A jogszabály mai napon ( 2018.09.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének k) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a törvény 76. §-ában foglaltakra - a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kikötő, úszóműves kikötőhelyre, továbbá a komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajózsilipek, hajó át-, illetve kiemelő berendezések, (a továbbiakban: hajózási létesítmény) üzemben tartóira, használóira és üzemeltetési szabályaira terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a szükségkikötőre, az e rendelet 8. § (11) bekezdésében a veszélyeztetett úszólétesítmény befogadására és tartózkodására vonatkozóan meghatározott kötelezettségek kivételével,

b) a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt, valamint ideiglenesen engedélyezett sportpályára,

c) a hajózási hatósági engedélyhez nem kötött úszóműállásra,

d) olyan - csak csónakok fogadására alkalmas - kikötőre, ahol 50 csónaknál több nem helyezhető el.

(3) A fegyveres erők honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabály e rendelettől eltérő, vagy azt kiegészítő szabályokat állapíthat meg.

(4) A hajózási létesítmények üzemeltetési szabályai a Hajózási Szabályzat *  (a továbbiakban: HSZ) szerinti helyi szabálynak minősülnek.

Az üzemeltetési szabályok hatósági jóváhagyása, a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása

2. § (1) *  A használat rendjére vonatkozó részletes üzemeltetési szabályokat kikötőknél kikötőrendben, az egyéb hajózási létesítményeknél szabályzatban (a továbbiakban együtt: szabályzat) a hajózási hatóság jóváhagyásával az e rendeletben foglalt kötelezően alkalmazandó általános szabályok alapján, az üzemben tartó állapítja meg. Az üzemben tartó által megállapított és a hajózási hatóság által jóváhagyott kikötőrend rendelkezéseinek betartása kötelező a kikötőt használó összes úszólétesítményre és személyre.

(2) *  A nyilvántartásra nem kötelezett úszóművek esetében az üzemben tartónak üzemeltetési szabályzatot nem kell megállapítani.

Hajózási létesítmény üzemelésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés

3. § (1) Hajózási létesítmény üzemben tartója köteles lehetővé tenni, és elősegíteni a hajózási - és szükség szerint más, ellenőrzésre jogosult - hatóság ellenőrzési feladatainak ellátását.

(2) * 

(3) Amennyiben a hajózási hatóság az ellenőrzés során olyan hiányosságot tapasztal, amely emberi élet vagy a víziközlekedés, hajózási létesítmény biztonságát, illetve a környezetet veszélyezteti, a veszély elhárításáig a hajózási létesítmény üzemeltetését felfüggeszti.

A hajózási létesítmény üzemeltetési szabályaival kapcsolatos általános rendelkezések

4. § (1) A hajózási létesítmények az e rendeletben meghatározott feltételek szerint használhatók.

(2) * 

(3) A hajózási létesítmény üzemben tartója köteles a létesítmény területén, illetve a létesítmény használói számára könnyen hozzáférhető helyen, a hajózási hatóság által jóváhagyott, és a létesítményre vonatkozó Szabályzatot kifüggeszteni.

(4) Hajózási létesítmény területén olyan személyek végezhetnek munkát, akik nem állnak szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a biztonságos munkavégzésre hátrányosan ható szer befolyása alatt.

(5) Tilos hajózási létesítmény területén:

a) minden olyan tevékenység és magatartás, amely más személyek, vagy a létesítmény üzemeltetésének biztonságát veszélyezteti, illetve környezeti szennyezést (pl. vízszennyezést) okozhat,

b) olajat, olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét, valamint szilárd vagy folyékony hulladékot a gyűjtőhelyen kívül elhelyezni,

c) fényforrást olyan módon használni vagy elhelyezni, hogy az a víziközlekedést zavarja,

d) fürdeni * , továbbá az üzemben tartó engedélye - és az általa előírt biztonsági intézkedések betartása - nélkül búvárkodni.

(6) *  A hatóság által előírt

a) tűzoltó, mentő-, illetve kárelhárító eszközök elhelyezését a létesítmény üzemben tartója, illetve az úszólétesítmény vezetője köteles készenlétben és használatra alkalmas állapotban tartani,

b) „Tűzriadó tervet” jól látható helyen ki kell függeszteni, és abban meg kell jelölni a tűzoltó, mentő, kárelhárító eszközöket, a menekülési útvonalakat, vészkijáratokat,

c) környezetvédelmi kárelhárítási tervet kell készíteni, és abban meg kell jelölni a hajózási létesítmény üzemelési körülményeinek megfelelő környezetvédelmi eszközök fajtáját, tárolási helyét.

(7) Abban az esetben, ha a partra, az úszólétesítményre, vagy a vízfelszínre szén-hidrogén ömlött, az üzemben tartó haladéktalanul köteles a kárelhárítást megkezdeni úgy, hogy az a legalkalmasabb legyen a kár enyhítésére és behatárolására, továbbá köteles erről a közelben lévő úszólétesítmények személyzetét tájékoztatni.

(8) Úszólétesítmény üzemanyaggal történő feltöltése alatt az általános tűzvédelmi előírások megtartásán kívül az üzemanyagtöltés helyétől számított 50 m távolságon belül tilos:

a) az úszólétesítményen, és a csatlakozó partterületen a dohányzás, és a nyílt láng használata,

b) szikraképződést okozó gép, berendezés, tárgy használata.

(9) Úszólétesítmény zárt üzemanyagtartályain kívül - tartalékolás céljából - szén-hidrogén üzemanyagot csak jól lezárt, erre a célra készült, és felborulás ellen megfelelően rögzített szabványos fém tárolóedényben szabad tárolni.

(10) A hajózási létesítmény üzemben tartója tűz, környezet-, illetve vízszennyezés esetén köteles:

a) az intézkedésre jogosult szervezeteket értesíteni,

b) megtenni a kár enyhítéséhez, behatárolásához szükséges minden intézkedést, továbbá a kikötőben lévő úszólétesítmények személyzetét és azokon tartózkodó más személyeket tájékoztatni,

c) a nagyobb kár elhárítása érdekében a tűzzel sújtott létesítményt eltávolítani.

