||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a szén-dioxiddal kapcsolatban. | |||
| - Előfordulás, keletkezés | Fogalmi szint | légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. | ||
| Fogalmi szint | a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre. | |||
| - Élettani és ökológiai hatás | Értse | az üvegházhatást. | ||
| Fogalmi szint | mészkőből sósavval. | |||
| - Laboratóriumi előállítás | Értse | a laboratóriumi előállítás egyenleteit. | ||
| - Felhasználása | Fogalmi szint | hűtés, üdítőitalok, tűzoltás. | ||
| 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg. | ||
| Értse | bomlékonyságát, reakcióját vízzel. | a kétlépéses disszociációját. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. | |||
| - Sói | Fogalmi szint | karbonátok, hidrogén-karbonátok. | ||
| - Fontosabb karbonátok | Fogalmi szint | a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát és a dolomit képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. | ||
| Értse | a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. | termikus bomlásukat. | ||
| - Fontosabb hidrogén- karbonátok | Fogalmi szint | a szódabikarbóna képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége, kalcium- és magnézium-hidrogén- karbonát (oldatban). | ||
| Értse | a cseppkő és a vízkő képződését. | a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását. | ||
| Tudja értelmezni | a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. | |||
| 2.6.2.4. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.6.3 Szilícium - Anyagszerkezet | Értse | a rácstípusát. | ||
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | félvezető sajátsága. | ||
| Értse | a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakorisága, agyagásványok. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektronika, ötvöző elem. | ||
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.6.4 Szilícium- vegyületek 2.6.4.1 Szilícium-dioxid (SiO2) - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kvarc rácstípusa. | ||
| Értse | a rácsszerkezetét. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | UV-áteresztőképessége, hőtágulása. | ||
| Értse | az ömlesztést szódával (vízüvegképződést), a reakcióját HF-dal. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | drágakövek, homok. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. | ||
| - Az üveg | Fogalmi szint | összetétele, felhasználása. | ||
| Értse | a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás). | |||
| 2.6.4.2 Szilikonok - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | elemi összetétel. | ||
| Értse | a sziloxánkötést és kialakulását. | |||
| - Gyakorlati jelentőség | Fogalmi szint | szilikonolaj, -zsír, -gumi. | ||
| Értse | a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| 2.6.4.3. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.7 Fémek - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, hő- és elektromos vezetőképességük, sűrűségük (könnyű- és nehézfémek). | ||
| Értelmezze | a színük anyagszerkezeti okát. | |||
| - Ötvözetek | Fogalmi szint | ötvözet fogalma. | ||
| Tudja értelmezni | az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. | |||
| - Előállítás | Fogalmi szint | elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). | hidrogénes redukcióval, termikus bontással. | |
| Értse | az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. | |||
| - Korrózió | Fogalmi szint | a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás). | katódos fémvédelem. | |
| Értelmezze | a rozsdaképződés folyamatát. | a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog). | ||
| Tudjon | elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban. | |||
| 2.7.1 Az s-mező fémei - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestésük. | ||
| Értelmezze | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűségük, halmazállapotuk, olvadáspontjuk, megmunkálhatóságuk. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpotenciáljuk). | |||
| Értse | a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel; a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. | peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal. | ||
| Tudja értelmezni | a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vegyületekben (példákkal). | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | olvadékelektrolízissel. | ||
| - Ionjaik | Fogalmi szint | ionjaik töltése, színe. | ||
| Értse | a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. | |||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe. | Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása. | |
| 2.7.2 A p-mező fémei 2.7.2.1 Alumínium - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, sűrűsége, megmunkálhatósága, hő- és elektromos vezetőképessége. | ||
| Értelmezze | a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. | |||
| Fogalmi szint | redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), reakciója savoldattal, passziválódás. | amfoter jellege (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex. | ||
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel és savoldatokkal, reakcióját vas(III)-oxiddal (termit). | a reakcióját fém-oxidokkal (termit), vízzel (körülményeit), lúgoldatokkal. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | bauxit, agyagásványok. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | bauxit, timföld. | ||
| Értse | az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. | az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). | ||
| - Ionja | Fogalmi szint | töltése, színe. | ||
| 2.7.2.2 Ón és ólom - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk. | oxidációs számaik. | |
| Értse | a viselkedésüket levegőn. | az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal. | ||
| - Egyéb | Fogalmi szint | savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás. | ||
| 2.7.3 A d-mező fémei - Főbb jellemzőik | Fogalmi szint | sűrűségük, elektronegativitásuk, és standardpotenciáljuk. | ||
| Értse | többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam). | |||
| 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetüket. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a vas mechanikai tulajdonságai. | ferromágnesesség. | |
| Értse | a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot. | |||
| Fogalmi szint | a vas redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), passziválódása. | a kobalt és a nikkel redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), passziválódása. | ||
| Értse | a vas viselkedését levegőn, reakcióit nemfémekkel, savakkal. | a nikkel és a kobalt viselkedését levegőn, reakcióikat nemfémekkel, savakkal. | ||
| Tudjon értelmezni | a vassal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | a kobalttal és a nikkellel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Ionjaik | Fogalmi szint | színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). | oxidációs száma, színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+). | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vasércek. | ||
| - Előállítás | Tudja | az ipari vas- és acélgyártás során felhasznált anyagokat, a folyamat legfontosabb lépéseit, és a termékeket. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe). | ötvözőanyag (Co, Ni). | |
| 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) - Anyagszerkezet | Értse | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk, hő- és elektromos vezetőképességük. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpotenciáljuk), viselkedésük levegőn, reakcióképességük oxidáló és nem oxidáló savakkal. | |||
| Értse | a reakciójukat oxigénnel. | az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit. | ||
| Tudjon értelmezni | a rézzel, az ezüsttel és az arannyal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). | ||
| - Ionjaik | Fogalmi szint | töltése (Cu2+, Ag+), színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+). | oxidációs száma (Cu+). | |
| Értse | a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal. | |||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic). | fényképészet (ezüst), analitikai kémia. | |
| 2.7.3.3 Cink - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetét, ionjának töltését. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja). | amfoter jellege. | |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. | a reakcióját tömény, oxidáló savakkal. | ||
| Tudjon értelmezni | cinkkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat. | ||
| 2.7.3.4 Higany - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | oxidációs száma. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), oxidjának bomlékonysága. | ||
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását, a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal. | |||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok. | ||
| 2.7.3.5 Egyéb | Tudja alkalmazni | a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.7.3.6 Egyéb átmenetifém-vegyületek Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) | ||||
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítés, oxidálószer. | ||
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | |||
| 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag | Fogalmi szint | a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet), organogén elemek. | Wöhler | |
| Értse | a szénatom molekulaképző sajátságait. | |||
| A szerves molekulák szerkezete | Fogalmi szint | konstitúció, konfiguráció, konformáció. | konformerek. | |
| Értse | az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. | |||
| Tudja | megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. | |||
| Izoméria - Az izoméria típusai | Fogalmi szint | az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. | optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomerpár. | |
| Értse | a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján. | a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomerpár fogalmát. | ||
| Tudja | felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. | felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. | ||
| Homológ sor | Fogalmi szint | homológ sor fogalma. | ||
| Tudja | meghatározni az adott homológ sor általános összegképletét. | |||
| Funkciós csoport | Fogalmi szint | funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. | ||
| Tudja | felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | |||
| A szerves vegyületek csoportosítása | Fogalmi szint | csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. | ||
| Tulajdonságok | Értse | az olvadáspontot, a forráspontot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. | ||
| - Reakciótípusok | Fogalmi szint | a többszörös kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. | π-kötés szerepe. | |
| Tudja | felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik. | |||
| 3.2 Szénhidrogének | ||||
| 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) | Fogalmi szint | Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképletük. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az első nyolc normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izopropil) nevei, a szénatom rendűsége. | az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendűsége. | |
| Értse | az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). | |||
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. | az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. | ||
| - Izoméria | Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkánok és cikloalkánok körében. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | ||
| Értelmezze | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkán- illetve cikloalkán- molekula térszerkezetével. | ||
| Tudja | összehasonlítani bármely két, normális láncú alkán forráspontját. | összehasonlítani azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadáspontját és forráspontját; azonos szénatomszámú alkán és cikloalkán olvadáspontját és forráspontját. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | égésük, alkán-levegő elegyek robbanékonysága, szubsztitúció fogalma, szubsztitúciójuk halogénekkel, hőbontásuk. | krakkolás. | |
| Értelmezze | a reakciókészségüket, a metán klórozását | a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit, az etin és korom előállítását metánból. | ||
| Tudja | kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, összehasonlítani a telítetlen vegyületek reakciókészségével, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel a metán klórozását. | felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. | benzinreformálás. | |
| Értelmezze | a kőolaj feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. | szintézisgáz, acetilén, korom előállítása | |
| Értse | a szintézisgáz előállítását. | |||
| 3.2.2 Alkének (olefinek) | Fogalmi szint | alkén (olefin) fogalma, általános összegképletük. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. | ||
| Tudja | megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét. | |||
| - Izoméria | Fogalmi szint | geometriai izoméria. | ||
| Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkének körében. | |||
| Tudja | bemutatni az izoméria lehetőségeit a butén példáján. | felismerni a geometriai izomereket más alkének esetében. | ||
| - Molekulaszerkezet | Értelmezze | a térbeli alakot az etén példáján, az alkének polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | ||
| Értse | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkénmolekula térszerkezetével. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | kormozó égés levegőn, addíció fogalma, addíciós reakcióik (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés) a termékek elnevezésével, polimerizáció, monomer és polimer fogalma, polimerizációs reakcióik a termékek elnevezésével. | Markovnyikov-szabály. | |
| Értelmezze | a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. | a kormozó égés okait. | ||
| Tudja | értelmezni az alkénekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. | felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban kőolajból. | ||
| Értse | az etén laboratóriumi előállításának egyenletét, az etén etanolból való előállításának kísérletét. | |||
| 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének | ||||
| 3.2.3.1 Diének | Fogalmi szint | dién fogalma. | általános összegképletük. | |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | buta-1,3-dién, izoprén. | ||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). | ||
| Értse | a buta-1,3-dién téralkatát. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | polimerizációjuk | halmazállapotuk, színük (butadién, izoprén), addíciós reakcióik. | |
| Értse | a butadién és izoprén [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,2]- és [1,4]-polimerizációját, az izoprén [3,4]- polimerizációját. | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | műgumi | ||
| 3.2.3.2 Természetes poliének | Fogalmi szint | kaucsuk, gumi, karotinoidok. | ||
| Értelmezze | a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. | |||
| 3.2.4 Alkinok | Fogalmi szint | alkin fogalma. | általános összegképletük. | |
| 3.2.4.1 Etin (acetilén) - Molekulaszerkezet | Értse | téralkatát, kötés- és molekulapolaritását. | kötésszögeit. | |
| -Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága (vízben, acetonban). | ||
| Tudja értelmezni | az etin fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | robbanékonysága, égése, addíciós reakciói. | ||
| Értse, értelmezze | a reakciókészségét, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl- és brómaddícióját. | kormozó égésének okát, savi sajátságát, a sóképzését nátriummal vízaddícióját és körülményeit. | ||
| Tudja értelmezni | az etin kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | |||
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). | ||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat. | ||
| 3.2.5 Aromás szénhidrogének | Fogalmi szint | aromás vegyület. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. | ||
| Tudja | a benzol egyszerű származékainak elnevezését. | |||
| 3.2.5.1 Benzol | Fogalmi szint | hat delokalizált elektron. | delokalizált π-elektronok. | |
| – Molekulaszerkezet | Értelmezze | a térszerkezetét, polaritását. | az aromás jelleg energiaviszonyait. | |
| Tudja értelmezni | a C-C kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Fogalmi szint | kormozó égése, szubsztitúciós reakciói. | |||
| Értse | a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját. | a kormozó égés magyarázatát, nitrálását (a reakciók körülményeivel). | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | aromatizációval (benzinreformálás). | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | rákkeltő hatás. | ||
| 3.2.5.2 Toluol, sztirol | Fogalmi szint | képletük, halmazállapotuk. | ||
| - Felhasználás | Értse | a sztirol polimerizációját. | ||
| Fogalmi szint | oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (TNT). | |||
| 3.2.5.3 Naftalin - Molekulaszerkezet | Fogalmi szint | 10 delokalizált π-elektron. | ||
| Értelmezze | az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága, szublimációja. | ||
| Értse | az olvadáspontja és az oldhatósága anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | szubsztitúciós reakciói. | |||
| Értse | ||||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.3 Halogéntartalmú szerves vegyületek | ||||
| Elnevezés | Fogalmi szint | alkil-halogenid, szabályos elnevezés. | rendűségük. | |
| Tudja | a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. | |||
| Anyagszerkezet | Értse | polaritásukat. | ||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. | ||
| Értse | a halogéntartalmú szerves vegyületek molekulatömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságaikkal. | |||
| Tudja | összehasonlítani a halogéntartalmú szerves vegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. | |||
| Kémiai reakciók | Fogalmi szint | polimerizációjuk (vinil-klorid, tetrafluor-etén). | szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. | |
| Értelmezze | a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. | |||
| Tudja | elemezni egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. | |||
| Előállítás | Tudja | különböző alkil-halogenidek előállítási módjait. | ||
| Felhasználás | Fogalmi szint | oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer, műanyag (tetrafluor-eténből teflon, vinil- kloridból PVC). | ||
| Élettani, ökológiai hatás | Fogalmi szint | a halogéntartalmú szerves vegyületek környezetvédelmi vonatkozásai (ózonlyuk, savas eső), mérgező hatásuk. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek | ||||
| Egyszerű funkciós | Fogalmi szint | hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). | ||
| csoportok | Tudja | felismerni az egyszerű funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| Összetett funkciós | Fogalmi szint | karboxil-, észtercsoport. | ||
| csoportok és származtatásuk | Tudja | felismerni az összetett funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| Vegyületcsoportok | Fogalmi szint | alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. | ||
| Tudja | csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket. | |||
| 3.4.1 Hidroxivegyületek | ||||
| 3.4.1.1 Alkoholok | Fogalmi szint | alkohol fogalma. | ||
| Értse | az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. | |||
| Tudja | megállapítani a rendűséget és az értékűséget. | |||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). | ||
| Tudja | az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat, hidrogénkötésre való hajlamukat. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, sűrűségük, halmazállapotuk, oldhatóságuk (a tanult vegyületek esetében). | ||
| Értse | a hidroxilcsoport és a szénlánc szerepét az olvadáspont, a forráspont és az oldhatóság meghatározásában. | |||
| Tudja | viszonyítani a különböző alkoholok olvadás- és forráspontját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz, becsülni különböző alkoholok olvadás- és forráspont-viszonyait, oldhatóságát. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja, az alkoholok oldatának kémhatása. | sav-bázis sajátságaik, reakciójuk nátriummal, éterképzés, vízelimináció. | |
| Értse | az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. | az alkoholok oldatának kémhatását. | ||
| Tudja | értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | észterekben, kötötten. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | az etanol és a metanol mérgező hatása. | a glikol mérgező hatása. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | etanol eténből, illetve erjesztéssel. | metanol szintézisgázból. | |
| Értse, tudja | az előállítási egyenleteket. | |||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. | ||
| Értelmezze | a felhasználásukkal kapcsolatos tulajdonságokat. | |||
| 3.4.1.2 Fenolok | Fogalmi szint | fenolok fogalma. | ||
| 3.4.1.2.1 Fenol | Fogalmi szint | fenol | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. | a téralkatát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, színe, szaga, oldhatósága. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, sóképzése. | ||
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét. | |||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | baktériumölő, mérgező. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítőszer. | műanyaggyártás. | |
| 3.4.2 Éterek | ||||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | csoportnevek + éter. | ||
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb étereket. | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | oldhatóságuk, szaguk, halmazállapotuk a dietil-éter példáján. | ||
| Értelmezze | az éterek olvadáspontját, forráspontját és oldhatóságát a dietil-éter példáján. | |||
| Tudja | viszonyítani az éterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és alkánokéhoz. | |||
| Fogalmi szint | a dietil-éter gyúlékonysága. | |||
| - Előállítás | Fogalmi szint | szimmetrikus és vegyes étereké. | ||
| Értse | a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | a dietil-éter felhasználása. | ||
| 3.4.3 Oxovegyületek - Csoportosítás | Fogalmi szint | aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). | triviális név (benzaldehid, akrolein). | |
| Tudja | a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. | az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | az oxocsoport polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. | ||
| Tudja | viszonyítani az oxovegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | oxidációjuk. | redukciójuk alkohollá, addíciós reakcióik. | |
| Értse | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton oxidálhatósága közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, a paraformaldehid keletkezését. | ||
| Tudja | értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján. | értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását. felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling-reakciójának egyenletét (általánosan is). | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | formaldehid (metanolból). | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). | ||
| Értse | a formalin összetételét. | |||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). | ||
| 3.4.4 Karbonsavak - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. | ||
| Tudja | a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. | |||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav savmaradékának neve. | triviális név (vajsav, tereftálsav). acilcsoport, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának neve. | |
| Tudja | az egyszerűbb karbonsavmolekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a karboxilcsoport polaritását. | a karbonsavak dimerizációját. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | ||
| Értse | a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét a karbonsavak olvadás- és forráspontja, valamint oldhatósága meghatározásában. | |||
| Tudja | viszonyítani a karbonsavak olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik, észterképződés. | a hangyasav redukáló sajátsága, redukciója primer alkohollá. | |
| Értse | az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium- hidrogén-karbonáttal, a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. | a savi erősség változását a homológ sorban, az ecetsavnak a fenolhoz viszonyított savi erősségét a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. | ||
| Tudja | értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, valamint alkoholokkal való észteresítési reakcióit. | ||
| - Előállítás | Értse | az ecetsav előállításának folyamatait. | ||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | ||
| 3.4.4.1 Egyéb funkciós | Fogalmi szint | Szent-Györgyi Albert | tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav | |
| csoportot tartalmazó karbonsavak | Tudja | alkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | ||
| 3.4.4.3 A karbon-savak sói | Fogalmi szint | elnevezésük, halmazállapotuk. | ||
| - Felhasználás | Értse | a szappan tisztító hatását. | ||
| 3.4.5 Észterek - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint. | ||
| 3.4.5.1 Karbonsav- észterek - Nevezéktan | Tudja | az etil-acetát nevét, szerkezetét. | az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, szaguk, oldhatóságuk (viaszok és gyümölcsészterek). | ||
| Tudja | viszonyítani karbonsavészterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, és oxovegyületekéhez. | |||
| - Kémiai reakció | Fogalmi szint | lúgos hidrolízis. | ||
| Értse | az etil-acetát hidrolízisét. | |||
| Tudja | értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisének egyenletét. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | karbonsavból és alkoholból. | ||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | ||
| - Zsírok, olajok (gliceridek) | Fogalmi szint | zsír és olaj fogalma, általános szerkezetük, halmazálla- potuk, oldhatóságuk, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. | ||
| Értelmezze | a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását. | a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. | ||
| Tudja felírni | tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét. | |||
| 3.4.5.2 Szervetlen- sav-észterek | Fogalmi szint | foszfátészterek (biológiai szerep) | nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), szulfátészterek (mosószer). | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | ||||
| 3.5.1 Aminok | Fogalmi szint | funkciós csoportjuk. | ||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | értékűségük, rendűségük, az egyértékű, nyílt láncú alkil-aminok homológ sorának általános képlete. | ||
| Tudja | felismerni az értékűségüket, a rendűségüket. | |||
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezésük szabályai. | triviális név (anilin). | |
| Tudja | az egy, két és három szénatomos aminok elnevezését. | az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | ||
| Értelmezze | az aminok olvadás- és forráspontjának, valamint oldhatóságának halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. | |||
| Tudja | összehasonlítani az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) forráspontját egymással és a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik. | amidképzés. | |
| Értse | a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését. | |||
| Tudja értelmezni | az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. | |||
| 3.5.2 Aminosavak | Fogalmi szint | aminosav fogalma. | ||
| - Példák | Fogalmi szint | glicin. | ||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk az oldalláncok fajtái szerint. | ||
| - Szerkezet | Fogalmi szint | az α-aminosav általános szerkezete. | kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja. | |
| – Tulajdonságok | Értelmezze | ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. | ||
| Fogalmi szint | halmazállapotuk. | |||
| Értse | a glicin olvadáspontjának magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | amfoter jellegük. | |||
| Értelmezze | a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. | |||
| - Előfordulás | Tudja | megbecsülni a természetes eredetű aminosavak polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet alapján. | ||
| Fogalmi szint | a fehérjékben, kötötten. | |||
| 3.5.3 Savamidok | Fogalmi szint | funkciós csoport. | ||
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). | ||
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb amidokat. | |||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | delokalizált π-elektronrendszerük. | ||
| Értse | a polaritásukat | a síkalkatú σ-vázukat. | ||
| – Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk. | oldhatóságuk. | |
| Értse | az olvadáspontjuk halmazszerkezeti magyarázatát. | |||
| Tudja | viszonyítani a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. | |||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | savas hidrolízisük, sav-bázis tulajdonságaik. | ||
| 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | ||
| Értse | a polaritását. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értelmezze | az olvadáspontját és az oldhatóságát. | |||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | |||
| Értse | a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal, a halogénszubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát. | |||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | több vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | |||
| 3.5.4.2 Pirimidin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | ||
| Értse | a polaritását. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai. | ||
| Értelmezze | az oldhatóságát. | |||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. | ||
| 3.5.4.3 Pirrol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | ||
| Értse | a polaritását. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | ||
| Értse, értelmezze | az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva. | |||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | porfirinváz (klorofill, hemoglobin). | ||
| 3.5.4.4 Imidazol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | ||
| Értse | a polaritását. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | amfoter jellege, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értelmezze | amfoter sajátságát, az oldhatóságát és az olvadáspontját, az olvadáspontjának a pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal. | |||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | fehérjék oldalláncában protonátvivő szerepet játszik. | ||
| 3.5.4.5 Purin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | a purinszármazékok nukleotidalkotók. | ||
| 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok | Fogalmi szint | élettani, pszichikai hatásuk. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében. | ||
| 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás | Fogalmi szint | mono-, di- és poliszacharidok. | ||
| 3.6.1 Monoszacharidok - Összetétel | Fogalmi szint | általános összegképletük (CnH2nOn (3 < n < 7)). | ||
| - Funkciós csoportok | Fogalmi szint | polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. | ||
| Tudjon | felismerni monoszacharidot megadott konstitúció alapján. | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. | ||
| - Molekulaszerkezet | Fogalmi szint | nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. | ||
| Értse | a gyűrűvé záródást. | |||
| - Izoméria | Fogalmi szint | D- és L-konfiguráció. | ||
| Tudja | megállapítani a királis szénatomok és az izomerek számát. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, ízük, vízoldhatóságuk. | ||
| Értse | az olvadáspontjuk és az oldhatóságuk anyagszerkezeti magyarázatát. | |||
| Fogalmi szint | az aldózok redukáló hatása, karamellizálódásuk és elszenesítésük. | a ketózok átizomerizálódása, észteresítésük. | ||
| Tudja értelmezni | a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is. | ||
| 3.6.1.1 Glicerin-aldehid | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | ||
| Értse | az enantiomerpárt. | |||
| 3.6.1.2 1,3-dihidroxi- aceton | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | ||
| 3.6.1.3 Ribóz és | Fogalmi szint | összegképletük, a nukleotidok építőkövei. | ||
| 2-dezoxi-ribóz | Értse | a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. | a D-konfigurációját, jelölését. | |
| 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) | Fogalmi szint | összegképlete. | ||
| - Molekulaszerkezet | Értse | a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. | a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; α-, β-anomerjeit és stabilitásukat. | |
| – Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, íze, halmazállapota, oldhatósága. | ||
| Értelmezze | a fizikai tulajdonságait. | |||
| Értse, értelmezze | az ezüsttükörpróbát, a Fehling-próbát. | az ezüsttükörpróba és a Fehling-próba reakcióegyenletét. | ||
| - Előfordulás, jelentőség | Fogalmi szint | a sejtek elsődleges energiaforrása, vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. | ||
| 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor) | Fogalmi szint | összegképlete, előfordulása gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. | ||
| Értse | a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. | D-konfigurációját, jelölését, az izomerizációját szőlőcukorrá. | ||
| 3.6.2 Diszacharidok - Származtatásuk | Fogalmi szint | monoszacharidokból, összegképletük. | ||
| Tudja | felírni a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | ||
| Értse | a halmazállapotuk és vízoldhatóságuk magyarázatát, a redukáló sajátságuk feltételét. | |||
| Tudjon értelmezni | a diszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | |||
| 3.6.2.1 Maltóz | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei, konstitúciója, halmazállapota, íze, oldhatósága, redukáló hatása, előfordulása szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). | konfigurációja, jelölése, konformáció. | |
| 3.6.2.2 Cellobióz | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei, konstitúciója, halmazállapota, íze, oldhatósága, redukáló hatása, előfordulása kötött állapotban (cellulóz). | konfigurációja, jelölése, konformáció. | |
| 3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei. | ||
| - Szerkezet | Fogalmi szint | konstitúciója. | konfigurációja, jelölése, konformáció. | |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | halmazállapota, íze, oldhatósága, nem redukáló. | ||
| Értse | a redukáló hatás hiányának magyarázatát. | |||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | táplálék, növények. | ||
| 3.6.3 Poliszacharidok | Fogalmi szint | általános képletük, származtatásuk. | ||
| Tudjon | felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | nem redukálók. | ||
| Értse | a redukáló hatás hiányának magyarázatát. | |||
| - Hidrolízisük | Fogalmi szint | enzimes és savas. | ||
| Értelmezze | a hidrolízisük termékeit. | |||
| Tudja felírni | a hidrolízisük egyenletét. | |||
| 3.6.3.1 Cellulóz | Fogalmi szint | alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformációja, halmazállapota, oldhatósága, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználása (textil- és papíripar). | ||
| Értse | az oldhatósága szerkezeti magyarázatát. | |||
| 3.6.3.2 Keményítő | Fogalmi szint | alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformációja, halmazállapota, oldhatósága, élettani szerepe (tartalék tápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). | ||
| Értse | a kimutatását jóddal. | az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát. | ||
| 3.6.4 Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.7 Fehérjék Építőelemek | Fogalmi szint | α-aminosavak. | α-L-aminosavak. | |
| Konstitúció | Fogalmi szint | peptidkötés, primer struktúra (aminosav-szekvencia). | Emil Fischer, Frederick Sanger. | |
| Értse | a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. | |||
| Térszerkezet | Fogalmi szint | szekunder struktúra: β-redő (fibroin), α-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék. | kvaterner struktúra. | |
| Értelmezze | a β-konformációt és az α-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, illetve oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén). | |||
| Kimutatás, reakciók | Fogalmi szint | biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. | ||
| Értelmezze | a kicsapódási reakciókat. | a kimutatási reakciókat. | ||
| Tudja értelmezni | a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | |||
| Jelentőség | Fogalmi szint | szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). | ||
| Egyéb | Tudja | alkalmazni a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.8 Nukleinsavak Építőelemek | Fogalmi szint | hidrolízisük termékei. | ||
| Konstitúció | Fogalmi szint | a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. | Frederick Sanger. | |
| Értse | az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban, a polinukleotidlánc sematikus jelölését. | |||
| DNS, RNS | Fogalmi szint | eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. | a két lánc ellentétes irányítottsága. Watson és Crick. | |
| A DNS térszerkezete | Fogalmi szint | összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, kettős hélix. | ||
| Tudja | megállapítani a komplementerlánc bázissorrendjét. | |||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. | ||
| 3.9 Műanyagok Csoportosítás | Fogalmi szint | eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (hőre lágyuló, hőre keményedő). | ||
| 3.9.1 Természetes alapú műanyagok | Fogalmi szint | gumi | ebonit. | |
| 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok | Fogalmi szint | csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs). | ||
| 3.9.2.1 Polimerizációs | Fogalmi szint | polietilén, polipropilén, teflon, PVC, műgumi, felhasználásuk. | polisztirol, plexi és felhasználásuk. | |
| műanyagok | Tudja felírni | a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. | ||
| 3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok | Fogalmi szint | szilikonok, fenoplasztok (bakelit), aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk. | ||
| 3.9.2.3 Környezet- védelmi szempontok | Fogalmi szint | savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergén hatásuk. | ||
| 3.9.2.4. Egyéb | Tudja alkalmazni | a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 3.10 Energia- gazdálkodás Hagyományos | Fogalmi szint | kőszén, kőolaj, földgáz. | ||
| energiaforrások | Értse | az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. | ||
| Megújuló energiaforrások | Tudja értelmezni | leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, víz- és geotermikus energia, biomassza) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. | ||
| Alternatív energiaforrások | Tudja értelmezni | leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag-cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. | ||
| Egyéb | Tudja | alkalmazni az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |||||||||||||||||||
| Középszint | Emelt szint | |||||||||||||||||||
| 4.1 Az anyagmennyiség | Fogalmi szint | relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. | ||||||||||||||||||
| Értse | a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: | |||||||||||||||||||
| M = | m | , | NA = | N | , | ρ = | m | . | ||||||||||||
| n | n | V | ||||||||||||||||||
| Tudja | kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. | kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegéből és előfordulási arányából. | ||||||||||||||||||
| 4.2 Gázok | Fogalmi szint | Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard légköri nyomáson, 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. | ideális gázok állapotegyenlete. | |||||||||||||||||
| Értse | a következő összefüggéseket: | a következő összefüggést: | ||||||||||||||||||
| Vm = | V | , | ρ = | M | , | d = | M1 | . | pV = nRT. | |||||||||||
| n | Vm | M2 | ||||||||||||||||||
| Tudja alkalmazni | Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban. | alkalmazni az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban. | ||||||||||||||||||
| 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele | Fogalmi szint | tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömegszázalékban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. | tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége. | |||||||||||||||||
| Értse | a következő összefüggéseket: | a következő összefüggéseket: | ||||||||||||||||||
| mB | · 100% (m/m) | wB = | mB | , | ||||||||||||||||
| m | m | |||||||||||||||||||
| nB | · 100% (n/n) | φB = | VB | , | ||||||||||||||||
| n | V | |||||||||||||||||||
| VB | · 100% (V/V) | xB = | nB | , | ||||||||||||||||
| V | n | |||||||||||||||||||
| cB= | nB | . | γB = | mB | . | |||||||||||||||
| Voldat | Voldat | |||||||||||||||||||
| Tudja alkalmazni | a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál. átszámítani a kétféle oldhatósági adatot. | a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén. | ||||||||||||||||||
| Tudja | ||||||||||||||||||||
| Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok | Tudja | hogyan kell oldatot készíteni: - vízmentes anyagból és oldószerből, - hígítással, töményítéssel, - keveréssel. | hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból. | |||||||||||||||||
| Gázelegyekkel kapcsolatos számítások | Tudja alkalmazni | a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot. | ||||||||||||||||||
| 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban | ||||||||||||||||||||
| Összegképlet | Fogalmi szint | az összegképlet jelentése. | ||||||||||||||||||
| Értse | a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. | |||||||||||||||||||
| Tudja | alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. | |||||||||||||||||||
| Sztöchiometria | Fogalmi szint | a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. | ||||||||||||||||||
| Értse | a kémiai egyenlet jelentéseit. | |||||||||||||||||||
| Tudja | használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. | meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján. | ||||||||||||||||||
| 4.5 Termokémia | Fogalmi szint | a reakcióhő és a képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. | kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás. | |||||||||||||||||
| Tudja | meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban. | használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításánál; meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével. | ||||||||||||||||||
| 4.6 Kémiai egyensúly | Fogalmi szint | egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció. | ||||||||||||||||||
| Tudja | kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. | |||||||||||||||||||
| 4.7 Kémhatás | Fogalmi szint | pH, vízionszorzat. | Ks, Kb, disszociációfok | |||||||||||||||||
| Értse | a vízionszorzatot: | a következő összefüggéseket: | ||||||||||||||||||
| Kv = [H+]·[OH-]. | Ks = | [H+]·[A-] | , | |||||||||||||||||
| [HA] | ||||||||||||||||||||
| Kb = | [HB+]·[OH-] | , | ||||||||||||||||||
| [B] | ||||||||||||||||||||
| α = | c(disszociált) | . | ||||||||||||||||||
| c(bemérési) | ||||||||||||||||||||
| Tudja | alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban. | a pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat; a sav-bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat. | ||||||||||||||||||
| 4.8 Elektrokémia | Fogalmi szint | standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis. | Faraday-törvények. | |||||||||||||||||
| Értse | a következő összefüggést: EMF = εkatód - εanód | a Faraday-törvényt: m = kIΔt, | ||||||||||||||||||
| Q | = F , ahol: F = 96 500 C/mol | |||||||||||||||||||
| ne | ||||||||||||||||||||
| Tudja Tudja alkalmazni | kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, illetve fordítva. az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban. | az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban, a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén. | ||||||||||||||||||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök | NINCS | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | témakörök, kísérletek | NINCS | A és C feladatok témakörei, B feladat kísérletei | |
| Mikor? | jogszabály szerint | jogszabály szerint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| Egy írásbeli feladatsor | Egy téma kifejtése; Egy kísérlettel kapcsolatos feladat | |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.
Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:
- feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
- táblázatkiegészítés;
- reakcióegyenletek kiegészítése;
- elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
- esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
- számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).
Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazásszintű kérdéseket is tartalmazniuk kell. A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél többféle szerepel az írásbeli feladatsorban. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. Az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat.
Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:
- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
- A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
- Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli feladatsoron elérhető összpontszám 100 pont.
A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételek pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételsorban minden témakörből szerepelnie kell kérdésnek, törekedni kell a követelményrendszer minél teljesebb lefedésére.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel két feladatot, A és B feladatot tartalmaz.
Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.
A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, leírt kísérlet várható tapasztalatainak megadása és értelmezése,
vagy
leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése.
A két feladatnak eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük.
Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját.
A felkészülési idő után, a szóbeli felelet megkezdése előtt a vizsgázó az elvégzendő kísérletet a tantárgyi bizottság tagjainak bemutatja.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:
| Értékelési szempontok | Max. pontszám | ||
| A feladat | a) Tartalmi helyesség | 20 | |
| b) Előadásmód, logikai helyesség | 5 | ||
| B feladat | a) A kísérlet elvégzése | 5/0/0* | |
| b) A tapasztalatok megállapítása | 5/5/0* | ||
| c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése | 5/10/15* | ||
| Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata | 5 | ||
| A segédeszközök szakszerű használata | 5 | ||
| Maximálisan elérhető összes pontszám | 50 | ||
| * A felsorolásban mindhárom esetben első helyen az a pontszám szerepel, ami elvégzendő kísérlet esetén érvényes, második helyen a várható tapasztalatok nélkül leírt kísérletre, harmadik helyen pedig a leírt és a tapasztalatokat is megadó kísérletre vonatkozó maximális pontszám olvasható. | |||
Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik:
A) feladat
a) Tartalmi helyesség
| 0 pont | A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára. | |
| 1-3 pont | A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével. | |
| 4-7 pont | A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja. | |
| 8-11 pont | A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. | |
| 12-15 pont | A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. | |
| 16-19 pont | A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. | |
| 20 pont | A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel. |
b) Előadásmód, logikai helyesség
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához. | A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál. | A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek. | A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen. |
B) feladat
Elvégzendő kísérlet esetén:
a) A kísérlet elvégzése
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet. | A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét. | A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani. | A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel. |
b) A kísérlet tapasztalatainak megállapítása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet minden tapasztalatát helyesen állapítja meg. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait nagyrészt helyesen állapítja meg, néhány megfigyelése azonban téves, bizonyos, az értelmezés szempontjából nem elsődleges fontosságú jelenségek elkerülik a figyelmét. | A vizsgázó a kísérlet lényegét érintő tapasztalatok rögzítésében több hibát vét, bizonyos, az értelmezés szempontjából fontos jelenségek elkerülik a figyelmét | A vizsgázó nem tudja megállapítani a kísérlet tapasztalatait. |
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
A várható tapasztalatok nélkül leírt kísérlet esetén:
b) A kísérlet tapasztalatainak megállapítása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet minden várható tapasztalatát helyesen állapítja meg. | A vizsgázó a kísérlet várható tapasztalatait nagyrészt helyesen állapítja meg, néhány esetben azonban téved, bizonyos, az értelmezés szempontjából nem elsődleges fontosságú jelenségeket nem említ meg. | A vizsgázó a kísérlet lényegét érintő tapasztalatok megállapításában több hibát vét, bizonyos, az értelmezés szempontjából fontos jelenségeket nem említ meg. | A vizsgázó nem tudja megbecsülni a kísérlet tapasztalatait. |
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 10 pont | 6-9 pont | 1-5 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
A várható tapasztalatokkal együtt leírt kísérlet esetén:
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 15 pont | 8-14 pont | 1-7 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert. | A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja. | A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni. | A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában. |
A segédeszközök szakszerű használata
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, diagramokat stb.) | A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához. | A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában. | A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában. |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 20 perc | |
| Egy írásbeli feladatsor | Egy téma kifejtése; Egy kísérlettel kapcsolatos feladat; Egy problémafeladat | |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak.
Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:
- feleletválasztásos kérdések;
- táblázatkiegészítés;
- reakcióegyenletek kiegészítése;
- elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
- esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
- számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).
A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta szerepel az írásbeli feladatsorban. Egy feladaton belül a feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás.
Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:
- Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
- Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:
- Feleletválasztásos kérdések 15-25%
- Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%
- Elemző feladatok 25-40%
- Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli feladatsoron elérhető összpontszám 100 pont.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor egyenként legalább 20 tételt tartalmaz.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel három feladatot, A, B és C feladatot tartalmaz.
Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.
A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése,
vagy
egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése.
A C feladat: Problémamegoldó feladat.
A tétel három feladatának megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az A feladat általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két feladat egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.)
Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját.
A felkészülési idő után, a szóbeli felelet megkezdése előtt a vizsgázó az elvégzendő kísérletet a tantárgyi bizottság tagjainak bemutatja.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével történik:
| Értékelési szempontok | Max. pontszám | ||
| A feladat | a) Tartalmi helyesség | 20 | |
| b) Előadásmód, logikai helyesség | 5 | ||
| B feladat | a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása | 5 | |
| b) A kísérlet elemzése | 5 | ||
| C feladat | a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete | 5 | |
| b) A probléma megoldása | 5 | ||
| Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata | 3 | ||
| A segédeszközök szakszerű használata | 2 | ||
| Maximálisan elérhető összes pontszám | 50 | ||
A) feladat
a) Tartalmi helyesség
A tartalmi helyesség a központi értékelési útmutatóban szereplő tartalmi elemek megléte alapján történik.
A felelet értékét nem feltétlenül csökkenti, ha a szaktanár egy-két kiegészítő kérdéssel pontosítja a kérdésben szereplő téma kifejtését.
b) Előadásmód, logikai helyesség
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához. | A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál. | A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek. | A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen. |
B) feladat
a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek. | A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat követ el. | A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani. | A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel. | |
| vagy | ||||
| A vizsgázó önállóan és helyesen oldja meg a feladatát. | A vizsgázó csak tanári segítséggel képes megbecsülni a kísérlet várható eredményét. | A vizsgázó tanári segítséggel is csak a feladat megoldásához szükséges részismeretekkel rendelkezik. | A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel. |
b) A kísérlet elemzése
Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
C) feladat
a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel. | A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel. | A vizsgázó segítséggel ismeri fel a problémát, és a megoldásához szükséges összefüggéseket a tanár közli. | A vizsgázó segítséggel sem ismeri fel a problémát. |
b) A probléma megoldása
Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja. | A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg. | A vizsgázó a problémát tanári segítséggel is csak hiányosan oldja meg. | A vizsgázó a problémát tanári segítséggel sem képes megoldani. |
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata
| 3 pont | 2 pont | 1 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert. | A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja. | A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni. | A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában. |
A segédeszközök szakszerű használata
| 2 pont | 1 pont | 0 pont | |
| A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, diagramokat stb.) | A vizsgázó csak felszólításra illetve hiányosan használja a rendelkezésre álló segédeszközöket. | A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában. | |
Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.
A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról - elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése.
Az érettségi vizsga latin nyelvből szövegközpontú, tehát hangsúlyos az idegen nyelvről magyarra fordítás, de a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemeknek is kiemelt szerepük van.
A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek.
A részletes vizsgakövetelmények felépítése
Az érettségi vizsgakövetelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák: meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag megadásával jár.
A követelményeket a nyelvtani ismeretek területén az I.B. rész 3. pontjában részletesen is meghatározzuk. Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját (alapszókincs) az I.B. rész 4. pontja tartalmazza.
A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak.
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A vizsgázó képes - a humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasására, valamint elméletben ismeri a másik kiejtési rendszer szabályait is, - megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, illetve disztichonban írt verses szövegeket, - a témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézésére. | A vizsgázó képes - a humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasására, - megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegeket. | |
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A vizsgázó képes - írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveget nyomtatott szótár segítségével kifogástalanul lefordítani, - szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítására és értelmezésére, a szöveg szókincsének pontos ismeretével. | A vizsgázó képes - nyelvileg és tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő, vagy a középszinten elvárhatónál hosszabb) szövegek fordítására, értelmezésére, - a témakörökben megadott szerzőktől ismeretlen szöveg értelmezésére, segítséggel fordítására. | |
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: | ||
| Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus, Plinius Minor továbbá az ókeresztény irodalom (pl. Augustinus) és a magyarországi latinság (pl. Janus Pannonius, Bonfini, Istvánffy, Forgách) legalább egy-egy eredeti műve vagy annak részlete. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. | Titus Lucretius Carus, Lucius Annaeus Seneca. | |
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A vizsgázó ismeri - a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, - a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, különösen az antikvitás után megjelenő keresztény kultúra latin nyelvhasználatát - a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), | A vizsgázó ismeri | |
| - az ókori Pannónia emlékeit és a latin nyelv jelentőségét a magyar kultúrában, - e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. | - az ókeresztény kultúrát és az egyházi nyelvhasználatot. | |
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| - A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. - A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. | ||
| Alaktan | Alaktan | |
| - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival | - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival és egyedi eseteivel, a ritkább esetvégződésekkel és a vegyes ragozású szavakkal | |
| - Vocativus | - Locativus (kapcsolódó kötőszó nélküli eseteivel) | |
| - Locativus | - Melléknévfokozás | |
| - Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) | - Adverbiumok képzése és fokozása | |
| - Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végű melléknevek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai) | - Névmások és ragozásuk | |
| - Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid, - Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) | - Rendhagyó igék közül: nolo, malo, hiányos igék | |
| - Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak | ||
| - A négy coniugatio | ||
| - Deponens igék | ||
| - Semideponens igék | ||
| - Körülírt igeragozás | ||
| - Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo | ||
| - Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) | ||
| Mondattan | Mondattan | |
| - Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) | - A consecutio temporum teljes szabályrendszere | |
| - Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae | - Oratio obliqua | |
| - Az igemódok jelentése | ||
| - Igenevek és igeneves szerkezetek | ||
| - A consecutio temporum általános szabályrendszere | ||
| - Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos | - Vonatkozói mellékmondat - Okhatározói mellékmondat | |
| - Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat - Feltételes mellékmondat | ||
| - a cum idő és okhatározói mellékmondatok, az ut idő és célhatározói mellékmondatok kötőszavaként | - az ut következményes mellékmondatok kötőszavaként | |
| - A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma. | - A vizsgázó képes az érettségi vizsgán fordított szövegből is kiemelni és bemutatni a megértést szolgáló elemek mellett a szövegek esztétikai értékét tükröző stilisztikai eszközöket is: hasonlat, ismétlés (és annak variációi, ritmus, gondolatritmus), halmozás, fokozás, ellentétek, jelzős szerkezetek. | |
| VIZSGASZINTEK | ||||||
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Latinul - alapszó | Latinul - genitivus, szótári alak | Latinul - nem/ ragozás | Latinul - alapszó | Latinul - genitivus, szótári alak | Latinul - nem/ ragozás | |
| a,ab,abs | praep. | abeo | abire,abii,abitum | |||
| absum | -esse, afui | accedo | accedere,-cessi,-cessum | 3. | ||
| ac | accendo | -ere,-cendi,-censum | 3. | |||
| accipio | accipere,accepi,acceptum | 3. | accuso | -are,-avi,-atum | 1. | |
| ad | praep. | acer | acris, acre | |||
| adeo | adire,adii,aditum | acies | aciei | f. | ||
| adsum | -esse, -fui | adventus | -us | m. | ||
| ago | agere, egi, actum | 3. | adverto | advertere, adverti, adversum | 3. | |
| agricola | -ae | m. | aedes | aedis | f. | |
| aio,ait | hiányos ige | aeger | aegra,aegrum | |||
| aliquis | aliquid | névm. decl. | aequo | -are,-avi-atum | 1. | |
| alius | alia,aliud | névm. decl. | aequus | -a, -um | ||
| alter | altera, alterum | névm. decl. | aes | aeris | n. | |
| altus | -a, -um | aestimo | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| amicus | -i | m. | aetas | -atis | f. | |
| amo | amare, amavi, amatum | 1. | aeternus | aeterna,aeternum | ||
| amor | amoris | m. | ager | agri | m. | |
| an | agito | -are, -avi,-atum | 1. | |||
| animal | animalis | n. | agnus | -i | m. | |
| animus | -i | m. | alienus | -a, -um | ||
| annus | anni | m. | almus | -a,-um | ||
| ante | praep. | alo | alere, alui, al/i/tum | 3. | ||
| antiquus | -a,-um | appareo | -ere, -ui, -itum | 2. | ||
| aperio | -ire, aperui,apertum | 4. | appello | -are, -avi, atum | 1. | |
| apud | praep. | appeto | -ere, -ivi, -itum | 3. | ||
| aqua | -ae | f. | ara | arae | f. | |
| arma | -orum | n. | arbitror | arbitrari,arbitratus sum | 1. | |
| ars | artis | f. | arbor | arboris | f. | |
| arx | arcis | f. | arceo | arcere,arcui | 2. | |
| atque | ardeo | -ere, arsi, arsurus | 2. | |||
| auctoritas | auctoritatis | f. | armo | armare,-avi,-atum | 1. | |
| audeo | audere,ausus sum | 2. | ater | atra,atrum | ||
| audio | audire,audivi,auditum | 4. | Athenae | -arum | f. | |
| augur | auguris | m. | auctor | auctoris | m.f. | |
| aut | audax | audacis | ||||
| auxilium | -i | n. | augeo | -ere,auxi,auctum | 2. | |
| avis | avis | f. | augurium | -i | n. | |
| beatus | -a,-um | auris | auris | f. | ||
| bellum | belli | n. | avidus | -a,-um | ||
| benignus | -a,-um | barbarus | -a,-um | |||
| bis | bos | bovis | m.f. | |||
| bonus | -a,-um | caecus | -a,-um | |||
| brevis | breve | caedes | -is | f. | ||
| cado | -ere,cecidi,casurus | 3. | caedo | -ere, cecidi, caesum | 3. | |
| caelum | caeli | n. | candidus | -a,-um | ||
| campus | campi | m. | careo | -ere, -ui | 2. | |
| canis | canis | m.f. | caveo | -ere,cavi,cautum | 2. | |
| cano | canere,cecini,cantum | 3. | cedo | -ere, cessi, cessum | 3. | |
| capio | capere, cepi, captum | 3. | celeber | celebris,celebre | ||
| Capitolium | -i | n. | celebro | -are,-avi,-atum | 1. | |
| caput | capitis | n. | celer | celeris, celere | ||
| carmen | carminis | n. | cerno | -ere,crevi,cretum | 3. | |
| caro | carnis | f. | cibus | -i | m. | |
| castra | castrorum | n. | circum | praep. | ||
| causa | causae | f. | circumdo | -dare, -dedi, -datum | 1. | |
| censeo | -ere,censui,censum | 2. | citus | -a,-um | ||
| centum | clamor | clamoris | m. | |||
| certus | -a,-um | claudo | -ere,clausi,clausum | 3. | ||
| ceterus | -a,-um | cognosco | cognoscere, cognovi, cognitum | 3. | ||
| civilis | -e | colligo | -ere,-legi,-lectum | 3. | ||
| civis | civis | m.f. | collis | -is | m. | |
| civitas | civitatis | f. | colonus | -i | m. | |
| clamo | -are,-avi,-atum | 1. | color | -is | m. | |
| clarus | -a,-um | comes | comitis | m./f./ | ||
| coepi | coepisse,coeptum | communico | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| cogito | -are,-avi,-atum | 1. | compono | -ponere,-posui,-positum | 3. | |
| cogo | cogere,coegi,coactum | 3. | concordia | -ae | f. | |
| colo | -ere,colui,cultum | 3. | concurro | -ere,concursi,concursum | 3. | |
| communis | commune | condicio | -nis | f. | ||
| compleo | -ere,complevi,completum | 2. | confero | -ferre,-tuli,collatum | ||
| condo | -ere,condidi,conditum | 3. | confirmo | -are,-avi,-atum | 1. | |
| coniunx | coniugis | m.f. | coniungo | -ere,-iunxi,-iunctum | 3. | |
| consilium | consilii | n. | coniuratio | -nis | f. | |
| consul | consulis | m. | coniuro | -are,-avi,-atum | 1. | |
| contra | praep. | consto | -are,constiti,constaturus | 1. | ||
| copia | -ae | f. | consulo | -ere,consului,consultum | 3. | |
| cornu | cornus | n. | convenio | -ire,-veni,-ventum | 4. | |
| corpus | corporis | n. | convivium | convivii | n. | |
| credo | credere,credidi,creditum | 3. | cor | cordis | n. | |
| creo | creare,creavi,creatum | 1. | corona | -ae | f. | |
| cresco | -ere,crevi,cretum | 3. | cum..., tum... | |||
| crimen | criminis | n. | cupido | -inis | m. | |
| culpa | -ae | f. | custodia | -ae | f. | |
| cum | damno | -are,-avi,-atum | 1. | |||
| cum | decem | |||||
| cum | praep. | decresco | -ere,-crevi,-cretum | 3. | ||
| cunctus | -a, -um | delecto | -are,-avi-atum | 1. | ||
| cupidus | -a,-um | denique | ||||
| cupio | cupere,cupivi/ii/,cupitum | 3. | descendo | -ere,descendi,descendum | 3. | |
| cur | desero | -ere, -ui, -tum | 3. | |||
| cura | -ae | f. | dictator | -is | m. | |
| curo | -are,-avi,-atum | 1. | disciplina | -ae | f. | |
| curro | -ere, cucurri, cursum | 3. | discipulus | -i | m. | |
| currus | currus | m. | discordia | -ae | f. | |
| de | praep. | dissimilis | -e | |||
| dea | deae | f. | diversus | -a,-um | ||
| debeo | -ere,debui,debitum | 2. | doctus | -a,-um | ||
| decet | -ere, -uit | donec | ||||
| decus | decoris | n. | dono | -are, -avi, atum | 1. | |
| defendo | -ere,defendi,defensum | 3. | donum | -i | n. | |
| deus | dei | m. | dubito | -are, -avi, atum | 1. | |
| dexter | dextra,dextrum | dubius | -a, -um | |||
| dico | -ere,dixi,dictum | 3. | educo | -ere,-duxi,-ductum | 3. | |
| dies | diei | m.f. | efficio | -ere,-feci,-fectum | 3. | |
| difficilis | -e | egeo | -ere, -ui | 2. | ||
| dignus | -a,-um | eligo | -ere,-legi,-lectum | 3. | ||
| diligo | -ere,-lexi,-lectum | 3. | ensis | -is | m. | |
| disco | -ere,didici | 3. | epistola | -ae | f. | |
| dives | divitis | eques | equitis | m. | ||
| divinus | -a,-um | equus | equi | m. | ||
| do | dare,dedi,datum | 1. | eripio | -ere,-ripui,-reptum | 3. | |
| doceo | -ere,docui,doctum | 2. | evenio | -ire,-veni,-ventum | 4. | |
| doleo | -ere,dolui,doliturus | 2. | exemplum | -i | n. | |
| dolor | doloris | m. | exerceo | -ere, -ui, -itum | 2. | |
| dominus | -i | m. | existimo | -are, -avi, atum | 1. | |
| domus | domus | f. | exitium | exitii | n. | |
| dormio | -ire,dormivi,dormitum | 4. | expedio | -ire,-ivi/ii/,-itum | 4. | |
| duco | -ere,duxi,ductum | 3. | expello | -ere,expuli,expulsum | 3. | |
| dulcis | dulce | exspecto | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| dum | extra | praep. | ||||
| duo | duae, duo | extremus | -a,-um | |||
| durus | -a,-um | fallo | -ere,fefelli, falsum | 3. | ||
| dux | ducis | m. | falsus | -a,-um | ||
| e,ex | praep. | fames | -is | f. | ||
| ego | ferox | ferocis | ||||
| enim | festus | -a,-um | ||||
| eo | ire,ivi,itum | finis | -is | m. | ||
| eo | flamma | -ae | f. | |||
| ergo | flos | floris | m. | |||
| erro | -are,-avi,-atum | 1. | fluctus | -us | m. | |
| et | flumen | fluminis | n. | |||
| et... et ... | foedus | foederis | n. | |||
| etiam | fons | fontis | f. | |||
| exercitus | -us | m. | for | fari,fatus sum | 1. | |
| fabula | -ae | f. | forma | -ae | f. | |
| facilis | facile | forte | ||||
| facio | -ere,feci,factum | 3. | fortis | -e | ||
| fama | -ae | f. | frequens | -tis | ||
| familia | -ae | f. | frons | frontis | f. | |
| fas | n. | fructus | -us | m. | ||
| fatum | fati | n. | frumentum | -i | n. | |
| felix | felicis | frux | frugis | f. | ||
| femina | -ae | f. | fuga | -ae | f. | |
| fero | ferre,tuli,latum | fundo | -ere, fudi, fusum | 3. | ||
| ferrum | -i | n. | furor | furoris | m. | |
| fides | fidei | f. | gracilis | -e | ||
| filia | -ae | f. | grex | gregis | m. | |
| filius | -i | m. | habito | -are,-avi,-atum | 1. | |
| finio | -ire,-ivi,-itum | 4. | haruspex | haruspicis | m. | |
| fio | fieri,factus sum | 3. | horreo | horrere,horrui | 2. | |
| forum | -i | n. | hortor | hortari,hortatus sum | 1. | |
| frango | -ere,fregi,fractum | 3. | hospes | hospitis | m. | |
| frater | -ris | m. | humanus | -a,-um | ||
| frigus | frigoris | n. | humilis | -e | ||
| fugio | -ere,fugi,fugiturus | 3. | iaceo | -ere,iacui | 2. | |
| futurus | -a, -um | iacto | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| gaudeo | -ere,gavisus sum | 2. | imitor | -ari,imitatus sum | 1. | |
| gemini | -orum | m. | immortalis | -e | ||
| gens | gentis | f. | impello | -ere,-puli,-pulsum | 3. | |
| genus | generis | n. | impono | -ere,-posui,-positum | 3. | |
| gero | -ere,gessi,gestum | 3. | ingenium | -i | n. | |
| gigno | gignere,genui, genitum | 3. | ingens | ingentis | ||
| gloria | -ae | f. | inimicus | -a, -um | ||
| gratus | -a,-um | iniquus | -a, -um | |||
| gravis | grave | initium | -i | n. | ||
| habeo | -ere,habui,habitum | 2. | iniuria | -ae | f. | |
| hic | haec,hoc | névm. decl. | innocens | innocentis | ||
| hic | inopia | -ae | f. | |||
| hinc | inquit | hiányos ige | ||||
| historia | -ae | f. | instituo | -ere,institui,institutum | 3. | |
| homo | hominis | m. | integer | integra,integrum | ||
| honor | -oris | m. | invideo | -ere,-vidi,-visum | 2. | |
| horribilis | -e | invidia | -ae | f. | ||
| hostis | hostis | m.(f.) | itaque | |||
| huc | iter | itineris | n. | |||
| humanitas | -atis | f. | iudex | -icis | m. | |
| iam | iussus | -us | m. | |||
| ibi | lacrima | -ae | f. | |||
| idem | eadem,idem | névm. decl. | lapis | lapidis | m. | |
| igitur | lateo | -ere, latui | 2. | |||
| ignis | -is | m. | latus | lateris | n. | |
| ignoro | -are,-avi,-atum | 1. | laus | laudis | f. | |
| ille | illa,illud | névm. decl. | lavo | -are,-avi,-atum | 1. | |
| illustris | illustre | legatio | -onis | f. | ||
| imperator | -oris | m. | legatus | -i | m. | |
| imperium | imperii | n. | legio | -onis | f. | |
| impero | -are,-avi,-atum | 1. | libenter | |||
| impius | -a, -um | libero | -are, -avi, atum | 1. | ||
| in | praep. | libertas | -atis | f. | ||
| in | praep. | limen | liminis | n. | ||
| incipio | -ere,-cepi,-ceptum | 3. | litus | litoris | n. | |
| inde | loquor | -i, locutus sum | 3. | |||
| insula | -ae | f. | lumen | luminis | n. | |
| intellego | -ere,-lexi,-lectum | 3. | lyra | -ae | f. | |
| inter | praep. | malo | malle, malui | |||
| interficio | -ere,-feci,-fectum | 3. | malum | -i | n. | |
| interrogo | -are,-avi,-atum | 1. | mando | -are,-avi,-atum | 1. | |
| intro | -are,-avi,-atum | 1. | maritus | -i | m. | |
| invenio | -ire,-veni,-ventum | 4. | medius | -a,-um | ||
| ipse | ipsa,ipsum | névm. decl. | mensa | -ae | f. | |
| ira | -ae | f. | mensis | -is | m. | |
| is | ea,id | névm. decl. | mercator | mercatoris | m. | |
| iste | ista, istud | névm. decl. | mille | |||
| ita | ministro | -are,-avi,-atum | 1. | |||
| iubeo | -ere,iussi,iussum | 2. | miraculum | -i | n. | |
| iudicium | iudicii | n. | misceo | miscere,miscui,mixtum | 2. | |
| ius | iuris | n. | moenia | moenium | n. | |
| iuvenis | iuvene | mollis | -e | |||
| labor | laboris | m. | moneo | -ere, -ui, -itum | 2. | |
| labor | labi,lapsus sum | 3. | monstro | -are,-avi,-atum | 1. | |
| laboro | -are,-avi,-atum | 1. | monumentum | -i | n. | |
| latus | -a,-um | mortuus | -a, -um | |||
| laudo | -are,-avi,-atum | 1. | mulier | mulieris | f. | |
| lego | -ere,legi, lectum | 3. | multitudo | multitudinis | f. | |
| levis | -e | munio | -ire,munivi(ii),munitum | 4. | ||
| lex | legis | f. | munus | -eris | n. | |
| liber | libri | m. | murus | -i | m. | |
| liber | libera,liberum | muto | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| liberi | liberorum v.liberum | m. | natus | -i | m. | |
| licet | licere,licuit | 2. | nauta | -ae | m. | |
| lingua | -ae | f. | ne... quidem | |||
| -ae,-arum | f. | necesse | ||||
| littera,litterae | Ragoz- hatatlan | |||||
| locus | -i | m. | negotium | negotii | n. | |
| longus | -a,-um | nimis | ||||
| ludus | -i | m. | nosco | -ere,novi,notum | 3. | |
| luna | -ae | f. | noto | -are,-avi,-atum | 1. | |
| lupus,lupa | -i,-ae | m.,f. | novem | |||
| lux | lucis | f. | nudus | -a, -um | ||
| magis | numen | numinis | n. | |||
| magister | magistri | m. | numero | -are,-avi,-atum | 1. | |
| magistratus | -us | m. | numerus | -i | m. | |
| magnus | -a,-um | nuntius | nuntii | m. | ||
| maiores | -um | m. | ob | praep. | ||
| malus | -a,-um | obscurus | -a,-um | |||
| maneo | -ere, mansi, mansum | 2. | observo | -are,-avi,-atum | 1. | |
| manus | -us | f. | obsto | -are,obstiti,obstaturus | 1. | |
| mare | maris | n. | occido | -ere,occidi,occisum | 3. | |
| mater | matris | f. | occido | -ere,occidi,occasum | 3. | |
| memini | meminisse | occupo | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| mens | mentis | f. | octo | |||
| metuo | -ere, metui | 3. | odium | -i | n. | |
| meus | mea,meum | officium | officii | n. | ||
| miles | militis | m. | onus | oneris | n. | |
| miror | mirari,miratus sum | 1. | opera | -ae | f. | |
| miser | misera,miserum | opinio | opinionis | f. | ||
| mitto | -ere, misi,missum | 3. | ops | opis | f. | |
| modus | -i | m. | opto | -are,-avi,-atum | 1. | |
| mons | montis | m. | opus | operis | n. | |
| morior | mori,mortuus sum | 3. | opus est | |||
| mors | mortis | f. | ora | -ae | f. | |
| mortalis | mortale | ordo | ordinis | m. | ||
| mos | moris | m. | ostendo | -ere,ostendi,ostentum | 3. | |
| moveo | -ere,movi,motum | 2. | par | paris | ||
| multus | -a,-um | pasco | -ere, pavi, pastum | 3. | ||
| nam | pastor | pastoris | m. | |||
| narro | -are,-avi,-atum | 1. | pateo | -ere,patui | 2. | |
| nascor | nasci,natus sum | 3. | pauper | pauperis | ||
| natio | nationis | f. | pectus | pectoris | n. | |
| natura | -ae | f. | pecunia | -ae | f. | |
| navis | navis | f. | perdo | -ere,-didi,-ditum | 3. | |
| ne | pereo | -ire,perii,periturus | 4. | |||
| -ne | periculum | -i | n. | |||
| nec | perpetuus | -a, -um | ||||
| nefas | pes | pedis | m. | |||
| nego | -are,-avi,-atum | 1. | placeo | -ere,placui,placitum | 2. | |
| nemo | neminis | porta | -ae | f. | ||
| neque | potens | potentis | ||||
| nescio | -ire,nescivi(ii),nescitum | 4. | praeda | -ae | f. | |
| nihil | praedico | -are, -avi, atum | 1. | |||
| nisi | praedico | -ere,-dixi,-dictum | 3. | |||
| nobilis | nobile | praesum | -esse,-fui | |||
| nolo | nolle,nolui | pretium | pretii | n. | ||
| nomen | nominis | n. | prodigium | -i | n. | |
| nomino | -are,-avi,-atum | 1. | proelium | -i | n. | |
| non | proprius | -a, -um | ||||
| non solum..., sed etiam... | proverbium | -i | n. | |||
| nos | provincia | -ae | f. | |||
| noster | nostra,nostrum | prudentia | -ae | f. | ||
| novus | -a,-um | pulso | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| nox | noctis | f. | purgo | -are,-avi,-atum | 1. | |
| nullus | -a,-um | névm. decl. | quam..., tam | |||
| num | quasi | |||||
| nunc | quattuor | |||||
| oculus | -i | m. | queror | queri,questus sum | 3. | |
| odi | odisse,osus sum | quidam | quaedam,quoddam | névm. decl. | ||
| omen | ominis | n. | quin | |||
| omnis | omne | quinque | ||||
| oportet | oportere,oportuit | 2. | quisquam | quidquam v. quicquam | névm. decl. | |
| oppidum | -i | n. | quisquis | quidquid | névm. decl. | |
| oratio | orationis | f. | quomodo | |||
| orbis | -is | m. | radius | -i | m. | |
| origo | originis | f. | ratio | -onis | f. | |
| orior | oriri,ortus sum | 4. | recipio | ere,--cepi,-ceptum | 3. | |
| oro | orare,-avi,-atum | 1. | reddo | reddere,reddidi,redditum | 3. | |
| os | oris | n. | redeo | redire,redii,reditum | ||
| os | ossis | n. | refero | referre,rettuli,relatum | ||
| otium | otii | n. | regio | -onis | f. | |
| parco | -ere,peperci,parsurus | 3. | relinquo | -ere,reliqui,relictum | 3. | |
| parens | -ntis | m.f. | reliquus | -a, -um | ||
| pareo | -ere,parui,pariturus | 2. | repetitio | -onis | f. | |
| paro | -are,-avi,-atum | 1. | repeto | -ere,repetivi(ii),repetitum | 3. | |
| pars | partis | f. | requies | -etis | f. | |
| parvus | -a,-um | requiro | -ere,requisivi,requisitum | 3. | ||
| pater | patris | m. | res publica | rei publicae | f. | |
| patior | pati,passus sum | 3. | restituo | -ere,restitui,restitutum | 3. | |
| patria | -ae | f. | ruo | ruere,rui,rutum | 3. | |
| paucus | -a, -um | sacerdos | sacerdotis | m.f. | ||
| pax | pacis | f. | salus | salutis | f. | |
| per | praep. | sanguis | sanguinis | m. | ||
| peto | ere,petivi(ii),petitum | 3. | sapientia | -ae | f. | |
| pietas | pietatis | f. | scelus | sceleris | n. | |
| pius | -a,-um | scientia | -ae | f. | ||
| plebs | plebis | f. | seco | -are, -ui, sectum | 1. | |
| poeta | -ae | m./f. | secedo | -ere,secessi,secessum | 3. | |
| pono | -ere,posui,positum | 3. | sedes | -is | f. | |
| pons | pontis | m. | septem | |||
| populus | -i | m. | sex | |||
| porto | -are,-avi,-atum | 1. | sidus | sideris | n. | |
| possum | posse,potui | silentium | -i | n. | ||
| post | praep. | simul | ||||
| postea | simulacrum | -i | n. | |||
| postquam, posteaquam | simulo | -are,-avi,-atum | 1. | |||
| potestas | -atis | f. | sino | -ere,sivi,situm | 3. | |
| praebeo | -ere,-ui,-itum | 2. | societas | -tis | f. | |
| praetor | -oris | m. | sollemnis | sollemne | ||
| primum | spatium | -i | n. | |||
| premo | ere,pressi,pressum | 3. | species | speciei | f. | |
| primus | -a,-um | spectaculum | -i | n. | ||
| princeps | principis | specto | -are, -avi, atum | 1. | ||
| princeps | principis | m. | sperno | -ere,sprevi,spretum | 3. | |
| principium | pincipii | n. | spero | -are, -avi, atum | 1. | |
| prius | spiritus | -us | m. | |||
| priusquam | studeo | -ere,studui | 2. | |||
| privatus | -a,-um | studium | studii | n. | ||
| pro | praep. | stultus | -a,-um | |||
| proficiscor | poficisci,profectus sum | 3. | stupeo | -ere,stupui | 2. | |
| publicus | -a,-um | suadeo | -ere, suasi, suasum | 2. | ||
| puella | -ae | f. | suavis | -e | ||
| puer | pueri | m. | summus | -a,-um | ||
| pugna | -ae | f. | superbus | -a,-um | ||
| pugno | -are, -avi, atum | 1. | supero | -are,-avi,-atum | 1. | |
| pulcher | pulchra,pulchrum | supersum | -esse,-fui | |||
| purus | -a,-um | superus | -a,-um | |||
| puto | -are,putavi,putatum | 1. | supplicium | -i | n. | |
| quaero | -ere,quaesivi,quaesitum | 3. | surgo | -ere,surrexi,surrectum | 3. | |
| qualis | quale | tacitus | -a,-um | |||
| quam | taurus | -i | m. | |||
| quando | tellus | telluris | f. | |||
| quantus | -a,-um | telum | -i | n. | ||
| quare | terminus | -i | m. | |||
| -que | terreo | -ere, -ui | 2. | |||
| qui | quae,quod | névm. decl. | tertius | -a, -um | ||
| quia | Tiberis | -is | m. | |||
| quis | quid | névm. decl. | tot | Ragoz- hatatlan | ||
| quo | transeo | -ire,transii,transitum | ||||
| quod | triumpho | -are,-avi,-atum | 1. | |||
| quoniam | triumphus | -i | m. | |||
| quoque | tueor | tueri,tuitus sum | 2. | |||
| rapio | rapere,rapui,raptum | 3. | tum | |||
| rarus | -a,-um | turba | -ae | f. | ||
| rectus | -a,-um | turbo | -are,-avi,-atum | 1. | ||
| regina | -ae | f. | tutus | -a, -um | ||
| regno | -are,-avi,-atum | 1. | ultra | praep. | ||
| regnum | -i | n. | unda | -ae | f. | |
| rego | -ere,rexi,rectum | 3. | uva | -ae | f. | |
| religio | -onis | f. | vagor | vagari,vagatus sum | 1. | |
| reperio | -ire,repperi,repertum | 4. | valeo | -ere,valui,valiturus | 2. | |
| res | rei | f. | validus | -a, -um | ||
| respondeo | -ere,-spondi,-sponsum | 2. | varius | -a,-um | ||
| rex | regis | m. | vehemens | vehementis | ||
| rideo | ere,risi,risum | 2. | velut | |||
| rogo | -are,-avi,-atum | 1. | vicinus | -a,-um | ||
| Roma | -ae | f. | victor | victoris | m. | |
| Romanus | -a,-um | vigilia | -ae | f. | ||
| Romulus | -i | m. | virens | virentis | ||
| rus | ruris | n. | vix | |||
| rusticus | -a,-um | voluntas | -atis | f. | ||
| sacra facere | voluptas | -atis | f. | |||
| sacer | sacra,sacrum | volvo | -ere,volvi,volutum | 3. | ||
| sacrum | sacri | n. | votum | -i | n. | |
| saeculum | -i | n. | vulnero | -are,-avi,-atum | 1. | |
| saepe | ||||||
| salio | -ire,salui | 4. | ||||
| saluto | -are,-avi,-atum | 1. | ||||
| sapiens | -entis | |||||
| sapio | -ere,sapii | 3. | ||||
| satis | ||||||
| scio | -ire,scivi(ii),scitum | 4. | ||||
| scribo | -ere,scripsi,scriptum | 3. | ||||
| se | ||||||
| secundus | -a,-um | |||||
| sed | ||||||
| sedeo | -ere,sedi,sessum | 2. | ||||
| semper | ||||||
| senator | -oris | m. | ||||
| senatus | -us | m. | ||||
| senex | senis | |||||
| sententia | -ae | f. | ||||
| sentio | -ire,sensi,sensum | 4. | ||||
| sequor | sequi,secutus sum | 3. | ||||
| servio | servire,servivi(ii),servitum | 4. | ||||
| servo | -are,-avi,-atum | 1 | ||||
| servus | -i | m. | ||||
| sese | ||||||
| si | ||||||
| sic | ||||||
| signum | -i | n. | ||||
| silva | -ae | f. | ||||
| similis | simile | |||||
| sine | praep. | |||||
| sive... sive... | ||||||
| socius | socii | m. | ||||
| sol | solis | m. | ||||
| solum | ||||||
| solus | -a,-um | |||||
| soror | sororis | f. | ||||
| sors | sortis | f. | ||||
| spes | spei | f. | ||||
| spiro | -are,-avi,-atum | 1. | ||||
| statuo | -ere,statui,statutum | 3. | ||||
| sto | stare,steti,staturus | 1. | ||||
| sub | praep. | |||||
| sub | praep. | |||||
| sum | esse,fui | |||||
| sumo | -ere,sumpsi,sumptum | 3. | ||||
| super | praep. | |||||
| super | praep. | |||||
| suus | -a,-um | |||||
| taceo | -ere,tacui,tacitum | 2. | ||||
| talis | -e | |||||
| tam | ||||||
| tam..., | ||||||
| quam... | ||||||
| tamen | ||||||
| tango | -ere,tetigi,tactum | 3. | ||||
| tantus | -a,-um | |||||
| tego | -ere,texi,tectum | 3. | ||||
| templum | -i | n. | ||||
| tempus | temporis | n. | ||||
| tendo | -ere,tetendi,tentum | 3. | ||||
| teneo | -ere,tenui,tentum | 2. | ||||
| terra | -ae | f. | ||||
| timeo | -ere, -ui | 2. | ||||
| tollo | -ere,sustuli,sublatum | 3. | ||||
| totus | -a,-um | névm. decl. | ||||
| trado | -ere,tradidi,traditum | 3. | ||||
| traho | -ere,traxi,tractum | 3. | ||||
| trans | praep. | |||||
| tremo | -ere,tremui | 3. | ||||
| tres | tria | |||||
| tristis | triste | |||||
| tu | ||||||
| tunc | ||||||
| turpis | turpe | |||||
| tuus | -a,-um | |||||
| ubi | ||||||
