A jogszabály mai napon ( 2018.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2002. évi LXII. törvény

a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § *  Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 5 373 628,2 millió forintban, azaz ötmillió-háromszázhetvenháromezer-hatszázhuszonnyolc egész kettőtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 4 804 656,5 millió forintban, azaz négymillió-nyolcszáznégyezer-hatszázötvenhat egész öttized millió forintban,

c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál

a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,

b) a főtisztviselők illetményének, továbbá

c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések

részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére.

(2) *  Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) E-hitel garancialehívás teljesítése;

g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;

l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.

(6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.

(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető.

(10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet *  5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49-52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(11) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12) * 

(13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.

(14) *  Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék állományában elhelyezett részvénycsomagokat nyilvántartási értékükkel megegyező készpénzellenérték fejében áthelyezi a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére.

6. § (1)-(2) * 

(3) *  Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

(4) *  Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11-13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest XII. ker., Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján - benyújtott igényéről.

7. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000,0 forint.

(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.

8. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek.

(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

10. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

(3) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege - legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig - egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.

(4) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - 2000,0 millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

(5) 2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.

(6) Az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára a belépés díjtalan.

11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.

(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800 forint.

12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 3-8. pontja.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása

13. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható.

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

14. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú mellékletében meghatározott vízkészletjárulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcímcsoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A beruházásösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. * 

16. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével, * 

e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagolódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai keretében - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-5., 7-9. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma arányában - az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes - (3) bekezdés szerinti - illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 18. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7-9. pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

26. § (1) Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,

ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig

a negyedév utolsó kincstári napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján

bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

27. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

28. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére működési és fenntartási célra normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-5. és 7-9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 3-8. pontja;

b) *  a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;

e) nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;

g) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;

h) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a), b), c), 13-16., 17/a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett;

i) az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási és szociális közfeladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata terhére 1500,0 millió forint, míg a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás alcím megfelelő jogcímcsoportjai terhére 400,0 millió forint használható fel;

j) *  az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzatából - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, közalapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat, nevelési-oktatási intézmény esetén pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján - új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig - kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója tanévnyitó statisztikai létszámáról (október elsejei létszám) október 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. Ha év közben, bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, erről a hozzájárulásokat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, s ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1-5. és 7-9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére történik.

(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.

(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó, szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett fenntartó szervezet támogatása meghaladja a 15,0 millió forintot.

(10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített támogatási igényt a közoktatási feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő férőhelyszám erejéig - ideértve a hajléktalan személyek átmeneti szállása, illetve az éjjeli menedékhely esetén a téli időszakban igénybe vehető időszakos férőhelyszámot is -, azonban a nappali melegedőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosa erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. Ha a nem állami és egyházi fenntartásban működő támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni.

(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást legalább 90,0 millió forint mértékű támogatásban részesült.

(13) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezetében, az 55-80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:

a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével -132 838 forint/valós oktatott tanuló - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.

c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.

(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7%-a.

(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.

(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(18) A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(19) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.

(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult - az ott megjelölt 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint - a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.

(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.

29. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

30. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. * 

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

31. § (1) A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át. * 

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

32. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet, vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2265/2002. (IX. 6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a hitelintézetek által nyújtott - a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló - hitelekhez a központi költségvetés terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon. * 

33. § (1) *  A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.

(2) *  A Kormány határozata alapján a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.

(3) *  A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által - a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 350 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

34. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

35. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

36. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

37. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2003. év egyetlen napján sem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. A 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 120,0 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

38. § *  Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

39. § (1) A 31-32. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

40. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2003. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),

b) a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:

ca) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál,

cb) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál,

cc) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál,

cd) a helyi önkormányzatok bérkiadásainak kiegészítő támogatásánál,

amennyiben a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

cs) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport), amennyiben a 16. § (2) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),

e) az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),

g) a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),

h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19. jogcímcsoport),

k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),

n) a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),

p) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím, 6. jogcímcsoport),

q) a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport), a totó játékadójából származó támogatásnál 100%-os mértékben, (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,

t) az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcímcsoport),

u) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése előirányzatoknál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10 cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 75. jogcímcsoport),

v) a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),

w) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),

x) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím),

y) a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata legalább 103%-ot és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata legalább 102%-ot, vagy

b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 102%-ot

érnek el;

c) az a)-b) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei (a továbbiakban: ORFK) alcím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl a pénzügyi nyomozók *  érdekeltségi jutalmának biztosítására.

Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az ORFK rendelkezésére kell bocsátani.

(3) *  A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2905,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 930,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási adó alcím előirányzata legalább 100,5%-ot, vagy

b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.

Amennyiben a tárgyév november 30-áig, illetve a november végére eső bankszüneti napokkal értelemszerűen meghosszabbított időpontig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott és közzétett összeggel a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 88. Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása jogcímcsoport előirányzata túlléphető.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák és a helyi önkormányzatok igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási támogatás jogcímcsoport előirányzat terhére.

(3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímcsoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímcsoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcímcsoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcímcsoport számsorrendjében történik.

(4) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjainak és Kohéziós Alapjának fogadására való felkészüléssel összefüggésben keletkező kiadási többlet biztosítására - ezen összeg erejéig - átcsoportosítást hajtson végre.

44. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át. A XV. fejezet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25. cím, 27. alcím, 1. jogcímcsoport előirányzatnál a 2004. évi kötelezettségvállalás mértéke 120 000,0 millió forint, a 2005. évi pedig 80 000,0 millió forint lehet.

Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(6) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcímcsoport felhasználásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(7) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcímcsoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül

a) a 10. cím, 4. Agrár és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Támogatási célelőirányzatok alcím, a 11. Közvetlen termelői és piaci támogatások cím előirányzatai között,

b) a 10. cím, 3. alcím, 2. SAPARD támogatásból megvalósuló programok kötelezettségvállalással nem terhelt támogatási jogcímcsoport előirányzatát a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Agrárberuházások támogatása jogcím, valamint a 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Vidéki térségek felzárkóztatása jogcím előirányzataira indokolt esetben átcsoportosítást hajthasson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt -, és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa.

(10) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján a piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevételi előirányzatával és az azt meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatai túlléphetők.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU intézményfejlesztés, PHARE projektek és SAPARD programok társfinanszírozására - a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 1-8. címből átcsoportosítást hajthat végre.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai és a Nemzeti Színház Rt. működési támogatása jogcímcsoport előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcímcsoportjaira átrendezze.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2003. évben 10 700 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2003. évben 11,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. * 

46. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.

(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

47. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2003. január 1-jétől 17 100 forint.

48. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.

49. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.

50. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/F. § (2) bekezdésében meghatározott nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 11 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 82 500 forint/hó.

(3) A gyermekgondozási díj havi összege 2003. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.

51. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 3900 forint/fő/hónap.

52. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 300 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 600 Ft/óra/fő.

53. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 2003. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

54. § (1) A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról az alapító Országgyűlés - illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt. Folyósítására a kuratóriumoknak a célszerű felhasználásról hozott döntését követően, a kuratóriumok elnökeinek kezdeményezésére kerül sor.

