(A Megállapodás aláírásáról szóló értesítés 2000. november 30-án megtörtént.)
1. § A Kormány az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között létrejött „A Nemzeti Alapnak az ISPA keretében történő igénybevételéről szóló Együttműködési Megállapodás”-át, valamint a 2000. évi ISPA projektek pénzügyi megállapodásait e rendelettel kihirdeti.
2. § (1) A Nemzeti Alapnak az ISPA keretében történő igénybevételéről szóló Együttműködési Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Tekintettel arra, hogy az előcsatlakozási stratégiának az a végső célja, hogy az összes tagjelölt közép- és kelet-európai állam az Európai Közösségek tagjává váljék, és ennek érdekében a csatlakozást megelőzően, amennyire a lehetőségek megengedik, elfogadja a közösségi vívmányok (az Unió jogszabályai) rendelkezéseit,
– a Csatlakozási Partnerség az előcsatlakozási stratégia kulcsfontosságú eleme, amely egyetlen keretrendszeren belül mozgósítja a tagjelölt országok támogatásának összes formáját,
– Együttműködési Megállapodás született a PHARE Program Nemzeti Alap létrehozásáról a Bizottság és minden egyes tagjelölt közép- és kelet-európai állam között,
– az előcsatlakozási stratégia része a Csatlakozást Előkészítő Strukturális Politikai Eszköz (ISPA), amelynek feladata, hogy a belépésre jelentkező államokkal elfogadtassa a közösségi infrastrukturális szabványokat, és pénzügyi hozzájárulást biztosítson a környezetvédelmi és közlekedési projektek megvalósításához,
– a Csatlakozást Előkészítő Strukturális Politikai Eszközt megalkotó 1267/99 * Tanácsi rendelet rendelkezései szerint minden kedvezményezett országban ki kell jelölni egy központi egységet, a Nemzeti Alapot, amelyen keresztül kapja meg az ISPA keretéből folyósított közösségi támogatásokat,
– az ISPA Pénzügyi Megállapodás kimondja, hogy a nemzeti programengedélyező felelősségi körét a Bizottság és a kedvezményezett államok között létrejött Együttműködési Megállapodás szabályozza,
– a Nemzeti Alap eddigi működési mechanizmusait szükséges kiterjeszteni az ISPÁ-ra is, figyelembe véve ezen eszköz végrehajtási eljárásait,
ezért az Európai Közösség képviseletében eljáró Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egyik részről, a Magyar Köztársaság nevében eljáró Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett) a másik részről, az alábbiakban állapodik meg:
Decentralizált Végrehajtási Rendszer (Decentralised Implementation System – DIS):
Végrehajtási Rendszer, ahol az irányítás és a felelősség egy részét átruházzák a kedvezményezett országra, de a végső felelősség továbbra is a Bizottságot terheli, az EK szerződések rendelkezéseinek megfelelően.
Nemzeti ISPA koordinátor (National ISPA Coordinator – NIC):
A kedvezményezett ország egy köztisztviselője, aki a projektek műveleti tervezését, végrehajtását és monitoringját felügyeli a kedvezményezett országban. A nemzeti ISPA koordinátor szoros kapcsolatot biztosít az általános csatlakozási folyamat és a Közösség pénzügyi támogatásának felhasználása között, valamint felelős az ISPA projektek monitoringjáért is.
Nemzeti programengedélyező (National Authorising Officer – NAO):
A Nemzeti Alapot vezető köztisztviselő. Teljes felelősséggel tartozik az ISPA támogatások pénzügyi irányításáért a kedvezményezett országban.
Nemzeti Alap (National Fund – NF):
A Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó központi kincstári egység. A Kedvezményezett a Nemzeti Alapon keresztül jut hozzá az ISPA támogatásokhoz.
Szektor programengedélyező (Sectoral Authorising Officer – SAO):
Köztisztviselő, aki általában egy ISPA végrehajtó szervezet vezetője. A szektor programengedélyező felelős a végrehajtó szervezet működéséért és a végrehajtásra kerülő projektek szigorú pénzügyi irányításáért. Ezen Együttműködési Megállapodás 6. Cikkének megfelelően saját beszerzési vagy egyéb felelősségi körének egy részét átruházhatja a végső kedvezményezettre.
Végrehajtó szervezet (Implementing Agency – IA):
Közigazgatási szerv, amelynek feladata az ISPA támogatású programok pályáztatása, a szerződések megkötése, a kifizetések teljesítése és a technikai megvalósítás. Ez a testület azonos az ISPA Pénzügyi Megállapodás III.2. Mellékletének II. szakaszában körülírt „végrehajtásért felelős hatóság”-gal.
Végső kedvezményezett:
A projektet hasznosító testület, szervezet vagy apparátus. Ez a testület, szervezet vagy apparátus felelős a beszerzésekért és egyéb ügyekért, amennyiben a szektor programengedélyező ezeket rá átruházza.
ISPA Monitoring Bizottság:
Az ISPA projektek végrehajtásának monitoringját ellátó legfontosabb testület, amelyben a Bizottság, a kedvezményezett és nemzetközi pénzügyi intézmények képviseltetik magukat. A Bizottság elnöke a nemzeti ISPA koordinátor. További résztvevők: a végrehajtó szervezetek képviselői, a végső kedvezményezettek és a nemzeti programengedélyező.
1. § A Nemzeti Alapnak és a nemzeti programengedélyezőnek a PHARE programmal összefüggésben megfogalmazott hatás- és felelősségi köre kiterjed az ISPÁ-ra is.
2. § A Nemzeti Alap, mint a Magyar Államkincstárban a nemzeti programengedélyező (a továbbiakban: a NAO) irányítása alatt működő központi kincstári egység, a Decentralizált Megvalósítási Rendszer (DIS) alapján kezeli a Kedvezményezettnek nyújtott ISPA támogatásokat.
3. § A nemzeti programengedélyező nem láthatja el egyidejűleg a nemzeti ISPA koordinátor feladatait is. A nemzeti programengedélyező felelősségi körét legfeljebb két másik tisztségviselőre ruházhatja át, de a jelen Együttműködési Megállapodásban számára kijelölt feladatok elvégzéséért továbbra is ő viseli a végső felelősséget.
1. § A nemzeti programengedélyező teljes körű felelősséggel tartozik az ISPA támogatások pénzügyi irányításáért. Feladata a beszerzésre, jelentések elkészítésére és a pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok érvényesítésének, valamint egy megfelelő jelentéstételi és projektinformációs rendszer működtetésének biztosítása. A nemzeti programengedélyező teljes elszámolási kötelezettséggel tartozik az egyes projektre elkülönített ISPA támogatások felhasználását illetően, amíg a Bizottság ki nem fizette a támogatás teljes összegét.
2. § A nemzeti programengedélyező köteles egy minden ISPA projektre kiterjedő pénzügyi jelentéstételi rendszert működtetni. A Bizottság felé elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatások felhasználásáról. E kötelességek ellátása során a nemzeti programengedélyező a következő feladatok elvégzéséért tartozik felelősséggel:
(i) igényli és kezeli a Bizottság által nyújtott támogatásokat,
(ii) a nemzeti ISPA koordinátorral történő konzultációt követően minden egyes végrehajtó szervezetnél kinevezi a szektor programengedélyezőt,
(iii) aláírja a Pénzügyi Megállapodásokat az egyes végrehajtó szervezetekkel,
(iv) gondoskodik az ISPA támogatásokról kötött Pénzügyi Megállapodásokban meghatározott hazai és egyéb társfinanszírozási források megnyitásáról,
(v) gondoskodik az ISPA támogatásokra vonatkozó pénzügyi jelentéstételi rendszer rendszeres frissítéséről, aktualizálásáról, valamint arról, hogy a végrehajtó szervezetek megfelelően betartsák a jelentéstételi eljárásokat,
(vi) a Finanszírozási Szerződésben meghatározott módon átutalja a támogatásokat a végrehajtó szervezeteknek,
(vii) a Bizottsággal és a nemzeti ISPA koordinátorral együtt részt vesz az ISPA Monitoring Bizottságban,
(viii) az ISPA projektek megvalósításának befejeztével a végrehajtó szervezettől visszautaltatja a fel nem használt és a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
3. § A végrehajtó szervezet felelős az ISPA program megvalósításának technikai és adminisztratív ügyeinek intézéséért, beleértve a pályáztatást és a szerződések megkötését is.
4. § A jelen Együttműködési Megállapodásban rögzített feladatok bármelyikének nem teljesítése az ISPA támogatások Bizottságnak való visszafizetését vonhatja maga után.
1. § Az előleg első részletét a Bizottság azt követően utalja át a Nemzeti Alapnak, hogy Kedvezményezett aláírta a Pénzügyi Megállapodást, feltéve, hogy a 13. Cikkben (Bankszámlák) foglaltak teljesültek. Az előleg első részlete nem haladhatja meg a programnak ítélt teljes támogatás 10%-át. Az előleg fennmaradó részleteinek átutalására az első szerződés, általában az első kivitelezői szerződések aláírását követően kerül sor. Általános szabály szerint az előleg nem haladhatja meg az ISPA támogatás 20%-át.
2. § A nemzeti programengedélyező által igazolt és jóváhagyott időközi és végső fizetési igényléseket a Bizottsághoz kell benyújtani jóváhagyásra és átutalásra. A fizetési igények az ISPA Pénzügyi Megállapodásban megjelölt igénylőlapok felhasználásával nyújthatók be, csatolva a lefolytatott ellenőrzésekre és felülvizsgálatokra vonatkozó információkat, amelyek a kérelmet alátámasztják. Időközi átutalási igényeket általános szabályként évente három alkalommal lehet benyújtani, március 1-jéig, július 1-jéig és november 1-jéig.
3. § A nemzeti programengedélyező a Pénzügyi Megállapodásban a projekt munkáinak befejezési határidejeként kijelölt időpontot követő hat hónapon belül köteles a végső kifizetésre vonatkozó igénylést a Bizottságnak megküldeni.
4. § A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a támogatások átutalásának indokolásához kiegészítő információkat kérjen.
5. § A Bizottság által nyújtandó támogatások átutalására vonatkozó részletes rendelkezések és feltételek a Pénzügyi Megállapodásban kerülnek rögzítésre.
6. § A Nemzeti Alap könyvelést vezet a Bizottságtól érkezett összes időközi és végső kifizetésről az ISPA által támogatott projektek szerinti bontásban.
1. § A Nemzeti Alap és a végrehajtó szervezet között kötendő Pénzügyi Megállapodás részletes előírásokat tartalmaz arra, hogy milyen feltételekkel utalhatja át a Nemzeti Alap a támogatásokat a végrehajtó szervezet alszámlájára. Átutalás nem teljesíthető a szektor programengedélyező kinevezése és a Pénzügyi Megállapodásnak a végrehajtó szervezettel történő aláírása előtt.
2. § A Nemzeti Alap és a nemzeti programengedélyező (NAO) tartozik végső soron felelősséggel a Bizottságnak azért, hogy a kifizetések pontosan és helyes információk alapján teljesüljenek.
3. § A Nemzeti Alap számviteli nyilvántartást vezet az ISPA által támogatott egyes projektek végrehajtása céljából eszközölt összes átutalásról.
1. § A nemzeti programengedélyező Finanszírozási Szerződést ír alá az egyes ISPA végrehajtó szervezeteket vezető vagy koordináló szektor programengedélyezőkkel. Ezek a Szerződések kiterjedhetnek valamennyi, az adott végrehajtó szervezet által felügyelt ágazatban ISPA társfinanszírozással megvalósuló programra.
2. § A Finanszírozási Szerződések megnevezik a szektor programengedélyezőt, akit a nemzeti ISPA koordinátorral történt egyeztetés után a nemzeti programengedélyező nevez ki, valamint meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyekhez a programengedélyező bizonyos felelősségi körei delegálhatók.
3. § A Finanszírozási Szerződés az alábbiakban határozza meg a szektor programengedélyező kötelességeit:
(i) az ISPA projektek megbízható adminisztratív, pénzügyi és technikai irányítása,
(ii) szerződések aláírása,
(iii) a projektek végrehajtása a Gyakorlati Útmutatóban (Practical Guide) megfogalmazott közbeszerzési eljárási szabályok alapján,
(iv) a beszállítóknak történő kifizetés előtt a számlák ellenőrzése,
(v) megbízható technikai és pénzügyi jelentéstételi rendszer működtetése,
(vi) elkülönített elszámolási rendszer vagy ennek megfelelő számviteli nyilvántartás vezetése az ISPA által társfinanszírozott projektek valamennyi átutalásáról,
(vii) a projekt pénzügyi és műszaki előrehaladására vonatkozó információk rendszeres ellenőrzése és továbbítása a Nemzeti Alap felé annak érdekében, hogy az Alap a fizetések iránti igényeket a Pénzügyi Megállapodásban foglaltak szerint tudja benyújtani a Bizottsághoz,
(viii) nyilatkozik a Nemzeti Alapnak arról, hogy a fenti információk pontosak és a végrehajtó szervezet birtokában lévő eredeti dokumentumokkal igazolhatók,
(ix) fent említett dokumentumokat a projektre történt utolsó átutalást követő öt évig kell megőrizni.
4. § A szektor programengedélyező a 3. § (vii) és (viii) pontjai értelmében mindenkor felelősséggel tartozik a projekt pénzügyi és műszaki előrehaladásáról szóló információknak a Nemzeti Alaphoz történő benyújtásáért. Abban az esetben, ha egyes felelősségi köröket másokra ruházott át, a pénzügyi és műszaki előrehaladásról szóló információkat ezen intézmények először a szektor programengedélyezőhöz kötelesek benyújtani. A szektor programengedélyező köteles megfelelő felügyeletet gyakorolni ezen intézmények felett, és eredeti dokumentumokkal alátámasztott elégséges információt beszerezni ahhoz, hogy az információk helytállósága megállapítható legyen.
5. § A Finanszírozási Szerződésnek részletes rendelkezéseket kell tartalmaznia a támogatások átutalására és a bankszámlák szerkezetére vonatkozóan, jelen Megállapodás 5. és 13. Cikkének megfelelően.
1. § A nemzeti programengedélyező feladata arról gondoskodni, hogy a Nemzeti Alap és a végrehajtó szervezetek minden ISPA által támogatott program vonatkozásában – a végrehajtó szervezeteknek utalt támogatásokat is beleértve – megfelelő technikai és pénzügyi jelentéstételi rendszert tartsanak fenn.
2. § A fentieken kívül a nemzeti ISPA koordinátor a Nemzeti Alap és a szektor programengedélyező segítségével rendszeres előrehaladási jelentést készít a következőkről: a programok pénzügyi helyzete; jövőbeni tenderek ütemezése, elkészült tenderértékelések és megítélt szerződések; projektek teljesítése; esetlegesen felmerült problémák; kilátások a jövőre nézve és bármely, a Bizottság által kért információ.
1. § A Pénzügyi Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a Nemzeti Alap köteles a Bizottságnak visszafizetni minden tévesen vagy jogosulatlanul átutalt összeget.
2. § A Nemzeti Alap felelősséggel tartozik a Bizottságnak a Szerződésben foglaltak szerint információt szolgáltatni a szabálytalanságokról, ISPA támogatásként jogosulatlanul kapott összegek visszautalásáról és a Pénzügyi Megállapodáshoz mellékletként csatolt helyszíni ellenőrzésekről.
1. § A Nemzeti Alap felelősséggel tartozik az euró helyes használatáért a Bizottsághoz benyújtott költségkimutatásokban.
2. § Az átváltási árfolyam a Bizottságnak abban a hónapban érvényes pénzügyi elszámolási árfolyama, amelyben a számlát a projekt pénzügyi bonyolítását végző felelős intézmények könyvelési dokumentumaiban rögzítik.
Kedvezményezett saját költségén biztosítja a szükséges humán erőforrásokat a Nemzeti Alapra bízott feladatok határidőre történő, pontos végrehajtásához.
Kedvezményezett biztosítja a Nemzeti Alap számára szükséges helyiségeket, irodabútorokat és egyéb berendezéseket a Magyar Államkincstáron belül.
A Nemzeti Alap működtetési költségeit a Kedvezményezett fedezi.
1. § A Nemzeti Alap mindkét ágazat (közlekedés és környezetvédelem) számára bankszámlát nyit a Magyar Nemzeti Bankban vagy egy állam által garantált bankban. E számlákon belül minden egyes programra külön alszámlát kell nyitni, amelyről a programban érintett végrehajtó szervezet engedélyező tisztviselője jogosult kifizetést teljesíteni. Amennyiben ez a rendszer nem alkalmazható, külön megállapodást köthet egymással a Bizottság és a Nemzeti Alap. Ezek a számlák általában kamatozó számlák. A kamatbevétel felhasználását illetően a Bizottság külön útmutatást fogalmaz meg.
2. § A bankszámlák és alszámlák vezetése kettős aláírási rendszer alapján működik. Az aláírási joggal rendelkező személyek kinevezéséhez bankszámlák esetén a nemzeti programengedélyező beleegyezése, alszámlák esetén a szektor programengedélyező beleegyezése szükséges.
3. § A Nemzeti Alap saját számláira vonatkozó minden információt közöl a Bizottsággal. A releváns információ tartalmazza többek között a bank nevét és címét, a számlaszámot, a számlatulajdonos(ok) nevét, a kamatlábakat, valamint a Bizottság által szükségesnek vélt egyéb információkat.
1. § A közbeszerzési eljárásoknál a Gyakorlati Útmutató (Practical Guide) rendelkezéseit kell érvényesíteni; gondoskodni kell a szabad hozzáférésről, a tisztességes versenyről és az átláthatóságáról, amint ez az ISPA Pénzügyi Megállapodásaiban a III.1 melléklet XI. bekezdésében szerepel.
2. § A Bizottság eseti eljárás alapján – miután azt az ISPA Program Végrehajtó Bizottság megvizsgálta – jóváhagyhatja a Gyakorlati Útmutatóban foglalt szabályoktól való eltérést.
3. § A végrehajtó szervezet köteles biztosítani a megfelelő közbeszerzési szabályok és eljárások betartását. A szektor programengedélyező és a nemzeti programengedélyező ellenőrzési funkciót láthat el.
1. § Az illetékes nemzeti pénzügyi ellenőrzési hatóság köteles a Pénzügyi Megállapodás rendelkezéseinek megfelelő pénzügyi ellenőrzést folytatni. A Bizottságnak minden évben meg kell küldeni az aktuális könyvvizsgálati tervet és az elvégzett könyvvizsgálatok eredményeinek összefoglalóját. A könyvvizsgálati jelentéseket igény szerint a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
2. § Az érintett végrehajtási szervezetek elszámolásait és tevékenységét rendszeresen ellenőrizhetik a Bizottsággal szerződésben álló kívülálló könyvvizsgálók, ami nem érinti a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek az ISPA programok pénzügyi végrehajtására vonatkozóan a Pénzügyi Megállapodásban rögzített felelősségét.
3. § A Nemzeti Alap minden ISPA támogatással folyó magyarországi program összes szerződéses és más pénzügyi tevékenységéről kettős vagy analitikai könyvelést vezet.
4. § A pénzügyi irányítás, a pályáztatás és a szerződéskötés összes írásos dokumentumait a projekt lezárását követő öt évig kell megőrizni.
1. § A jelen Együttműködési Megállapodás végrehajtására vagy értelmezésére vonatkozó bármely kérdés a Kedvezményezett és a Bizottság közötti konzultáció tárgya, ami szükség esetén az Együttműködési Megállapodás módosítását is eredményezheti.
2. § Abban az esetben, ha valamelyik fél nem tesz eleget a jelen Együttműködési Megállapodásban vállalt kötelezettségének, és nem teszi meg kellő időben a szükséges intézkedéseket a helyzet orvoslására, a Bizottság a Kedvezményezettel folytatott konzultációt követően felfüggesztheti a jelen Együttműködési Megállapodás által bevezetett rendszeren keresztül megvalósuló programok finanszírozását, és kérheti az ISPA támogatás visszatérítését.
3. § Amennyiben a konzultáció nem vezet mindkét fél számára elfogadható eredményre, a felek a Magyarország és a Bizottság között 1990. szeptember 3-án létrejött Keretmegállapodáshoz mellékelt Pénzügyi Megállapodásokra vonatkozó Általános Feltételek B. függelékében megnevezett választottbírósághoz fordulhatnak.
A jelen Együttműködési Megállapodás csak írásban, a felek kölcsönös jóváhagyásával módosítható.
Jelen Együttműködési Megállapodás a felek általi aláírás napján lép hatályba.
(Aláírások)”
(2) A Pénzügyi Megállapodások hiteles magyar nyelvű szövegét e rendelet 1–16. számú mellékletei tartalmazzák.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, az Együttműködési Megállapodásban foglaltakat azonban 2000. november 27-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter – a gazdasági miniszter, a közlekedési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter együttműködésével – gondoskodik.
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PA/001
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Guy Crauser képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett)
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PA/001
Megnevezése: Budapesti Szennyvíztisztító Telep és Gyűjtőrendszere és a Központi Szennyvíztisztító Telep és egységei fejlesztésének technikai és gazdasági előkészítő munkálatai
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2001. december 31.
Helyszín: Budapest Főváros, budapesti régió, Magyarország
Csoport: Technikai segítségnyújtás szennyvíztisztításhoz
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa: 2 096 200 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 1 572 150 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 1 257 720 euró összeg elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2001. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 314 430 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 157 215 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy Kedvezményezett aláírja jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy Szerződő Felek aláírják a beszerzési terv I.a. mellékletében jelzett szerződést.
(5) A III.1. melléklet III. szakasz 5. pontja szerint a Bizottság a jelen program esetében előlegfizetések és közbenső kifizetések céljaira együttesen az összes megítélt támogatás 80%-át fogadja el.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság, vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon megadni.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Technikai segítségnyújtás a Budapesti Szennyvíztisztító Telep és Gyűjtőrendszere és a Központi Szennyvíztisztító Telep és egységei számára
Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PA/001
1. A program megnevezése
Technikai segítségnyújtás a Budapesti Szennyvíztisztító Telep és Gyűjtőrendszere és a Szennyvíztisztító Telep és egységei számára
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: A Közösségi előcsatlakozási eszközöket koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: PHARE Programokat Koordináló Hivatal, H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. E-mail: eva-kotimeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdésben foglaltak szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium
3.2. Cím: 1077 Budapest, Dob utca 75–81., Magyarország
3.3. E-mail: gyozo.kenezkovim.hu
4. A végső kedvezményezett [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdésben foglaltak szerint]
4.1. Név: Budapest Főváros, Közmű Ügyosztály
4.2. Cím: 1052 Budapest, Városház u. 9–11.
4.3. E-mail: bodassbudapest.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Budapest, budapesti régió
6. Leírás és célkitűzések
A program felöleli a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és egységei fejlesztéséről korábban készített, Budapest Főváros által finanszírozott tanulmányok és tenderdokumentumok műszaki felülvizsgálatát és a még szükséges műszaki-gazdasági előtanulmányok és tenderdokumentumok elkészítését. A program a fejlesztés első üteme, míg a fejlesztés, mint olyan a második, illetve harmadik ütemet is magában foglalja, azaz: a Budai Dunai Főcsatornát (II. ütem), valamint a Csepel-szigeti Központi Szennyvíztisztító Telepet, illetve három másik ellátó egységet (szivattyúállomásokat és ezek főnyomócsöveit) (III. ütem).
A beruházás a budapesti szennyvíztisztítás és -elvezetés fejlesztését célzó projekt fontos eleme, és egy későbbi szakaszban ISPA támogatást szándékoznak rá megpályázni. Jelentősége kiemelten nagy, mivel a közel 2 milliós lakosú Budapest szennyvizeinek jelenleg mindössze 34%-át tisztítják. A tervezett Központi Szennyvíztisztító Telep gyűjtőterülete a fővárosi lakosságnak közel a felére, a város szennyvizeinek 58%-ára terjed ki.
A program célja a fentiekben körülírt fejlesztés II. és III. üteméhez kapcsolódó, alábbiakban felsorolt tanulmányok és előkészítő munkák elkészítése, illetve elvégzése:
1. Megvalósíthatósági tanulmány:
– műszaki adatok átvizsgálása,
– a regionális szennyvízcsatorna-rendszer, illetve a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési szükségleteinek elemzése,
– jelentés készítése, illetve szükség esetén a technikai vonatkozású tanulmányok befejezése, kiegészítése a következő területeken: szennyvíz- és szennyvíziszap-kezelési technológiák, biogáz-hasznosítás, szennyvíziszap-tárolás, tisztított szennyvíz Dunába bocsátása, karbantartásra és folyamatos felügyeletre (monitoring) vonatkozó előírások, helyi adottságok, védőterület nagysága, közlekedési kapcsolatok stb., különös figyelemmel a vízügyi és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére,
– az ipari terhelés felmérése abból a szempontból, hogy miként előkezelhető és/vagy forgatható vissza az ipari szennyvíz, hogy ne veszélyeztesse a szennyvíz-tisztítótelep tervezett technológiáját,
– a projekt megvalósítását és ellenőrzését célzó intézményi és szervezeti előkészületek felülvizsgálata, a feladatok részletes meghatározását tartalmazó dokumentumtervezet elkészítése.
2. Különböző lehetséges változatokon alapuló pénzügyi és gazdasági elemzések elvégzése, melyek az alábbiakat tartalmazzák:
– a projektre vonatkozó költséghatékonysági elemzések, melyek alapján kiválaszthatók a költség szempontjából legkedvezőbb technikai megoldások,
– nettó jelenérték és belső megtérülési ráta kiszámítása,
– díjak és egyéb bevételek elemzése – beleértve a díjfizetési képesség elemzését – abból a szempontból, hogy fedezhetők-e a működési és fenntartási költségek, illetve a beruházási költségek egy része,
– gazdasági és szociális hatások elemzése,
– költség-haszon (hatékonyság) elemzés,
– projektfinanszírozási javaslat,
– a működtetésért felelős vállalat üzleti forgalmának elemzése.
3. Környezeti hatásvizsgálat
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósítására vonatkozóan már elkészült a részletes környezeti hatásvizsgálat (EIA), jelenleg az illetékes hatóságok tanulmányozzák. A vizsgálat az EU környezetvédelmi követelményeinek fényében fogja megvizsgálni az EIA eredményeit, egyúttal felméri a hátrányos környezeti hatások mérséklésének költségeit és a képzési igényeket.
4. Az ISPA pályázat összeállítása:
– pályázati beadvány kitöltése,
– környezetileg érzékeny területek elemzése,
– gazdasági és pénzügyi elemzés,
– információk vízgazdálkodási projektek részére,
– szükség szerint egyéb kiegészítő dokumentumok.
5. Beszerzési dokumentáció elkészítése
A tenderdokumentációt a FIDIC Vörös könyvében (Red Book) foglaltak figyelembevételével az alábbiakra vonatkozóan kell összeállítani:
– Budai Duna Főgyűjtő Csatorna,
– a ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyúállomások fejlesztése és bővítése,
– Központi Szennyvíztisztító Telep szennyvíztovábbító elemei, főnyomócsöve,
– a Duna áramlása.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep projekt munkálatainak elvégzésére a FIDIC Narancsszínű könyve (Orange Book) alapján kell nemzetközi tendert kiírni.
6. Szennyvízelemzés és mérőműszer-beszerzés
A szivattyúállomásokra beérkező és a Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbítandó szennyvízterhelés mennyiségi és minőségi adatait a vízfogyasztás viszonylatában becsülték fel. A nemzetközi tender kiírásához lényegesen pontosabb és megbízhatóbb mérési adatok kellenek a KOI (COD), LA (SS), összes NH4, összes foszfor, redox-potenciál stb. vonatkozásában. Ezen adatok összegyűjtéséhez legalább 6 hónapra van szükség. Következésképpen a program részét képezi a mérőműszerek beszerzése és elhelyezése a szivattyúállomások kombinált befolyó-csatornáinál, a Duna bal partján lévő ferencvárosi, valamint a Duna jobb partján található kelenföldi és albertfalvai szivattyúállomások befolyó-csatornái ebben az esetben kiemelt preferenciát élveznek.
7. Munkálatok ütemterve
| Munkafeladat kategóriája | Kezdés | Befejezés | |
| Megvalósíthatósági tanulmány | 2001. január 1. | 2001. augusztus 30. | |
| Pénzügyi elemzés | 2001. február 15. | 2001. május 30. | |
| Környezeti hatásvizsgálat | 2001. február 15. | 2001. május 30. | |
| ISPA pályázat | 2001. január 1. | 2001. július 30. | |
| Közbeszerzés | 2001. január 1. | 2001. december 30. | |
| Mérőműszer-beszerzés, elemzés | 2001. január 1. | 2001. július 1. |
8. Költségek és támogatások euróban)
| Összes költség | Magánszektor közreműködése | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |
| 2 096 200 | – | – | 2 096 200 | 1 572 150 | 75 |
Mivel a program ISPA pályázat előkészítéséhez szükséges technikai segítségnyújtás igényléséről szól, a kért támogatási arány elfogadható.
Költséglebontás euróban
| Költségek (euró) | Költségek (euró) | |||||||
| Munkafeladat kategóriája | Nemzet- közi szakértő (hónap) | Egység- érték | Rész- összeg | Helyi szakértő (hónap) | Egység- érték | Részösszeg | Összesen | |
| Megvalósíthatósági tanulmány | 10 | 22 500 | 225 000 | 24 | 6 500 | 156 000 | 381 000 | |
| Pénzügyi elemzés | 19 | 24 000 | 456 000 | 18 | 17 600 | 316 800 | 772 800 | |
| Környezeti hatásvizsgálat | 4 | 22 500 | 90 000 | 12 | 7 700 | 92 400 | 182 400 | |
| ISPA pályázat | 2 | 22 500 | 45 000 | 10 | 6 500 | 130 020 | 265 000 | |
| Közbeszerzés | 6 | 22 500 | 135 000 | 20 | 6 500 | 130 020 | 265 000 | |
| Szennyvízelemzés | 10 | 6 500 | 65 000 | 65 000 | ||||
| Összes műszaki segítségnyújtás | 951 000 | 825 000 | 1 776 200 | |||||
| Mérőműszer-beszerzés és felszerelés | Nem használa- tos | Átalány összeg | 320 000 | 320 000 | ||||
| A pályázat összesen: | 2 096 200 | |||||||
9. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
Nincs
10. Beszerzési terv
A munkálatok a Decentralizált Végrehajtási Rendszer (Decentralised Implementation System – DIS) alapján meghirdetett korlátozott tendereljárást követően kerülnek végrehajtásra.
A program megnevezése: A Budapesti Szennyvíztisztító Telep és Gyűjtőrendszere és a Központi Szennyvíztisztító Telep és egységei fejlesztésének technikai és gazdasági előkészítő munkái
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PA/001
| Euró | ||||||||||
| Elszámolható költség | ||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | összes | ISPA | országos hatósá- gok | Nemzetközi pénzintézeti kölcsön | ||||
| helyi önkor- mányza- tok | ||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9(%)=8/1 | ||
| 2000 | 1 676 960 | – | 1 676 960 | 100 | 1 257 720 | 75 | 419 240 | – | – | |
| 2001 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2002 | 419 240 | – | 419 240 | 100 | 314 430 | 75 | 104 810 | – | – | |
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2004 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Év megjelö- lése nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 2 096 200 | 2 096 200 | 100 | 1 572 150 | 75 | 524 050 | – | – | ||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PA/002
Helyszín: Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Zala megye, Magyar Köztársaság
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főigazgató, Mr. Guy Crauser képvisel,
valamint
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel,
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PA/002
Megnevezése: Technikai segítségnyújtás az ISPA forrásból finanszírozott magyarországi vasúti projektek tendereljárásához
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2001. december 31.
Helyszín: Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Zala megye
Csoport: 3 vasútvonal (IV. és V. EU közlekedési folyosó)
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 158 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott Közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 118 575 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 94 860 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2001. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 23 715 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 11 858 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság, vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.
A feltételek és a végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Feladatok meghatározása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Technikai segítségnyújtás az ISPA forrásból finanszírozott vasúti projektek tendereljárásához Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PA/002
1. A program megnevezése
Technikai segítségnyújtás az ISPA forrásból finanszírozott vasúti projektek tendereljárásához
2. A pályázatot benyújtó szervezet (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Miniszterelnöki Hivatal, a PHARE programokat koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Felelős: Dr. Boros Imre, tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/Fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdése szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: H–1077 Budapest, Dob u. 75–81.
3.3. Felelős: Dr. Kenéz Győző főigazgató
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Telex/Fax: (36)-1-352-8862
3.6. E-mail: gyozo.kenezkovim.hu
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban hivatkozott hatósággal)
4.1. Név: MÁV Rt., Fejlesztési és Beruházási Főosztály
4.2. Cím: 1062, Budapest, Andrássy út 73–75.
4.3. Referens: Mangel János osztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-432-3890
4.5. Telex/fax: (36)-1-3514-9475
4.6. E-mail: mangeljmav.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
5.2. Régió: Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Zala megye
6. Leírás
2000 és 2006 között a MÁV Rt. három vasútvonal felújítását tervezi ISPA támogatással:
1. Vecsés–Szolnok vasútvonal
2. Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal
3. Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal
2001-ben, ezen vasútvonalak felújításának részeként a következő tendereljárásokra kerül sor:
Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal
I. Új deltavágány építése Zalaegerszegen
II. Új nyomvonal építése Zalalövő–Andráshida között
Vecsés–Szolnok vasútvonal
III. Albertirsa–Cegléd vasútvonal rekonstrukciója
IV. Vecsés és Üllő állomásoknál pálya és a peronok rekonstrukciója
Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal
V. Budaörs–Biatorbágy vasútvonal rekonstrukciója
VI. Komárom–Ács vasútvonal átépítése
VII. ETCS telepítése a Kimle–Komárom vonalon
2002-ben, ezen vasútvonalak rehabilitációjának részeként a következő tendereljárásokra kerül sor:
Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal
A) Új deltavágány építése Bobánál
B) Monor állomás rekonstrukciója
C) Pályaátépítés a Vecsés–Pilis vonalszakaszon
Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal
D) Ács–Győrszentiván vonalszakasz rekonstrukciója
E) Új bizosítóberendezés telepítése Komárom állomáson
F) ETCS telepítése a Budapest–Komárom vonalon
A technikai segítségnyújtás keretében a következő építési munkák tenderdokumentációjának átvizsgálására kerül sor a tendereljárás előtt:
Vecsés–Szolnok vasútvonal
IV. Vecsés és Üllő állomásoknál pálya és peronok átépítése (két alprojektből áll)
Jelenleg a tervezett sebesség 100 km/h, a felújítás után 120 km/h lesz.
A munkálatok becsült költsége 22 millió euró
Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal
VII. ETCS telepítése a Komárom–Kimle vonalon (egy projektből áll)
Jelenleg a meglévő biztosítóberendezés ideiglenesen lehetővé teszi a max. 160 km/h vonalsebességet. Az ETCS telepítése ezért lehetővé teszi majd a 160 km/h vonalsebesség fenntartását. Javulni fog az üzemeltetés biztonsága is. A munkálatok becsült költsége 7 millió euró.
F) ETCS telepítése a Budapest–Komárom vonalon
A meglévő 6 biztonsági rendszer ezen a 89,6 km-es szakaszon ideiglenesen lehetővé teszi a max. 160 km/h sebességet.
A munka becsült költsége mintegy 8 millió euró.
A munka tartalma: Vállalkozó felülvizsgálja és javítja a következő tenderdokumentációkat:
– értékeli a tenderspecifikációk tartalmát és gondoskodik róla, hogy a dokumentumok közvetlenül hozzájáruljanak a projekt céljainak megvalósításához,
– értékeli a tender pénzügyi vonatkozásait. A tenderspecifikációnak lehetővé kell tennie, hogy a vállalatok ajánlatot tehessenek a rendelkezésre álló költségvetésen belül, beleértve a társfinanszírozást is,
– biztosítja, hogy a tenderspecifikáció lehetővé tegye a tiszta versenyt, és ne részesítsen előnyben egyetlen vállalatot sem,
– ellenőrzi, hogy a felsorolt berendezések származhatnak-e EU vagy PHARE országból,
– felderíti és kijavítja az irreleváns, nem világos és félreérthető specifikációkat,
– hangsúlyozott figyelmet fordít a FIDIC szabványoknak való megfelelésre.
Az I.a. mellékletben megtalálható a feladatok meghatározása.
7. Célkitűzések
Véglegesíteni a tenderdossziét az Európai Bizottság által felállított követelményeknek megfelelően.
Segítséget nyújtani a 6. pontban körülírt három vasútvonal tenderdokumentációjának összeállításához olyan értelemben, hogy a projekt optimális körülmények között, sikeresen valósuljon meg, és a legmegfelelőbb módon elégítse ki a Kedvezményezett igényeit.
A technikai segítségnyújtás az ajánlati dokumentációt világossá, egyértelművé teszi, az ajánlattevőt és az értékelő bizottságot egyaránt segíti a vonatkozó dokumentumok értékelésében. A technikai segítségnyújtás olyan projekt előkészítését segíti elő, amely kiemelkedő szerepet játszik a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseinek megvalósításában. Ugyanakkor előmozdítja azt is, hogy a transzeurópai hálózat magyarországi szakaszait az EU normáknak megfelelően felújítsák, illetve jobb közlekedési lehetőségeket biztosítsanak Magyarország és az EU-tagállamok között.
8. A munkálatok ütemterve
| Munka kategóriája | Kezdés időpontja | Befejezés | |
| Tenderdokumentáció felülvizsgálata | 2001. 02. 01. | 2001. 09. 01. |
9. Költségek és a támogatás (euróban)
A költségek részletezése:
| Munkafeladat | Becsült összköltség | Becsült elszámolható költség | ||||||
| IV. tenderdokumentáció felülvizsgálata | 52 700 | |||||||
| VII. tenderdokumentáció felülvizsgálata | 52 700 | |||||||
| F) tenderdokumentáció felülvizsgálata | 52 700 | |||||||
| Összesen | 158 100 | |||||||
| Összes költség | A magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |||
| 158 100 | – | 158 100 | 118 575 | 75 | ||||
10. Beszerzési terv
A munkákat az alábbi beszerzési terv szerint végzik:
| A tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások megnevezése | Szerződés típusa (kivitelezés, beszállítás vagy szolgáltatás) | A tenderkiírás időpontja (hónap/év) | Az adott szerződéshez tartozó számlák visszatérítési százaléka | |
| Az alábbi tenderdokumentációk felülvizsgálata: – Vecsés–Szolnok vasútvonal – Budapest–Hegyeshalom vasútvonal | Szolgáltatás | 2000. 11. 30. (Kezdés dátuma: 2001. 02. 01.) |
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PA/003
Helyszín: Jász-Nagykun-Szolnok megye és Békés megye, Magyar Köztársaság
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főigazgató, Mr. Guy Crauser képvisel,
valamint
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel,
az alábbiakban állapodik meg:
Az alábbi 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra jelen Megállapodás rendelkezései szerint. Az alábbi 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PA/003
Megnevezése: Technikai segítségnyújtás „Szolnok–Lökösháza vasútvonal újjáépítése” projekt előkészítéséhez
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2001. június 30.
Helyszín: Jász-Nagykun-Szolnok megye és Békés megye
Csoport: EU IV. közlekedési folyosó
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 200 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben szereplő pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 150 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 120 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2001. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 30 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 15 000 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy Kedvezményezett aláírja a beszerzési terv I.a. mellékletében a „Szolnok–Lökösháza vasútvonalszakasz projektre vonatkozó pályázati beadvány előkészítése” címen megjelölt szerződést.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezésinek betartásával kell végrehajtani, oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben foglalt végrehajtási rendelkezések a Megállapodás elválaszthatatlan részét képzik.
A feltételek és a végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Technikai segítségnyújtás a „Szolnok–Lökösháza vasútvonal felújítása” c. projekt előkészítéséhez Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PA/003
1. A program megnevezése
Technikai segítségnyújtás a „Szolnok–Lökösháza vasútvonal felújítása” c. projekt előkészítéséhez
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Miniszterelnöki Hivatal, a PHARE-programokat koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Felelős: Boros Imre tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/Fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdésében foglaltak szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: H–1077 Budapest, Dob u. 75–81.
3.3. Felelős: Dr. Kenéz Győző főigazgató
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Telex/Fax: (36)-1-352-8862
3.6. E-mail: gyozo.kenezkovim.hu
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban hivatkozott hatósággal)
4.1. Név: MÁV Rt., Fejlesztési és Beruházási Főosztály
4.2. Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73–75.