| ullus | -a,-um | névm. decl. | ||||
| umbra | -ae | f. | ||||
| unde | ||||||
| unus | -a,-um | névm. decl. | ||||
| urbs | urbis | f. | ||||
| usus | -us | m. | ||||
| ut,uti | ||||||
| uter | utra,utrum | névm. decl. | ||||
| utilis | utile | |||||
| utor | uti,usus sum | 3. | ||||
| uxor | uxoris | f. | ||||
| vates | vatis | m.f. | ||||
| veho | -ere,vexi,vectum | 3. | ||||
| vel | ||||||
| venio | -ire,veni,ventum | 4. | ||||
| ventus | -i | m. | ||||
| Venus | -eris | f. | ||||
| verbum | -i | n. | ||||
| veritas | veritatis | f. | ||||
| versus | -us | m. | ||||
| verto | -ere, verti, versum | 3. | ||||
| verus | -a,-um | |||||
| vester | vestra,vestrum | |||||
| veto | -are,vetui,vetitum | 1. | ||||
| vetus | veteris | |||||
| via | -ae | f. | ||||
| victoria | -ae | f. | ||||
| video | -ere,vidi,visum | 2. | ||||
| vinco | -ere,vici,victum | 3. | ||||
| vinum | -i | n. | ||||
| vir | viri | m. | ||||
| virgo | virginis | f. | ||||
| virtus | virtutis | f. | ||||
| vis | f. | |||||
| vita | -ae | f. | ||||
| vivo | -ere,vixi,victurus | 3. | ||||
| voco | -are,-avi,-atum | 1. | ||||
| volo | velle,volui | |||||
| volo | -are,-avi,-atum | 1. | ||||
| vos | ||||||
| vox | vocis | f. | ||||
| vulgus | vulgi | n. | ||||
| vultus | -us | m. | ||||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc | |
| 75 pont | 75 pont | 75 pont | 75 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez) | NINCS | Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez) | NINCS | |
| A vizsgáztató intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
| Középszint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 15 perc | ||
| 75 pont | 75 pont | ||
| I. fordítás | II. feladatsor | Szövegismeret | |
| 135 perc | 45 perc | Szövegelemzés | |
| 40 pont | 35 pont | Képelemzés | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a fordítási feladatot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzŊi
Fordítás
A középszintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti, klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, terjedelme 500 karakter (± 10%) szóközökkel, amely témájában nem tér el a középiskolában feldolgozott szemelvényektől.
A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével közepes nehézségű, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben meghatározott nyelvi és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A középszintű érettségi vizsgán a feladatsor 6 leíró nyelvtani és 2 lexikai-szóképzéstani feladatból áll. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályokon túl csak a gyakoribb kivételek ismerete elvárt. A feladatok között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről önálló latin nyelvű szövegalkotást nem igényel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli vizsgán összesen 75 pont szerezhető, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt, és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzŊi
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább kétszer annyi tételt kell tartalmaznia, mint a vizsgára jelentkezők száma, de nem lehet kevesebb 5-nél. Ha a vizsgázók száma 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tétel kell.
A tétel jellemzői
A tétel első részének feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak, és alapvetően reproduktív jellegűek. A tétel első részének alapjául szolgáló szöveg bármely, a részletes követelményeknek megfelelő szemelvény lehet, amelynek terjedelme 300 karakter (±10%) vers vagy 400 karakter (±10%) próza szóközökkel.
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
- a szöveg felolvasása humanista vagy restituált kiejtéssel;
- a szöveg fordítása, amit kiegészít a benne szereplő
= 3-5 nyelvtani, stilisztikai jelenség felismerése;
= 3-5 lexikai elem pontos meghatározása; valamint
= 3-5, a szöveg keletkezésére, kultúrtörténeti utalásaira, illetve értelmezésére vonatkozó rövid kérdés;
- a szöveg szerzőjétől vagy a követelményrendszer forrásanyagában meghatározott szerzők valamelyikétől legalább ötsornyi szöveg emlékezetből történő hibátlan előadása. (Öt különálló szállóige is elfogadható.)
A tétel második részében a vizsgázónak egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről kell számot adnia. A képnek egyértelműen kell szemléltetnie egy, a követelmények (források és kulturális ismeretek) által meghatározott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez.
A vizsgázó által kihúzott tétel tartalmazza a szöveg felolvasására és fordítására, a memoriterek előadására és a képhez kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalásra vonatkozó feladatot. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és közvetítői készségéről, majd válaszolnia a vizsgáztató tanár 3-5 nyelvtani (stilisztikai), lexikai és tartalmi kérdésére, valamint számot adnia memoritertudásáról. Ezt követően a vizsgázó önállóan fejti ki a képhez kapcsolódó művelődéstörténeti témát. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető. Ez a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:
| Felolvasás | 5 pont | |
| Fordítás | 25 pont | |
| Elemző kérdések | 20 pont | |
| Memoriter | 10 pont | |
| Képelemzés | 15 pont |
Értékelési szempontok:
- Felolvasás: helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
- Fordítás: a szöveg ismerete, értése.
- A nyelvtani, stilisztikai jelenségek felismerésének önállósága, helyessége.
- A lexikai elemek meghatározásának pontossága, önállósága.
- A szöveg keletkezése, kultúrtörténeti utalásai, értelmezése: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
- Memoriter: pontosság, helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja, terjedelem.
- Képelemzés: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolásának képessége.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.
| Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 20 perc | ||
| 75 pont | 75 pont | ||
| I. fordítás | II. feladatsor | Szövegismeret | |
| 135 perc | 45 perc | Szövegelemzés | |
| 40 pont | 35 pont | Képelemzés | |
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez semmilyen segédeszköz nem használható.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzŊi
Fordítás
Az emelt szintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, amely a részletes érettségi követelményrendszerben meghatározott szerzők műveinek nyelvi megformálásától és témáitól eltérhet. Terjedelme 600 karakter (±10%) szóközökkel. A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével nyelvileg és tartalmilag összetettebb, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben előírt nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A feladatsor 6 db leíró nyelvtani és 2 db lexikai-szóképzéstani feladatból áll. Ezek között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről aktív nyelvtani és kultúrtörténeti tudást, önálló latin nyelvű szövegalkotást is igényel. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályok részletes ismeretén túl a kivételek ismerete is elvárt. A feladatok közt produktív jellegű is szerepel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelést központi javítási-értékelési útmutató alapján a vizsgaközpont végzi. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt, és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli feladatsor tartalmi és formai jellemzŊi
A tételsor jellemzői
A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül.
A tétel jellemzői
A tétel első része a vizsgázó számára ismeretlen, de a klasszikus nyelvi normákat követő szövegrészletre épül. A szöveghez kapcsolódó tartalmi kérdések a követelményrendszerben meghatározott irodalmi, stilisztikai és művelődéstörténeti jelenségekre vonatkoznak. A fordítandó szöveg mennyisége 250 karakter (± 10%).
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
- a szöveg felolvasása;
- a szöveg fordítása, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés;
- a szerzőre és a műre vonatkozó ismeretek bemutatása vagy a szövegben megfogalmazódó információ értelmezése;
- ötsornyi, a tételhez kapcsolódó szöveg emlékezetből történő felidézése és helyes előadása.
A tétel második részében a vizsgázó egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről ad számot. A képek egyértelműen szemléltetnek egy-egy, az emelt szintű érettségi követelményrendszerének (források és kulturális ismeretek) megfelelően kiválasztott témát. A képek témája nem kapcsolódik feltétlenül a vizsgán szereplő szöveghez. Emelt szinten a vizsgázó ismertetését nem csupán a kép témájához köti, hanem leszűkíti a képen ábrázolt egyedi elemekre, s szól az ábrázolás vagy az információhordozás mikéntjéről is (régészeti jelentőség, értelmezés stb.).
A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására, fordítására és értelmezésére, a memoriterek előadására vonatkozó feladatokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kép, reprodukció címét és alkotóját (ha az ismeretlen, valamely további segítő információt: lelőhely, rendeltetés stb.), valamint egy-egy, a kép tartalmára, illetve az információhordozás mikéntjére vonatkozó kérdést. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, a szöveg értelmezéséről, memoritertudásáról, illetve válaszolnia a vizsgáztató leíró nyelvtani vagy művelődéstörténeti kérdéseire. Ezt követően önállóan fejti ki a kép által megvilágított művelődéstörténeti témát és mutatja be annak adott ábrázolását. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető központi értékelési útmutató alapján. Az összpontszám a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:
| Felolvasás | 2 pont | |
| Nyelvtani értelmezés | 18 pont | |
| Fordítás | 25 pont | |
| Tartalmi-történeti kérdések | 10 pont | |
| Memoriter | 5 pont | |
| Kép bemutatása | 15 pont |
Értékelési szempontok:
- Felolvasás: helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
- Fordítás, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés: fordítási készség; grammatikai ismeretek alkalmazása.
- Tartalmi, történeti kérdések: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
- Memoriter: helyes előadás, terjedelem.
- Kép bemutatása: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolása.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.
Közép- és emelt szinten egyaránt
1. Szövegértés
- Információk feldolgozása és megítélése.
- Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.
- Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). A célirányos, etikus és kritikus információhasználat.
- Nyelvi, kommunikációs és irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében.
- Személyes állásfoglalás kialakítása különféle gondolatokról, ismeretekről, véleményekről.
- Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése.
- Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak és az adott szempontnak megfelelően.
- A gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai és gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével.
- Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait.
- Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli utalások megfogalmazása.
- A cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése írott megnyilatkozásokban.
- Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódokban, a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével.
2. Írásbeli szövegalkotás
- Széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása különböző témákban és különböző műfajokban a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
- Tájékoztató, érvelő és esszé-típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések, érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom).
- Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét.
- A megnyilatkozás céljának és tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.
- Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, érvek megfogalmazása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
- Műalkotások keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése (pl. költészetben, szépprózában, színházi előadásban, filmben, épített alkotásokban, a tárgyi világban, képzőművészetben, zenében).
- Gyakorlati írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása (pl. hozzászólásban, pályázatban, levélben, önéletrajzban, kérvényben).
- Az információk célirányos, etikus és kritikus felhasználása.
3. Szóbeli szövegalkotás, beszéd
- A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés.
- A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. A nyelv zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - kifejező és pontos alkalmazása.
4. Fogalomhasználat
- Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása.
- Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak önálló alkalmazása a beszédhelyzetnek és a témának megfelelően.
- Fogalmak összefüggéseinek és változó jelentésének megértése és bizonyítása példákkal.
Kizárólag emelt szinten
- Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.
- Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).
Az érettségi vizsgán számon kérhető fogalmak körét a Kerettantervek 5-12. évfolyamra érvényes előírásaiban szereplő fogalmak alkotják.
Emelt szinten a középszintű tananyag ismerete is elvárás. Az ismeretkörök emelt szint című oszlopai kizárólag az emelt szinten elvárt többletet tartalmazzák.
1. témakör: Kommunikáció
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A nyelv mint kommunikáció | - A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. | - A kommunikáció folyamata. - A kommunikáció tényezői. - A kommunikációs cél és funkció. - A kommunikáció univerzális jellege. - A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. | |
| - A nyelv szerepe a kommunikációban. | - Néhány példa a különféle társadalmak és kultúrák jelrendszereinek eltéréseire (pl. a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). - A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. | ||
| Pragmatika | - A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: a nyelvhasználat, a társalgás összetevői; beszédaktusok; az együttműködés elve; udvariassági formák. | - A nyelv működése, a nyelvhasználat különböző kontextusokban, különböző célok elérésére. - Együttműködési elvek. - Deixis. | |
| Nyelvi és vizuális kommunikáció | - Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend). | - A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. | |
| A kommunikáció működése | - A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. - A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. - Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés; köszönés, megszólításformák). | ||
| Személyközi kommunikáció | - Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés. | - A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és az elektronikus tömegkommunikáció különbségei. | |
| A tömegkommunikáció | - A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek szándékának felismerése. - Tény és vélemény, tájékoztatás és véleményközlés megkülönböztetése a tömegkommunikációban - A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. - A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. - A reklámok, internetes felületek. - Néhány tömegkommunikációs műfaj. | - Tájékoztató és véleményközlő műfajok. | |
2. témakör: A magyar nyelv története
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A nyelv mint történeti képződmény | - Változás és állandóság a nyelvben. - Nyelvi változások felismerése a jelenkorban és múltban, példák alapján. | - Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. | |
| A magyar nyelv rokonsága | - A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása. | - A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának kutatói, a nyelvrokonság kutatásának módszerei. - A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai. | |
| Nyelvtörténeti korszakok | - A magyar nyelv történetének fő korszakai. - A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek (pl. A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom). - A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján. | - Az ősmagyar, az ómagyar, a középmagyar korszak, az újmagyar kor. - A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. - Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben néhány példával. - Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára - TESZ). - A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. - Néhány szöveg nyelvi szempontú bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). | |
| A magyar nyelv szókészletének alakulása | - A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. | - A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. | |
| Nyelvművelés | - A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése. | - A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. - A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. | |
3. témakör: Ember és nyelvhasználat
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Ember és nyelv | - A nyelv mint a gondolkodás része. | - A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. - Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. | |
| A jel, a jelrendszer | - A nyelv mint jelrendszer. - A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. | - A nyelvi jel sajátosságai. - A jeltípusok. | |
| Általános nyelvészet | - A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (agglutináló, izoláló, flektáló). - Az anyanyelv és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése. | ||
| Nyelvváltozatok | - A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása. - A köznyelv jellemzői, használati területe. - A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. - Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek. A szleng és az argó. - Egynyelvű szótárak. | - A nyelv területi tagolódása: leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. - A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). - A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). | |
| Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség | - Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. - Nyelvünk helyzete a határon túl. - Nyelvi identitás. | - A kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. - A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. | |
| Nyelv és társadalom | - Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia, nyelvi diszkrimináció. - A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. - Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). - Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. | - Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. | |
| Nyelv és politika | - Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. - Korlátozott kód. | ||
4. témakör: A nyelvi szintek
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Hangtan | - A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. - A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. | - Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. - A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. - A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. | |
| A helyesírás | - A magyar helyesírás rendszerszerűsége. - Helyesírási szótár, elektronikus szótárak az iskolai és hétköznapi szövegalkotásban. | - A magyar helyesírás rendszere. A magyar helyesírás alapelvei. - A helyesírás stilisztikai változatai. | |
| Alaktan és szótan | - A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. - Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók. | - Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. - A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. | |
| A mondat szintagmatikus szerkezete | - A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik. - A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző). | - A vonzat. | |
| Mondattan | - A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai. - Az egyszerű és összetett mondatok felismerése, egyszerű mondatok elemzése. - A helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. | - Az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése. - Összetett mondatok elemzése. - Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése (pl. a stílusérték szempontjából). | |
5. témakör: A szöveg
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A szöveg és a kommunikáció | - Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. - Szövegek jellemzőinek megfigyelése. - A címzett szerepe a szöveg megalkotottságában. | - A szöveg fogalma, a szövegek jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. - Szövegpragmatika: szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv. | |
| A szöveg szóban és írásban | - A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. - A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. - Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák néhány egyszerűbb műfajában. - A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. - A szövegfonetika helyes használata (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). | - Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák néhány összetettebb műfajában. - Érvelő esszék írása. - A szövegfonetika jelentősége, funkciója (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). | |
| A szöveg szerkezete és jelentése | - A szöveg és a mondat viszonya. - A különféle szövegek felépítése, egységei. - Szövegméret, megjelenés. - A szövegkohézió, a témaháló és a cím. - Bekezdés, tömb, szakasz. | - A szövegértelem összetevői: a pragmatikai, a jelentésbeli és a nyelvtani szintek. - Az elsődleges és másodlagos, mögöttes jelentés. - Szövegkohézió: téma-réma, topik, fókusz, kulcsszó. - A szövegmondat. - Nyelvtani tényezők a szöveg jelentésének megteremtésében: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés. | |
| Szövegértelmezés | - A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. - A téma értelmezése mindennapi, ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegekben. | - A téma értelmezése tudományos szövegekben. | |
| Az intertextualitás | - A szövegköziség, intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. | ||
| A szövegtípusok | - Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. - A legjellegzetesebb közlésmódok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek - Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi. - A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény, beadvány; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, rövid ünnepi beszéd; ajánlás, méltatás; szórólap szövege. | - Szövegtípusok: monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett. - Közlésmódok: elbeszélő, leíró, érvelő. - Ismeretterjesztő, szépirodalmi és egyszerűbb tudományos szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). | |
| Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában | - Az internetes szövegek jellemzői, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. - Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. - A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A pontos és etikus hivatkozás. - Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (pl. honlap, blog, internet), az új közlésmódok társadalmi hatása. | - Digitális formájú szövegek alkotása, multimédiás kiegészítések használata. - Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. - Médiaközlések elemzése (pl. hír, kommentár, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. - A hagyományos és az új elektronikus média publicisztikai és a tájékoztató műfajai. | |
6. témakör: A retorika alapjai
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A nyilvános beszéd | - A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. - A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. - A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben, a nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. | - A retorika jelentősége és alkalmazása. - A retorika mint a szónoklás tudománya. - Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. | |
| Érvelés, megvitatás, vita | - A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata. - Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és az ellenérv. - Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A releváns és a hibás érv megkülönböztetése. - A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. - Az állásinterjú. - A hatásos előadásmód eszközei. | - A szónok tulajdonságai, feladatai. - Az érvelési hibák. - A cáfolat módszerei. - Az előadás szemléltetésének módjai (bemutatás, prezentáció). - A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. - A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben. | |
| A szövegszerkesztés eljárásai | - Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). | - A szónoklat felépítése: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, összekötő elem; befejezés (összefoglalás, kitekintés). - Indukció, dedukció. | |
7. témakör: Stílus és jelentés
| VIZSGASZINTEK | |||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Szóhasználat és stílus | - Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. - A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése. - Egyszerű stílusjelenségek felismerése, magyarázata. - Stílusérték (alkalmi és állandó). - Stílushatás. | - A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. - Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. - Denotatív, konnotatív jelentés. | |
| A szójelentés | - A nyelvi szintek alkalmi és állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. - A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. - Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. - Egynyelvű szótárak használata (pl. Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár), valamint kétnyelvű szótárak ismerete. | - A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. - Motivált és motiválatlan szavak. - A szójelentés változásai. - A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. - A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. | |
| Stíluseszközök | - A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. - Az egyszerűbb szóképek köznyelvi és szépirodalmi szövegekben: hasonlat, metafora, metonímia. - Metaforikus jelentés. - Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus. | - A bonyolultabb szóképek: szinesztézia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum. - Az alakzatok. - A szókészlet stilisztikája és a mondatstilisztikai eszközök (pl. archaizálás, evokáció, verbális stílus, nominális stílus, körmondat). - Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció. | |
| Stílusréteg, stílusváltozat | - A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. - A társalgási stílus ismérvei, minősége. - A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. - A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). | - Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. - Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. - A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. - A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával. | |
2.1. Szerzők, művek
A Szerzők, művek (2.1). szempontjaiból összeállított tételekben megjelenhetnek különböző korok, szerzők, művek az Értelmezési szintek, megközelítések (2.2.) szempontjai szerint.
1. témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők
| SZERZŐK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Ady Endre - Arany János - Babits Mihály - József Attila - Kosztolányi Dezső - Petőfi Sándor | - A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. - Az életmű néhány jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3 epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése (pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.) - Műrészletek értelmezése. - Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. - Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | - Az életút, az életmű legjelentősebb tényei. - Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői. - A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. - A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. - Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. - A művek hatása, fogadtatása egy-két példa alapján. - A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. - Különféle kritikák, interpretációk. | |
2. témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők
| SZERZŐK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Balassi Bálint - Berzsenyi Dániel - Csokonai Vitéz Mihály - Illyés Gyula - Jókai Mór - Karinthy Frigyes - Kassák Lajos - Kertész Imre - Kölcsey Ferenc - Krúdy Gyula - Márai Sándor - Mikszáth Kálmán - Móricz Zsigmond - Nagy László - Nemes Nagy Ágnes - Németh László - Ottlik Géza - Örkény István - Pilinszky János - Radnóti Miklós - Szabó Lőrinc - Szilágyi Domokos - Vörösmarty Mihály - Weöres Sándor - Zrínyi Miklós A fenti lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel, vagy egy szerzővel a közelmúlt vagy a jelenkor irodalmából. | - Az életmű néhány jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3 epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése (pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján). - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. - Műrészletek értelmezése. - Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. - Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | - Az életút, az életmű legjelentősebb tényei. - Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői. - A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. - A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. - Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. - A művek hatása, fogadtatása egy-két példa alapján. - A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. - Különféle kritikák, interpretációk. - Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). - Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. - A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban egy-egy példával. | |
3. témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők
| MŰVEK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás. | - Legalább egy szerző néhány lírai, drámai, illetve epikai művének értelmezése az utolsó harminc évből. - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. - Műrészletek értelmezése. - Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. - Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | - Nyomtatott szöveg, digitális közlés. - Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). - A művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján, különféle kritikák, interpretációk. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. |
4. témakör: Művek a világirodalomból
| SZERZŐK / MŰVEK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Választható korok és művek a világirodalomból | - Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). - További választható korszakok: a romantika, a realizmus, a századfordulós modernség a szimbolizmustól az avantgárdig, a 20. század. - A korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő alkotásának bemutatása. - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. - Műrészletek értelmezése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, gondolati, filozófiai vonatkozása. | - További választható korszakok: a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom. - A korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének vagy alkotásának bemutatása. - Művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is (pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások). | |
5. témakör: Színház és dráma
| SZERZŐK / MŰVEK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Szophoklész egy műve - Shakespeare egy műve - Molière egy műve - Katona József: Bánk bán - Madách Imre: Az ember tragédiája - Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov - Örkény István egy drámája - Egy 20. századi magyar dráma | - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása a dráma lényegre törő értelmezésével. - Drámarészletek értelmezése. - Színház és dráma az adott mű korában. - A művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | - Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Az epikus dráma. Az abszurd dráma. - Egy 20-21. századi magyar dráma. - Az adott mű színpadi előadása mint az interpretáció eszköze (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). - Memoriter szöveghű és kifejező előadása. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. | |
6. témakör: Az irodalom határterületei
| SZERZŐK / MŰVEK / | VIZSGASZINTEK | ||
| JELENSÉGEK / MŰFAJOK | Középszint | Emelt szint | |
| Egy jelenség vagy szerző vagy műfaj vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. | - A népköltészet. - Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció (pl. irodalom filmen, rajzfilmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). - A gyermek- és ifjúsági irodalom. - A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). - Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers). - A virtuális tér műfajai: fanfiction, komment, blog stb. - Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). | - Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal / minőség összefüggései. - „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. - Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). - Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. - Az irodalom felhasználása, praktikus használata (pl. gyógyító használata: olvasásterápia; alkalmi költészet: köszöntők, ünnepi versek). - Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). | |
7. témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom
| SZERZŐK / MŰVEK / | VIZSGASZINTEK | ||
| JELENSÉGEK / INTÉZMÉNYEK | Középszint | Emelt szint | |
| Egy szerző vagy műalkotás vagy jelenség vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. | Csak középszinten: Regionális jelenségek, valamint a határon túli irodalom - Az adott régió, a tájegység, a település múltbeli és jelenkori kulturális, irodalmi hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). - A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók, társadalmi problémák irodalmi alkotásokban való megjelenítése. - Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból. | Csak emelt szinten: Interkulturális jelenségek, valamint a határon túli irodalom - Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. - Posztmodern jelenségek a mai kultúrában. - Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból. |
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
Az Értelmezési szintek, megközelítések (2.2.) szempontjai különböző korokból és szerzőktől származó műveket is kérhetnek a Szerzők, művek (2.1.) megengedett témaköreiben.
| Témák | Vizsgaszint | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Témák, motívumok | - Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. - Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makrokozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák; a háború élménye, a holokauszt, a lágerek világa, a diktatúrák, az elidegenedés stb.). | - Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) elismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. - Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. - Egy-egy szépirodalmi mű motívumai továbbélésének bemutatása példákkal. - Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. | |
| Műfajok, poétika | - A műnemek és műfajok felismerése. - Alapvető versformák felismerése. - Poétikai fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. - Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. | - Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. - Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. - Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok; a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). | |
| Korszakok, stílustörténet | - A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig. | ||
| Irodalomtörténet | - Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. - A magyar irodalomtörténet / művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. - Azonosság és változás az irodalomban (pl. a kifejezésmódok, a témák, a hőstípusok változásai; irányzatok, programok). | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | helyesírási szótár (tantermenként négy példány) | irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) | helyesírási szótár (tantermenként négy példány) | irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) | |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek | |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint | |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 15 perc | |||
| 90 perc | 150 perc | |||
| Feladatsor | Tételkifejtés | |||
| I. feladatlap: Szövegértés és köznapi szövegalkotás: szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy magyar nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése | |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont | |
| Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | |||
| 100 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre, ennek leteltével a felügyelő tanár összegyűjti a dolgozatokat.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta köznapi szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 700-1000 szó terjedelmű köznapi szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából további kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
- azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
- összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
- a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
- a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
- a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás, középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont | |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | ||
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | ||
| Stílus | 5 pont | |||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |||
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont | |
| Szövegalkotás | 10 pont | ||
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | 15 pont | ||
| Helyesírás | 8 pont | ||
| Íráskép | 2 pont | ||
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és magyar nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Magyar nyelvi tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható.
| Témakörök | Tételek száma (minimum-maximum) | |
| 1. Kommunikáció | 2-4 | |
| 2. Ember és nyelvhasználat | 2-4 | |
| 3. A magyar nyelv története | 2-4 | |
| 4. A nyelvi szintek | 2-4 | |
| 5. A szöveg | 2-4 | |
| 6. A retorika alapjai | 2-4 | |
| 7. Stílus és jelentés | 2-4 |
Magyar nyelvi feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből, szövegrészletből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll.