II. Fejezet

A KIKÖTŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A kikötő használatának általános rendjére vonatkozó szabályok

5. § (1) A kikötőben az üzemben tartó köteles a kikötőhöz közvetlenül csatlakozó vízterület magyarországi szakaszára, illetve területére kiadott hatályos hajósoknak szóló hirdetményeket a kikötő használói részére jól látható módon kifüggeszteni.

(2) A kikötő üzemben tartója a kikötő használata során kikötőnaplót köteles vezetni, amelyben fel kell tüntetnie:

a) a kikötő napi vízi forgalmát (beleértve a veszteglést is), az úszólétesítmények azonosító jeleinek feltüntetésével,

b) a működésével kapcsolatos jelentősebb eseményeket (pl. baleset, hajózási káreset, vízszennyezés, gyakorlatok),

c) a jégtörést.

(3) *  A kikötőben csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik. E rendelkezés alól a kikötő üzemben tartója - megfelelő biztonsági intézkedések mellett - felmentést adhat. A kikötő üzemben tartója jogosult a hajóokmányok érvényességének ellenőrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság részére történő átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötő-használati díj megfizetéséig.

(4) Kereskedelmi kikötőben, a nagyhajókon, a kikötői műveletek elvégzéséhez szükséges személyzetnek rendelkezésre kell állnia. Személyzet nélküli úszólétesítmények átállításáért a kikötő üzemben tartója díjat szedhet.

(5) A kikötőben tartózkodó úszólétesítményeket, és a személyzetet az illetékes hajózási hatóság ellenőrzi (kikötői hatósági ellenőrzés). Az ellenőrzésre jogosult hatóságok szolgálati vízijárművei, a kikötőben veszteglő úszólétesítményekhez kiköthetnek, és azokra az ellenőrzést végző hatósági személyek átszállhatnak, illetve beléphetnek, továbbá - szükség esetén - az ellenőrzés idejére az úszólétesítményen, illetve az azzal kapcsolatban folytatott tevékenységet (pl. rakodás) felfüggeszthetik. Az úszólétesítmények személyzete és a kikötő üzemben tartója az ellenőrzés végrehajtását köteles elősegíteni.

(6) A kikötőben az úszólétesítmények kikötési helyét, továbbá az úszólétesítmények tartózkodási idejét a kikötő üzemben tartója határozza meg. Ha az úszólétesítmény vezetője e feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzemben tartója jogosult - az úszólétesítmény tulajdonosának terhére - az úszólétesítmény átállítását elvégezni.

(7) *  A közforgalmú kikötőben a menetrend szerint közlekedő hajóknak a kikötéshez az üzemben tartó köteles elsőbbséget biztosítani. Határkikötőben a menetrend szerint közlekedő személyhajók soron kívüli határátlépésre jogosultak. A határátlépés időpontját a rendőrséggel és a vámhatósággal előzetesen egyeztetni kell.

(8) *  Határkikötőben kikötéshez a rendőrség engedélye szükséges. A kiléptetés után a személyzet és az utasok az úszólétesítményt nem hagyhatják el, a kiléptetett úszólétesítmény köteles a kikötő területét haladéktalanul elhagyni. E rendelkezések alól a rendőrség - határidő és a feltételek meghatározásával - felmentést adhat.

(9) A kikötő területén az úszólétesítményekről kommunális szennyvíz (pl. WC, mosogatóvíz) vízbe eresztése tilos.

(10) Az úszólétesítményen, és a kikötő partterületén keletkezett hulladékot a kikötő erre a célra kijelölt helyén kell elhelyezni.

(11) A kikötő használatáért fizetendő díjakat, továbbá a díjfizetés módját, feltételeit a kikötőben jól látható helyen közzé kell tenni. Az üzemben tartó a kikötői parthasználati díj előzetes megfizetését előírhatja. Mentesek a kikötőhasználati díjak megfizetése alól a vihar tartamára a kikötőben menedéket kereső, valamint a hatósági vizsgálatra érkező hatóság beszállására - legfeljebb 30 perc időtartamra - várakozó úszólétesítmények.

A kikötő biztonságos használatára vonatkozó szabályok

6. § (1) Kikötőben az úszólétesítményeket, a részükre kijelölt helyre és biztonságosan kell kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a kikötés a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Nyíltvízi kikötőben a felgyülemlett uszadékot az üzemben tartónak - az ott tartózkodó úszólétesítmények esetében a személyzetnek - el kell távolítania.

(2) A kikötőben kijelölt hajóálláson, csak a használatbavételi engedélyben meghatározott számú úszólétesítmény vesztegelhet.

(3) A kikötő vízterületén csak a műveletezéshez, és a kormányképesség megtartásához szükséges sebességgel (illetőleg géperővel) szabad közlekedni. Úszólétesítmények műveletezése során a kikötő berendezéseinek, eszközeinek, valamint a veszteglő úszólétesítmények védelme érdekében kerülni kell a káros szívóhatást és hullámkeltést.

(4) A kikötőköteleket úgy kell rögzíteni a kikötőeszközökhöz, hogy az más úszólétesítmény kikötését, műveletezését ne akadályozza.

(5) Kikötői műveletezéskor sem az úszólétesítmény oldalsíkjából, sem pedig a partfal síkjából - az ilyen módon engedélyezett berendezések kivételével - nem állhat ki semmiféle akadály (rakodó-berendezés, csúszda stb.).

(6) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat, vasúti és darupályákat szabadon kell hagyni.

(7) A kikötőben az úszólétesítményt a parttal, korláttal is ellátott, éjszaka kellően megvilágított járóval (pl. palló, híd) kell összekötni; az úszólétesítményről, illetve az úszólétesítményre történő közlekedésre szolgáló lépcsőknek, járóknak biztonságosnak, jó műszaki állapotúnak (korlát, járófelület), valamint csúszásmenteseknek kell lenniük. Amennyiben a kikötőben egymás mellett több úszólétesítmény áll és azokon az üzemben tartónak átjárást kell biztosítania; az úszólétesítmények között a gyalogos közlekedést ugyanilyen módon kell lehetővé tenni.