(2) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

55. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2003. december 31-éig

a) árubeszerzés esetén: 20,0 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 40,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 10,0 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége tekintetében: 240,0 millió forint.

(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2003. december 31-éig 1 000 000,0 forint, természetes személyek tekintetében 100 000,0 forint.

56. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 081,5 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

57. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálása mellett, az érintett miniszterek együttműködésével történjen.

(2) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 87. jogcímcsoport (Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat) fedezetet biztosít a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére. Az előirányzat felhasználásáról a (7) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok figyelembevételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyeztetve dönt.

(3) Az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy megyék fejlesztése és kiemelten az elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (4) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási eszközei központi pályázati rendszerben új induló projektek támogatására felhasználandó része 36%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszeget különítenek el. A keretösszegek 22%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 21%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Bács-Kiskun megye, 12%-a Békés megye, 12%-a Jász-Nagykun-Szolnok megye, 10%-a Somogy megye, 8%-a pedig Nógrád megye fejlesztésére használható fel.

(4) A (3) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:

a) X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 9. cím, 2. alcím, 31. jogcímcsoport (Turisztikai célelőirányzat);

b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím (Agrárberuházások támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím (Melioráció és öntözésfejlesztés), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. jogcím (Vidéki térségek felzárkóztatása), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. jogcím (Vidéki környezet vonzóbbá tétele);

c) XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport (Beruházásösztönzési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport (Útfenntartás és fejlesztés);

d) XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Környezetvédelmi alap célfeladatok), 10. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport (Vízügyi célelőirányzat);

e) XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 18. alcím, 1. jogcímcsoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);

f) XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 73. jogcímcsoport, 2. jogcím (Szociális kistérségi felzárkóztatás);

g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat);

h) XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím (Közmunkaprogramok támogatása).

(5) *  A (3) és (4) bekezdés szerint elkülönített keretek összegéről, felhasználásának feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a (7) bekezdés c) pontjában foglalt szabályok, valamint a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-ig kötnek megállapodást. Az érintett miniszterek az eltérő megyei és térségi sajátosságok rugalmasabb érvényesítése érdekében - ágazati-szakmapolitikai céljaikkal összhangban - elkülönített kereteik terhére az egyes előirányzatok részletes szabályaitól eltérő támogatási célokról és feltételekről is megállapodhatnak. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a megye egyéb területeire jutó fajlagos támogatási mértéket.

(6) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a alapján a 2003. évre vállalt kötelezettségek teljesítéséről - a (3) bekezdés alapján elkülönített keretösszegeken felül - az előirányzatokért felelős miniszterek gondoskodnak.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az (1) bekezdésben foglalt fejezeti kezelésű előirányzatok körét és a koordináció szabályait, * 

b) a (2) bekezdésben foglalt előirányzat felhasználásának szabályait, * 

c) a (3) és (4) bekezdés szerint elkülönítendő kereteknek az eltérő megyei adottságok és programok érvényesítésére lehetőséget adó, ugyanakkor az előirányzatok eredeti rendeltetésével összhangban lévő integráltabb felhasználási szabályait. * 

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

58. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap 2003-ban a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 16 900,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak kiadására 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 13 000,0 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére 18 510,0 millió forintot ad át.

(5) Ha a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkavégzés kiadásaira a (4) bekezdésben megjelölt költségvetési befizetésén felül többletforrás szükséges, úgy az Alap legfeljebb további 2360,0 millió forintig helytállni köteles.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásának várható összegéről az I-VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 30 napon belül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium állapodik meg.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásai, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére az éves elszámolást a 2003. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően a 2003. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A nevezett előirányzatok felhasználásánál keletkezett maradvány a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

59. § (1) *  Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó 2003. évi

a) bevételi főösszegét 2 526 379,8 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhuszonhatezer-háromszázhetvenkilenc egész nyolctized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 803 529,7 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázháromezer-ötszázhuszonkilenc egész héttized millió forintban,

c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

60. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2003. évi

a) bevételi főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,

c) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

61. § (1) *  Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi

a) bevételi főösszegét 1 024 918,5 millió forintban, azaz egymillió-huszonnégyezer-kilencszáztizennyolc egész öttized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 302 068,4 millió forintban, azaz egymillió-háromszázkettőezer-hatvannyolc egész négytized millió forintban,

c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

62. § A 60. § és a 61. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) *  a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - az 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. és 3. jogcím kivételével -, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcímcsoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1-11. és 13. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcímcsoport kivételével -,

b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),

c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

63. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló kifizetésekkel összefüggésben

a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,

b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra

átcsoportosítson.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat 2003. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

64. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak és az 5. jogcímcsoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított - egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő - túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 66. §-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12) bekezdésében, valamint e törvény 67. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

65. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 13. Célelőirányzatok jogcím előirányzata tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatói kör vonatkozásában a 2002. évi illetmény-, bér- és támogatásemeléssel összefüggő 2003. évi kiadások fedezetét.

66. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

67. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport, 4. jogcímcsoport 1. jogcím és 5. jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást, valamint a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) *  A gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal külön jogszabály alapján megkötött szerződések alapján teljesített befizetéseket az E. Alapnál a Kormány által meghatározott jogcímcsoporton kell nyilvántartani.

68. § * 

69. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzat a különös méltányolást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel.

(2) *  A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 7,5 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 17,0 millió forint, egyszeri szociális segélyre 405,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 900,0 millió forint használható fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok teljesítését a nyugellátások tényleges teljesítésének megfelelő jogcímcsoporton kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.

70. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. Vagyongazdálkodás cím bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. E kötelezettség teljesítésén túl a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az ellátások fedezetét képezik.

71. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait 3431,2 millió forint összegben.

(2) *  A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre (ideértve a SAP-PIR üzemeltetést is) 1455,3 millió forintot (dologi kiadásokra 601,9 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 853,4 millió forintot), a nyilvántartási rendszer fenntartására, korszerűsítésére 307,0 millió forintot tartalmaz.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre 1200,0 millió forintot (ezen belül személyi juttatásra 72,0 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 23,0 millió forintot, dologi kiadásokra 547,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 558,0 millió forintot) tartalmaz.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 560,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 790,0 millió forintot tartalmaz.

72. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet vagyonába tartozó járuléktartozás fejében átvett, Csopak, Kőkorsó út 5. sz. alatti üdülőingatlan-részt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyv szerinti értéken megvásárolja.

73. § (1) Az E. Alap és az Ny. Alap 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjjárulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcímcsoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában alaponként külön-külön számított 102%-os teljesülése esetén az E. Alap 1022,2 millió forintot, az Ny. Alap 1318,6 millió forintot, a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsáthat a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány személyi juttatásainak 1773,3 millió forint és járulékainak 567,5 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 1773,3 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 567,5 millió forinttal túlléphető.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 30-áig eléri a 90%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében elszámol.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

74. § * 

75. § * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

78. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

(16) * 

(17) * 

(18) * 

(19) * 

(20) * 

(21) * 

(22) * 

(23) * 

(24) * 

(25) * 

(26) * 

(27) * 

(28) * 

(29) * 

(30) * 

(31) * 

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

79. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

80. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

81. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

82. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

83. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4)-(5) * 

(6)-(7) * 

(8) * 

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

84. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

85. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13)-(15) * 

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

86. § * 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

87. § * 

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

88. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) Az 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) 1-3. számú melléklete helyébe az e törvény 14-16. számú melléklete lép.