A szöveg, szövegrészlet lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár vagy annak részlete). A feladat a szövegben megjelenő nyelvi, kommunikációs jelenségre kérdez rá: a jelenség felismerésére, adott szempontú értésére, a feladat megoldására a kapcsolódó nyelvi probléma, jelenség, összefüggés, szabály vonatkozásában.
Irodalom tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék.
| Témakörök | Tételek száma | |
| 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők | 6 | |
| 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők | 6 | |
| 3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők | 1 | |
| 4. Művek a világirodalomból | 3 | |
| 5. Színház és dráma | 2 | |
| 6. Az irodalom határterületei | 1 | |
| 7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom | 1 |
Irodalom feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai, világértelmezési kérdés. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az
Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.
Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A feladat tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet). Ebben az esetben a feladatnak kapcsolódnia kell a dokumentum szövegéhez vagy részletéhez.
Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
| Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: | |
| - Irodalmi, nyelvészeti, kulturális tájékozottság | |
| - Tárgyi tudás | |
| - Szövegismeret, szövegértés | |
| - Feladatmegoldó képesség | |
| - Gondolatgazdagság | |
| - Önálló vélemény | |
| - A feladat kifejtettsége | |
| Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: | |
| - Rendszerezés, lényegkiemelés | |
| - Logikus gondolatmenet | |
| - Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés | |
| - Megfelelő szókincs, szóhasználat | |
| - Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont | |
| Tartalmi minőség - magyar nyelv | 10 pont | |
| A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 20 perc | |||
| Feladatsor | Tételkifejtés | |||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy magyar nyelvi tétel kifejtése | Egy irodalmi tétel kifejtése | |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont | |
| Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége 15 pont | |||
| 100 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, amelyből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalmazását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvészeti témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekező próza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvészeti kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvészeti ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
- Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
- Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó.
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
| Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szöveg | Tartalom | 15 pont | |
| 30 pont | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
| Reflektáló szöveg | Tartalom, | 5 pont | |
| 20 pont | Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | ||
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont | |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont | |
| Reflektáló szöveg | 20 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Magyar nyelvi tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható.
Minden tételhez egy feladat tartozik, amelyek vizsganaponként különbözhetnek egymástól.
| Témakörök | Tételek száma (minimum-maximum) | |
| 1. Kommunikáció | 2-4 | |
| 2. Ember és nyelvhasználat | 2-4 | |
| 3. A magyar nyelv története | 2-4 | |
| 4. A nyelvi szintek | 2-4 | |
| 5. A szöveg | 2-4 | |
| 6. A retorika alapjai | 2-4 | |
| 7. Stílus és jelentés | 2-4 |
Magyar nyelvi feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll.
A szöveg lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár részlete). A feladat az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi, kommunikációs probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, nyelvészeti problémák magyarázata, indoklása.
Irodalom tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.
| Témakörök | Tételek száma | |
| 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők | 6 | |
| 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők | 6 | |
| 3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők | 1 | |
| 4. Művek a világirodalomból | 3 | |
| 5. Színház és dráma | 2 | |
| 6. Az irodalom határterületei | 1 | |
| 7. Interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom | 1 |
Irodalom feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.
Ha a feladat megjelölt szempontja lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A feladat tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet), ebben az esetben a feladatnak kapcsolódnia kell a dokumentum szöveghez vagy részlethez.
Bizonyos tételek a szerzők és az elemzendő művek körét a vizsgázó személyes választására bízzák. E tételeket a nyilvánosságra hozott tételsor jelzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi, és a bizottság kérésére bemutatja azt az olvasmánylistát, amely az e tételek körében általa választott művek jegyzékét tartalmazza.
Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
| Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: | |
| - Irodalmi, nyelvészeti, kulturális tájékozottság | |
| - Tárgyi tudás | |
| - Szövegismeret, szövegértés | |
| - Feladatmegoldó képesség | |
| - Gondolatgazdagság | |
| - Önálló vélemény | |
| - A feladat kifejtettsége | |
| Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: | |
| - Rendszerezés, lényegkiemelés | |
| - Logikus gondolatmenet | |
| - Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés | |
| - Megfelelő szókincs, szóhasználat | |
| - Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont | |
| Tartalmi minőség - magyar nyelv | 10 pont | |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg:
- középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti;
- az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik.
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
- A vizsgázó legyen képes adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni.
- Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani.
- Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között.
- A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket.
- Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, és legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására.
- Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében.
Számelmélet, algebra
- A vizsgázó legyen képes betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a „betűk mögött”.
- Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő).
- Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket.
- Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e.
- Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is.
Függvények, az analízis elemei
- A vizsgázó legyen képes a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására.
- Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, tudja elemezni a halmazok közötti kapcsolatokat.
- Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni.
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
- A vizsgázó tudjon síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni.
- Vegye észre a szimmetriákat és az arányokat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni.
- Tudjon a feladatok megoldásához megfelelő ábrát készíteni.
- Tudjon hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot mérni és számolni, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával.
- Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban.
- Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét.
Valószínűség-számítás, statisztika
- A vizsgázó értse a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét.
- Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében.
- Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a véletlen szerepét egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban.
E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsősorban nem önállóan számon kérhető ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövő módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1 Halmazok | Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. | ||
| 1.1.1 Halmazműveletek | Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: unió, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. | Ismerje és alkalmazza a de Morgan azonosságokat. | |
| 1.1.2 Számosság, részhalmazok | Tudja meghatározni véges halmazok elemeinek a számát. | Tudja alkalmazni a logikai szita módszerét egyszerűbb esetekben. Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Ismerje a megszámlálhatóan végtelen halmaz definícióját. Bizonyítsa egyszerűbb esetekben, hogy egy halmaz számossága megszámlálhatóan végtelen. | |
| 1.2 Matematikai logika | Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Értse, és egyszerű feladatokban alkalmazza a tagadás műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Tudja a „ha…akkor…” és az „akkor és csak akkor” típusú állítások igazságértékét megállapítani. Használja helyesen a „minden” és a „van olyan” kifejezéseket. | ||
| 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában | Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltétel fogalmát. Képes legyen egy egyszerű állításról eldönteni, hogy igaz vagy hamis. | Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv, teljes indukció. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. | |
| 1.3 Kombinatorika | Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja a kedvező esetek számát meghatározni a komplementer esetek segítségével is. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. | Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Ismerje a Pascal-háromszöget és alapvető tulajdonságait. | |
| 1.4 Gráfok | Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: pont, él, fokszám, teljes gráf. Ismerje a gráf pontjainak fokszámösszege és éleinek száma közötti összefüggést. | Definiálja a következő fogalmakat: többszörös él, hurokél, út, kör, összefüggő gráf, egyszerű gráf, fa. Ismerje a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. | |
| Az algebra tanításának egyik fő célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tűnő problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különböző témakörökből vett másodfokú egyenletre vezető feladatok.) | |||
| Fontos a számolás során megismert műveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betűkifejezésekkel végzett műveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bővítésének szükségességét és folyamatát. Emelt szinten el kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez. | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1 Alapműveletek | Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). | ||
| 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek | Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. | Tudja megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Bizonyítsa, hogy végtelen sok prímszám van. | |
| 2.2.1 Oszthatóság | Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. | Tudjon összetett oszthatósági feladatokat megoldani. Tudja meghatározni természetes számok pozitív osztóinak számát. | |
| 2.2.2 Számrendszerek | Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2-es alapú számrendszerbe és viszont. Ismerje a helyiértékes írásmódot. | Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú (n < 9) számrendszerbe és viszont. Tudjon n alapú (n < 9) számrendszerben felírt számokat összeadni és kivonni. | |
| 2.3 Racionális és irracionális számok | Tudja definiálni a racionális és irracionális számokat, és ismerje ezek kapcsolatát a tizedestörtekkel. | Adott n (nɛN) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracionális szám-e. Bizonyítsa, hogy √2 irracionális szám. Tudja meghatározni tizedestört alakban megadott racionális szám közönséges tört alakját. | |
| 2.4 Valós számok | Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Ismerje és használja a nyílt és zárt intervallum fogalmát és jelölését. Ismerje az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. Tudjon adott helyiértékre vonatkozóan helyesen kerekíteni. | Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon. | |
| 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus | Tudja értelmezni a hatványozást racionális kitevő esetén. | Ismerje a permanencia elvet. Tudja szemléletesen értelmezni az irracionális kitevőjű hatványt. | |
| Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. | Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén. | ||
| Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja az n a fogalmát. | Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. Ismerje és alkalmazza a gyökvonás azonosságait. | ||
| Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. | Bizonyítsa a szorzat, a hányados és a hatvány logaritmusára vonatkozó azonosságokat. Bizonyítsa a más alapú logaritmusra való áttérés szabályát. | ||
| 2.6 Betűkifejezések | Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. | ||
| 2.6.1 Nevezetes azonosságok | Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2, (a -b)2, a2 - b2. Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). | Tudja alkalmazni feladatokban az an - bn, illetve az a2n+1 + b2n+1 kifejezés szorzattá alakítását. | |
| 2.7 Arányosság | Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni az arányosság fogalmát. Ismerje és tudja feladatokban alkalmazni a százalék fogalmát. | ||
| 2.7.1 Százalékszámítás | |||
| 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek | Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata. Tudja meghatározni szöveges feladatban szereplő változók értelmezési tartományát és a feladat eredményét összevetni a feladat szövegével. | ||
| 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek | Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. | ||
| Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek | Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. | Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani. Tudjon elsőfokú, háromismeretlenes egyenletrendszereket megoldani. | |
| Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek | Ismerje a másodfokú egyenlet diszkriminánsának fogalmát, és a diszkrimináns előjele és a (valós) megoldások száma közötti összefüggést. Ismerje és alkalmazza a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. | Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Tudjon másodfokú paraméteres egyenleteket megoldani. | |
| Magasabb fokú egyenletek | Tudjon egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenleteket megoldani. | Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Tudjon értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható összetett feladatokat megoldani. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. | |
| Négyzetgyökös egyenletek | Tudjon √ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani. | ||
| 2.8.2 Nem algebrai egyenletek | |||
| Abszolútértékes egyenletek | Tudjon | ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldani. | Tudjon összetett abszolútértékes egyenleteket algebrai úton megoldani. | |
| Exponenciális és logaritmusos egyenletek | Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. | Tudjon összetett egyenleteket, egyenletrendszereket megoldani. | |
| Trigonometrikus egyenletek | Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. | Tudjon másodfokúra visszavezethető és a 4.5 pontban szereplő azonosságok alkalmazásával megoldható egyenleteket megoldani. | |
| 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek | Tudjon egyszerű első- és másodfokú, valamint törtes egyenlőtlenségeket és egyszerű egyenlőtlenség-rendszereket megoldani. | Tudjon összetett egyenlőtlenségeket és egyenlőtlenség-rendszereket megoldani. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. | |
| 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek | Ismerje két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalmát, kapcsolatát, használatát. | Ismerje n szám számított középértékeit (számtani, mértani, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. Bizonyítsa, hogy a + b /2 > √ab , ha a, b ɛ R+. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. | |
| A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínűség-számítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásában. | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1 A függvény | Ismerje a függvény matematikai fogalmát és a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Ismerje az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezését (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk esetében). | Ismerje a függvénytani alapfogalmak pontos definícióját. Ismerje és alkalmazza a függvények összegének, különbségének, szorzatának és hányadosának a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát. Ismerje és alkalmazza az inverzfüggvény fogalmát. Ismerje az összetett függvény fogalmát, képzésének módját. | |
| 3.2 Egyváltozós valós függvények | Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott függvényeket: x |→ ax + b , x |→ x2 , x |→ x3 , x |→ ax2 + bx + c , x |→ √x , x |→ |x| , x |→ a/x x |→ sin x , x |→ cos x , x |→ tg x , x |→ ax , x |→ loga x . | Ismerje és tudja ábrázolni az x |→ xn (nεN+) függvényt. Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni. | |
| 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk | Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. | ||
| Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni: f(x) + c, f(x+c), c·f(x). | Tudja ábrázolni az alapvető függvények (3.2) transzformáltjainak grafikonját (c·f(ax + b) + d). | ||
| 3.2.2 A függvények jellemzése | Tudjon egyszerű függvényeket jellemezni (pl. grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. | Tudja jellemezni a függvényeket korlátosság szempontjából. Tudja meghatározni a függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében, transzformációk segítségével. Használja a konvexitás és konkavitás fogalmát a függvények jellemzésére. Tudjon másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatokat megoldani. | |
| 3.3 Sorozatok | Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait (utasítás, képlet, rekurzív definíció). | Tudjon sorozatot jellemezni (korlátosság, monotonitás). Ismerje a konvergencia szemléletes fogalmát. Ismerje és alkalmazza egyszerű sorozatokban a konvergens sorozat definícióját. Alkalmazza egyszerű sorozatokban a konvergens sorozatok összegének, különbségének, szorzatának és hányadosának határértékére vonatkozó tételeket. | |
| 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok | Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. | Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket. | |
| 3.3.2 Végtelen mértani sor | Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. | ||
| 3.3.3 Kamatos kamat, járadékszámítás | Tudja a kamatos kamat számítására vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. | Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni. | |
| 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei | |||
| 3.4.1 Határérték, folytonosság | Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. Ismerje a folytonosság szemléletes fogalmát. | ||
| 3.4.2 Differenciálszámítás | Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg-, a különbség-, a konstansszoros, a szorzat- és a hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Tudja bizonyítani, hogy (xn)' = nxn-1 (nεN esetén). Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást érintő egyenletének felírására, szélsőérték-feladatok megoldására és polinomfüggvények vizsgálatára (monotonitás, szélsőérték, konvexitás). | ||
| 3.4.3 Integrálszámítás | Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton-Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet kiszámolni. | ||
| A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét, és fejleszti a térszemléletet. | ||||||||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |||||||
| Középszint | Emelt szint | |||||||
| 4.1 Elemi geometria | Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, | |||||||
| 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok | bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Ismerje a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. | Tudja kitérő egyenesek távolságát és hajlásszögét meghatározni. Ismerje a parabola fogalmát. | ||||||
| 4.2 Geometriai transzformációk | Ismerje a geometriai transzformációk és a függvények kapcsolatát. | |||||||
| 4.2.1 Egybevágósági transzformációk | Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. | Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának feltételét. Tudja alkalmazni a pont körüli forgatást. Ismerje és alkalmazza feladatokban a térbeli egybevágósági transzformációkat. | ||||||
| 4.2.2 Hasonlósági transzformációk | Ismerje a középpontos hasonlósági transzformáció leírását, tulajdonságait. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Tudjon szakaszt adott arányban felosztani. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek hasonlósági alapeseteit. Ismerje fel a hasonló alakzatokat, tudja felírni a hasonlóság arányát. Ismerje és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. | Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját. Ismerje és alkalmazza a párhuzamos szelők tételét, a tétel megfordítását és a párhuzamos szelőszakaszok tételét. Bizonyítsa és alkalmazza a belső szögfelező tételt. | ||||||
| 4.2.3 Egyéb transzformációk | ||||||||
| Merőleges vetítés | Ismerje és alkalmazza feladatokban a merőleges vetítést. | |||||||
| 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok | Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. | |||||||
| 4.3.1 Síkbeli alakzatok | ||||||||
| Háromszögek | Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. | |||||||
| Ismerje és alkalmazza a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). | Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja, magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai). | |||||||
| Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza a magasság- és a befogótételt. | Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt. | |||||||
| Négyszögek | Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet) és tulajdonságaikat, ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje a konvex négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó tételeket, alkalmazza ezeket egyszerű feladatokban. | Bizonyítsa a húrnégyszögek és az érintőnégyszögek tételét, ismerje a tételek megfordítását. Ismereteit alkalmazza feladatok megoldásában. | ||||||
| Sokszögek | Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Ismerje a szabályos sokszögek definícióját. | Bizonyítsa a konvex sokszög átlóinak számára, valamint a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. | ||||||
| Kör | Ismerje a kör részeit, ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, és hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Tudjon szöget mérni fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. | Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Bizonyítsa és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét és a kerületi szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. | ||||||
| Ismerje és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. | Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza a körhöz húzott érintő- és szelőszakaszok tételét. | |||||||
| 4.3.2 Térbeli alakzatok | Ismerje a következő testeket és azok részeit, alkotóelemeit: hasáb, henger, gúla, kúp, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. | |||||||
| 4.4 Vektorok síkban és térben | Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke, - nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, - vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevőkre. Ismerje a skaláris szorzat definícióját, tulajdonságait. | |||||||
| Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, - skalárszorzat kiszámítása vektorok koordinátáiból. | Tudja koordinátáikkal adott vektorok hajlásszögét meghatározni. Ismerje az egyértelmű vektorfelbontás tételét. Bizonyítsa a skalárszorzat koordinátákból való kiszámítására vonatkozó tételt. | |||||||
| 4.5 Trigonometria | Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, sin 2 α + cos2 α = 1, | |||||||
| tgα = | sin α | . | ||||||
| cos α | ||||||||
| Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Ismerje és alkalmazza feladatokban a szinusz- és a koszinusztételt. | Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket (sin(α + β) , cos(α + β) , t g(α + β) , sin2α, cos2α, tg2α). Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt. | |||||||
| 4.6 Koordinátageometria | Tudja kiszámítani | AB | vektor koordinátáit, abszolútértékét. | |||||
| 4.6.1 Pontok, vektorok | Tudja kiszámítani két pont távolságát. Tudja kiszámítani szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak koordinátáit, alkalmazza ezeket feladatokban. Tudja felírni a háromszög súlypontjának koordinátáit, alkalmazza ezt feladatokban. | Igazolja a szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggéseket. Tudja kiszámítani szakasz n: m arányú osztópontjának koordinátáit. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést. | ||||||
| 4.6.2 Egyenes | Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Tudja kiszámítani egyenesek metszéspontjának koordinátáit. Ismerje az egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Tudjon megoldani egyszerű geometriai feladatokat koordinátageometriai eszközökkel. | Tudja levezetni az egyenes egyenletét a síkban különböző kiindulási adatokból. Tudja síkbeli egyenesek hajlásszögét meghatározni. | ||||||
| 4.6.3 Kör | Tudja felírni adott középpontú és sugarú kör egyenletét. Tudja meghatározni kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontját és sugarát. Tudja meghatározni kör és egyenes metszéspontját. Tudja felírni a kör adott pontjában húzott érintő egyenletét. | Tudja levezetni a kör egyenletét. Ismerje a kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolatát. Tudja meghatározni két kör kölcsönös helyzetét, metszéspontjait. Tudja felírni külső pontból húzott érintő egyenletét. | ||||||
| 4.6.4 Parabola | Tudja levezetni a parabola x2 = 2py alakú egyenletét. Tudjon feladatokat megoldani a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákkal. | |||||||
| 4.7 Kerület, terület | Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Tudja kiszámítani a háromszög területét különböző adatokból: | Bizonyítsa a háromszög területének kiszámítására használt képleteket, továbbá ismerje és alkalmazza az alábbi összefüggéseket: | ||||||
| t = | a ·m | = | ab ·sin γ | . | t = sr=(bizonyítással), | |||
| 2 | 2 | t = √s(s – a)(s – b)(s – c) . | ||||||
| Tudja kiszámítani nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, továbbá kör, körcikk, körszelet kerületét és területét. | Bizonyítsa nevezetes négyszögek és szabályos sokszögek területképleteit. | |||||||
| 4.8 Felszín, térfogat | Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Tudja kiszámítani hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínét és térfogatát egyszerű esetekben. | Bizonyítsa a csonkagúla és a csonkakúp térfogatképletét. | ||||||
| A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusan igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetők. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvető része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhető meg. Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeiről is számot kell adni. | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1 Leíró statisztika | Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. | ||
| 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai | Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. | ||
| 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók | Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: átlag, súlyozott számtani közép, medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Tudja kiszámítani ismert átlagú adathalmazok egyesítésének átlagát. Tudja a szórást kiszámolni adott adathalmaz esetén a definíció alkalmazásával vagy számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. | ||
| 5.2 A valószínűség-számítás elemei | Alkalmazza az esemény és az eseménytér fogalmát konkrét példák esetén. Ismerje és alkalmazza a klasszikus (Laplace)-modellt. Tudja meghatározni esemény komplementerének a valószínűségét. Ismerje a szemléletes kapcsolatot a relatív gyakoriság és a valószínűség között. | Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. Ismerje és alkalmazza a geometriai valószínűség modelljét. | |
| Tudjon valószínűséget számítani visszatevéses és visszatevés nélküli mintavétel esetén. Ismerje és alkalmazza a binomiális eloszlás képletét. | Tudja értelmezni a binomiális eloszlást (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlást (visszatevés nélküli modell). Tudjon ezek alkalmazásával konkrét valószínűségeket kiszámítani. Ismerje és tudja kiszámítani a várható értéket a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |||
| I. 45 perc | II. 135 perc | Definíció, illetve tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás | I. | II. | Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint | |
| 30 pont | 70 pont | 50 pont | 51 pont | 64 pont | 35 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | |
| A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | tételcímek, képlettár | |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | |
| Középszint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 15 perc | ||
| I. 45 perc | II. 135 perc | Definíció, illetve tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás | |
| 30 pont | 70 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői:
A feladatsor két, jól elkülönülő feladatlapból áll.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód.
A II. feladatlap megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott.
A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok több részkérdésből állnak.
A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A II. feladatlap megoldására fordított időt a vizsgázó szabadon használhatja fel.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% | |
| Számelmélet, algebra | 25% | |
| Függvények, az analízis elemei | 15% | |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 25% | |
| Valószínűség-számítás, statisztika | 15% |
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára - a választásaiktól függően - az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modell megalkotását igényeli.
A feladatsor feladatainak 30-50%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.
A középszintű feladatlap II. B részében kitűzött 3 feladat közül csak 2 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó.
A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma nem lehet 10-nél kevesebb vagy 20-nál több.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
A szóbeli tételek tartalmi jellemzői
A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés szempontjai:
| 1. Az elméleti kérdések összesen | 15 pont | |
| 2. A három feladat összesen | 30 pont | |
| 3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség | 5 pont |
Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
| Emeltszint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| I. | II. | Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint | |
| 51 pont | 64 pont | 35 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amelyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Az írásbeli feladatsor formai jellemzői
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.
A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
A feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók:
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% | |
| Számelmélet, algebra | 25% | |
| Függvények, az analízis elemei | 20% | |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 20% | |
| Valószínűség-számítás, statisztika | 15% |
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára - a választásaiktól függően - az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modellalkotást igényel.
A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat.
A feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, azok lehetséges változatait, az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.
Az írásbeli feladatsor II. részében kitűzött 5 feladat közül csak 4 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.
Az írásbeli vizsga összpontszáma 115 pont.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsgára legalább húsz tételt kell készíteni. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy tematikailag fedje le a követelményrendszert. A tételek feladatait minden évben frissíteni kell.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár, melyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik.
Az egyes tételek egy-egy témából kerülnek ki. A tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban kell kifejtenie a vizsgázónak. A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
- a kitűzött feladat megoldása;
- a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása, illetve matematikatörténeti vonatkozása (több ismertetése vagy egy részletesebb bemutatása).
A tételeket úgy kell összeállítani, hogy a nehézségük (az általuk átfogott tananyagrészek nagysága és mélysége) közel azonos legyen. Ügyelni kell arra, hogy a tételben kitűzött feladat nehézsége az egyes tételeket tekintve körülbelül azonos legyen.
A vizsgán használható képlettárat és a tételcímeket nyilvánosságra kell hozni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik.
Az értékelési szempontok
| A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete | 10 pont | ||
| Logikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság | 6 pont | ||
| Ebben a pontban kell értékelni a feleletben szereplő, a témához illő definícióknak, a kimondott tételnek és bizonyításának a nehézségét is. | |||
| A felelet matematikai tartalmi helyessége | 4 pont | ||
| A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása | 2 pont | ||
| Ha több definíciót is elmond, akkor a definícióra adható 2 ponttal a legjobbat kell értékelni. | |||
| A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása | 6 pont | ||
| A tétel helyes kimondása | 2 pont | ||
| A tétel helyes bizonyítása | 4 pont | ||
| A kitűzött feladat helyes megoldása | 8 pont | ||
| Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható. | |||
| Alkalmazások ismertetése | 4 pont | ||
| Egy, a tételhez illő alkalmazás vagy matematikatörténeti vonatkozás részletes kifejtése, vagy 3-4 lényegesen eltérő alkalmazás vagy matematikatörténeti vonatkozás rövid ismertetése. | |||
| Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség | 5 pont | ||
| Matematikai nyelvhasználat | 2 pont | ||
| Önálló, folyamatos előadásmód | 2 pont | ||
| Kommunikáció | 1 pont | ||
| Ez utóbbi 1 pont akkor is jár, ha a vizsgázó önálló felelete után nem volt szükség kérdésre. | |||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete | A mozgókép előtti mozgásábrázolási, történetalkotási törekvések azonosítása (a barlangrajztól a képregényig). A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök (fényképezőgép, videokamera) kezelői szintű használata. A technikai képalkotás technikatörténete, meghatározó találmányainak ismerete. | Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és technikai képek) és a mozgókép előtti mozgásábrázolási-történetalkotási törekvések azonosítása (a barlangrajztól a képregényig). Képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése adott esetekben. | |
| A technikai kép jellemzői | Rögzítés és ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) következményei a művészi és köznapi mozgóképi szövegformálásban. | A mozgókép utalásos természetének bemutatása, valamint értelmezése alkalmas példákkal. | |
| A látvány mozgóképi megszervezése | A beállítás és a képkivágat fogalmainak pontos használata; a plánfajták felismerése és alkalmazásuk értelmezése mozgóképi szövegek elemzésében. A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések, illetve a kameramozgások és a beállítás elemeinek elrendezésével kapcsolatos jellegzetességek felismerése és magyarázata klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. A megvilágítás szerepének felismerése, leírása és magyarázata klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. | A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések (nézet és látószög, térmélység, előtér-háttér), felismerése és magyarázata kortárs mozgóképi szövegek értelmezésében. A megvilágítás és a színhasználat szerepének felismerése, leírása és magyarázata kortárs mozgóképi szöveg értelmezésében. | |
| Szerepjáték | A szereplőválasztás változatainak (pl. civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének, mint metakommunikációs jelzésnek a leírása és elemzése adott mozgóképi szöveg értelmezésében. A viselkedés szóbeli, vokális és metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése. | A szereplők dinamikusan változó státuszhelyzetének értékelése, elemzése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. | |
| Montázs | A montázs-jelenség felismerése, montázs és gondolkodás, illetve montázs és ábrázolás kapcsolatának (pl. a tér-idő felbontása és újraszervezése) ismerete és alkalmazása adott montázsmegoldások leírásában és értelmezésében. A lineáris/narratív, az asszociatív/expresszív, a belső montázs felismerése és a montázshatás értelmezése adott montázsmegoldások elemzésében. A kép és hang montázsviszonyának értelmezése klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. | A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk alapvető megoldásainak (szinkronitás-aszinkronitás, időérzet, hangulatteremtés) leírása és magyarázata a szövegelemzés során. A kép és hang montázsviszonyának értelmezése kortárs szerzői filmek értelmezésében. | |
| Mozgóképi elbeszélés | A történetnek mint változássorozatnak az elemzése; a történet időrendi és okozati láncolatának összeállítása, leírása adott mozgóképi szöveg értelmezésében. A történet legfőbb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése, elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata és alkalmazása a mozgóképi szövegek értelmezésében. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése | A médiaszövegek rendszerezése néhány fontosabb szempont szerint (pl. médiumok, a valósághoz való viszony, az alkotói szándék és nézői elvárás, a szöveg keletkezése és stílusa, továbbá televíziós műsortípusok) és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében | A médiaszövegek rendszerezése néhány további fontos szempont szerint (pl. elbeszélő és nem elbeszélő jelleg; animáció; a kifejező eszközök kísérleti használata). Továbbá ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében. | |
| A valóság ábrázolásához való viszony | A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete. A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikciós és dokumentarista ábrázolásmód megjelenési formáinak felismerése és értelmezése. A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése. A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a valóságshow műsorokig. | ||
| Cselekményelemzés | A fordulatok és az epizódok különválasztása, a cselekmény tér-idő folyamatának és okozati rendjének összeállítása adott mozgóképi szövegek értelmezésében. Alapvető műfaji jellegzetességek (helyszín és idő, szereplők, fő téma, jellegzetes fordulatok,atmoszféra) felismerése adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében. | A műfaji konvenciók és a formanyelv cselekményre gyakorolt hatásának felismerése; a cselekményen belüli és azon kívüli elemek elkülönítése. | |
| A mozgóképi szövegek jelentése | Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (látványszervezés, szerepjáték, montázs, elbeszélés) értelmezésével adott mozgóképi szövegek esetében. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése | Szövegalkotási ismeretek és képességek bizonyítása (több beállításból álló, értelmes mozgóképi szekvencia, fotósorozat vagy más médium eszközeit használó rövid terjedelmű komplett szöveg, alkotás) megtervezése és kivitelezése a projektmunka során) | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A filmkultúra kettőssége | A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása. A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása. Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése (pl. archetipikus konfliktusok, karakterek) és azok konkrét formáinak értelmezése adott mozgóképi alkotás értelmezésében. A szerzői filmek sajátosságainak (a nemzeti magaskultúrába ágyazottság, elitista alkotás- és befogadásmód, hétköznapiság dominancia, stílusközpontúság, szoros kapcsolat a társművészetekkel) ismerete. | A kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és értékelése. | |
| Műfaji jellemzők | A tömegfilmek sajátosságainak (sztárkultusz, iparszerűség és gazdasági meghatározottság, nézőszám-maximalizálásra törekvés, szórakoztatás- központúság, akció-és látványközpontúság, műfaji jegyek, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplex-terjesztés) felismerése és bemutatása adott közönségfilmek segítségével. A legjellemzőbb műfajok (melodráma, vígjáték, burleszk, western, akciófilm, krimi, thriller, horror, sci-fi) közül három szabadon választott műfaj alapvonásainak ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével - a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján. | Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg) bemutatása. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Korstílusok | A téma-, szereplő- és környezetválasztás, a filmnyelvi kifejezőeszközök (látvány, montázs, történetmesélés) használata, a filmtörténeti hagyományokhoz való viszony és a film szerepéről való elképzelések szempontjából megfigyelhető stiláris hasonlóságok és különbségek felismerése. A (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám jellemzőinek azonosítása a korszakot meghatározó alkotók és művek alapján. | A szerzőiség stílusjegyeinek (személyes világlátás, az alkotóra jellemző formanyelvi jegyek) felismerése és bemutatása. A film stílustörténeti korszakaihoz nehezen besorolható ún. „nagymesterek” (pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes, Fellini, Godarad, Kuroszava, Pasolini, Tarkovszkij, Welles) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek és a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök alapján. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A filmtörténet kezdetei, az ősfilm | A Lumiere-fivérek és Melies munkásságának ismerete. | ||
| A némafilmművészet | A német expresszionizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete. A szovjet-orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó művének ismerete. | Griffith filmművészeti jelentőségének értékelése. A francia filmes avantgárd jellemzése, két meghatározó művének ismerete. | |
| A hangosfilmművészet kialakulása | Az (olasz) neorealizmus jellemzése, két meghatározó művének ismerete. | A lírai realizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete. | |
| A modern film | A fontosabb nemzeti új hullámok (pl. francia, csehszlovák, angol, német) jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete. | Új Hollywood jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete. | |
| A kortárs film | A Dogma mozgalom jellemzése, legalább két meghatározó mű ismerete. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A magyar film a második világháború előtt | A meghatározó műfajok (vígjáték és melodráma) jellemzése, néhány alapvető/kiemelt mű ismerete. | ||
| Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig | A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében). Az ún. budapesti iskola jellemzése, két fontosabb alkotás ismerete. | A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében). Az ún. budapesti iskola jellemzése, néhány fontosabb alkotás ismerete. | |
| A kortárs magyar film | Három - szabadon választott - a rendszerváltozás után készült, jelentősebb magyar film részletező ismertetése (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes munkái közül). | Az ezredforduló utáni magyar film néhány fontosabb alkotója (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes) szerzői karakterének vázlatos bemutatása. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A társadalmi nyilvánosság | A közszféra-magánszféra, a nyilvánosság, a médiakonvergencia és a diskurzus fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő fontosabb tényezők szerepének kifejtése (pl. a technikai sokszorosítás, a technikai képrögzítés-képközvetítés, a távközlés, digitalizáció). Annak ismerete, hogy milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága. A média napirend kijelölő szerepének a bizonyítása aktuális médiapéldákkal. A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, „őrkutya”-szerep, közösségteremtő-szerep, a morális értékrend formálása) ismerete. A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok ismerete. | A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben). | |
| Mediatizált információforrások használata | Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok (pl. újsághírek, riportok és tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, Web-lapok, CD-ROM-ok, digitális archívumok) mint információs források tudatos, szelektív és célirányos használata (pl. a projektmunkában). | ||
| Online média használata | Az internethasználat biztonságának problémái (pl. személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei) ismerete. Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és annak normái) tudatosítása. | A mindennapi kommunikáció digitális technológián alapuló formáinak (chat, SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) értelmező ismerete. | |
| A média és az életmód | A médiumok - elsősorban a rádió, a televízió és az online sajtó - műsorrendjének, honlap-struktúráinak, az intézmény vagy csatorna-image kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási preferenciáira gyakorolt hatásainak bemutatása. | A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában). | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Intertextualitás, sorozatelv | A sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetén). A hírmédia médiaszövegeinek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektiv-semleges, bulvár) ismerete. | Aktuális médiapéldákkal annak a jelenségnek a bemutatása, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, s a befogadó olykor csak a megelőző vagy következő szövegek, közlemények alapján értheti meg az adott textust (pl. hírek). A médiaszövegek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektiv-semleges, bulvár) ismerete és alkalmazása konkrét médiaszövegek esetében. | |
| A befogadást befolyásoló tényezők | Az egyirányú kommunikáció dominanciájának majd csökkenésének, az interaktivitás módjainak, szerepének ismerete a tömegkommunikációban. A lineáris és nemlináris olvasás fogalmának ismerete. A befogadásra a szövegen túl hatást gyakorló tényezők: kulturális kompetencia (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezete (gazdasági, szociális, etnikai helyzet, életkor és nemi identitás), a befogadás környezete (pl. újságolvasás, rádiózás, tévézés, szörfözés a világhálón), illetve ezek hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elfogadására vagy elutasítására. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése és átalakulása) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi. A legfontosabb médiahatás-elméletek (pl. direkt, korlátozott, használati-érték, kultivációs modellek) ismerete | Nemlineáris szövegek szerkezeti felépítésének elemzése. Alkalmas példákkal a hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak bemutatása, a személyiség felbontása és megsokszorozása kapcsán az online médiahasználat veszélyeinek (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás) értelmezése. | |
| A sztár | A sztár szerepének felismerése és értelmezése a filmen és a médiában néhány film és médiasztár jellemzésével. | A sztárfogalom kialakulása és módosulása. | |
| Új médiatechnológiák | A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (pl. interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság, médiakonvergencia) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A médiaszöveg mint termék | A tömegkommunikációs folyamatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű és piacelvű működés (pl. a maximális fogyasztásra késztetés elve, a közönség mint vevő és mint áru, a műsoridő mint tulajdon) értelmezése. | Néhány jellemző adat (pl. a hazai film-és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a „reklámtorta” mértéke) ismerete és értelmezése. | |
| A médiaipar intézményei | A közszolgálati és kereskedelmi médiaintézmények jellemzése néhány példa alapján. | A független és alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és tematikus-specializálódott médiavállalkozások jellemzése alkalmas példák alapján. | |
| A médiaipar ellenőrzése | A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. önellenőrzés, a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, a közszereplőkkel kapcsolatos szabályok, a hátrányos megkülönböztetés tilalma). A törvények és szabályok betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, beavatkozásuk (pl. a reklámidő túllépéséért, a fiatalkorúakat károsan érintő műsorokkal - elsősorban az indokolatlan erőszak-megjelenítéssel kapcsolatos - döntések) jellemző példáinak ismertetése az adott időszakból. A médiatörvény és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközeinek (pl. a tőkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás előírása) ismerete. Az újságíró szabadsága és ennek korlátai; a szerzői jog; az információhoz való jog; a rágalmazással kapcsolatos, a kiskorúak védelmét és a politikai befolyásolástól való védelmet szolgáló főbb szabályozások ismerete. | A rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalmának és a szólásszabadság elvének konfliktusa ismerete, értelmezése a médiaszabályozás szempontjából. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában | A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése és bemutatása a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék és politikai formációk médiareprezentációjának jellegzetes példáin keresztül, jellemző sztereotípiák bemutatása bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában. Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. A manipuláció és a médiaipari selejt megkülönböztetése egymástól. A médiaoptimizmus és -pesszimizmus fogalmának, alapvető érvkészletének ismerete. | A morális pánik fogalmának ismerete Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Hírműsorok | A hír, a hírérték, az infotainment és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítésük adott médiaszövegben. A hírműsorszerkesztés elemi formáinak és normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. | A hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése. A televíziós dokumentarizmus átalakulásának értékelése. | |
| Reklám | A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése adott médiaszöveg esetében. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámozásban alkalmazott néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. | A reklám szerepe a média-intézményrendszer fenntartásában és befolyásolásában játszott szerepének értékelése. | |
| Folytatásos teleregény (szappanopera) | A szériaelv megjelenési formáinak felismerése és jellemzése. A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán. | ||
| Show-műsorok | Valóságshow-műsorok (reality) jellemzése mint a jóízlés, a humánum, az önrendelkezés kikezdése másfelől annak az elemi igénynek a megvalósulása, amelyben az egyszerű ember az elit helyett magát láthatja viszont a nyilvánosságban. | A show-műsorok forrásainak és rokon műfajainak ismerete (pl. varieté, cirkusz); a leggyakoribb showműsor-változatok ismerete és jellemzése. A show külsőségeinek, a közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése. A valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése alkalmas példán. | |
| Számítógépes játék | Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl. prezentáció keretében) cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások, megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az interaktivitás lehetőségei szerint. | ||
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | Projekt | 180 perc | Projekt | 20 perc | |
| 50 pont | 50 pont | 60 pont | 60 pont | 30 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő | NINCS | DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő | NINCS | NINCS | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | projektfeladatok | NINCS | projektfeladatok | tételsor | |
| Mikor? | NINCS | Október 15. (November 1.); Április 15. (Május 1.) | NINCS | Október 15.; Április 15. | Jogszabály szerint | |
| Középszint | |||||
| Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | ||||
| 180 perc | |||||
| Projekt | Feladatsor | ||||
| Médiaszöveg és munkanapló elkészítése („A” feladat) | Esszé elkészítése („B” feladat) | Fogalom- és tárgyismeret | Mozgóképi szövegértés | Média miniesszé | |
| 25 pont | 25 pont | 10 pont | 25 pont | 15 pont | |
| 50 pont | 50 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A feladatsor minden esetben tartalmaz egy DVD-re rögzített, néhány (kb. 5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.