4.3. Felelős: Mangel János osztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-432-3890
4.5. Telex/Fax: (36)-1-3514-9475
4.6. E-mail: mangeljmav.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
5.2. Régió: Jász-Nagykun-Szolnok megye és Békés megye
6. Leírás
A Vecsés–Szolnok szakaszt – amely a Magyarországon áthaladó IV. folyosó déli ágának, a „Budapest–Szolnok–Lökösháza” vonal első fázisát képezi –, már 2000-ben előkészítették és beterjesztették ISPA támogatásra.
A magyar hatóságok most kezdik a vonal második fázisa, a Szolnok–Lökösháza vasútvonalszakasz felújításának előkészítését.
A „Szolnok–Lökösháza vasútvonalszakasz felújításának” előkészületei az alábbiakat tartalmaznák:
– műszaki leírás átvizsgálása,
– környezettanulmány készítése,
– költség-haszon elemzés átvizsgálása,
– pályázati beadvány elkészítése.
Az I.a. mellékletben áttekintés található a feladatok meghatározásáról.
7. Célkitűzések
A technikai segítségnyújtás fő céljai:
– műszaki leírás átvizsgálása,
– környezettanulmány elkészítése,
– költség-haszon elemzés átvizsgálása,
– pályázati beadvány elkészítése.
A technikai segítségnyújtás világos, egyértelmű pályázati dokumentációt eredményez. A technikai segítségnyújtás elősegíti olyan projektek előkészítését, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseinek megvalósításában. Ugyanakkor előmozdítja azt is, hogy a transz-európai hálózat magyarországi szakaszait az EU normáknak megfelelően felújítsák, illetve jobb közlekedési lehetőségeket biztosítsanak Magyarország és az EU-tagállamok között.
8. A munkálatok ütemterve
| Munka kategóriája | Kezdés időpontja | Befejezés | |
| A Pénzügyi Megállapodás aláírása | 2001. február 28. |
9. Költségek és a támogatás (euróban)
| Összes költség | A magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |
| 200 000 | – | 200 000 | 150 000 | 75 |
10. Beszerzési terv
A munkálatok az alábbi beszerzési terv szerint kerülnek megvalósításra:
| A tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | Szerződés típusa (kivitelezési, beszállítói vagy szolgáltatási) | A tender közzétételének várható időpontja (hónap/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
| A Szoknok–Lökösháza vonalszakaszra vonatkozó pályázati beadvány elkészítése | szolgáltatások | 2000. november |
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PA/004
Helyszín: Budapest, Magyar Köztársaság
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főigazgató, Mr. Guy Crauser képvisel,
valamint
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel,
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtására a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PA/004
Megnevezése: Technikai segítségnyújtás a „11,5 tonna teherbírás biztosítását célzó útfelújítási program” előkészítéséhez
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
Befejezés időpontja: 2001. szeptember 30.
Helyszín: Magyar Köztársaság
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 200 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben szereplő pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA pénzalapból igénybe vehető támogatás felső határa: 150 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 120 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2001. szeptember 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 1 450 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 725 000 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon megadni.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás elválaszthatatlan részét képzik.
A feltételek és a végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak
(Aláírások)
MELLÉKLET JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Feladatok meghatározása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Technikai segítségnyújtás a „11,5 tonnás teherbírás biztosítását célzó útfelújítási program” elnevezésű projekt előkészítéséhez Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PA/004
1. A program megnevezése
Technikai segítségnyújtás a „11,5 tonnás teherbírás biztosítását célzó útfelújítási program” elnevezésű projekt előkészítéséhez
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Miniszterelnöki Hivatal, PHARE Programokat koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Felelős: Heil Péter főosztályvezető
2.4. Telefon: (36)-1-237-4233
2.5. Fax: (36)-1-329-2092
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdésében foglaltak szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: H–1077 Budapest, Dob u. 75–81.
3.3. Felelős: Dr. Kenéz Győző
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Fax: (36)-1-352-8862
3.6. E-mail: gyozo.kenezkovim.hu
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pont alatt hivatkozott hatósággal)
4.1. Név: UKIG Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Nemzetközi Programok Önálló Osztálya
4.2. Cím: H–1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13.
4.3. Felelős: Mr. Both osztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-316-2748
4.5. Fax: (36)-1-315-1428
4.6. E-mail: bothmail.kozut.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
6. Leírás
Az útfelújítási program célja az alábbiakban felsorolt útszakaszok 11,5 tonnás teherbírásának biztosítása az EU irányelvnek megfelelően:
| Út száma | Útszakasz megnevezése | Útszakasz hossza | |
| 2 | Vác–Parassapuszta | 38,7 km | |
| 3 | Nyékládháza–Tornyosnémeti | 77,1 km | |
| 6 | Budapest–Szekszárd | 121,8 km | |
| 35 | Nyékládháza–Debrecen | 81,2 km | |
| 42 | Berettyóújfalu–Ártánd | 55,1 km | |
| 47 | Debrecen–Berettyóújfalu | 34,9 km | |
| 56 | Szekszárd–Udvar | 60,8 km | |
| Összesen | 469,6 km |
Tanácsadó áttekinti és felülvizsgálja a fenti leírások szerint összeállított pályázati beadványt és a mellékelt tanulmányokat.
Tanácsadó az alábbi feladatokat köteles elvégezni:
1. A műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok átvizsgálása.
2. A környezeti hatástanulmány átvizsgálása.
3. Az ISPA pályázat átvizsgálása.
4. Segítségnyújtás az első évben teljesítendő projektszakaszokhoz tartozó közbeszerzési dokumentációk elkészítésében.
A részletes feladatmeghatározást az I.a. melléklet tartalmazza.
7. Célkitűzések
A Tanácsadó segítségnyújtásának alapvető célja az összeállított ISPA pályázat átvizsgálása, továbbá segítségnyújtás a projekthez szükséges közbeszerzési dokumentációk EU előírás szerinti elkészítésében. A technikai segítségnyújtás célja az is, hogy segítsen a magyar hatóságoknak a hivatkozott ISPA pénzügyi támogatásra irányuló pályázati anyag aktualizálásában és felülvizsgálatában, ezen belül a szükséges beadvány kitöltésében, a csatolandó dokumentumok elkészítésében az ISPA előírásainak megfelelően.
Tanácsadó a segítségnyújtás alapvető céljának elérése érdekében az alábbi részcélokat teljesíti:
– áttekinti és felülvizsgálja a műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányokat és a környezeti hatástanulmányt a vonatkozó dokumentumok és a szükség szerint elvégzendő új vizsgálatok alapján;
– elkészíti az első évben teljesítendő projektszakaszokra vonatkozó tenderdokumentációt.
8. Munkálatok ütemterve
| Munkafeladat megnevezése | Kezdete | Vége | |
| A pályázat átvizsgálása | A Pénzügyi Megállapodás aláírásának napja | 2001. 01. 15. | |
| A tenderdokumentáció elkészítése | A Pénzügyi Megállapodás aláírásának napja | 2001. 06. 30. |
9. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | A magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |
| 200 000 | – | – | 200 000 | 150 000 | 75 |
10. Beszerzési terv
A munkát az alábbi beszerzési terv szerint kell elvégezni:
| A tender száma | Pályáztatandó munkafeladatok és szolgáltatások leírása | Szerződés típusa (kivitelezési, beszállítói vagy szolgáltatási) | A tender közzétételének várható időpontja (hónap/év) | |
| A 11,5 tonna teherbírás biztosítását célzó útfelújítási programra benyújtott magyar ISPA támogatási pályázat felülvizsgálata, ellenőrzése és javítása. Az első évre vonatkozó tenderdokumentáció elkészítése. | szolgáltatás | 2000. november |
Technikai segítségnyújtás a „11,5 tonna teherbírás biztosítását célzó útfelújítási program” megvalósításához
2000. szeptember 27.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Előzmények
1.1. Általános előzmények
1.2. Projekt előzményei
1.2.1. Általános
1.2.2. Érdekeltek
1.2.3. A projekt indokolása
2. Célkitűzések
3. A munka tartalma
3.1. Műszaki és gazdasági megvalósíthatóság
3.1.1. Infrastrukturális és működési adatok, projektmeghatározás
3.1.2. Közlekedési tanulmány
3.1.3. Költség-haszon elemzés
3.1.4. Műszaki és gazdasági megvalósíthatóságról szóló jelentés
3.2. Környezeti hatáselemzés
3.2.1. Általános szempontok
3.2.2. Környezeti hatástanulmányról (EIA) szóló jelentés
3.3. A terv és a műszaki specifikációk áttekintése
3.3.1. A terv és a műszaki specifikációk áttekintése
3.3.2. A tervek és műszaki specifikáció felülvizsgálatáról szóló jelentés
3.4. Az ISPA pályázat előkészítése
3.5. A projekttel kapcsolatos közbeszerzések dokumentációja
3.5.1. Az első évben megvalósítandó utakra vonatkozó tenderdokumentáció elkészítése
3.5.2. Közbeszerzési dokumentációval kapcsolatos jelentés
4. Várt outputok és ütemezés
5. Létszám és költségvetés
6. Rendelkezésre álló dokumentumok és információk
6.1. A jövőben rendelkezésre álló dokumentumok
1. Előzmények
1.1. Általános előzmények
Az Európai Unió tagállamai elhatározták, hogy a csatlakozási felkészüléshez nyújtott támogatással további segítséget nyújtanak az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országoknak. A felkészülés egy részét az Európai Bizottság (Regionális Politika Főigazgatóság) kezelésében lévő ISPA kezdeményezés (Csatlakozást Előkészítő Strukturális Politikai Eszköz) keretében valósítják meg. Az ISPA kezdeményezés a környezetvédelem és a közlekedés ágazatára terjed ki.
A közlekedés területén az ISPA átfogó célkitűzései a következők:
– a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN) kiterjesztése és hozzáférhetővé tétele,
– jó közlekedési kapcsolat biztosítása a tagjelölt országok és az Európai Unió között,
– az országos hálózatok és a TEN hálózata közötti összekapcsolódás és együttműködés („interoperabilitás”), a hálózathoz való hozzáférés biztosítása, és
– a fenntartható mobilitás elősegítése.
1.2. Projekt előzmények
1.2.1. Általános szempontok
A Magyar Köztársaság Kormánya a 11,5 tonnás teherbírás biztosítását célzó útfelújítási programot az ISPA alapból finanszírozható programként értékelte. A program terveiben szereplő utak a TINA hálózat elemei.
1.2.2. Érdekeltek
Az ISPA finanszírozások keretében a Magyar Köztársaság Kormányának Közlekedési és Vízügyi Minisztériuma a „Pályázó”, és a minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósága a Végrehajtó Szervezet.
Az ISPA kezdeményezés keretében az Európai Unión kívül Nemzetközi Pénzintézetek (IFI) is az érdekeltek körébe tartozhatnak.
1.2.3. A projekt indokolása
A kérdéses útpályák jelenlegi paraméterei megközelítően sem tesznek eleget a fenti teherbírási előírásoknak. Az útvonalak rehabilitációs programjának célja az EU irányelvek szerinti 11,5 tonna teherbírás biztosítása az alábbi útszakaszokon:
| Út száma | Útszakasz | Hossza | |
| 2 | Vác–Parassapuszta | 38,7 km | |
| 3 | Nyékládháza–Tornyosnémeti | 77,1 km | |
| 6 | Budapest–Szekszárd | 121,8 km | |
| 35 | Nyékládháza–Debrecen | 81,2 km | |
| 42 | Berettyóújfalu–Ártánd | 55,1 km | |
| 47 | Debrecen–Berettyóújfalu | 34,9 km | |
| 56 | Szekszárd–Udvar | 60,8 km | |
| Összesen: | 469,6 km |
2. Célkitűzések
A Tanácsadó segítségének alapvető célja az összeállított ISPA pályázat felülvizsgálata, és a projekt I. része teljesítésének előkészítése a nemzetközi és EU előírások, valamint a magyar szabványok figyelembevételével. Az I. rész azon projekteket öleli fel, amelyek a magyar országos ISPA stratégia ütemezése értelmében az első évben valósítandók meg. A technikai támogatás célja az is, hogy segítséget nyújtson a magyar hivatalos szerveknek a hivatkozott ISPA pénzügyi támogatási pályázat frissítésében és felülvizsgálatában, beleértve a pályázati beadvány kitöltését és az alátámasztó dokumentumok elkészítését az ISPA előírásoknak megfelelően.
Tanácsadó a segítségnyújtás alapvető céljának elérése érdekében az alábbi részcélokat teljesíti:
– áttekinti és felülvizsgálja a műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányokat és a környezeti hatástanulmányt a vonatkozó dokumentumok és a szükség szerinti új vizsgálatok alapján;
– elkészíti az első évben teljesítendő projektszakaszokra vonatkozó tenderdokumentációt.
3. A munka tartalma
Tanácsadó feladata a 3.1. fejezetben szereplő leírás alapján összeállított pályázat, valamint az ahhoz csatolt okmányok áttekintése és felülvizsgálata.
Tanácsadó köteles elvégezni az alábbi feladatokat:
– a műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok átvizsgálása,
– a környezeti hatástanulmány átvizsgálása,
– a tervek és műszaki specifikáció átvizsgálása,
– az ISPA pályázat átvizsgálása,
– segítségnyújtás a projekthez szükséges közbeszerzési dokumentációk elkészítéséhez.
A fenti feladatok mindegyikéhez számos résztevékenység elvégzése szükséges, ezek a későbbiekben kerülnek meghatározásra.
A technikai segítségnyújtás során a Tanácsadó arra a következtetésre juthat, hogy pótlólagos vagy kiegészítő elemzések, illetve kiegészítő ellenőrzések szükségesek az ISPA pályázat és a kiegészítő dokumentumok jogosultságának biztosításához. Ilyen esetben a Tanácsadó köteles haladéktalanul értesíteni a Végrehajtó Szervezetet, valamint az EU Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságát, majd köteles minden pótlólagos vagy kiegészítő elemzéshez, illetve kiegészítő ellenőrzéshez szükséges Feladatmeghatározást elkészíteni (ToR).
3.1. Műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatóság
3.1.1. Infrastrukturális és működési adatok, projekt meghatározása
Tanácsadó köteles felülvizsgálni a tanulmányban szereplő területek infrastruktúrájának jelenlegi állapotával kapcsolatban már összegyűjtött adatokat és összegyűjteni a még szükséges további adatokat – beleértve az infrastruktúra paramétereit és az üzemi jellemzőket is.
3.1.2. Közlekedési tanulmány
Általános háttéradatok:
A forgalmi előrejelzések későbbi felülvizsgálatának elősegítése érdekében, össze kell gyűjteni a gazdasági helyzetre és a várt gazdasági fejlődésre vonatkozó minden szükséges pótlólagos és frissített háttér-információt. Az adatgyűjtésnek ez a része a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján történik.
Igényre vonatkozó adatok gyűjtése:
Tanácsadó feladata megállapítani, hogy szükség van-e további adatgyűjtésre az igényekkel kapcsolatosan. Amennyiben ilyen szükség mutatkozik, Tanácsadó feladata a pótlólagos adatok, így egyebek között az alábbiak begyűjtése:
– a projekt szempontjából releváns országos áru- és személyszállítási forgalom adatai a főbb árufajták és utastípusok szerinti bontásban, lehetőleg indulás/rendeltetési hely alapján csoportosított adatok formájában, és
– nemzetközi áru- és személyszállítási forgalom adatai a főbb árufajták és utastípusok szerinti bontásban, lehetőleg indulás/rendeltetési hely alapján csoportosított adatok formájában.
Szükség esetén Tanácsadó a már rendelkezésre álló adatok kiegészítése/frissítése céljából forgalomméréseket is szervez.
Forgalmi előrejelzések frissítése:
Forgalmi adat előrejelzéseket kell készíteni a következő szakaszok mindegyikére:
| Út száma | Útszakasz | km-től | km-ig | Hossza | |
| 2 | Vác–Parassapuszta | 40,140 | 78,830 | 38,7 km | |
| 3 | Nyékládháza–Tornyosnémeti | 163,646 | 240,753 | 77,1 km | |
| 6 | Budapest–Szekszárd | 18,100 | 139,932 | 121,8 km | |
| 35 | Nyékládháza–Debrecen | 0,000 | 81,194 | 81,2 km | |
| 42 | Berettyóújfalu–Ártánd | 8,000 | 63,100 | 55,1 km | |
| 47 | Debrecen–Berettyóújfalu | 0,000 | 34,900 | 34,9 km | |
| 56 | Szekszárd–Udvar | 0,000 | 60,831 | 60,8 km | |
| Összesen | 469,6 km |
Minden projektre, és minden összefüggő projektcsoportra vonatkozóan forgalmi előrejelzéseket kell készíteni. Az összegyűjtött forgalmi adatok alapján a forgalmi előrejelzéseket frissíteni kell.
3.1.3. Költség-haszon elemzés
Költségbecslések:
Tanácsadó a már meglévő, előzetes és/vagy részletes tervek alapján frissített költségbecsléseket készít. A költségeknek ki kell terjedniük az építési és tervezési költségekre, az építés ideje alatti beruházási költségekre, valamint a környezeti kárenyhítés költségeire is. A költségeket a szabványos ISPA pályázati beadvány 9. szakasza szerinti bontásban kell megadni.
Ezenkívül a projekt munkahelyekre gyakorolt hatását is fel kell mérni mind az építési, mind az üzemelési szakaszban teremtett/megszüntetett munkahelyek szerint a szabványos ISPA pályázati beadvány 12. szakaszában foglaltaknak megfelelően.
A projektek költség-haszon elemzése:
A projektek költsége alapján a Tanácsadó részletes költség-haszon elemzéseket készít.
Az elemzés során figyelembe veendő haszonértékeknek magukban kell foglalni olyan tényezőket, mint pl. az utasok időmegtakarítása, az üzemhatékonyság javulása, így pl. a járműüzemeltetési költségmegtakarítások, az infrastruktúra várhatóan csökkenő fenntartási költségei, utasok időmegtakarítása stb. Figyelembe kell venni a balesetek számának várható csökkenését is, ami részben a más, versengő modalitásokról való áttérés következménye. Figyelembe kell továbbá venni a logisztikai hatékonyság mindennemű javulásának hatását is. Végül, a költség-haszon elemzésbe be kell vonni a levegő szennyezettségére gyakorolt pozitív vagy negatív hatást és a helyi zajterhelést is – legalábbis a kérdések minőségi taglalásának formájában.
Az elemzésnek általánosságban a helyi viszonyokhoz igazított egységnyi költségen kell alapulnia, a legfrissebb HDM verzió alkalmazása mellett.
Minden haszontípusnál meg kell határozni a haszonélvezőket és a hasznot a különböző haszonélvezőkre vonatkoztatva számszerűsíteni is kell.
A megvalósíthatóság mérőszámaként az általánosan bevett Nettó Jelenérték kritériumot kell alkalmazni, az Európai Unió által a magyarországi út infrastruktúra projektekhez megállapított diszkontráta (diszkontráták) alapján. Ezen túlmenően, a Nettó Jelenértéket kiegészítendő meg kell adni az első évi megtérülési rátát, a belső megtérülési rátát (IRR), valamint a költség/haszon arányt.
Tanácsadónak érzékenységi elemzéseket kell végeznie a javasolt projektek megalapozottságának alátámasztására. A vizsgálandó területek a következők:
– építési költségek,
– áruszállítási volumenek,
– személyszállítási volumenek,
– üzemelési és fenntartási költségek,
– diszkontráta,
– a beruházások időzítése stb.
A projektek pénzügyi hatásának felmérése:
Tanácsadónak fel kell mérni a projekt végrehajtásának pénzügyi hatásait. Ehhez minden esetben hozzátartozik egy részletes cash-flow elemzés. Figyelembe kell venni a fenntartási költségekre vonatkozó adatokat is.
3.1.4. Műszaki és gazdasági megvalósíthatóságról szóló jelentés
Külön jelentést kell készíteni a fenti elemzések eredményeiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az ajánlások alapjául szolgáló elemzések technikai dokumentációját, aminek révén az Európai Bizottság teljes körű képet kaphat a projekt műszaki vonatkozásairól, gazdasági és pénzügyi hatásairól. A jelentésnek világosan be kell mutatnia az összes előfeltevést és az elemzések módszertanát.
3.2. Környezeti hatáselemzés
3.2.1. Általános szempontok
Az alábbiak felmérése:
1. Jelenlegi környezeti helyzet
2. Az infrastruktúra-projektek hatásvizsgálata
3. Támogató tevékenységek és alternatívák
4. Korlátok és hézagok
Output: a lényegi output az elkészült Környezeti Hatásvizsgálat (EIA) annak biztosítására, hogy a beruházási terv és a leglényegesebb munkálatokra összpontosító infrastrukturális projektopciók környezetvédelmi szempontból ésszerűek és fenntarthatók legyenek.
– A környezetvédelmi engedély szükségességét a hatályos magyar jogszabályok alapján kell bizonyítani.
– Tanácsadó köteles gondoskodni arról, hogy a környezeti elemzés feleljen meg az
= 1985. június 27-én kelt 85/337/EEC, „Bizonyos állami és magán projektek környezetre gyakorolt hatásának felméréséről” című Tanácsi Irányelvben, az
= 1996. szeptember 24-én kelt 96/61/EC Tanácsi Irányelvben, valamint
= 1997. március 3-án kelt 97/11/EC Tanácsi Irányelvben foglaltaknak.
A környezeti elemzésben azonosítani kell a projekt mindazon elemeit, amelyek környezeti szempontból elfogadhatatlanok, illetve amelyeknek környezeti kárenyhítési költségei magasak/túlzottak. Tanácsadó különösképpen ügyeljen az integrált szennyezés-megelőzés és – ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó 96/61/EC Tanácsi Irányelv (IPPC Irányelv) rendelkezéseire.
Tanácsadó tárja fel az esetlegesen szükségesnek mutatkozó képzési szükségleteket.
3.2.2. Környezeti hatástanulmányról (EIA) szóló jelentés
A tanulmányból származó eredmények bemutatására külön jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az ajánlások alapjául szolgáló technikai dokumentációt, amelynek révén az Európai Bizottság teljes körű képet alkothat a projekt környezetvédelmi vonatkozásairól, az ezen vonatkozások kezelésére javasolt intézkedésekről és a javasolt intézkedések költségeiről.
3.3. A terv és a műszaki specifikációk átvizsgálása
3.3.1. A terv és a műszaki specifikációk átvizsgálása
Tanácsadónak felül kell vizsgálnia az első év felújítási munkáinak részletes tervrajzait. Ellenőrizni kell a tervek főbb eredményeit, mint például a projektelemek főbb adatait, dimenzióit és a tervrajz általános műszaki megalapozottságát.
A vizsgálat egyebek között a következők szempontokat öleli fel:
– a vonatkozó szabványoknak való megfelelés,
– burkolati rétegek és szerkezetek méretei.
Át kell tekinteni a rajzokat az esetleges hiányosságok, következetlenségek feltárására és annak megállapítására, nem hiányzik-e valamilyen részlet vagy adat.
Végül át kell vizsgálni a műszaki specifikációt is abból a szempontból, hogy teljes-e, hiánytalan-e és hogy összhangban van-e a rajzokkal és a tervekkel.
3.3.2. A tervek és műszaki specifikáció felülvizsgálatáról szóló jelentés
A felülvizsgálat eredményeit jelentésben kell összefoglalni, amely a vizsgálat megállapításain kívül tartalmazza a tervben és a műszaki specifikációban javasolt javításokat/kiigazításokat, amelyeket még a tender céljára való felhasználás előtt feltétlenül szükséges elvégezni.
3.4. Az ISPA pályázat elkészítése
Tanácsadó segítséget nyújt a magyar hatóságoknak a projektre vonatkozó ISPA pályázat elkészítésében a standard pályázati beadvány követelményei szerint.
Tanácsadó segítséget nyújt a projektre vonatkozó ISPA pályázati anyagok pályázatra való előkészítésében, így a többi között
– a pályázati beadvány,
– a műszaki dokumentációról készülő – értékelést könnyítő – rövid összefoglalók,
– minden egyéb szükséges háttér-dokumentáció összeállításában.
Az ISPA pályázat alábbi vonatkozásai nem a Tanácsadó, hanem a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium feladatkörébe tartoznak:
– adminisztratív kérdések, folyamatos felügyelet, monitoring, nyilvánosság tájékoztatása, valamint
– más, a projektben érintett magyar állami szervek nyilatkozatainak beszerzése, pl. a környezetvédelmi szempontból érzékeny területre vonatkozóan kért nyilatkozatok.
Az ISPA pályázat elkészítésében Tanácsadó köteles szorosan együttműködni a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal.
3.5. A projekttel kapcsolatos közbeszerzések dokumentációja
3.5.1. Az első év során megvalósítandó útfelújításokkal kapcsolatos tenderdokumentáció elkészítése
Általános szempontok:
Tanácsadó felülvizsgálja a javasolt tenderezési eljárást és megvizsgálja, hogy a javasolt eljárás követi-e a FIDIC tenderezési eljárásokat, valamint a közbeszerzésre vonatkozó EU irányelveket, beleértve a 93/36, 93–38 és 93/38 irányelveket is. Amennyiben az derül ki, hogy az eljárás nem felel meg maradéktalanul az EU irányelveknek, ezt megfelelő magyarázattal együtt – egyértelműen rögzíteni kell a szabványos ISPA pályázati beadvány 15.1. pontja alatt. A fent körülírt szabályozások a későbbiekben kiegészülhetnek még specifikusan az ISPÁ-ra jellemző követelményekkel, ami a tenderanyag további, csekély mérvű kiigazítását teheti szükségessé.
Jogi vonatkozások:
Tanácsadónak a FIDIC szerződési feltételeknek az 1992. évi módosításokkal kiegészített 1987-as negyedik kiadása („Vörös könyv”) alapján segítséget kell nyújtania a tenderdokumentáció jogi részének megfogalmazásában.
A tenderdokumentumok jogi részének kötelező tartalma:
– Tenderkiírás
– Útmutató az ajánlattevőknek
– Tenderbeadvány, tendermelléklet
– Formanyomtatvány a tender biztonságához („Form of Tender Security”)
– Kérdőív
– Szerződési formanyomtatvány
– Szerződési feltételek, I. rész: Általános szerződési feltételek,
– Szerződési feltételek, II. rész: Különleges szerződési feltételek
– Formanyomtatvány a teljesítési garanciához
– Formanyomtatvány előlegfizetési garanciához (ha alkalmazható)
– Formanyomtatvány a zárójelentéshez
– Formanyomtatvány a biztosítékul tartalékolt összeg biztosításához
3.5.2. Közbeszerzési dokumentációval kapcsolatos jelentés
A jelentésnek tartalmazni kell a tenderdokumentumok átvizsgálásáról készített jelentést, amelynek eredményeként elkészül a komplett tenderdokumentációs csomag.
4. Várt outputok és ütemezés
A jelentéstételre vonatkozó szabályokat minden feladat esetében a „munka tartalma” című rész tartalmazza. A benyújtott ISPA pályázat minőségének értékelésére Kezdőjelentést (Inception Report) kell elkészíteni.
A projekt végrehajtása során minden hónapban jelentést kell leadni az előrehaladásról (Előrehaladási Jelentés) egy nyomtatott és egy elektronikus példányban az alábbi illetékeseknek:
– EU Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság, Ms. Angela Martinez
– Magyarországi EK delegáció, Mr. Axel Badrichani
– Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Támogatás Koordináló és Pénzügyi Főosztály, dr. Kenéz Győző.
A havonta leadott Előrehaladási Jelentések a következő tájékoztatást tartalmazzák:
– az egyes feladatok terén elért haladás, a feladatok, illetve a megbízás egészének várható befejezése,
– az időközben készült jelentések, elért eredmények/outputok rövid összefoglalása,
– felmerült/várható időbeli csúszások,
– bármely más felmerült/várható probléma, illetve javaslat ezek megoldására.
Valamennyi feladatról és előrehaladásról szóló jelentést angol nyelven kell elkészíteni.
Az egyes feladatokról szóló jelentések tervezetét a feladat végrehajtásának lezárása előtt egy hónappal be kell nyújtani. Az érintett felek két héten belül megteszik észrevételeiket, majd ezt követően a feladatról szóló jelentés végső változatát legfeljebb két héten belül elő kell terjeszteni.
Az egyes jelentések határideje:
| Kezdés időpontja | Befejezés időpontja | ||
| A pályázat áttekintése: | |||
| 1. Kezdőjelentés * | Szerződés aláírása | 10 munkanap | |
| 2. Közbenső Jelentés | Szerződés aláírása | 2000. 11. 30. | |
| 3. Zárójelentés | Szerződés aláírása | 2000. 12. 15. | |
| Az első év során felújítandó utakkal kapcsolatos szabványos tenderdokumentáció elkészítése: | |||
| 1. Az általános irányelvek meghatározása | Szerződés aláírása | 15 munkanap | |
| 2. Tervezet elkészítése | Szerződés aláírása | a szerződés aláírásától számított 2 hónap | |
| 3. Végleges változat elkészítése | Szerződés aláírása | 2001. 03. 31. |
5. Létszám és költségvetés
Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű költségvetést tartalmaz, „emberhónapban” megadva:
1. Táblázat: Tájékoztató jellegű költségvetés
| Tevékenység | Külföldi munkatársak, emberhónap | Helyi munkatársak, emberhónap | |
| Műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány áttekintése | 1,5 | 1,5 | |
| Pénzügyi elemzés átvizsgálása | 1,0 | 0,5 | |
| Környezeti elemzések átvizsgálása | 1,0 | 1,0 | |
| Tervek és műszaki specifikáció felülvizsgálata | 0,5 | 0,5 | |
| ISPA pályázat felülvizsgálata | 0,5 | 0,5 | |
| A projekt közbeszerzési dokumentumainak elkészítése | 1,5 | 1,0 | |
| Összesen | 6 | 5 |
Tanácsadó tegyen javaslatot a megbízás végrehajtásához szükséges munkaerő-kategóriákra.
Pénzügyi ajánlatában Tanácsadó használja az alábbi alcímeket:
– külföldi szakértők díjazása szakértőnkénti bontásban,
– helyi szakértők díjazása szakértőnkénti bontásban,
– napidíj szakértőnkénti bontásban,
– közvetlen költségek (a teljes összeg legfeljebb 10%-a), és
– térítendő költségek, pl. elsősorban nemzetközi légiközlekedési költségek.
Tanácsadó berendezésekre vagy más tételekre ne állítson be semmilyen költséget.
Irodahelyet a nemzeti szervek biztosítanak a Tanácsadók részére.
A Tanácsadók által végzendő munka teljes költsége nem haladhatja meg a 200 000 eurót.
6. Rendelkezésre álló dokumentumok és információk
Tanácsadó kérheti az összeállított pályázati anyag és mellékleteinek (előzetes megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi és gazdasági becslés, környezeti hatás) bemutatását.
Az alábbi tanulmányok készültek el, illetve állnak rendelkezésre:
– Pályázati beadvány
– A 2. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 3. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 6. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 35. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 42. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 47. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
– A 56. sz. főútra vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmány
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok az alábbi fejezetekből állnak:
1. Fejezet: Műszaki Megvalósíthatósági Előtanulmány (tartalmazza a teherbírási osztályt)
2. Fejezet: Üzemeltetésre vonatkozó előzetes becslések
3. Fejezet: Gazdasági elemzés
4. Fejezet: Pénzügyi előzetes becslések
5. Fejezet: Környezeti hatások
6. Fejezet: Társadalmi-gazdasági kutatások
6.1. A jövőben rendelkezésre álló dokumentumok
| Cím | Várható időpont | |
| Az első évben megvalósítandó utak részletes tervei | 2001. 02. |
A program megnevezése: Technikai segítségnyújtás a „11,5 tonna teherbírás elérését célzó útfelújítási program” előkészítéséhez
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PA/004
| Elszámolható költség | ||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | összes | ISPA | országos hatósá- gok | Nemzetközi pénzintézeti kölcsön | ||||
| helyi önkor- mányza- tok | ||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9(%)=8/1 | ||
| 2000 | 160 000 | – | 160 000 | 100 | 120 000 | 75 | 40 000 | – | – | |
| 2001 | 40 000 | – | 40 000 | 00 | 30 000 | 75 | 10 000 | – | – | |
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2004 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Nem évesített | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 200 000 | – | 200 000 | 100 | 150 000 | 75 | 50 00 | – | – | |
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PA/005
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főigazgató, Mr. Guy Crauser képvisel,
valamint,
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett) az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PA/005
Megnevezése: Technikai segítség a 2001. évi ISPA projektek dokumentumainak felülvizsgálatához és minőségének javításához, valamint segítség a Magyar Köztársaság területén megvalósuló projektek versenytárgyalási dokumentációjának elkészítéséhez
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírás
A befejezés időpontja: 2001. december 31.
Helyszín: Magyar Köztársaság
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 405 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 303 750 euró.
(4) A 2001. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 243 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2001. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 60 750 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 30 375 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy megtörtént az I.10. mellékletben csatolt beszerzési tervben a „A projektpályázat felülvizsgálata az okmány minőségének javítása céljából és segítségnyújtás a versenytárgyalási dokumentáció elkészítéséhez” címen feltüntetett első szerződés aláírása.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon megadni.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Tájékoztató jellegű feladatterv
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki teljesítésről készült jelentés, valamint módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Technikai segítség az ISPA projektekre vonatkozó pályázati anyagok felülvizsgálatához és minőségének javításához, továbbá segítség a versenytárgyalási dokumentáció összeállításához Bizottsági kódszám: 2000/HU/16/P/PA/005
1. A program megnevezése
Technikai segítség a 2001. évi ISPA projekt dokumentumok felülvizsgálatához és minőségének javításához, továbbá segítség a versenytárgyalási dokumentáció összeállításához
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Miniszterelnöki Hivatal, a PHARE Programokat Koordináló Tárca nélküli Miniszter Hivatala
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Kapcsolattartó: Boros Imre úr, tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdés szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium
3.2. Cím: H–1011 Budapest, Fő u. 44–50.
3.3. Kapcsolattartó: Dr. Vass N.
3.4. E-mail: vassmail.ktm.hu .
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megnevezett szervezettel)
Ugyanaz, mint a fenti 3. pont alatt
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
5.2. Régiók/város: Cegléd, Pécs, Sajó–Bódva völgye
6. Leírás
Ez a program keretet teremt a települési önkormányzatok részére nyújtandó technikai segítséghez, amelynek célja három különböző, 2001-ben engedélyeztetni tervezett szennyvíz- és szilárdhulladék-kezelési ISPA projekt pályázati anyagainak minőségi javítása, valamint az önkormányzatok támogatása a vonatkozó versenytárgyalási dokumentumok összeállításában.
A projektek helyszínei:
a) Cegléd: regionális kommunális szilárdhulladék-kezelési rendszer
b) Pécs: csatornarendszer építése a város vízbázisainak védelme céljából
c) Sajó–Bódva: regionális kommunális szilárdhulladék-kezelési rendszer
A tanácsadók feladata az ISPA pályázatok felülvizsgálata és értékelése, továbbá ajánlások tétele a pályázati űrlap és a vonatkozó háttérdokumentumok minőségének javítására. Ez a Megvalósíthatósági Tanulmány, a pénzügyi és gazdasági elemzés, valamint – ahol szükséges – a környezeti hatásvizsgálat áttekintését öleli fel.
Emellett a tanácsadók közreműködnek a vonatkozó versenytárgyalási dokumentáció összeállításában is.
A 3 fent említett projekt keretében kifejtendő tevékenység tájékoztató jellegű összefoglalóját az I.a. melléklet tartalmazza.
7. Célkitűzések
A technikai segítség általános célja annak biztosítása, hogy a pályázatban egyértelmű, megfelelő színvonalú és tartalmú információk szerepeljenek, így megkönnyítve értékelésüket és biztosítva az ISPA források optimális felhasználását. Ennek érdekében a tanácsadók:
– felülvizsgálják az ISPA támogatásra készült pályázatot,
– felülvizsgálják a szükséges háttérdokumentumokat, hogy ezek megfeleljenek a projekt hatásának és kidolgozottságának értékelésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak [megvalósíthatóság, pénzügyi tanulmány – költség-haszon és gazdasági elemzés (a Nagy projektek költség-haszon elemzése – az Európai Közösség regionális politikájával összefüggésben c. útmutató alapján, 1997. évi kiadás), környezeti hatásvizsgálattal, a projekt tervei és műszaki jellemzői],
– értékelik az egyes ISPA projektek pályázati anyagait és ajánlásokat tesznek minőségük javítására,
– segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak a pályázati anyagok módosításában,
– közreműködnek a projektekkel kapcsolatos közbeszerzési dokumentáció összeállításában.
8. A munkálatok ütemterve
| Munkafeladat kategóriája | Kezdés | Befejezés | |
| I. A projekt dokumentumainak felülvizsgálata, különös tekintettel az alább említett pontokra, valamint összevetésük a tervezési előfeltevésekkel és az EU követelményekkel, továbbá az időközi jelentés összeállítása | A Pénzügyi Megállapodás aláírásának időpontja | 2001. április 30. | |
| II. Segítségnyújtás a versenytárgyalási dokumentumok összeállításához, a magyar szakértőkkel együttműködve A zárójelentés összeállítása | 2001. április 30. | 2001. július 15. |
9. Költségek és támogatás (euróban)
| Költségek projektenként | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható kiadások | Elszámolható költségek | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | ||
| a) 135 000 | – | – | 135 000 | 101 250 | 75 | ||
| b) 135 000 | – | – | 135 000 | 101 250 | 75 | ||
| c) 135 000 | – | – | 135 000 | 101 250 | 75 | ||
| Összesen | 405 000 | – | – | 405 000 | 303 750 | 75 |
10. Beszerzési terv
A munkálatok végrehajtása az alábbi beszerzési terv szerint történik:
| Tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | A szerződés típusa (kivitelezési, beszállítói vagy szolgáltatási) | A tender kiírásának várható időpontja (év/hónap) | |
| a) Cegléd: A projektpályázat átvizsgálása a minőség javítására, valamint segítség a versenytárgyalási dokumentáció összeállításához | szolgáltatási | 2001. január | ||
| b) Pécs: A projektpályázat átvizsgálása a minőség javítására, valamint segítség a versenytárgyalási dokumentáció összeállításához | szolgáltatási | 2001. január | ||
| c) Sajó–Bódva: A projektpályázat átvizsgálása a minőség javítására, valamint segítség a versenytárgyalási dokumentáció összeállításához | szolgáltatási | 2001. január |
I. Az ISPA támogatásra készülő pályázat felülvizsgálatával kapcsolatos munka tartalma
A tanácsadók a teljes projektre vonatkozó ISPA pályázatot átvizsgálják a szabvány pályázati űrlappal összhangban, beleértve:
– az ISPA pénzügyi eszközből történő támogatásra készült pályázatot,
– az értékeléshez szükséges műszaki dokumentáció rövid összefoglalóját,
– a Környezetvédelmi Integrációs Intézkedéseket (vonatkozó melléklet),
– a Környezeti Hatásvizsgálatot (vonatkozó melléklet),
– a Pénzügyi és Gazdasági Elemzést (a pályázati űrlap 10. és 11. szakasza és a vonatkozó melléklet),
– a megvalósíthatósági tanulmányt (vonatkozó melléklet),
– a szükséges háttér-dokumentáció összeállítását (adott esetben a jelen projektben szereplő más feladatokból átvéve).
A felsorolt feladatokat az I. melléklet 8. bekezdésében megjelölt határidőig kell elvégezni.
II. Valamennyi szükséges háttérdokumentum áttekintése – A feladat tartalma
A) Környezeti Hatásvizsgálat
A pályázati űrlap egyik melléklete a környezeti hatásvizsgálattal (KHV) foglalkozik. Előírás, hogy ez a vizsgálat a Tanács 1985. június 27-i, 85/337/EGK számú (egyes környezetvédelmi célú állami és magánberuházások hatásainak felméréséről szóló), valamint a 85/337/EGK irányelvet módosító 1997. március 3-i, 97/11/EK irányelveiben meghatározott eljáráshoz hasonló eljárást követve és a nemzeti jogszabályokkal összhangban készüljön el. A tanácsadók átvizsgálják a KHV-t, és gondoskodnak róla, hogy a dokumentum a hivatkozott EU irányelvekben meghatározott valamennyi alapvető követelménynek eleget tegyen. Ebbe beletartozik egy megfelelő hatástanulmány elkészítése, a környezetvédelmi hatóságokkal, a lakossággal és a projekt által valószínűsíthetően érintett más országokkal folytatott érdemi konzultáció, valamint az illetékes hatóságoknak a projektet engedélyező jogerős döntése, amelynek meghozatalánál figyelembe vették a tanulmány és a konzultációk eredményét.