(8) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a kikötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:

a) amelyet elsüllyedés veszélye fenyeget, kivéve, ha gyors beavatkozással az elsüllyedés veszélye elhárítható;

b) amelyen tűz keletkezett, vagy tűzeset alapos gyanúja áll fenn;

c) amely a hajózás rendjét és biztonságát, a hajóforgalom zavartalanságát vagy a kikötő igénybevételét egyéb okból veszélyezteti, illetőleg akadályozza;

d) *  amely után a korábbi kikötői szolgáltatás díját nem fizették meg.

(9) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépést, illetőleg az ott-tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend, és biztonság megtartása érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.

(10) A kikötő üzemben tartója köteles gondoskodni arról, hogy az úszólétesítményeknek a kikötőbe való be- és kihajózásához szabad vízterület álljon rendelkezésre.

(11) A kikötőben az úszólétesítményen átépítési, felújítási, javítási munkát a kikötő üzemben tartójának engedélyével, a géphajók főgépeinek próbajáratását pedig a kikötő üzemben tartója által meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni. Fenti tevékenységek nem veszélyeztethetik a kikötőben tartózkodó más úszólétesítmény veszteglését, műveleteit.

(12) Az üzemen kívül helyezett és a nyilvántartásból törölt úszólétesítmény felügyeletéről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ilyen úszólétesítményen az őrön vagy ügyeleti szolgálatot ellátó személyzeten kívül más nem tartózkodhat.

(13) Üzemanyagot vételezni kizárólag a kikötő erre a célra kijelölt helyén szabad. Tilos folyékony üzemanyagot vételezni olyan úszólétesítményen, amelyen utasok tartózkodnak (kivéve a zárt rendszerű üzemanyagtöltést), illetőleg rakodást végző hajón keresztül.

(14) Téli üzemeltetés során folyamatosan gondoskodni kell

a) a kikötő üzemben tartójának a rakodóhelyek, és a kikötői (beleértve a partfalba épített lépcsőket is),

b) az úszólétesítmény személyzetének az úszólétesítményekre és azokon át vezető

közlekedési utak síkosságának megszüntetéséről.

A kikötőben az egyes eseményekkel kapcsolatos eljárások

7. § (1) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az úszólétesítmények személyzete, valamint a kikötő dolgozói kötelesek

a) a hajózási létesítmény üzemben tartóját haladéktalanul értesíteni, intézkedésre jogosult szervezetek felé bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni,

b) az elsődleges intézkedéseket megtenni és az emberélet veszélybe kerülése esetében a veszélyhelyzet elhárításában a továbbiakban is közreműködni, a tűz oltásához szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani,

c) a kárelhárítást végző szervek megérkezéséig betartani a létesítmény üzemben tartójának kár- és veszélyelhárításra, különös tekintettel az életveszély elhárítására vonatkozó utasításait.

(2) A kikötő vizének vagy berendezéseinek olajjal, vagy egyéb anyaggal történő szennyezése esetén az üzemben tartó köteles a jóváhagyott környezetvédelmi kárelhárítási terv szerint eljárni.

(3) Az az úszólétesítmény, amelyen fertőzés vagy fertőzés alapos gyanúja áll fenn, csak az egészségügyi hatóság engedélye és a kikötő üzemben tartójának hozzájárulása alapján hajózhat be vagy ki, illetve tartózkodhat a kikötőben.

Telelés és egyéb szükséghelyzet szabályozása

8. § (1) Olyan kikötő üzemben tartója, amely télen is üzemel, illetve teleltetési szolgáltatást végez, köteles a kikötőmedence vízterületén a veszteglő úszólétesítmények biztonsága érdekében jégtörést végezni.

(2) A telelés idején a jégtöréshez szabad vízterületet kell biztosítani.

(3) Az úszólétesítményt a telelőbe állítás előtt az üzemben tartó tűzvédelmi, és biztonságtechnikai szempontból - dokumentáltan - köteles átvizsgálni, a belső tereket, berendezéseket téli üzemre állítani, valamint a vízmentességről meggyőződni.

(4) Az úszólétesítmény üzemben tartója a teleltetésre beállított létesítmény felügyeletére, biztonságos kezelésére és ügyeinek intézésére telelési felelőst köteles megjelölni, vagy a kikötő üzemben tartójával e feladatok ellátására szerződést kötni (szerződéses telelési felelős).

(5) Az úszólétesítményeket teleléskor úgy kell elhelyezni, hogy minden létesítmény gyors és balesetmentes megközelíthetősége veszélyhelyzetben is biztosítható legyen.

(6) A kikötőbe telelésre beállított úszóegységeket merülésüknek megfelelő vízmélységű területre kell állítani úgy, hogy azok kiapadása nagyobb mérvű vízálláscsökkenés esetén is elkerülhető legyen.

(7) Az úszólétesítmények tisztításáról, a hó eltakarításról, a telelési felelősnek kell gondoskodnia.

(8) A kikötő üzemben tartója a telelési szolgáltatás során köteles gondoskodni legalább arról, hogy a telelő úszólétesítmények személyzete részére ivóvíz, szociális helyiségek (WC, fürdő), valamint partról történő energiaellátás rendelkezésre álljon.

(9) Medencés kikötőben a kikötő és az úszólétesítmények saját eszközeivel végzett tűzoltás hatékonyságának növelése érdekében az úszólétesítmények között a jégben tűzi víz nyerése céljából - a telelő úszólétesítmények méretétől függően - a telelésért felelős három úszólétesítményenként legalább egy lék vágásáról és azok folyamatos jégmentesen tartásáról köteles gondoskodni.

(10) Az olyan árut szállító úszólétesítmények, amelyekre külön jogszabály *  rendelkezéseit kell alkalmazni - a jogszabályban előírt biztonsági távolság betartásával - csak a többi úszólétesítménytől elkülönítetten vesztegelhetnek.

(11) Ha a hajózási hatóság szükséghelyzetben a kikötőt vagy annak egy részét szükségkikötőként *  jelöli ki, akkor a kijelölt kikötő üzemben tartója, a szükséghelyzet idejére köteles a veszélyeztetett úszólétesítményeket a kikötő működését nem korlátozó mértékig befogadni és a tartózkodását térítésmentesen biztosítani.