A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli.
Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő, ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:
- tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;
- a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott, a vizsga során megtekintett mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;
- tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsga értékelését központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanár végzi.
A tesztlap feladatsoraiban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.
A feladatsor első részét képező ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 10, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 25, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé jellegű feladatra további 15 pont szerezhető. A vizsgadolgozat maximális összpontszáma így 50 vizsgapont lehet.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó két különböző projektfeladat megoldásából áll. A központilag meghatározott hat vizsgafeladatot a szaktanár további két projektfeladattal egészítheti ki.
Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A gyakorlati projektmunka tartalmi és formai jellemzői
A központilag közzétett feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik („A” feladat), míg a további három feladat esszé típusú („B” feladat). A vizsgázó a projektfeladatok közül egy „A” és egy „B” típusú feladatot köteles választani oly módon, hogy a választott feladatok legalább egyike a központilag közzétett feladatok valamelyike.
A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:
a) egy médiaszöveget („A” feladat), amely lehet pl. rövid videofilm vagy műsorelőzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, story-board, számítógépes honlap vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;
b) egy esszét, minitanulmányt („B” feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján készül.
Az „A” feladathoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.
Az esszéjellegű feladatok megoldásaként egy maximum 1000-1500 szóból (4-6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).
A tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó központi vizsgafeladatok minden év október 15-éig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozók április 15-éig kerülnek nyilvánosságra. A szaktanárok által kiadott feladatokat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan legkésőbb november 1-jéig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan május 1-jéig kell az adott intézményben a vizsgázók számára közzétenni.
A gyakorlati projektmunka értékelése
Amennyiben a vizsgázó két azonos típusú feladat megoldását adja be, akkor, a nyilvánosságra hozott feladatok sorrendje szerinti első megoldott feladatát kell értékelni, a másik automatikusan 0 ponttal értékelendő.
A projektmunka értékelése során - a munka jellegét figyelembe véve - a szaktanár feladatonként az alábbi szempontok szerint minősíti a megoldásokat:
A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell
a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;
b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;
c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;
d) a prezentáció formai színvonalát.
Az esszétípusú feladatnál értékelni kell
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét,
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát,
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét,
d) a prezentáció formai színvonalát.
A központi javítási-értékelési útmutató alapján a fentiekben írt szempontokat érvényesítve feladatonként összesen 25-25 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a vizsgázó így maximálisan 50 vizsgapontot szerezhet.
| Emelt szint | ||||||||
| Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||||||
| 180 perc | 20 perc | |||||||
| Projekt | Feladatsor | Tételkifejtés | ||||||
| Médiaszöveg és munkanapló elkészítése („A” feladat”) | Esszé elkészítése („B” feladat) | „C” feladat elkészítése | Fogalom- és tárgyismeret | Mozgóképi szövegértés | Média miniesszé | Mozgókép altételsor | Média altételsor | |
| 20 pont | 20 pont | 20 pont | 15 pont | 30 pont | 15 pont | 15 pont | 15 pont | |
| 60 pont | 60 pont | 30 pont | ||||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A feladatsor minden esetben tartalmaz egy DVD-re rögzített, néhány (5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.
A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli.
Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő, ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:
- tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;
- a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott (ismeretlen) mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve egy, a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;
- tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
A feladatsorban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.
A feladatlap első részét képező, ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 15, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 30, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé jellegű feladatra további 15 pont szerezhető.
A feladatlap maximális összpontszáma így 60 vizsgapont lehet.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó három különböző projektfeladat megoldásából áll. A közzétett hat középszintű vizsgafeladathoz további három emelt szintű projektfeladat társul.
Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A gyakorlati projektmunka tartalmi és formai jellemzői
A központilag közzétett (a középszintű gyakorlati vizsgáéval azonos) feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik („A” feladat), további három feladat esszé típusú („B” feladat), míg a csak az emelt szintű vizsgára közzétett három feladat („C” feladat) típusa bármelyik lehet.
A vizsgázó a projektfeladatok közül egy „A”, egy „B” és egy „C” típusú feladatot köteles választani.
A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:
a) egy médiaszöveget („A” feladat), amely lehet pl. rövid videofilm, film/előzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, story-board, számítógépes honlap stb. vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;
b) egy esszét, minitanulmányt („B” feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján kerül elkészítésre;
c) egy további médiaszöveget vagy esszét („C” feladat).
Az „A”-típusú feladatokhoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.
A „B”-típusú (esszé jellegű) feladatok megoldásaként egy maximum 1000-1500 szóból (4-6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).
A tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó központi vizsgafeladatok minden év október 15-éig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozók április 15-éig kerülnek nyilvánosságra.
A gyakorlati projektmunka értékelése
Amennyiben a vizsgázó három olyan feladat megoldását adja be értékelésre, melyek egyike sem C-típusú feladat, úgy az összes feladatot 0 ponttal kell értékelni.
Amennyiben a vizsgázó két vagy három azonos típusú feladat megoldását adja be, akkor feladattípusonként a nyilvánosságra hozott feladatok sorrendje szerinti első megoldott feladatát kell értékelni, a többi feladat - az adott feladattípuson belül - automatikusan 0 ponttal értékelendő.
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell
a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;
b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;
c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;
d) a prezentáció formai színvonalát.
Az esszé típusú feladatnál értékelni kell
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét;
d) a prezentáció formai színvonalát.
A központi értékelési útmutató alapján a fentiekben írt tartalmi (a, b, c) szempontokat érvényesítve feladatonként maximálisan 18, a prezentáció formai színvonalára pedig további 2, összesen 20 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a vizsgázó így maximálisan 60 vizsgapontot szerezhet.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. Az altételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) Ha az altétel önálló álláspont megfogalmazását igényli, akkor a vizsgázónak az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli vizsgán a vizsgázónak két altételt kell húznia és kifejtenie.
Az altételsorok legalább 8-8 altételt tartalmaznak.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A két altételsor közül az egyik a mozgóképkultúra, a másik a média világához kapcsolódó ismereteket, értelmezési képességeket ellenőrző altételeket tartalmaz.
Nyilvánosságra hozható a központi tételsor, a jogszabály szerint.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, a következő szempontok szerint történik:
- a vizsgázó által kifejtettek mennyiben merítik ki tartalmilag az altétel címében megjelölt témát;
- logikusan fölépített-e a vizsgázó előadása, megfelel-e az ilyen típusú szóbeli közléstől elvárható követelményeknek;
- mennyiben önálló a vizsgázó szóbeli teljesítménye (pl. szüksége volt-e segítő kérdésre), mennyire rendszerezett és mély a tudása (pl. hogyan reagált a tantárgyi bizottság által esetlegesen felvetett kérdésekre).
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a két altételre adott maximálisan 15-15 ponttal kell értékelni, tehát összesen 30 pont szerezhető.
A részletes követelmények felépítése és használata
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A vizuális kultúra középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó az általános műveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelő jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, ami alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására és azok képesség szintű alkalmazására.
A vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei - a tárgy iránt nagyobb érdeklődést feltételezve - a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintű tudás az ismeretek mélysége - azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás - az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintű felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, ennek megfelelően az érettségi vizsgakövetelmények nem haladhatják meg a vizuális kultúra tantárgy 12 évfolyamra szóló kerettantervi követelményeit. A vizsgakövetelmények és a kerettantervi követelmények szerkezete különbözik, mert míg az előbbi, az adott tanulási szakasz lezárására, a vizsga módjához alkalmazkodva összegző jelleggel fogalmazza meg az adott tantárgy elvárt követelményeit, addig az utóbbi dokumentum a tanulásszervezést, a fejlesztési folyamat tervezését segíti.
A vizuális kultúra részletes követelményrendszere mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik, az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek leírására.
Kompetenciák
- A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.
- A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata az alkotó tevékenység során, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése.
- A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák gyakorlati alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése.
- A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával.
- Vizuális információk tudatos befogadása pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján.
- Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.
- Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése.
- A környezettudatos gondolkodás fontosságának megértése és bemutatása.
- A képzetekben gazdag képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése.
- Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése.
- Vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértése és bemutatása.
- Az adott feladatnak megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata.
- Leíró, értelmező, elemző munka során a megfelelő vizuális és textuális közlésformák kiválasztása.
- A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata.
- Vizuálisan feldolgozható problémahelyzetek önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Vizuális nyelv | |||
| 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei | |||
| Vonal | A pont, vonal, sík- és térforma, felület adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű (különböző vastagságú, tónusú, karakterű), a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. | A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak megfelelő tudatos használata. | |
| Sík- és térforma | Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása. | Modell vagy elképzelés alapján sík- és térforma adott célnak (pl. formaredukció, nézőpontváltás) megfelelő leképezése. | |
| Tónus, szín | Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. | Modell alapján vagy emlékezetből készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább hat különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. | |
| Tér | A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. | A legmegfelelőbb térábrázolási módok egyéni, kombinált alkalmazása. | |
| 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai | |||
| Kompozíció (konstrukció) | Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. | A kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és alkotás során. | |
| Kontraszt, harmónia | Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. | Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés tudatos használata kifejező alkotások létrehozása során. Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása tervezőmunka során. | |
| 1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus | A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban. | A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával). | |
| 1.2. Technikák | |||
| - Rajzolás | Adott technika adekvát használata. | Az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák kiválasztása. | |
| Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztőeszközökkel. | Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb műszaki jellegű rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkesztőeszközökkel. | ||
| - Festés - Kollázs - Nyomtatás - Makettezés modellezés | Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). | Modell- vagy makettkészítés. | |
| - További technikák | Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal. | Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. betűvágással, számítógéppel). | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés | |||
| 2.1.1. Formaértelmezés | |||
| - Arány | Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. | Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása. | |
| - Forma, alak, karakter | Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglalóforma, körvonal). | Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből. | |
| - Szerkezet, felépítés, működés | Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). | Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése a látvány segítségével és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra). | |
| - Anyag | Látvány textúrájának, faktúrájának megjelenítése különböző eszközökkel. | ||
| 2.1.2. Térértelmezés | |||
| - Téri helyzetek | Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása (pl. alaprajz). Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban. | Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz), szöveges instrukciók alapján is. | |
| - Nézőpont | Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Adott cél érdekében a látványértelmezés szempontjából optimális nézőpont kiválasztása. | Tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is. | |
| - Térmélység | Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). | A térmélység megjelenítése különböző eszközökkel emlékezetből. | |
| - Térábrázolási konvenciók | Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. | Geometriai térformák perspektivikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése. Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció). Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. | |
| 2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok | Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). | Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján, adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése. | |
| 2.1.4. Mozgásértelmezés | Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban. | ||
| 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás | |||
| - Térviszonyok, Kompozíció | Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. | Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban. Képi igényű kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. | |
| - Színhatás | Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása egyszerű tervező jellegű feladatban. | A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban. Adott cél (pl. adott hangulati hatás) elérésének érdekében adott színviszonylatok átalakítása. | |
| - Érzelmek | Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. | Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmezhető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelő megjelenítésben. Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből (pl. montázstechnikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki. | |
| - Folyamat, mozgás, idő | Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény). | Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv). | |
| - Kép és szöveg | Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a kommunikációs célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben (pl. címoldal, borító), hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. | Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erősíti vagy jelentését módosítja - pl. illusztráció, képregény). | |
| Vizuális információ | Egyszerű, vizuális kommunikáció szándékú felület tervezése adott közlési céllal. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázóközlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. | Szabadon választott, nem vizuális természetű információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése. | |
| Tárgyak és környezet | Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése, a tervek értelmezhető megjelenítése (pl. rajzban, montázzsal). | Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás tervezése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy elkészítése szabadon választott anyagból. A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (pl. felületének, formájának) áttervezése, átalakítása (pl. más jelentés vagy más funkció betöltésére), és a tervek értelmezhető megjelenítése (pl. rajzban, festéssel, montázzsal). | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Megjelenítés sajátosságai | |||
| Vizuális nyelvi elemek | A vizuális ábrázolás, közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során. | A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló adekvát kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése. A művészettörténet korszakaira jellemző, leggyakoribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete. | |
| Térábrázolási módok | A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. | A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során. | |
| Vizuális minőségek | Vizuális minőségek (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése) differenciált megkülönböztetése szöveges közlésekben is (pl. leírás, elemzés, összehasonlítás). | ||
| Látványértelmezés | A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. | A látványértelmezés során, a kifejezési szándékot tudatosan erősítő további tényezők (pl. véletlen, túlzás, szokatlan, provokatív) felismerése és magyarázata az elemzés során. | |
| Kontraszt, harmónia | A színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) lényegének felismerése. A színkontrasztok lényegének ismerete. | A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül. | |
| Kontextus | A vizuális ábrázolási, közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata értelmezés, elemzés során. | Vizuális produktumok keletkezésének mélyebb összefüggéseinek felismerése és magyarázata az elemzés során (pl. társadalmi kontextus). | |
| 1.2. Technikák | A vizuális ábrázolás, közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. | A vizuális közlés, kifejezés alábbi technikáinak leíró jellegű ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kő, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű ismerete. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Vizuális kommunikáció | |||
| - Folyamat, mozgás, idő | Az álló- és mozgókép időben zajló folyamatokat érzékeltető vizuális eszközeinek felismerése és magyarázata az elemzés során. | Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. | |
| - Kép és szöveg | Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata. | ||
| - Vizuális információ | A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő szöveges értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. | ||
| - Tömegkommunikáció | A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. A tömegkommunikáció vizuális információinak megfelelő értelmezése megadott szempontok alapján (pl. figyelemvezetés, kiemelés). | A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete. | |
| - Médiakategóriák | A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. | ||
| - Fotó, mozgókép | Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete és elemző értelmezése. A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang- és képkapcsolat) ismerete. A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és értelmezése. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. | A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete. A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum-, játékfilm, kísérleti film, reklám). | |
| 2.2. Tárgy- és környezetkultúra | |||
| - Forma- és funkcióelemzés | A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. | Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása. | |
| - Tervezési folyamat | A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. | A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, ergonómia, anyag, technika/technológia) és értelmezése. | |
| - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet | A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése és elemzése. | A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak, technikáinak ismertetése. A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete az elemzés és összehasonlítás során. | |
| 2.3. Kifejezés és képzőművészet | |||
| - Művészeti ágak | Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete és értelmezése. | ||
| - Műfajok | A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete és értelmezése. | ||
| - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok | A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transz-avantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolumbián kultúrák) legfontosabb jellemzői; e jellemzők ismerete és használata az elemzés során. | A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolumbián kultúrák) jellemzői, összefüggései; e jellemzők, összefüggések ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete. művészeti korszakokban. | |
| - Stílusjegyek | Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása. | ||
| - Alkotások és alkotók | Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. A legjelentősebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (ld. a műtárgylistát). | A legjelentősebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása évszázados pontossággal (ld. a műtárgylistát). | |
| - Műelemző módszerek | Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiái elemzés). | Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemző vizsgálata. Megadott szempontok alapján műalkotáselemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése. | |
| - A mű tárgyi és kulturális környezete | A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése és értelmezése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek). | A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban. | |
A 440 tételből álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés).
Középszintű követelmény az alábbi listában szereplő, normál betűvel szedett alkotók ismerete, illetve az adott művek felismerése és elhelyezése a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában (lásd normál betűvel szedett ismeretek).
Emelt szintű követelmény az alábbi listában szereplő, vastag betűvel szedett további alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek).
Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán), az adott tárgy meghatározó jegyei alapján a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei időről időre változhatnak, hogy a műtárgylista folyamatosan megújulva őrizze aktualitását.
ŐSKOR
1. Stonehenge, bronzkor
2. Őskori lakóházak (pl. (Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k.
3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k (Bécs, Naturhistorisches Museum)
4. Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)
5. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum)
6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor, Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM)
7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 k.
ÓKORI EGYIPTOM
8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k.
9. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak
10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel
11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)
12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg)
14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
15. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)
16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)
18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)
19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur
22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)
27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta
29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz.
30. Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén
31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház)
32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion
33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)
34. Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)
37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano)
38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum)
39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)
40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón, Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano)
41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothcque Nationale)
42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre)
43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
ETRUSZK, RÓMAI
44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia)
45. Colosseum, 70-90. Róma
46. Pantheon, 118-128 k. Róma
47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes)
50. Forum Romanum rekonstrukció
51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
52. Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma
53. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
54. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus)
55. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3.
KORAKERESZTÉNY
56. Santa Sabina, 422-432. Róma
57. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
58. Palotakápolna, 805. Aachen
59. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
60. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College)
NÉPVÁNDORLÁS KORA
61. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM)
62. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
63. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár)
64. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum)
65. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
66. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM)
BIZÁNC
67. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
68. San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna
69. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
70. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco)
71. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)
72. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
73. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)
ROMANIKA
74. Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett)
75. Pisai dóm, XI-XIII. sz.
76. Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170.
77. Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim
78. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
79. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
80. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2
81. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
82. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról
83. Maiestas Domini, 1123 k. San Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum)
84. Koronázási palást, XI. sz. (MNM)
85. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
86. Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest)
87. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG)
88. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library)
GÓTIKA
89. Párizsi Notre Dame, 1163-1250.
90. Amiens-i székesegyház, 1236-(1389)
91. Chartres-i székesegyház, 1194-1220.
92. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
93. Cambridge-i King’s College Chapel, 1446-1515.
94. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
95. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége
96. Veleméri templom, XIV. sz.
97. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad
98. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata
99. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
100. Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom
101. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri)
102. Mária halála a Chartres-i katedrálisról (üvegablak), XIII. sz.
103. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi)
104. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
105. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi)
106. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum)
107. M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása a Selmecbányai oltárról, 1508. (MNG)
108. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab-templom főoltára, 1508-1517.
109. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery)
110. Avignoni Pietf, XV. sz. (Párizs, Louvre)
111. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée)
112. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library; Szentpétervár, Ermitázs)
113. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK)
114. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
115. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár)
116. Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny)
117. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic)
RENESZÁNSZ
118. Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze
119. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze
120. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze
121. (Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor)
122. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett
123. (Antonio da Sangallo) - Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma
124. Loire menti reneszánsz kastély: Chenanceaux, 1515 k.
125. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva
126. Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz.
127. Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz.
128. Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom
129. Sárospataki vár, XVI-XVII. sz.
130. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
131. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova)
132. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
133. Michelangelo (Buonarotti): Pieta, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
134. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia)
135. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje)
136. Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale)
137. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum)
138. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
139. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco)
140. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale)
141. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
142. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
143. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera)
144. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma)
145. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery)
146. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre)
147. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM)
148. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
149. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina)
150. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia)
151. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi)
152. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum)
153. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM)
154. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
155. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre)
156. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi)
157. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado)
158. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado)
159. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
160. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
161. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery)
162. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
163. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
164. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM)
165. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi)
BAROKK
166. 167. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
167. 168. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma
168. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma
169. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u.
170. Drezdai Zwinger, 1711-1722.
171. Győri karmelita templom, 1721-1729.
172. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
173. Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó
174. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger
175. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
176. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom főoltára)
177. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek)
178. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum)
179. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662.
180. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
181. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado)
182. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado)
183. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
184. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
185. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts)
186. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója
187. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG)
188. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würzburgi érseki palotából, 1753.
189. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom)
190. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum
191. Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)
KLASSZICIZMUS
192. British Museum, 1823-1844. London
193. Péchy Mihály: Nagytemplom, 1805-1821. Debrecen
194. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest
195. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom
196. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche)
197. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG)
198. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
199. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
200. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)
201. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum)
202. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége, Budapest, Iparművészeti Múzeum)
ROMANTIKA, REALIZMUS
203. Parlament, 1840-1865. London
204. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója
205. Operaház, 1860-1875. Párizs
206. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs
207. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest
208. Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest
209. Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest
210. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII-XV. sz. - 1874-1896. Schulek Frigyes - restaurálás
211. (Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs
212. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG)
213. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado)
214. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
215. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre)
216. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery)
217. (Eugcne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
218. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
219. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
220. (Gustave) Courbet: Ornans-i temetés, 1849-1850 (Paris, Musée d’Orsay)
221. (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
222. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
223. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG)
224. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG)
225. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG)
226. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
227. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG)
228. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)
229. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
230. Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG)
231. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)
232. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe)
IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS
233. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
234. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek)
235. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
236. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre)
237. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Gyűjtemény)
238. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
239. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute)
240. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, National galerie)
241. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume)
242. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
243. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők) 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)
EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS
244. (William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London
245. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
246. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel
247. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k.
248. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs
249. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest
250. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest
251. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert
252. Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910.
253. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
254. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895-1902. Kolozsvár
255. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG)
256. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie)
257. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM)
258. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d’Albi)
259. (Gustav) Klimt: A csók, 1907-1908. (Bécs, Österreichische Galerie)
260. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893.
261. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.)
262. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG)
263. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG)
264. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG)
265. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
266. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG)
267. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG)
268. Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest
269. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus)
270. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből)
271. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról
XX. SZÁZAD ELSŐ FELE
272. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago
273. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin
274. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau
275. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
276. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania)
277. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest
278. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest
279. (Alexander) Calder: Cím nélkül, Mobil, 1945 (81x73x45, Calder Foundation, New York)
280. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d’Art Moderne)
281. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
282. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
283. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)
284. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
285. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
286. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
287. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett)
288. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus)
289. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d’Art Moderne)
290. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
291. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
292. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
293. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény)
294. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933.
295. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
296. (Joan) Miro: Bohócfarsang, 1924-1925. (New York, Albright-Knox Gallery)
297. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.)
298. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art)
299. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
300. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG)
301. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
302. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)
303. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)
304. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.)
305. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.)
306. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG)
307. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG)
308. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG)
309. Breuer Marcell: csőszék 1926)
A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955.
316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Saynütsalo
317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma
318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York
319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio
320. (Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs
321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs
322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976-1982. Sárospatak
323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény)
324. (Alberto) Giacometti: Az erdő (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény)
325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak (bronz), 1959. (művész tulajdona)
326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum = Ludwig)
327. (Baldaccini) César: Egy autó összenyomása, 1962 (fém)
328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros)
329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968.
330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, 1967-1968. (mgt.)
331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
332. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
333. (Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.)
334. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.)
335. (Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
336. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
337. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
338. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965-1967
339. (Victor) Vasarely egy op-art műve
340. (Nam June) Paik: Tv-Buddha, 1974
341. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció)
342. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965.
343. (Joseph) Beuys: Hétezer tölgyfa, 1982. Kassel (akció fotódokumentáció)
344. Szentjóby Tamás: Hűlő víz, 1965. (mggy.)
345. Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.)
346. Kondor Béla: Szent Antal megkísértése, 1966. (rézkarc)
347. Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum)
348. (Niki de) Saint Phalle: Fekete Nana, 1968-69. (Museum Ludwig, Köln)
349. (Duane) Hanson: Nő bevásárló kocsival, 1970. (poliészter)
350. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.)
351. Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado)
352. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
353. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
354. Erdély Miklós: Hűség, 1979.
355. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979.
356. (Sol) LeWitt: Konstrukció, 1979 (festett acél) (Carolina Nitsch Contemporary Art, New York)
357. Bálint Endre: In memoriam Ország Lili 1980, fotókollázs (Nagyházi Galéria)
358. Bak Imre: Tao, 1993. (Budapest, Ludwig)
359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
361. Maurer Dóra: Hommage f Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)
362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989.
363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig)
364. (Daniel) Spoerri: Az Hőpital Ephémère szomszédos műtermének fiatal művészei által fogyasztott desszert, 1991 (Ludwig Múzeum, vegyes)
365. Csörgő Attila: Hogyan szerkesszünk narancsot (installáció), 1993-94
366. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e.
367. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996.
368. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996.
369. (Yayoi) Kusama: Repetitiv Vision. (Pittsburg) 1996. enironment
370. Lakner Antal: Iners. Passzív munkaeszközök, 1998
371. KIS-VARSÓ: Nefertiti teste, 2003 (Velencei Biennálén, bronz + Nefertiti feje)
372. Baglyas Erika: 100 lepedő, 2004. (lepedő + videó vetítés)
FOTÓ
373. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.)
374. Moholy-Nagy László: Önarckép (1922)
375. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923)
376. (Man) Ray: Casati grófnő (1928)
377. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928)
378. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931)
379. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat) (1933)
380. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938)
381. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból (1944)
382. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966)
383. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.)
384. Escher Károly: Szénhordás
385. Türk Péter: Osztályátlag I-II. 1979. (MNG)
386. (Rineke) Dijkstra: „Oostende, Belgium, August 7, 1992,” from Beach Portraits, 1992.
387. (Bill) Viola: Hat fej („Six Heads’ videó), 2000.
388. Szabó Dezső: Expedíció VIII. 2001.
389. Kimsooja: A tű asszony (Needle Woman, videó), 1997/2005.
MAGYAR NÉPMŰVÉSZET
390. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból)
391. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból)
392. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej)
393. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
394. Festett láda Komárom, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
395. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM)
396. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából)
397. „Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)
398. „Ábrahámos”, hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM)
399. Cifraszűr Békés és Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából)
400. Női ködmön Somogy, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
401. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó)
402. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezővásárhelyről és Tiszafüredről
403. Miskakancsó Mezőcsátról (1848.) (NM)
EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK
404. Sziklarajzok Tassziliből (Kr. e. IV. ée.)
405. Táncmaszk Elefántcsontpartról
406. Ősszobor Indonéziából (NM)
407. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia)
408. Auszráliai kéregfestmény (NM)
409. Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM)
410. Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM)
411. „Nazca vonalak”, Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru)
412. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru)
413. Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál)
414. Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme)
415. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)
416. Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde)
417. Cordobai nagymecset (IX-X. sz.)
418. Kászim pasa dzsámija (1543-1546, Pécs)
419. Királyfürdő (1566-1587, Buda)
420. Gül Baba türbéje (Buda)
421. Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger)
422. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum)
423. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár)
424. Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi)
425. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.)