(12) A Kttv. 5-7. számú melléklete helyébe az e törvény 17-19. számú melléklete lép.

(13) A Kttv. kiegészül az e törvény 20. számú mellékletével megállapított 8. számú melléklettel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. § (1) * 

(2) * 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

90. § * 

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

91. § * 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

92. § * 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

93. § (1) * 

(2) * 

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

94. § * 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

95. § * 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

96. § * 

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

97. § * 

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

98. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

99. § (1) * 

(2) * 

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása

100. § (1) * 

(2) * 

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosítása

101. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

102. § (1) * 

(2) * 

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben, a 92. §-ban és a 112. §-ban foglaltak kivételével - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) Az e törvény 83. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben; a (8) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának a) alpontja pedig 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.

(5) Az e törvény 95. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (6) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (3) bekezdése, 19/B. §-a, 19/C. §-a, 19/D. §-a, 20. §-ának p) és r) pontja, valamint 1-3. és 5-8. számú melléklete 2003. február 15-én lép hatályba, és a 2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti időszakban a Kttv. 2. §-ának (3) bekezdése és 1-3. és 5-6. számú mellékletében 2002. évre meghatározott termékdíjakat kell fizetni.

(7) Az e törvény 101. §-ával és 122. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.

(8) E törvény 121. és 123. §-ának rendelkezései e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.

(9) Az e törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított 21. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2003. február 15-én lép hatályba.

(10) Az e törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése 2003. február 15-én lép hatályba.

(11) Az e törvény 1. számú mellékletének XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2. Egyetemek, főiskolák cím támogatási előirányzatából 600,0 millió forint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi keretösszege fedezeteként használható fel.

(12) Az e törvény 120. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. § (2) bekezdésének b) pontja 2003. február 15-én lép hatályba.

104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait, * 

b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait. * 

(2) *  Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a vízkészletjárulékkal kapcsolatos bejelentkezésre, nyilatkozattételi kötelezettségre és ellenőrzésre, valamint a befizetéssel kapcsolatos határidőkre vonatkozó szabályokat, továbbá a vízkészletjárulék kiszámítását érintő - a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől függő - szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3) *  Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2003-ra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos fogyasztói árindexváltozás mértékével.

105. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. CXXIII. törvény 82. §-ának (7) bekezdésének megfelelő része, a 18/I. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 7. §-ának megfelelő része, 33. §-ának (8) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 8. §-a, 48. §-ának o) pontjában az „és a Kincstár” szövegrész, valamint 99. §-a (1) bekezdésének szövegéből az „és pénzforgalmi betétkönyvön” szövegrész és 124. § (4) bekezdésének f) pontja, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 108. §-a (1) bekezdésének megfelelő részre,

b) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-a, valamint az azt megállapító része a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 52. §-a,

c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Első része „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja,

d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (2) bekezdése, 70. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XC. törvény 92. §-ának (2) bekezdése, és a 2001. évi L. törvény 46. §-ának (1) bekezdése,

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (2) bekezdéséből a „negyedévente” szövegrész,

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 18. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése,

g) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 33. §-a (6) bekezdésének c) pontja,

h) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése,

i) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében az „...országgyűlési biztos hivatalaiban, az ...” szövegrész, a 49/N. §-ának (3) bekezdése, valamint az ’azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 55. §-ának megfelelő része,

j) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 75. §-ának megfelelő része,

k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a (11) bekezdésének c) pontja,

l) * 

m) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi LXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésének megfelelő része,

n) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 5. számú mellékletének IV. pontja,

o) az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. §-ának (9) bekezdése.

106. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 435. §-a 2002. december 31-én hatályát veszti.

(2) * 

(3) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. §-ának (2) bekezdéséből a „Sportlétesítmények Vállalat Rt.” szövegrész 2002. december 31-én hatályát veszti.

(4) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 116. §-ának (5) bekezdése, valamint 119. §-a 2002. december 31-én hatályát veszti.

(5) * 

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (3) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-ának (1) bekezdésének megfelelő része, valamint (4) bekezdése, továbbá a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. §-a, az azt megelőző fejezetszámmal és fejezetcímmel együtt.

(7) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvénynek a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 153. §-a által megállapított 4. §-ának (2)-(4) bekezdései nem lépnek hatályba.

107. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az 1996. január 1-je után állami költségvetési és PHARE, ISPA, SAPARD forrásból megvalósult és megvalósuló kincstári vagyonnak minősülő szennyvízelvezető és -tisztító, valamint hulladékgazdálkodási létesítményeket, berendezéseket (gépeket) ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti önkormányzat tulajdonába adja, amennyiben a projekt végső kedvezményezettje helyi önkormányzat.

108. § Az Országgyűlés a jogelőd Népstadion és Létesítményeinek a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló 74 063 000,0 forint, azaz hetvennégymillió-hatvanháromezer forint befizetési kötelezettsége teljesítését a jogutód Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság javára elengedi.

109. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásoktól 2003. évben el lehet térni.

110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 7. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2003-ban beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje. A MÁV Rt. az erre a célra kapott költségvetési juttatást soron kívül befizeti a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Kormányhitelek visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

111. § (1) A közoktatási feladatok ellátásánál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatívára jogosultak. A képzésbe 2003-2004. tanévtől belépők tekintetében a 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt normatíva mértékeket kell alkalmazniuk.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2003. december 31-ig a 28. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti, ezt követően a 28. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt mértékű normatívára jogosultak.

112. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 34. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „19. § g) pontja, továbbá 40. §-ának (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe 2002. december 15-ei hatállyal a „19. §-a (2) bekezdésének g) pontja” szövegrész lép.

113. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében és 5. §-ának (2) bekezdésében a „10. § (3) bekezdése” szövegrész „10. § (2) bekezdése” szövegrészre, a 11/A. §-ának (2) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrészre változik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a) pontjának szövegében a „2002. december 31-ig” szövegrész „2003. december 31-ig” szövegrészre változik.

(3) * 

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklete 12. pontjában az „a 7. § (15) bekezdése szerint feloldott” szövegrész helyébe az „a 7. § (15) bekezdése vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott)” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 19. §-a hatályát veszti, egyidejűleg a Fat. 2003. január 1-jétől hatályos 12. §-a (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(4) bekezdésekben” szövegrész; az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 38. §-a (2) bekezdésében és 43. § (5) bekezdésében a „33. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (6) bekezdésében” szövegrész, a 3. számú melléklet I. rész 2/b) pontjában a „2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjában” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjában” szövegrész, illetve a „2. számú melléklet 6., 7. és 12. pontjai csak a 2. számú melléklet 31. pontjának” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet 6., 8. és 13. pontjai csak a 2. számú melléklet 25. pontjának” szövegrész lép.

114. § Az e törvény 93. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint 31. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.