Veszélyes árut fogadó kikötőre vonatkozó különleges előírások

9. § (1) A külön jogszabályban *  veszélyesnek minősített árut (a továbbiakban: veszélyes áru) vagy szennyezőnek minősített árut (a továbbiakban: szennyező áru) szállító hajó rakodási műveleteit a külön jogszabályban foglalt előírások megtartásával kell végezni.

(2) A veszélyes áru rakodására kijelölt hajóállásra csak olyan úszólétesítménnyel szabad kikötni, amely rendelkezik veszélyes áruk szállítására külön jogszabályban *  előírt érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal vagy külföldi hatóság által kiállított jóváhagyási bizonyítvánnyal * .

(3) Töltés, illetve lefejtés alatt álló tartályhajóval, vagy annak igénybevételével tilos hajóműveletet végezni.

(4) A töltést, illetve lefejtést végző tartályhajót úgy kell kikötni, hogy:

a) külső harmadik személy beavatkozása nélkül, a töltési, illetve lefejtési művelet akadálymentesen elvégezhető legyen, figyelembe véve a hajó bármilyen irányú elmozdulását és a várható vízállásváltozást, hullámzást is,

b) az elektromos és adatátviteli kábeleket, továbbá a lefejtő csöveket húzó igénybevétel ne érhesse,

c) vészhelyzet esetén bármikor el tudjon távolodni a rakpart mellől.

(5) A biztonságos rakodás végzéséhez a hajózási hatóság által jóváhagyott üzemképes kommunikációs eszközöknek kell rendelkezésre állnia mind a tartályhajón, mind pedig a kikötőben. Amennyiben e célból rádiót vagy telefont használnak, akkor annak robbanás-, illetve szikrabiztosnak és a rakodásért felelős személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük

(6) A kikötő területén - az üzemben tartó által kijelölt hely kivételével - dohányozni tilos.

(7) A töltési, illetve lefejtési művelet csak az üzemben tartó által kijelölt felelős vezető (műszakvezető) utasítására és a tartályhajó vezetőjének (vagy megbízottjának) hozzájárulásával végezhető, illetve szakítható meg.

(8) A kikötő üzemben tartója jogosult a töltési, illetve ürítési művelet megkezdése előtt ellenőrizni a tartályhajó minden olyan berendezését és azok tartozékait, amelyek a rakomány töltését, illetve ürítését, valamint a rakodás biztonságát szolgálják és azok használatát megtilthatja, ha nem bizonyultak rendeltetésükre alkalmasnak.

(9) A töltés, illetve ürítés alatt lévő tartályhajón és annak 100 méteres körzetében szikraképződést okozó, vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata és szikraképződéssel járó munka végzése tilos.

(10) Töltés, illetve ürítés alatt:

a) a rakomány vízbe kerülésének megakadályozása végett a hajó vízleeresztő nyílásait el kell zárni,

b) egy a tűzvédelemért, a biztonságért, valamint a szállítmány megfelelő kezeléséért felelős, arra kiképzett személynek állandóan a hajó fedélzetén kell tartózkodnia, aki a töltés, illetve az ürítés megkezdését, befejezését, illetve valamely okból a megszakítását az üzemben tartó által kijelölt megbízott felelős vezetőt köteles azonnal értesíteni,

c) a személyzet egy felelős tagjának a tartályhajón lévő fő szabályzó berendezésnél (szelep) kell tartózkodnia,

d) a tartályhajón idegen személyeknek tartózkodni tilos! A tilalom nem vonatkozik a hajó személyzeti jegyzékében bejegyzett személyekre, a kikötő üzemben tartójának kiképzett dolgozóira, képviselőire és az ellenőrzési jogosultsággal rendelkező hatósági személyekre,

e) üzemviteli hiba észlelésekor a rakodást azonnal be kell szüntetni,

f) a vízen úszó szennyezés felfogására alkalmas eszközöket, anyagokat a műszakvezető köteles készenlétben tartani,

g) a tartályhajó kikötése után a hajóra történő beszállásra, illetve a hajóról történő - szükség szerinti - menekülésre egynél több eszköznek kell rendelkezésre állni (pl. a járón kívül egy leeresztett csónak a víz felőli oldalon kikötve),

h) jogszabállyal veszélyesnek vagy szennyezőnek minősített árut szállító hajó a kikötőt csak akkor hagyhatja el, ha annak vezetője a kikötő üzemben tartójának igazolta, hogy jogszabályban *  foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tett.

A víziközlekedési szempontból korlátozás alá eső belvízi úton elhelyezkedő kikötők

10. § A víziközlekedési szempontból korlátozás alá eső belvízi úton elhelyezkedő kikötő vízterületén csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet vagy olyan úszólétesítmény tárolható, amelynek közlekedése a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem korlátozott, vagy rendelkezik az adott belvízi útra érvényes üzemeltetési engedéllyel.

A kikötőre vonatkozó részletes szabályok (kikötőrend)

11. § (1) A kikötőre vonatkozó üzemeltetési szabályzat a külön jogszabályban *  meghatározott kikötőrend.

(2) A kikötőrendben az üzemben tartónak az e rendeletben foglaltakon túl legalább az alábbi adatokat és feltételeket kell - értelemszerűen - rögzíteni:

a) a kikötő földrajzi azonosítóit, nevét,

b) a kikötő üzemben tartójának nevét, címét,

c) a kikötőrend hatályát,

d) a kikötő rendeltetését, jellegét és igénybevételi lehetőségét (pl. nagyhajók, kishajók fogadása),

e) a kikötőhelyek, hajóállások számát, méreteit,

f) a kikötőre vonatkozó vízmérce adatait,

g) a kikötőre, a bejárati csatornára, a veszteglőhely(ek)re vonatkozó vízrajzi és vízmélységi adatokat,

h) a kikötő igénybevételére vonatkozó eljárást (pl. bejelentkezés),

i) *  a hajóokmány érvényességének megállapítására a kikötő üzemben tartóját feljogosító rendelkezést, az érvénytelen, illetve visszatartott hajóokmánnyal kapcsolatos szabályokat,

j) *  a kikötőbe való behajózás, illetve belépés megtiltására vonatkozó részletes szabályokat,