426. Szúrja a Napisten, kősztéle (XIII. sz.)
427. Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)
428. Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)
429. Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.)
430. Szteatitpecsételők az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum)
431. Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig)
432. A „Tiltott város” - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak
433. Föld alatti folyosórendszer a kínai „cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220-210. Lintong Hszian mellett
434. Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206 - Kr. u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China)
435. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum)
436. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM)
437. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara)
438. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto)
439. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.)
440. No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)
Az alábbi szakkifejezés-lista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bővül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebből következően az emelt szintű követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel vizsgázó fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében, amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.
ábra
ábrázoló geometria
ábrázolási rendszer
absztrakt
absztrakt expresszionizmus
absztrakt művészet
agora
akadémizmus
akció (műforma XX. sz.)
akciófestészet
akrilfesték
akropolisz
akrotérion
akt
akvarell
alakos és arcos edény
alaprajz
alapsík
alapszínek
álboltozat
alkalmazott grafika
alkalmazott művészet
„alla prima” festésmód
altemplom
amfóra/ amphora
amphiteátrum
anamorfózis
anatómia
ankh jel
angolkert
animáció
animációs film
animizmus
antikva (tipográfia)
antiművészet
antropomorf
anyagszerűség
apátság
apszis
arány
aranymetszés
archaikus
archetípus
architektúra
architráv
archivolt
arculatterv
árkád
árnyalat
arte povera
aszimmetria
áthidalások (építészet)
atlasz (építészet)
átlós kompozíció
átrium
áttört forma
attribútum
audiovizuális
automatizmus (alkotói módszer)
avantgárd művészet
axonometria
ballusztrád
banner
batikolás
barokk
Bauhaus
bazilikális elrendezés
beállítás (film)
békaperspektíva
bélletes kapu
belsőépítész
biedermeier
body art
boltív
boltozat
boronafal
bordás keresztboltozat
camera obscura
Capitólium
célközönség
címlap
címrend
cinquecento
ciszterna
cizellálás (anyagmegmunkálás)
colosseum-motívum
computer art
csarnoktemplom
csegelyeskupola
csendélet
csúcsfény
csúcsív
dagerrotípia
DADA
dekollázs
dekorativitás
derített szín
derítőfény
design
diagram
diadalív
diadém
diaporáma
digitális technikák
diófapác
diszharmónia
díszlet
dísztárgy
divat
dokumentumfilm
dolmen
dombormű
dongaboltozat
dór
döféspont
dramaturgia
dzsámi
ecsetrajz
egyedi grafika
egyiránypontos/centrális perspektíva
egyméretű/izometrikus axonometria
eklektika
elektronikus grafika
elektronikus médiumok
életkép/zsánerkép
ellenfény
embléma
emblematikus ábrázolás
empire
enfilade/anfilád
enkausztika
entázis
enteriőr
environment (műforma XX. sz.)
enyészpont/iránypont
épületszobrászat
éremművészet
ergonómia
értelmező ábrázolás
ex libris
experimentális film
expresszionizmus
expresszív
fakszimile/hasonmás kiadás
faktúra
falfestészet
falikép
falkárpit
famentes papír
fametszet
Fauves
fazekasság
fázisrajz
fedőfesték
fejléc (tipográfia)
féloszlop
fényjáték (műforma)
fénykalligráfia
fénykép
fényreklám
festékszín
festészet
festmény
festői kifejezésmód
fiatorony
fibula
figuratív művészet
figyelemirányítás
filmetűd
filmkocka
filmmontázs
filmtrükk
filmvágás
fix beállítás
fixatív
flash-back
fluxus (műforma XX. sz.)
folklór
folyamatábra
forgástest
forgatókönyv
formaelemzés
formakarakter
formaredukció
fórum
fotóetűd
fotógrafika
fotogram
főfény
főhajó
fotómontázs
fotórealizmus
fővonal (ábrázoló geometria)
fő színek
franciakert
freskó
fríz
frontalitás
frottázs
funkció
funkcionalizmus
futurizmus
gádorfal
galéria (építészet)
geometrikus absztrakció
geometrikus forma
gépállás (film)
gesztusfestészet
gobelin
gótika
görög kereszt
graffiti
grafika
grafit
(s)grafittó
használati tárgy
harangtorony
happening
hard-edge
hevederív
hideg-meleg kontraszt
hieroglifa
hímzés
hiperrealizmus
hipertext
hírportál
historizmus
homloksík (ábrázoló geometria)
homlokzat
horizont
horizontális elrendezés
hozzáadó/additív színkeverés
hüposztil
huszártorony
ideográfia/ fogalomírás
idol
ikon
ikonográfia
ikonosztáz
illusztráció
illúzionizmus
impresszió
impresszionizmus
informel
iniciálé
installáció
intarzia
interaktív művészet
internet
intermédia
ión
ipari formatervezés
iparművészet
irányzat (művészeti)
jel
jelenet (film)
jelkép
jelmez
jelzésszerű ábrázolás
kalligráfia
kálvária
kamerába vágott (filmtechnika)
kameramozgás
kannelurák
kánon
kariatída
karzat
katakomba
katalógus
katedrális
Kavallier axonometria
kazettás mennyezet
kelengyeláda
kemogram
kép-a-képben
képes forgatókönyv
képi egyensúly
képi elem
képkivágás
képmanipuláció
képmás
képmező
képregény
képrögzítés
képsík
képsor
képvers
képzőművészeti műfajok
kerámia
kerengő
keresztboltozat
keresztelőkápolna
kereszthajó
kertművészet
kétiránypontos perspektíva
kétméretű/dimetrikus axonometria
kevert nézőpontú ábrázolás
kevert szín
kézjegy
kézművesség
kiadványszerkesztés
kiegészítő/komplementer színek
kiemelés eszközei
kifejezőeszköz
kinetikus szobor
kísérleti film
kisplasztika
kivonó/szubtraktív színkeverés
klasszicizmus
klasszikus klisé (nyomdatechnika)
kockázás (film)
kocsizás (film)
kódex
kollázs
kolostor
kolosszus
komplementer kontraszt
kompozíció
kompozíciós vázlat
kompozíciótípusok
konceptuális művészet
konstrukció
konstruktivizmus
kontaktmásolás
kontextus
kontraposzt
kontraszt
kontraszt illúzió
kontúr
koré
korinthoszi
koronázási jelvények
korongozás
korpusz
korstílus
kortárs művészet
könyvművészet
környezetalakítás
környezetkultúra
körplasztika
közelkép (film)
közösségi és személyes tér (építészet)
kránozás/daruzás
kratér
krétarajz
kroki
kubizmus
kupola
kurosz
kurzív (tipográfia)
kváderkő
land-art
lapdúc
lapos dombormű
latin kereszt
látószög
látványterv
lavírozás (festőtechnika)
layout
lazúrozás
legyezőboltozat
lépték
levegőperspektíva
link
linómetszet
litográfia/kőnyomás
lizéna
lokálszín
lyukkamera
madártávlat
mandala
mandorla
manzardtető
magas dombormű
magasnyomás
magában való kontraszt
magyarázó-közlő rajz
mail-art
makett
manierizmus
maratás (sokszorosító grafika)
margó (kiadványszerkesztés)
márkajel
maszk
maszkolás/kitakarás (fotó, film)
masztaba
matt
mauzóleum
máz (kerámia)
média
mediális művészet médium
megaron
mellékhajó
mellékszín
mélynyomás
mélységélesség (fotó, film)
menhir
menóra
mennyiségi kontraszt
méretarány
méretperspektíva
merőleges vetítés (ábrázoló geom.)
mérmű
mesterséges forma
metakommunikáció
metopé
metszet (grafika)
metszetrajz
metszősík
minaret
miniatúra
minimal art
minőségi kontraszt
mintázás
miskakancsó
mobil (szobrászat)
modellezés
modern
modernizmus
modulor
moire
Monge-féle vetületi ábrázolás
monokróm
monolit
monotípia
montázs
montázselv (film)
monumentális festészet
motívum
mozaik
mozgásfázis
mozgókép
mozgóképi kifejezés
multimédia
murális technikák
műalkotás
műelemzés
műfény
műleírás
műsorrend
műszaki rajz
műtárgy
műtípus
művészeti ágazat
művészeti irányzat
művészeti korszak
művészeti technikák
művészettörténet
művészi ábrázolás
művészkönyv
nabis
nagybányai festészet
nagytotál (film)
naiv művészet
narráció
naturalizmus
negatív forma
negatív kép
nemezelés
neoavantgard
neoimpresszionizmus
népművészet
néprajz
néprajzi tájegység
nézetszerű ábrázolás
nézőpont
nonfiguratív művészet
nyeregtető
nyitott fedélszék
nyitott forma
nyomat
nyomódúc
nyomóforma
nyomvonal (ábrázoló geometria)
obeliszk
objekt
ókeresztény művészet
olajfestés
oldalpár (kiadványszerkesztés)
oltár
op art
opeion
optikai csalódás
organikus építészet
origámi
oromzat
ornamentika
oszlopfő
oszloptípusok
önarckép
önárnyék
önkifejezés
öntött szobor
öntőforma
összetett forma
ötvösművészet
övpárkány
palást (ábrázoló geometria)
paletta
pannó
panoráma
papírmasé
papírmerítés
papírmetszet
papírnyomat
papírplasztika
papirusz
párta (építészet)
parafrázis
paszpartu
pasztell
peplosz
performance
pergamen
peripterosz
perspektivikus ábrázolás
pigment
piktogram
pilaszter
pillér
pillérköteg
pilon/pülon
piramis
pixilláció
plakát
plakett
plán
plasztika
plasztikus
plasztilin
playback
plein air
pointillizmus
pop art
populáris
porcelán
porfesték
portfólió
portikusz
portré
poszter
posztimpresszionizmus
posztmodern
pozitív forma
predinasztikus
prehisztorikus
premier plán
próbanyomat
profil
quatrocento
rajzfilm
raszter (nyomtatás)
ready made
redukció
realizmus
reflex
rekeszzománc
reklám
reklámhatás
rekonstrukció
relief
reneszánsz
reprodukció
restaurálás
retrospektív
rézkarc
rézmetszet
riportfotó
rizalit
rokokó
romanika
romantika
rövidülés
rózsaablak
sablon
sajtófotó
sámán
sekrestye
semleges szín
sfumato
síkbeli ábrázolás
síkidom
síknyomás
sírkamra
sírtípus
skurc
snitt
sokszorosító grafika
sokszorosító technikák
spanyolozás
spektrum
stilizálás
stílus
stílusirányzat
stílusjegy
story-board
struktúra
strukturalizmus
stukkó
surlófény
svenk
szabadkézi rajz
szabályos forma
szabásminta
szabásrajz
számítógépes grafika
szarkofág
származtatás (ábrázoló geometria)
szcenika
szecesszió
székely kapu
szekkó/secco
szekond plán
szekvencia (film)
szénrajz
szentimentalizmus
szentély
szent kerület
szépművészet
szerigráfia/szitanyomat
szerkesztőrajz
szerkezeti rajz
szfinksz
sziluett
szimbolizmus
szimbólum
szimmetria
szimultán kontraszt
színárnyalat
színdinamika
színreflex
színérzet
színharmónia
színhőmérséklet
színintenzitás
színkontraszt
színkör
szinopszis (film)
színperspektíva
színskála
színszimbolika
szobor
szoborfülke
szobrászat
szórt megvilágítás
szőttes
szövés
szövőszék
sztéle
szubjektív nézőpont (film)
szubkultúra
szuperközeli plán
szuprematizmus
szürrealizmus
szuszék
táblakép
tabló
tagolatlan forma
tájkép
takarás
tálas
támív
támpillér
tanulmányrajz/stúdium
tapasztalati és reprezentált valóság (film)
tapasztalati távlattan/látszati ábrázolás
tárgyanimáció
tárgykultúra
tasizmus
technikai kép
telített szín
templomhajó
temperafestés
térábrázolási konvenció
térhatás
térillúzió
térmélység
természetelvű ábrázolás
természetes megvilágítás
természeti forma
térrétegek
térszervezés
tervezési folyamat
tervrajz
testbeszéd
textil
textilplasztika
textúra
tinta
tipográfia
tiszta szín
tojástempera
tollrajz
tónus
tónus/fény-árnyék kontraszt
tónusredukció
tornác
totem
totál (film)
többnézetű ábrázolás
tömegkommunikáció
tört szín
transzavantgard
transzformáció
transzparencia
trecento
trifórium
triglif
tükrös
tümpanon/timpanon
tumulus
tusrajz
tűzzománc
utókép
vágás (film)
vakárkád
valőr
varrottas
vázakép
vázlat
vertikális elrendezés
vetett árnyék
vetítés (ábrázoló geometria)
vetítősík (ábrázoló geometria)
vetítősugár (ábrázoló geometria)
vetület (ábrázoló geometria)
vetületi ábrázolás
videoklip
videoművészet
videoinstalláció
virtuális valóság
viselet
vízfestés
vízjel
vizuális élmény
vizuális képzelet
vizuális kifejezőeszközök
vizuális kommunikáció
vizuális költészet
vizuális kultúra
vizuális minőségek
vizuális művészetek
voluta
vonalas rajz
vonalminőségek
vonalperspektíva
zárt forma
zikkurat
zománcművészet
zsinagóga
zsindely
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 75 pont | 75 pont | 120 pont | 30 pont | |
| vagy | ||||
| Gyakorlati vizsga (projekt)** | ||||
| 75 pont | ||||
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | az alapvető anyagokat és eszközöket | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | vizsgaanyag rendezett körülmények között történő bemutatását | NINCS | NINCS | |
| Középszint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (projekt)** | ||||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | a projektmunka elkészítéséhez szükséges eszközöket | |||
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | |||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | NINCS | NINCS | szükséges anyagok és eszközök listája | témakörök | |
| Mikor? | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | jogszabály szerint | |
| Középszint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (projekt)** | ||||
| Anyag | NINCS | legalább két projekttéma megadása | |||
| Mikor? | NINCS | december 1-ig | |||
| * Portfolió: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van, a korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra alkalmas formában kiállítja. | |||||
| ** Projekt: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik vagy nincs tanulói jogviszonyban, egy központilag megadott témájú vizuális projektmunkát készít el. | |||||
| Írásbeli vizsga 180 perc | Gyakorlati vizsga 15 perc (az előkészületekre fordítható idő kötetlen) | |
| Művészettörténet-műelemző feladatsor | Portfólió vagy projekt | |
| 75 pont | 75 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgarészben a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatsor tartalmi arányait több szempontrendszer határozza meg.
- A vizuális kultúra részterületei szerint:
| Képzőművészet | 50% | |
| Tárgy- és környezetkultúra | 40% | |
| Vizuális kommunikáció | 10% | |
| Összesen: | 100% |
- Földrajzi régiók / Kultúrák szerint:
| Európai kultúrák | 80% | |
| Európán kívüli (klasszikus) kultúrák | 20% | |
| Összesen: | 100% |
- Korszakok szerint:
| Őskor-XVIII. század | 60% | |
| XIX-XX. század | 40% | |
| Összesen: | 100% |
Az írásbeli feladatsor és a feladatok jellemzői
Az írásbeli vizsgarészben a feladat egy képmelléklettel illusztrált művészettörténet, műelemző jellegű, legalább hat feladatból álló feladatsor megoldása. Az írásbeli vizsgarész feladatsora összetett - több részelemet tartalmazó - feladatból áll. A középszintű írásbeli feladatsor 40-50%-a feleletalkotó típusú, amelyből legalább egy elemző vagy összehasonlító jellegű esszéfeladat.
A befogadás folyamatának mérésére alkalmas írásbeli feladattípusok a feleletválasztó és a feleletalkotó feladatok csoportja.
Az adott vizsgatárgy lényegéből következik, hogy mindkét feladattípusban nagy gyakorisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemző vázlat készítése vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint).
Feleletválasztó feladat
A feleletválasztó feladattípusok (pl. alternatív válaszok, többszörös választás, válaszok illesztése-csoportosítása) esetében jellemző feladattípus a kép és szöveg vagy a kép és kép adott szempontok szerinti párba állítása, csoportosítása vagy sorrendbe állítása.
Példák a párosítás szempontjaira:
- alkotó és műve,
- adott mű és korstílus/stílusirányzat,
- mű és mű (pl. azonos stílusirányzat alapján),
- műrészlet és műrészlet,
- alkotó és alkotó (pl. azonos korban),
- mű és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom,
- korstílus/stílusirányzat és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom,
- (mű)tárgy és tulajdonságai, funkciója,
- szakkifejezés és annak pontos jelentése.
Példák a csoportosítás szempontjaira:
- korszakok szerint,
- korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű - alkotó - idő),
- földrajzi (kultúrtörténeti) elhelyezkedés szerint (pl. európai, Európán kívüli kultúrák),
- műfajok, műtípusok szerint.
Példák a sorrend felállításának szempontjaira:
- időrend (pl. évszázadok) szerint,
- korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű - alkotó - idő).
Feleletalkotó feladat
A feleletalkotó típusú, rövid választ (pl. egy szó, egy mondat) igénylő feladatok jellemzően a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. alkotó neve, alkotás címe, stílusa, konkrét fogalmak) felismerését, megnevezését, meghatározását jelentik. A fent említett feladattípus jellemző változata, ha csak részinformáció, információtöredék áll rendelkezésre a felismeréshez (pl. képrészlet, képtöredék).
A hosszabb választ igénylő, esszétípusú feladatok középszinten minden esetben megadják a megfigyelési szempontokat, legyen az akár elemző vagy összehasonlító jellegű feladat. (Pl. Elemezze az adott művet formaalkotás, kifejezés, kompozíció és funkció szerint!) Középszinten mind az elemző, mind az összehasonlító feladatok esetén a feladat tárgya kép (pl. műalkotás) vagy ábra (pl. grafikon).
A feleletalkotó feladatok típusai például:
- művészeti ágak, műfajok, műtípusok felismerése, jellemzése;
- időszakok, korszakok, alkotók, művek, stílusjegyek megnevezése, jellemzése, összehasonlítása, értékelése;
- műtárgyak, tárgyak elemzése, összehasonlítása, értékelése;
- főbb művészettörténeti korszakok leírása, összehasonlítása a művészet változását befolyásoló alapvető kultúrtörténeti összefüggések szempontjából;
- művészeti fogalmak, szakkifejezések felismerése és szakszerű meghatározása, megfelelő használata;
- verbális és vizuális műelemző eszközök, módszerek használata.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli feladatsor értékelését központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanár végzi. Az írásbeli vizsgarészben 75 pont szerezhető.
Az írásbeli feladatsor javítási-értékelési útmutatója minden egyes feladat esetében tartalmazza a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket (kulcsfogalmakat) és azok pontozási eljárását. A pontozási eljárás alapelve, hogy a jó válasz és válaszelem meghatározott pontot érdemel, azonban rossz, vagy hiányos válasz esetén pontlevonás nem lehetséges.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgarész feladata egy portfolió összeállítása. Az adott vizsgarész produktuma gyakorlati munka eredményeként jön létre, de a vizsgának része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is, ezért a portfólió tanári értékelése a szóbeli vizsga keretei között zajlik.
A portfolió összeállításának szempontjai központilag adottak és évről évre ismétlődnek. A vizsgát megelőzően a vizsgaanyag kiválogatásához lehetőséget kell biztosítani a vizsgázó és a szaktanár közötti konzultációra. A vizsga során a vizsgabizottságot működtető intézménynek lehetőséget kell biztosítania a vizsgabizottság számára a vizsgaanyag rendezett körülmények között történő megtekintésére (pl. egy kiállítás formájában).
Minden olyan esetben, amikor a tanulói jogviszony megszűnése miatt nem biztosíthatók a portfolió összeállításának megfelelő feltételei (pl. a vizsgázó által önállóan, ellenőrzött keretek között készült munkák összegyűjtése), a gyakorlati vizsga során a vizsgázók feladata egy központilag megadott témájú vizuális projektmunka elkészítése.
A választhatóság érdekében minden évben legalább két központilag megadott projkettémát kell biztosítani, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben legkésőbb az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgáinak kezdetéig kell beadni. A beadott munkát a továbbiakban írásbeli feladatsorként kell kezelni.
A gyakorlati vizsga feladatának jellemzői
A portfolió/projekt mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában. A portfolió jelentése: a vizsgázó korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra alkalmas formában kiállítja. Ez a gyűjtemény lehetőséget nyújt arra, hogy ne csupán egy véletlenszerűen kiragadott vizsgamunkát értékeljünk, hanem több munkán keresztül az alkotóképesség folyamatába is betekintést nyerhessünk.
A vizuális projekt egy bőséges asszociációs bázissal bíró téma vizuális feldolgozása szabadon választott eszközökkel. A projektmunka meghatározó vonása, hogy a téma feldolgozása önálló munkafolyamat eredménye. A végeredmény eléréséig vezető gondolatmenetet a vizsgázónak vizuálisan dokumentálnia is kell (pl. munkanaplóban).
A portfolió összeállításának feltételei
A portfolióba kizárólag ellenőrzött keretek között, a vizsgázó által készített és kiválogatott, lehetőleg az utolsó két tanév folyamán készült munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott időszakban, az iskolában készült munkákat megfelelő körülmények között megőrizzék.
A portfoliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia. A munkák mérete nem korlátozott.
A portfolió összeállítása a következő szempontok szerint történik:
Tartalmazzon
1. két olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó;
2. egy olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó;
3. egy olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó;
4. egy olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon);
5. egy olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója);
6. egy olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció;
7. egy olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása.
A vizsgára kiválogatott munkákat a hitelesség érdekében a megfelelő jelölésekkel és a szaktanár aláírásával kell ellátni.
A munkák hátoldalán szerepeljen a vizsgázó neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám! (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.)
Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában, az adott vizsgázó által készült munkák alkotják a portfólió anyagát.
A portfolió bemutatása
A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a vizsgázó szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat. A bemutatást a vizsgacsoport szóbeli vizsgáinak keretében kell megtartani.
A projektmunka elkészítése
A munka szabadon választott eszközökkel történik, melyekről a vizsgázó önmaga gondoskodik. A munka mérete nem meghatározott.
Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót legkésőbb a vizsgaidőszak megkezdéséig le kell adni a vizsgabizottságot működtető intézménybe a készítő nevének és a választott témának a feltüntetésével. A vizsgaanyag kezelése az írásbeli feladatsorra vonatkozó előírások szerint történik.
A gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgarészben a portfolió esetében szerezhető 75 pontból 60 pont a gyakorlati vizsgaanyagra, 15 pont pedig annak szóbeli bemutatására adható.
A portfolió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz:
- megfelelő számú munkát tartalmaz,
- a munkák a kiírásnak (a listának) megfelelően kerültek kiválogatásra,
- a munkák hitelesítése megtörtént,
- a munkák számokkal történő azonosítása szintén megtörtént.
A projektmunka esetében szerezhető 75 pontot teljes egészében a gyakorlati vizsgaanyagra kell megítélni.
A portfolió értékelése
A portfolió esetében a rajzi, illetve gyakorlati jellegű munkák értékelését a központi értékelési útmutatóban meghatározott, értékelési kritériumokra bontott szempontsor alapján végzi az értékelő.
Öt (négy plusz egy) különböző szempont alapján kell megvizsgálni a vizsgamunkákat, azaz kizárólag a gyakorlati teljesítményt.
Szempontok:
I. Problémamegoldó képesség
II. Vizuális kommunikációs képesség
III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága)
IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikája
V. Összkép
A fenti szempontokhoz tartozó kritériumrendszer világosan értelmezhető jellemzőkkel írja le az adott szempont szerint teljesülő minőséget, melyekhez pontskála tartozik.
A vizsgázó által az alábbi pontskála alapján elért összpontszámot 2-vel megszorozva megkapjuk a vizsgarész pontszámát. Ha például a vizsgázó 22 pontot ér el a vizsgaanyaga alapján, akkor 22 x 2 = 44 pont a vizsgarész pontszáma.
| Értékelési útmutató | ||||||
| I. Problémamegoldó képesség | összesen: 6 pont | |||||
| 1. | ||||||
| - A saját élmények, tapasztalatok hasznosítása egyértelmű a munkáiban, és ezeket az élményeket nagyon jól, szuggesztíven beépíti az alkotómunkájába. | 3 pont | |||||
| - Megállapítható saját élmények, tapasztalatok hasznosítása, de ezek érvényesítése nem meghatározó és meggyőző az alkotó munka beépítésébe. | 2 pont | |||||
| - Előfordul saját élmények, tapasztalatok hasznosítása, azonban nem adekvát azok beépülése az alkotó munkába. | 1 pont | |||||
| - Nyilvánvalóan nem támaszkodott saját élményeire, tapasztalataira. | 0 pont | |||||
| 2. | ||||||
| - A feladat megoldásához érzékelhetően tanulmányozta mások hasonló problémákra adott megoldásait, és ezeket a tapasztalatokat nagyon jól használta fel saját munkáiban. | 3 pont | |||||
| - A feladat megoldásához érzékelhetően tanulmányozta mások hasonló problémákra adott megoldásait, de ezeket a tapasztalatokat nem megfelelően adaptálja saját munkája során. | 2 pont | |||||
| - A munkájában alig kimutatható az érdeklődés mások megoldásai iránt, illetve azokat rosszul adaptálja saját munkája során. | 1 pont | |||||
| - Semmilyen érdeklődést nem mutatott mások megoldásai iránt. | 0 pont | |||||
| II. Vizuális kommunikációs képesség | összesen: 9 pont | |||||
| 1. | ||||||
| - Vizuális közléseit pontosan, érthetően, nagyon világosan képes dokumentálni. | 3 pont | |||||
| - Vizuális közlései alapvetően világosak, de helyenként nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. | 2 pont | |||||
| - Vizuális közlései alapvetően nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. | 1 pont | |||||
| - A dokumentáció vizuális közlése teljesen zavaros vagy szegényes. | 0 pont | |||||
| 2. | ||||||
| - A vizuális kifejezés eszközeit (vonal, szín, forma, kompozíció stb.) a célnak megfelelően, kitűnően alkalmazza. | 3 pont | |||||
| - A vizuális kifejezés eszközeit alapvetően megfelelően alkalmazza. | 2 pont | |||||
| - A vizuális kifejezés eszközeit többször pontatlanul, nem a kifejezés céljának megfelelően alkalmazza. | 1 pont | |||||
| - A vizuális kifejezés eszközeit esetlegesen vagy helytelenül alkalmazza. | 0 pont | |||||
| 3. | ||||||
| - A rajzi kifejezése igen árnyalt, érdekes, esetleg egyéni elemeket is tartalmaz. | 3 pont | |||||
| - A rajzi kifejezés árnyalt, illetve a célnak megfelelő, de szokványos. | 2 pont | |||||
| - A rajzi kifejezés nem elég árnyalt, illetve gyakran a célnak nem megfelelő. | 1 pont | |||||
| - A rajzi kifejezése igen kezdetleges, illetve a célnak nem megfelelő. | 0 pont | |||||
| III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága) | összesen: 6 pont | |||||
| 1. | ||||||
| - Tervei, elképzelései vagy előadásmódja igen érdekes, kreatív, innovatív. | 3 pont | |||||
| - Munkáinak vannak érdekes, egyéni vonásai. | 2 pont | |||||
| - Munkái alapvetően szokványosak, de néhol új ötletek nyomai észlelhetők. | 1 pont | |||||
| - Munkái teljesen szokványosak, semmi egyéni vonás nem észlelhető rajtuk. | 0 pont | |||||
| 2. | ||||||
| - Munkái tartalmilag komplexek, érzékelhetően igen elmélyültek. | 3 pont | |||||
| - Munkájában vannak értékes, egyéni tartalmi momentumok, de helyenként egysíkú. | 2 pont | |||||
| - Munkáira nem jellemző a tartalmi komplexitás, elmélyülés. | 1 pont | |||||
| - Közhelyszerű, érdektelen munkák. | 0 pont | |||||
| IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikai színvonala | összesen: 6 pont | |||||
| 1. | ||||||
| - Munkáit a célnak, szándékának megfelelő magas szintű előadásmód jellemzi. | 3 pont | |||||
| - Munkáit alapvetően a célnak, szándékának megfelelő előadásmód jellemzi, de helyenként bizonytalan. | 2 pont | |||||
| - Előadásmódját gyakran jellemzi bizonytalanság. | 1 pont | |||||
| - Ügyetlen, érzéketlen, kezdetleges előadásmód jellemzi. | 0 pont | |||||
| 2. | ||||||
| - A bemutatott technikák mindegyikét kiválóan műveli. | 3 pont | |||||
| - A bemutatott technikákat kisebb hibákkal, a célnak megfelelően műveli. | 2 pont | |||||
| - A bemutatott technikák jelentősebb részében nem rendelkezik kellő jártassággal vagy nem mutat érdeklődést a különböző technikák iránt. | 1 pont | |||||
| - A bemutatott technikákban nem rendelkezik kellő jártassággal. | 0 pont | |||||
| V. Összkép | összesen: 3 pont | |||||
| - A mappa koherens, igen színvonalas munkákat tartalmaz. | 3 pont | |||||
| - A mappa alapvetően jó munkákat tartalmaz. | 2 pont | |||||
| - A munkák között van néhány jó. | 1 pont | |||||
| - A munkák többsége felkészületlenségről tanúskodik. | 0 pont | |||||
| Összesen: 30 pont | ||||||
| Maximális pontszám: 30 pont x 2=60 pont | ||||||
A portfolió szóbeli bemutatásának értékelése
A portfolió szóbeli bemutatásának értékelése az alábbi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.
A szóbeli bemutatást az alábbi szempontok szerint kell értékelni:
I. Önismeret (személyes relevancia, önértékelés)
II. Érvelés
III. Szaknyelv használata
IV. Téma felismerhetősége
V. Nyelvhelyesség
| Értékelési útmutató | |||
| I. Önismeret (személyes relevancia, önértékelés) | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó önállóan képes saját munkáját kritikailag szemlélni, értékelése helytálló és érthető. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó kis rávezetéssel képes helytálló, érthető kritikai észrevételeket tenni munkájára vonatkozólag. | 2 pont | ||
| - Csak részben vagy zavaros formában képes kritika megfogalmazására saját munkáit illetően, ami vagy gyenge önismeretről tanúskodik vagy nem képes annak pontos megfogalmazására. | 1 pont | ||
| - Nem képes saját munkáját kritikailag szemlélni (pl. a sikeresebb és kevésbé sikeres munkákat megkülönböztetni), illetve teljesen téves önképet mutat. | 0 pont | ||
| II. Érvelés | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó pontosan és önállóan képes álláspontját megfogalmazni, ezt világosan érthetővé teszi mások számára is. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó alapvetően (kis segítséggel) képes képviselni egy álláspontot, és azt hozzávetőleges pontossággal mások számára is érthetővé tudja tenni. | 2 pont | ||
| - Nincs határozott álláspontja, érvelése többnyire pontatlan, illetve zavaros. | 1 pont | ||
| - Nem képes saját gondolatainak, érveinek megfogalmazására. | 0 pont | ||
| III. Szaknyelv használata | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó pontos, megfelelő jelentéssel, megfelelő mértékben és megközelítésből használja a szakmai-tudományos kifejezéseket. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó többnyire pontosan, megfelelő mértékben használja a szakmai-tudományos kifejezéseket, de nem mindig megfelelő szövegkörnyezetben. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó törekszik a szakmai-tudományos kifejezések használatára, de gyakran hibásan, illetve nem a megfelelő szövegkörnyezetben használja. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó egyáltalán nem használja vagy teljesen pontatlanul, rosszul használja a szakmai-tudományos kifejezéseket. | 0 pont | ||
| IV. Téma felismerhetősége | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó minden részletében az adott témáról beszél, és ez könnyen, világosan felismerhető. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó alapvetően az adott témáról beszél, de bizonyos résztémáknál megkerüli a konkrét választ vagy lényegtelen, illetve nem oda illő részleteket érint. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó csak érinti az adott témát, gyakran megkerüli a konkrét választ vagy lényegtelen, illetve oda nem illő részletekről beszél. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó nem az adott témáról beszél, illetve megkerüli a konkrét választ, csak lényegtelen, illetve nem oda illő részletekről beszél. | 0 pont | ||
| V. Nyelvhelyesség | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó felelete koherens, jól felépített, nyelvtanilag helyes és érthető, felelete minden részletében szabatos, lényegre törő és hatásos. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó felelete alapvetően jól felépített, de bizonyos esetekben nem teljesen érthető, logikailag nem pontosan kapcsolódó gondolatmenetet fejt ki, esetleg nyelvtanilag helytelen mondatokat használ, alapvetően lényegre törő, de nem biztos, hogy kellő hatást ér el. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó felelete nem jól felépített, gyakran érthetetlen vagy nyelvtanilag helytelen, nem eléggé lényegre törő és nem éri el vele a kellő hatást. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó felelete rosszul felépített, logikai összefüggések nem vagy csak elvétve lelhetők fel, számtalan érthetetlen vagy nyelvtanilag helytelen mondatot használ. | 0 pont | ||
| Maximális pontszám: 15 pont | |||
A vizsgán az eredmények rögzítésére egyéni értékelőlap készítését javasoljuk.