115. § Az e törvény 84. §-ával megállapított, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a hivatalosan támogatott exporthitelek bizonyos irányelveinek alkalmazásáról szóló, a Tanács 1978. április 4-i határozata helyébe lépő 2000. december 22-én kelt 76/2001/EK határozattal összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

116. § (1) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú mellékletének vízgazdálkodás ágazat, szennyvízcsatornázás és tisztítás alágazat alatti 9. sorszámú Sopron önkormányzat Sopron (Ágfalva, Harka, Kópháza) régió csatornázási és szennyvíztisztítási programjára megítélt összesen 587,0 millió forint (2002. évre 73,0 millió forint, 2003. évre 147,0 millió forint, 2004. évre 112,0 millió forint, 2005. évre 138,0 millió forint, 2006. évre 117,0 millió forint), a 10. sorszámú Szeged önkormányzat Szeged város csatornahálózat fejlesztésére megítélt összesen 1365,0 millió forint (2002. évre 95,0 millió forint, 2003. évre 616,0 millió forint, 2004. évre 654,0 millió forint), a hulladékgazdálkodás ágazat alatti 1. sorszámú Miskolc önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási programjára megítélt összesen 417,0 millió forint (2002. évre 138,0 millió forint, 2003. évre 279,0 millió forint), a 2. sorszámú Szeged önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 847,0 millió forint (2002. évre 169,0 millió forint, 2003. évre 160,0 millió forint, 2004. évre 518,0 millió forint), valamint a 3. sorszámú Szolnok önkormányzat Térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása beruházásához megítélt összesen 545,0 millió forint (2002. évre 223,0 millió forint, 2003. évre 322,0 millió forint) címzett támogatás azon része, mely az ISPA támogatás hazai társfinanszírozására szolgál, az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 5. jogcím-csoport, „ISPA támogatásokból megvalósuló programok” előirányzatra, a fennmaradó rész az e törvény XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 6. jogcím-csoport, „EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése” előirányzatra kerül átcsoportosításra. Az átcsoportosított források kizárólag a megítélésükkor meghatározott célokra, a fenti önkormányzatok beruházásainak finanszírozására fordíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások 2002. évi címzett és céltámogatások előirányzatát terhelő összege 2003-ban kerül felhasználásra az (1) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A finanszírozási forrás (1) és (2) bekezdés szerinti megváltoztatására abban az esetben kerül sor, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatok ahhoz 2003. március 31-ig hozzájárulnak az önkormányzatok címzett támogatásról való lemondás módját meghatározó jogszabályok szerint.

(4) A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény 1. számú melléklet 3. sorában az önkormányzat megnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Csorna város önkormányzata”

(5) A (4) bekezdés szerinti változtatásra az érintett önkormányzatok megállapodásától függően kerül sor.

117. § (1) A Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) 2003. június 30. napjával megszűnik. A Kincstár jogszabályokban foglalt feladatait 2003. június 30. napjától az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) látja el. A Kincstár jogait és kötelezettségeit 2003. június 30. napjától az ÁHH gyakorolja. Az ÁHH elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik.

(2) A Kincstár munkavállalóinak munkaviszonya - a munkavállaló egyetértése esetén - a Kincstár megszűnésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át azzal, hogy a munkavállaló illetménye korábbi munkaviszonya alapján őt megillető személyi alapbérnél kevesebb nem lehet. A Kincstárnál elismert és eltöltött időt közszolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) A Kincstár megszűnésével és feladatainak átadásával kapcsolatos további szabályokat külön törvény tartalmazza.

118. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,

b) 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 11%,

c) 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2003. évben 4%.

119. § Az illetményt, tiszteletdíjat az e törvény 100. §-ával megállapított, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 1. §-a, 20. §-ának (1) bekezdése, valamint az e törvény 76. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. §-a (1) bekezdésének a), b) pontja szerint kell megállapítani azzal, hogy az érintett az illetménynövekmény, tiszteletdíj-növekmény 50%-ára 2003. január 1-jétől, a további 50%-ára 2004. január 1-jétől jogosult.

120. § (1) Az e törvény 78. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2003. évi normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.

(2) * 

121. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

122. § * 

123. § * 

124. § * 

125. § Az e törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/A. §-a (2) bekezdésének d) pontját az adózó bármely korábbi adóév adókötelezettségére alkalmazhatja.

126. § *  Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos finanszírozandó területekre az előző évek előirányzat-maradványaiból 2003. évben átcsoportosítást hajthasson végre.

127. § *  Az Országgyűlés elrendeli, hogy az E. Alap 573,1 millió forintot utaljon át a Segítő Jobb Alapítvány részére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó, munkát vállaló személyek esetében a 2002. évben teljesített társadalombiztosítási befizetéseknek és az igénybe vett ellátások kiadásainak különbözeteként a LXXII. fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére 2003. december 31-éig.

128. § *  A Magyar Televízió Rt. tőketartalékának emelésére szolgáló előirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 16. cím, 1. alcím) folyósításának és felhasználásának feltétele a 77/2003. (VI. 24.) OGY határozatban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése, e jelentésnek az illetékes országgyűlési bizottság általi tudomásul vétele, továbbá a Magyar Televízió Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Kuratóriuma elnökének - az országgyűlés elnökéhez eljuttatott nyilatkozata, melyben kötelezi magát az alábbiakra:

(1) A Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Rt. elnökét, hogy

a) 2004. január 31-éig a részvénytársaság teljes személyi állományára kiterjedő humánpolitikai és munkaügyi átvilágítást végeztessen el az Rt. felügyelő bizottságának folyamatos ellenőrzésével. Az erről készült jelentését terjessze a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége elé.

b) Az a) pont szerinti átvilágítás eredményeire építve legkésőbb 2004. március 31-éig terjesszen javaslatot a Közalapítvány Kuratóriuma elé új szervezeti és feladatelosztási rendszerre, megjelölve az elhagyható vezetői szinteket és a nélkülözhető munkaköröket.

c) Az a)-b) pontokban foglaltak figyelembevételével dolgozzon ki új szervezeti és működési szabályzatot, és a külső-belső munkavégzésre is kiterjedően korszerűsítse az összeférhetetlenségi szabályokat. * 

d) Készítsen középtávú megoldásokat is alkalmazó reorganizációs tervet, és ezt terjessze a Közalapítvány Kuratóriuma elé, hogy a Magyar Televízió Rt. kiadásai a reálisan számítható bevételek szintjére csökkenjenek. * 

e) A részvénytársaság felügyelő bizottságának javaslatára támaszkodva olyan belső elszámolási rendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi a szakmai és pénzügyi folyamatok átláthatóságát, továbbá a műsorok valós költségeinek, hozzárendelhető bevételeinek meghatározását és nyilvántartását, biztosítva az egyes műsorszámok, műsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát. * 

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltak végrehajtásáról a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége szükség szerinti gyakorisággal jelentést tesz az Országgyűlésnek.

1. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS * 

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 12 408,7
1 Működési költségvetés 550,0
1 Személyi juttatások 6 964,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 741,4
3 Dologi kiadások 2 627,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 337,0
2 Felújítás 1 289,0
1. cím összesen: 12 958,7 550,0 12 408,7
5 Közbeszerzések Tanácsa 153,9
1 Működési költségvetés 668,8
1 Személyi juttatások 282,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,1
3 Dologi kiadások 405,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 10,8
5. cím összesen: 822,7 668,8 153,9
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 110,0
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 Magyar Szocialista Párt 969,2
2 FIDESZ - Magyar Polgári Párt 817,4
3 Szabad Demokraták Szövetsége 282,0
4 Magyar Demokrata Fórum 284,1
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Munkáspárt 39,8
3 Magyar Igazság és Élet Pártja 87,0
7 Centrum Párt 69,4
6-7. cím összesen: 2 658,9
10 Magyar Rádió támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 4 529,5
2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 660,0
11 Magyar Televízió támogatása
1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 6 999,2
12 Duna Televízió támogatása
1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 096,4
13 A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére 7 191,8
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 522,2
15 Üzemben tartási díj pótlása 20 397,0
16 Magyar Televízió Közalapítvány támogatása
1 Magyar Televízió Rt. tőketartalékának emelésére 6000,0
10-15. cím összesen: 42 396,1
I. fejezet összesen: 64 836,4 1 218,8 12 562,6

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal 716,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 278,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 89,2
3 Dologi kiadások 257,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 89,3
3 Kölcsönök 2,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 144,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 102,0
3 Dologi kiadások 42,0
II. fejezet összesen: 860,3 860,3

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Alkotmánybíróság 1 057,1
1 Működési költségvetés 8,7
1 Személyi juttatások 583,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 191,6
3 Dologi kiadások 237,9
2 Felhalmozási költségvetés 34,7
1 Intézményi beruházási kiadások 58,0
2 Felújítás 30,0
III. fejezet összesen: 1 100,5 43,4 1 057,1

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlési Biztos Hivatala 1 031,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 565,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 182,4
3 Dologi kiadások 280,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,7
IV. fejezet összesen: 1 031,6 1 031,6

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Állami Számvevőszék 5 850,9
1 Működési költségvetés 19,0
1 Személyi juttatások 3 158,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 988,4
3 Dologi kiadások 1 113,3
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 232,3
2 Felújítás 378,9
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 EU-hoz való csatlakozás programja
1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 46,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 33,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
V. fejezet összesen: 5 916,9 20,0 5 896,9

VI. BÍRÓSÁGOK

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Bíróságok 40 248,7
1 Működési költségvetés 4 121,1
1 Személyi juttatások 28 303,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8 923,8
3 Dologi kiadások 6 159,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés 8,6
1 Intézményi beruházási kiadások 695,3
2 Felújítás 285,1
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
1 Igazságszolgáltatás beruházásai 3 070,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 3 070,0
2 Ptk. alapján történő kártérítés 10,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 10,0
3 Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1 PHARE program
1 Bírák közösségi jogi felkészítése (HU 0103-02)
1 Működési költségvetés 252,2
3 Dologi kiadások 252,2
2 Bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés (HU 0007-02)
2 Felhalmozási költségvetés 432,7
1 Intézményi beruházási kiadások 432,7
4 Be. törvény módosításából eredő létszámfejlesztés és egyéb többletek 1 419,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 606,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 139,6
3 Dologi kiadások 390,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 283,5
5 Szabálysértési törvény módosításából eredő létszámfejlesztések 860,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 404,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 138,0
3 Dologi kiadások 102,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 216,0
6 A Pp. módosításából eredő többletek 444,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 159,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,6
3 Dologi kiadások 267,0
7 A hatósági eljárásban közreműködők díjának rendezése miatti fejlesztés 1 222,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 150,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 72,1
8 A PHARE támogatásból beszerzett eszközök működtetésének energia- és licencdíjai 550,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 550,0
9 Egyéb létszámfejlesztések (informatikusi, tisztviselői és teremőri álláshelyek) 162,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 120,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 40,4
3 Dologi kiadások 1,9
VI. fejezet összesen: 52 802,9 4 814,6 47 988,3

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Ügyészségek 18 981,6
1 Működési költségvetés 80,0
1 Személyi juttatások 11 760,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 522,5
3 Dologi kiadások 2 926,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 642,9
2 Felújítás 150,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
3 Kölcsönök 20,0 20,0
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
1 Igazságszolgáltatás beruházásai 670,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 670,0
2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
1 HU-0007-01 MKÜ országos informatikai fejlesztése
2 Felhalmozási költségvetés 141,6
1 Intézményi beruházási kiadások 141,6
2 HU-0502-01 MKÜ országos informatikai fejlesztése
2 Felhalmozási költségvetés 604,6
1 Intézményi beruházási kiadások 604,6
VIII. fejezet összesen: 20 497,8 846,2 19 651,6