Ahol szükséges, meg kell jelölni a káros hatásokat mérsékelő intézkedéseket és azok költségeit is.
Emellett a tanácsadóknak figyelembe kell venniük az 1996. szeptember 24-i, 96/61/EK, az integrált szennyezés megelőzésével és az ellenőrzéssel kapcsolatos tanácsi irányelvet is (IPPC Irányelv). A hulladékgazdálkodási projektek esetében az I. melléklet 5. Cikkében foglaltak különösen szem előtt tartandók.
B) A megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos munka tartalma
A pályázat tartalmazza az ISPA projektre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt is. A tanácsadók kötelesek a meglévő megvalósíthatósági tanulmányt abból a szempontból átvizsgálni, hogy az a projekt által lefedett teljes területet illetően eleget tesz-e az EU előírásainak.
Az infrastruktúra, a működési adatok és projekt-meghatározás áttekintése
A tanácsadók áttekintik a vizsgált terület jelenlegi infrastrukturális helyzetére vonatkozó adatokat. Ebbe beletartoznak az infrastrukturális létesítmények paraméterei és működési jellemzőik.
A tanácsadók elemzik a projekt-alternatívákat (terjedelem és időzítés). Ha szükséges, megfelelő „semmilyen intézkedéssel nem jár” alternatívát állítanak fel, és ehhez viszonyítva elemzik a projekt alternatíváit. Szükség esetén segítséget nyújtanak további projekt-alternatívák kidolgozásához.
A következő infrastrukturális elemeket és működési jellemzőket vizsgálják, illetve ezekről készítenek jelentést:
– a meglévő demográfiai adatok és a demográfiai változásokra vonatkozó előrejelzések,
– a jelenlegi területhasznosítási helyzet és városfejlesztési tervek,
– a társadalmi-gazdasági helyzetre vonatkozó meglévő adatok és társadalmi-gazdasági előrejelzések, ideértve az egészségügyi statisztikákat,
– a kereskedelmi, ipari és intézményi beruházásokkal kapcsolatos jelenlegi és prognosztizált adatok,
– a karbantartási programok áttekintése,
– az önkormányzatok pénzügyi helyzetére vonatkozó adatok,
– intézményi kérdésekkel kapcsolatos adatok,
A hulladékgazdálkodási projektekkel összefüggésben a tanácsadók áttekintik a jelenlegi szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos adatokat, ideértve az alábbiakat,
– meglévő vagy tervezetszintű országos és regionális hulladékgazdálkodási tervek (a hulladékokkal foglalkozó 75/442/EGK tanácsi irányelv megköveteli ilyen tervek kidolgozását),
– a hulladékokra vonatkozó adatgyűjtésnek, valamint a hulladékgazdálkodással (gyűjtéssel, szállítással, kezeléssel és ártalmatlanítással) kapcsolatos kérelmek jóváhagyásának szervezeti keretei,
– a hulladékok válogatásának, gyűjtésének, ideiglenes tárolásának, ismételt felhasználásának/újrahasznosításának, kezelésének és ártalmatlanításának a jelenlegi rendszere,
– a meglévő megoldások keretében jelenleg alkalmazott tarifarendszer,
– a hulladékok kibocsátásának csökkentése, illetve a hulladékáramnak a kívánatos kezelési vagy ártalmatlanítási megoldás felé történő terelése érdekében alkalmazott jelenlegi gazdasági ösztönzők.
A vízügyi/szennyvízzel kapcsolatos projektek esetében a tanácsadók a meglévő vízellátási/szennyvíz-gazdálkodási adatokat tekintik át, ideértve a következőket:
– az érintett folyók vízgyűjtő medencéjét érintően a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos, elkészült vagy kidolgozás alatt álló tervek adatai,
– különféle környezetvédelmi adatok, különös tekintettel a szennyvíz-projektek befogadó vizeinek besorolására, a városi szennyvízzel kapcsolatban elfogadott 91/271/EGK irányelvvel összhangban,
– a szennyvízkezelés terén meglévő berendezések adatai, ezen belül a létező építmények, illetve csatornahálózatok, fejlesztési szükségletei,
– a működtetésre és karbantartásra vonatkozó adatok,
– a keletkező szennyvizek mennyiségére és minőségére vonatkozó adatok, ideértve az ipari szennyvízterhelés becsült adatait, valamint annak megítélését, hogy szükség van-e az ipari szennyvizek előkezelésére, mielőtt a tisztítótelepre kerülnének,
– a szennyvízkezelő, illetve kommunális szolgáltató vállalatok pénzügyi helyzetére vonatkozó adatok,
– az érintett vízgyűjtő területen meglévő egyéb szennyvízelvezető rendszerek adatai.
A Környezetvédelmi Minisztérium az érintett települési önkormányzattal szorosan együttműködve tájékoztatja a tanácsadót, hogy milyen felmérések/vizsgálatok jelentései, illetve felmérések adatai állnak rendelkezésre. A tanácsadó javasolhatja, hogy a megvalósíthatósági tanulmány összeállítása során további felmérések készüljenek, jelezve, hogy azokat a jelen technikai segítségnyújtás keretében maga a tanácsadó végezze el, vagy független szakértőket bízzanak meg.
Előzetes tervek és műszaki leírások
A tanácsadót az előzetes tervekkel kapcsolatban a következő főbb feladatok és kötelezettségek terhelik:
– a korábban végzett vizsgálatok és felmérések eredményeinek áttekintése, és szükség esetén javaslatok további vizsgálatok elvégzésére,
– a gyűjtés, szállítás, kezelés és ártalmatlanítás létesítményeinek konstrukciójára vonatkozó alapadatok áttekintése,
– a részletes tervezési kritériumok, köztük a műszaki specifikációk áttekintése a megvalósíthatósági tanulmány és más jelentések alapján,
– a tervezési előfeltevéseket, kritériumokat, számításokat és szabványokra való hivatkozásokat tartalmazó tervezési jelentés áttekintése,
– a közműépítéssel és berendezések beszerzésével kapcsolatos versenytárgyalási dokumentumok áttekintése,
– a projekt részletes mennyiségi és költség-előirányzatának áttekintése,
– az egységáras költség-előirányzatok áttekintése, minden egyes beszállítói/építési szerződésre, helyi pénznem és deviza bontásban,
– az építési munkák ütemtervének áttekintése.
A projekt-végrehajtás és nyomon követés szervezeti kereteinek áttekintése
A tanácsadó áttekinti a projekt-végrehajtás és nyomon követés szervezeti kereteit. Ebbe beletartoznak a képzési igények is.
C) A költség-haszon és pénzügyi elemzéssel kapcsolatos feladat tartalma
A projekt költség-haszon elemzése
A gazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó átvizsgálja a meglévő gazdasági értékelést és megállapítja, hogy szükség van-e további felmérésekre/vizsgálatokra. Amennyiben további értékelésre van szükség, a gazdasági tanácsadó olyan struktúrára tesz javaslatot, amely a következő főbb pontokra terjed ki:
– a projekt gazdasági hatásait lehetőleg mennyiségi adatokkal kell leírni. Meg kell határozni a projektből származó gazdasági hasznot, az esetleges társadalmi és környezeti hasznokat, továbbá a projekt eredményeit élvezők körét,
– ha valamennyi vonatkozó költség és haszon számszerűsíthető, akkor az elemzés eredményeit olyan elfogadott mutatószámok segítségével kell bemutatni, mint amilyen pl. a belső megtérülési ráta, a nettó jelenérték és a haszonköltség arány.
Tény, hogy rendkívül nehéz valamely környezetvédelmi infrastrukturális projekt összes gazdasági eredményét számszerűsíteni, és különösen igaz ez olyan esetekben, ahol a projekt egy sokkal nagyobb integrált beruházás részeként valósul meg. Az ISPA Rendelet ilyen esetekben lehetővé teszi egyéb számszerű elemzések használatát, mint amilyen például a többkritériumos elemzés vagy a költséghatékonysági elemzés.
A költséghatékonysági elemzésnek abból kell kiindulnia, hogy az ISPA által támogatott valamennyi projektnek minimális követelményként meg kell felelnie a vonatkozó környezetvédelmi irányelvekben rögzített kezelési szabványoknak, valamint hogy az ISPA nem támogatja olyan projekt kivitelezését, amely a vonatkozó irányelvben rögzítettnél alacsonyabb tisztítási színvonalat eredményez. Az EU vonatkozó műszaki szabványát kell tehát célnak tekinteni, és ezt kell elérni a lehető legnagyobb költséghatékonysággal a projekt gazdasági élettartama alatt. A tanácsadóknak igazolniuk kell, hogy az EU szabvány elérésére kiválasztott műszaki megoldás a leginkább költséghatékony opció. Ennek alátámasztására más hasonló projektekkel történő költség-összehasonlítások is felhasználhatók.
Érzékenységi elemzések elvégzése szintén követelmény. Ezeknek a projekt megalapozottságát kell bizonyítaniuk. Emellett érzékenységi elemzéseket kell végezni annak megállapítására is, hogy egyes projektek érzékenyebbek-e az előfeltevések stb. változásaira mint mások. A vizsgálandó területek: építési költségek, hulladékmennyiségek, diszkontláb, a beruházás ütemezése stb.
Pénzügyi elemzés: fenntarthatóság és megfizethetőség
Igazolni kell a projekt pénzügyi fenntarthatóságát. A tanácsadóknak meg kell állapítaniuk, hogy a projekt gazdasági élettartama során a felhasználók által fizetett díjakból várható bevételek elégségesek lesznek-e a működési és karbantartási költségek fedezésére.
A tanácsadóknak azt is meg kell határozniuk, hogy a különböző mértékű tarifák milyen hatással lennének a projekt jövőbeni bevételeire. Több forgatókönyvet kell készíteni, az „alacsony díjszabás” változattól, vagyis ahol a jelenlegi díjak maradnának meg (nominális értékben) a „magas díjszabás” változatig, ahol a díjakat olyan szintre emelik, hogy a teljes beruházási költség hitelfinanszírozását is fedezhetnék belőlük. Az elemzés célja annak megállapítása, hogy mi az a maximális jövőbeni tarifaszint, amely még mind a fogyasztó számára (a háztartások jövedelmének százalékában kifejezve), mind pedig a város adósságszintjét figyelembe véve elfogadható. Az elemzés keretében összehasonlítást kell készíteni más magyar városokban alkalmazott díjakkal mind abszolút számokban, mind pedig a háztartások jövedelmének százalékában.
A megfizethető maximális tarifa meghatározása azért szükséges, hogy a projekt hosszú távon fenntartható legyen, valamint hogy indokolják a projekt beruházási költségeihez nyújtott támogatás mértékét.
A pénzügyi terv
A pénzügyi tervet értékelni és szükség esetén javítani kell.
III. Az egyes ISPA projektek pályázati anyagainak értékelése és javaslatok a minőség javítására – A feladat tartalma
A pályázati űrlap és a háttérdokumentumok átvizsgálása után a tanácsadók az értékelést és a minőség javítását célzó ajánlásaikat időközi jelentés formájában terjesztik elő. Az időközi jelentésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
– Bevezetés.
– Rövidítések és a hasznos címek jegyzéke.
– Összefoglaló.
– A pályázati dokumentáció felülvizsgálata során alkalmazott módszertan.
– A késedelmek és felmerült problémák.
– Következtetések és javaslatok a pályázati űrlap egyes részeihez, illetve a háttérdokumentumokhoz kapcsolódóan (a pályázati űrlap felépítését követve).
– Általános következtetések.
– Általános ajánlások.
Miután valamennyi érintett fél jóváhagyta az ajánlásokat, ezek figyelembevételével és az időközi jelentés alapján az I. melléklet 8. bekezdésében jelzett határidőn belül elkészül a pályázati dokumentáció módosított változata.
IV. Segítség a települési önkormányzatoknak a pályázati dokumentáció módosításában – A feladat tartalma
Az időközi jelentés alapján a pályázati anyagok elkészítéséért felelős szakértők elvégzik valamennyi szükséges módosítást. Ez alól azok az (a jelen pályázat 5.1. pontja alatt szereplő korábbi szakaszokban leírt) esetek jelentenek kivételt, ahol ez a minőségi ellenőrzést végző szakértők feladatkörébe tartozik.
E munka eredményeként egy magasabb minőségi szinten álló pályázati anyag áll elő, és zárójelentés készül. A zárójelentés a következőkre vonatkozóan tartalmaz információkat: az egyedi feladat és az egész megbízatás eredményei, az időközi jelentés vagy más feladatjelentés (ha készült ilyen), a tapasztalt/várható késedelmek, egyéb tapasztalat/előrelátható nehézségek és az ezek leküzdésére vonatkozó javaslatok.
A zárójelentést a megbízatások feladattervével összhangban minden érintett fél megkapja.
A feladathoz tartozik emellett a képzési igények meghatározása, valamint segítségnyújtás ahhoz, hogy a jövőben készítendő ISPA pályázatokhoz helyi szinten nagyobb szakértelem álljon rendelkezésre.
V. A közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos feladat tartalma
A tanácsadók feladata, hogy segítsék a magyar hatóságokat a versenytárgyalási dokumentáció elkészítésében, mind a jogi, mind a műszaki részek tekintetében.
A tenderezési eljárásnak a Gyakorlati Útmutatóban, valamint a közbeszerzésről elfogadott vonatkozó EU irányelvekben meghatározott eljárások szerint kell folynia. A munkaszerződéshez a legfrissebb módosításokkal kiegészített FIDIC versenytárgyalási dokumentációt kell alapul venni.
A közbeszerzési dokumentációhoz kapcsolódó munka eredménye
A tenderdokumentumok munkálatainak eredménye egy teljes versenytárgyalási dokumentumcsomag elkészülte lesz.
A program megnevezése: Technikai segítség a 2001. évi ISPA projektek dokumentumainak felülvizsgálatához és minőségének javításához, valamint segítség versenytárgyalási dokumentumok elkészítéséhez
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PA/005
| euró | ||||||||||
| Elszámolható költség | ||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | összesen | ISPA | nemzeti hatósá- gok | Kölcsön nemzetközi pénzintézettől | ||||
| központi kormány- zat | ||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9(%)=8/1 | ||
| 2000 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2001 | 324 000 | – | 324 000 | 100 | 243 000 | 75 | 81 000 | – | – | |
| 2002 | 81 000 | – | 81 000 | 100 | 60 750 | 75 | 20 250 | – | – | |
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2004 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Év- meghatá- rozás nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 405 000 | – | 405 000 | 100 | 303 750 | 75 | 101 250 | – | – | |
ISPA program száma: 2000/CE/16/P/AT/006
Az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) által képviselt Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség), amelynek nevében a jelen Megállapodás aláírása céljából Mr. Guy Crauser, a regionális politikáért felelős főigazgató jár el,
valamint
a Magyar Köztársaság PHARE Programokat Koordináló Miniszteri Hivatala, melyet Boros Imre úr képvisel, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., Magyarország (a továbbiakban: Kedvezményezett)
az alábbiakban állapodik meg:
(1) A jelen szerződés tárgya a „A környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos szeminárium szervezése” címmel megjelölt program megvalósításához nyújtandó vissza nem térítendő közösségi támogatás.
(2) A Kedvezményezett a jelen – a különleges feltételekből (a továbbiakban: Különleges Feltételek) és ennek mellékleteiből álló – szerződésben rögzített feltételekkel kapja meg a támogatást. A Kedvezményezett ezen kijelenti, hogy a fent említett feltételeket tudomásul vette és elfogadja.
(3) A Kedvezményezett a támogatást elfogadja és vállalja, hogy a programot saját felelősségére megvalósítja.
(1) A program végrehajtásának kezdete: a végleges időpontot a Bizottság fogja bejelenteni.
(2) A szemináriumokra előirányzott időtartam két munkanap. A szemináriumokat 2001. június 30-ig kell megtartani.
(1) A program közösségi finanszírozás céljaira elszámolható összes költsége, a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően, előreláthatólag 9450 euró.
(2) A Közösség vállalja, hogy 9450 eurót meg nem haladó összegű támogatást nyújt, ami az 1. bekezdésben foglaltak szerinti elszámolható becsült összes költség 100%-át teszi ki; a végleges összeg megállapítására a II. melléklet 17. Cikkének megfelelően kerül sor.
(1) A támogatás kifizetésére irányuló kérelem alátámasztásaként a 2. Cikkben, valamint a II. melléklet 15. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pénzügyi jelentéseket kell készíteni.
(2) A II. melléklet 15. (1) Cikkében szereplő I. alternatíva alkalmazásával az előleg felső határa az összes elszámolható költség 80%-a.
Előleg: 7560 euró.
Előirányzott utolsó kifizetés: 1890 euró (a II. mellékletben szereplő rendelkezések függvényében).
(3) A kifizetések az alábbi bankszámlára történnek:
ISPA-számla száma:
Tulajdonos: a Nemzeti Alap.
A bank címe:
A bank kódszáma:
A fenti adatokat a Kedvezményezett és a Bizottság közötti ISPA Együttműködési Megállapodás aláírását követően kell eljuttatni a Bizottság számára. A II. melléklet 9.2. Cikk és a 14. Cikk (2), (3) és (4) bekezdései a jelen szerződésre nem alkalmazandók. Az elszámolható kiadások felsorolását a jelen szerződéshez csatolt III. melléklet tartalmazza.
A jelen szerződéssel összefüggésben minden értesítést, feltüntetve a program számát és megnevezését, írásban kell az alábbi címekre megküldeni:
A Bizottságnak:
A kifizetési kérelmeket, a csatolt jelentéseket, valamint a bankszámlával kapcsolatos módosítási kérelmeket a következő címre kell küldeni:
Európai Bizottság
REGIO/G Főigazgatóság
Mr. Brian Gray figyelmébe
CSM 1–2/62
Rue de la Loi 200
B–1049 BRUSSELS
Egy másolatot el kell juttatni a Bizottság Delegációjának vezetője részére.
(1) Az alábbi dokumentumok a jelen Különleges Feltételek mellékleteiként a szerződés teljes értékű részét képezik:
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Az Európai Közösség által külső segélyként nyújtott pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos szerződések Általános Feltételei
III. melléklet: A program költségvetése
(2) Amennyiben a mellékletek és a Különleges Feltételek rendelkezései között ellentmondás állna fenn, a Különleges Feltételek rendelkezései élveznek elsőbbséget. Amennyiben az I. és a III. mellékletek, valamint a II. melléklet rendelkezési között állna fenn ellentmondás, a II. melléklet rendelkezései élveznek elsőbbséget.
Készült három eredeti példányban, angol nyelven; két eredeti példány a Bizottságot, egy eredeti példány pedig Kedvezményezettet illeti.
(Aláírások)
A programnak a szerződés értelmében közösségi finanszírozás céljaira elszámolható összes költsége előreláthatólag 9450 euró, a Különleges Feltételek 3.1. Cikkében foglaltak szerint.
A támogatás céljaira az alábbi tételek számolhatók el:
– a helyiségek bérleti díja,
– tolmácsolási költségek, a berendezések bérleti díját is beleértve,
– frissítők a résztvevők számára,
– hazai résztvevők utazási és szállásköltsége,
– a rendezvények anyagai.
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/001
Helyszín: Győr, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel, az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtására a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
A program száma: 2000/HU/16/P/PE/001
Megnevezése: Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. 06. 30. *
Helyszín: Győr, Észak-dunántúli régió
Csoport: Mosoni-Duna
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 14 500 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott Közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 50%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 7 250 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 4 350 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. mellékletben leírt projektnek és a projekt végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2006. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 1 450 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 725 000 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság, vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A Kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és fenntartásához, ideértve az üzembe helyezési műveletet és a létesítménynek az üzembe
helyezés utáni figyelemmel kísérését is.
3. Az előleg második részletére vonatkozó feltételek
Az előleg második részlete csak abban az esetben kerülhet kifizetésre, ha a magyar hatóságok bemutatják a következő dokumentumokat, melyeket a Bizottságnak is jóvá kell hagynia:
– beszerzési terv;
– a szennyvíztisztító telephez kapcsolódó ipari létesítmények felmérése annak bizonyítására, hogy:
(i) az ipari szennyvizet megfelelő módon előkezelik és/vagy visszaforgatják,
(ii) az ipari terhelés nem káros a tervezett technológiára nézve,
(iii) az emissziós szabványok biztosíthatók,
(iv) szükség esetén, a szennyező forrásnál intézkedések történnek a nem hatékony ipari terhelés lekapcsolására és/vagy olyan hosszú távú megállapodások megkötésére az iparvállalatokkal, amelyek alátámasztják a szennyvíztisztító telep tervezett bővítésének fenntarthatóságát és folyamatos működőképességét,
– annak felmérése, hogy a megfelelő minőségű ipari eredetű szennyvizek milyen hatással lesznek a tisztítómű végleges kapacitására. A felmérés tartalmazzon elemzést arról, hogy a múltbeli tényadatok alapján milyen vízfogyasztás lenne elfogadható a jövőre nézve;
– a tervezett iszapkezelő-rendszer leírása, benne a várható iszapmennyiség és minőség, a marketingelképzelések, a kezelés és elhelyezés költségei és a költségek megtérülésére kidolgozott koncepció.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Összefoglaló
Msz: 2000/HU/16/P/PE/001
1. A program megnevezése
Győr Város Szennyvíztelepének bővítése
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: PHARE programot koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., Magyarország
2.3. E-mail: pharekoordmeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bek. szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium – Nemzetközi Támogatások Főosztálya
3.2. Cím: Magyarország, 1011 Budapest, Pf. 351
3.3. E-mail: vasmail.ktm.hu
4. Végső kedvezményezett
4.1. Név: Győr Város Önkormányzata
4.2. Cím: Városház tér 1., 9021 Győr, Magyarország
4.3. E-mail: horismail.gyor-ph.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Győr megye, Észak-dunántúli régió
6. Leírás
A meglévő szennyvíztisztító telep által kiszolgált városnak és 10 környező településnek 147 712 lakosa van. Győr közműszolgáltatásaira jellemző, hogy teljes körű az ivóvízellátás és a 85%-os a szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás aránya.
A megoldandó probléma a Mosoni-Duna romló vízminőségéből ered. E folyóág vízhozama lényegesen lecsökkent, mert a fővízfolyás nagyobb részét elterelték a Szlovákiában megkezdett építési munkálatok. A Mosoni-Dunába engedett szennyvíz szennyezőanyag-terhelése azonban nem csökkent, és a vízfolyás öntisztuló képességére túl nagy teher hárul. A felszíni vizek minőségi problémái mellett gondot jelent, hogy a Duna által befolyásolt felszín alatti vízbázis szolgál az ivóvíz fő forrásául, és a vízminőséget veszélyezteti a Mosoni-Duna fokozódó szennyezettsége.
A tervezett szennyvíz-projekt, amely a meglévő tisztítómű bővítését jelenti, felfejleszti a szennyvíztisztító telepet, hogy lehetővé váljon a teljes biológiai tisztítás, teljes növényi tápanyag eltávolítása, kezelése, hasznosítása és az iszap elhelyezése.
A projekt négy komponensre bontható:
1. A biológiai tisztítás teljes kiépítése.
2. Az iszapkezelés teljes körűvé tétele anaerob iszapstabilizáció-kezelő létesítmény és a biogáz gázmotorban történő hasznosítása révén.
3. A többirányú iszapkezelés megvalósítása oly módon, hogy megépül a likócsi komposztáló üzem és a stabil, sűrített iszapot ide szállítják nyomás alatti csővezetéken; a víztelenítés pedig a komposztáló üzem területén történik.
4. Szagártalom csökkentése a szennyvíztisztító telepen.
7. Célkitűzések
A meglévő, rész-biológiával kiépült telep teljes, kétfázisú biológiai teleppé történő fejlesztése után a tisztítás hatékonysága várhatóan a jelenlegi 50%-ról 96%-ra emelkedik a kémiai oxigénigény (KOI) vonatkozásában, amely így kielégíti a környezetvédelmi követelményeket. A nyers szennyvízminőség 750 g/m3 KOI-val jellemezhető, melyet a jelenlegi mű 380 g/m3 KOI-ra csökkent. A biológiai kezelés második fázisa után a tervek szerint 75 g/m3 KOI-ra áll be az elfolyó vízminőség – tehát az EU által megkövetelt 125 g/m3 szint alatt marad – ahogy ezt az országos szabvány és a környezetvédelmi hatóságok előírják. A szennyvíztisztító telep 375 000 lakosegyenérték kiszolgálásra alkalmas. A második biológiai fázis hidraulikai terhelése: 60 000 m3/d. A keletkezett iszapot azután stabilizálják, majd további feldolgozással granulálják a mezőgazdasági célú hasznosítás érdekében.
| Műszaki mutató | Kapacitás | Földmunka menny. | Létesítmény volumene | |
| Denitrifikációs – levegőztető tartályok | 4x5700 m3 | 28 900 m3 | 7700 m3 | |
| Utóülepítők | 4x5246 m3 | 25 000 m3 | 5000 m3 | |
| Sűrített levegő rendszer | 22 584 m3/h | 500 m3 | 3500 m3 | |
| Anaerob reaktorok | 2x4000 m3 | 5 000 m3 | 300 m3 | |
| Gáztartály | 2000 m3 | 500 m3 | – | |
| Új főnyomócső rendszer | 4800 m | 25 000 m3 | – | |
| Homokfogó lefedés megépítése | 500 m2 | – | – | |
| Sűrítők lefedése | 200 m2 | – | – | |
| Bioszűrők | 2x1000 m3/h | – | – | |
| Összekötő csövek | 4500 m | 10 000 m3 | – |
8. * Munkálatok ütemterve
8.1. Már befejezett munkák, amelyek nem részei a jelen feladatoknak
| Kezdés | Befejezés | ||
| Megvalósíthatósági tanulmány | 1999. 08. 30. | 1999. 10. 31. | |
| Gazdasági elemzés | 1999. 09. 01. | 1999. 10. 31. | |
| Pénzügyi elemzés | 1999. 09. 01. | 1999. 10. 31. | |
| Környezeti hatástanulmány | 1998. 12. 10. | 1999. 05. 21. | |
| Tervezési tanulmányok | 1999. 04. 14. | 1999. 10. 31. |
8.2. Munkák, melyek részei a jelen feladatoknak
| Tender-dokumentumok | 2000 | 2000 | |
| Telekvásárlás | – | – | |
| Kivitelezés | 2000. 11. 01. | 2002. 12. 31. | |
| Üzembe helyezés | 2003. 01. 01. | ||
| Építési ütemterv | Év | ||
| Iszapsűrítő lefedés megépítése, szagtalanítás bioszűrővel | 2000 | ||
| Rács- és homokfogó műtárgy lefedésének megépítése | 2001 | ||
| Iszapkezelés anaerob reaktorokban | 2001 | ||
| Iszapszállító vezeték Likócsra és helyszíni víztelenítés | 2001 | ||
| A biológiai fokozat teljes kiépítése | 2002 | ||
| Komposztáló telep | 2002 | ||
| Ø800 fővezeték a végátemelőtől a tisztítótelepig | 2002 | ||
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
| Diszkontráta | Nettó Jelenérték (NPV) millió euró | Belső megtérülési ráta (IRR) (gazdasági) | B/C (haszon/költség) | |
| 4,44% | 25,584 | 19,2% | 1,853 |
A projekt nettó jelenértéke nagyon érzékeny mind a tisztítandó szennyvíz mennyiségére, mind a szennyezőanyag-terhelés trendjére (mivel a környezeti terhelés trendje a környezetterhelési díjban számszerűsödik). A környezetterhelés projekttervben jelzett csökkenése és ennek a díjban számszerűsített összege tulajdonképpen a projekt számottevő társadalmi hasznát tükrözi.
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
| ISPA támogatással | ISPA támogatás nélkül | ||
| NPV-f | –410 000 | –6 920 000 | |
| FRR-f | 4,44% | –1,63% | |
| f = pénzügyi |
A szennyvízdíjak teljes egészében fedezik az üzemeltetési költségeket és az amortizációt.
A jelenlegi árszerkezet mellett, minden fogyasztó azonos díjat fizet köbméterenként, függetlenül attól, hogy milyen az általa kibocsátott szennyvíz minősége, tehát nem veszik figyelembe a kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag-tartalmát. Az önkormányzat most mérlegeli, hogy módosítsák a díjat a szennyezőanyag-tartalom függvényében, különös tekintettel az ipari szennyvizekre. Ha ez megtörténik, a módosított díjrendszerről tájékoztatják a Bizottságot.
A díjalap, amely a beruházás megtérülését biztosítja, 0,1073 euró/m3 (5% diszkontrátával és 20 év üzemeléssel számolva). Ennek bevezetése gazdaságilag ésszerű kívánalom.
A pénzügyi elemzés alapján a becsült pénzügyi megtérülési ráta (FRR) ISPA támogatás esetén 4,44%. Az ISPA támogatás nélküli megtérülés becsléséhez szimuláció keretében vizsgálták a különböző költségmegtérülési szinteket, gyakorlatilag a szennyvízdíjak fokozatos emelésével. A támogatás elmaradása esetén a díjak megfizethetetlenné válnának és az adósságteher meghaladná az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit.
A tervezett közműdíjakból származó bevétel fedezi a befektetett tőke jelenértéke alapján számított beruházási költségek, az üzemeltetés és karbantartás költségei (kamatok nélkül), valamint az amortizáció 47,7%-át. Tehát megalapozott a beruházási költségek 50%-át fedező ISPA támogatás iránti kérelem benyújtása.
A központi kormányzat viseli az elszámolható beruházási költségek 40,55%-át, míg a helyi önkormányzat hozzájárulása 9,45%-os mértékű lesz.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projekt a 85/337 Irányelv II. melléklete alá tartozó fejlesztési programnak minősül, és 1999. november 19-én megkapta az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jóváhagyását. Készült környezeti hatástanulmány, amit 1999 során mind az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal, mind az érintett lakossággal megvitattak. Bevezetésre kerül egy környezetvédelmi irányítórendszer és egy monitoring-rendszer, mely magába foglalja a kibocsátott tisztított szennyvíz megfelelő minőség-ellenőrzését is.
12. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható kiadások | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |
| 18 400 000 | 3 900 000 | 14 500 000 | 7 250 000 | 50 |
A támogatás aránya: 50%
Költségek részletezése
| Megnevezés | Összes költség | Elszámolható költség | Pályázat benyújtása előtt felmerült költségek | |
| Részletes tervezés | 220 000 | 220 000 | ||
| Telekvásárlás * | – | – | ||
| Tereprendezés | – | – | ||
| Fő munkarészek | 6 250 000 | 6 250 000 | ||
| Gépészet | 7 330 000 | 7 330 000 | ||
| Technikai segítségnyújtás | 70 000 | 70 000 | ||
| Műszaki ellenőrzés a kivitelezés során | 270 000 | 270 000 | ||
| Tartalékkeret | 530 000 | 530 000 | ||
| Adók/közterhek | 3 680 000 | – | ||
| Tájékoztatás | 50 000 | 50 000 | ||
| Összesen | 18 400 000 | 14 500 000 | 220 000 |
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
A Környezetvédelmi Minisztérium tárgyalásokat kezdeményezett az EIB-vel egy átfogó hitelcsomagról a magyarországi nagyvárosok projektjei részére; ezek között Győr is szerepel.
E tárgyalások folyamatban vannak.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkét.
15. Beszerzési terv
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkét.
A munkálatok az I.a. mellékletben csatolt beszerzési terv szerint kerülnek megvalósításra.
| Tender száma | A pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | A szerződés típusa (kivitelezés, beszállítás szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hó/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
(Azon szerződések esetén, amelyek csak részben elszámolhatók az ISPA támogatás céljaira, a visszatérítési hányadot oly módon kell kiszámítani, hogy az elszámolhatónak minősített költségek százalékos arányát megszorozzuk az intézkedéshez megítélt támogatás mértékével.)
A program megnevezése: Győr város szennyvíztisztító telepének bővítése
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PE/001
| Euró | ||||||||||||||||||
| Elszámolható költség | ||||||||||||||||||
| Nemzeti hatóságok | ||||||||||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszámol- ható költség | Összesen | ISPA | Központi kormányzat | Helyi önkor- mányzat | EIB kölcsön | |||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%)=9/1 | |||||||||
| 2000 | 11 040 000 | 2 340 000 | 8 700 000 | 79 | 4 350 000 | 50 | 3 450 000 | 900 000 | 3 450 000 | 31 | ||||||||
| 2001 | 780 000 | 780 000 | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||
| 2004 | 3 680 000 | 780 000 | 2 900 000 | 79 | 1 450 000 | 50 | 1 150 000 | 300 000 | 1 150 000 | 31 | ||||||||
| 2005 | 2 900 000 | – | 2 900 000 | 100 | 1 450 000 | 50 | 1 150 000 | 300 000 | 1 150 000 | 40 | ||||||||
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||
| Év megjelö- lése nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||||
| Összesen | 18 400 000 | 3 900 000 | 14 500 000 | 79 | 7 250 000 | 50 | 5 750 000 | 1 500 000 | 5 750 000 | 31 | ||||||||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/002
Helyszín: Hajdú-Bihar megye, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett), amelyet Király P. úr, a nemzeti programengedélyező képvisel, az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PE/002
Megnevezése: Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási és kommunális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. 12. 31. *
Helyszín: Hajdú-Bihar megye, Kelet-magyarországi régió
Csoport: Szilárd hulladék
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető elszámolható állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 18 738 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 75%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 14 053 500 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 11 242 800 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projektnek és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek legkésőbb 2006. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 2 810 700 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 1 405 350 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és fenntartásához.
3. Az előleg második részletére vonatkozó feltételek
Az előleg második részlete csak abban az esetben kerülhet kifizetésre, ha a kedvezményezett beszerzési tervet nyújt be, melyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett összegek visszatérítéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Összefoglaló
2000/HU/16/P/PE/002
1. A program megnevezése
Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási és kommunális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: PHARE programot koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdése szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium
3.2. Cím: H–1011 Budapest, Pf. 351
Debrecen város önkormányzatával közösen
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megjelölt hatósággal)
4.1. Név: Debrecen város önkormányzata, Polgármesteri Hivatal
4.2. Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 20., Magyarország
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Hajdú-Bihar megye
6. Leírás
Hajdú-Bihar megye Magyarország kelet-északkeleti részén fekszik. Területe 6211 km2, melynek alapján az ország negyedik legnagyobb megyéje, népessége 545 670 (1997 végi adatok szerint). Területén 16 város és 66 kisebb település helyezkedik el. A lakosság háromnegyed része városokban él. A megyében a városok elhelyezkedése korántsem kiegyensúlyozott, mivel vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincsenek városok. A népesség tekintetében Debrecen (a megyeszékhely) jelentősége kiemelkedő: itt él a megye lakosságának 38%-a.
A jelenleg üzemelő csaknem 60, kis területeket kiszolgáló szeméttelep nem felel meg a környezetvédelmi szabványoknak, üzemeltetésük módja pedig elavult. Következésképpen környezetükre többféle módon is káros vagy negatív hatással vannak.
A telepek többsége:
– még a minimális környezetvédelmi előírásoknak sem felel meg, nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel és létrehozásukkor megvalósíthatósági tanulmányok nem készültek,
– nem rendelkezik monitoring-rendszerrel, ezért nem állnak rendelkezésre adatok a hulladéklerakóból származó szennyező anyagokra vonatkozóan,
– közvetlen kapcsolatban áll a talajvízzel, ezért talajvízszennyezést okoz,
– indokolatlanul nagy területet foglal el (több mint 180 hektár), és kedvezőtlen hatást gyakorol a tájra és terület hasznosítására,
– a szél által széthordott szemét nagy területet szennyez a földtakarás hiányának következtében,
– nem őrzött terület, gyakran még körül sincs kerítve, ami alkalmanként állati tetemek és veszélyes hulladékok engedély nélküli lerakását eredményezi,
– a jogszabályban előírt védőtávolságnál közelebb fekszik használatban álló földterületekhez (lakott területek, mezőgazdasági művelés alatt álló területek stb.),
– természetvédelmi vagy tájvédelmi területek közelében helyezkedik el.
A megvalósítandó integrált hulladékgazdálkodási rendszer három szubregionális hulladéklerakóra és -kezelőre épülve jön létre, amelyek Berettyóújfaluban (A), Debrecenben (B) és Hajdúböszörményben (C) létesülnek. Ezek a központok három elkülönült terület hulladékát fogadják. A rendszer integrált jellege megnyilvánul az újrahasznosítható hulladék és komposzt közös hasznosításában (pl. eladásában), valamint előre nem látható események bekövetkeztekor a tevékenység telepek közötti átcsoportosításának lehetőségében. A hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetéséhez tervezett technológia a három alrégióban hasonló lesz. A rendszer teljes mértékben megfelel az EU hulladékkezelésre vonatkozó előírásainak csakúgy, mint az erre vonatkozó nemzeti előírásoknak.
| Megnevezés Alrégió | „A” Berettyóújfalu (régió és regionális telep) | „B” Debrecen (régió és regionális telep) | „C” Hajdúböszörmény (régió és regionális telep) | |
| Kiszolgált települések száma | 37 | 23 | 13 | |
| Lakosság | 78 000 | 329 485 | 113 413 | |
| Keletkezett hulladék (várhatóan, tömörítetlen, m3/év) | 77 000 | 395 051 | 144 624 | |
| A telep elhelyezkedése | Berettyóújfalutól 4 km-re délre (Hsz.: 0714/13) | Debrecen külterületén (Hsz.: 0439/10) | Hajdúhadház-Hajdúvid bekötő út mellett (Hsz.: 01329) | |
| Kapacitás | 300 000 m3 | 400 000 m3 | 624 000 m3 | |
| Az új hulladéklerakó élettartama (év) | 10 év | 6 év | 16 év |
A program keretében megépítendő, illetve üzembe helyezendő technológia és építmények:
| Berettyóújfalu (A) | Debrecen (B) | Hajdúböszörmény (C) | |
| A telepen: – 25 000 m2 lerakóterület – szervizutak – mérlegház – tartózkodóhelyiségek – elektromos hídmérleg – gumiabroncsmosó és fertőtlenítő egység – gépkocsi/konténermosó – gépraktár – parkoló – üzemanyag-tároló tartály (a kompaktor számára) – a hulladéklerakó szigetelőrendszere – támfal – vízelvezető és egyéb csővezetékek – szivattyúk, aknák stb. – csurgalékvíztartály/medence – szennyvíztartály – kerítések, kapuk | A telepen: – technológiailag védett lerakómedence – csurgalékvíz-elvezető csőrendszer – precipitáció (esővíz) gyűjtő csövek – hulladékgáz-extraháló rendszer (gázkutak, csövek, szabályozóegységek) – szervizút a lerakóterülethez (Mivel az új beruházás egy meglévő telep harmadik fázisaként valósul meg, az előző fázisokban már számos létesítményt üzembe helyeztek, pl. közművek, hídmérleg, épületek, járművek, kompaktorok stb.) | A telepen: – forgalomirányító helyiség – elektromos hídmérleg – fertőtlenítő és gumiabroncsmosó – gépkocsi- és konténermosó – övárok, lejtőrámpa, papírfogóháló a széleken – csurgalékvíztartály/medence – szivattyúk, aknák stb. – szervizutak – parkoló – kerítések, kapuk – a hulladéklerakó szigetelőrendszere – vízelvezető és egyéb csővezetékek |
A táblázatban részletezett technológiák és építmények mellett a jelen projekt keretében szállító járművek vásárlására is sor kerül.
7. Célkitűzések
A program integrált szilárd kommunális hulladékkezelő rendszert hoz létre az egész megye számára és az alábbi célokat tűzi ki:
– Három új, nagy kapacitású, megfelelő műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakó jön létre, melyek megakadályozzák a környezet hulladékokhoz köthető szennyezését.
– A megye hulladékgyűjtő útvonalai ésszerűbben lesznek kijelölve.