A projektmunka értékelése
A projektmunkára összesen 75 pont adható.
A projektmunka esetében az értékelést központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján kell végezni az alábbi szempontok szerint.
I. Problémamegoldó képesség
II. Vizuális kommunikációs képesség
III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága)
IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikája
V. Összkép
A fenti szempontokhoz tartozó kritériumrendszer világosan értelmezhető jellemzőkkel írja le az adott szempont szerint teljesülő minőséget, melyekhez pontskála tartozik.
| Gyakorlati vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc | |
| Művészettörténet-műelemző és rajzi feladatsor | Két feladat kifejtése | |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgarészben a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A gyakorlati vizsga során az alapvető anyagokról és eszközökről a vizsgázó gondoskodik. A vizsgaközpont az adott évben szükséges anyagok és eszközök listáját nyilvánosságra hozza.
A gyakorlati feladatsor jellemzői
A gyakorlati feladatsort összesen 6 összetett, több részfeladatból álló feladat alkotja. Ebből 3 feladat gyakorlati jellegű, az alkotói, míg további 3 feladat a befogadói ismeretek, készségek és képességek mérését szolgálja. Az összesen 6 feladatból 4 feladatot kell a vizsgázónak kiválasztania és megoldania. Így az egyéni választástól függően jön létre a különböző készségeket, képességeket mérő gyakorlati feladatsor. A vizsgázónak a választását a feladatlapon meghatározott módon jelölnie kell.
Művészettörténet-műelemző feladatok
A befogadói típusú művészettörténet-műelemző feladatok összetett, gyakran képmelléklettel illusztrált részfeladatok összessége. Az emelt szintű feladatsorban - a középszinthez képest - csak a feladatok kisebb részénél szerepelnek a megoldást segítő képek, reprodukciók, így fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek pontos felidézése és a vizuális emlékezet, továbbá a képzelet és az ítéletalkotás. Az emelt szintű írásbeli feladatok mindegyike tartalmaz elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladatrészt.
A három művészettörténet-műelemző feladat a követelményekben adott különböző témákat fed le (pl. különböző művészettörténeti korokat reprezentál).
Az emelt szintű befogadói ismereteket, készségeket és képességeket mérő feladattípusok megegyeznek a középszinten felsorolt feladattípusokkal, az emelt szinten azonban többségében feleletalkotó feladatok szerepelnek.
Az esszé-feladat megoldásánál alapvető követelmény a szakszókészlet pontos, adekvát, választékos használata. Az elemzések gyakran nem csak kronologikus szempontból történő leíró jellegű megközelítést igényelnek (pl. Röviden mutassa be, jellemezze a reneszánsz festészetet!), hanem az elsajátított ismeretek összetett alkalmazását is (pl. Hasonlítsa össze a reneszánsz és a XX. század festészetében a térszemlélet legdominánsabb elemeit!).
Rajzi feladatok
Az emelt szintű alkotói ismereteket, készségeket és képességeket mérő rajzi feladatok szintén több részből álló, összetett feladatok, melyek egy-egy téma köré csoportosulnak. Egy-egy feladatban minden esetben különböző jellegű rajzi tevékenységek (pl. szabadkézi rajz látvány után, tervezés, színvázlatkészítés) is előfordulnak.
A gyakorlati jellegű rajzi feladatok közül legalább egy feladat a tárgy- és környezetkultúrához vagy a vizuális kommunikációhoz kapcsolódó tervezés.
A rajzi feladatok típusai például:
- látvány megfigyelése alapján vázlat vagy szabadkézi rajz készítése;
- látvány vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak visszaadása;
- anyagi minőségek megjelenítése különböző eszközökkel;
- egyszerű tárgyak szerkezetét, felépítését, működését értelmező szabadkézi rajz készítése;
- tárgyak, organizmusok szerkezetét értelmező szabadkézi rajz elkészítése;
- színkombinációs feladat megoldása;
- adott színek pontos kikeverése;
- színvázlat készítése;
- tónusredukció készítése;
- egyszerű geometrikus testek ábrázolása különböző ábrázolási rendszerekben;
- térrekonstrukciós feladat megoldása vetületi rajz alapján;
- geometrikus test kiterítése síkba;
- téri helyzetek megjelenítése csak vonallal;
- téri helyzetek megjelenítése az adott célnak legmegfelelőbb formában;
- mozgást, folyamatot bemutató szabadkézi rajz készítése;
- történet illusztratív megjelenítése vizuális eszközökkel;
- érzelmek, lelkiállapotok megjelenítése vizuális eszközökkel;
- nem vizuális jellegű információk képi megjelenítése, képi jellé alakítása;
- adott felület díszítésének megtervezése;
- adott látványelemekből díszítés tervezése;
- tárgytervezés, tervvázlat készítése;
- egyszerű csomagolásterv készítése;
- tárgy átalakítása adott cél érdekében;
- kép és szöveg együttes használata adott cél érdekében;
- felirat készítése adott feladat betöltésére.
A gyakorlati feladatsor értékelése
Az értékelés részletes központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az emelt szintű gyakorlati vizsgarészben összesen 120 pontot lehet elérni. Minden feladat maximálisan 30 pontot ér.
A vizsgázónak a kiválasztott feladatokat megfelelő módon jelölnie kell, csak a négy megjelölt feladat értékelhető. A nem jelölt, de esetlegesen elkezdett feladatok nem értékelhetők, azok részmegoldásaival további pontszám nem gyűjthető. A vizsga végén a felügyelőtanárnak ellenőriznie kell, hogy megtörtént-e a kiválasztott feladatok megjelölése.
Amennyiben ennek ellenére is hiányos a jelölés, illetve nem dönthető el egyértelműen a választás, hat elkezdett feladat esetében mind az alkotói, mind a befogadói típusú utolsó egy-egy feladat nem értékelendő; öt elkezdett feladat esetében a harmadik alkotói vagy befogadói típusú feladat megoldása nem értékelendő.
A művészettörténet-műelemző feladatok értékelése
A művészettörténet-műelemző feladatok javítási-értékelési útmutatója minden egyes feladat esetében tartalmazza a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű a válasz, az útmutató ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket (kulcsfogalmakat) és azok pontozási eljárását. A pontozási eljárás alapelve, hogy a jó válasz és válaszelem meghatározott pontot érdemel, azonban rossz, vagy hiányos válasz esetén pontlevonás nem lehetséges.
Rajzi feladatok értékelése
A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés szintén központi javítási-értékelési útmutató segítségével történik. Minden egyes rajzi feladathoz adott értékelési szempontsor tartozik. A szempontok további értékelési kritériumokra bomlanak. A kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont szerint a megítélhető pontszámokkal együtt.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételek különböző témakörökre épülnek.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel kifejtéséhez szükséges mellékleteket, színes reprodukciókat a tétel tartalmazza, vagy a vizsgázó megfelelő formában megkapja.
A szóbeli vizsgarész témaköreit a szabályzatnak megfelelő módon és időpontban nyilvánosságra kell hozni.
A szóbeli tételsor jellemzői
A tételsor legalább 15, különböző témakör alapján készült tételt tartalmaz. A témakörök, így a tételsor lefedi a követelményekben megfogalmazott témákat.
Minden tétel két feladatból áll. Az első feladat két alfeladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázó választhat, és csak a választott alfeladatot kell kidolgoznia és bemutatnia. Az egyik alfeladat minden esetben leíró jellegű (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik mindig műelemzés (pl. összehasonlító műelemzés).
A második feladat minden esetben egy adott alkotótechnika leíró jellegű bemutatása.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsga értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 30 pont szerezhető. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.
A szóbeli feleletet az alábbi szempontok szerint kell értékelni:
I. Elvárható tartalmi elemek (az adott téma szerint részletezve lásd az értékelési útmutatóban)
II. Téma (tartalom) felismerhetősége
III. Szaknyelv használata
IV. Nyelvhelyesség
V. Nyelvi kifejezésmód
VI. Beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció
| Értékelési pontskála | |||
| I. Elvárható tartalmi elemek | összesen: 15 pont | ||
| Minden tétel esetében az értékelési útmutatóban konkrét tartalmi elemek (kulcskifejezések) szerepelnek mindkét feladatra vonatkozóan. | |||
| - ... | ... pont | ||
| - ... | ... pont | ||
| - ... | ... pont | ||
| II. Téma (tartalom) felismerhetősége | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó minden részletében az adott témáról beszél, és ez könnyen, világosan felismerhető. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó alapvetően az adott témáról beszél, de bizonyos résztémáknál megkerüli a konkrét választ, vagy lényegtelen, illetve nem oda illő részleteket érint. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó csak érinti az adott témát, gyakran megkerüli a konkrét választ, többnyire lényegtelen, illetve oda nem illő részletekről beszél. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó nem az adott témáról beszél, illetve megkerüli a konkrét választ, csak lényegtelen, illetve nem oda illő részletekről beszél. | 0 pont | ||
| III. Szaknyelv használata | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó pontos, megfelelő jelentéssel, megfelelő mértékben és helyes szövegkörnyezetben használja a szakmai-tudományos kifejezéseket. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó többnyire pontosan, megfelelő mértékben, de nem mindig megfelelő szövegkörnyezetben használja a szakmai-tudományos kifejezéseket. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó törekszik a szakmai-tudományos kifejezések használatára, de gyakran hibásan, illetve nem a megfelelő szövegkörnyezetben használja. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó egyáltalán nem vagy teljesen pontatlanul használja a szakmai-tudományos kifejezéseket. | 0 pont | ||
| IV. Nyelvhelyesség | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó nyelvtanilag helyes és érthető mondatokban fejezi ki önmagát. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó felelete bizonyos esetekben nem teljesen érthető, mert nyelvtanilag helytelen, érthetetlen mondatokat használ. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó felelete gyakran érthetetlen vagy félreérthető, mert nyelvtanilag helytelen mondatokat használ. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó felelete teljesen érthetetlen vagy félreérthető, mert nyelvtanilag helytelen mondatokat használ. | 0 pont | ||
| V. Nyelvi kifejezésmód | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó felelete koherens, logikailag jól felépített, felelete minden részletében lényegre törő és hatásos. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó felelete alapvetően jól felépített, de bizonyos esetekben logikailag nem kapcsolódó gondolatmenetet fejt ki, többnyire lényegre törő, de nem biztos, hogy kellő hatást ér el. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó felelete nem jól felépített, logikailag nem kapcsolódó gondolatmenetekre alapszik, nem eléggé lényegre törő, és nem éri el vele a kellő hatást. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó felelete teljesen rosszul felépített, a logikai összefüggések nem, vagy csak elvétve lelhetők fel. | 0 pont | ||
| VI. Beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció | összesen: 3 pont | ||
| - A vizsgázó pontosan és önállóan képes mondanivalóját megfogalmazni, ezt világosan érthetővé teszi mások számára is, esetenként bemutatja személyes érintettségét is a témában. | 3 pont | ||
| - A vizsgázó kis segítséggel képes megfogalmazni a mondanivalóját, és azt hozzávetőleges pontossággal mások számára is képes érthetővé tenni, személyes érintettséget (véleményt) azonban nem tud megfogalmazni. | 2 pont | ||
| - A vizsgázó kommunikációja többnyire pontatlan, illetve zavaros, mondanivalóját nehezen tudja megfogalmazni, személyes véleménye nincs. | 1 pont | ||
| - A vizsgázó nem képes saját gondolatainak, érveinek megfogalmazására. | 0 pont | ||
| Maximális pontszám: 30 pont | |||
A Társadalomismeret vizsgatárgy sajátosságairól
A Társadalomismeret vizsgatárgy integráló szerepet tölt be a jelenismereti tárgyak között: felöleli a társadalmi viszonyokat leíró szociológiai megközelítéseket, valamint a gazdasági, szociálpszichológiai, jogi és állampolgári ismereteket is. A témák sokféleségéből következik, hogy nem hagyományos értelemben vett tantárgyról van szó, amelyben az „egy tudomány - egy tantárgy” elve érvényesül. Az elsődleges cél, hogy az iskola közvetlenül is válaszoljon a diákok szocializációs szükségleteire, segítse őket abban, hogy könnyebben elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
A Társadalomismeret esetében tehát különösen fontos kérdés az ismeretátadás és készségfejlesztés „hatékonyan működő” arányának megtalálása - ami persze legfőképpen az órai munka szervezésében jelenik meg. Egy ilyen jellegű tárgynak ugyanis az alapvető társadalomtudományi ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz, különösen a közösségi szolgálat során szerzettekhez. A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A Társadalomismeret vizsgatárgy módszertani sajátossága tehát az induktivitás, amely tanítás személyességében és a társadalmi gyakorlathoz való közelségben jelenik meg.
A Társadalomismeret vizsgatárgy részletes érettségi követelményeiről
A Társadalomismeret vizsgatárgy érettségi követelményei a kerettantervi tartalmakon túlmutató elemeket is tartalmaznak.
A Társadalomismeret különböző területei (társadalomismeret, jelenismeret, gazdasági-pénzügyi ismeretek, szociálpszichológia) nem jelentenek önálló tartalmakat, sokkal inkább eltérő megközelítési módokat, szemléleteket képviselnek. A vizsgatárgy komplex tartalmakra - pl. család, szocializáció, iskola, helyi társadalom, nemzet, glóbusz - épül, amelyeknek szociológiai, politológiai, szociálpszichológiai, gazdasági, filozófiai stb. oldalait vizsgáljuk meg.
A vizsga általános célja
A Társadalomismeret vizsgatárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani.
A társadalomismeret érettségi vizsga tehát - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben - nem csupán ismereteket kér számon, hanem rendeletetése az is, hogy felmérje, mennyire vált képessé a tanuló a saját értékrendjének felismerésére, életútjának, perspektíváinak tervezésére. A követelmények annak megmutatását is számon kérik a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különböző társadalmi kérdések és problémák tudatos értelmezéséhez. A társadalomismeret vizsgakövetelményei tartalmazzák az ún. szinkron társadalomtudományok: a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia alapvető értelmezési kereteinek és fogalomrendszerének ismeretét.
A társadalomismeret érettségi vizsga célja
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- ismeri-e a társadalom alapvető szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfőbb sajátosságait;
- megismerkedett-e a különböző társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság működésével;
- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e a globalizáció előnyeit és hátrányait;
- meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különböző értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat;
- mennyiben képes saját tapasztalatainak általánosítására és fogalmi megragadására;
- mennyire fejlődött ki benne az a készség, hajlandóság és felelősség, hogy élete további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzon társadalmi kérdésekkel, mások problémájával;
- képes-e a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre;
- megismerte-e a gazdaság alapintézményeit, törvényszerűségeit, szereplőit;
- ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági témákról, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggő problémákról;
- mit tud a munkaerőpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról.
Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;
- tisztában van-e azzal és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különböző szintű közösségeiben él;
- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;
- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;
- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;
- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik;
- ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos történeti módszereit (pszichológia, szociológia) közös, illetve eltérő megközelítési módjait;
- ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit.
A vizsga két szintje, a vizsga formái
A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket - elsősorban fogalmakat - méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a diákok képesek-e megérteni a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el. A középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák.
A témakörökhöz tartozó, alább részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó középszinten a saját tapasztalatait is tartalmazó projektmunka keretében illetve annak szóbeli „megvédésében”, továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Társadalomismeret | |||
| 1. Egyén és közösség | Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága. Különböző kultúrák emberképe. Beilleszkedés a társadalomba. Szocializáció és identitás. Társadalmi szerepek. A szocializáció alapvető közegei: család, iskola, kortárscsoport, média. Konfliktus és konfliktuskezelés. Kultúrák és közösségek. Sztereotípia és előítélet. Társadalmi értékrendek. A vallás jelentősége az egyén közösségi és magánéleti mivoltában. Kulturális sokféleség. A világ vallásai. Társadalmi együttélési szabályok. A társadalmi norma és normaátadás. A deviancia fogalma. A társadalmi normák szabályozó szerepe. Bűnözés és bűncselekmény. Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek. A közélet és magánélet határai. A média felelőssége a közélet és magánélet megközelítésében. A közélet etikája. | Az emberi faj kultúrájának gyökerei. A kulturális univerzálék. A kulturális önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémái. A társadalmi szerződés. A társadalmi norma és normaátadás. Az anómia fogalma. Az illem. A vallásgyakorlás mint magán- vagy közügy. Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek. Büntetőjogi számonkérés, elévülés - el nem évülés. A hatalommal való visszaélés bűncselekménye. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. | |
| Az ifjúság sajátos helyzete a társadalomban. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A munkába lépés életszakasza. | |||
| A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek együttélése. Nők és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai. | |||
| Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása. Az iskola közösségteremtő és szocializációs funkciói. Az életmód fogalma és elemei. Fogyasztói magatartás. Lakóhely, étkezési és öltözködési szokások. Munkaidő, szabadidő. | Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása: az élethosszig tartó tanulás fogalma. A magyar nemzettudat fejlődésének sajátosságai. A nemzetiségek jogi szabályozásának történeti változásai és új vonásai. | ||
| 2. A társadalmi viszonyok | A helyi társadalom. A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar nemzettudat sajátosságai. A hazafiság történelmi példái. A nemzetiség fogalma. Magyarországi nemzetiségek. A roma népesség helyzetének sajátosságai. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, etnikum szerint. A magyarországi egyházak, vallási közösségek. Multikulturális társadalomszemlélet. Demográfiai viszonyok. A társadalmi egyenlőtlenség. Méltányosság és igazságosság. A hátrányos helyzet fogalma. A hátrányos helyzet típusai: szegénység, testi és szellemi fogyatékosság. Karitatív tevékenység. Közösségi szolgálat, önkéntesség. A szociológia tudománya. Tömegjelenségek. Tömeglélektan. A média hatása. | Az egyházak társadalmi szerepvállalása és jogi szabályozásuk. Demográfiai viszonyok. Korfa. A szociológia és a szociálpszichológia tudománya, szociálpolitika. Urbanizációs és regionális problémák. | |
| 3. Állampolgári ismeretek | |||
| 3.1. Jogi alapismeretek | Az alapvető emberi jogok. Egyéni és közösségi jogok. Gyermeki és diákjogok. Állampolgári kötelességek. A politika fogalma. Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés. A demokratikus közélet fő jellemzői. A hatalommegosztás elve. Magyarország alaptörvénye. A törvényhozó hatalom rendszere. A végrehajtó hatalom rendszere. A köztársasági elnök szerepe. Politikai pártok. A bíráskodás rendszere Magyarországon. Jogi alapismeretek: jogsérelem, jogorvoslat. A rendőrség jogai és kötelezettségei. | Az állampolgárság fogalma. Állampolgárság létrejötte. A politika fogalma. Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés. A demokratikus közélet fő jellemzői. A hatalommegosztás elve. Magyarország alaptörvényének létrejötte. Az államhatalmak elválasztásának elve. | |
| 3.2. Intézményrendszer | Az önkormányzatiság fogalma. A helyi önkormányzatok szervezete és működése. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei. Az Európai Unió kialakulása és céljai. Az Európai Unió alapintézményei. | Az Európai Unió intézményrendszere. Az európai polgárság jogai és kötelességei. | |
| 3.3. Ügyek intézése | Állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, taj-kártya, jogosítvány. | „A jó állam” elve | |
| 4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után | |||
| 4.1. Az életmód | A gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok ellentmondásai. | Az állami és nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai. Biztonságpolitika: terrorizmus, migráció. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok: etnikai, környezeti, vallási, gazdasági kérdések. A multinacionális és nemzeti gazdaságok ellentmondásai. | |
| 4.2. Kultúra és globalizáció | A globalizáció folyamata. A fogyasztói társadalom válsága. A munka világának átalakulása. Az információs társadalom kialakulása. Az élethosszig tartó tanulás. A nemek közötti viszony és a család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. | A globalizáció fenyegetése a nemzeti-nemzetiségi kultúrák vonatkozásában. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. A hálózati kultúrák növekvő szerepe. A gender-elmélet és annak kritikája. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. | |
| 4.3. A növekedés határai | A fenntarthatóság elvei. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai. A népesség csökkenése és az elöregedés hazánkban és más európai országokban. A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló tényezők. | A globális élelmiszeripar termékeinek és a természetes élelmiszerek fogyasztásának szembenállása. A génmódosított árukkal összefüggő társadalmi-egészségügyi kockázatok. Fenntartható fejlődés vagy fenntarthatóság? A globális demográfiai növekedés és a hazai népességcsökkenés ellentmondása. | |
| 5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek | |||
| 5.1. A gazdasági környezet | A gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői. A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői. | ||
| 5.2. Az állam gazdasági szerepvállalása | Az állam gazdasági szerepvállalása. Állami költségvetés. Adópolitika. Az állam piaci és nem piaci feladatai. Az újraelosztási rendszerek. A fő makrogazdasági mutatók. A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly. Az Európai Unió fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta). | Adó- és járulékpolitika. Az állam gazdasági szerepének liberális, baloldali és konzervatív értelmezése. A makroökonómia alapfogalmai. Nézetek az Európai Unió gazdasági egységesedéséről. Konvergenciaprogramok. | |
| 5.3. Pénzügyi ismeretek | A pénz fogalma, szerepe, funkciói. A nemzetközi és a hazai bankrendszer. Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő). A pénzpiac fogalma. Az ár-bér spirál folyamata. | A pénz kialakulása. A nemzetközi és a hazai bankrendszer változási tendenciái. A devizakölcsön problémája, megoldási lehetőségek. Pénzkereslet, pénzkínálat; a pénzpiac egyensúlya. | |
| 5.4. A munka világa; Fogyasztó a piacgazdaságban | A munkaviszony. Munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei. Hazai és nemzetközi munkaerő-piaci elvárások. Az adózás. Felkészülés a munkaerőpiacra való kilépésre: önéletrajz, motivációs levél. Az állásinterjú. Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. A megfontolt hitelfelvétel. A fogyasztó jogai. | A munkáról való gondolkodás eltérő kulturális attitűdjei. | |
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga (tételkifejtés és projektvédés) | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 15 perc (10 perc és 5 perc) | 240 perc | 20 perc | ||
| 80 pont | 70 pont (50 pont és 20 pont) | 75 pont | 75 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok | NINCS | középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok | |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | vizsgaidőszakonként három projekttéma | NINCS | NINCS | témakörök | |
| Mikor? | tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1. őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1. | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | |
| Középszint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 15 perc | |||
| egy téma önálló, évközi feldolgozása | tételkifejtés 10 perc | projektvédés 5 perc | |
| 50 pont | 20 pont | ||
| 80 pont | 70 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.
A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1-jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.
A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára.
Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A projektmunka leadásakor a vizsgázónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.
A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.
A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje. Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.
Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai
A projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle - a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz (pl. „Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden” / „Egy szegénységben élő, kirekesztett család története, helyzete.”).
A vizsga fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét - azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre - a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell. A választott téma kidolgozásakor a tantárgy tartalmi struktúráját - mint megközelítési módot - is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társadalomismereti vagy gazdasági, pénzügyi, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell.
A projektmunka jellemzői
A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó - a konzultációkat felhasználva - önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.
A projektkészítés lehetséges műfajai
A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.
- Írásos dolgozat típusú projekt.
- Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.
- Szervezésen alapuló projekt.
Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.
Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal.
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.
A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat - bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón - legalább 10-15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1-3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.
A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30-35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.
A projektmunka elkészítésének ajánlott menete
- a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,
- a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,
- bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása,
- tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,
- részfejezet készítése,
- a nyers változat elkészítése, leadása,
- bírálat,
- korrigálás,
- végleges produktum leadása.
A projektmunka értékelése
Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.
A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.
Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.
| A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai: | ||
| - A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben | 2 pont | |
| - önálló témafeldolgozás | ||
| - A konzultációkon való részvétel | 4 pont | |
| - konzultációkon való aktív részvétel | ||
| - pontos felkészülés az elemzés, | ||
| - értékelés, | ||
| - összegzés elkészítéséhez | ||
| - Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű alkalmazási ismeretek | 14 pont | |
| - munkanapló folyamatos vezetése | ||
| - portfolió bemutatása | ||
| - hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása | ||
| - munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése | ||
| - konzultációkon megbeszélt határidők betartása | ||
| - nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése | ||
| - Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás | 10 pont | |
| - személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban | ||
| - a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés | ||
| - a szakirodalom megértése, értő feldolgozása | ||
| - a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat |
Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:
- Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.
- A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.
- Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő.
Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár, illetve a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.
A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgabizottság projektmunkához kapcsolódó kérdéseinek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban.
Az esetelemzési vagy dokumentum-, forráselemzési feladatokat tartalmazó tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Az elemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott szempontok alapján.
A tételek forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó, szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye.
A tétel az eset rövid leírásán vagy a tétel kifejtését segítő dokumentumon, forráson kívül kérdéseket tartalmaz, amelyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel két feladatot tartalmaz.
1. feladat: tételkifejtés
2. feladat: projektvédés
1. feladat:
A tételkifejtés további két alfeladatot - A) és B) - tartalmaz.
Az A) alfeladat társadalomismereti vagy jelenismereti témát érintő feladat, míg a B) alfeladat egy gazdasági és pénzügyi ismeretek témához kapcsolódó feladat.
Az A), illetve B) alfeladatban a következő tematikai arányokat kell figyelembe venni:
- A) alfeladatok a követelményrendszerben szereplő társadalomismereti és jelenismereti témák mindegyikének felhasználásával kell, hogy készüljenek.
- B) alfeladat a követelményrendszerben meghatározott gazdasági és pénzügyi ismeretek témák mindegyikének felhasználásával készül.
2. feladat:
A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.
A vizsgabizottság, illetve elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.
A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pont és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.
A kihúzott tétel értékelése
A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A tételkifejtés értékelésének szempontjai
Tartalom: 45 pont
Előadásmód: 5 pont
A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai:
- a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,
- a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális indítékokat,
- a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,
- képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.
Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai:
- rendszerező és lényegkiemelő képesség,
- meggyőző érvelés,
- nyelvhelyesség.
A projektvédés értékelésének szempontjai
A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.
A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:
- a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont
- a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont
- szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont
- a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont
- a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 20 perc | |
| feladatsor | tételkifejtés | |
| 75 pont | 75 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatai 75%-ban a társadalomismeret és jelenismeret, és kb. 25%-ban a gazdasági és pénzügyi ismeretek témákból kerülnek ki.
A feladatsor két részből áll:
I. rész mindenki által megoldandó feladatokat tartalmaz a társadalomismeret és jelenismeret témakörökből
II. rész egy gazdasági és pénzügyi ismeretek feladatsort tartalmaz:
Társadalomismeret és jelenismeret
- fogalmakra vonatkozó teszt jellegű feladatok,
- egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
- esettanulmány értelmezése és elemzése,
- forráshasználatot (adatsor, ábra, kép) kívánó feladat,
- érvelést, egyéni véleményt, álláspont megfogalmazását elváró feladat.
Gazdasági és pénzügyi ismeretek
- fogalmakra vonatkozó kérdés,
- egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
- esettanulmány értelmezése és elemzése,
- adatsorok értelmezése és elemzése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, amely az I. részre adható 55 pont és a II. részre adható 20 pont összegéből jön létre.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tétel tartalmazhat felvezető szöveget - idézetet, statisztikát, képet stb. - a kérdés, illetve feladat mellett.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.
Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Minden tétel két feladatot tartalmaz.
1. feladat: társadalomismereti és jelenismereti témákhoz kapcsolódik
2. feladat: tartalmaz egy gazdasági és pénzügyi ismeretek témához kapcsolódó feladatot
A szóbeli vizsgán minden vizsgázó egy tételt húz, melyen rajta van az 1. feladat és a 2. feladat is.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.
1. feladat 55 pont
2. feladat 20 pont
A tartalom értékelési szempontjai:
- a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,
- a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,
- tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,
- a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,
- önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása.
Megjegyzés: Az értékelésbe a tartalmi elemek értékelése mellett az előadásmód értékelése is beszámít.
Az előadásmód értékelési szempontjai:
- Az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége.
- A kifejtés szerkezete.
- Lényegkiemelő képesség.
- Fogalomhasználat.