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 7 098,5
1 Működési költségvetés 4,0
1 Személyi juttatások 4 135,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 289,2
3 Dologi kiadások 1 670,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
3 Kölcsönök 7,0 4,0
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 3 821,5
1 Működési költségvetés 1 036,3
1 Személyi juttatások 899,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 298,0
3 Dologi kiadások 3 074,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 462,1
2 Felújítás 121,2
3 Kölcsönök 1,0
2 Magyar Közigazgatási Intézet 132,5
1 Működési költségvetés 123,9
1 Személyi juttatások 145,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 44,3
3 Dologi kiadások 33,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 7,4
4 Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága 1 653,4
1 Működési költségvetés 70,8
1 Személyi juttatások 142,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 44,7
3 Dologi kiadások 194,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 203,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 51,5
2 Felújítás 85,3
3 Kölcsönök 2,6
6 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 491,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 162,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 55,3
3 Dologi kiadások 110,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 148,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 15,1
7 Határon Túli Magyarok Hivatala 743,0
1 Működési költségvetés 0,5
1 Személyi juttatások 347,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,0
3 Dologi kiadások 235,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 38,0
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 316,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 316,8
2 Kormányzati távközlési célprogram 165,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 165,8
4 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 208,6
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 208,6
2 Célelőirányzatok
6 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj alapján közszolgálati jogviszonyt létesítők kiadásaira 131,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 99,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,8
14 Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 15,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,8
3 Dologi kiadások 130,2
16 Ünnepi rendezvények támogatása 1 400,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 400,0
17 Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása 327,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 30,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,0
3 Dologi kiadások 165,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 120,0
18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 500,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 30,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,0
3 Dologi kiadások 63,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 367,0
24 Területfejlesztési PHARE programok működési kiadásai 750,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 750,0
27 Szabadkai Magyar Ház 154,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 154,0
28 Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása 440,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 175,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 265,0
29 Ukrán Országos Önkormányzat részére székház biztosítása 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0
30 Kormányzati Informatika támogatása 2 980,8
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 632,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1 348,0
31 Turisztikai célelőirányzat 19 000,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 000,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8 000,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10 000,0
32 Kormány-MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai 300,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
33 Integrációs Fejlesztési Munkacsoport támogatása 280,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0
3 Dologi kiadások 214,0
34 Dokumentációs Központ bővítése, működtetése 95,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,5
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 29,5
35 Vállalkozási övezetek támogatása 1 000,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 80,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 920,0
36 Kistérségi támogatási alap 2 000,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 160,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 840,0
37 Roma koordinációs és intervenciós keret 68,5
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 68,5
38 Konfliktuskezelési és jogvédő alap 26,5
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,5
39 Roma kulturális alap 173,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 173,0
41 Szigetközi térség rehabilitációjával kapcsolatos feladatok 99,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 10,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,5
3 Dologi kiadások 85,7
42 Mosoni-Duna fejl. terv és Mosonmagyaróvár bel. szak. rend. 65,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 65,0
44 Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások 1 079,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 079,0
54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 47,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 47,0
56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása 93,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,0
3 Dologi kiadások 63,5
57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 79,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 64,0
60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 396,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0
3 Dologi kiadások 48,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 279,7
62 Kistérségi megbízott hálózat működtetése 600,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 402,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 113,4
3 Dologi kiadások 84,6
70 Határon túli magyarok koordinációs kerete 560,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 560,0
71 Magyarság Hírnevéért Díj 7,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0
72 Kisebbségekért Díj 7,6
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,6
73 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának kiadásai 292,7
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 292,7
75 A szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatása 1 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 200,0
79 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 127,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 127,3
84 Határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése 1 958,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 17,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,2
3 Dologi kiadások 33,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 899,0
87 Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat 12 000,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 199,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 385,0
3 Dologi kiadások 500,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 9 915,3
88 Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása 400,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0
90 Területfejlesztési intézményekkel kapcsolatos kiadások
4 Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok 639,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 639,0
94 Területi információs rendszer működtetése 120,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
95 Területrendezési célfeladat 120,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
4 Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
2 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 42,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 42,0
3 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 20,9
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,9
4 EU Kommunikációs Közalapítvány 1 500,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 500,0
5 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 50,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
6 Illyés Közalapítvány támogatása 1 021,2
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 021,2
7 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 1 135,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 135,0
8 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása 663,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 663,0
9 Millenáris Kht. támogatása 312,5
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 312,5
10 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása 225,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 225,0
11 Nagy Imre Alapítvány támogatása 15,7
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,7
12 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0
14 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása 14,6
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,6
15 Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány 50,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
16 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 560,7
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 560,7
17 Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kiemelten Közhasznú Társaság működésének támogatása 300,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
5 Egyházak támogatása
1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 792,6
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 792,6
2 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 500,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 500,0
3 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 62,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 62,0
4 Hittanoktatás támogatása 3 601,5
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3 601,5
5 Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése 8 933,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8 933,3
6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 7 035,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7 035,3
7 Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
8 Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem pótléka 1 424,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 424,0
9 Egyházi Kulturális Alap 500,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 500,0
10 Egyházi alapintézmények korrekciós támogatása 850,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 850,0
6 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1 Bolgár Országos Önkormányzat 34,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 34,3
2 Görög Országos Önkormányzat 33,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,3
3 Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata 84,4
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 84,4
4 Németek Magyarországi Országos Önkormányzata 165,6
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 165,6
5 Románok Magyarországi Országos Önkormányzata 48,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 48,3
6 Országos Cigány Önkormányzat 214,9
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 214,9
7 Lengyel Országos Önkormányzat 33,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,3
8 Örmény Országos Önkormányzat 33,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,3
9 Szlovák Országos Önkormányzat 85,1
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 85,1
10 Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat 38,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 38,0
11 Szerb Országos Önkormányzat 45,3
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 45,3
12 Ruszin Országos Önkormányzat 27,2
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,2
13 Ukrán Országos Önkormányzat 27,2
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,2
7 EU-hoz való csatlakozás miniszterelnökségi nemzeti programja és kormányzati feladatai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
1 PHARE HU0010-01 Access 1999/2000
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 25,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 230,0
2 Felhalmozási költségvetés 275,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
2 PHARE HU0105-01 Strukturális alapokra való intézményi felkészülés 50,0
1 Működési költségvetés 750,0
3 Dologi kiadások 400,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0
5 Roma integrációt elősegítő intézményfejlesztési programok 71,0
1 Működési költségvetés 104,0
3 Dologi kiadások 75,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0
6 Diszkrimináció ellenes program 225,5
1 Működési költségvetés 483,0
3 Dologi kiadások 300,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 408,5
10 Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 02XX) 576,7
1 Működési költségvetés 102,6
3 Dologi kiadások 150,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
2 Felhalmozási költségvetés 410,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 738,8
11 Gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (HU 03XX) 2 508,5
1 Működési költségvetés 488,6
3 Dologi kiadások 433,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 954,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 517,9
12 Határon átnyúló CBC programok (HU 00XX) 367,7
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 67,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
14 Határon átnyúló CBC (HU 02XX) 1 004,4
1 Működési költségvetés 453,2
3 Dologi kiadások 81,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 700,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 812,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 488,7
15 Határon átnyúló CBC (HU 03XX) 522,8
1 Működési költségvetés 371,3
3 Dologi kiadások 49,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0
2 Felhalmozási költségvetés 742,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 987,8
16 INTERREG III. HU 02XX 211,2
1 Működési költségvetés 107,5
3 Dologi kiadások 75,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0
2 Felhalmozási költségvetés 430,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 573,4
17 INTERREG III. HU 03XX 150,3
1 Működési költségvetés 87,9
3 Dologi kiadások 50,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0
2 Felhalmozási költségvetés 351,8
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 439,7
18 Projekt Generation Facility 1 400,0
1 Működési költségvetés 337,5
3 Dologi kiadások 737,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 000,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 000,0
19 PHARE ACCESS 2002. HU0210 62,5
1 Működési költségvetés 463,0
3 Dologi kiadások 141,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 384,3
20 PHARE ACCESS 2001. HU0104-03
1 Működési költségvetés 400,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0
2 ACQUIS átvételének nemzeti programja
1 Regionális és kistérségi rendszer kialakítása és működtetése 1 017,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 642,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 213,5
3 Dologi kiadások 161,5
2 Decentralizációs eljárásra történő intézményi felkészülés 1 257,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 857,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 400,0
3 Uniós projektek előkészítése 232,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 232,0
8 Támogatási célprogram
1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 7 400,1
1 Működési költségvetés 200,0
3 Dologi kiadások 200,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,1
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7 000,0
10 Fejezeti tartalék 406,4
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 406,4
1-9. cím összesen: 124 981,9 12 565,1 112 416,8
10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1 064,8
1 Működési költségvetés 6,0
1 Személyi juttatások 608,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 203,6
3 Dologi kiadások 214,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 42,3
2 Felújítás 2,0
10. cím összesen: 1 070,8 6,0 1 064,8
11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal 7 608,4
1 Működési költségvetés 50,0
1 Személyi juttatások 4 498,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 447,9
3 Dologi kiadások 956,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 203,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 428,1
2 Felújítás 105,6
5 Lakástámogatás 18,5
2 Információs Hivatal 7 548,5
1 Működési költségvetés 50,0
1 Személyi juttatások 2 977,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 953,2
3 Dologi kiadások 2 980,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 112,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 485,2
2 Felújítás 78,0
5 Lakástámogatás 12,2
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 12 932,9
1 Működési költségvetés 147,6
1 Személyi juttatások 6 866,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 197,7
3 Dologi kiadások 2 229,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 274,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1 386,5
2 Felújítás 104,0
5 Lakástámogatás 22,3
3 Kölcsönök 23,0 23,0
11. cím összesen: 28 360,4 270,6 28 089,8
12 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 27 100,0
2 Céltartalékok
1 Különféle személyi kifizetések 11 400,0
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 7 070,0
14 Központosított bevételek
1 Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése 420,0
X. fejezet összesen: 199 983,1 13 261,7 141 571,4