– A papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható és veszélyes kommunális hulladékok szelektív gyűjtése valósul meg. A hulladékok újra felhasználható vagy újrahasznosítható komponensei eladásra kerülnek.
– A kommunális hulladék biológiailag lebontható komponense minimális lesz, és az is megfelelő komposztálásra kerül.
– A kommunális hulladékok veszélyes elemeit elkülönítve gyűjtik.
– A régi, nem szabványos és környezetre veszélyes szeméttelepeket felmérik, bezárják és rekultiválják. Ennek eredményeképpen a szennyezett területeket rekultiválják és a környezet további szennyezése csökken.
– A program ráirányítja a lakosság figyelmét a problémára, s ez kulcsfontosságú a hulladékgazdálkodási rendszer sikeres működtetése szempontjából.
A projekt számszerűsített céljai:
| Jellemzők és célok | Mértékegység | Mennyiség | |
| A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer főbb jellemzői: | |||
| A hulladékgazdálkodási rendszer által kiszolgált lakosok száma | fő | 520 898 | |
| Jelenleg hulladékszállítási rendszer által kiszolgált falusi lakosság aránya | % | 0–50% | |
| Jelenleg hulladékszállítási rendszer által kiszolgált lakosság aránya megyei átlagban | % | 85% | |
| A hulladékgyűjtés által kiszolgált lakosság tervezett aránya | % | 100% | |
| A jelenleg biztonságosan lerakott hulladék aránya | az összes lerakott hulladék %-a | 55% | |
| A program megvalósulása után biztonságosan lerakott hulladék aránya | összes keletkezett hulladék %-a | 100% | |
| A megvalósítandó hulladéklerakó területek főbb jellemzői: | |||
| Új hulladéklerakók száma | darab | 3 | |
| A 3 új hulladéklerakó összterülete | hektár | 48,7 | |
| Társadalmi és gazdasági jellemzők | |||
| Jelenlegi munkanélküliségi ráta a régióban | a lakosság %-a | 10% | |
| Tervezett munkaerő-felszívó hatás a projekt építési szakaszában | fő | 378 | |
| Tervezett munkaerő-felszívó hatás a projekt működési szakaszában | fő | 111 | |
| A régi, nem szabványos lerakókkal összefüggő célok: | |||
| A bezárandó régi lerakók száma | darab | 60 | |
| A nem szabványos lerakókban tárolt hulladék összmennyisége | m3 | 4 000 000 | |
| A nem szabványos lerakók összterülete | hektár | 160 | |
| A jelenleg környezetvédelmi engedély nélkül üzemelő lerakók aránya | % | 50 | |
8. * A munkálatok ütemterve
A projekt összefoglaló ütemezése:
| Kezdés időpontja | Befejezés időpontja | ||
| Megvalósíthatósági tanulmány | 1999 | 1999 | |
| Gazdasági elemzés | 1999 | 1999 | |
| Pénzügyi elemzés | 1999 | 1999 | |
| Környezeti hatásvizsgálat | 1997 | 1999 | |
| Tanulmánytervek | 1997 | 2000 | |
| Tenderdokumentumok | 2000 | 2000 | |
| Területvásárlás | 1999 | 2000 | |
| Kivitelezés | 2000 | 2003 | |
| Üzemeltetési szakasz | 2001 |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
A gazdasági költség-haszon elemzés mutatói:
| Belső megtérülési ráta: | IRR | 8,97% | |
| Nettó jelenérték: | NPV | 10 767,5 ezer euró | |
| Haszon/költség arány: | B/C | 2,821 |
A hulladékkezelési rendszer főbb külső hatásai, a projekt egyes részei szerint csoportosítva, a következők:
1. Kedvező hatások
A már nem működő szeméttelepek rekultivációja:
a) A vízkészletek szennyezésének és veszélyeztetésének megszüntetése, csökkentése, tiszta ivóvíz biztosítása.
b) A hulladéklerakáshoz használt földterület csökken, a szennyezett terület növekedése megáll.
c) A közegészségügyi, illetve az állatállomány tekintetében fennálló veszélyek csökkennek.
d) A Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységének feltételei javulnak.
e) A táj kedvezően változik.
Szelektív gyűjtés:
f) az anyagok újrahasznosítása csökkenti a természeti erőforrások felhasználását és a szennyezőanyag-kibocsátást.
g) A szelektív gyűjtés társadalmilag elismert környezeti/társadalmi hatásokkal jár.
h) A hulladéklerakók üzemeltetési költségei csökkennek.
i) A szelektív gyűjtés növeli a hulladéklerakók élettartamát, ezért új hulladéklerakók építése csak később válik szükségessé. A hulladéklerakás területfelhasználása csökken.
Egyéb gazdasági, társadalmi külső hatások:
j) Az üzemeltetési és építési szakaszban új munkahelyek jönnek létre.
k) Az idegenforgalom fejlesztésének feltételei javulnak.
l) Az ingatlanok értéke nő.
m) A régió gazdasági elmaradottsága csökken.
2. Kedvezőtlen környezeti hatások
A lakott területek útjain megnő a tehergépjármű-forgalom, s ez az épületek és utak rongálódását, valamint a lakosságra ható légszennyezés és zajártalom növekedését eredményezheti.
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
A projekt pénzügyi mutatói ISPA támogatással, illetve anélkül:
| ISPA támogatás nélkül | ISPA támogatással | ||
| NPV-f | –12 303 700 euró | 4400 euró | |
| IRR-f | –6,63% | 5,01% | |
| B/C-f | 0,877 | 0,877 |
Az ISPA támogatás nélkül a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta egyaránt negatív (–12 303 700 euró és –6,63%), amely nemleges beruházási döntéshez vezetne. A számítások szerint azonban a projekt élettartama során a szolgáltatásokból származó bevétel és hulladék eladása fedezi az üzemeltetési költségeket és a kezdeti beruházás értékcsökkenését. A tervezett szolgáltatási díjak 39%-kal magasabbak az 1999-es országos átlagnál és az egy lakosra jutó éves szabadon elkölthető jövedelem mintegy 1%-át teszik ki.
A projekt megvalósítását az ISPA támogatás teszi lehetővé. Ha a beruházási költségek 25%-át a projektre terheljük, a pénzügyi mutatók jelentősen javulnak. A belső megtérülési ráta pozitívvá válik és némileg meghaladja az alkalmazott kamatlábat (5,01%). A nettó jelenérték is pozitív lesz, bár alacsony marad (4400 euró). A befektetés jellegénél fogva nem is várható magas hozam és nettó jelenérték.
A projektből származó bevételek eleget tesznek az ISPA támogatás minimális követelményeinek, vagyis fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket és a kezdeti (ISPA által támogatott) beruházás értékcsökkenését. Ugyanakkor a bevételek nem érik el a fennmaradó beruházási költségek 25%-át, annak ellenére, hogy a tervezett szolgáltatási díjak jelentősen magasabbak a jelenlegi országos átlagnál.
Társadalmi-gazdasági szempontból a megye az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje. Mivel Hajdú-Bihar megyében jelentős a mezőgazdasági ágazat, súlyosan érintette a mezőgazdasági termékek és gépek hagyományos piacainak (Oroszország) erős beszűkülése. Hátrányos helyzetét tovább fokozza az infrastruktúra alacsony színvonala és a beáramló befektetések hiánya. Az egy főre eső GDP az országos átlag 87%-a. A munkanélküliségi ráta, mely jelenleg meghaladja a 10%-ot, növekvő tendenciát mutat.
Mindezek alapján a 75%-os ISPA támogatás indokolt. A beruházási költség 17%-át a központi kormányzat, 8%-át a helyi önkormányzatok fedezik.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A vizsgálat eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
– A szelektív hulladékgyűjtési fázisban építkezési munkákra nincs szükség, gyakorlatilag mindössze további gyűjtőedények és gyűjtőjárművek kellenek. Ez azt jelenti, hogy a meglevő termelőüzemekben előállíthatók az új eszközök. E tekintetben új környezeti hatások nem várhatók, és elméletileg a környezeti terhelés és hatás sem növekszik. Összességében: a szelektív hulladékgyűjtés jelentős környezeti előnyökkel jár, amelyekhez képest a környezeti terhelés esetleges növekedése elhanyagolható.
– A második fázis az összegyűjtött hulladékoknak a feldolgozó vagy kezelő telepre történő szállítása. Ebben a fázisban a szelektív gyűjtésből adódóan némiképp növekszik a környezeti terhelés, mivel a szelektíven gyűjtött hulladékok szállítása feltehetően több járművet igényel, vagy ha a járművek száma nem változik, több fordulóra lesz szükség. Mivel a hulladék tényleges mennyisége igazából nem növekszik, megfelelő szervezéssel el lehet kerülni a fordulók számának számottevő növekedését. Így az emisszió növekszik, de ez nem jár általános többletterheléssel a környezeti rendszerek és összetevők vonatkozásában.
– A harmadik fázis a szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítása, a hulladékmaradványok elhelyezése és kezelése. A megyében több potenciális helyszínt is kiválasztottak hulladéklerakó létesítésére. Ezek vizsgálata során a környezetvédelmi szempontok, a távlati övezeti besorolás és gazdasági megfontolások azonos súllyal estek latba.
A projekt megfelel az alábbi EU Irányelvek rendelkezéseinek:
– 75/442/EEC a hulladékelhelyezésről;
– 91/157/EEC a bizonyos veszélyes anyagokat tartalmazó elemekről és az akkumulátorokról;
– 91/689/EEC a veszélyes hulladékokról;
– 94/62/EC a csomagolóanyagokról és a csomagolási hulladékokról.
A projekt összhangban van továbbá a következők rendelkezésekkel:
– a Tanács 1997. február 24-i határozata a hulladékkezelés közösségi stratégiájáról;
– a Bizottság COM (99) 31... javaslata a hulladékkezelési statisztikákról;
– a Tanács 1999/31/EC 1999. április 26-i irányelve a hulladéklerakásról.
A „szennyező fizet” elve érvényesül, mivel a hulladékkezelési rendszer működtetésének költségeit a hulladék „birtokosa” viseli, és mivel a rendszernek önfenntartónak kell lennie.
A kötelező környezeti hatásvizsgálat körébe eső tevékenységekről és a hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendeletnek megfelelően mindhárom telepre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálat készült. A környezeti hatásvizsgálatok eredményét a nagyközönség számára nyitva álló helyiségekben kifüggesztették valamennyi érintett terület önkormányzatánál (tehát nemcsak a tervezett beruházások helyszínén), és lehetőséget biztosítottak a lakosság véleményének kifejtésére és hozzászólásra. Nem érkezett olyan vélemény vagy javaslat, ami megkérdőjelezte volna a beruházást. A három telepre vonatkozóan a felelős szakhatóság a környezetvédelmi engedélyeket kiadta.
12. Költségek és támogatás (euróban)
A költségek részletezése:
| Ezer euró | ||||||||
| Megnevezés | Összes költség | Elszámolható költségek | ||||||
| Tervezési díjak | 625 | 513 | ||||||
| Telekvásárlás | 270 | - | ||||||
| Területrendezés | 782 | 782 | ||||||
| Kivitelezés | 8 024 | 8 024 | ||||||
| Gépek és berendezések | 9 359 | 9 359 | ||||||
| Technikai segítségnyújtás | ||||||||
| Műszaki ellenőrzés a kivitelezés alatt | ||||||||
| Előre nem látható kiadások | ||||||||
| Adó/közterhek | 4 690 | - | ||||||
| Egyéb – a projekttel kapcsolatos tájékoztatás | 60 | 60 | ||||||
| Összesen | 23 810 | 18 738 | ||||||
| Euró | ||||||||
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | El nem számolható költségek | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |||
| 23 810 000 | – | 5 072 000 | 18 738 000 | 14 053 500 | 75 | |||
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
A tervek szerint a hazai forrásokból 605 200 eurónak megfelelő részt nemzetközi pénzintézettől (EIB) felvett hitelből fedeznek.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkét.
A program megnevezése: Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási és hulladékkezelési rendszer létrehozása
ISPA-szám: 2000/HU/16/P/PE/002
| euró | |||||||||||||||
| Elszámolható költség | |||||||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | Összesen | ISPA | Nemzeti hatóságok | EIB, EBRD kölcsön | |||||||||
| Központi kormány- zat | Helyi önkor- mányzat | ||||||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%) =9/1 | ||||||
| 2000 | 19 048 000 | 4 057 600 | 14 990 400 | 79 | 11 242 800 | 75 | 2 548 368 | 1 199 232 | 605 200 | 3 | |||||
| 2001 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||
| 2004 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||
| 2005 | 4 762 000 | 1 014 400 | 3 747 600 | 79 | 2 810 700 | 75 | 637 092 | 299 808 | – | – | |||||
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||
| Év- meghatá- rozás nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | ||||||
| Összesen | 23 810 000 | 5 072 000 | 18 738 000 | 79 | 14 053 500 | 75 | 3 185 460 | 1 499 040 | 605 200 | 3 | |||||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/003
Helyszín: Szeged, Dél-alföldi régió, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett),
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
A program száma: 2000/HU/16/P/PE/003
Megnevezése: Szeged városi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztése
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2007. 06. 30. *
Helyszín: Szeged, Csongrád megye, Dél-alföldi régió, Magyarország
Csoport: Szennyvíztisztítás és szennyvízcsatorna-hálózat
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 66 650 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 50%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 33 325 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 14 568 600 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projekt és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek 2007. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 6 665 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 3 332 500 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk 3. bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
(5) A III.1 melléklet III. szakasz 5. pontja szerint a Bizottság a jelen program esetében előleg- és közbenső kifizetések céljaira együttesen az összes megítélt támogatás 80%-át fogadja el.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A Kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A működőképességre vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és fenntartásához, ideértve az üzembe helyezési műveletet és a létesítménynek az üzembe helyezés utáni figyelemmel kísérését is.
3. A fenntarthatóságra vonatkozó feltétel
Tekintettel arra, hogy jelenleg a program vita tárgyát képezi a szegedi vízmű két tulajdonosa között, szükséges annak bizonyítása, hogy biztosított a jelen döntésben megfogalmazottakkal, különösen az 1. pontban hivatkozott rendelkezésekkel összhangban történő végrehajtás és üzemeltetés.
4. Az előleg második részletére vonatkozó feltételek
Az előleg második részlete csak a következők teljesülése esetén kerülhet kifizetésre:
– a szennyvíztisztító telephez kapcsolódó ipari létesítmények felmérése annak bizonyítására, hogy:
(i) az ipari szennyvizet megfelelő módon előkezelik és/vagy visszaforgatják,
(ii) az ipari terhelés nem káros a tervezett technológiára nézve,
(iii) az emissziós szabványok biztosíthatók,
(iv) szükség esetén, a szennyező forrásnál intézkedések történnek a nem hatékony ipari terhelés lekapcsolására és/vagy olyan hosszú távú megállapodások megkötésére az iparvállalatokkal, amelyek alátámasztják a szennyvíztisztító telep tervezett bővítésének fenntarthatóságát és folyamatos működőképességét;
– annak felmérése, hogy a megfelelő minőségű ipari eredetű szennyvizek milyen hatással lesznek a tisztítómű végleges kapacitására. A felmérés tartalmazzon elemzést arról, hogy a múltbeli tényadatok alapján milyen vízfogyasztás lenne elfogadható a jövőre nézve;
– a tervezett iszapkezelő-rendszer leírása, benne a várható iszapmennyiség és minőség, a marketingelképzelések, a kezelés és elhelyezés költségei és a költségek megtérülésére kidolgozott koncepció;
– az illetékes hatóságok megerősítő nyilatkozata a befogadó vizek besorolásáról, illetve arról, hogy a kibocsátott víz minőségi paraméterei megfelelnek a 91/271/EEC Irányelvben foglaltaknak;
– igazolás arról, hogy az iszap végleges elhelyezése a 91/271/EEC és a 86/278/EEC Irányelvekkel összhangban történik;
– azon dokumentumok benyújtása, melyek bizonyítják, hogy a környezeti hatásvizsgálat a 97/11/EC Irányelvvel módosított 85/337/EEC Irányelvben lefektetett követelményekkel összhangban történt;
– beszerzési terv benyújtása, melyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
5. Valamely nemzetközi pénzintézettel közös társfinanszírozás feltétele:
A jelen program vonatkozásában a Bizottság a III.2. melléklet X. szakasz 1. bekezdés a) pontjában meghatározott szabályt alkalmazza.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Előzetes beszerzési terv
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Szegedi városi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztése
Msz: 2000/HU/16/P/PE/003
1. A program megnevezése
Szeged városi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztése
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Az EU előcsatlakozási eszközökért felelős tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: Phare Koordinációs Iroda H–1133 Budapest, Pozsony út 56.
2.3. E-mail: eva.kotimeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a II.2. melléklet II. szakasz (2) bek. szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Főosztálya
3.2. Cím: H–1011 Budapest I., Fő u. 44–50.
3.3. E-mail: vasmail.ktm.hu
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megnevezett szervezettel)
4.1. Név: Polgármesteri Hivatal, Stratégiai Tervezési Főosztály, Szeged város Önkormányzata
4.2. Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10., Magyarország
4.3. E-mail: mohl.mpolghiv.szeged.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Dél-alföldi régió
6. Leírás
A program két projektből áll:
1. projekt:
– A szennyvíztisztító telep és a város központjából hozzá vezető új fővezeték megépítése.
– A mechanikai kezelés teljes körűvé tétele: a meglévő mechanikai tisztítás rácsot, homokfogót és zsírfogót tartalmaz. E szakasz a szennyvíziszap anaerob kezelésére, a biogáz-hasznosításra és elektromos áram gázturbinás előállítására irányul.
– Teljes körű biológiai tisztítás: az üzemben kiépül a teljes biológiai tisztítás, ideértve a nitrogén és a foszfor eltávolítását aktíviszapos technológiával. A tervezett kapacitás 230 000 lakosegyenérték.
– Új fővezeték a városközpont és a telep között: a jelenleg közvetlenül a folyóba ömlő két csatorna megszüntetésre kerül. E két csatorna szennyvizét a jövőben összegyűjtik, egyesítik és az új fővezetéken a tisztítótelepre szállítják.
2. projekt: Csatornahálózat bővítése
E projektben két fejlesztés szerepel: az egyik Szeged városában, a másik pedig Dél-Újszeged kerületben.
A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésével a program jelentősen hozzájárul a Tisza és a felszín alatti vizek vízminőségének javításához.
7. Célkitűzések
A célokat az alábbi táblázat foglalja össze:
| Probléma | Jelenlegi helyzet | Célkitűzés | |
| Szennyvíz közvetlen bevezetése a befogadó vízfolyásba | A háztartások 72%-a csatlakozik a csatornahálózatra, az összegyűjtött szennyvíz 60%-át előkezelik, 40%-a tisztítás nélkül kerül a Tiszába | Megfelelő tisztítás nélkül közvetlenül nem kerül szennyvíz a befogadó vízfolyásba | |
| A szennyvíztisztító telep bővítése | Mechanikai előtisztítás | Teljesen kiépített szennyvíztisztító, amely biztosítja a biológiai tápanyagok eltávolítását is | |
| Tisztítási hatékonyság BOI5 N P | 5% | 90% 76% 74% (hosszú távon 88%) | |
| Csatornahálózat hossza Szegeden, I. fázis | 310 km | 560 km | |
| Csatornahálózat hossza Dél-Újszegeden | 0 | 158 km | |
| Fővezeték megépítése a tisztítótelepig | egy fővezeték | két fővezeték | |
| Csatornahálózat összesen | 310 | 718 km | |
| Csatornázott háztartásokban élők aránya Szegeden | 123 000 fő (72%) | 171 000 fő (100%) | |
| Csatornázott háztartásokban élők aránya Dél-Újszegeden | 0% | 12 010 fő (100%) |
A projekt műszaki megvalósulása a következő mutatók segítségével követhető:
| Műszaki mutató | Egység (pl. m3, fm, db) | Mennyiség | |
| 1. Szennyvíztisztító telep | |||
| Földmunkák | m3 | 16 000 | |
| Berendezések: | |||
| – új átemelőtelep | db | 1 | |
| – átemelőtelep (kapacitásbővítés) | db | 2 | |
| Csővezeték | m | 7 100 | |
| Betonozás | m3 | 16 000 | |
| 2. Szennyvízhálózat bővítése | |||
| Földmunkák | m3 | 990 000 | |
| Csővezeték | m | 408 000 | |
| Átemelőtelepek | db | 11 | |
| Betonozás | m3 | 2 100 |
8. * Munkálatok ütemterve
| Feladat | Kezdés | Befejezés | |
| Tervezési munkák, műszaki tervek | 1994. 07. 01. | 2000. 03. 01. | |
| Területvásárlás | – | 2001. 02. 28. | |
| Kivitelezés | 2001. 01. 01. | 2005. 12. 31. | |
| Üzembe helyezés | 2006. 01. 01. | 2007. 06. 30. |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
Különböző jellegű külső gazdasági és környezeti előnyöket sikerült feltárni és számszerűsíteni. Az elemzés eredményeképpen a következő mutatókat kaptuk:
| Belső megtérülési ráta | EIRR | 9,88% | |
| Nettó jelenérték | NPV | 29,06 millió euró | |
| Haszon/költség arány | B/C | 1,32 |
A főbb hasznok és a hozzájuk tartozó értékek a következők:
| Haszon | Egység | Jelenérték, ezer euró | Összes haszon %-ában | |
| Környezeti terhelés csökkenése | EUR/tonna | 15 254 | 86,10% | |
| Bérnövekmény | EUR/fő | 888 | 2,90% | |
| Ingatlanok értéknövekedése | EUR/év | 1 420 | 4,70% | |
| Szabadidős tevékenységek | EUR/év | 492 | 1,60% | |
| Biogáz hasznosítása | EUR/év | 1 420 | 4,70% |
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
A projekt pénzügyi mutatói:
| ISPA támogatás nélkül | ISPA támogatással | ||
| NPV.p | –25 310 000 euró | 3 620 000 euró | |
| IRR.p | 0,97% | 5,98% |
Jelenleg a vízdíjak a háztartások jövedelmének 2,9%-át teszik ki. A tervekben szerepel a díjak 28,5%-os emelése, ami a fogyasztók szempontjából elfogadható. Jelenleg a díjszabás nem differenciál a különböző fogyasztói kategóriák között.
A díjak fedezik a működési költségeket és a beruházási költség egy részét. Az ISPA támogatás javasolt mértéke (50%) összhangban áll a pénzügyi elemzés eredményeivel.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projekt a 85/337 (97/11) Irányelv I. melléklete alá tartozó fejlesztési programnak minősül, ezért környezeti hatásvizsgálat készült. 1994-ben a regionális vízügyi hatóság (ATIVSIG) megadta hozzájárulását a projekthez. A lakosság véleményét közmeghallgatások keretében kérték ki.
12. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya % | |
| 84 051 250 | – | 17 401 250 | 66 650 000 | 33 325 000 | 50 |
Költségek részletezése (euróban):
| Megnevezés | Összes költség | Elszámolható költség | Nem elszámolható költség | |
| Műszaki tervezési díjak | 727 200 | 700 000 | 27 200 | |
| Telekvásárlás | 750 000 | 0 | 750 000 | |
| Tereprendezés | 790 000 | 790 000 | 0 | |
| Fő munkarészek | 50 979 000 | 50 979 000 | 0 | |
| Gépészet | 11 051 000 | 11 051 000 | 0 | |
| Technikai segítségnyújtás | 1 000 000 | 1 000 000 | 0 | |
| Műszaki ellenőrzés a kivitelezés során | 1 100 000 | 1 100 000 | 0 | |
| Tartalékkeret | 930 000 | 930 000 | ||
| Adók/közterhek | 16 624 050 | 0 | 16 624 050 | |
| Egyéb – A projekt reklámozása | 100 000 | 100 000 | 0 | |
| Összesen | 84 051 250 | 66 650 000 | 17 401 250 |
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
Jelenleg folynak a tárgyalások az Európai Beruházási Bankkal.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
E feltételek a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkében találhatók.
15. Beszerzési terv
A 8. Cikk 4. bekezdés utolsó pontja értelmében az I.a. mellékletben csatoltak szerinti beszerzési tervet az előlegfizetés második részletének folyósítását megelőzően kell benyújtani.
| Tender száma | A pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | A szerződés típusa (kivitelezés, beszállítás, szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hó/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
(Azon szerződések esetén, amelyek csak részben elszámolhatók az ISPA támogatás céljaira, a visszatérítési hányadot oly módon kell kiszámítani, hogy az elszámolhatónak minősített költségek százalékos arányát megszorozzuk az intézkedéshez megítélt támogatás mértékével.)
A program megnevezése: Szeged városi szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítése
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PE/001
| Euró | |||||||||||||
| Elszámolható költség | |||||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | Összesen | ISPA | Nemzeti Hatóságok | Kölcsön nemzetközi pénzintézettől(*) | |||||||
| Központi Kormány- zat | Helyi önkor- mányzat | ||||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%) =9/1 | ||||
| 2000 | 36 689 870 | 7 552 670 | 29 137 200 | 79 | 14 568 600 | 50 | 10 198 020 | 4 370 580 | 10 198 020 | 28% | |||
| 2001 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||
| 2004 | 23 950 332 | 4 967 532 | 18 982 800 | 79 | 9 491 400 | 50 | 6 643 980 | 2 847 420 | 6 643 980 | 28% | |||
| 2005 | 6 600 798 | 1 400 798 | 5 200 000 | 79 | 2 600 000 | 50 | 1 820 000 | 780 000 | 1 820 000 | 28% | |||
| 2006 | 16 810 250 | 3 480 250 | 13 330 000 | 79 | 6 665 000 | 50 | 4 665 500 | 1 999 500 | 4 665 500 | 28% | |||
| Év nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||
| Összesen | 84 051 250 | 17 401 250 | 66 650 000 | 79 | 33 325 000 | 50 | 23 327 500 | 9 997 500 | 23 327 500 | 28% | |||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/004
Helyszín: Miskolc, Észak-magyarországi régió, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett),
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtására a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PE/004
Megnevezése: Miskolci regionális hulladékgazdálkodási projekt
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. 06. 30. *
Helyszín: Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Észak-magyarországi régió
Csoport: Szilárdhulladék-gazdálkodás
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 12 900 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 70%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 9 030 000 euró.
(4) A 2001. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 7 224 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projektnek és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek 2006. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 1 806 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 903 000 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
(5) A III.1. melléklet III. szakasz 5. pontja szerint a Bizottság a jelen program esetében előleg- és közbenső kifizetések céljaira együttesen az összes megítélt támogatás 80%-át fogadja el.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és karbantartásához.
3. Az előleg második részlete csak a következők teljesülése esetén kerülhet kifizetésre
– beszerzési terv benyújtása a Kedvezményezett részéről, melyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia,
– megállapodás a Kedvezményezett, a Bizottság és az EIB között a szilárdhulladék-kezelésre vonatkozó legmegfelelőbb műszaki megoldások alkalmazásáról.
4. Valamely nemzetközi pénzintézettel közös társfinanszírozás feltétel
A jelen projekt vonatkozásában a Bizottság a III.2. melléklet X. szakasz 1. bekezdés a) pontjában meghatározott szabályt alkalmazza.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról.
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, a pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Miskolci regionális hulladékgazdálkodási projekt
Bizottsági kód sz.: 2000/HU/16/P/PE/004
1. A program megnevezése
Miskolci regionális hulladékgazdálkodási projekt
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: A Közösség előcsatlakozási eszközeiért felelős tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: PHARE Koordinációs Programiroda, Pozsonyi út 56. H–1133 Budapest,
2.3. E-mail: eva.kotimeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdés szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium – Nemzetközi Támogatások Főosztálya
3.2. Cím: H–1011 Budapest I., Fő u. 44–50.
3.3. E-mail: vasmail.ktm.hu
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megjelölt hatósággal)
4.1. Név: Miskolc város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal
4.2. Cím: Városház tér 8., HU–3525 Miskolc
4.3. E-mail: kobold.phmiskolc.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
5.2. Régió: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Észak-magyarországi régió
6. Leírás
A tervezett integrált hulladékgazdálkodási rendszer gyűjtési körzete Miskolc városát és 37 környező települését fogja át Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A gyűjtési körzet jellemzői a következők:
– Magyarország leghátrányosabb területeinek egyike,
– lakosok száma 262 500,
– 313 000 tonna/év hulladékmennyiség,
– Bükki Nemzeti Park, mint legjelentősebb természeti értéke,
– olyan kőzetek, amelyek a felszíni szennyezésre érzékenyek vagy nagyon érzékenyek (karszt vagy nyílt karszt),
– jelentős víztározók védőövezettel.
A projekt fő komponensei a következők:
– központi regionális hulladékkezelő létesítmény megépítése Hejőpapiban, beleértve műszaki védelemmel ellátott lerakót nem veszélyes hulladékok számára, a biogáz- és lúgozott anyagkezelő rendszert és a monitoring rendszert az EU 99/31/EC lerakókra vonatkozó irányelvével összhangban,
– szelektív hulladékgyűjtés, a zöldhulladék és más, újrahasznosítható anyagok szétválasztása, amelyek értékesítésre kerülnek,
– komposztáló létesítmény, zöldhulladék és más biológiailag lebontható hulladékok komposztálása,
– építési és bontási hulladék elkülönített gyűjtése és feldolgozása,
– a miskolc-nádasréti központi lerakóhely rendbehozatala és lezárása,
– 18 nem megfelelő lerakóhely és illegális szemétlerakó rendbehozatala és lezárása.
Mivel a hulladékgyűjtés jelenleg még nem fedi a teljes területet, előbb a gyűjtés és a szállítás kiterjesztésére kerül sor, és csak azután vezetik be fokozatosan a szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást.
A hulladékgazdálkodási rendszert egy, az önkormányzatokból álló konzorcium felügyeli, míg működését a REM Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. biztosítja, az a jelenleg működő vállalat, amelyben a Miskolci Önkormányzat 45%-os részesedéssel rendelkezik.
7. Célkitűzések
A projekt a következő célok elérését tűzte ki:
– a projekt célja Magyarország legszegényebb régiójában elősegíteni a fenntartható fejlődést egy, a technika jelenlegi állásának és a legjobb európai gyakorlatnak megfelelő hulladékkezelő rendszer megvalósításával,
– a meglévő illegális szemétlerakók és településekhez kapcsolódó, megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező, kezeletlen lerakók lezárásával javulni fog a környezet általános állapota. A helyreállítás a vonatkozó EU szabványoknak megfelelően fog történni,
– mivel a kiterjedt karszt és a vízgyűjtők jelenléte következtében Miskolc város környéke érzékeny a felszín alatti szennyeződésekre, a hulladékkezelő rendszer megvalósításával e területek veszélyeztetettsége jelentős mértékben csökkenni fog.
A regionális lerakó kommunális szilárdhulladékot és nem veszélyes ipari és más engedélyezett hulladékot fog fogadni.
A veszélyes, az inert és nem engedélyezett szerves hulladékot, valamint a gumiköpenyeket az EU követelményeinek megfelelően fogják kezelni és/vagy semlegesíteni.
A hatékony „hulladékhasznosítást” oly módon érik el, hogy csökkentik a kezelendő hulladék mennyiségét és a különböző típusú hulladékokat szétválasztják. A teljes hulladékmennyiség 1/3-át a kezelést (komposztálást) követően a természetes ciklusban újrahasznosítják és egy idő után a hulladék fele már nem a lerakókon kerül elhelyezésre.
A projekt építésének konkrét előrehaladása a következő mutatók segítségével követhető nyomon:
| Mutató | Mértékegység (pl. m3, m, db) | Mennyiség | |
| 1. Lerakókapacitás | m3 | 1 800 000 m3 | |
| 2. Tömörítő gép | db | 1 | |
| 3. Szelektált hulladék gyűjtése | |||
| – üzem/berendezés | m2 | 1000/5 | |
| 4. Komposztáló üzem/berendezés | m2 | 3500 | |
| 5. Szállítás | |||
| – járművek | db/m3 | 3/80 | |
| 6. „Hulladékgyűjtő helyek” | – | ||
| – ideiglenes hulladékgyűjtők | db m2/db | 3 300 | |
| 7. Az elhagyott lerakók rehabilitációja | |||
| – lerakók lezárása | m2 | 400 000 | |
| – hulladékszállítás | m3 | 30 000 | |
| – rekultiváció | m2 | 620 000 |
8. * A munkálatok ütemterve
| Munka típusa | Megkezdés | Befejezés | |
| Tervezés | 1999. augusztus | 2000. október | |
| Földvásárlás | 2000. augusztus | 2000. október | |
| Építés | 2001. június | 2002. szeptember | |
| Egyéb | 2002. december | – |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
A projekt megvalósítását követően a mérhető környezeti és nem környezeti előnyök alapján a gazdasági elemzés eredményei a következő mutatók segítségével fejezhetők ki:
| Hasznok | A összes haszon %-ában | 1000 euró/év | |
| Felszín és a felszín alatti vizek védelme | 25% | 2,5 | |
| A lakosság javuló egészségi állapota és higiéniai körülményei | 15% | 1,5 | |
| Jobb levegőminőség | 15% | 1,5 | |
| A nemzeti parkok védelme – turizmus | 20% | 2,0 | |
| Szebb táj | 15% | 1,5 | |
| Új munkahelyek teremtése az építési fázisban | 4% | 0,4 | |
| Új munkahelyek teremtése a működési fázisban | 3% | 0,3 | |
| Ingatlanérték növekedése | 3% | 0,3 | |
| Összesen | 100% | 10,0 |
A vonatkozó gazdasági megtérülési ráta a becslések szerint kb. 9%.
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
5%-os diszkontrátával számolva a pénzügyi elemzés mutatószámaira a következő eredményeket kapjuk:
| ISPA | Nettó jelenérték (NPV) (euró) | Belső megtérülési ráta (IRR) (%) | |
| Vele | 250 800 | 5,0 | |
| Nélküle | –13 367 000 | n.a. |
A hulladékgyűjtési díjak által termelt jövedelem (differenciált díjtételek fogyasztói kategóriák és a hulladék jellege szerint) és az újrahasznosítható hulladékkomponensek értékesítése fedezi az üzemeltetés, a karbantartás és a berendezések lecserélésének költségeit. Az érintett területre vonatkozó jelenlegi súlyozott átlagtarifához viszonyítva, amely a háztartások nettó jövedelmének 1,41%-át teszi ki, a díjak nettó 25%-kal fognak növekedni 2003-tól, amikor a rendszer üzembe lép. Az analízis azt mutatja, hogy megalapozott a projekt részére a 70%-os ISPA támogatás megítélése.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projekt a 85/377 (97/11) számú Irányelv II. számú melléklete alá tartozó fejlesztési programnak minősül. 2000 májusában kapta meg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség jóváhagyását. Megtörtént a környezeti hatásvizsgálat, kikérték az illetékes környezetvédelmi hatóság véleményét és ők előzetes hozzájárulásukat adták. A szükséges dokumentumokat elkészítették és nyilvánosságra hozták, az anyag megvitatására 2000 februárjában és márciusában került sor, negatív visszajelzések nem érkeztek. A környezetvédelmi hatóság ezt követően kiadta a környezetvédelmi engedélyt.
A projekt összhangban van a környezetvédelemre vonatkozó Közösségi joganyaggal, a lerakóhelyen pedig modern monitoring-rendszer gondoskodik a lerakó folyamatos ellenőrzéséről mind a működési fázis alatt, mind azután.
12. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | El nem számolható kiadások | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás mértéke % | ||||
| 16 225 000 | – | 3 325 000 | 12 900 000 | 9 030 000 | 70 | ||||
| Összes költség, euróban | Összes elszámolható költség, euróban | El nem számolható költség, euróban | |||||||
| Tervezési költségek | 395 000 | 395 000 | – | ||||||
| Földvásárlás | 80 000 | – | 80 000 | ||||||
| Tereprendezés | 280 000 | 280 000 | – | ||||||
| Építés és fejlesztés | 9 816 000 | 9 816 000 | – | ||||||
| Gépek és berendezések | 1 800 000 | 1 800 000 | – | ||||||
| Technikai segítségnyújtás | 39 000 | 39 000 | – | ||||||
| Ellenőrzés a megvalósítás során | 140 000 | 140 000 | – | ||||||
| Tartalékalapok | 390 000 | 390 000 | – | ||||||
| Adók/közterhek | 3 245 000 | – | 3 245 000 | ||||||
| Reklámtevékenység | 40 000 | 40 000 | – | ||||||
| Összesen | 16 225 000 | 12 900 000 | 3 325 000 | ||||||
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
Az Európai Beruházási Bankkal jelenleg folynak a tárgyalások.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Ezek a feltételek a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkelyében találhatók.
15. Beszerzési terv
A munkálatok kivitelezése az I.a. mellékletben csatolt beszerzési terv szerint történik, melyet az előleg második felének folyósítását megelőzően kell benyújtani.
| Tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | Szerződés típusa (kivitelezési, szállítói vagy szolgáltatási) | A tender közzétételének várható időpontja (hó/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
(Azon szerződések esetén, amelyek csak részben elszámolhatók az ISPA támogatás céljaira, a visszatérítési hányadot oly módon kell kiszámítani, hogy az elszámolhatónak minősített költségek százalékos arányát megszorozzuk az intézkedéshez megítélt támogatás mértékével.)
A program megnevezése: Miskolci regionális hulladékgazdálkodási projekt
ISPA kódszám: 2000/HU/16/P/PE/004
| euró | |||||||||||||||
| Elszámolható költség | |||||||||||||||
| Év | Teljes költség | Nem elszá- molható költség | összesen | ISPA | nemzeti hatóságok | Kölcsön nemzetközi pénzintézettől * | |||||||||
| központi kormány- zat | Helyi önkor- mányzat | ||||||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%) =9/1 | ||||||
| 2000 | – | – | – | – | – | – | |||||||||
| 2001 | 10 320 000 | – | 10 320 000 | 100 | 7 224 000 | 70 | 2 064 000 | 1 032 000 | – | – | |||||
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| 2004 | 2 580 000 | – | 2 580 000 | 100 | 1 806 600 | 70 | 516 000 | 258 000 | – | – | |||||
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| Év- meghatá- rozás nélkül | 3 325 000 | 3 325 000 | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| Összesen | 16 225 000 | 3 325 000 | 12 900 000 | 80 | 9 030 000 | 70 | 2 580 000 | 1 290 000 | – | – | |||||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/005
Helyszín: Szeged, Csongrád megye, Dél-alföldi régió, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett),
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PE/005
Megnevezése: Szegedi regionális hulladékgazdálkodási program
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2007. 06. 30. *
Helyszín: Szeged, Csongrád megye, Dél-alföldi régió, Magyarország
Csoport: Szilárdhulladék-gazdálkodás
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 12 797 930 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 65%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 8 318 654 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 6 654 923 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projektnek és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek 2007. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 1 663 731 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 831 865 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
(5) A III.1. melléklet III. szakasz 5. pontja szerint a Bizottság a jelen program esetében előleg és közbenső kifizetések céljaira együttesen az összes megítélt támogatás 80%-át fogadja el.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság, vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a Programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és fenntartásához.
3. Az előleg második részlete csak a következők teljesülése esetén kerülhet kifizetésre
(i) Azon dokumentumok benyújtása, melyek bizonyítják, hogy a környezeti hatásvizsgálat a 97/11/EC Irányelvvel módosított 85/337/EEC Irányelvben lefektetett követelményekkel összhangban történt;
(ii) Beszerzési terv benyújtása a Kedvezményezett részéről, melyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
4. Valamely nemzetközi pénzintézettel közös társfinanszírozás feltétele
A jelen projekt vonatkozásában a Bizottság a III.2. melléklet X. szakasz 1. bekezdés a) pontjában meghatározott szabályt alkalmazza.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Előzetes beszerzési terv
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propaganda követelmények
Szegedi regionális hulladékgazdálkodási program, Magyarország Bizottsági kódszám: 2000/HU/16/P/PE/005
1. A program megnevezése
Szegedi regionális hulladékgazdálkodási program, Magyarország
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Az EU Előcsatlakozási Eszközeiért felelős tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: PHARE Program Koordinációs Iroda, H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. E-mail: eva.kotimeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdése szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Főosztálya
3.2. Cím: H–1011 Budapest I., Fő u. 44–50.
3.3. E-mail: vasmail.ktm.hu
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megjelölt hatósággal)
4.1. Név: Szeged megyei jogú város önkormányzata
4.2. Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10–11.