k) *  a kikötő rakodó vagy az úszólétesítmények kiszolgálására üzemelő berendezéseinek ismertetését (daru, sólya stb.),

l) *  a rakodási technológia rövid leírását,

m) *  a tűzvédelmi követelményeket,

n) *  a kikötő közúti, vasúti megközelíthetőségét,

o) *  a kikötő tároló, vagy az egyéb, az árukezeléssel, utaskiszolgálással kapcsolatos létesítményeinek ismertetését,

p) *  a hulladékok, veszélyes hulladékok, szennyvíz kezelésének módját (tárolók helye), úszólétesítményről történő kihajózási lehetőségeit,

q) *  a kikötő egyéb szolgáltatásait,

r) *  csak utas- vagy személyforgalmat bonyolító kikötőben a szociális helységeket,

s) *  a kikötő helyszínrajzát, feltüntetve valamennyi hajózásbiztonsági, környezetvédelmi és kommunális szolgáltatás, kikötőhelyek, hajóállások, mentőeszközök, berendezések, tájékoztató táblák helyét.

(3) A kikötőrend hajózásbiztonsági elemeit kihirdető hajósoknak szóló hirdetményben *  legalább a következő adatokat kell szerepeltetni:

a) a kikötő földrajzi azonosítóit, nevét,

b) a kikötő üzemben tartójának nevét, címét,

c) a kikötőrend hatályát,

d) a kikötő rendeltetését, jellegét, minősítését,

e) a kikötő igénybevételi lehetőségét (pl. nagyhajók, kishajók fogadása),

f) a kikötőre, a bejárati csatornára, a veszteglőhelyre vonatkozó vízmélységi adatokat,

g) a kikötő helyszínrajzát [a (2) bekezdés q) pontja szerint].

III. Fejezet

A komp- és révátkelés üzemeltetési rendjére vonatkozó általános előírások

12. § (1) A komp- és révátkelés úszólétesítményeit (a továbbiakban: komp) úgy kell kikötni, hogy a biztonságos ki- és beszállítás elvégezhető legyen.

(2) A kompkikötőben a komp használatára vonatkozó szabályokat jól látható módon ki kell függeszteni.

(3) A kompkikötőben, csak a hajózási hatóság által kiadott engedélyben meghatározott úszólétesítmény vesztegelhet, illetve üzemelhet.

(4) A kompkikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat szabadon kell hagyni. Téli - üzemelési - időszakban a fentiek síkosságmentesítéséről az üzemben tartónak gondoskodnia kell.

(5) A komplejárót kishajók és csónakok vízre eresztésére, illetve kiemelésére csak az átkelőhely üzemben tartójának engedélyével lehet igénybe venni.

(6) Utas csak a járművek és az állatok behajtása után szállhat a kompra. A kompról járművekkel kihajtani, és állatokat kivezetni - a komp vezetője által meghatározott sorrendben az utasok kiszállása után szabad. A szállított jármű utasa - a (9) bekezdésben említett kivétellel - köteles a kompra történő behajtás előtt a járműből kiszállni. Az átkelés alatt utas a járműben nem tartózkodhat. A járműveket úgy kell elhelyezni a kompon, hogy szükség esetén a jármű vezetője a járművet el tudja hagyni.

(7) A külön jogszabály *  hatálya alá tartozó veszélyes árut továbbító gépjármű akkor szállítható együtt a kompon más járművekkel, ha az azokon szállított veszélyes anyagokat szállító gépjárművek egymás között, vagy egyéb járművektől biztonsági távolság tartására vonatkozó előírás nincs, továbbá együvérakási tilalom alá nem esik; utasok ilyen gépjárművel együtt nem szállíthatók.

(8) A köteles komp olyan vezetőkötelét, amely alatt nem áll rendelkezésre a víziútra előírt hajózási űrszelvény, az engedélyező hajózási hatóságnak az üzemeltetési engedélyben foglalt előírásai szerint - a komp áthaladásának idejét kivéve - le kell ereszteni úgy, hogy az ne jelentsen veszélyt sem a parton, sem pedig a vízen közlekedők számára.

(9) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni arra a Szántód-Tihanyrév között közlekedő kompra, amelyen

a) a kompra beállított gépjárművekből az azokban tartózkodó személyek - veszélyhelyzetben - legalább az egyik oldalon ki tudnak szállni, ehhez a gépjármű ajtaja az egyik oldalon teljesen kinyitható és a gépjárművek között legalább 40 cm széles szabad közlekedő folyosó áll rendelkezésre,

b) az a) pontban foglalt előírásokat mozgáskorlátozottak esetén azzal a korlátozással lehet alkalmazni, hogy a járművel közlekedő mozgáskorlátozott részére a mozgását elősegítő járművével történő kiszállást és menekülési utat kell biztosítani. A mozgását elősegítő járművel közlekedő mozgáskorlátozott személy utazását a gépjármű vezetőjének a kompra történő behajtás előtt közölnie kell a behajtást irányítóval; az irányító bejelentés hiányában is köteles figyelemmel kísérni a gépjárművön kívülről is észlelhetően a fenti a) pontban említett utasokat szállító járművek behajtását és gondoskodni az a) pontban foglaltak végrehajtásáról.

(10) Az átkelés alatt a szállított járművön utasként tartózkodhat:

a) a beteg, az orvos, az ápoló vagy kísérő, ha azt az orvos szükségesnek tartja vagy a kíséret szükségessége orvosi bizonyítvánnyal igazolt,

b) a fegyveres kísérettel szállított fogva tartott személy; a fegyveres kíséretnek a szállított jármű mellett kell tartózkodnia.

(11) A kompra behajtás után a szállított gépjármű motorját le kell állítani. Ha a gépjármű vezetője a járművön tartózkodik, annak ajtaját nyitva kell tartania.

(12) A fogatolt jármű hajtójának az átkelés alatt az állatok előtt kell tartózkodnia, és nyugalmukról gondoskodni.

(13) A szállított jármű megfelelő rögzítéséről a komp vezetője köteles intézkedni. A komp csak a járművek rögzítése (befékezése, szükség esetén kiékelése) után indulhat el.