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása 5 324,0
1 Működési költségvetés 600,0
1 Személyi juttatások 3 001,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 936,9
3 Dologi kiadások 1 507,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,8
2 Felhalmozási költségvetés 4 000,0
1 Intézményi beruházási kiadások 4 146,4
2 Felújítás 208,6
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 792,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 201,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 381,2
3 Dologi kiadások 140,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 69,9
3 BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal 354,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 160,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,6
3 Dologi kiadások 106,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 34,2
4 Területi Főépítészi Irodák 329,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 160,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 56,0
3 Dologi kiadások 101,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 11,3
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 7 494,1
1 Működési költségvetés 958,6
1 Személyi juttatások 5 246,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 735,2
3 Dologi kiadások 1 122,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 203,4
2 Felhalmozási költségvetés 8,5
1 Intézményi beruházási kiadások 109,4
2 Felújítás 43,9
4 BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 3 930,7
1 Működési költségvetés 162,4
1 Személyi juttatások 1 837,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 627,8
3 Dologi kiadások 1 380,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 40,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 174,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 11,1
2 Felújítás 2,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 18,0
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 20 612,5
1 Működési költségvetés 996,3
1 Személyi juttatások 8 846,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 814,0
3 Dologi kiadások 3 816,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 394,4
2 Felhalmozási költségvetés 28,2
1 Intézményi beruházási kiadások 4 094,8
2 Felújítás 671,0
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 28 700,5
1 Működési költségvetés 1 987,4
1 Személyi juttatások 19 355,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 328,3
3 Dologi kiadások 4 898,6
2 Felhalmozási költségvetés 30,0
2 Felújítás 135,9
4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 4 235,5
1 Működési költségvetés 201,0
1 Személyi juttatások 2 988,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 977,0
3 Dologi kiadások 467,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0
5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 5 479,7
1 Működési költségvetés 207,8
1 Személyi juttatások 3 822,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 248,1
3 Dologi kiadások 615,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 3 761,9
1 Működési költségvetés 159,0
1 Személyi juttatások 2 617,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 855,5
3 Dologi kiadások 448,4
7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 6 933,1
1 Működési költségvetés 293,4
1 Személyi juttatások 4 873,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 590,7
3 Dologi kiadások 760,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 4 051,6
1 Működési költségvetés 180,0
1 Személyi juttatások 2 824,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 923,7
3 Dologi kiadások 481,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6
9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 4 265,1
1 Működési költségvetés 199,9
1 Személyi juttatások 2 902,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 945,7
3 Dologi kiadások 459,3
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 157,2
10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 3 891,8
1 Működési költségvetés 203,4
1 Személyi juttatások 2 754,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 900,2
3 Dologi kiadások 440,5
11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 5 022,8
1 Működési költségvetés 202,4
1 Személyi juttatások 3 497,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 143,1
3 Dologi kiadások 584,4
12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 2 920,4
1 Működési költségvetés 115,2
1 Személyi juttatások 2 035,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 664,6
3 Dologi kiadások 335,7
13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 3 973,6
1 Működési költségvetés 273,7
1 Személyi juttatások 2 810,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 917,9
3 Dologi kiadások 484,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
2 Felújítás 34,0
14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 3 044,0
1 Működési költségvetés 149,8
1 Személyi juttatások 2 101,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 686,6
3 Dologi kiadások 405,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 592,5
1 Működési költségvetés 102,4
1 Személyi juttatások 1 806,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 589,6
3 Dologi kiadások 297,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 8 283,3
1 Működési költségvetés 350,9
1 Személyi juttatások 5 749,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 875,9
3 Dologi kiadások 1 005,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 4 223,7
1 Működési költségvetés 190,1
1 Személyi juttatások 2 923,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 956,3
3 Dologi kiadások 534,2
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 5 012,9
1 Működési költségvetés 189,6
1 Személyi juttatások 3 492,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 140,0
3 Dologi kiadások 567,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 3 005,8
1 Működési költségvetés 174,4
1 Személyi juttatások 2 134,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 697,4
3 Dologi kiadások 348,3
20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 2 944,3
1 Működési költségvetés 170,9
1 Személyi juttatások 2 048,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 669,1
3 Dologi kiadások 397,3
21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 3 813,8
1 Működési költségvetés 166,1
1 Személyi juttatások 2 626,0
2 Munkaadókat terhelőjárulékok 857,9
3 Dologi kiadások 442,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 49,9
22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 3 086,4
1 Működési költségvetés 167,0
1 Személyi juttatások 2 168,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 707,9
3 Dologi kiadások 376,6
23 Készenléti Rendőrség 7 201,7
1 Működési költségvetés 638,7
1 Személyi juttatások 4 985,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 609,5
3 Dologi kiadások 1 245,7
24 Köztársasági Őrezred 5 920,0
1 Működési költségvetés 239,6
1 Személyi juttatások 4 247,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 358,3
3 Dologi kiadások 554,1
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 7 162,4
1 Működési költségvetés 51,9
1 Személyi juttatások 2 056,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 587,5
3 Dologi kiadások 2 416,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 197,6
1 Intézményi beruházási kiadások 1 922,8
2 Felújítás 1 403,1
2 Határőrigazgatóságok 31 185,8
1 Működési költségvetés 537,0
1 Személyi juttatások 21 073,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 912,5
3 Dologi kiadások 3 737,1
7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 8 516,5
1 Működési költségvetés 400,7
1 Személyi juttatások 5 179,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 645,9
3 Dologi kiadások 1 209,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 303,5
2 Felhalmozási költségvetés 2 018,3
1 Intézményi beruházási kiadások 2 471,2
2 Felújítás 126,0
8 Távközlési Szolgálat 1 650,8
1 Működési költségvetés 309,2
1 Személyi juttatások 500,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 169,8
3 Dologi kiadások 1 289,7
10 Duna Palota és Kiadó 236,3
1 Működési költségvetés 223,3
1 Személyi juttatások 189,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,6
3 Dologi kiadások 164,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,5
2 Felújítás 24,0
11 Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 16 934,0
1 Működési költségvetés 4 500,0
1 Személyi juttatások 1 477,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 494,8
3 Dologi kiadások 15 452,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3 690,0
2 Felújítás 149,4
12 Rendőrtiszti Főiskola 1 461,1
1 Működési költségvetés 248,8
1 Személyi juttatások 952,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 311,2
3 Dologi kiadások 255,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 57,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 71,6
2 Felújítás 62,7
13 BM Központi Kórház és intézményei 1 278,0
1 Működési költségvetés 2 769,5
1 Személyi juttatások 2 291,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 786,6
3 Dologi kiadások 882,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 45,0
2 Felújítás 40,0
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság
1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei 2 127,5
1 Működési költségvetés 1 443,2
1 Személyi juttatások 1 543,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 521,2
3 Dologi kiadások 1 698,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,1
2 Felhalmozási költségvetés 472,6
1 Intézményi beruházási kiadások 91,5
2 Felújítás 175,4
17 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 258,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 94,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,5
3 Dologi kiadások 90,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 43,6
18 Oktatási igazgatóság
1 Oktatási Igazgatóság 1 034,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 268,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 58,2
3 Dologi kiadások 527,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 136,4
2 Felújítás 43,9
2 Tanintézetek 5 698,0
1 Működési költségvetés 482,3
1 Személyi juttatások 3 442,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 123,1
3 Dologi kiadások 1 538,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 8,0
2 Felújítás 2,0
3 BM Nemzetközi Oktatási Központ 184,2
1 Működési költségvetés 486,5
1 Személyi juttatások 167,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 54,8
3 Dologi kiadások 448,9
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
3 Rend és közbiztonsági beruházások 3 760,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 3 760,0
4 Tűzvédelmi beruházások 440,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 440,0
5 Lakáscélú beruházás 818,6
2 Felhalmozási költségvetés
5 Lakástámogatás 818,6
6 Lakásépítés 400,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Lakásépítés 400,0
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjármű-korszerűsítési program 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
3 Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2 Felhalmozási költségvetés 4 308,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4 308,3
4 Közrendvédelmi bírság
1 Működési költségvetés 8,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,0
7 Önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatása 200,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 80,0
10 NATO-tagsággal kapcsolatos feladatok 115,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 42,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,3
3 Dologi kiadások 60,7
11 Kormányzati Koordinációs Bizottság feladatai 23,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,3
3 Dologi kiadások 8,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,0
15 Európai integrációs feladatok 1 585,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 54,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,3
3 Dologi kiadások 464,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 513,8
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 484,6
28 Hivatásos állomány életbiztosítása 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 150,0
29 Hivatásos állomány nyugdíjaztatása 10 895,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10 895,0
30 Országos Baleset-megelőzési Bizottság
1 Működési költségvetés 390,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 390,0
2 Felhalmozási költségvetés 60,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 60,0
31 Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása 200,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei 1 540,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 853,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 272,0
3 Dologi kiadások 125,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 90,0
53 ORFK D.A.D.A. Program támogatása 5,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
54 Energia racionalizálás
2 Felhalmozási költségvetés 43,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 43,0
55 Fogyasztóvédelmi bírság
1 Működési költségvetés 73,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 73,0
2 Felhalmozási költségvetés 7,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0
58 Állami Támogatású Bérlakás Program 10 000,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10 000,0
59 Lakóépületek energiamegtakarítási programja 2 000,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2 000,0
60 Építésügyi célelőirányzatok
1 Működési költségvetés 220,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0
62 Településrendezési célfeladat 94,7
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 94,7
63 Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú kiadások, támogatások 25,0
64 IDEA program támogatása 40,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,0
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendőr és Határőr SE támogatása 27,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
3 Szakszervezetek támogatása 10,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 16,5
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,5
5 Szabadságharcosokért Alapítvány 108,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 108,0
6 Társadalmi segítők támogatása 120,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
7 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása 10,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
9 Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő KHT támogatása 308,2
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 308,2
10 Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 360,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 360,0
11 Az Európai Unióhoz való csatlakozás belügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
5 HU-0103-01 COP2001 20,0
1 Működési költségvetés 490,6
3 Dologi kiadások 510,6
6 HU02-XX-XX COP2002 732,9
1 Működési költségvetés 425,1
3 Dologi kiadások 775,4
2 Felhalmozási költségvetés 454,4
1 Intézményi beruházási kiadások 837,0
7 HU03-XX-XX COP2003 146,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 146,0
8 Katasztrófavédelem PHARE programja 156,0
1 Működési költségvetés 207,0
3 Dologi kiadások 234,0
2 Felhalmozási költségvetés 988,0
1 Intézményi beruházási kiadások 1 117,0
14 Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása 660,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 660,0
16 Fejezeti tartalék 65,3 65,3
1-19. cím összesen: 311 224,8 36 163,0 275 061,8
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 15 093,5
12 Gyermekvédelmi szakellátás 13 537,5
13 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 17 757,6
14 Nappali szociális intézményi ellátás 5 596,3
15 Hajléktalanok átmeneti intézményei 942,7
16 Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása 12 791,2
17 Gyermekek napközbeni ellátása 4 612,0
18 Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok 266,7
19 Óvodai nevelés 56 586,9
20 Iskolai oktatás 275 501,9
21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 25 985,1
22 Alapfokú művészetoktatás 11 609,6
23 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás 23 854,5
24 Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz 51 363,9
2 Központosított előirányzatok
1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 600,0
2 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 5 600,0
3 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 210,0
4 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 100,0
5 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 1 263,5
6 Gyermek- és ifjúsági feladatok 170,0
7 Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 340,0
8 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 630,0
9 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 990,0
10 Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz 500,0
11 Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára 120,0
12 Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása 2 000,0
13 Belső ellenőrzési társulások támogatása 100,0
14 „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása 500,0
15 Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 1 385,0
16 Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása 410,0
17 Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása 300,0
18 Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 3 000,0
19 Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítása 795,0
3 A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások
1 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása 11 500,0
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 300,0
3 Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 1 200,0
4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Működtetési hozzájárulás 7 000,1
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 2 500,0
3 Bábszínházak működtetési hozzájárulása 104,0
4 Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása 204,5
5 Színházak pályázati támogatása 605,0
5 Normatív, kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 2 322,8
2 Pedagógusok szakkönyvvásárlása 2 235,9
3 Kiegészítő támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez 819,3
4 Tanulók tankönyvvásárlása 4 605,3
5 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 1 606,3
6 A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 2 000,0
7 Szakmai fejlesztési feladatok 4 000,0
8 Pedagógiai szakszolgálat 2 402,2
9 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 1 206,5
2 Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 59 005,7
2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 13 000,0
3 Szociális továbbképzés és szakvizsga 613,0
6 Címzett- és céltámogatások 56 505,0
7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 573,00
8 Céljellegű decentralizált támogatás
1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 6 300,0
2 Vis maior tartalék 243,9
23. cím összesen: 726 365,4
XI. fejezet összesen: 1 037 590,2 36 163,0 275 061,8