4.3. E-mail: polgarmestermail.tiszanet.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Dél-Alföld
6. Leírás
Szeged a Dél-alföldi régió és egyben Csongrád megye központja, ahol vonzáskörzetében 29 település helyezkedik el mintegy 25 kilométeres átmérőjű területen. Szegeden 175 000 ember lakik, a régió lakossága 258 677 fő. A régióban keletkező kommunális szilárd hulladék 48 000 tonna, az egyéb kommunális hulladékok további 28 500 tonnát tesznek ki. Ezen túlmenően 61 000 tonna építési tevékenységgel kapcsolatos szervetlen hulladék keletkezik, míg a biológiailag elbomló (komposztálható) szerves hulladék mennyisége eléri a 30 000 tonnát. Jelenleg a hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságos gyűjtése, szállítása, hasznosítása és lerakása megoldatlan. Jelenleg a hulladékgyűjtés a régió településein az alábbiak szerint alakul:
| Települések száma (%) | Elszállított hulladék aránya | |
| 73 | 100% | |
| 7 | részleges gyűjtés | |
| 10 | csak intézmények részére | |
| 10 | 0% | |
| Szelektív hulladékgyűjtés: 6% | ||
A vonatkozó EU-irányelvekben szereplő követelmények ily módon teljesülni fognak. Ennélfogva a program célkitűzése egy biztonságos regionális hulladéklerakó üzem létrehozása biogáz hasznosításával, szelektív hulladékgyűjtéssel és az újrahasznosítható hulladék elkülönítésével, a komposztálható hulladék és az építési és bontási hulladék újrahasznosítását célzó előkezelésével. Ily módon a környezetszennyezés számottevően mérsékelhető, emellett előny az is, hogy csökkenthető a telepen elhelyezett hulladék mennyisége. Az újrahasznosított hulladék értékesítésre kerül. A vonatkozó EU-irányelvekben szereplő követelmények ily módon teljesülni fognak.
A program kedvező hatást gyakorol a régió foglalkoztatására, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot: az építési munkák 50 személyt közvetlenül, 25-öt pedig közvetve juttatnak munkához, ugyanakkor a javasolt hulladékrendszer üzemeltetése 100 közvetlen és 50 közvetett munkahelyet eredményez majd.
7. Célkitűzések
A program a következő célok elérését tűzi ki:
– a 20 ha területen elhelyezkedő regionális hulladéklerakó pótlólagos szigetelése,
– évi 1,5 millió köbméternyi biogáz kinyerése és energiaelőállítási célú hasznosítása,
– újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtése évi 15 740 tonna mennyiségben
papír: 6300 tonna
fém: 740 tonna
szerves: 4000 tonna
műanyag: 2000 tonna
üveg: 1400 tonna
– évi 30 000 tonna mennyiségű biológiailag elbomló szerves anyag komposztálása (a szegedi szennyvízkezelő üzemből kikerülő szennyvíziszap kivételével, amely stabilizálás után a lerakó takarórétegeként hasznosul),
– évi 61 000 tonnányi építési és bontási törmelék feldolgozása napi 300–310 tonnás kapacitású berendezéssel,
– a veszélyes hulladék nem kerül a lerakóra, hanem külön üzemben lesz feldolgozva,
– a kisebb településeken működő 31 szeméttelep felmérése és rekultivációja.
8. * A munkálatok ütemterve
| Munka típusa | Kezdés | Befejezés | |
| Tervezési munkák | 1999. január 1. | 2000. december 31. | |
| Területvásárlás | 1999. június 30. | 2000. december 31. | |
| Építkezés | 2001. június 1. | 2003. december 31. | |
| Üzemeltetési szakasz | 2004. január 1. * | – |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
Az alábbi környezetvédelmi hasznokat sikerült megállapítani és hozzájuk értékeket rendelni:
| Haszon (például időmegtakarítás) | Egység | Jelenérték | Összes haszon százalékában | |
| Felszín alatti víztartalékokat érő károk és az azokat fenyegető veszélyek felszámolása vagy csökkentése | ezer euró | 9 783 | 16,5 | |
| A levegőszennyezés mérséklése, mivel a kiváltott energiát nem kell más módon előállítani | ezer euró | 634 | 1,1 | |
| Az anyagok újrahasznosítása csökkenti a szennyező anyagok kibocsátását és a felhasználni szükséges természeti források mennyiségét | ezer euró | 48 821 | 82,4 | |
| Összesen | ezer euró | 59 238 | 100,0 |
Az elemzés szerint 25,5%-os környezeti és 3,1%-os gazdasági belső megtérülési rátával lehet számolni.
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
A projekt pénzügyi mutatói a következők:
| ISPA támogatás nélkül | ISPA támogatással | ||
| NPV (nettó jelenérték) | –7 503 000 euró | 3 305 000 euró | |
| IRR (belső megtérülési ráta) | 0,32% | 2,61% | |
| B/C | 2,47 | ||
A jelenlegi hulladékszállítási díj a háztartások nettó jövedelmének 0,63%-át teszi ki, és az első 5 éves periódusban (2000–2007) fokozatos emelés után az időszak végére eléri majd az 1,25%-ot. A különböző fogyasztói kategóriák eltérő díjakat fognak fizetni. A díjak mértéke elfogadhatónak tekinthető, ugyanakkor biztosítani fogja a program fenntarthatóságát, mivel fedezi az üzemeltetés és a karbantartás költségeit, valamint a beruházási összegek egy kisebb hányadát is. A pénzügyi elemzés alapján tehát az ISPA-tól juttatandó 65%-os támogatás mértéke indokolt.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projekt a 85/377 (97/11) számú Irányelv II. melléklete alá tartozó fejlesztési programnak minősül. A környezeti hatásvizsgálat 2000 februárjában fejeződött be, és a lerakóhelyet környezetvédelmi felülvizsgálatnak vetették alá.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat előzetes dokumentumait illetően a lakosságtól semmilyen észrevétel nem érkezett. A felülvizsgálat eredményeit akkor hozzák nyilvánosságra, amikor azokat jóváhagyja az illetékes környezetvédelmi hatóság, az ATIKÖFE. Az engedélyt az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2000 áprilisában adta meg.
Ugyancsak ez a hatóság felelős a talajvíz minőségének az ellenőrzéséért. A megfigyelő kutak száma a lerakó környezetében 23 lesz.
12. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költségek | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatottsági arány % | |
| 15 997 546 | - | 3 199 616 | 12 797 930 | 8 318 654 | 65 |
Költségek részletezése (euróban):
| Megnevezés | Összes költség | Elszámolható költségek | Nem elszámolható költségek | |
| Tervezési díjak | 256 611 | 256 477 | 134 | |
| Talaj- és tereprendezés | 710 431 | 710 431 | 0 | |
| Mélyépítési munkák | 8 076 738 | 8 076 738 | 0 | |
| Gépészeti és villanyszerelési munkák, gépbeszerzés | 3 452 038 | 3 452 038 | 0 | |
| Műszaki felügyelet | 94 554 | 94 554 | 0 | |
| Adó és közterhek | 3 199 482 | 0 | 3 199 482 | |
| Egyéb – A projekttel kapcsolatos reklámtevékenység (PR) | 207 692 | 207 692 | 0 | |
| Összesen | 15 997 546 | 12 797 930 | 3 199 616 |
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
Az Európai Beruházási Bankkal jelenleg folynak a tárgyalások.
14. A programmal kapcsolatos különleges feltételek
Ezeket a feltételeket a 8. Cikk sorolja fel.
15. Beszerzési terv
A 8. Cikk 3. pont (ii) alpontja értelmében az I.a. mellékletben csatoltak szerinti beszerzési tervet az előlegfizetés második részletének folyósítását megelőzően kell benyújtani.
| Tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | Szerződés jellege (kivitelezés, beszállítás vagy szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hó/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
(Azon szerződések esetén, amelyek csak részben elszámolhatók az ISPA támogatás céljaira, a visszatérítési hányadot oly módon kell kiszámítani, hogy az elszámolhatónak minősített költségek százalékos arányát megszorozzuk az intézkedéshez megítélt támogatás mértékével.)
A program megnevezése: Szegedi regionális hulladékgazdálkodási program
ISPA-szám: 2000/HU/16/P/PE/005
| euró | |||||||||||||||
| Elszámolható költség | |||||||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszá- molható költség | összesen | ISPA | nemzeti hatóságok | Kölcsön nemzetközi pénzintézettől * | |||||||||
| központi kormány- zat | Helyi önkor- mányzat | ||||||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%) =9/1 | ||||||
| 2000 | 12 798 037 | 2 559 693 | 10 283 344 | 80 | 6 654 923 | 65 | 2 559 586 | 1 023 835 | – | – | |||||
| 2001 | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||||
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||||
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||||
| 2004 | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||||
| 2005 | 3 199 509 | 639 923 | 2 559 586 | 80 | 1 663 731 | 65 | 639 897 | 255 958 | – | – | |||||
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| Év nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |||||
| Összesen | 15 997 546 | 3 199 616 | 12 797 930 | 80 | 8 318 654 | 65 | 3 199 483 | 1 279 793 | – | – | |||||
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PE/007
Helyszín: Szolnok térsége, Kelet-magyarországi régió, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett), az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PE/007
Megnevezése: Hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok térségében, a Kelet-magyarországi régióban
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2007. 06. 30. *
Helyszín: Szolnok térsége (Jász-Nagykun-Szolnok megye), kelet-magyarországi régió
Csoport: Szilárdhulladék-gazdálkodás
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 10 280 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 70%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 7 196 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 5 756 800 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projektnek és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek legkésőbb 2007. június 30-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 1 439 200 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 719 600 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a kedvezményezett és a Bizottság által a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti beszerzési terv benyújtását követően egyeztetendő első jelentős munkaszerződés aláírása megtörtént.
(5) A III.1. melléklet III. szakasz 5. pontja szerint a Bizottság a jelen program esetében előleg- és közbenső kifizetések céljaira együttesen az összes megítélt támogatás 80%-át fogadja el.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán- vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes üzemeltetéséhez és karbantartásához.
3. Az előleg második részletére vonatkozó feltételek:
(i) környezetvédelmi hatásvizsgálat végrehajtása, valamint a környezetvédelmi engedély benyújtása a kedvezményezett részéről,
(ii) a fejlesztést jóváhagyó végleges döntés főbb elemeinek közzététele, a 97/11/EC Irányelv által módosított 85/337/EEC Irányelv 9. Cikkében felsoroltak szerint,
(iii) azon intézkedések bemutatása, melyeket az önkormányzati társulás felépítésének és működésének erősítésére és igazgatási, műszaki és irányítási tevékenységének fejlesztésére hoztak,
(iv) beszerzési terv benyújtása a kedvezményezett részéről, melyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
4. Valamely nemzetközi pénzintézettel közös társfinanszírozás feltétele
A jelen projekt vonatkozásában a Bizottság a III.2. melléklet X. szakasz 1. bekezdés a) pontjában meghatározott szabályt alkalmazza.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
I.a. melléklet: Előzetes beszerzési terv
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki előrehaladásról készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propagandakövetelmények
Hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok térségében, a kelet-magyarországi régióban Bizottsági kód sz.: 2000HU/16/P/PE/007
1. A program megnevezése
Hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok térségében, a kelet-magyarországi régióban
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: Az EU előcsatlakozási eszközeiért felelős tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: PHARE Koordinációs Programiroda, H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. e-mail: eva.kotimeh.hu
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet 11. szakasz (2) bekezdés szerint]
3.1. Név: Környezetvédelmi Minisztérium – Nemzetközi Támogatások Főosztálya
3.2. Cím: H–1011 Budapest I., Fő u. 44–50.
3.3. e-mail: vasmail.ktm.hu
4. Végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a 3. pontban megjelölt hatósággal)
4.1. Név: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
4.2. Cím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.
4.3. e-mail: kisslph-szolnok.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Kelet-Magyarország (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
6. Leírás
Szolnok térségének lakossága mintegy 202 000 fő, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának csaknem a felét jelenti. A térség 28 települést foglal magába. A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete, különösen az „egy település-egy lerakó” rendszer, nem tartható fenn. A térség legtöbb részén a lakók maguk helyezik el a szemetet a kijelölt – de gyakran inkább a legközelebbi nem hivatalos – szemétlerakó helyen. A meglévő lerakókban hiányzik a megfelelő szigetelés és a karbantartás, míg a terület egy részén nincs szervezett hulladékgyűjtés. A térségben található nem szabványos szemétlerakók nagy száma megnehezíti a hulladéklerakás ellenőrzését. Emellett több helyen az alacsony szintű vagy nem létező technikai feltételek a környezetre veszélyes szennyezési források valóságos hálózatát alkotják. Mivel három védett terület található a régióban (a Körös ártere, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park közép-tiszai területe), még inkább szükséges megoldást találni e problémákra.
A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer két fő részből áll:
(i) hulladékszállítási rendszer, valamint hulladéktelep Kétpónál az összes kiegészítő és kiszolgáló létesítménnyel együtt (komposztálás, válogatás, tárolás stb.), 20 éves tervezett élettartammal,
(ii) hulladéklerakó terület (a kétpói hulladékkezelő telep részeként), amely 10 évre elegendő lerakási lehetőséget biztosít (a lerakó terület első fázist követő bővítése más finanszírozási forrásból történne).
A rendszer évente 3675 m3 háztartási és 18 733 m3 ipari és intézményi hulladékot kezelne évente.
A projekt kivitelezési szakaszában 410 személy számára közvetlenül, 40 fő számára pedig közvetve teremt munkalehetőséget, míg a működési szakaszban 45 főt foglalkoztat majd közvetlenül, 17-et pedig közvetve. Ebből kitűnik, hogy a program hozzájárul a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez; jelenleg itt a munkanélküliségi ráta messze meghaladja az országos átlagot.
A települések önkormányzataiból megalakult társulás feladata lesz a projekt végrehajtásának és működésének irányítása, valamint a térség hulladékgazdálkodási politikájának kialakítása. Ennek érdekében a társulás jelöli ki a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetőjét, melyet nyílt pályázaton választanak ki.
7. Célkitűzések
A projekt fő jellemzői:
– szelektív hulladékgyűjtés a következőkre alapozva: rendszeres elszállítás a háztartásokból, szeméttelepek és gyűjtőhelyek kialakítása az újrahasznosítható hulladék számára, kommunikációs és figyelemfelhívó stratégiák. A figyelem középpontjában a papír, üveg, fém, szerves, műanyag, textil és veszélyes hulladék-komponensek állnak.
– a kétpói hulladékkezelő terepre történő szállítás racionalizálása: azon 11 település esetében, amelyeknél a szállítási útvonal hossza meghaladná a 25 km-t, a hulladékot egy Szolnokra, egy hulladékátrakó létesítménybe szállítják, ahol tömörítik, és 40 m3-es konténerekben szállítják tovább;
– komposztálás a hulladéktelepen mezőgazdasági hasznosításra az EU normák szerint, így csökkentve a tárolandó hulladék mennyiségét;
– a lerakó a dombépítéses módszerrel épül fel (amely a mélyen fekvő, magas talajvízszintű területek számára megfelelő), többrétegű szigeteléssel, csurgalékvíz-elvezető/tároló létesítményekkel, biogáz-hasznosító létesítménnyel és környezetvédelmi megfigyelőrendszerrel. A telep kapacitása 1,35 millió m3, ami 20 éven át teszi lehetővé a hulladék elhelyezését;
– hulladékkezelő létesítmények, nevezetesen az újrahasznosítható hulladék-összetevők ismételt felhasználása,
– a már meglévő, 85 ha összterületű 23 szeméttelep bezárása és megfelelő rekultiválása.
Az építkezés műszaki mutatói
A regionális telep helyszíne: Kétpó
| Mutató/munkaszakasz | Mértékegység | Mennyiség | A szakasz várható tartama | |
| Előkészítés | 2 hónap | |||
| – Tervezés | ||||
| – Területvásárlás | ha | 55,2 | ||
| Hulladéklerakó | 12 hónap | |||
| Tereprendezés | ha | 45 | ||
| Lerakó terület | ||||
| – Földkiemelés | m3 | 300 000 | ||
| – Szigetelőrendszer | m2 | 10 000 | ||
| – Alagcsövezés | m | 1 800 | ||
| – Homokos kavics szivárgóréteg | m3 | 2 800 | ||
| Biogáz-hasznosítás | rendszer | 1 | ||
| Helyszíni létesítmények | ||||
| – építmények | m3 | 5 000 | ||
| – tárolás | m2 | 4 200 | ||
| – irányítóépület | m2 | 240 | ||
| Utak, burkolatok | m2 | 10 000 | ||
| Csővezetékek | m | 1 200 | ||
| Műszaki berendezések és szerelés | ||||
| Kerítés | m | 2 800 | ||
| Egyéb építmények | ||||
| – biztonsági árok | m | 1 200 | ||
| – megfigyelőkutak | db | 10 | ||
| Védő erdősáv | ha | 15,2 | ||
| Átrakóállomás | 5 hónap | |||
| – gyűjtőudvar | db | 2 | ||
| – burkolat | m2 | 5 000 | ||
| – csapadékvíz-elvezető | m | 300 | ||
| Külső infrastruktúra | 8 hónap | |||
| – belső vízelvezetés | m | 4 000 | ||
| – szállítási út | km | |||
| – energiaellátás | szám. | 18 | ||
| Meglévő telepek rekultivációja | 12 hónap | |||
| – hulladékfelület rendezése | m2 | 500 000 | ||
| – takaró földréteg | m2 | 500 000 | ||
| – monitoringrendszer | db | 50 | ||
| – rekultiváció, erdősítés | m2 | 500 000 | ||
| A tevékenységek időtartama összesen | 17 hónap |
8. * Munkálatok ütemterve
| Munka típusa | Kezdés | Befejezés | |
| Tervezés | 1987. június | 1999. október | |
| Területvásárlás | 2001. január | 2001. április | |
| Építés | 2001. április | 2002. július | |
| Üzemeltetés | 2002. augusztus | – |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
A környezeti és gazdasági előnyök alábbi típusait határoztuk meg, illetve számszerűsítettük:
Környezeti hasznok:
1. Felszíni és felszín alatti vízbázis védelme
2. A felhasznált terület csökkenése
3. A lakosság higiéniai körülményeinek javulása, a megbetegedések és elhalálozások számának csökkenése
4. Légszennyezés csökkenése
5. Nemzeti parkok – idegenforgalom
Nem környezeti hasznok:
1. Új munkahelyek a kivitelezési szakaszban
2. Új munkahelyek az üzemeltetési szakaszban
Ezek alapján az elemzés során a következő mutatókat kaptuk:
Belső megtérülési ráta EIRR 10,41
Nettó jelenérték NPV 5,34 millió euró
Haszon/költség arány B/C 1,15
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
A projekt pénzügyi mutatói ISPA támogatással és anélkül a következők:
| ISPA támogatás nélkül | ISPA támogatással | ||
| NPV.f | –9 400 000 euró | 4 700 000 euró | |
| IRR.f | –6,22 | 4,98 |
A projekt bevételei lényegében a hulladékszállítási díjakból származnak, melyek fedezik a rendszer üzemeltetését és karbantartását, valamint a beruházási költségek egy részét.
E díjak a kedvezményezettek besorolása szerint differenciáltan lesznek megállapítva. Az elemzésben a bemutatott forgatókönyv 8,56 euró/m3 átlagos szemétdíjat feltételez, ami a háztartások átlagos nettó jövedelmének 0,89%-át képviseli, és amelyet 2005-re kell elérni.
Ezt követően a díjak ötévente nettó 2%-kal emelkednek. Tekintve a projekt jelentős költségigényét és díjérzékenységét, a 70%-os ISPA támogatás indokolt a projekt fenntarthatósága érdekében, beleértve a lerakó 10 év után szükségessé váló bővítését.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projekt a 85/377 (97/11) Irányelv II. melléklete alá tartozó fejlesztési programnak minősül. 1999-ben elkészült a környezeti hatásvizsgálat, és a Közép-tiszai Környezetvédelmi Felügyelőség megadta hozzájárulását. Az első közmeghallgatás 1999 novemberében zajlott le, melynek során nem érkeztek javaslatok. A végleges program (tervek és KHV) 2000 novemberében kerül a nyilvánosság elé, majd az engedélyező hatóság kiadja a környezetvédelmi engedélyt. A projekt környezeti hatásait talajvízfigyelő kutak, érzékelők és esetleg levegőminőség-mérések segítségével fogják nyomon követni.
12. Költségek és támogatás (euróban)
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható kiadások | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás mértéke, % | |
| 14 552 000 | – | 4 242 000 | 10 280 000 | 7 196 000 | 70 |
A költségek részletezése:
| Ezer euró | ||||
| Megnevezés | Összes költség | Elszámolható költség | Nem elszámolható költség | |
| Tervezési költségek | 369 | 300 | 69 | |
| Területvásárlás | 85 | 0 | 85 | |
| Tereprendezés | 985 | 985 | 0 | |
| Fő munkarészek | 4 880 | 4 880 | 0 | |
| Gépészet | 3 454 | 3 454 | 0 | |
| Technikai segítségnyújtás | 100 | 100 | 0 | |
| Műszaki ellenőrzés a kivitelezés során | 110 | 110 | 0 | |
| Tartalékkeret | 115 | 115 | 0 | |
| Adók/közterhek | 8 | 0 | 8 | |
| Egyéb – A projekt reklámozása | 336 | 336 | 0 | |
| A lerakó II. szakaszának beruházási költségei | 4 080 | 0 | 4 080 | |
| Összesen | 14 522 | 10 280 | 4 242 |
13. Nemzetközi pénzintézetek részvétele
Az Európai Beruházási Bankkal jelenleg folynak a tárgyalások a közös hitelfinanszírozásról.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Ezek a feltételek a 8. Cikkben találhatók.
15. Beszerzési terv
A 8. Cikk 3. bekezdés (iv) pontja értelmében az I.a. melléklet szerinti beszerzési tervet az előleg második részletének folyósítását megelőzően kell benyújtani.
| Tender száma | Pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | Szerződés típusa (kivitelezés, beszállítás és szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hó/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
(Azon szerződések esetén, amelyek csak részben elszámolhatók az ISPA támogatás céljaira, a visszatérítési hányadot oly módon kell kiszámítani, hogy az elszámolhatónak minősített költségek százalékos arányát megszorozzuk az intézkedéshez megítélt támogatás mértékével.)
A projekt címe: Hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok térségében, a kelet-magyarországi régióban
ISPA szám: 2000 HU/16/P/PE/007
| Euró | |||||||||||
| Nem elszámolható költség | Elszámolható költség | Kölcsön nemzetközi pénzintézettől* | |||||||||
| Év | Teljes költség | összesen | ISPA | nemzeti hatóságok | |||||||
| központi kormányzat | helyi önkormányzat | ||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7+8 | 4(%)=3/1 | 5 | 6(%)=5/3 | 7 | 8 | 9 | 10(%)=9/1 | ||
| 2000 | 8 224 000 | – | 8 224 000 | 100 | 5 756 800 | 70 | 1 644 800 | 822 400 | – | – | |
| 2001 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2002 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2003 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2004 | 2 056 000 | – | 2 056 000 | 100 | 1 439 200 | 70 | 411 200 | 205 600 | – | – | |
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| 2006 | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Évmeghatározás nélkül | 4 242 000 | 4 242 000 | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 14 522 000 | 4 242 000 | 10 280 000 | 71 | 7 196 000 | 70 | 1 056 000 | 1 028 000 | – | – | |
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PT/001
Helyszín: Pest megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyar Köztársaság
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel,
az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtására a Bizottság és a kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PT/001
Megnevezése: Budapest–Cegléd–Szolnok–Lökösháza vasútvonal felújítása
(I. ütem: Vecsés–Szolnok vonalszakasz)
Időtartama: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. december 31.
Helyszíne: Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye
Csoport: A Budapest–Cegléd–Szolnok–Lökösháza vasútvonal átépítése
(I. ütem: Vecsés–Szolnok vonalszakasz)
IV. európai közlekedési folyosó
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 126 000 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 50%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 63 000 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 14 900 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2006. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 12 600 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 6 300 000 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy kedvezményezett aláírja jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy kedvezményezett aláírja a beszerzési terv I.a. mellékletében az „Albertirsa–Cegléd vonalszakasz újjáépítése, beleértve a Ceglédbercel–Cserő állomás peronjait, és a vonalszakasz biztosítóberendezésének és felsővezeték-rendszerének felújítását is” címen feltüntetett szerződést.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán- vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működtetéséhez és fenntartásához.
A végső kifizetés feltétele, hogy a végső kedvezményezett részletesen kidolgozott és elfogadható karbantartási programot terjesszen a Bizottság elé. Ez a program a 2006. január 1-jével kezdődő teljes tízéves időszak egészére vonatkozik, és megfelel az AGC/AGCT előírásoknak.
3. * Az előleg második részletének fizetési feltételei
Az előleg második felének utalása a beszerzési terv I.a mellékletében feltüntetett I. alprojekt („Az Albertirsa–Cegléd vonalszakasz felújítása, beleértve a Ceglédbercel–Cserő pályaudvar peronjait; a vasúti jelzőrendszer és a felsővezeték-rendszer rehabilitációját e vonalszakaszon” a kedvezményezett által) következő feltételeinek teljesítéséhez lesz kötve:
– a hatóságok kötelezettségvállalása (pontosan meghatározandó) a korrekciós intézkedések elvégzésére a projekt környezeti hatásának csökkentése érdekében,
– a projektre vonatkozó teljes környezeti hatástanulmány (EIA) benyújtása, beleértve a lakossági fórumot, amennyiben szükséges. Amennyiben nem, úgy az igazoló dokumentum benyújtása, hogy nem szükséges a teljes körű környezeti hatástanulmány elvégzése,
– a Környezetvédelmi Felügyelőség által a fent említett környezeti hatástanulmány alapján kibocsátott engedély benyújtása és közreadása.
A köztes kifizetések feltétele
Az I.a melléklet alatti beszerzésben feltüntetett II., III., IV., V. és VI. alprojektek nem lesznek kifizetve, ha a 85/337/EEC és a 97/11/EC direktíváknak megfelelő környezeti hatástanulmányt nem készítik el a szerződések aláírása előtt.
4. A vasúti rekonstrukció feltétele
A vasúti rekonstrukciónak olyan feltételek között kell teljesülnie, amelyek összhangban vannak a 91/440/EEC, 95/18/EC és 95/09/EC közösségi irányelvekben, valamint az EU Közösségi Vívmányai (a közösségi jogszabályok) bevezetésére vonatkozó nemzeti programban foglalt szabályokkal.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propagandakövetelmények
Összefoglaló
Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PT/001
1. A program megnevezése
Budapest–Cegléd–Szolnok–Lökösháza vasútvonal átépítése
(I. ütem: Vecsés–Szolnok vonalszakasz)
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: PHARE programokat koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Felelős: Dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdése szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium
Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: 1077 Budapest, Dob utca 75–81.
3.3. Felelős: dr. Kenéz Győző főosztályvezető
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Fax: (36)-1-352-8862
3.6. e-mail: gyozo.kenezkovim.hu
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
4. Végső kedvezményezett (amennyiben eltér a fenti hatóságtól)
4.1. Név: MÁV Rt. Fejlesztési és Beruházási Főosztály
4.2. Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73–75.
4.3. Kapcsolat: Mangel János főosztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-351-5194
4.5. Fax: (36)-1-351-9475
4.6. e-mail: mangeljmav.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Pest megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye
6. Leírás
A munka a Budapestről Cegléden keresztül a román határ közelében fekvő Lökösházáig vezető vonalszakasz átépítésére kidolgozott projekt első üteme. Ez a vonalszakasz a IV. páneurópai folyosó része. Ez a folyosó a Balkán és a Fekete-tenger felé vezető már létező tranzitút, azaz a Bécs–Budapest tranzitfolyosó folytatása.
A munka első üteme az alábbi projektcsoport megvalósítását foglalja magába:
I. Az Albertirsa–Cegléd vonalszakasz újjáépítése, beleértve a Ceglédbercel–Cserő vasútállomási peronok és a vonalszakasz biztosítórendszerének és felsővezeték-hálózatának felújítását is.
II. A ceglédi állomás vágányhálózatának, peronjainak és biztosítórendszerének rekonstrukciója, a felsővezeték-hálózat felújítása.
III. A Vecsés, Üllő és Pilis vasútállomások vágányhálózatának és peronjainak rekonstrukciója, beleértve Kőbánya–Kispest és Vecsés között a távközlési és felsővezeték-hálózat felújítását is.
IV. A vágányok és peronok rekonstrukciója Monor vasútállomáson, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat rehabilitációját is.
V. A pálya felújítása a Vecsés–Pilis közötti nyílt vonalszakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat rehabilitációját is.
VI. Pályafelújítás a Pilis–Albertirsa közötti nyílt vonalszakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat rehabilitációját is.
VII. Pályafelújítás a Cegléd és Szolnok közötti nyílt vonalszakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat rehabilitációját is.
VIII. Állomások biztosítórendszerei.
A projekt helyszínét a jelen fejezethez csatolt térkép tünteti fel, ugyanott összefoglaló leírás található a folyosó jelenlegi műszaki állapotáról.
A projekt műszaki tartalma a következő:
I. Az Albertirsa (kiz.)–Cegléd (kiz.) vonalszakasz rekonstrukciója; a biztosítóberendezés és a felsővezeték-hálózat felújításával; a Ceglédbercel–Cserő vasútállomás rekonstrukciója.
A szakasz hossza: 14 800 m.
A tervezett sebesség: 120 km/h.
Tervezett sebesség az átépítés után: 140 km/h.
Tervezett cserék:
– 29 600 m vágány (betonaljak, UIC 60-as hegesztett sínnel),
– 14 csoport kitérő (Albertirsa 1., 3., 5., 7., 9., 11. Ceglédbercel–Cserő 1., 3., 5., 7., 9., 2., 4., 6.).
A felsővezeték-hálózat felújítása Albertirsa és Cegléd között.
A biztosítórendszer felújítása Albertirsa és Cegléd között és Ceglédbercel–Cserő állomáson.
Peron rekonstrukciója, gyalogos-aluljáró megépítése Ceglédbercel–Cserőn.
II. A vágányhálózat és a biztosítórendszer rekonstrukciója Cegléd állomáson. A felsővezeték-hálózat felújítása.
A szakasz hossza: 2600 m.
Tervezett sebesség: 100 km/h.
Tervezett sebesség az átépítés után: 140 km/h.
Tervezett munkák:
– 6500 m új vágány (betonaljak, UIC 60 típusú hegesztett sínnel),
– 7200 m vágány régi használt anyagból,
– 35 csoport kitérő.
A felsővezeték-hálózat felújítása.
Az állomás biztosítórendszerének rekonstrukciója.
6800 m vízelvezető csatorna megépítése.
13 900 m2 peron átépítése és gyalogos-aluljáró tervezett megépítése.
III. A vecsési, üllői és pilisi vasútállomások rekonstrukciója, beleértve a Kőbánya–Kispest és Vecsés közötti távközlő rendszer és felsővezeték-hálózat felújítását is.
Tervezett sebesség: 80/100 km/h.
Tervezett sebesség az átépítés után: 120 km/h.
Tervezett munkálatok:
– 8700 m új vágány (betonaljakkal, UIC típusú hegesztett sínnel),
– 8000 m vágány a régi, használt anyag felhasználásával,
– 34 csoport kitérő (Vecsés 2., 4., 6., 8., 10., 12., 1., 3., 5., 7., 9. Üllő 2., 4., 6., 8., 10., 12., 14., 1., 3., 5. Pilis 2., 4., 6., 8., 10., 12., 14., 16., 1., 3., 5., 7.).
Az állomások felsővezeték-hálózatának felújítása.
A vecsési és az üllői állomás biztosítórendszerének rekonstrukciója.
3700 m vízelvezető csatorna megépítése.
9600 m2 peron átépítése és gyalogos-aluljáró tervezett építése.
IV. Monor vasútállomás rekonstrukciója, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat felújítását is.
A szakasz hossza: 1700 m.
Tervezett sebesség: 80 km/h.
Tervezett sebesség az átépítés után: 120 km/h.
Tervezett munkák:
– 2700 m új vágány (betonaljak, UIC 60-as típusú hegesztett sínnel).
– 3300 m vágány régi használt anyagból.
– 21 csoport kitérő (2., 4., 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18., 20., 22., 1., 3., 5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19.).
A felsővezeték-hálózat felújítása.
Az állomás biztosítórendszerének rekonstrukciója.
3200 m vízelvezető csatorna megépítése.
5000 m2 peron átépítése és gyalogos-aluljáró tervezett építése.
V/VI. Pályaátépítés a Vecsés–Albertirsa vonalszakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezeték-hálózat felújítását is.
A szakasz hossza: 33 000 m.
A tervezett sebesség: 120 km/h.
A tervezett sebesség az átépítés után: 120/140 km/h (Pilis és Albertirsa között 140 km/h).
Tervezett cserék:
– 11 200 m sín (UIC 54 típusú hegesztett sín),
– 7000 betonalj,
– 8700 betonalj javítása.
A felsővezeték-hálózat felújítása.
A nyíltvonal szakaszon a biztosítórendszer felújítása.
VII. Pályaátépítés a Cegléd–Szolnok vonalszakaszon, beleértve a felsővezeték-hálózat rehabilitációját is. Aluljáró megépítése az abonyi állomáson.
A szakasz hossza: 27 000 m.
Tervezett sebesség: 120 km/h.
Tervezett sebesség az átépítés után: 140 km/h.
Tervezett cserék:
– 54 000 m vágány (betonaljak, UIC 60 típusú hegesztett sínnel),
– 22 csoport kitérő (Abony 1., 3., 5., 7., 9., 11., 2., 4., 6., 8., 10., 12., 14 Cegléd delta vágány X1., X2., X3. Szolnok delta vágány X1., X2., X3., X4., X5., X6., X6., X7., X8.),
A felsővezeték-hálózat felújítása Cegléd és Szolnok között.
A biztosítórendszer felújítása Cegléd és Szolnok között.
Abonynál gyalogos-aluljáró tervezett építése.
VIII. Állomások biztosítórendszerei.
Az elavult biztosítórendszerek és vonatvezérlő berendezések cseréje.
A végrehajtó hatóság: a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
A Magyar Kormány 2373/1999. (XII. 27.) Korm. határozata elrendeli a MÁV átfogó reformját. A határozat legfontosabb elemei:
– 2001 januárjáig független pályavasút társaságot hoznak létre,
– a kereskedelmi vasutak és a pályavasút társaság önálló fenntartásának és üzemeltetésének feltételeiről a 2001. évi költségvetés keretében gondoskodnak.
– 2000. december 31-ig a Kormány és a MÁV között új megállapodást kell aláírni,
– a Kormány fontolóra vette, hogy 2003-tól folytatódjék a kereskedelmi vasút felosztása személyszállító és teherforgalmi vasúti társaságokra.
A vasúti hálózat leggazdaságosabb részeinek további fejlesztésével a Magyar Kormánynak tágabb tere nyílik az infrastruktúra és a tevékenységek célszerűbb szétválasztására.
A nemzetközi szervezetek által finanszírozott projektek kezelése a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumon belül a Támogatás Koordináló és Pénzügyi Főosztály feladata. Ez a főosztály foglalkozik az EU-támogatással, továbbá a külföldi és IFI hitelek bevonásával megvalósuló közlekedési és vízgazdálkodási infrastruktúra-projektekkel.
A MÁV-on belül 1998-ban tapasztalt szakemberekből álló munkacsoportot hoztak létre a programok megvalósítására és koordinálására. A csoport feladata a PHARE-program, az EIB, illetve az EBRD által finanszírozott szerződések kezelése.
7. Célkitűzések
A Budapest–Szolnok vonal Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala. Ingázó, elővárosi és távolsági utasforgalmat, továbbá belföldi és nemzetközi teherforgalmat egyaránt bonyolít. A közlekedési folyosó különösen fontos szerepet kap a Románia, Bulgária és Görögország felé irányuló forgalomban, mert jelenleg ez a fő vasútvonal irányukban.
A vonal kétvágányú, villamosított és önműködő térközjelzővel van ellátva. A vonal kapacitását és a kiszolgálás színvonalát számos tényező korlátozza, amelyek a következők:
– az egyes pályaszakaszok gyenge állapota sebességkorlátozást tesz szükségessé,
– több fontos állomáson csak kezdetleges, keskeny peronok találhatók, amelyeket az utasok a síneken keresztül közelítenek meg. Míg személyvonat áll az állomáson, átmenő forgalmat biztonsági okokból nem engedélyeznek,
– sok állomáson a biztosítóberendezés elavult,
– a felsővezeték a pálya legnagyobb részén erősen elhasználódott,
– számos sebességkorlátozás van érvényben a kis sugarú ívek miatt, különösen az állomások bevezető és kivezető szakaszainál.
A projekt 1. ütemének célkitűzései a következők:
– Az utazási idő csökkentése Budapest és Szolnok között, mely utóbbi fő csatlakozó állomás a belföldi és nemzetközi vasútvonalak számára. Az átmenő személyvonatok utazási idejét átlagosan 17 perccel kívánják csökkenteni.
– Nagyobb kapacitás biztosítása az állomási vágányok és peronok cseréjével, hogy a tehervonatok és az átmenő személyvonatok áthaladhassanak azokon az állomásokon is, ahol a személyvonatokra történő be- és kiszállás éppen folyamatban van.
– A vonatsebesség emelése 120 km/h-ra Vecsés és Pilis állomásokon és 140 km/h-ra a Pilis–Szolnok vonalszakaszon, a pálya átépítésével és ívkorrekciók végrehajtásával a fő állomásokon.
– Az utasbiztonság növelése és a vonatkésések csökkentése olyan nagyobb állomásokon, ahol jelenleg az utasoknak a síneken keresztül kell megközelíteniük a vasúti kocsikat. Széles peronok és kapcsolódó aluljárók kialakítása.
– Az elavult jelző- és biztosítórendszerek cseréje Vecsés, Üllő, Monor és Cegléd állomásokon.
– Meglévő, de átépítésre nem kerülő vágányok állagromlásának megakadályozása.
Hozzájárulás a csatlakozási partnerség és az EU Közösségi Vívmányai (az uniós jogszabályok) átvételét szolgáló nemzeti program céljainak eléréséhez
A teljes folyosóból (Budapest–Lökösháza) a Szolnok–Lökösháza közötti szakasz hivatalosan a IV. páneurópai folyosó része. A Budapest–Cegléd–Szolnok vonal a TINA egyik „csatlakozó szakasza” és Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala. A folyosó fontos összekötő útvonal a belföldi és nemzetközi teher- és személyforgalom számára. A folyosó jelenleg a legfontosabb vasúti összeköttetés az EU és Románia, Bulgária valamint Görögország között.
Románia és Bulgária közötti új Duna-híd megépítésével ez a folyosó fogja biztosítani a legközvetlenebb vasúti összeköttetést Északnyugat-Európa és Görögország között.
A projekt célja a folyosó üzemi tulajdonságainak feljavítása, hosszú távon a 160 km/h üzemeltetési sebességre való alkalmassá tétele az AGC/AGTC célkitűzéseinek megfelelően. A projekt fő eleme a legfontosabb állomások átépítése oly módon, hogy ezeken szélesebb és biztonságosabb peronok legyenek és a hozzájuk kapcsolódó aluljárók használatával elkerüljék az utasoknak a síneken való áthaladását.
A telepítésre kerülő új biztosítórendszerek kompatibilisek lesznek a folyosón a jövőben bevezetésre kerülő Európai Vonatvezérelő Rendszerekkel (ETCS).
A projekt szerepe az ország belföldi közlekedéspolitikájában
Az országos közlekedési terv elsőbbségben részesíti azokat a vasúti ágazatban megvalósuló projekteket, amelyek az alábbiakat biztosítják:
– a fő nemzetközi vasútvonalak rehabilitációja,
– az EU közlekedési folyosókhoz tartozó vasútvonalak rehabilitációja,
– a kombinált fuvarozás növelése.
A projekt a kiemelt prioritással rendelkező projektek között szerepel a közlekedési ágazatra vonatkozó Nemzeti ISPA Stratégiában.