(14) A komp vezetője köteles gondoskodni:

a) a személyek, járművek, állatok és áru egyenletes elosztásáról,

b) az utasok be- és kiszállásának és a járművek, valamint az állatok közlekedésének zavartalanságáról, továbbá

c) a szállított jármű engedélyezett tengelynyomásának betartásáról.

(15) Az átkelőhely parti bejáratánál elhelyezett záró láncot, sorompót csak a ki-, illetve beszállás megkezdése előtt szabad eltávolítani, illetve felemelni. Utasok, illetve közúti járművek a ki- vagy a behajózást csak ezt követően kezdhetik meg.

(16) A kompon szállított eszközök, járművek rögzítését indulás előtt ellenőrizni kell, szükség szerint a rögzítést meg kell erősíteni. A komp vezetője köteles figyelmeztetni a járművezetőket arra, hogy a jármű rögzítését végezzék el (kéziféket húzzák be, illetve az álló jármű sebességváltója valamely sebességfokozatban legyen).

(17) Utasok a komp területén csak a részükre kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(18) Ha a partviszonyok a veszélytelen be- és kiszállást lehetővé teszik, a révcsónak közvetlenül a parthoz is kiköthet.

(19) Tilos üzemanyagot vételezni akkor, ha az átkelést végző vízijárművön utasok tartózkodnak.

IV. Fejezet

TOVÁBBI HAJÓZÁSI LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

Személykikötők üzemeltetési rendjére vonatkozó általános szabályok

13. § (1) Személykikötőben csak a hajózási hatóság által engedélyezett számú, illetve méretű úszólétesítmény köthet ki vagy vesztegelhet.

(2) Személykikötőben csak olyan vízijármű vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik. Ez alól a rendelkezés alól az üzemben tartó - megfelelő biztonsági intézkedés megtétele mellett - ideiglenesen felmentést adhat.

(3) A személykikötőt és az azon veszteglő úszólétesítményeket úgy kell kikötni, hogy az megfeleljen az adott víziútszakaszra jellemző vízmozgásnak és vízszintváltozásnak. Szükség szerint a kikötőköteleket - az üzemben tartónak - állítani szükséges, továbbá a felgyülemlett uszadékot el kell távolítania.

(4) A közlekedési utakat, a kihelyezett mentőeszközöket szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, illetve a hozzáférést akadályozni.

(5) A ki- és rákötési módoknak lehetővé kell tennie, hogy bármilyen veszély esetén a gyors helyváltoztatás, illetve menekülés lehetővé váljon.

(6) Utasok fogadását végző személykikötőben az utasok ki- és beszállítása csak az úszóműre elsőként rákötött személyszállító hajóról közvetlenül történhet, illetve más személyszállító hajón keresztül csak abban az esetben szabad, ha az egymás mellett kikötött személyszállító hajók között azonos fedélzeti szinten történhet az utasforgalom és mindkét oldalán korláttal zárt járó biztosított.

(7) Személykikötőben az áruszállító hajók, úszómunkagépek minden esetben, egyéb úszólétesítmények - más úszólétesítményre történő rákötés esetén - minden másodikként horgonyozni kötelesek, illetve orrhorgonnyal nem rendelkező úszólétesítményekről parti kötelet kell kiadni.

(8) A úszólétesítmények műveletezésekor a hajóállomás úszóművének munkaterületén a személykikötőben veszteglő, az ott kikötött és ott műveletező úszólétesítmény, valamint a hajóállomás üzemben tartójának illetékes munkatársain, továbbá az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjén kívül más személy nem tartózkodhat.

(9) A személykikötőben kikötött úszólétesítmények vezetőit tájékoztatni kell a személykikötőben nyújtott szolgáltatásokról (pl. fenékvíz kiadása, üzemanyag-vételezés).

(10) Úszólétesítményeken keletkezett hulladékokat az arra rendszeresített tárolóhelyen kell elhelyezni.

(11) Amennyiben az úszólétesítmények számára az üzemanyag-vételezés a személykikötőben engedélyezett, az üzemanyag-vételezés kizárólag közvetlenül (elsőként) kikötött úszólétesítményen, a kikötőhely üzemben tartójának előzetes engedélyével végezhető, az alábbi feltételeknek a vételezés időtartama alatti biztosítása esetén lehetséges:

a) tilos a töltés technológiai (parti és úszólétesítményen lévő) területén a dohányzás és a nyílt láng használata, valamint az üzemanyagtöltés alatt álló úszólétesítményen minden olyan munkavégzés, amely közvetlen tűzveszélyt idézhet elő,

b) tilos utasok ki- és beszállása, valamint utasok tartózkodása a töltés alatt álló úszólétesítményen,

c) a vételezést végző úszólétesítményen és a kikötőhely technológiai területén dohányzást és nyílt láng használatát tiltó jelzést *  kell elhelyezni.

(12) A személykikötőben jól látható helyen fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

a) a hajóállomás által fogadni képes úszólétesítmények számát, illetve paramétereit (pl. kikötésre 75 méter hosszú és 40 méter széles terület vehető igénybe),

b) az üzemben tartó nevét és elérhetőségét (URH-rádiócsatorna száma, telefonszám),

c) a hajóállomás üzemelésére vonatkozó vízállási korlátozásokat, amennyiben van.

Az úszóműállások üzemeltetési rendjére vonatkozó általános szabályok

14. § (1) Úszóműálláson csak a hajózási hatóság által engedélyezett számú, illetve méretű úszólétesítmény vesztegelhet.

(2) Az úszóműálláson csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik (amennyiben az úszólétesítményre azt jogszabály előírja).

(3) A veszteglő úszólétesítményeket úgy kell kikötni, hogy az megfeleljen az adott víziútszakaszra jellemző vízmozgásnak és vízszintváltozásnak. Szükség szerint a kikötőköteleket - az üzemben tartónak - állítania szükséges, továbbá a felgyülemlett uszadékot el kell távolítania.

(4) A közlekedési utakat, a kihelyezett mentőeszközöket szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, illetve a hozzáférést akadályozni.

(5) Úszóműálláson a bejáróhíd biztonságos állapotáról, a HSZ előírásai szerinti jelzések karbantartásáról és üzemeltetéséről az üzemben tartónak kell gondoskodnia.