- Stílus.
| KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT | ||
| 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek | - Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események; - olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; - magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; - magyar sikersportágak; - paralimpiai játékok. | - Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események; - olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; - magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; - magyar sikersportágak; - paralimpiai játékok; - NOB és a MOB szerepe az olimpiai eszme ápolásában. | |
| 2. A harmonikus testi fejlődés | A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, mozgásos cselekvések). | - Legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, testarányok) alakulása a fejlődés során; - a mozgásos cselekvések változása az életkor függvényében; - a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai. | |
| 3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében | Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. A testmozgás szerepe az érzelem- és feszültségszabályozásban, stresszkezelésben (mentális egészség). | - A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatása; - az egészséges életmód meghatározó tényezői; - szenvedélybetegségek veszélyei; - az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre; - az „egészséges” közösség visszatartó ereje; - életre szóló sportolás lehetőségei. | |
| 4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben | A motoros képességek értelmezése, fejlesztési lehetőségei. A pulzus fogalma, típusai, mérési lehetőségei, összefüggése az intenzitással. Az erőfejlesztés szabályai. | - A motoros képességek jellemzése; - fizikai teherbíró képesség; - szellemi teherbíró képesség; - edzettségi állapot mérésének lehetősége; - az egyes képességek és a sportágak kapcsolata; - egyszerű képességfejlesztő módszerek. | |
| 5. Gimnasztikai ismeretek | A bemelegítés szerepe és kritériumai. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. | - A gimnasztika gyakorlatok felhasználása a testedzésben; - gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. | |
| 6. Atlétika | A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. | - Az atlétikai mozgásformák csoportosítása; - az atlétika mint előkészítő sportág; - fizikai törvényszerűségek érvényesülése az atlétika versenyszámaiban; - az atlétika mozgásanyagának kapcsolata más sportágakkal; - képességfejlesztés az atlétika mozgásanyagával; - magyarok az atlétika élvonalában. | |
| 7. Torna | A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. | - A női és férfi torna versenyszámai; - a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset- megelőző eljárások; - a tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete - magyar tornászok a világ élvonalában; kiemelkedő nemzetközi eredmények. | |
| 8. Zenés-táncos mozgásformák | A zenés-táncos mozgásformák egyikének ismertetése (pl. ritmikus sportgimnasztika, aerobik, néptánc stb.). | - A ritmikus gimnasztika és az aerobik sportág bemutatása; - az esztétikum szerepének megítélése a zenés-táncos mozgásformákban; - a versenygyakorlatok speciális mozgásformái. | |
| 9. Küzdősportok, önvédelem | Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése. Küzdőjátékok. Alapvető esések, gurulások, tompítások jellemzése. | - A küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben; - előkészítő küzdőjátékok - páros és csoportos testnevelési játékok; - grundbirkózás és szabályai; - magyarok a küzdősportolók a világ élvonalában. | |
| 10. Úszás | Az úszás jelentősége az ember életében, szerepe az egészségtudatos, aktív életvitelben. Egy úszásnem ismertetése. Az úszás higiéniájának ismerete. | - Az úszás jelentősége az ember életében; - az úszás és a vízi sportok higiénéje; - úszásnemek és jellemzőik; - egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása; - az úszás alapvető versenyszabályai; - a szabadvízi és az uszodai úszás különbségei; - fizikai törvényszerűségek érvényesülése az úszásban; - a vízből mentés végrehajtása; - kiemelkedő magyar nemzetközi eredmények az úszósportban. | |
| 11. Testnevelési és sportjátékok | Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok), valamint alapvető technikai, taktikai elemeinek bemutatása. Személyes és társas folyamatok a játéktevékenységben (asszertivitás, sikerorientáltság, kooperáció). | - Egy választott sportjáték bemutatása, szabályainak értelmezése; - a sportjátékot előkészítő testnevelési játékok; - két sportág összehasonlítása - szabályainak alapján (pályaméretek, játékosszám, pontszerzés, időtartam, csere, időkérés, technika, taktika stb.); - magyarok a sportjátékokban; sikeres labdajátékok. | |
| 12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek | Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. | - Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág bemutatása: sí, kerékpár, természetjárás, evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb.; - a választott sportág legfontosabb technikai elemeinek és szabályainak ismertetése; - baleset-megelőzés; - felszerelések, és azok karbantartása; - a választott sportág népszerűsége, elterjedése a világban; hazai ismertség; eredmények; - táborozási lehetőségek; alapvető táborozási ismeretek. | |
| 1. Gimnasztika | Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. | Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 9,7 s. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s. A mászókötél hossza: 5 méter. Az adott iskolaévre érvényes kötelező 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. | |
| 2. Atlétika | Egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. - 60 m-es síkfutás; - 2000 m-es síkfutás; - Távolugrás választott technikával; - Magasugrás választott technikával; - Súlylökés; - Kislabdahajítás. | 60 m-es síkfutás, 2000 m-es síkfutás; egy választható dobószám (kislabdahajítás, súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés); egy választható ugrószám (távol- vagy magasugrás) technikailag elfogadott, teljesítménnyel értékelt bemutatása. | |
| Futások | Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,8 s. Fiúk: legfeljebb 8,8 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 10:30 perc. Fiúk: legfeljebb 9:30 perc. | 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,5 s. Fiúk: legfeljebb 8,4 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 9:50 perc. Fiúk: 9:00 perc. | |
| Ugrások | A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm. Fiúk: minimummagasság: 125 cm. Távolugrás Lányok: minimumtávolság: 330 cm. Fiúk: minimumtávolság: 410 cm. | A két ugrószámból egy választása kötelező. Magasugrás (flop vagy hasmánttechnikával) Lányok: minimummagasság: 115 cm. Fiúk: minimummagasság: 140 cm. Távolugrás választott technikával Lányok: minimumtávolság: 380 cm. Fiúk: minimumtávolság: 480 cm. | |
| Dobások | Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata.) Lányok: minimumtávolság: 20 m. Fiúk: minimumtávolság: 30 m. | Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás Lányok: minimumtávolság: 30 m. Fiúk: minimumtávolság: 42 m. Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7 m. | |
| Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 5,5 m. Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7,5 m. | Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 9 m. Diszkoszvetés Lányok: 1 kg-os diszkosszal; minimumtávolság: 20 m. Fiúk: 1,5 kg-os diszkosszal; minimumtávolság: 28 m. Gerelyhajítás Lányok. 600 g-os gerellyel; minimumtávolság: 20 m. Fiúk: 800 g-os gerellyel; minimumtávolság: 32 m. | ||
| 3. Torna | A talajgyakorlat bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: szekrény, gyűrű, nyújtó vagy korlát. | A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika választható. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. | |
| Talajtorna | Öt kötelező elemet (gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás), illetve az ajánlott elemek közül (kézenátfordulást, vagy tarkóbillenést, vagy fejenátfordulást stb.) tartalmazó, önállóan összeállított talajgyakorlat bemutatása. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. | |
| Szekrényugrás | Egy tanult támaszugrás bemutatása (lányok minimum 4 részes, keresztben, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen). | Fiúk: lebegőtámasszal végzett terpeszátugrás bemutatása. Lányok: lebegőtámasszal végzett guggolóátugrás bemutatása. | |
| Felemáskorlát | 4 különböző elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása - Ostorlendület, kelepfellendülés a magaskarfára, kelepforgás hátra, malomforgás előre, alugrás. | |
| Gerenda | 5 különböző elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása - Felugrás guggolásba, fordulat, lebegőállás, keringőlépés, mérlegállás, szökkenő hármaslépés, guggolás, lábtartás-csere, homorított leugrás. | |
| Ritmikus gimnasztika | Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje: 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél, szalag, buzogány) 3 elem bemutatása. | Önállóan összeállított kéziszergyakorlat bemutatása zenére, a kötelezően megjelölt test- és szertechnikai elemeknek megfelelően. A gyakorlat ideje: minimum 45 s. (választható kéziszer: labda, karika, kötél, szalag, buzogány). | |
| Gyűrű | A négy kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás), illetve az ajánlott elemek közül (futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. | |
| Nyújtó | A négy kötelező elem (alaplendület, térdfellendülés, kelepforgás, alugrás), illetve az ajánlott elemek közül (malomfellendülés, nyílugrás stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. | |
| Korlát | A négy kötelező elem (alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás), illetve az ajánlott elemek közül (billenések, emelések, saslendület, vállállás stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. | |
| 4. Küzdősportok, önvédelem | A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: - csúsztatott esés állásból, - esés állásból, - dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: - dulakodás, - hídban forgás, - társ felemelése háttal felállásból. | A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: - csúsztatott esés állásból, - esés állásból, - dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: - dulakodás, - hídban forgás, - társ felemelése háttal felállásból. | |
| 5. Úszás | 50 m megtétele egy választott úszásnemben, szabályos rajttal és fordulóval; 25 m teljesítése egy másik választott úszásnemben, szabályos rajttal. | 50 m úszás választott úszásnemben; két másik úszásnemben 25 m teljesítése, szabályos rajttal és fordulókkal. Vízből mentési előgyakorlat (az uszoda falától 5-10 m-re, a medence alján elhelyezett tárgy felhozása a víz alól). Az 50 m-es úszásnemben a pontszám az elért időeredmény alapján kerül kiszámításra. | |
| 6. Testnevelési és sportjátékok | Két sportjáték választása kötelező. | A vizsgázó a négy választható labdajáték (labdarúgás, kézi-, kosár- és röplabda) közül három gyakorlati anyagát mutatja be. | |
| Kézilabda | 1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 2. Büntetődobás - egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra. 3. Tetszőleges lendületszerzés után távolba dobás kézilabdával. | 1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, futás közben a visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés passzív védő mellett. 2. Büntetődobás - egyenletes eloszlással a kapu két sarkában elhelyezett zsámolyra. Érvényes a közvetlen találat, amelyet erős, egykezes felső dobással kell elvégezni. 3. Távolba dobás kézilabdával - tetszőleges lendületszerzés után. | |
| Kosárlabda | 1. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Jobbkezes végrehajtás. 2. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Balkezes végrehajtás. 3. Büntetődobás - választott technikával. | 1. Fektetett dobás - félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövid csel után futás balra és a visszakapott labdával megállás, bal láb elől. Hosszú indulás, labdavezetés az adogató előtt, jobbkezes fektetett dobás. 2. Fektetett dobás - félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövid csel után futás jobbra és a visszakapott labdával megállás, jobb láb elől. Hosszú indulás, labdavezetés az adogató előtt, balkezes fektetett dobás. 3. Tempódobás - elhelyezkedés a büntetővonal sarkánál kosárlabda alapállásban: rövidindulás után egy leütés tempódobás. | |
| Labdarúgás | 1. Labdaemelgetés (dekázás) - a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. 2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés oda-vissza, kapura lövés 10 méterről. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. | 1. Labdaemelgetés (dekázás) - a gyakorlatot a földről felvett, illetve feldobott labdával is lehet kezdeni. A labdát váltott lábú érintéssel kell levegőben tartani. 2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés, kapura lövés 10 m-ről. Az utolsó bója 15 m-re legyen a kaputól. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 10-12 m-re oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. | |
| Röplabda | 1. Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani.) 2. Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani.) 3. Nyitások választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre. | 1. Kosárérintéssel 2 m távolságról a labda falra játszása 3 m magasságú vonal fölé. 2. Alkarérintéssel 2 m távolságról a labda falra játszása 3 m magasságú vonal fölé. 3. Nyitások - felső egyenes nyitástechnikával, érvényes a 3 m-es vonal mögötti terület. Váltott oldalra kell nyitni. |
Az alábbi szakkifejezések használata a szóbeli vizsgán elvárható.
KÖZÉPSZINT
11-es rúgás
aktív pihenés
alakzatok - oszlop, vonal, kör
alkarérintés
álló- és térdelőrajt
alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás
átadás - egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott
büntetődobás
Coubertin báró
deformitás
döntés
edzésmódszer
edzettség
egészség
egészséges életmód
elhízás
előkészítő gyakorlatok
emelés
emelkedés
ereszkedés
esztétikus mozgás
fejelés
fejlődések, szakadozások
fektetett dobás
fogások
fordítás
forduló
gimnasztikai alapforma
gurulás
gyerekkor
gyors indítás
hajítás, vetés, lökés
hajlékonyság
hajlítás
helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes)
ideális testsúly
ízületi mozgékonyság
járás (futás) megindítása, megállítása
kapura lövések - beugrásos, felugrásos
keringési rendszer
kiindulóhelyzet
kosárérintés
küzdelem
labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt
labdaérintések - belső, belső csüd, teljes csüd, külső csüd
labdavezetés
leengedés
légzőrendszer
lendítés
lendületszerzés
magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépőtechnika
magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete
mell-, gyors-, hátúszás
motiváció
mozgatórendszer
nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás
nyújtás
olimpiai játékok - ókori, újkori játékok
passzív pihenés
prevenció
pulzus
rajtolás
rekreáció
ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag
serdülőkor
sérülés
sikerélmény
sorakozás
szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.)
szabadrúgás - közvetett, közvetlen
távolugrás - lépőtechnika, ollózótechnika
teljesítmény
terhelés
természeti erők
testedzés
testfordulatok
testi higiéné
testnevelés - sport
testtartás
tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek
tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés
váltás
védekezés - emberfogásos, területvédekezés
EMELT SZINT
a szervezet energiaszolgáltató rendszere
akadályfutás
akceleráció
átadások - légátadás, horogátadás, egykezes oldalsó átadás
átlövés
autogén tréning
bedobás
biológiai életkor
biológiai feltételek
cselekvésbiztonság
cselezés
diszkoszvetés
egyéni felelősség
elemkapcsolatok
ellenálló képesség
elzárás-leválás
értékrend
feladás
felső nyitás
fordulatok
genetikai adottságok
gyakorlatok az izmok munkájának jellege szerint: erő-, nyújtó-, lazító-, ernyesztőgyakorlatok
gyakorlatok testrészre, izomcsoportra kifejtett hatás szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát-, oldal-), lábgyakorlatok
hármasugrás
húzás
irambeosztás
ismeret
izomműködés
jártasság
kalapácsvetés
kapustechnikák - kidobás, kirúgás, vetődés
Kemény Ferenc
képesség
készség
kinesztézia
kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség)
koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódóképesség, reakcióképesség, kinesztézis, gyorsasági koordináció, ügyesség)
környezetkímélő tevékenység
kudarckerülés
kudarctűrés
kultúra
lábboltozat
lelki higiénia
les
leütés
megelőzés
monotóniatűrés
mozgáskészség
mozgáskommunikáció
mozgásműveltség
nemi különbségek a testmozgásban
nyugalmi pulzusszám
olimpiai bajnokok - legalább 10 név ismerete
olimpiai eszme, jelképek, bajnokok
ortopédiai elváltozások
önismeret
pillangóúszás
relaxáció
rúdugrás
sánc
sikerorientáció
stressz
stretching
szenvedélybetegségek - alkohol, drog, dohányzás
tápanyagszükséglet
társas gyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, súlyzó, homokzsák stb.)
tempódobás
terheléses pulzusszám
terhelési tényezők (intenzitás, ismétlésszám, pihenőidő)
testi nevelés
testkultúra
testnevelés
védekezés - letámadás
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 50 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont | |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| A vizsgázó biztosítja | Személyi sportfelszerelés | NINCS | Személyi sportfelszerelés | NINCS | |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | A gyakorlati vizsgánál részletezett eszközöket | A gyakorlati vizsgánál részletezett eszközöket | |||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| Anyag | A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános | NINCS | A gyakorlati vizsga nyilvános | NINCS | |
| Mikor? | 6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt | NINCS | 6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt | NINCS | |
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 50 perc tiszta bemutatási idő | 15 perc | |
| Sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása | A) Egy téma kifejtése B) Fogalom vagy adat ismerete | |
| 100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók előre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések:
- tornaterem kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával, mászókötéllel, tornaszőnyegekkel, ugrószekrénnyel, korláttal vagy/és nyújtóval, gyűrűvel;
- atlétikapálya legalább 200 méteres futókörrel, 60 méteres futóhellyel, távol- és magasugróhellyel, dobóhellyel;
- választás esetén 25 méteres úszómedence;
- sportszerek;
- amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon, illetve CD-lejátszó.
A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a zenés-táncos mozgásformák esetében kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál).
A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló időt, illetve a sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell.
A vizsgázót a vizsga során - ha mód van rá - a saját testnevelő tanára segíti, biztosítja.
A vizsgázás javasolt sorrendje a fizikai igénybevétel és a teremigény szempontját figyelembe véve a következő:
gimnasztikai gyakorlat,
mászás-függeszkedés,
torna,
küzdősport, önvédelem,
labdajáték,
atlétika,
úszás.
(Az uszodai lehetőség függvényében az úszás elválasztható térben és időben egyaránt.)
A vizsgázóknak testgyakorlati áganként a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott gyakorlatokat kell végrehajtaniuk.
A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzői
A középszintű gyakorlati vizsgán a teljesítmény mérése és az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemző mozdulatsorok értékelése történik.
A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerű tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. A vizsga 5 részből áll, amely több különböző sportág mozgásanyagára épül.
A gyakorlati vizsga kötelező és kötelezően választható részekből, ezeken belül elemekből áll. A vizsgázó előzetesen dönthet a követelményrendszerben rögzített választható testgyakorlati ágak közül, melyet az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell megjelölnie.
- A gyakorlati vizsga kötelező részei a következők:
Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat.
- A gyakorlati vizsga kötelezően választható részei és elemei a következők (minden részből egy elemet kell választani):
Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter)
atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás)
atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés).
Torna: a szekrényugrás és a talajgyakorlat kötelező,
továbbá a vizsgázónak be kell mutatni egy választott tornaszer (lányok: felemáskorlát vagy gerenda vagy a zenés-táncos mozgásformák egyike (pl. ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc); fiúk: gyűrű vagy nyújtó vagy korlát) gyakorlatát.
Testnevelési- és sportjátékok: két választott labdajáték (kézi- vagy kosár- vagy röplabda vagy labdarúgás).
Úszás vagy küzdősport a követelményrendszerben meghatározott módon. A küzdősporthoz a vizsgázóknak kell gondoskodnia azonos súlycsoportú küzdőtársról.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A középszintű gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhető meg.
Ezen belül:
| Gimnasztika, mászás-függeszkedés | 10 pont | |
| Torna | 20 pont | |
| Atlétika | 30 pont | |
| Labdajáték | 30 pont | |
| Úszás vagy küzdősport | 10 pont |
A gyakorlati vizsga értékelése értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes elemekben nyújtott teljesítményekért megítélhető pontértékeket.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 15-15 tételt tartalmaz.
Az „A” altételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elő. Az altételsornak minden témakört érintenie kell.
A vizsgán „A” és „B” altételsorból húznak a vizsgázók.
A tétel jellemzői
Az „A” altételek egy téma önálló kifejtését, az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását igénylik.
A „B” altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri.
Az „A” altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek:
- önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére;
- a vizsgakövetelményekben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni testedzés(terv) megtervezéséhez;
- az ismeretek alkalmazása megadott szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág);
- meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása;
- egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelő elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján.
A „B” altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek:
- felsorolás (nevek, testnevelés-elméleti fogalmak stb.);
- fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés-elméleti stb.);
- adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető meg. Ezen belül az „A” altételre 40 pont, a „B” altételre 10 pont adható.
Értékelési arányok:
| - „A” altétel: tárgyi tudás | 24 pont | |
| A megoldás önállósága: | 12 pont | |
| A kifejtés stílusa: | 4 pont | |
| - „B” altétel: tárgyi tudás | 10 pont |
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc tiszta bemutatási idő | 20 perc | |
| Kötelezően előírt gyakorlatok és technikák teljesítményre törekvő bemutatása | A) Egy téma kifejtése B) Fogalom vagy adat ismerete | |
| 100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak több testgyakorlati ágból központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók előre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések:
- tornaterem tornaszerekkel (ugrószekrénnyel, korláttal, illetve nyújtóval, gyűrűvel, gerendával, felemáskorláttal, 5 méteres mászókötéllel, tornaszőnyegekkel) és birkózószőnyeggel;
- tornacsarnok (kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával);
- atlétikapálya 400 m-es futókörrel, távolugrógödörrel, szivacsos magasugróhellyel, dobóhellyel;
- legalább 25 m-es úszómedence;
- sportszerek;
- amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon és CD-lejátszó.
A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a zenés-táncos mozgásformák esetében kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál).
A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló időt, illetve sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell. A vizsgázók részére biztosítani kell a szükséges segítségadást, biztosítást.
Gyakorlati vizsga egy vagy két nap alatt bonyolítható le.
A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzői
Az emelt szintű gyakorlati vizsgán az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemző mozdulatsorok értékelése történik a teljesítmény mérése alapján.
A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerű tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat.
A vizsga 6 részből áll, amely több különböző sportág mozgásanyagára épül. Minden vizsgázónak kötelező a gimnasztika, a torna, az atlétika, az úszás, két sportjáték és a küzdősport bemutatása.
A gyakorlati vizsga kötelező részekből, ezeken belül válaszható elemekből áll. A választott elemeket a vizsgázóknak a jelentkezéskor meg kell jelölniük.
- Gimnasztika: kötélmászás, illetve függeszkedés időre; a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt 64 ütemű szabad gyakorlat bemutatása.
- Atlétika: futás (60 és 2000 méter)
atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás)
atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés vagy gerelyhajítás vagy diszkoszvetés).
- Torna: 3 tornaszer (2 kötelező és 1 választható szer)
Lányok: talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező; választható: a gerenda, a felemáskorlát vagy a zenés-táncos mozgásformák egyike. A zenés-táncos mozgásformák (pl. ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc) választása esetén az önállóan készített koreográfia bemutatása, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon. A többi szeren a kötelezően előírt gyakorlat bemutatása történik.
Fiúk: talajgyakorlat és a lóugrás bemutatása kötelező, a korlát, a nyújtó és a gyűrű közül az egyik választható, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon.
- Úszás: 3 úszásnem (50 méter úszás választott úszásnemben; két másik úszásnemben 25 méter leúszása szabályos rajttal és fordulóval. Vízből mentés előgyakorlata, azaz a medencefaltól 10 méterre a medence alján elhelyezett tárgy felhozása a víz alól.).
- Küzdősport: kötelező gyakorlat bemutatása a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon. (A gyakorlatot hasonló testsúlyú társ segítségével kell bemutatni. A partnerről a vizsgázónak kell gondoskodnia.)
- Testnevelési- és sportjátékok: három labdajáték előírt gyakorlati anyagának bemutatása (kézilabda vagy kosárlabda vagy labdarúgás vagy röplabda).
A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános. A feladatsorban történő változtatást legalább 6 hónappal a vizsga időszak megkezdése előtt nyilvánosságra kell hozni. A gyakorlati vizsga előírt gyakorlatai és minimumkövetelményei az adott tanév nyilvánosságra hozott anyagaiban található meg.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
Az emelt szintű gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhető meg.
Ezen belül:
| Gimnasztika | 10 pont | |
| Torna | 20 pont | |
| Atlétika | 25 pont | |
| Úszás | 10 pont | |
| Sportjátékok | 25 pont | |
| Küzdősport | 10 pont |
Értékelési szempontok:
Gimnasztika: pontos, hibátlan végrehajtás;
Mászás, illetve függeszkedés: időeredmény.
Atlétika: technikai kivitelezés; teljesítmény.
Úszás: technikai végrehajtás; időeredmény.
Torna: a torna, illetve a ritmikus gimnasztika elfogadott szabályai szerint.
Sportjátékok: technikai végrehajtás; eredményesség.
Küzdősportok: technikai végrehajtás; eredményesség.
A gyakorlati vizsga értékelése részletes központi értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. Minden testgyakorlati ágban minimálisan 10%-ot kell elérni. A részletes értékelési útmutató az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsor minden témakört érint.
A tétel jellemzői
A vizsgázók „A” és „B” altételsorból húznak egy-egy tételt. Az „A” altétel a testkultúra területét átfogóan érintő témát jelöl meg, és a kapcsolódó feladat leíró, elemző, összehasonlító, értékelő jellegű lehet.
A kérdés sporttörténeti, sportpedagógiai, fejlődéslélektani, testgyakorlatokkal és az egészséges életmóddal kapcsolatos témákat tartalmazhat.
A „B” altétel a sport területéről konkrét fogalmakra, tényekre, nevekre, eredményekre kérdez rá. A „B” altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri.
Az „A” altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek:
- önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére;
- a vizsgakövetelményekben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni edzésterv megtervezéséhez;
- az ismeretek alkalmazása speciális szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág);
- meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása;
- egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelő elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján.
A „B” altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek:
- felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.);
- fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.);
- adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető meg. Ezen belül az „A” altétel 40 pontot, a „B” altétel 10 pontot ér.
A szóbeli vizsga értékelése a részletes vizsgakövetelményekben rögzített központi értékelési útmutató segítségével történik, amely rögzíti a pontszámok bontását és az értékelési szempontokat.
Értékelési arányok:
| „A” altétel: tárgyi tudás | 20 pont | |
| Szaknyelv használata | 8 pont | |
| Logikus felépítés: | 7 pont | |
| Előadás mód | 5 pont | |
| - „B” tétel: tárgyi tudás | 10 pont |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Releváns információk gyűjtése történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.), következtetések megfogalmazása, a források értelmezése | - Legyen képes információkat gyűjteni a forrásból megadott szempontok szerint, összevetni az információkat ismereteivel, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. - Tudjon forrásokból gyűjtött információkra vonatkozó kérdésekre válaszolni szöveges forrás, képi forrás, statisztikai táblázat, diagram, grafikon, térkép, térképvázlat, ábra alapján. - Legyen képes képi forrásokat saját szavaival leírni, ismereteivel összevetni és a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerint csoportosítani. - Tudja értelmezni a szöveges forrásokat megadott szempontok szerint, és tudjon forrásokból gyűjtött információkra vonatkozó következtetéseket megfogalmazni. | - Tudja csoportosítani, típusuk alapján meghatározni az írásos forrásokat, és bemutatni jellemzőiket konkrét példák alapján. - Legyen képes megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat a forrás elemzése és értelmezése során. | |
| 1.2. Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján | - Legyen képes felismerni és megnevezni eseményeket, személyeket, fogalmakat, földrajzi helyeket, korszakokat, korstílusokat szöveges forrás alapján. - Legyen képes azonosítani személyeket, fogalmakat, kulturális emlékeket, korszakokat, korstílusokat, illetve ezek jellemzőit jellemző kép alapján, folyamatokat térképvázlatok alapján, jelenségeket, folyamatokat ábra alapján. - Legyen képes azonosítani a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait. - Legyen képes kiegészíteni szöveges forrást a hiányzó információval. | - Legyen képes kiegészíteni szemléltető ábrát, térképvázlatot, táblázatot, grafikont, diagramot a hiányzó információval. | |
| 1.3. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése | - Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket. | - Legyen képes összevetni két azonos tárgyú nem szöveges, illetve különböző típusú forrásban megjelenő információkat, álláspontokat. - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni a források tartalmi és formai különbözőségének okáról. | |
| 1.4. Forráskritika alkalmazása | - Legyen képes felismerni szöveges források szerzőjének szándékát, azonosítani nézőpontját. - Legyen képes érveket, bizonyítékot gyűjteni egy forrás hitelességének megállapításához más forrás segítségével. | - Legyen képes feltárni a forrás keletkezésének körülményeit. - Legyen képes megállapítani a forrás hitelességét ismeretei alapján. | |
| 1.5. Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján | - Legyen képes értelmezni jelenségeket, szöveges források, képi ábrázolások, statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák alapján, folyamatokat bemutatni térképvázlatok alapján. - Legyen képes bemutatni történelmi mozgásokat térképek segítségével. - Tudjon felhasználni képzőművészeti alkotásokat egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. - Legyen képes kiválasztani több forrás közül azt, amelyik alkalmas egy történelmi állítás, feltételezés, vélemény indoklására vagy cáfolására. - Legyen képes kiválogatni a rendelkezésre álló forrásokat megadott kérdés alapján. | - Hozzon példát arra, hogy a történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek. - Legyen képes kifejteni megadott források alapján, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. - Legyen képes megfogalmazni az események, jelenségek többféle megítélése közötti különbségeket, és azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata | - Legyen képes felismerni a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján. - Legyen képes használni a történelmi szakszókincset. | - Legyen képes forrás alapján meghatározni, történelmi jelenségekhez kapcsolni történelmi fogalmakat. | |
| 2.2. Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete | - Legyen képes kiválasztani és megadott szempont szerint rendszerezni az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat. | - Legyen képes megkülönböztetni, összehasonlítani a történelmi fogalmak jelentésváltozatait. - Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak, és tudja értelmezni e különböző jelentéseket források segítségével. | |
| 2.3. Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban) | - Legyen képes kiemelni a lényeges ismereteket egy megadott témához. - Legyen képes szerkesztett szöveget alkotni kérdések, megadott szempontok alapján, megadott források felhasználásával. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben | - Legyen képes történelmi régiókhoz kapcsolni, elhelyezni, konkrét földrajzi helyhez rendelni eseményeket, jelenségeket, személyeket. - Legyen képes térképvázlaton jelölt pontokhoz, területekhez rendelni földrajzi helyeket. - Legyen képes sorrendbe állítani a fontos történelmi eseményeket. - Legyen képes összekapcsolni a történelmi eseményeket évszámokkal, nevekkel és helyekkel. - Legyen képes bemutatni konkrét eseménysorokat. - Legyen képes meghatározni a fontos történelmi események időpontját konkrét kronológiai adatokkal. | - Legyen képes azonosítani térképvázlaton jelölt földrajzi helyeket. - Legyen képes táblázatba rendezni eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat. | |
| 3.2. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása. | - Tudja megállapítani a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét. - Tudja kiválasztani a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok jellemzőit felsorolásból. | - Legyen képes jellemezni a különböző történelmi korszakokat több szempontból. - Tudja megadott szempontból korszakokra felbontani az egyetemes vagy a magyar történelmet. - Példákkal bizonyítsa, hogy egy-egy korszaknak többféle korszakhatára is létezhet. - Legyen képes analógiákat felismerni több korszakból vett példák alapján. | |
| 3.3. A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában | - Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi környezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására. | - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. | |
| 3.4. A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete | - Tudja az adott kor történelmi régióit megnevezni történelmi térképvázlat alapján, vagy hozzárendelni felsorolt nevekhez. - Legyen képes leolvasni a történelmi tér változásait térképről. | - Legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit történelmi térképvázlat és más segédlet alapján. | |
| 3.5. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között | - Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. - Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. | - Tudja felsorolásból kiválasztani a jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. | |
| 3.6. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása | - Tudja kiválasztani megadott felsorolásból valamely aktuális esemény történelmi előzményeit. | - Legyen képes állításokat megfogalmazni valamely jelenkori esemény történelmi előzményeivel kapcsolatban. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása | - Legyen képes feltárni az események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóit. - Legyen képes csoportosítani a felsorolt történelmi okokat, célokat, következményeket megadott szempontok szerint. - Legyen képes összekapcsolni a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket. | - Legyen képes feltételezéseket megfogalmazni történelmi események okairól, következményeiről és azokat indokolni. - Legyen képes megkülönböztetni a különböző típusú okokat, következményeket, és felismerni azok eltérő jelentőségét. - Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről. | |
| - Tudjon megfogalmazni egyszerű kérdéseket történelmi események okairól és következményeiről. - Legyen képes kiválasztani a különböző felsorolt történelmi tényezők közül az adott történelmi esemény okait, következményeit. - Legyen képes megkülönböztetni történelmi események okait, következményeit. - Legyen képes összevetni egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait. - Ismerje fel az események, folyamatok, cselekedetek ok-okozati összefüggéseit. Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van. - Legyen képes több szempontból feltárni történelmi jelenségek okait (társadalmi, gazdasági, politikai, eszmei). | - Legyen képes összehasonlítani történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait, és rámutatni a közöttük levő összefüggésekre. - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. | ||
| 4.2. A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon | - Legyen képes példákat kiválasztani a változás és a fejlődés bemutatására. - Legyen képes felismerni és bemutatni változást, fejlődést egy korszakon belül. | - Értelmezze példák segítségével a változás és a fejlődés közti különbséget. - Legyen képes felismerni és bemutatni több korszakon átívelő változást, fejlődést. | |
| 4.3. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése | - Legyen képes összehasonlítani hasonló történelmi eseményeket megadott vagy önálló szempontok alapján. | - Legyen képes analógiákat keresni történelmi eseményhez megadott szempontok szerint, és választását indokolni. | |
| 4.4. Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása | - Legyen képes áttekinteni történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon. - Legyen képes bemutatni egy ország vagy régió történelmét hosszabb időtávon keresztül. | ||
| 4.5. Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában | - Legyen képes kapcsolatot találni történelmi események és szereplők között. - Legyen képes bemutatni források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét. | - Legyen képes több szempontból bemutatni történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét. - Legyen képes értelmezni az ugyanazon eseményeket, személyeket többféleképpen, illetve ellentmondásosan bemutató állításokat. Legyen képes bemutatni érvekkel alátámasztott véleményeket az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. | |
| 4.6. Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása | - Legyen képes problémaközpontúan rendszerezni tanult ismereteit és a forrásból gyűjtött információkat. - Legyen képes problémaközpontúan bemutatni történelmi eseményeket és jelenségeket. - Legyen képes komplex módon összerendezni, bemutatni, magyarázni, értékelni a múltról szóló információkat és a történelmi események és változások leírásait egy megadott kérdés szerint. | - Legyen képes megkülönböztetni a történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges elemeit. - Tudjon érveket gyűjteni és bemutatni feltevések mellett és ellen, az érveket kritikailag értékelni. | |
| 4.7. Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre | - Legyen képes felismerni egy megadott általános szabály érvényesülését valamely forrásban megjelenő konkrét esetben. - Legyen képes bemutatni az eseményeket, jelenségeket a felismert történelmi kontextus figyelembe vételével többféle szempontból, többféle forrás alapján. - Legyen képes alátámasztani vagy cáfolni egy történelmi kérdésre adott válaszát érvekkel és a források vizsgálatán alapuló következtetésekkel és bizonyítékokkal. | - Legyen képes besorolni konkrét jelenségeket általános fogalmi kategóriákba. | |
| 4.8. A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor | - Legyen képes megállapítani, hogy egy történelmi jelenség mely kulcsfogalmak alapján értelmezhető. - Legyen képes történelmi jelenségeket bemutatni kulcsfogalmak felhasználásával. | - Legyen képes történelmi jelenségeket értelmezni és értékelni történelmi kulcsfogalmak felhasználásával. | |
A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel.
Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.
Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körére vonatkozóan a kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei példaként értelmezendőek.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1. Poliszok ókori Hellászban | Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. | ||
| 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában | Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. | Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. | |
| 1.3. Az európai kultúra alapjai | A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás fő jellemzői. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai. | Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). A kereszténység államvallássá válása. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban | A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika. | A Frank Birodalom történetének főbb állomásai. | |
| 2.2. A középkori egyház | A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) - együttműködés és konfliktusok. | A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek). | |
| 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában | A középkori város és a céhes ipar. | A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban. | |
| 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom | Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. | Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői. | |
| 2.5 A középkor kultúrája | A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. | Művelődés és írásbeliség a középkorban. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1. A magyar nép története az államalapításig | A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. | A honfoglaló magyarság életmódja. | |
| 3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora | Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. | Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Az Aranybulla. | |
| 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora | A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. | I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája. | |
| 3.4. A Hunyadiak | Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. | Hunyadi János törökellenes harcai. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 4.1. A földrajzi felfedezések és következményei | A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. | A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása. | |
| 4.2. Reformáció és katolikus megújulás | A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői. | ||
| 4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században | Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában. | A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. | |
| 4.4. A felvilágosodás kora | A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. | Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. | |
| 4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században | Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése | A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk (1541-1568). | A három országrész berendezkedése. | |
| 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora | Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. | Bethlen Gábor fejedelemsége. | |
| 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc | A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. | Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. | |
| 5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban | Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai. | ||
| 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák | Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk | Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. | A napóleoni háborúk fordulópontjai. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. | |
| 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában | A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői. | Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. | |
| 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért | A szövetségi rendszerek kialakulása. | Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. | |
| 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai | Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. | Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