Főbb jellemzők:
– pálya átépítés/felújítás: az eltávolított/kicserélt pályaszakasz hossza km-ben, a kitermelt/szállított anyag mennyisége köbméterben,
– felsővezeték-felújítás: a kicserélt huzalhossz km-ben,
– biztosító/kontroll rendszerek/villamos táprendszer: az elvégzett munka becsült mennyisége százalékban kifejezve.
– állomás újjáépítés: eltávolított/lefektetett vágány méterben vagy kilométerben, megépített peron m2-ben, megépített aluljáró m-ben, kicserélt váltók száma stb.
Az alábbi táblázat a projekt néhány elemét mutatja be. A munka nagyobb részét a pályafelújítások és átépítések teszik ki, sok állomáson új vágányelrendezés kialakításával. A javasolt beruházások tartalmazzák még a felsővezeték-hálózat cseréjét, az új távközlési és áramszolgáltató berendezéseket, biztosítórendszereket.
| Munkafeladat | Egység | Mennyiség | |
| Töltés | m3 | 167,100 | |
| Bevágás | m3 | 269,200 | |
| Síncsere | m | 11,200 | |
| Síncsiszolás | m | 32,100 | |
| Vágánybontás | m | 130,700 | |
| Kitérőbontás | egység | 181 | |
| Kitérő építése | egység | 132 | |
| Váltófűtés | egység | 62 | |
| Új 60 kg-os sín | m | 101,800 | |
| Új 54 kg-os sín | m | 9,000 | |
| Újrahasznált 54 kg-os sín | m | 7,900 | |
| Újrahasznált 48 kg-os sín | m | 9,900 | |
| Talpfajavítás (LX) | egység | 8,700 | |
| Talpfacsere (LM) | egység | 7,000 | |
| Víztelenítés | m | 23,000 | |
| Aluljáró-építés | m | 630 | |
| Útfelújítás | m2 | 2,500 | |
| Zajvédő fal | m | 3,631 |
8. Munkálatok ütemterve
| Munkafolyamat kategóriája | Kezdés | Befejezés | |
| 1. ütem: a Vecsés–Szolnok szakasz | |||
| Megvalósíthatósági tanulmány | 2000. április | 2000. július vége | |
| Költség/haszon elemzés | 2000. április | 2000. július vége | |
| Pénzügyi elemzés | 2000. április | 2000. július vége | |
| Környezeti hatástanulmány (előzetes) | 2000. július vége | 2000. november | |
| Albertirsa–Cegléd vonalszakasz | |||
| Tervtanulmányok | 2000. június közepe | 2000. október vége | |
| Tenderdokumentumok | 2000. szeptember | 2000. november | |
| Tenderezési eljárás | 2000. december | 2001. április | |
| Kivitelezés | 2001. május | 2001. szeptember | |
| Üzembe helyezés | 2001. december | 2001. december | |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
A projekt 1. ütemének (Vecsés–Szolnok) belső gazdasági megtérülési aránya várhatóan pozitív lesz. A megtérülési arány a forgalomnövekedésre vonatkozó feltételezések függvénye. A megtérülési arány elég megbízható, de a forgalomnövekedésre és a beruházási költségekre vonatkozó feltételezések függvénye. Főbb előnyei: a közúti közlekedésről a vasútra való modális áttérés nyomán megtakarított erőforrások, az időmegtakarítás és a kedvező környezeti hatások.
| Belső megtérülési ráta (BMR) | IRR | 9,1% | |
| Nettó jelenérték (NJE) | NPV | 40,6 m euró | |
| Haszon/költség arány (H/K) | B/C | 1,6 |
Az elemzésben feltárt főbb előnyök, a hozzájuk rendelt értékekkel:
| Haszon | Egységnyi érték | Jelenérték millió euróban | A teljes haszon %-a | |
| A modális transzferből eredő útköltség-megtakarítások | járműkilométer | 47,9 | 28,6 | |
| Időmegtakarítások | óra | 42,1 | 25,1 | |
| Kedvező környezeti hatások (főként a közúti közlekedésről való áttérés következtében) | járműkilométer | 33,8 | 20,2 | |
| Gazdasági fejlődés | beruházás %-a | 29,1 | 17,4 | |
| Balesetek számának csökkenéséből származó megtakarítások (főként a közúti forgalomról való áttérés következtében) | a balesetek száma/járműkilométer | 8,0 | 4,8 | |
| Egyéb | különböző | 6,5 | 3,9 |
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
50% ISPA segéllyel: +1,4% becsült pénzügyi belső megtérülési ráta.
ISPA segély nélkül: –5,6% becsült pénzügyi belső megtérülési ráta.
A javasolt beruházás nyomán a MÁV várhatóan nem tudja jelentősen emelni a menetdíjat. Mivel az intézkedések célja főként a biztonság és a meglévő nagy sebességek fenntartása, ezért várhatóan nem lesz nagy forgalomnövekedés. Másrészt ha a beruházás elmarad, akkor az utazási idő növekedése és a lehetséges járulékos utasbiztonsági kockázat az utasszám csökkenését vonhatja maga után.
Karbantartási politika:
A MÁV jól megalapozott karbantartási politikával rendelkezik. A MÁV gyakori karbantartási rutinellenőrzéseket végez és éves szintű, folyamatosan zajló megelőző karbantartási programot készít, ami az infrastruktúra karbantartásával foglalkozó összes részlegre nézve érvényes. Az egyes karbantartási tételeket fontosság szerint rangsorolják és egyeztetett végrehajtási programot készítenek. Minden pénzügyi évre éves karbantartási költségvetést fogadnak el, és minden egyes elfogadott munkatételhez pénzösszeget is rendelnek. Ha a munkatételek száma az adott évben meghaladja a költségvetést, akkor ez a tétel csak ideiglenes javításban részesülhet (alacsonyabb költséggel), vagy ha a munka nem sürgős, akkor a következő évre halasztják, amikor is a korábbinál előbbre kerül a fontossági sorrendben.
Alkatrészek:
A kulcsfontosságú pontokon a MÁV az alapvető alkatrészekből a sürgős javítások elvégzéséhez raktárkészletet tart fenn. A MÁV jó nevű gyártókkal és anyagszállítókkal szerződéses viszonyban is áll. Ezek a vállalatok megrendelésre szállítják a szükséges alkatrészeket.
Képzés:
Az alkalmazottak számára egyeztetett képzési program készült, a MÁV az Északi Járműjavítóban oktatóközpontot működtet. Ami az ETCS rendszert illeti, a javítási és karbantartási kézikönyvek kiadása folyamatban van. Az ETCS üzemeltetési rendszer műszaki leírását már egyeztették és elfogadták. Az oktatóközpontban felépült a rendszer mérethű modellje. Ha a teljes infrastruktúra rekonstrukciója a végéhez közeledik, további kézikönyveket és utasításokat adnak ki a vasúti infrastruktúra más részeinek karbantartására is. A MÁV kidolgozott költségvetéssel rendelkezik a képzés pénzügyi fedezetének biztosításához.
11. Környezeti hatásvizsgálat
A projektre az EIA irányelv II. melléklete vonatkozik és elvileg ilyen esetben nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. A projekt környezeti szempontból érzékeny területet nem érint.
A projekt szervezője (a MÁV) környezeti „szondázást” végzett a teljes folyosón (a Határozathozói Jelentés részeként – lásd az E. mellékletet). A vizsgálat nem mutatott ki olyan specifikus hatást, ami különösebb aggodalomra adna okot. Tekintettel azonban a pályafelújítás és rekonstrukció volumenére, amelynek során nagy mennyiségű hulladékot kell elszállítani, a Vecsés–Szolnok vonalszakaszra előzetes környezeti hatásvizsgálatot rendeltek el.
Két vonalszakaszra adtak ki előzetes nyilatkozatot: a Vecsés–Pilis szakaszra a Közép-Dunavölgy Környezetvédelmi Felügyelőség, a Pilis–Szolnok vonalszakaszra a Közép-Tiszavölgy Környezetvédelmi Felügyelőség. Egyik nyilatkozat sem említ közvetlen környezeti hatásokat.
A káros vagy kedvezőtlen hatások korlátozását célzó intézkedések költsége 950 000 euró, vagyis a teljes költség 1%-a. A fő tétel a zajvédő falak költsége. Más környezetvédelmi intézkedések, mint például az esetleges talajvíz-szennyeződés folyamatos ellenőrzése vagy a szennyezett pályatest-kavics megfelelő ártalmatlanítása, a mindenkori vonatkozó tevékenység költségei között kerültek feltüntetésre.
12. * Költségek és támogatás (euróban)
Az összköltség részletezése: Összefoglaló táblázat a Vecsés–Szolnok közötti I. fázisra
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési költség | magyar költségvetés | 701 437 | |
| Földvásárlás | |||
| Tereprendezés | |||
| Főbb munkálatok | 120 000 000 | ||
| Berendezések és gépek | |||
| Műszaki segítségnyújtás | 149 000 | ||
| Kivitelezés alatti ellenőrzés | |||
| Előre nem látható kiadások 5% | 6 000 000 | ||
| Adók/állami kötelezettségek | |||
| Egyéb részletezendő | |||
| Összesen | 126 000 000 |
I. Albertirsa–Cegléd vonalszakasz
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Földvásárlás | |||
| Főbb munkák | 20 862 857 | ||
| Előre nem látott kiadások | 1 043 143 | ||
| Összesen | 21 906 000 |
II. Cegléd állomás
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Földvásárlás | |||
| Főbb munkák | 21 029 524 | ||
| Előre nem látott kiadások | 1 051 476 | ||
| Összesen | 22 081 000 |
III. Vecsés, Üllő és Pilis állomások rekonstrukciója (beleértve Kőbánya–Kispest és Vecsés között a távközlési és felsővezeték-hálózat költségeit is)
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Kisajátítás | |||
| Főbb munkák | 21 499 048 | ||
| Előre nem látott kiadások | 983 952 | ||
| Összesen | 22 574 000 |
IV. Monor állomás rekonstrukciója
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Földvásárlás | |||
| Főbb munkák | 8 922 857 | ||
| Előre nem látott kiadások | 446 143 | ||
| Összesen | 9 369 000 |
V/VI. A Vecsés–Pilis/Pilis–Albertirsa közötti pálya átépítése
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Főbb munkák | 11 940 000 | ||
| Előre nem látott kiadások | 597 000 | ||
| Összesen | 12 537 000 |
VII. A Cegléd–Szolnok közötti pálya rekonstrukciója
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Főbb munkák | 35 745 714 | ||
| Előre nem látott kiadások | 1 787 286 | ||
| Összesen | 37 533 000 |
VIII. Állomások biztosítóberendezései: az állomás fejlesztési költségei között szerepelnek
| Összes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya, % | |
| 126 850 437 | – | 850 437 | 126 000 000 | 63 000 000 | 50 |
13. A nemzetközi pénzintézetek (IFI) részvétele
A) A projekt társfinanszírozása az Európai Beruházási Bankkal (EIB):
Az Európai Beruházási Bankkal előzetes megállapodás született, mely szerint a projektköltség fennmaradó 50%-át 40%-ban az Európai Beruházási Bank, 10%-ban a magyar kormány a központi költségvetésből fedezi. Az Európai Beruházási Bank már kiadta a szándéknyilatkozatot, megkezdte a projekt értékelését, és jelenleg tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a kerethitel feltételeiről.
B) Párhuzamos társfinanszírozás a folyosók között:
a) Három PHARE projekt nyújt majd támogatást, egyéb magyarországi helyszínek között, a Budapest–Lökösháza folyosónak:
= külső világítás korszerűsítése,
= állomások fűtési rendszerének korszerűsítése (Szolnok),
= váltó sínsaruk strukturális kiegészítése.
A javasolt folyosófelújítási projekt e fejlesztéseket hivatott kiegészíteni.
b) Északi irányban, a IV. folyosó Budapest–Hegyeshalom(–Bécs) szakaszának felújítására született javaslat, mint ISPA támogatásra esélyes párhuzamos projekt.
c) A ceglédi állomás kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a javasolt projekttől délre, a Cegléd–Kiskunfélegyháza vonalszakasznak az Európai Beruházási Bank által finanszírozott felújítási projektje kerül megvalósításra (Szeged és Jugoszlávia irányában). Jelenleg Szeged felé gyakrabban használják ezt a vasútvonalat mint a kecskeméti rövidebb vonalat, amely egyvágányú és viszonylag rossz állapotban van.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. Cikkét.
15. Beszerzési terv
A munkálatok az I.a. mellékletben csatolt beszerzési terv szerint kerülnek megvalósításra.
Előzetes beszerzési terv
| Tender száma | A pályáztatandó munkák és szolgáltatások leírása | A szerződés típusa (kivitelezés, beszállítási, szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hónap/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | ||
| I. | Az Albertirsa (kiz.)–Cegléd (kiz.) vonalszakasz újjáépítése; ideértve a Ceglédbercel–Cserő vasútállomás peronjainak és a vonalszakasz biztosítórendszerének és a felsővezeték-hálózatának felújítását is. | 2000. október | ||||
| II. | A vágányhálózat, a peronok és a biztosítórendszer felújítása Cegléd állomáson. A felsővezetéki hálózat felújítása. | 2002. vége | ||||
| III. | A vecsési, üllői és pilisi vasútállomások, peronok rekonstrukciója, beleértve a Kőbánya–Kispest és Vecsés közötti távközlő rendszer és felsővezetéki hálózat felújítását is. | 2001. eleje | ||||
| IV. | Monor vasútállomás és peronok rekonstrukciója, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezetéki hálózat felújítását is. | 2005. vége | ||||
| V. | Pályaátépítés nyílt pályán a Vecsés–Pilis szakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezetéki hálózat felújítását is. | 2001. vége | ||||
| VI. | Pályafelújítás nyílt pályán a Pilis–Albertirsa szakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezetéki hálózat felújítását is. | 2001. vége | ||||
| VII. | Pályaátépítés nyílt pályán a Cegléd–Szolnok szakaszon, beleértve a biztosítórendszer és a felsővezetéki hálózat felújítását is. | 2005. vége | ||||
| VIII. | A csatolt biztosítóberendezések felújítása. | |||||
A megbízások elnyerésének speciális feltételei az Európai Közösség hivatalos folyóiratában és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
A program megnevezése: A Vecsés–Cegléd–Szolnok vasútvonal átépítése
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PT/001
| Euró | ||||||||||
| Év | Összes költség | Nem elszámolható költség | Elszámolható költség | EIB kölcsön | ||||||
| összes | ISPA | országos hatóságok | ||||||||
| helyi önkormányzatok | ||||||||||
| 1 = 2+3 | 2 | 3 = 5+7 | 4 (%) =3/1 | 5 | 6 (%) = 5/3 | 7 | 8 | 9 (%) =8/1 | ||
| 2000 | 30 650 437 | 850 437 | 29 800 000 | 97 | 14 900 000 | 50 | 14 900 000 | – | – | |
| 2001 | 22 800 000 | – | 22 800 000 | 100 | 11 400 000 | 50 | 11 400 000 | – | – | |
| 2002 | 12 200 000 | – | 12 200 000 | 100 | 6 100 000 | 50 | 6 100 000 | – | – | |
| 2003 | 10 000 000 | – | 10 000 000 | 100 | 5 000 000 | 50 | 5 000 000 | – | – | |
| 2004 | 10 000 000 | – | 10 000 000 | 100 | 5 000 000 | 50 | 5 000 000 | – | – | |
| 2005 | 16 000 000 | – | 16 000 000 | 100 | 8 000 000 | 50 | 8 000 000 | – | – | |
| 2006 | 25 200 000 | – | 25 200 000 | 100 | 12 600 000 | 50 | 120 600 000 | – | – | |
| Év megjelölése nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 126 850 437 | 850 437 | 126 000 000 | 99 | 63 000 000 | 50 | 63 000 000 | 50 400 000 | 40 | |
ISPA Programszám: 2000/HU/16/P/PT/002
Helyszín: Pest megye, Komárom-Esztergom megye és Győr-Moson-Sopron megye, Magyarország
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kedvezményezett), amelyet a nemzeti programengedélyező képvisel,
az alábbiakban állapodik meg:
Az alábbi 2. Cikkben körülírt program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül megvalósításra és finanszírozásra jelen Megállapodás rendelkezései szerint. Az alábbi 2. Cikkben körülírt program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PT/002
Megnevezése: Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal felújítása (II. ütem)
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. december 31.
Helyszín: Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye
Csoport: Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal felújítása (II. ütem) – IV. európai közlekedési folyosó
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa 85 988 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 50%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa 42 994 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 16 594 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) Az I. mellékletben leírt programnak és a program végrehajtásáért felelős szerv által történő kifizetéseknek 2006. december 31-ig le kell zárulniuk.
A támogatás fennmaradó részének kifizetéséhez szükséges jelentést a fenti időpont után 6 hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az előleget 8 598 800 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 4 299 400 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy Kedvezményezett aláírja jelen Megállapodást,
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy a beszerzési terv I.a. mellékletében az „I. Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz újjáépítése” címmel jelölt szerződés aláírásra került.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit, vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán- vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás, vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A Kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működéséhez és fenntartásához.
A végső kifizetés feltétele, hogy a végső Kedvezményezett részletesen kidolgozott és elfogadható karbantartási programot terjesszen a Bizottság elé. Ez a program a 2006. január 1-jével kezdődő teljes tízéves időszak egészére vonatkozik, és megfelel az AGC/AGCT előírásoknak.
3. * Az előleg második részletének fizetési feltételei
Az előleg második felének utalása a beszerzési terv I.a mellékletében feltüntetett alprojektre vonatkozó („Új terelővágány építése Zalaegerszegnél) következő feltételeinek a kedvezményezett által teljesítéséhez lesz kötve:
– a hatóságok kötelezettségvállalása (pontosan meghatározandó) a projekt környezeti hatásának csökkentése érdekében történő korrekciós intézkedések elvégzésére,
– a projektre vonatkozó teljes környezeti hatástanulmány (EIA) benyújtása, beleértve a lakossági fórumot, amennyiben szükséges. Amennyiben nem, úgy az igazoló dokumentum benyújtása, hogy nem szükséges a teljes körű környezeti hatástanulmány elvégzése,
– a Környezetvédelmi Felügyelőség által kibocsátott, a fent említett környezeti hatástanulmány alapján készült engedély benyújtása és közreadása.
A köztes fizetések feltétele
Az I.a melléklet alatti beszerzésben feltüntetett I., II., IV., V. és VI. alprojektek nem lesznek kifizetve, ha a 85/337/EEC és a 97/11/EC direktíváknak megfelelő környezeti hatástanulmányt nem készítik el a szerződések aláírása előtt.
4. A vasúti rekonstrukció feltétele
A vasúti rekonstrukciónak olyan feltételek között kell teljesülnie, amelyek összhangban vannak a 91/440/EEC, 95/18/EC és 95/09/EC közösségi irányelvekben, valamint a közösségi jogszabályok bevezetésére vonatkozó nemzeti programban foglalt szabályokkal.
5. Az ECTS rendszer megvalósítása során maradéktalanul be kell tartani az interoperabilitás műszaki feltételeit.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propagandakövetelmények
(Összefoglaló)
Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PT/002
1. A program megnevezése
Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal felújítása (II. ütem)
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: A PHARE programot koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
2.3. Felelős: Boros Imre, tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdése szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: 1077 Budapest, Dob utca 75–81.
3.3. Felelős: Dr. Kenéz Győző, főosztályvezető
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Fax: (36)-1-352-8862
3.6. e-mail: gyozo.kenezkovim.hu
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
4. Végső kedvezményezett (amennyiben eltér a fent említett hatóságtól)
4.1. Név: MÁV Rt. Fejlesztési és Beruházási Főosztály
4.2. Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73–75.
4.3. Felelős: Mangel János, főosztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-351-5194
4.5. Fax: (36)-1-351-9475
4.6. e-mail: mangeljmav.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyar Köztársaság
5.2. Régió: Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye
6. Leírás
A Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal újjáépítése a (IV. páneurópai közlekedési folyosó részét képező) budapesti vasútvonalak 1990-es évek elején megkezdett korszerűsítési programjának második üteme.
A Budapestet Béccsel összekötő, az osztrák–magyar határt Hegyeshalomnál keresztező vonal a legfontosabb vasúti összeköttetés az Európai Unió és Európának térségében található csatlakozásra váró országok között.
A vonal a Berlint, Prágát és Bécset Budapesttel összekapcsoló IV. páneurópai folyosó része. Budapest olyan regionális központ, amely a IV., V. és X. folyosókon keresztül kapcsolódik a balkáni országokhoz és Görögországhoz. A magyarországi TINA hálózaton stratégiailag a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal a legfontosabb. Itt jelenleg körülbelül 1,2 milliárd tonna áru halad át, ami a MÁV által szállított összes mennyiség 16%-a.
A csatlakozásra váró országok közül Magyarország rendelkezik a legfejlettebb kombinált szállítórendszerrel, és a vizsgált vonal különösen fontos a kombinált szállítás szempontjából. A kíséret nélküli közúti-vasúti szállítás számára PHARE támogatással épülő új létesítmény, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ jelenleg kivitelezés alatt áll. A projekt tárgyát képező vonal ezen létesítmény és az Európai Unió között biztosít kapcsolatot. A vonal évente átlagosan 10 millió utast is szállít.
A projekt a következő fázisokra osztható fel:
1. projekt – A Budaörs–Biatorbágy közötti vonalszakasz rekonstrukciója
Ez a projekt a pálya, az elektromos rendszer és a biztosítóberendezések felújítását jelenti a Budaörs és Biatorbágy közötti 10,9 kilométeres vonalszakaszon. A projekt nem terjed ki a budaörsi állomásra és a kiszolgáló területekre, de részben igen a biatorbágyi állomásra és a kiszolgáló területre. A jelenlegi maximális vonalsebesség 120 km/h, de a felújítás után a pályán a legalább 140 km/h sebességgel lehet majd haladni.
2. projekt – ETCS telepítése a Komárom–Kimle közötti vonalszakaszon
A meglévő biztosítórendszer a vonalsebességet 120 km/h-ra korlátozza. Az ETCS telepítésével tartható lesz a 160 km/h vonalsebesség, ugyanakkor javul az üzembiztonság.
3. projekt – A Komárom–Ács közötti vonalszakasz rekonstrukciója
A projekt a pálya és az elektromos rendszer felújítását tartalmazza a Komárom és Ács közötti vonalszakasz egyes részein, de a komáromi állomást nem érinti. Ezt a szakaszt eredetileg 160 km/h sebességre tervezték, a felújítási munkák biztosítani fogják e sebesség fenntartását.
4. projekt – ETCS telepítése a Budapest (Kelenföld)–Komárom közötti vonalszakaszon
Ezen a 89,6 km-es szakaszon a jelenlegi biztosítóberendezés a vonalsebességet 120 km/h-ra korlátozza. Az ETCS telepítésével lehetővé válik a 160 km/h vonalsebesség, és javul az üzembiztonság is.
5. projekt – Új biztosítóberendezések Komárom állomáson
Komáromban a pálya kialakításának megfelelően két lényegileg elkülönülő szakaszt kell figyelembe venni. A személypályaudvaron 6 peron és több mellékvágány található, amelyek a mozdony karbantartó telepet szolgálják ki. Komárom közelében négy összekötővonal ágazik ki a fővonalból: egy-egy kétvágányú vonal Ács és Szőny felé és egy-egy egyvágányú vonal Csémpuszta és Komárno felé. A személypályaudvaron 35 fő-, és 11 tolatásjelző, a rendezőpályaudvaron pedig 10 fő-, és 45 tolatásjelző található. A biztosítórendszer elavult, kicserélése szükségessé vált.
6. projekt – Az Ács–Győrszentiván közötti vonalszakasz rehabilitációja
Ez a projekt a pálya és az elektromos berendezés átépítését szolgálja az Ács és Győrszentiván közötti mintegy 19,7 km-es vonalszakaszon, ideértve Győrszentiván állomást is. A szakaszt 160 km/h sebességre tervezték, az átépítés biztosítani fogja ennek a sebességnek a fenntarthatóságát.
7. projekt – Győr állomás területének rekonstrukciója
Győr állomás a MÁV hálózatának fontos csomópontja. Az állomáskomplexumhoz nagyméretű rendezőpályaudvarok tartoznak (amelyet főként a szomszédos Audi gyár használ), továbbá két összekötő vonal, egy megállóhely Győr–Gyárvárosnál, valamint számos kis, magántulajdonban álló iparvágány. A személypályaudvar mellett egy kis karbantartó műhely szolgál a mozdonyok és gördülő állomány szervizelésére. A feladat a vágány rehabilitációja és az elavult biztosítóberendezés cseréjét jelenti.
A végrehajtó hatóság: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján
A magyar Kormány 2373/1999. (XII. 27.) Korm. határozata intézkedik a MÁV átfogó reformjáról. A határozat legfontosabb elemei:
– 2001 januárjáig független pályavasút társaságot hoznak létre.
– A kereskedelmi vasútak és a pályavasút társaság önálló fenntartásának és üzemeltetésének feltételeiről a 2001. évi költségvetés keretében gondoskodnak.
– 2000. december 31-ig a Kormány és a MÁV között új megállapodást kell aláírni.
– A Kormány fontolóra vette, hogy 2003-tól kezdve folytatódjék a kereskedelmi vasút széttagolása személyszállító és teherforgalmi vasúti társaságokra.
A vasúti hálózat leggazdaságosabb részeinek további fejlesztésével, a magyar Kormánynak tágabb tere nyílik az infrastruktúra és a tevékenységek célszerűbb szétválasztására.
A nemzetközi szervezetek által finanszírozott projektek kezelése a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumon belül a Támogatás Koordináló és Pénzügyi Főosztály feladata. Ez a főosztály foglalkozik az EU-támogatással, továbbá a külföldi és IFI hitelek bevonásával megvalósuló közlekedési és vízgazdálkodási infrastruktúra-projektekkel.
A MÁV-on belül 1998-ban tapasztalt szakemberekből álló munkacsoportot hoztak létre a programok megvalósítására és koordinálására. A csoport feladata a PHARE program, az EIB, illetve az EBRD által finanszírozott szerződések kezelése.
7. Célkitűzések
1992-ben megvalósíthatósági tanulmány készült az egész vonalnak 160 km/h sebességűvé fejlesztéséről Budapesttől Hegyeshalomig (177 km). Ennek eredményeként 155 944 024 EUR értékű befektetési csomag valósult meg a német Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) pénzügyi támogatásával.
A befektetés fő célja a vonal feljavítása volt (55%-ban pályamunkák), de bizonyos földrajzi területek kimaradtak, nevezetesen Hegyeshalom, Győr és Komárom állomás körzete és a Budapestre bejövő szakaszok. A vonatkezelési rendszer sem került korszerűsítésre. Ugyanakkor azonban sor került az ETCS fejlesztésére. A rendszert 1999-ben a Hegyeshalom és Kimle közötti szakaszon már kipróbálták.
Az elsődleges célkitűzések ezért az alábbiak:
– a IV. páneurópai folyosó rehabilitációjának és korszerűsítésének folytatása Budapest és a hegyeshalmi osztrák határátkelő között,
– az ETCS kibővítése a teljes vonalra Hegyeshalom és Budapest–Kelenföld között (177 km).
A projekt jelentős biztonsági célokat is kijelöl, nevezetesen a Komárom és Győr állomásokon működő biztosítórendszerek korszerűsítését és az utasbiztonság növelését. A projekt hozzájárul az európai integrációhoz azáltal, hogy a MÁV csatlakozni fog az európai ETCS-hez, és előmozdítja az UIC AGC/AGCT irányelveinek megvalósítását is.
Hozzájárulás a csatlakozási partnerség és az EU Közösségi Vívmányai (az uniós jogszabályok) átvételét szolgáló nemzeti program céljainak eléréséhez
A program hozzájárul mind a csatlakozási partnerség, mind a Közösségi Vívmányok átvételét szolgáló nemzeti program céljainak eléréséhez, mert végrehajtja ennek a két eszköznek a közlekedési hálózat hozzáférhetőségére, összekapcsolhatóságra és az interoperabilitásra vonatkozó követelményeit úgy, hogy elősegíti a magyarországi közlekedési infrastruktúrának az európai közlekedési hálózatba történő integrálását. A projekt a páneurópai közlekedési hálózat IV. folyosóját érinti. Ezzel összefüggésben említendő, hogy a csatlakozási partnerségben a közlekedési ágazatra meghatározott prioritások egyike „a közlekedési infrastruktúra számára a szükséges befektetések biztosítása, különös tekintettel a páneurópai hálózatok bővítésére”.
Hozzájárulás az ország nemzeti közlekedéspolitikájához
A legújabb Országos Közlekedési Tervet Magyarországon 1999-ben készítette a Közlekedési Minisztérium. A vasúti ágazat súlyponti céljai:
– A fő nemzetközi vasútvonalak – nevezetesen a páneurópai közlekedési folyosók és a TINA hálózat – rehabilitációja.
– A MÁV átszervezése az EC 91/440-es irányelve szerint.
– A kombinált szállítás üzemeltetési környezetének fejlesztése.
Az országos ISPA közlekedési stratégia célja a vasút szerepének növelése Magyarországon. A Budapest–Hegyeshalom vasútvonal fejlesztése és az ISPA támogatásra javasolt másik két páneurópai folyosó projektje az országos közlekedéspolitikai célok teljesülését segíti elő.
A főbb mutatók az alábbiak:
– 46 vágánykilométer felépítmény (pálya) rekonstrukciója,
– 6 híd pályaburkolatának kicserélése,
– 12 szintbeli kereszteződés (útátjáró) pályaburkolatának cseréje,
– különböző kiegészítő mélyépítési munkák elvégzése (beleértve bizonyos gyalogos megközelítést az állomási peronok között),
– új relé-, jelfogó helyiségek megépítése Komárom állomáson,
– a biztosítóberendezés-rendszer kicserélése Komáromban és Győrben,
– jelző és pályaáramkörök áthelyezése különböző helyszíneken,
– a villamosítási rendszer fejlesztése 71 km-en,
– 12,3 km új villamos tápkábel beszerelése,
– az ETCS biztosítóberendezés üzembe helyezéséhez szükséges kiegészítő berendezések:
= 59 vonali (blokk) szelvény,
= 20 automatikus szintbeli kereszteződés,
= 14 állomás,
= 3 leágazás,
– 17 mozdony felszerelése fedélzeti ETCS berendezéssel.
8. A munkálatok ütemterve
A Budapest–Hegyeshalom vonal újjáépítésének előző szakaszára 1993 és 1998 között került sor.
A második szakasz ütemezése:
| Munkafeladat kategóriája | Kezdés | Befejezés | |
| Megvalósíthatósági tanulmány | 2000. 01. 01. | 2000. 06. 30. | |
| Gazdasági elemzés | 2000. 07. 01. | 2000. 07. 28. | |
| Pénzügyi elemzés | 2000. 17. 01. | 2000. 07. 28. | |
| Környezeti hatástanulmány | eldöntendő | eldöntendő | |
| Tervezési tanulmányok | lásd alább | lásd alább | |
| Tenderdokumentumok | lásd alább | lásd alább | |
| Területvásárlás | nem alkalmazandó | nem alkalmazandó | |
| Kivitelezés | lásd alább | lásd alább | |
| Üzembe helyezés | építést követően | építést követően |
Figyelembe véve a tervezési tanulmányokat, a tenderdokumentumokat és az építési munkákat, az egyes projektek ütemterve a következő:
| Projekt | Tervezés elkészül | Tenderdokumentum elkészül | Építés kezdődik | Építés elkészül | |
| Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz rekonstrukciója | 2000. 07. 30. | 2000. 08. 31. | 2001. 05. 01. | 2001. 11. 30. | |
| ETCS telepítése Komárom–Kimle vonalon | 2000. 12. 30. | 2000. 12. 30. | 2001. 05. 01. | 2002. 12. 31. | |
| Komárom–Ács vasútvonal rekonstrukciója | 2001. 10. 15. | 2000. 10. 31. | 2001. 05. 01. | 2002. 05. 30. | |
| ETCS telepítése Budapest (Kelenföld–Komárom vonalon | 2001. 07. 31. | 2002. 07. 31. | 2002. 03. 31. | 2003. 11. 30. | |
| Biztosítóberendezés Komárom állomáson | 2001. 07. 01. | 2001. 09. 01. | 2002. 07. 31. | 2004. 11. 30. | |
| Ács–Győrszentiván vonalszakasz rehabilitációja | 2001. 09. 01. | 2001. 09. 01. | 2002. 05. 01. | 2002. 11. 30. | |
| Győr állomás rekonstrukciója | 2002. 06. 30. | 2002. 06. 30. | 2003. 05. 31. | 2006. 11. 30. |
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
A gazdasági elemzések szerint a befektetést a központi forgalmi becslések és előrevetítések, valamint az elvégzett érzékenységi vizsgálatok indokolják, figyelembe véve azt, hogy milyen következményei lennének, ha a vonalon nem modernizálnák a vonatkezelési rendszert.
Az előnyök főként a személy- és teherforgalomban jelentkező időmegtakarításból származnak. Feltételezhető ugyanis, hogy ha a rendszert nem korszerűsítik, akkor komoly sebességkorlátozást kellene bevezetni. A gyakorlatban számítani lehet arra is, hogy a karbantartási költségek és a biztonsági kockázatok megnőnek. Ilyen értelemben meglehetősen konzervatív elemzési eredmények születtek.
| Belső megtérülési ráta | IRR | 11,9 | |||||
| Nettó jelenérték | NPV | 18,1 M EUR | |||||
| Haszon/költség arány | B/C | 1,39 | |||||
| Haszon (pl. időmegtakarítás) | Egységérték | Jelen érték (PV) | A teljes haszon %-a | ||||
| Időmegtakarítás | 1,8 euró/utas/óra, 0,0018 euró/tonna/óra | 94,5 | 94 | ||||
| Vonatüzemeltetési költség | 361 euró/km/év | 5,2 | 4 | ||||
| Karbantartási költség | 22,7 euró/km/év | 1 | |||||
| Balesetek | 0,08 euró/tonna/km/év | 1 | |||||
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
Az utasok jelenleg kb. 0,054 euró/km viteldíjat fizetnek a projekt tárgyát képező vonalon, bár ez a vonat típusa szerint nagymértékben különbözhet. Az áruszállítás kb. 0,044 euró/tonna km.
A javasolt beruházás nyomán a MÁV várhatóan nem tudja jelentősen emelni a menetdíjat. Mivel az intézkedések célja főként a biztonság fenntartása és a meglévő nagy sebességek fenntartása, ezért várhatóan nem lesz nagy forgalomnövekedés. Másrészt ha a beruházás elmarad, akkor az utazási idő növekedése és a lehetséges járulékos utasbiztonsági kockázat az utasszám csökkenését vonhatja maga után.
Annak a becsült bevételkiesésnek az alapján, amely akkor áll elő, ha a befektetésre nem kerül sor, 4,1% pénzügyi hozamot kapunk.
Karbantartási politika:
A MÁV jól megalapozott karbantartási politikával rendelkezik. A MÁV gyakori karbantartási rutinellenőrzéseket végez és éves szintű, folyamatosan zajló megelőző karbantartási programot készít, ami az infrastruktúra karbantartásával foglalkozó összes részlegre nézve érvényes. Az egyes karbantartási tételeket fontosság szerint rangsorolják és egyeztetett végrehajtási programot készítenek. Minden pénzügyi évre éves karbantartási költségvetést fogadnak el, és minden egyes elfogadott munkatételhez pénzösszeget is rendelnek. Ha a programban szereplő munkák költsége az adott évben meghaladja a költségvetést, akkor bizonyos területeken csak ideiglenes javítást végeznek (alacsonyabb költséggel), vagy ha a munka nem sürgős, akkor a következő évre halasztják, amikor is a korábbinál előbbre kerül a prioritások sorrendjében.
Alkatrészek: a kulcsfontosságú pontokon a MÁV az alapvető alkatrészekből a sürgős javítások elvégzéséhez raktárkészletet tart fenn. A MÁV jó nevű gyártókkal és anyagszállítókkal szerződéses viszonyban is áll. Ezek a vállalatok megrendelésre szállítják a szükséges alkatrészeket.
Képzés: az alkalmazottak számára egyeztetett képzési program készült, a MÁV az Északi Járműjavítóban oktatóközpontot működtet. Ami az ETCS rendszert illeti, a javítási és karbantartási kézikönyvek kiadása folyamatban van. Az ETCS üzemeltetési rendszer műszaki leírását már egyeztették és elfogadták. Az oktatóközpontban felépült a rendszer mérethű modellje. Ha a teljes infrastruktúra rekonstrukciója a végéhez közeledik, további kézikönyveket és utasításokat adnak ki a vasúti infrastruktúra más részeinek karbantartására is. A MÁV kidolgozott költségvetéssel rendelkezik a képzés pénzügyi fedezetének biztosításához.
11. Környezeti hatásvizsgálat
Magyarországon a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó Központi Környezetvédelmi Felügyelet illetékes a kérdésben. A hivatalnak 12 regionális hivatala van, és a projektben szereplő vasútvonalak az alábbi 3 hivatal területén haladnak keresztül:
– Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelet,
– Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelet,
– Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelet.
Az országos hatáskörű Központi Környezetvédelmi Hivatal úgy döntött, hogy a három hivatal egyike legyen a vasútvonalon megvalósuló összes projekt környezetvédelmi kérdésekben illetékes koordinátora. A Hivatal hamarosan értesíteni fogja a MÁV-ot arról, hogy a három közül melyik hivatalt jelöli ki felelős regionális hivatalnak.
A vonal fejlesztéséről régóta folyik párbeszéd a MÁV és a környezetvédelmi hatóságok között, számos környezeti felmérésre is sor került. 1995-ben például a MÁVTI független vasúttervező intézet készített előzetes környezeti hatásvizsgálatot a Kelenföld és Törökbálint közötti rövid távú szakaszról, ekkor merült fel javaslatként, hogy 120 km/h-ről növeljék 140 km/h-re a maximális sebességet.
A projektre az EIA irányelv II. mellékletének rendelkezései vonatkoznak. A vonal fejlesztésével kapcsolatban valószínűleg környezeti hatástanulmányt kell végezni, mivel a nagyobb sebesség befolyásolhatja a zajterhelést. Zajvédő falak tervezése céljából a MÁV laboratóriuma zajméréseket végzett a legsűrűbben lakott területeken. Az út teljes hosszán talajvíz ellenőrzéseket folytatnak.
A MÁV szerint a projekt nem érint környezeti szempontból érzékeny területet, amint ez kitűnik a 9. mellékletben található útvonaltérképekből is. Várható, hogy ezt rövidesen a környezetvédelmi hatóságok is megerősítik.
A káros vagy kedvezőtlen hatások korlátozását célzó intézkedések költsége 1 900 000 euró, vagyis a teljes költség 2%-a. A fő tétel a zajvédő falak költsége. Más környezetvédelmi intézkedések, például az esetleges talajvíz-szennyeződés folyamatos ellenőrzése vagy a szennyezett pályatest-kavics megfelelő ártalmatlanítása a mindenkori vonatkozó tevékenység költségei között kerültek feltüntetésre.