(6) A gazdasági céllal, személyek fogadására üzemeltetett úszóműálláson - jól látható helyen - fel kell tüntetni a befogadóképességet. Ilyen úszómű csak olyan vízállástartományban fogadhat személyeket, amelyekben az úszómű megközelítése és a biztonságos bejárás feltételei biztosítottak.

(7) Nyílt folyószakaszon veszteglő úszóműállás üzemben tartója - jegesedés megkezdésekor, továbbá a várható jégzajlást bekövetkezte előtt - köteles az úszómű biztonságos, védett kikötőbe szállításáról gondoskodni.

A hajóhíd üzemeltetési rendjére vonatkozó általános szabályok

15. § (1) A hajóhíd üzemben tartója a hidat naponta - legalább - két ízben köteles kinyitni. A hajózási hatóság a forgalom igényeinek megfelelően ettől eltérően is rendelkezhet.

(2) A hajóhídon - a hajózási hatóság ellenkező rendelkezése hiányában - egyirányú közúti forgalom engedélyezhető.

(3) A hajóhíd üzemben tartója köteles naponta - dokumentáltan - ellenőrizni:

a) a híd rögzítését, a járófelület épségét, az előírt jelzések meglétét és megfelelő működését, valamint az előírt kommunikációs eszközök üzemképességét,

b) nyitható hídnál a nyitást biztosító (műszaki és személyi) feltételek meglétét,

c) változó vízállású vízterületen üzemelő híd esetén a vízállásváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését (pl. áttelepítés, közlekedés korlátozása, áthorgonyzás, üzemen kívül helyezés),

d) a híd uszadéktól történt megtisztítását.

(4) A hajóhíd - jóváhagyott - üzemeltetési rendjét, valamint az úszólétesítménnyel történő áthaladásra vonatkozó bejelentkezés szabályait és a bejelentkezés módját az üzemben tartó köteles hajósoknak szóló hirdetményben közzé tetetni.

Az ideiglenes hajóhíd üzemeltetése

16. § Az ideiglenes hajóhidat az engedélyező hajózási hatóság határozatában foglalt előírások és a hajósoknak szóló hirdetményben közzétettek szerint kell üzemeltetni.

A veszteglőhelyek üzemelésére vonatkozó általános előírások

17. § (1) A veszteglőhelyen műveletező úszólétesítmény köteles manővereit a többi veszteglő úszólétesítmény veszélyeztetése nélkül végezni.

(2) A veszteglő úszólétesítményt a mindenkori vízállásnak és vízjárásnak megfelelően biztonságosan kell lehorgonyozni, illetve kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a lehető legkisebb mértékben korlátozza. A felgyülemlett uszadék eltávolításáról a veszteglő létesítmény vezetőjének kell gondoskodnia.

(3) Parti kötelet úgy kell rögzíteni, hogy az - szükség esetén - könnyen oldható legyen. Parthoz történő kikötésre csak olyan kikötőeszköz alkalmazható, amely az úszólétesítmény kikötését biztonságosan lehetővé teszi. Kikötéskor a kötelek parti növényzetet és más - nem kikötésre nem szolgáló - műtárgyat nem veszélyeztethetnek.

(4) A veszteglő úszólétesítményt felügyelet nélkül hagyni tilos. Az üzemben tartó köteles a felügyeletről gondoskodni. Kikötő veszteglőhelyén veszteglő úszólétesítmények felügyeletét a kikötő üzemben tartója is elláthatja.

VÍZISPORTPÁLYA ÜZEMELTETÉSI RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Zárt vízisportpálya

18. § (1) Zárt vízisportpálya üzemben tartójának segítség hívására alkalmas üzemképes távbeszélő berendezéssel (telefon, mobiltelefon, a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádiótelefon) kell rendelkeznie.

(2) Zárt pályán közlekedő motoros vízi sporteszközön tartózkodók kötelesek mentőmellényt, valamint - ha a vízijármű sebessége meghaladhatja az 50 km/h-t - motoros vízi sporteszközön védősisakot viselni.

(3) Zárt pályán az eltérő tulajdonságú (sebességű, teljesítményű) motoros vízi sporteszközök egyidejű használata tilos.

(4) Amennyiben a zárt pálya üzemeltetéséhez távleállító berendezés vagy távleállító berendezés és mentőmotoros alkalmazását írja elő a hajózási hatóság, ezeknek üzemképesnek, illetve készenléti állapotban kell lenniük, amit a pálya üzemben tartójának ellenőriznie kell. Amennyiben ezek az eszközök, illetve járművek nem üzemelnek, abban az esetben a tárgyi sporteszköz nem üzemeltethető, illetve - mentőmotoros esetén - a tevékenység nem végezhető. A pálya üzemben tartója köteles a használat idejére felügyeletet biztosítani azért, hogy szükség szerint távleállítóval a veszélyt el tudja hárítani, illetve a mentőmotoros segítséget nyújtson.

(5) Zárt pályát megközelíteni és elhagyni csak a lehető legkisebb biztonságos sebességgel haladó vízijárművel szabad.

(6) Zárt pálya csak jó látási, továbbá időjárási viszonyok esetén, napkeltétől napnyugtáig üzemeltethető.

(7) A hajózási hatóság által jóváhagyott közlekedési rend megsértőit a pálya használatából az üzemben tartónak ki kell zárnia.

(8) Motoros vízi sporteszköz önálló vezetését 16 év alatti személy zárt pályán sem végezheti. Motoros vízi sporteszközön 10 éven aluli személy a pályát utasként sem veheti igénybe.

(9) A pálya kitűző jeleinek helyzetét és műszaki állapotát a pálya üzemben tartója - használat előtt - ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik. Üzemi időszakon kívül a pálya vízben maradó és a víziközlekedés számára akadályt jelentő részeit az üzemben tartónak meg kell jelölnie, továbbá ezen kitűző jelek helyzetét, és műszaki állapotát szintén rendszeresen ellenőriznie, szükség szerint pedig javítania vagy cserélnie kell.