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Millió forintban


Cím-
szám


Alcím-
szám
Jog-
cím-
cso-
port-
szám

Jog-
cím-
szám
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
szám
Kie-
melt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Jog-
cím-
cso-
port-
név

Jog-
cím-
név
Elő-
irány-
zat-
cso-
port-
név


FEJEZET


2003. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása 7 928,8
1 Működési költségvetés 278,0
1 Személyi juttatások 4 164,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 309,5
3 Dologi kiadások 2 055,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0
2 Felhalmozási költségvetés 176,0
1 Intézményi beruházási kiadások 550,0
2 Felújítás 112,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda 1 221,4
1 Működési költségvetés 260,0
1 Személyi juttatások 909,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 317,9
3 Dologi kiadások 242,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 12,1
2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 7 064,1
1 Működési költségvetés 12 000,0
1 Személyi juttatások 8 236,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 797,2
3 Dologi kiadások 6 433,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1 069,8
2 Felújítás 480,0
3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények 2 895,8
1 Működési költségvetés 4 883,0
1 Személyi juttatások 3 180,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 047,7
3 Dologi kiadások 2 556,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 499,2
2 Felújítás 480,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 6 767,6
1 Működési költségvetés 1 095,0
1 Személyi juttatások 4484,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 500,8
3 Dologi kiadások 1 846,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 63,0
1 Intézményi beruházási kiadások 31,5