12. * Költségek és támogatás (euróban)
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díjak | 4 846 000 | 1 674 000 | |
| Földvásárlás | |||
| Tereprendezés | |||
| Főbb munkák* | 76 851 000 | ||
| Berendezések és gépek | |||
| Műszaki támogatás | |||
| Ellenőrzés a kivitelezés során | |||
| Tartalékkeret előre nem látható kiadásokra (5%) | 4 291 000 | ||
| Adók/közterhek | |||
| Egyéb | |||
| Összesen | 85 988 000 | 1 674 000 |
I. Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz rekonstrukciója
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díjak | 420 000 | 152 000 | |
| Főbb munkák* | 13 294 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható kiadásokra (5%) | 713 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 14 427 000 | 152 000 |
II. ETCS (European Train Control System) telepítése Komárom–Kimle vonalszakaszon
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 550 000 | ||
| Főbb munkák* | 5 985 000 | 764 000 | |
| Tartalékkeret előre nem látható költségekre (5%) | 344 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 6 879 000 | 764 000 |
III. Komárom–Ács vonalszakasz rekonstrukciója
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 219 000 | 142 000 | |
| Főbb munkák* | 7 133 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható költségekre (5%) | 387 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 7 739 000 | 142 000 |
IV. ETCS telepítése Budapest–Komárom vonalszakaszon
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 673 000 | 573 000 | |
| Főbb munkák* | 7 315 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható költségekre (5%) | 420 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 8 408 000 | 577 000 |
V. Biztosítóberendezés cseréje Komárom állomáson
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 1 070 000 | 0 | |
| Főbb munkák* | 11 637 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható kiadásokra (5%) | 669 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 13 376 000 | 0 |
VI. Ács–Győrszentiván vonalszakasz rehabilitációja
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 376 000 | 36 000 | |
| Főbb munkák* | 9 336 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható kiadásokra (5%) | 511 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 10 223 000 | 36 000 |
VII. Győr állomás rekonstrukciója
| Euró | |||
| Megnevezés | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 1 538 000 | 3 000 | |
| Főbb munkák* | 22 151 000 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható kiadásokra (5%) | 1 247 000 | ||
| Egyéb | |||
| Összesen | 24 936 000 | 3 000 |
* A kivitelezés során való ellenőrzést is magában foglalja.
| Teljes költség | Magánszektor részvétele | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya | |
| 87 662 000 | – | 1 674 000 | 85 988 000 | 42 994 000 | 50 |
13. Az nemzetközi pénzintézetek (IFI) bevonása a projekt finanszírozásába
A projekt társfinanszírozása az Európai Beruházási Bankkal (EIB):
Az Európai Beruházási Bankkal előzetes megállapodás született, mely szerint a projektköltség fennmaradó 50%-át 40%-ban az Európai Beruházási Bank, 10%-ban a magyar Kormány a központi költségvetésből fedezi. Az Európai Beruházási Bank már kiadta a szándéknyilatkozatot, megkezdte a projekt értékelését, és jelenleg tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a keretmeghitelezés feltételeiről.
Párhuzamos társfinanszírozás a folyosók között:
A Budapest–Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésének első ütemét (1993–1998) a magyar költségvetésből és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KFW) által biztosított kölcsönből finanszírozták.
A MÁV korszerűsítéséről 1998 februárjában 220 millió eurós beruházási programot fogadtak el az EIB, az EBRD, az EU PHARE programja és a magyar Kormány társfinanszírozásában. Az EIB által finanszírozott rész az alábbi vasútvonalak újjáépítését foglalta magában:
– Budapest–Újszász–Szolnok,
– Cegléd–Szeged,
– Felsőzsolca–Hidasnémeti.
Az EBRD által finanszírozott rész a vasúti kocsik korszerűsítését és a marketing munkát ölelte fel. A technológia és az üzemeltetés racionalizálására az 1997–1998-ra előirányzott EU PHARE program keretén belül került sor.
14. A projekttel kapcsolatos különleges feltételek
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. pontját.
15. Beszerzési terv
A munkákat az I.a. mellékletben ismertetett beszerzési terv szerint végzik el.
| A tender száma | A pályáztatandó munkák és szolgáltatások megnevezése | A szerződés típusa (kivitelezési, szállítói vagy szolgáltatási) | A tender kibocsátásának időpontja (hónap/év) | Az adott szerződéshez kapcsolódó számlák visszatérítési százaléka | |
| I. A Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz rekonstrukciója | 2000. 11. 30. | ||||
| II. ETCS telepítése a Komárom és Kimle közötti vonalszakaszon | 2001. 02. 30. | ||||
| III. A Komárom és Ács vonalszakasz rekonstrukciója | 2000. 11. 30. | ||||
| IV. ETCS telepítése a Budapest (Keleti) és Komárom közötti vonalszakaszon | 2001. 10. 31. | ||||
| V. A bitosítóberendezés cseréje Komárom állomáson | 2001. 11. 30. | ||||
| VI. Az Ács–Győrszentiván közötti vonalszakasz rekonstrukciója | 2001. 11. 30. | ||||
| VII. Győr állomás rekonstrukciója | 2002. 09. 30. |
A megbízás elnyerésének részletes feltételeit az Európai Közösség hivatalos folyóiratában és az interneten teszik közzé.
A munka megnevezése: Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója
2000–2006
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PT/002
| Euró | ||||||||||
| Összes költség | Nem elszámolható költség | Elszámolható költség | EIB kölcsön | |||||||
| Év | Összesen | ISPA | Országos hatóságok | |||||||
| Központi kormányzat | ||||||||||
| 1=2+3 | 2 | 3=5+7 | 4 (%)=3/1 | 5 | 6 (%)=5/3 | 7 | 8 | 9 (%)=8/1 | ||
| 2000 | 34 862 000 | 1 674 000 | 33 188 000 | 95 | 16 594 000 | 50 | 16 594 000 | – | ||
| 2001 | 12 000 000 | – | 12 000 000 | 100 | 6 000 000 | 50 | 6 000 000 | – | ||
| 2002 | 9 000 000 | – | 9 000 000 | 100 | 4 500 000 | 50 | 4 500 000 | – | ||
| 2003 | 8 000 000 | – | 8 000 000 | 100 | 4 000 000 | 50 | 4 000 000 | – | ||
| 2004 | 6 602 400 | – | 6 602 400 | 100 | 3 301200 | 50 | 3 301200 | – | ||
| 2005 | – | – | – | – | – | – | – | – | ||
| 2006 | 17 197 600 | – | 17 197 600 | 100 | 8 598 800 | 50 | 8 598 800 | – | ||
| Év megjelölése nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Összesen | 87 662 000 | 1 674 000 | 85 988 000 | 98 | 42 994 000 | 50 | 42 994 000 | 34 399 200 | 40 | |
ISPA program száma: 2000/HU/16/P/PT/003
Helyszín: Zala megye, Magyar Köztársaság
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amely az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) érdekében és nevében jár el, és amelyet a regionális politikáért felelős főbiztos, Mr. Michel Barnier képvisel,
valamint
a Magyar Kormány (a továbbiakban: Kedvezményezett), melyet a nemzeti programengedélyező képvisel, az alábbiakban állapodik meg:
A 2. Cikkben megnevezett program a Közösség költségvetési forrásaiból kerül végrehajtásra és finanszírozásra a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. A 2. Cikkben megnevezett program végrehajtása a Bizottság és a Kedvezményezett által kötött Keretmegállapodás mellékletét képező Általános Feltételekkel, valamint a jelen Megállapodással és az annak mellékletét képező rendelkezésekkel összhangban történik.
Az ISPA vissza nem térítendő támogatás formájában hozzájárul az alábbi, az I. mellékletben részletezett program finanszírozásához:
Program száma: 2000/HU/16/P/PT/003
Megnevezése: Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal rehabilitációja
Időtartam: A kezdés időpontja: a Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírása
A befejezés időpontja: 2006. december 31.
Helyszín: Zala megye
Csoport: Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal felújítása
V. európai közlekedési folyosó
(1) A támogatás kiszámításához figyelembe vehető állami vagy ezzel egyenértékű kiadás felső határa: 167 390 000 euró.
(2) A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes állami vagy ezzel egyenértékű kiadás 50%-a, a II. mellékletben bemutatott pénzügyi terv szerint.
(3) Az ISPA támogatás felső határa: 83 695 000 euró.
(4) A 2000. évi költségvetés B7–020-as költségvetési sorában 12 331 000 euró elkülönítésre került. A következő részletekre vonatkozó kötelezettség lekötése a program eredeti vagy átdolgozott pénzügyi terve alapján történik, a végrehajtás előrehaladásának és a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében.
(1) A Közösség támogatása csak azon intézkedésekkel kapcsolatos kifizetésekre terjed ki, amelyekre vonatkozóan a Kedvezményezett jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállalt, és amelyekhez kifejezetten hozzárendelték a szükséges finanszírozási forrást. Ezeknek a kifizetéseknek az I. mellékletben meghatározott munkálatokhoz kell kapcsolódniuk.
(2) A Pénzügyi Megállapodás Bizottság által történő aláírásának időpontja előtt folyósított kifizetések nem jogosultak ISPA támogatásra.
(3) * Az I. Mellékletben leírt projektnek és az annak végrehajtásáért felelős szerv kifizetéseinek legkésőbb 2008. június 30-ig le kell zárulniuk.
Az utolsó részlet kifizetéséhez szükséges jelentést legkésőbb 6 hónappal a jelzett dátum után kell benyújtani.
(4) Az előleget 16 739 000 euróban állapítjuk meg, melynek átutalása az alábbiak szerint történik:
– 8 369 500 euró azt követően kerül kifizetésre, hogy a Kedvezményezett aláírta a jelen Megállapodást;
– a fennmaradó rész azt követően kerül kifizetésre, hogy Kedvezményezett aláírja a beszerzési terv I.a. mellékletében az „I. Új deltavágány építése Zalaegerszegen” címen megjelölt szerződést.
A programot az Európai Megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek betartásával kell végrehajtani oly módon, hogy hozzájáruljon a közösségi politikák céljainak eléréséhez, különösen a környezetvédelemre és a környezetfejlesztésre vonatkozóan.
A Kedvezményezett és az I. melléklet 3. pontjában említett, a megvalósításért felelős hatóság kötelessége gondoskodni arról, hogy a projekt tervezésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggésben készülő tanulmányokhoz, rajzokhoz, tervekhez, propaganda- és egyéb anyagokhoz fűződő valamennyi szükséges szellemi tulajdonjogot megszerezzék. Ugyanők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a Bizottság által kijelölt bármely testület vagy személy hozzáférési és használati jogot kapjon az ilyen anyagok tekintetében. A Bizottság ezen anyagokat kizárólag saját célra használja fel.
A Kedvezményezett illetékes hatóságai kötelesek a program megvalósításához szükséges minden engedélyt, illetve felhatalmazást megfelelő időben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megadni.
A III. mellékletben meghatározott általános rendelkezések érintetlenül hagyása mellett a programhoz nyújtandó közösségi támogatásra a következő feltételek vonatkoznak:
1. Az előfeltevésekre és az eszközök státusára vonatkozó feltétel
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ISPA támogatás 3. Cikkben megjelölt összegét felülvizsgálja, amennyiben a munkálatok befejezésétől számított öt éven belül az üzemeltetési körülmények (díjtételek, bevételek stb.) jelentősen eltérnek a támogatás mértékének meghatározásához felhasznált eredeti előfeltevésekhez képest, és/vagy olyan jelentős változásra kerül sor, amely:
a) befolyásolja a létesítmény jellegét vagy megvalósításának feltételeit vagy jogtalan előnyhöz juttat valamely magán- vagy állami szervezetet; és
b) a finanszírozott infrastrukturális létesítmény bármely részének tulajdonviszonyaiban bekövetkező változás vagy az üzemeltetési körülmények megszűnése vagy jelentős megváltozása miatt következik be.
A kedvezményezett ország köteles a Bizottságot minden ilyen változásról tájékoztatni és a változásokhoz a Bizottság előzetes beleegyezését kérni.
2. A megvalósíthatóságra vonatkozó feltétel
A programhoz nyújtandó közösségi támogatás feltétele, hogy az illetékes hatóságok elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre az eszközök eredményes működtetéséhez és fenntartásához.
A végső kifizetés feltétele, hogy a végső kedvezményezett részletesen kidolgozott és elfogadható karbantartási programot terjesszen a Bizottság elé. Ez a program a 2006. január 1-jével kezdődő teljes tízéves időszak egészére vonatkozik, és megfelel az AGC/AGCT előírásoknak.
3. * Az előleg második részletének fizetési feltételei
Az előleg második felének utalása a beszerzési terv I.a mellékletében feltüntetett I. alprojekt („Új deltavágány építése Zalaegerszegnél”) következő feltételeinek a kedvezményezett általi teljesítéséhez lesz kötve:
– a hatóságok (amelyeknek körét pontosan meg kell határozni) kötelezettséget vállalnak a projekt környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérsékléséhez szükséges intézkedések megtételére.
– jelen projektre vonatkozó teljes körű környezeti hatástanulmány (EIA) benyújtása, szükség esetén lakossági konzultációval együtt. Ha ez utóbbit jogszabály nem írja elő, megfelelő dokumentumok előterjesztése, amelyek igazolják, hogy nem szükséges a teljes körű EIA elvégzése.
– a Környezetvédelmi Felügyelőség által a jelen projektre vonatkozó, fent körülírt környezeti hatástanulmány (EIA) alapján kiadott engedély benyújtása és közzététele.
A köztes fizetésekre vonatkozó feltétel
Az I.a melléklet alatti beszerzésben feltüntetett II., III., IV., V. és VI. alprojektek nem lesznek kifizetve, ha a 85/337/EEC és a 97/11/EC direktíváknak megfelelő környezeti hatástanulmányt nem készítik el a szerződések aláírása előtt.
4. A vasúti rekonstrukció feltétele
A vasúti rekonstrukciónak olyan feltételek között kell teljesülnie, amelyek összhangban vannak a 91/440/EEC, 95/18/EC és 95/09/EC közösségi irányelvekben valamint az EU Közösségi Vívmányai (a közösségi jogszabályok) bevezetésére vonatkozó nemzeti programban foglalt szabályokkal.
A jelen Pénzügyi Megállapodás mellékleteiben szereplő végrehajtási rendelkezések a Megállapodás szerves részét képezik.
A feltételek és végrehajtási rendelkezések be nem tartása esetén a Bizottság a III.1. melléklet VIII. szakaszában meghatározott eljáráshoz folyamodik.
E Pénzügyi Megállapodás hiteles szövege a jelen dokumentum, amelyet jóváhagyólag aláírtak.
(Aláírások)
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. melléklet: A program leírása
II. melléklet: Pénzügyi terv
III. melléklet
III.1. melléklet: Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról
III.2. melléklet: Az ISPA által támogatott programok költségeinek elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések
III.3. melléklet: Kifizetési igénylés, pénzügyi és műszaki készültségről készült jelentés és módosítási kérelem modellje
III.4. melléklet: Megállapodás az ISPA által támogatott programokra vonatkozó pénzügyi ellenőrzés minimális követelményeiről
III.5. melléklet: Megállapodás a szabálytalanságokról és az ISPA-tól tévesen átvett pénzösszegek visszafizetéséről
III.6. melléklet: Tájékoztatási és propagandakövetelmények
Összefoglaló
Bizottsági kód: 2000/HU/16/P/PT/003
1. A program megnevezése
Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal felújítása
2. A pályázatot benyújtó hatóság (Nemzeti ISPA Koordinátor)
2.1. Név: PHARE programokat koordináló tárca nélküli miniszter
2.2. Cím: H–1133 Budapest, Pozsony út 56.
2.3. Felelős: Dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter
2.4. Telefon: (36)-1-329-3445
2.5. Telex/fax: (36)-1-320-4473
3. Végrehajtásért felelős hatóság [a III.2. melléklet II. szakasz (2) bekezdésben foglaltak szerint]
3.1. Név: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Segélykoordinációs és Finanszírozási Főosztály
3.2. Cím: 1077 Budapest, Dob utca 75–81.
3.3. Felelős: Dr. Kenéz Győző főosztályvezető
3.4. Telefon: (36)-1-352-8863
3.5. Fax: (36)-1-352-8862
3.6. e-mail: gyozo.kenezkovim.hu
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
4. A végső kedvezményezett (amennyiben nem azonos a fent hivatkozott hatósággal)
4.1. Név: MÁV Rt. Fejlesztési és Beruházási Főosztály
4.2. Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73–75.
4.3. Felelős: Mangel János, főosztályvezető
4.4. Telefon: (36)-1-351-5194
4.5. Fax: (36)-1-351-9475
4.6. e-mail: mangeljmav.hu
5. Helyszín
5.1. Kedvezményezett ország: Magyarország
5.2. Régió: Zala megye
6. * Leírás
A Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal felújítása (83 km). A vasútvonal az V. páneurópai folyosó fő ágának része (Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Uzsgorod–Lvov vonal), a Magyarország és Szlovénia közötti közvetlen vasúti összeköttetés csatlakozó vonala.
A program felöleli a Zalalövőről Zalaegerszegen át Bobára vezető vasútvonal rekonstrukcióját és fejlesztését. Tartalmazza továbbá a villamosítást és az ETCS rendszer telepítését is a vasútvonalon, beleértve (villamosítás szempontjából), a jelenleg építés alatt álló szlovén határ–Bajánsenye–Zalalövő szakaszt is. A villamosítást és az ETCS telepítését ezután a szlovén határtól Bobáig is kiterjesztik.
A program összesen 101 km vasútvonalra terjed ki, amiből 65 km-t rehabilitálni kell, 17 km-t új nyomvonalon kell átépíteni, míg 3,4 km-en teljesen új deltavágányok épülnek Zalaegerszeg és Boba közelében.
A program során a meglévő hidak rehabilitálására/rekonstrukciójára is sor kerül. Négy új híd épül meg, az egyik a zalaegerszegi deltavágányon, ami a Zala folyó felett halad és a másik három a bobai deltavágányon.
A jelen projekt a részben PHARE-támogatással finanszírozott közvetlen magyar–szlovén vasútvonal fejlesztésének befejező szakasza.
Az öt földrajzi területegységet érintő program az alábbi hat csoportba osztható:
I. Új zalaegerszegi deltavágány megépítése
II. Új nyomvonal kiépítése Zalalövőtől Zalaegerszegig
III. A Zalaegerszeg–Boba közötti vonalszakasz rekonstrukciója és felújítása
IV. Új deltavágány építése Bobánál
V. A „Hodos–Szlovén országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba” vasútvonal-szakasz villamosítása
VI. ETCS telepítése a „Hodos–Szlovén országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba” vonalszakaszon.
I. Új deltavágány építése Zalaegerszegen
1. Bevezetés
Pálya:
A Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba szakaszon a vonatoknak meg kell állniuk Zalaegerszeg állomáson, hogy a mozdonyokat a vonat másik végéhez kapcsolhassák. Ez a művelet legalább 10 percet vesz igénybe. Zalaegerszeg állomáson a fővágányok hossza nem éri el az 500 métert, ami nem elegendő a normál teher- és személyvonatok számára. A zalaegerszegi biztosítórendszer régi és elavult, a pálya rossz állapotban van. A deltavágány megépítésével a fenti problémák megoldódnak.
2. Új vasútvonal
Pálya:
A deltavágányt Zalaegerszeg városközpontjától keletre építik meg. Az ívsugár R = 600 méter. Ez a sugár optimális a város lakóterületeinek közelében haladó forgalomhoz.
Az új pályához és a helyi közutak áthelyezéséhez területkisajátításra lesz szükség.
A területvásárlással kapcsolatos tárgyalások 2000 szeptemberére fejeződnek be.
A vonal 600 méteres maximális ívsugara miatt a tervezett sebesség a 80–100 km/h értéket nem haladhatja meg.
A felépítmény betonaljakra helyezett hézag nélküli 54-es rendszerű lesz. A maximális tengelyterhelés 225 kN.
A részletes talajmechanikai vizsgálat befejeződött.
Műtárgyak:
Ezen a szakaszon a projekt egy új acélhidat is tartalmaz, ahol a deltavágány a Zala folyót keresztezi. A tervek szerint a kereszteződés egy három hídnyílásos acél felépítményű híd lesz, cölöpalapra helyezett betonpillérekkel. A hídnyílás 29,2, 35,6 és 25,2 méter, összesen 90,7 métert tesz ki. A hidat EDILON típusú, 54-es rendszerű vágánnyal építik a zajszint és a híd szerkezeti magasságának csökkentésére. A híd szélessége 6,6 méter, beleértve az egyik oldalon lévő gyalogjárdát is. A híd alatti űrmagasság a Zala folyó átlagos vízszintje fölött kb. 6 méter, az eddig tapasztalt legmagasabb vízszint fölött kb. 2 m.
Az árvízvédelmet a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Hatóság javaslatainak megfelelően alakítják ki.
II. A Zalalövő és Zalaegerszeg közötti vonalszakasz
1. Bevezetés
Zalalövőtől Andráshida állomásig a vasútvonal fejlesztése a meglévő vonal mentén egy új nyomvonal kialakításával történik. A meglévő pálya elbontásra kerül. Az Andráshida állomástól Zalaegerszeg állomásig vezető vonalszakasz fejlesztését a pálya, az ágyazat és az alépítmény felújításával, valamint néhány ívsugár nagyobb tervezett sebességre történő alkalmassá tételével biztosítják.
Andráshida állomástól Zalaegerszegig a vonalszakasz rehabilitációja jelenleg folyamatban van és 2000. augusztusra készül el.
2. Meglévő vasútvonal
Pálya:
A meglévő pálya 30–31 éves, 48-as rendszerű vágány, amit 210 kN maximális tengelyterhelésre terveztek. A pályát 60 km/h sebességre tervezték, de a Zalalövő és Andráshida közötti vonalszakaszon a sebességet 40 km/h-ra kellett korlátozni.
A szakaszon 35 szintbeli kereszteződés található, amelyek közül 24 nem biztosított, 11 fénysorompóval rendelkezik.
A vasútvonalon három állomás és hét megállóhely van. Az állomások az alábbiak:
1. Zalalövő (állomás)
2. Zalapatakalja (megállóhely)
3. Budafa (megállóhely)
4. Zalacséb–Salomvár (megállóhely)
5. Zalaszentgyörgy (megállóhely)
6. Csurgaszi csárda (megállóhely)
7. Bagod (megállóhely)
8. Andráshida (állomás)
9. Zalaegerszeg–Ola (megállóhely)
10. Zalaegerszeg (állomás)
3. Új vasútvonal
Az új nyomvonal Zalalövő és Andráshida állomás között a Zala-völgyben meglévő vasútvonal közelében halad. Az új nyomvonal építése alatt a meglévő pálya üzemben maradhat. A legkisebb ívsugár R = 1400 m, ami megfelelő a 160 km/h tervezett sebességhez.
A Zalalövő és Andráshida állomás közötti új vonalszakasz megépítéséhez területkisajátításra lesz szükség.
Ez a munka jelenleg folyamatban van, és nem képezi a pályázat tárgyát.
A tárgyalások és kisajátítások 2001 májusára fejeződnek be.
Pálya:
A pályát a 40–60 km/h sebességről 160 km/h tervezett sebességre fejlesztik fel, a felépítmény hézagnélküli, 54-es rendszerű lesz, LM–54 típusú betonaljakkal, amelyeket 60 cm távolságban helyeznek el 50 cm vastag zúzottkő ágyazatban. A legnagyobb tengelyterhelés 225 kN.
Az összehasonlító geotechnikai szakvélemény 1999 márciusában készült el.
A szakvélemény szerint az új nyomvonal a Zala folyó egykori völgyében halad üledékes gyenge agyagrétegen, ahol magas a talajvízszint. Fontolóra kell venni a Hodos-Zalalövő vonalszakaszon alkalmazott előtömörítési módszerek itteni használatát is. Mindaddig, amíg a végleges geotechnikai vizsgálatok eredményei nem állnak rendelkezésre, a becsült költségek között szerepel a régi Zala-völgy mintegy kétméteres felső talajrétegének cseréje.
A viszonylag magas vízszint miatt a töltést 3–4 méteresre tervezik, 1:2 lejtéssel.
A projekt keretében helyi közutakat is át kell helyezni, emiatt szintbeli kereszteződések áthelyezésére is sor kerül.
A szintbeli kereszteződésekre vonatkozó szabvány változni fog. Ennek értelmében a 34 szintbeli kereszteződést fénysorompóval kell felszerelni.
A meglévő állomásokat és megállóhelyeket át kell helyezni az új nyomvonalra, új bekötőutakat kell építeni. Az állomásokon állomásépületek nem épülnek, csak esőbeállókat biztosítanak.
Az Andráshida állomás–Zalaegerszeg közötti vonalszakasz fejlesztése folyamatban van. A munka a meglévő alépítmény rekonstrukcióját és a felépítmény cseréjét jelenti, beleértve az új, hézag nélküli 54-es rendszerű síneket is, amit betonaljakra és zúzottkő ágyazatra fektetnek. A tervezett sebesség ezen a szakaszon 80 km/h lesz.
Műtárgyak és épületek:
A szakaszon 34 kisebb új műtárgy lesz, amelyek a Zala folyó medre mentén a vízelvezetéshez és más vízgazdálkodási feladatok teljesítéséhez szükségesek. Ezek a műtárgyak főként 2 méternél kisebb nyílású csőátereszek. A műtárgyak tervezése és kivitelezése a Nyugat-Dunántúli Vízügyi hatóságok előírásainak megfelelően történik.
Andráshida és Zalacséb állomásokon új állomásépületeket létesítenek. Az állomások peronjain esőbeállók kerülnek kialakításra.
Biztosítóberendezés:
Andráshidától Zalaegerszegig a biztosítóberendezést a megváltozott pályához igazítják először az állomások területén. Zalalövőtől Andráshidáig az új nyomvonal megépítése után a meglévő biztosítórendszert elbontják.
III. A Zalaegerszeg–Boba közötti vonalszakasz rekonstrukciója és fejlesztése
1. Bevezetés
Zalaegerszeg állomástól Boba állomásig a vonalat a pálya és az ágyazat felújításával fejlesztik, és egyes íveket a megnövelt tervezett sebességhez igazítanak.
2. A meglévő vasútvonal
Pálya:
A meglévő felépítményt 1972–74-ben építették 48-as rendszerrel, főként hegesztett sínek alkalmazásával (2 km-es szakaszokban, hevederes illesztéssel). A legkisebb ívsugarak 300 m-esek és a pályát 210 kN legnagyobb tengelyterhelésre tervezték. A meglévő pálya tervezett sebessége 80/100 km/h volt, de egyes szakaszoknál a megengedett sebességet 60/80 km/h-ra kellett korlátozni.
Ezen a szakaszon 64 szintbeli kereszteződés található: 34 fénysorompóval, 20 félsorompóval van ellátva, míg a maradék 10 nem rendelkezik biztosítóberendezéssel.
A vasúti pályaszakaszon hét állomás és hat megálló van. Az állomások az alábbiak:
1. Boba (állomás)
2. Kemenespálfa (megállóhely)
3. Jánosháza (megállóhely)
4. Ukk (állomás)
5. Dabronc (megállóhely)
6. Ötvös (állomás)
7. Türje (megállóhely)
8. Zalabér-Batyk (állomás)
9. Pakod (megállóhely)
10. Pókaszepetk (állomás)
11. Kemendollár (megállóhely)
12. Zalaszentiván (állomás)
13. Zalaegerszeg (állomás)
Műtárgyak:
A folyók felett nagyszámú kis hídnyílású vasbeton híd és néhány acélhíd ível át (a Marcali-híd Rigácsnál és a Zala-hidak Zalaegerszegnél).
Biztosítóberendezés:
A meglévő biztosítóberendezést 10–15 év múlva teljes egészében elektronikus biztosítóberendezésre kell cserélni, melynek várható élettartama 20–25 év lesz.
Jánosháza állomáson a biztosítóberendezés alkalmatlan a nagy teherforgalom kezelésére.
A biztosítóberendezés cseréje meg fog történni.
3. Új vasútvonal
Pálya:
Területkisajátításra lesz szükség olyan szakaszokon, ahol a pálya új nyomvonalra kerül.
Geotechnikai talajvizsgálat még nem készült – az összes áthelyezett szakaszon talajvizsgálatokat szükséges végezni. A pályaszakaszon a tervezett sebesség 60/80 km/h-ról 100/120 km/h-ra emelkedik.
A hegyes terepviszonyokat – következésképp a meglévő állandó pályaívvonalát – figyelembe véve, a Közlekedési Minisztérium jóváhagyta, hogy a meglévő kis sugarat csak max. R = 609–650 m sugár váltsa fel.
A felépítmény hézag nélküli, 54-es rendszerű, betonaljakra telepített rendszer lesz, 225 kN maximális tengelyterheléssel.
Ezen a szakaszon 64 szintbeli kereszteződés található: 34-et fénysorompóval fognak felszerelni, 20-at félsorompóval látnak el, míg 10 nem kap védelmet.
Az állomásokon néhány peront és mellékvágányt felújítanak. Az állomásokon nem épülnek állomásépületek, csak esőbeállókat helyeznek el.
Lásd a 17–20. mellékleteket.
Műtárgyak:
A meglévő műtárgyakat felújítják és megerősítik úgy, hogy a hatályos szabályoknak és szabványoknak megfeleljenek.
4 új híd, 3 csőáteresz és 1 kereszthíd épül ott, ahol pályakorrekciót hajtanak végre az ívek változása miatt.
22 db – többségében 2 méternél kisebb nyílású – hidat átépítenek, megerősítenek.
Biztonsági berendezés:
A D55 típusú biztonsági berendezést a vonal öt állomásán lecserélik: Zalaszentivánon, Pókaszepetkén, Zalabér–Batykon, Ötvösön és Jánosházán. A fénysorompók bizonyos fokú korszerűsítésére is sor kerül.
IV. Deltavágány-építés Bobánál
1. Bevezetés
A projekt egy új vasúti deltavágányt is irányoz elő, amelyen közvetlenül Boba állomás előtt le lehet térni a zalaegerszegi vonalról Székesfehérvár irányába. A marcali és a veszprémi vonal keresztezi az új deltavágányt. Az új építéshez területkisajátítás szükséges.
Részletes földtani vizsgálatok még nem készültek, de a helyszín vizuális felmérését követően elkészült a szakvélemény. Különböző mélységekig talajcserére lesz szükség az altalajok szervesanyag-tartalma miatt. A talajcserét víz alatti kotrással fogják végezni. A talajcsere felső szintje fél méterrel fogja meghaladni a talajszintet, a hozott anyagot mélytömörítéses módszerrel tömörítik. Egyes szakaszokon a talajt mintegy 4 és fél méter mélységig cserélik ki.
2. Az új vasútvonal
Pálya:
A Zalaegerszeg–Boba vonalszakaszt 100/120 km/h sebességre tervezték.
Az R = 600 m ívsugár összeegyeztethető a Zalaegerszegről kiinduló vasútvonallal.
A felépítmény hézag nélküli, 54-es rendszerű lesz, betonaljakon, 60 cm-es aljtávolsággal. A maximális tengelyterhelés 225 kN lesz.
Műtárgyak:
Az új pálya keresztezi a Kamondi szalagárkot, ahol vasbeton műtárgyat építenek, 6 méter fesztávval.
A Marcal folyó felett 27,7 m egynyílású acélhíd építését tervezik.
A deltavágány építése miatt át kell helyezni a Kamondi bekötőutat, ami így át fog haladni a Marcal folyón, az új 22 méteres nyílású, egynyílásos vasbeton hídon keresztül.
Tovább szükséges bővíteni a Szabadbattyán–Szombathely vonalnál keresztülhaladó csőátereszt is.
V. A „Hódos–országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz villamosítása
A projekt során 25 kV-os villamosítást hajtanak végre Bobától kezdődően a teljes vasútvonalon egészen a szlovén határig. A magyar oldalon a villamosítás 25 kV, 50 Hz rendszerű. A közös szlovén–magyar határállomáson a szlovén 3000 V egyenáramú rendszert a szlovén rész villamosításakor lehet bekapcsolni. A két eltérő feszültségű rendszeren egyaránt használható korszerű, többáramnemű villamos mozdonyokra lenne szükség.
A Boba és Budapest közötti vonal villamosított. További villamosításra szakaszosan kerülhet sor Boba–Zalaegerszeg és Zalaegerszeg–Hódos között. A villamosítás és a deltavágány megépítése után már nem lesz szükség mozdonycserére Boba állomáson.
VI. ETCS rendszer a „Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba” vonalszakaszon
Szükség van azoknak a különböző vasúti hálózatoknak egységesítésére, amelyek a Transzeurópai Vasúti Hálózathoz (TEN) tartoznak. Ezt a célkitűzést nemcsak a tagállamok fogadták el, hanem az Európai Unió társult tagjai is. Így tehát meg kell oldani az európai vasúti hálózatok interoperabilitását, mégpedig a vasúti pályák melletti és a fedélzeti berendezésekre vonatkozó szabványok közös stratégiájának kidolgozása alapján.
A projekt egy teljes ETCS (Európai Vonatvezérlő Rendszer) rendszert tartalmaz, ami azt jelenti, hogy EU-kompatibilis vonatvezérlő rendszer és UIC kompatibilis rádiórendszer kerül kiépítésre a szlovén államhatártól Bobáig.
Az európai rendszerben három különböző kiépítettségű rendszert különböztetnek meg. A várható áru- és utasmennyiséghez és a vonatüzemeltetők igényeihez kapcsolódó statisztikák alapján az 1. szintű rendszert választották azzal a lehetőséggel, hogy úgynevezett kitöltő információkat használnak. Ehhez a szabványosított GSM rendszerre épülő GSM–R vasúti rádióhálózatot fogják használni, amint az hozzáférhető lesz. Az 1. szintű rendszer esetén balizokat (nem vezérelhető és reteszeléssel vezérelteket egyaránt) és pálya menti alrendszerekkel rendelkező különböző vonalszerelvényeket kell alkalmazni. A közeljövőben tervezik a nemzetközi forgalomban részt vevő mozdonyok felszerelését a rendszer fedélzeti részével. Ugyanezt a szándékot fejezte ki a szlovén vasúttársaság is.
A végrehajtó hatóság: a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a MÁV-ra delegálja a feladatot egy, a Bizottság által jóváhagyandó Együttműködési Megállapodás alapján.
A Magyar Kormány 2373/1999. (XII. 27.) Korm. határozata elrendeli a MÁV átfogó reformját. A határozat legfontosabb elemei:
– 2001 januárjáig független pályavasút társaságot hoznak létre,
– a kereskedelmi vasútak és a pályavasút társaság önálló fenntartásának és üzemeltetésének feltételeiről a 2001. évi költségvetés keretében gondoskodnak,
– 2000. december 31-ig a Kormány és a MÁV között új megállapodást kell aláírni,
– a Kormány fontolóra vette, hogy 2003-tól folytatódjék a kereskedelmi vasút felosztása személyszállító és teherforgalmi vasúti társaságokra.
A vasúti hálózat leggazdaságosabb részeinek további fejlesztésével, a magyar kormánynak tágabb tere nyílik az infrastruktúra és a tevékenységek célszerűbb szétválasztására.
A nemzetközi szervezetek által finanszírozott projektek kezelése a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumon belül a Támogatás Koordináló és Pénzügyi Főosztály feladata. Ez a főosztály foglalkozik az EU-támogatással, továbbá a külföldi és IFI hitelek bevonásával megvalósuló közlekedési és vízgazdálkodási infrastruktúra-projektekkel.
A MÁV-on belül 1998-ban tapasztalt szakemberekből álló munkacsoportot hoztak létre a programok megvalósítására és koordinálására. A csoport feladata a PHARE-program, az EIB, illetve az EBRD által finanszírozott szerződések kezelése.
7. * Célkitűzések
A vasútvonal az V. páneurópai folyosó fő ágának része (Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana-Budapest–Uzsgorod–Lvov vonal), a Magyarország és Szlovénia közötti közvetlen vasúti összeköttetés csatlakozó vonala.
A program felöleli a Zalalövőről Zalaegerszegen át Bobára vezető 83 km hosszú vasútvonal rekonstrukcióját és fejlesztését. Tartalmazza továbbá a villamosítást és az ETCS rendszer telepítését is a vasútvonalon, beleértve (villamosítás szempontjából), a jelenleg építés alatt álló szlovén határ–Bajánsenye–Zalalövő szakaszt is. A villamosítást és az ETCS telepítését ezután a szlovén határtól Bobáig is kiterjesztik.
A program fő célja a sebesség és a forgalom kapacitásának növelése a regionális és nemzetközi teher- és személyforgalom szükségleteinek megfelelően. Ez a vasúti szakasz elsőrendű prioritást élvez, mert általa kihasználhatóvá válnak azok az előnyök, amelyeket a 2000 decemberében Bajánsenye és Zalalövő között átadott új szakasz biztosít.
A vonal egyik fő célja a nemzetközi teherforgalom gyorsítása, beleértve az export-, import és tranzitforgalmat is. A program megvalósítása nyomán javul a vasúti szolgáltatások minősége az V. páneurópai folyosó részét alkotó vasútvonalon.
A projekt általánosságban eleget tesz a fő nemzetközi vasútvonalakról szóló AGC-egyezmény követelményeinek, ugyanakkor bizonyos módosítások szükségesek, hogy a helyi szabványoknak, követelményeknek és gazdaságossági szempontoknak is megfeleljen.
Hozzájárulás a csatlakozási partnerség és az EU Közösségi Vívmányai (az uniós jogszabályok) átvételét szolgáló nemzeti program céljainak eléréséhez.
A program hozzájárul a társulási partnerség céljainak eléréséhez, amennyiben elősegíti Magyarország közlekedési infrastruktúrájának integrálását az európai közlekedési hálózatba.
A program az V. nemzetközi vasúti folyosó magyarországi részének újjáépítését és fejlesztését szolgáló átfogó tervrendszer része, amely a közlekedési ágazatra vonatkozó magyar ISPA stratégiában is szerepel.
A projekt szerepe az ország belföldi közlekedéspolitikájában
A magyar közlekedéspolitikának négy azonos fontosságú stratégiai irányelve van:
– az EU integrálódás elősegítése,
– a szomszédos országokkal való együttműködés fejlesztésének támogatása és az ország egyenletesebb regionális fejlődésének elősegítése,
– az emberi élet és a környezet védelme,
– a közlekedési forgalom hatékony, piackonform fejlesztése.
A vasúti rendszer számára ebből az alábbi prioritások adódnak:
1. a vonalak sebességének növelése, a nagy forgalmú fővonalak elsődleges hálózatának rekonstrukciója,
2. egyes vasútvonalak villamosítása,
3. a szintbeli kereszteződések biztonságának növelése,
4. a minőségi színvonal javítása,
5. a kombinált szállítás növelése.
A program a Szlovéniát és Magyarországot összekötő 19 kilométeres egyvágányú vonalszakasz folyamatban lévő építésének folytatását jelenti, beleértve a Hódosnál lévő szlovéniai határállomást is.
Korábban Szlovéniának Magyarország volt az egyetlen olyan szomszédja, amellyel nem volt közvetlen vasúti összeköttetése. Az összes többi, Olaszország, Ausztria és (Dobován keresztül) Horvátország irányába vezető közvetlen vasútvonal egy- vagy kétvágányú villamosított vonal, míg az Ormozon keresztül Magyarországra vezető pálya nem villamosított egyvágányú pálya. Stratégiai megfontolásokból tehát Szlovénia számára a Magyarországgal kiépített közvetlen kapcsolat akadálytalan vasúti összeköttetést jelentene nemcsak Magyarországra, hanem Komáromon keresztül Szlovákiába, illetve Budapesten keresztül Dél-Lengyelországba is. Ez a kapcsolat Szlovénia számára lehetővé teszi azt, hogy kihasználja földrajzi helyzetét. A vonal közvetlenebb kapcsolatot biztosít majd Észak-Olaszország és Trieszt, illetve Koper észak-adriai kikötők és a feltörekvő kelet-európai piacok – Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – között. A program elősegíti Szlovénia és Magyarország között a határokat átlépő kapcsolatok fejlesztését és más regionális területekkel együtt, például az idegenforgalmat is.
A Hódos és Zalalövő közötti vasútvonal építése már folyamatban van és 2000 végére átadásra kerül. Teljes egészében 2001 első negyedévében készül el. A projekt részben PHARE segéllyel valósul meg.
A jelen projekt tárgyát képező új Zalalövő–Zalaegerszeg vonalszakasz elkészültéig a Zalalövő–Zalaegerszeg között már meglévő vonalszakaszt ideiglenesen 40 km/h sebességről 60 km/h sebességűre javítják, hogy a Hódos és Zalalövő közötti új vasútvonal kapacitását növeljék és kihasználják. A projektet a magyar Közlekedési és Vízügyi Minisztérium finanszírozza.
A főbb mutatók:
– Pályafelújítás/rekonstrukció/építés: elbontott/kicserélt pálya km-ben, el- és odaszállított anyagmennyiség köbméterben.
– Felsővezeték-építés: kicserélt vezetékhossz km-ben, a telepített oszlopok száma.
– Biztosítóberendezési/irányítási rendszerek és tápellátás: a teljesített munka becsült mennyisége százalékban kifejezve.
– Állomások rekonstrukciója: az elbontott/lefektetett pálya mennyisége m-ben vagy km-ben, a megépített peron m2-ben, a kicserélt kitérők száma stb.