Nyílt vízisportpálya

19. § Nyílt vízipályán rendezett versenyen csak olyan vízijárművek vehetnek részt, amelyek vészjelzés adására alkalmas eszközzel (pl. vörös rakéta), illetve berendezéssel (a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádió, mobiltelefon) rendelkeznek, továbbá a verseny felelős rendezője ezeket a jelzéseket képes fogadni és a segítségnyújtásra intézkedni. Ezen eszközök, berendezések meglétéért, valamint a mentés megszervezéséért a verseny rendezője felel.

A vízi repülőtér üzemeltetési rendjére vonatkozó általános előírások

20. § (1) A vízen veszteglő légijárműveket a vízállási és vízjárási, valamint az időjárási viszonyok figyelembevételével biztonságosan kell kikötni.

(2) A vízi repülőtér üzemben tartójának segítség hívására alkalmas távbeszélő berendezést (telefon, mobiltelefon, a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádiótelefon) kell üzemben tartani, ha a repülőtéren tartózkodik, vagy 1 órán belül odaérkezik légi vagy vízijármű.

(3) Vízi repülőtér csak jó látási, továbbá időjárási viszonyok esetén, napkeltétől napnyugtáig üzemeltethető.

(4) A vízi repülőtér kitűző és irányító jeleinek helyzetét, valamint műszaki állapotát a repülőteret üzemben tartó ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik. Üzemi időszakon kívül a repülőtér vízben maradó és a víziközlekedés számára akadályt jelentő részeit az üzemben tartónak meg kell jelölnie, továbbá ezen kitűző jelek helyzetét, valamint műszaki állapotát szintén rendszeresen ellenőriznie, szükség szerint pedig javítania vagy cserélnie kell.

(5) A vízi repülőteret csak a hatóság által engedélyezett vízi- és légijárművek használhatják.

A hajózsilipek üzemelésére vonatkozó általános előírások

21. § (1) A hajózsilipek kitűző és irányító jeleinek üzemelését, illetve műszaki állapotát a zsilip üzemben tartója ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik.

(2) A zsilip használatára az üzemben tartónak közlekedési rendet kell kialakítania, amelyet - a hajózási hatóság jóváhagyását követően - hajósoknak szóló hirdetményben közzé kell tennie. A közlekedési rendnek tartalmaznia kell:

a) a zsilip főméreteit (hosszúság, szélesség, vízmélység, űrszelvény magasság),

b) a zsilip üzemben tartójának adatai, elérhetősége (név, cím, telefonszám),

c) a zsilip üzemelési idejét,

d) a zsilip és az úszólétesítmény közötti kommunikáció módját (az úszólétesítmény bejelentkezése, a zsilip kezelőszemélyzet utasításai),

e) a zsiliphez tartozó veszteglőhelyek, várakozóhelyek adatait (helye, paraméterei),

f) a zsilip speciális jeleit, jelzéseit és az áthaladás különleges lehetőségeit,

g) a be- és kizsilipelési sorrendet.

(3) A zsilipbe történő be- és kihajózást a biztonságos manőverképesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel kell végezni.

(4) A zsilipben az úszólétesítményt a vízmozgásnak megfelelően kell kikötni. A víz leeresztése és felemelése során a kötelek rögzítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a szükség szerinti kötélmanővereket az úszólétesítmény személyzetének el kell végezni.

(5) A zsilipelés csak akkor kezdhető meg, ha a zsilip kezelőszemélyzete meggyőződött arról, hogy minden úszólétesítmény biztonságosan ki van kötve, továbbá semmilyen meghajtó berendezés nem üzemel (kivéve, ha az a kezelőszemélyzet utasítására történik).

(6) A zsilipelés alatt a hajót, illetve a köteléket továbbító géphajót folyamatosan műveleti készenlétben kell tartani. A személyzet köteles figyelemmel kísérni a zsilipelés akadály- és veszélymentességét, illetve veszély észlelése esetén azt a zsilipkezelőnek haladéktalanul jelezni.

(7) A zsilipből történő kihajózás csak akkor kezdhető meg, ha a zsilipkapu teljesen nyitott állapotban van és a zsilip irányító jelzései ezt engedélyezik.

Hajókiemelő berendezés üzemeltetésének rendjére vonatkozó általános előírások

22. § (1) A hajókiemelő berendezés (sólya) üzemeltetése előtt meg kell győződni arról, hogy a kiemelésnek, vízre eresztésnek nincs akadálya, sem a víz, sem pedig a pálya parti területén.

(2) Az úszólétesítmény kiemelése, vízre bocsátása a sólyapálya üzemben tartójának irányítása alatt végezhető.

(3) Sólyapályát megközelíteni, illetve elhagyni csak a biztonságos műveletező képesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel lehet.

(4) A kisólyázás közben - a víz felszíne feletti állapotban - ismételten ellenőrizni kell az úszólétesítmény rögzítését a kiemelő berendezéshez.

(5) A kisólyázott úszólétesítményt a parton biztonságosan rögzíteni (kitámasztani) kell. Amíg a létesítmény nincs biztonságosan rögzítve, addig alatta senki sem tartózkodhat, illetve végezhet munkát.

(6) A sólyázási műveletek alatt illetéktelen személy nem tartózkodhat sem a sólyapálya víz- és partterületén, sem pedig az úszólétesítményen. Erről a műveletek megkezdése előtt a pálya üzemeltetéséért felelős személynek meg kell győződnie.

(7) Úszólétesítmény nem gépüzemű sólyáról történő vízre bocsátása esetén, a sólyát üzemben tartó köteles a hajózás biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.

(8) A sólya víz alatt elhelyezkedő vagy ideiglenesen víz alá kerülő olyan elemeit, amelyek a víziközlekedésben résztvevők számára akadályt jelentenek, a sólyázásban részt nem vevők tájékoztatására „Áthaladni tilos” jelekkel *  kell megjelölni.

V. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a kikötők használatának rendjéről szóló 11/1977. (XII. 21.) KPM rendelet és az azt módosító 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 6. §-a, 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 2. §-a és 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 17. §-a, továbbá a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletének 12.02 Cikke és 13.02 Cikkének 2. bekezdése.

(2)-(4) * 


  Vissza az oldal tetejére