Részletes mennyiségi kiírás még nem készült. A becsült mennyiségek az alábbiak:
| Munkafeladat | Egység | Mennyiség | |
| Töltés | m3 | 986 523 | |
| Bevágás | m3 | ||
| Síncsere | m | ||
| Síncsiszolás | m | ||
| Pályabontás | m | 71 778 | |
| Kitérőbontás | egység | 41 | |
| Kitérőépítés | egység | 41 | |
| Váltófűtés | egység | ||
| Új 60 kg-os sín | m | ||
| Új 54 kg-os sín | m | 143 556 | |
| Újrahasznált 54 kg-os sín | m | ||
| Újrahasznált 48 kg-os sín | m | 7 850 | |
| Aljjavítás (LX) | egység | ||
| Aljcsere (LM) | egység | 126 171 | |
| Víztelenítés | m | ||
| Útrekonstrukció | m2 | ||
| Zajvédő fal | m | 1 800 |
8. * Munkálatok ütemterve
| Munkafeladat kategóriája | Kezdés | Befejezés | |
| Megvalósíthatósági tanulmány | 2000. június | ||
| Költség-haszon elemzés | 2000. május | 2000. augusztus | |
| Pénzügyi elemzés | 2000. május | 2000. augusztus | |
| Környezeti hatásvizsgálat | Különböző | ||
| Tervtanulmányok | Különböző | ||
| I. Az új vasúti deltavágány megépítése Zalaegerszegnél (ISPA 2000) | |||
| Tenderdokumentumok | 2000. június | 2000. szeptember vége | |
| Területkisajátítás | 2000. június | 2000. szeptember vége | |
| Kivitelezés | 2001. május | 2002. vége | |
| Üzemeltetési szakasz | 2002. vége | ||
| II. A Zalalövő–Zalaegerszeg szakasz rekonstrukciója (ISPA 2000) | |||
| Tenderdokumentumok | 2000. szeptember | 2001. január | |
| Területkisajátítás | 2000. július | 2000. vége | |
| Kivitelezés | 2001. szeptember | 2002. vége | |
| Üzemeltetési szakasz | 2002. vége | ||
9. Gazdasági és társadalmi költség-haszon elemzés
| Belső megtérülési ráta | IRR | 6% | |
| Nettó jelenérték | NPV | 129,7 | |
| Haszon/költség arány | B/C | 1,01 |
A fő hasznot az utasok számára biztosított időmegtakarítások, a közutakon elért megtakarítások, valamint az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkenéséből adódó megtakarítások jelentik. Megtakarítás jelentkezik a Budapest–Gyékényes vonalon is az újrabefektetési költségek csökkenése révén.
Ezeket a gazdasági eredményeket együtt kell szemlélni a vasútvonal stratégiai fontosságával. A beruházás folyamatosságot eredményez a vasútvonalon, különösen azt követően, hogy megnyílik a szlovén határ és Zalalövő közötti új és modern vasútvonal. A beruházás segítheti a kereskedelem fejlődését Délnyugat- és Északkelet-Európa között is. A rövidebb utazási idő és pontosság előnyöket jelent a vonatforgalom használóinak, mint ahogy a közút használóinak is, az utazási módok közti nagyobb választási lehetőség és a közutak zsúfoltságának csökkenése formájában.
Az elemzésben meghatározott főbb előnyök, a hozzájuk rendelt értékekkel:
| Haszon (pl. időmegtakarítás) | Jelenérték (PV, 6% diszkontráta) millió euróban | A teljes haszon, %-a | |
| Megtakarítások az infrastruktúra karbantartásában | 7,3 millió euró | 6% | |
| Megtakarítások az üzemeltetési költségekben | 1,7 millió euró | 1% | |
| Megtakarítások a privát időben | 26 millió euró | 20% | |
| Megtakarítások a közutak üzemeltetési és karbantartási költségében | 26,6 millió euró | 20% | |
| Megtakarítások a beruházási költségekben | 60 millió euró | 46% | |
| Összes megtakarítás | 60,9 millió euró | 100% |
10. A pénzügyi elemzés fő elemei
A program bevételeket eredményez a vasútvonal használói által fizetett díjakon keresztül. Az áruszállítási díjak általában fedezik a költségeket, az utasok által fizetett viteldíjak azonban nem. Ezért az utasok menetjegyét a magyar kormány támogatja.
ISPA-támogatás nélkül – 6%-os diszkontráta mellett – a pénzügyi hozam negatív. A pénzügyi nettó jelenérték –29,6 millió euró.
A pénzügyi megtérülési rátát úgy számítottuk ki, hogy figyelembe vettük a többi befektetési alternatívát is. Ha a teljes befektetés 50%-a ISPA támogatással történik (az ÁFA kivételével), akkor a projekt pénzügyi hozama 7%.
11. Környezeti hatáselemzés
Az I. és IV. projektekre vonatkozóan – I.: új deltavágány megépítése Zalaegerszegnél, IV.: új deltavágány megépítése Bobánál, az EIA irányelv I. mellékletében foglaltak értelmében teljes körű EIA vizsgálat szükséges.
Az I. projektre vonatkozóan az EIA eljárás befejeződött és a dokumentumok legtöbbje elkészült. Csak a közmeghallgatás eredményeivel kapcsolatos információk hiányoznak.
A IV. projektre vonatkozóan szükség van a szükséges dokumentumokra és a végleges környezetvédelmi engedélyre. Ha az eljárás előreláthatóan később fejeződik be, a feltételes elemek a javasolt Pénzügyi Megállapodásban tükröződni fognak.
A II. és III. projektek: meglévő vonal rekonstrukciójával és rehabilitációjával kapcsolatosak. Ezekre vonatkozóan az illetékes országos környezetvédelmi hatóságnak kell a megfelelő szondázás alapján eldöntenie, hogy szükség van-e EIA vizsgálatra vagy sem.
A jelentések szerint a III. projektre, azaz a Zalaegerszeg–Boba vonalszakaszon ez a szondázás már megtörtént. Egyelőre nem áll rendelkezésre sem a vizsgálat eredménye, sem a hatóság állásfoglalása arról, hogy szükséges-e EIA vagy sem.
A II. projektre vonatkozóan nincs információ szondázási eredményekről. Ugyanazok a dokumentumok szükségesek, mint a III. projektre vonatkozóan.
V. és VI. projektek: a villamosítással és az ETCS rendszer telepítésével kapcsolatosak. Az illetékes környezetvédelmi hatóság – a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség – nyilatkozatot adott ki az egyes projekteket illetően, amely szerint a projektek a környezet szempontjából érzékeny területeket nem érintenek.
A környezeti vizsgálatok és engedélyek jelenlegi állapota:
| A szerződés száma, típusa és megnevezése | Megjegyzések | |
| I. Új deltavágány építése Zalaegerszegnél | Előzetes EIA elkészült ESA nyilatkozat rendelkezésre áll | |
| II. A Zalalövő–Zalaegerszeg közötti új vonalszakasz építése, illetve átépítése | Környezeti hatásvizsgálat befejeződött Környezeti engedély rendelkezésre áll | |
| III. A Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz rekonstrukciója és átépítése | Környezeti szondázás megtörtént ESA nyilatkozat rendelkezésre áll | |
| IV. Új deltavágány építése Bobánál | Előzetes EIA elkészítése folyamatban van ESA nyilatkozat rendelkezésre áll | |
| V. Országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz villamosítása | Környezeti vizsgálatot nem terveznek ESA nyilatkozat rendelkezésre áll | |
| VI. ETCS rendszer telepítése a „Hódos–szlovén államhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba” vonalszakaszon | Környezeti vizsgálatot nem terveznek ESA nyilatkozat rendelkezésre áll |
A kedvezőtlen környezeti hatások enyhítésének költsége 8 980 000 euró, az összköltség 5%-a.
12. * Költségek és támogatás (euróban)
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díjak | 4 777 272 | 2 009 301 | |
| Területvásárlás* | |||
| Tereprendezés | |||
| Főbb munkák | 150 680 207 | ||
| Berendezések és gépek | 4 323 885 | ||
| Műszaki támogatás | |||
| Ellenőrzés a teljesítés során | |||
| Tartalékkeret előre nem látható költségekre (5%) | 7 608 636 | ||
| Adók/közterhek | |||
| Egyéb (meghatározandó) | |||
| Összesen | 167 390 000 | 2 009 301 |
I. Új deltavágány építése Zalaegerszegnél
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díjak | 620 155 | ||
| Főbb munkák | 11 133 151 | ||
| Berendezések és gépek | 540 940 | ||
| Tartalékkeret előre nem látható költségekre | 555 909 | ||
| Összesen | 12 230 000 | 620 155 |
II. Zalalövő–Zalaegerszeg
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 581 395 | ||
| Főbb munkák | 44 001 601 | ||
| Berendezések és gépek | 3 782 945 | ||
| Tartalékkeret | 2 275 454 | ||
| Összesen | 50 060 000 | 581 395 |
III. Zalaegerszeg–Boba szakasz rekonstrukciója és átépítése
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 3 196 364 | 36 434 | |
| Főbb munkák | 63 927 272 | ||
| Tartalékkeret | 3 196 365 | ||
| Összesen | 70 320 000 | 36 434 |
IV. Új deltavágány építése Bobánál
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 399 545 | 77 519 | |
| Főbb munkák | 7 990 910 | ||
| Tartalékkeret | 399 545 | ||
| Összesen | 8 790 000 | 77 519 |
V. Országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz villamosítása
| Euró | |||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |
| Tervezési díj | 816 363 | 500 000 | |
| Főbb munkák | 16 327 273 | ||
| Tartalékkeret | 816 364 | ||
| Összesen | 17 960 000 | 500 000 |
VI. ETCS rendszer telepítése a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba közötti vonalszakaszon
| Euró | |||||||
| Munkafeladat megnevezése | Összes elszámolható költség | A pályázat benyújtása előtt felmerült kiadások | |||||
| Tervezési díj | 365 000 | 193 798 | |||||
| Főbb munkák | 7 300 000 | ||||||
| Tartalékkeret | 365 000 | ||||||
| Összesen | 8 030 000 | 193 798 | |||||
| Teljes költség | Magánszektor hozzájárulása | Nem elszámolható költség | Összes elszámolható költség | ISPA támogatás | Támogatás aránya, % | ||
| 169 399 301 | – | 2 009 301 | 167 390 000 | 83 695 000 | 50 | ||
13. Az nemzetközi pénzintézetek (IFI) részvétele
A projekt társfinanszírozása az EIB-vel:
Az EIB-vel előzetes megállapodás született, amely szerint a projekt költségének fennmaradó 50%-át 40%-ban az EIB és 10%-ban a magyar kormány a központi költségvetésből fedezi. Az EIB kibocsátotta a vonatkozó szándéknyilatkozatot, megkezdte a projekt értékelését és jelenleg tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a keretkölcsön feltételeiről.
Párhuzamos társfinanszírozás a folyosók között:
A Szlovénia és Zalalövő közötti vasútvonal rekonstrukcióját (I. ütem) a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) kölcsönéből (61 355 026 euró) és PHARE támogatással (10 000 000 euró) finanszírozták. Ezt a szakaszt 2000 decemberében helyezik üzembe.
14. Az intézkedéssel kapcsolatos különleges feltételek
Lásd a Pénzügyi Megállapodás 8. pontját.
15. Beszerzési terv
A munkálatok az I.a. mellékletben csatolt beszerzési terv szerint kerülnek megvalósításra.
| Tender száma | Pályáztatandó munkák leírása | A szerződés típusa (kivitelezés, beszállítás, szolgáltatás) | A tender közzétételének várható időpontja (hónap/év) | Az adott szerződéssel kapcsolatos számlák visszatérítési százaléka | ||
| I. | Új deltavágány építése Zalaegerszegnél | 2000. december | ||||
| II. | Zalalövő–Zalaegerszeg között új vonalszakasz építése, illetve a régi felújítása | 2001. április | ||||
| III. | Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz rekonstrukciója és felújítása | 2002. szeptember | ||||
| IV. | Új deltavágány építése Bobánál | 2001. szeptember | ||||
| V. | Országhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz villamosítása | 2004. szeptember | ||||
| VI. | ETCS rendszer telepítése a „Hódos–szlovén államhatár–Bajánsenye–Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba” vonalszakaszon | 2004. szeptember | ||||
A szerződések odaítélésével kapcsolatos konkrét feltételek az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében és/vagy az interneten lesznek hozzáférhetők.
A program megnevezése: A szlovén–magyar vasúti összeköttetés felújítása és rekonstrukciója – második ütem: a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz rehabilitációja
ISPA szám: 2000/HU/16/P/PT/003
| Euró | ||||||||||
| Összes költség | Nem elszámolható költség | Elszámolható költség | EIB kölcsön | |||||||
| Év | Összesen | ISPA | Országos hatóságok | |||||||
| Központi kormányzat | ||||||||||
| 1 = 2+3 | 2 | 3 = 5+7 | 4 (%) =3/1 | 5 | 6 (%) = 5/3 | 7 | 8 | 9 (%) = 8/1 | ||
| 2000 | 26 671 301 | 2 009 301 | 24 662 000 | 92 | 12 331 000 | 50 | 12 331000 | – | – | |
| 2001 | 27 060 000 | – | 27 060 000 | 100 | 13 530 000 | 50 | 13 530 000 | – | – | |
| 2002 | 19 400 000 | – | 19 400 000 | 100 | 9 700 000 | 50 | 9 700 000 | – | – | |
| 2003 | 21 600 000 | – | 21 600 000 | 100 | 10 800 000 | 50 | 10 800 000 | – | – | |
| 2004 | 21 400 000 | – | 21 400 000 | 100 | 10 700 000 | 50 | 10 700 000 | – | – | |
| 2005 | 19 790 000 | – | 19 790 000 | 100 | 9 895 000 | 50 | 9 895 000 | – | – | |
| 2006 | 33 478 000 | – | 33 478 000 | 100 | 16 739 000 | 50 | 16 739 000 | – | – | |
| Év megjelölése nélkül | – | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Összesen | 169 399 301 | 2 009 301 | 167 390 000 | 99 | 83 695 000 | 50 | 83 695 000 | 66 956 000 | 40 | |
1. Az ISPA keretében nyújtott közösségi támogatások lehetnek vissza nem térítendő közvetlen támogatások, visszatérítendő támogatások vagy más támogatási formák.
Az irányító hatóságnak vagy más állami hatóságnak visszafizetett támogatásokat az eredetivel azonos célra kell felhasználni.
2. Az ISPA keretében nyújtott közösségi támogatás maximális mértéke az állami vagy azzal egyenértékű kiadások 75%-a, ideértve az olyan szerveknél felmerült kiadásokat, melyek tevékenységük igazgatási vagy jogi kereteinél fogva állami szervezetekkel egyenértékű szervezetnek minősülnek. A Bizottság javasolhatja a támogatás mértékének legfeljebb 85%-ra emelését, különösen ha úgy ítéli meg, hogy 75%-osnál magasabb támogatásra van szükség olyan programok megvalósításához, melyek elengedhetetlenek az ISPA általános céljainak eléréséhez.
A támogatás mértéke és az ISPA támogatás felső határa az adott programhoz tartozó Pénzügyi Megállapodásban kerül meghatározásra.
Kivéve azokat az eseteket, amikor visszatérítendő támogatásra kerül sor, illetve amikor a programhoz jelentős közösségi érdek fűződik, a támogatás mértékét csökkenteni kell a következők figyelembevételével:
a) a társfinanszírozás lehetősége;
b) a program jövedelemtermelő képessége; valamint
c) a „szennyező fizet” elv megfelelő alkalmazása.
3. A 2. b) bekezdés szerinti jövedelemtermelő programnak minősülnek az alábbiakkal kapcsolatos programok:
a) olyan infrastruktúra, amelyet a felhasználók térítés ellenében vehetnek igénybe;
b) a környezetvédelmi szektor termelő beruházásai.
A „szennyező fizet” elv alkalmazására vonatkozóan a Bizottság útmutatót dolgozott ki.
4. Előzetes tanulmányok és technikai segítségnyújtási programok kivételes esetekben a teljes költség 100%-áig finanszírozhatók.
5. Az olyan programokat, melyekre vonatkozólag Pénzügyi Megállapodás került aláírásra, a kedvezményezett országnak a Bizottsággal szoros együttműködésben kell megvalósítania. Az előirányzatok felhasználásáért a Bizottság viseli a felelősséget.
1. A Bizottság az ISPA keretén belüli ráfordításokat az Európai Közösség általános költségvetésére vonatkozó Pénzügyi Rendelet előírásainak megfelelően folyósítja, a Bizottság és a kedvezményezett ország között megkötendő Pénzügyi Megállapodás alapján.
Mindazonáltal, a programokhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségek teljesítése az alább meghatározott két módszer valamelyike szerint történik:
a) Az ISPA által támogatott olyan programok vonatkozásában, amelyek kivitelezése két vagy több évet vesz igénybe, a kötelezettségeket általános szabályként, és a b) pont rendelkezéseinek figyelembevételével, éves részletekben kell teljesíteni.
Az első éves részlet tekintetében a Bizottság akkor vállal kötelezettséget, amikor a programra vonatkozó Pénzügyi Megállapodást aláírja.
E kötelezettségvállalás összege a pénzügyi tervben az első évre előirányzott támogatás összegének felel meg. A teljes decentralizáláshoz vezető időszak alatt elegendő, ha ez az első években leszerződendő munkálatokat fedezi.
A további éves részletekre vonatkozó kötelezettségek a program eredeti vagy módosított pénzügyi tervén alapulnak. Ezeket elvben minden pénzügyi év elején, de legkésőbb a tárgyév április elsejéig bocsátják rendelkezésre, feltéve, hogy a következő évre tervezett kiadások indokolják ezt, és a munkálatok készültségi foka azt mutatja, hogy a projekt kielégítően halad a megvalósulás felé, és amennyiben azt a költségvetési lehetőségek megengedik.
b) Olyan programok esetében, amelyek időtartama két évnél rövidebb, vagy amelyekre vonatkozóan a közösségi támogatás nem haladja meg a 20 millió eurót, az első kötelezettségvállalás a teljes megítélt támogatás 80%-áig megtörténhet akkor, amikor a Bizottság aláírja a programra vonatkozó Pénzügyi Megállapodást.
A maradék összeg elkülönítésére akkor kerül sor, ha a munkák készültségi foka azt mutatja, hogy a projekt kielégítően halad a megvalósulás felé, és amennyiben azt a költségvetési lehetőségek megengedik.
2. A kellően indokolt esetek kivételével, megvonásra kerül az olyan programokhoz megítélt támogatás, amelyeknél a Pénzügyi Megállapodásnak a Bizottság által történt aláírásától számított két éven belül nem kezdődtek meg a tényleges munkálatok.
A Bizottság minden esetben kellő időben tájékoztatja a kedvezményezett országot és a kijelölt hatóságot, ha visszavonás veszélye áll fenn.
1. A kifizetések történhetnek előlegfizetés, időközi kifizetés vagy a maradványegyenleg kifizetése formájában.
Az időközi kifizetések és az maradványegyenleg kifizetése ténylegesen igazolt és kifizetett ráfordításhoz kapcsolódnak, amelyeket hivatalosan átvett számlákkal vagy ezzel azonos bizonyító erejű számviteli okmányokkal támasztottak alá.
2. Előlegfizetések
Általános szabály, hogy az ISPA által nyújtott, eredetileg megítélt összes támogatás 20%-áig terjedő mértékben előleg fizetendő a 9. bekezdés szerinti kijelölt hatóság számára.
Általános szabályként az előleget a következők szerint kell átutalni:
– az előleg feléig terjedő első részletet akkor kell fizetni, amikor a kedvezményezett ország aláírja a Pénzügyi Megállapodást;
– a fennmaradó összeget az első szerződés, általában az első kivitelezési szerződés, aláírását követően kell kifizetni.
Az általános szabálytól történő eltéréseket a programra vonatkozó Pénzügyi Megállapodásban, a Bizottság határozatával kell jóváhagyni.
A 2. bekezdésben hivatkozott kijelölt hatóság köteles az előleg teljes összegét vagy annak egy részét visszafizetni, ha az előleg kifizetésének dátumától számított 12 hónapon belül nem nyújtanak be fizetési kérelmet a Bizottsághoz. Az előleg visszafizetendő összegét a Bizottság határozza meg a ténylegesen kifizetett elszámolható ráfordítások alapján. Az előleg visszafizetése nem eredményezi a Közösség támogatásának megvonását.
3. Időközi kifizetések
A Bizottság a kijelölt hatóságnak kérelem alapján azzal a feltétellel teljesít időközi kifizetéseket, hogy a program megfelelően halad a megvalósítás felé, és az ilyen kifizetések célja, hogy megtérítsék az igazolt és ténylegesen megfizetett ráfordításokat, az alábbi feltételek teljesülése esetén:
– a kedvezményezett ország jelentést nyújtott be, amelyben beszámol a program előrehaladásáról, bemutatva a vonatkozó fizikai és pénzügyi mutatókat, valamint a Pénzügyi Megállapodásnak előírásainak teljesítését a támogatáshoz tartozó speciális feltételekre is kiterjedően, amennyiben vannak ilyenek;
– a nemzeti és/vagy a közösségi felülvizsgálati hatóságok részéről tett észrevételek és ajánlások alapján intézkedések történtek;
– jeleztek minden felmerült műszaki, pénzügyi és jogi problémát, valamint az azok megoldására foganatosított intézkedéseket;
– elemezték az eredeti pénzügyi tervtől történt esetleges eltéréseket;
– ismertették a program publicitása érdekében tett lépéseket.
Ha a fent említett feltételek valamelyike nem teljesül, a Bizottság erről tájékoztatja a kedvezményezett országot.
A kifizetések igénybejelentéséhez, valamint a pénzügyi és fizikai előrehaladásra vonatkozó jelentésekhez a Bizottság által kidolgozott szabványos mintát kell használni.
4. A kedvezményezett országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kifizetésre vonatkozó kérelmek általános szabályként egy évben háromszor, legkésőbb március 1-jéig, július 1-jéig és november 1-jéig kerüljenek a Bizottsághoz benyújtásra.
5. A 2. és 3. bekezdések szerinti kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át. Indokolt esetben a Bizottság ezt az arányt 90%-ig megnövelheti.
6. * A közösségi támogatás maradványegyenlegének kifizetése .
A közösségi támogatás egyenlege, amely az igazolt és ténylegesen megfizetett ráfordítások alapján számítandó ki, alábbiak teljesülése esetén kerül kifizetésre:
– a programot a célkitűzéseknek megfelelően hajtották végre,
– a program megfelelt a Pénzügyi Megállapodásban említett különleges feltételeknek,
– az V. szakaszban hivatkozott zárójelentést benyújtották a Bizottsághoz,
– a 2. bekezdésben hivatkozott kijelölt hatóság vagy szerv a munkálatok megvalósulási véghatáridejétől számított hat hónapon belül kifizetési kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a Pénzügyi Megállapodásban szereplő ráfordításokra,
– a kedvezményezett ország igazolja a Bizottságnak, hogy a kifizetési kérelemben, valamint a jelentésben foglalt információk helytállóak,
– a kedvezményezett ország megküldte a Bizottságnak a III.4. melléklet C. függelékében hivatkozott nyilatkozatot,
– a Bizottság által a III.6. melléklet szerint meghatározott tájékoztatási és propagandafeladatokat elvégezték,
– amennyiben a programmal kapcsolatos támogatás irányítását decentralizált rendszerben a kérelmező országokban működő végrehajtó szervezetekre ruházták át, a kedvezményezett ország a Bizottságnak minden olyan információt megad, amely igazolja, hogy a Közösség közbeszerzésre vonatkozó szabályait betartották, különös tekintettel a pályázatok meghirdetésére, valamint a pályázatok kiértékeléséről és a szerződések odaítéléséről készült jelentések benyújtására, továbbá tanúsítja, hogy a Pénzügyi Megállapodásban szereplő valamennyi feltétel teljesült.
7. Ha a fenti zárójelentést a munkálatok megvalósításának, illetve a kifizetéseknek a Pénzügyi Megállapodás szerinti végső határidejétől számított 6 hónapon belül nem küldték meg a Bizottság részére, a programra megítélt támogatás maradványegyenlegnek megfelelő része megvonásra kerül.
8. A kedvezményezett ország által az időközi és végső kifizetésre vonatkozóan benyújtott kérelmekhez csatolni kell a nemzeti programengedélyező nyilatkozatát arról, hogy a kifizetések kizárólag olyan ráfordításokra vonatkoznak, amelyeket átvételt igazoló aláírással ellátott számlák vagy bizonyító erejű számviteli okmányok támasztanák alá, és amelyek megfelelnek az ISPA által támogatott projektek ráfordításainak elszámolhatóságát szabályozó, a III.2. mellékletben előírt követelményeknek.
9. * A Bizottság által a jelen Pénzügyi Megállapodás alapján nyújtott támogatás egy központi testület, a Nemzeti Alap részére kerül kifizetésre, amelyet a kedvezményezett ország jelöl ki e támogatások fogadására. Általános szabályként, a Bizottság a kifizetéseket az érvényes és hiánytalan fizetési kérelem kézhezvétele után két hónapon belül a kedvezményezett ország által megjelölt egyetlen bankszámlára utalja. A Nemzeti Alap az ISPA támogatás teljes összegét a lehető leggyorsabban továbbutalja a megvalósításért felelős szervezet felé.
10. A Nemzeti Alap, amelynek élén a nemzeti programengedélyező áll, teljes körű felelősséggel tartozik a pénzösszegek kezeléséért az az adott kedvezményezett országon belül. Ez a tisztségviselő felelős továbbá a túlfizetések vagy jogosulatlanul átutalt összegek visszatérítéséért a Bizottság részére.
A nemzeti programengedélyező kötelezettségeit a Bizottság és a kedvezményezett országok között létrejött Együttműködési Megállapodás tartalmazza.
1. A támogatási kérelmekben és a vonatkozó pénzügyi tervekben a pénzösszegek euróban vannak kifejezve.
2. A Bizottság által jóváhagyott támogatás és a pénzügyi tervek pénzösszegei euróban vannak feltüntetve.
3. A kifizetési kérelmekhez tartozó költségkimutatásokat euróban kell megadni.
Átváltási árfolyamként a Bizottság pénzügyi elszámolási árfolyamát kell használni, amely a ráfordításokra vonatkozó elszámolásoknak a projekt gazdálkodásáért felelős hatóságok számviteli nyilvántartásaiban történő rögzítésének hónapjában érvényes. A havi átváltási árfolyam meghatározása az 1977. december 21-i Pénzügyi Rendelet egyes rendelkezéseinek részletes végrehajtásáról szóló 3418/93 sz. Bizottsági Rendelet (EURATOM, ECSC, EC) 1. Cikk (2) pontjában előírtak szerint történik. Az átváltási árfolyam a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam. A Bizottság erről az árfolyamról tájékoztatja az illetékes hatóságokat * .
4. A Bizottság a pénzügyi támogatás kifizetéseit euróban teljesíti annak a hatóságnak, amelyet a kedvezményezett ország a fizetések fogadására kijelöl.
A programért felelős hatóság vagy szerv a program lezárultától számított hat hónapon belül zárójelentést tartozik benyújtani a Bizottság részére. A zárójelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az elvégzett munka leírása, csatolva a fizikai mutatószámokat, a ráfordítások számszerű összegeit munkálattípusok szerint, továbbá a támogatás odaítélésére vonatkozó határozatban előírt egyedi feltételek tekintetében megtett intézkedéseket;
b) annak igazolása, hogy a munka a támogatás odaítélésére vonatkozó határozatnak megfelel;
c) annak az elsődleges felmérése, hogy az elvárt eredmények milyen mértékben valósultak meg, különösen az alábbiak vonatkozásában:
– a program lezárásának tényleges időpontja,
– annak jelzése, hogy a már megvalósult programot hogyan fogják működtetni,
– amennyiben készültek pénzügyi előrejelzések, azok megerősítése, különösen a működési költségek és a várható bevételek tekintetében,
– a szociális-gazdasági előrejelzések megerősítése, különösen a várható költségek és haszon vonatkozásában,
– a környezetvédelem érdekében tett intézkedések megnevezése és költségei, ideértve „szennyező fizet” elv érvényesítését,
– a támogatott program üzembe helyezésének időpontja;
d) a tájékoztatási tevékenységre vonatkozó információk.
1. Ha a ténylegesen felmerült állami vagy azzal egyenértékű kiadások összege eltér az eredetileg tervezettől, a Közösség által nyújtott támogatás ennek figyelembevételével módosul, de a módosított összeg nem haladhatja meg a Pénzügyi Megállapodásban rögzített maximális összeget.
A közösségi támogatás arányának az eredetileg megítélt mértékhez viszonyított módosításához vagy a támogatás felső határának változtatásához a Pénzügyi Megállapodás módosítása szükséges a 3. pontban leírt eljárás szerint.
2. Ha a projekt pénzügyi tervének módosításakor a Közösség által már elkülönített kötelezettségek és/vagy teljesített kifizetések meghaladják a módosított pénzügyi tervben rögzített összegeket, a Bizottság a módosítás utáni első pénzügyi művelet (kötelezettségvállalás vagy kifizetés) jóváhagyásakor módosítja az összeget, figyelembe véve a túlzott összegű kötelezettségvállalást vagy kifizetést.
3. A Pénzügyi Megállapodás módosítása a következő eljárás szerint történik:
a) Az olyan módosításokat, amelyek a projekt céljaiban vagy jellemzőiben, vagy a pénzügyi tervben vagy a kiadások ütemezésében jelentős változásokat eredményeznek, Pénzügyi Megállapodásban kell rögzíteni, amely a kedvezményezett ország kérésére, vagy a kedvezményezett ország véleményének kikérését követően a Bizottság kezdeményezésére kerül megkötésre. A „jelentős” változás kifejezés meghatározását a ráfordítások elszámolhatóságát szabályozó rendelkezések tartalmazzák.
b) Egyéb módosítások esetében a kedvezményezett ország módosítási javaslatot terjeszt a Bizottság elé. A Bizottság a javaslat kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megteszi észrevételeit vagy jelzi egyetértését. A módosítások akkor tekintendők elfogadottnak, amikor a Bizottság megadta beleegyezését. Az ilyen módosításról tájékoztatást kap az ISPA Irányító Bizottság.
c) Az éves ráfordításban történt olyan változás, amely kevesebb a projektre tervezett teljes ráfordítások 25%-ánál, nem minősül a pénzügyi terv és a kiadási ütemterv jelentős változásának.
(1) A kedvezményezett országok kötelesek:
(a) 2000. január 1. napjától, és bármely esetben legkésőbb 2002. január 1. napjáig bevezetni egy menedzsment és ellenőrzési rendszert, amely biztosítja:
– A jelen Megállapodás alapján nyújtott segítség szabályszerű, a megalapozott pénzügyi gazdálkodás elveinek megfelelő megvalósítását,
– A menedzsment és az ellenőrzési funkciók szétválasztását,
– Hogy a Bizottságnak bemutatott költségnyilatkozatok hibátlanok, és ellenőrizhető alátámasztó dokumentumokon alapuló könyvviteli rendszerekből származnak;
(b) rendszeresen vizsgálni a Közösség által finanszírozott projektek megfelelő végrehajtását;
(c) megelőzni a szabálytalanságokat és intézkedni azokkal szemben;
(d) a szabálytalanság vagy hanyagság következtében elveszett bármely összeget behajtani.
(2) A megfelelő belső és külső ellenőrzéseket nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati szabványok szerint kell az illetékes nemzeti szervezeteknek végeznie, amelyeknek ezen funkció teljesítése érdekében függetlennek kell lenniük. A Bizottság részére minden évben el kell küldeni az ellenőrzési tervet és az elvégzett ellenőrzések megállapításainak összefoglalását. Az ellenőrzési jelentéseket a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A kedvezményezett országok által elvégzett ellenőrzésektől függetlenül, a Bizottság szervei, illetve az Európai Számvevőszék saját alkalmazottaikkal vagy meghatalmazott képviselők útján végezhetnek helyszíni műszaki vagy pénzügyi ellenőrzéseket, beleértve a mintavételen alapuló ellenőrzéseket és a záró ellenőrzést is.
(4) A kedvezményezett országnak biztosítania kell, hogy amikor a Bizottság alkalmazottai vagy meghatalmazott képviselői és/vagy az Európai Számvevőszék ellenőrzést végeznek, e személyek jogosultak legyenek a helyszínen megvizsgálni minden olyan vonatkozó iratot és számlát, amely a Pénzügyi Megállapodás alapján finanszírozott tételekre vonatkozik. A kedvezményezett országok kötelesek segíteni a Bizottság szerveit és az Európai Számvevőszéket, hogy elvégezhessék az ISPA keretében nyújtott támogatások felhasználására vonatkozó ellenőrzéseket. A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekre a III.5. mellékletben foglalt rendelkezések alkalmazandók.
(5) A pénzügyi gazdálkodásra és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó részletes előírások a III.4. mellékletben vannak felsorolva.
A kedvezményezett országok és a Bizottság biztosítják, hogy a program végrehajtásának nyomon követése és értékelése a következő előírásoknak megfelelően történjék:
1. Az érintett kedvezményezett ország és a Bizottság közös megállapodás alapján nyomon követési (monitoring-) bizottságokat állít fel. A bizottságokban helyet kapnak a kedvezményezett ország által kijelölt hatóságok vagy szervezetek, a Bizottság, és szükség szerint az EIB és/vagy más társfinanszírozó intézmény képviselői. Ha a projekt kivitelezésében regionális és helyi hatóságok és magánvállalkozások illetékesek, és ha ezek közvetlenül érintettek a projektben, ők is képviseltetik magukat ezekben a bizottságokban.
2. A nyomon követés közösen megállapodott eljárások alapján, mintavételen alapuló vizsgálatokkal és szükség szerint ad hoc bizottságok felállításával valósul meg. A nyomon követés fizikai és pénzügyi mutatók alapján történik. A mutatók a projekt egyedi jellegéhez és célkitűzéseihez igazodnak, olyan csoportosításban, hogy megmutassák a program eredetileg meghatározott tervhez és célokhoz viszonyított készültségi fokát, valamint az irányítás területén elért eredményeket és esetleges problémákat.
3. a) A nemzeti ISPA koordinátor a megvalósítás minden teljes évének végétől számított három hónapon belül valamennyi programra vonatkozóan köteles jelentést terjeszteni a Bizottság elé.
b) A monitoringbizottságok üléseire a nemzeti ISPA koordinátor a Bizottság által előírt szabvány formulának megfelelő jelentéseket terjeszt elő a programok előrehaladásáról. A jelentést a Bizottságnak a tervezett ülés előtt 15 munkanappal kézhez kell kapnia.
4. A nyomon követés eredményeire alapozva, valamint a monitoringbizottság észrevételeit figyelembe véve, a kedvezményezett országok javaslata alapján a Bizottság szükség esetén módosítja az eredetileg jóváhagyott támogatás összegét és feltételeit, és az előirányzott pénzügyi tervet.
A Bizottság megfelelő intézkedéseket határoz meg e módosítások megvalósítására, különbséget téve köztük jellegük és fontosságuk szerint.
1. A kivitelezési munkákra, beszállításra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésénél alkalmazott eljárás során tiszteletben kell tartani az Európai Unió általános költségvetéséről rendelkező Pénzügyi Rendelet IX. Címében lefektetett alapelveket. *
2. a) A pályázatokon való részvétel lehetősége egyenlő feltételekkel nyitva áll minden olyan természetes és jogi személy előtt, akikre a Szerződés alkalmazásának hatálya kiterjed, valamint az ISPA kedvezményezett országainak valamennyi természetes és jogi személye előtt.
Ezért a pályázati kiírásban szerepelnie kell annak a követelménynek, hogy a pályázók közöljék állampolgárságukat, és mellékeljék ezt alátámasztó bizonyítékokat, amelyeket a saját országuk jogszabályai általánosan elfogadnak.
b) Indokolt esetben, mint például a nemzetközi pénzintézetekkel történő társfinanszírozás esetén, és az ISPA Irányító Bizottság által elvégzett előzetes vizsgálat után, a Bizottság engedélyezheti harmadik országok állampolgárainak, hogy pályázzanak a szerződésekért.
3. a) A kedvezményezett országoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy biztosítsák a lehető legszélesebb körű részvételt. Ennek érdekében, illetve ha a szerződések értéke ezt megkívánja, gondoskodniuk kell a pályázati felhívás előzetes közzétételéről mind az Európai Közösség Hivatalos Lapjában, mind a kedvezményezett ország hivatalos közlönyében.
b) Kötelesek továbbá a kedvezményezett országok tartózkodni minden olyan hátrányos megkülönböztetéstől és olyan műszaki követelmény előírásától, amely akadályozná a Tagállamok és kedvezményezett országok valamennyi természetes és jogi személyének egyenlő feltételekkel történő részvételét.
c) Fentieken kívül a tájékoztatást átlátható módon az Interneten is közzé kell tenni.
4. A pályáztatásra és a szerződésekre vonatkozó részletes eljárási rendet a PHARE programok részére összeállított Decentralizált Megvalósítási Rendszer (DIS) című kézikönyv tartalmazza.
A kedvezményezett országnak biztosítania kell, hogy a Pénzügyi Megállapodás tárgyát képező program vonatkozásában a tevékenység irányításában és megvalósításában részt vevő minden állami és magán szervezet vagy elkülönült számviteli rendszert működtessen, vagy egy valamennyi vonatkozó ügyletre kiterjedő számviteli kódrendszert alkalmazzon, amely lehetővé teszi, hogy a Közösség és a nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrizzék a kiadásokat. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy minden ráfordítást helyesen rendeljenek hozzá a vonatkozó projekthez.
A felelős hatóságok kötelesek valamennyi projekthez kötődő kiadásra vonatkozó bizonylatot a projektet érintő utolsó kifizetést követő öt éven keresztül hozzáférhető módon megőrizni.
Az utólagos értékelés a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére, valamint hatásaira terjed ki. Áttekinti a programok végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához vezető tényezőket, valamint a teljesítményeket és eredményeket.
Ezért a programok megvalósítása után a Bizottság és a kedvezményezett országok kiértékelik a programok végrehajtásának módját, ideértve az erőforrások hatékony és eredményes kihasználását. Az értékelés emellett kiterjed megvalósításuk tényleges hatására, vagyis annak felmérésére, hogy az eredeti célkitűzések teljesületek-e. Ez az értékelés vizsgálja többek között azt, hogy a program hogyan járult hozzá a Közösség környezetvédelmi politikáinak megvalósításához, illetve a kibővített transz-európai hálózatokhoz és a közös közlekedési politikákhoz. Ugyancsak értékelik a programok környezeti hatását.
Az ISPA a következő programokhoz nyújt támogatást:
1. Környezetvédelmi projektek, amelyek a kedvezményezett országok számára lehetővé teszik, hogy teljesíthessék a Közösség környezetvédelmi jogszabályainak előírásait és a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseit.
2. Közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek elősegítik a fenntartható mobilitást, különösképpen pedig olyan projektek, amelyek az 1692/96/EC * sz. Határozat kritériumai alapján közös érdekű projektnek minősülnek, illetve amelyek a kedvezményezett országok számára lehetővé teszik a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseinek elérését; ide tartozik a nemzeti hálózatok összekapcsolása és interoperabilitása egymással és a transzeurópai hálózatokkal, valamint a hálózatokhoz való hozzáférés.
3. A támogatható projektekre vonatkozó előzetes tanulmányok, felmérések és technikai segítségnyújtás, beleértve a tájékoztatási és propagandatevékenységeket is. Ide tartozik a Bizottság és a kedvezményezett országok javát egyaránt szolgáló technikai és igazgatási segítségnyújtás is, amely nem esik a nemzeti közigazgatás állandó feladatainak hatókörébe, például a projektek kidolgozása, előkészítése, irányítása, nyomon követése, ellenőrzése és felügyelete.
Az alábbi II–XII. szakaszokban meghatározott rendelkezések a fenti 1. és 2. bekezdés alatt felsorolt projektekre vonatkoznak, de a 3. pont alatt felsorolt projektekkel kapcsolatban hozandó döntésekre is értelemszerűen alkalmazandók.
1. A projekt, a projektszakasz, a projektcsoport fogalma
A jelen dokumentum céljaira a következő meghatározások érvényesek:
a) „projekt”: gazdaságilag oszthatatlan munkálatok sorozata, amelyek pontosan meghatározott műszaki funkciót töltenek be és pontosan meghatározott célokat szolgálnak;
b) „műszakilag és pénzügyileg független szakasz”: olyan szakasz, amely önmagában működőképesnek tekinthető: A szakaszba beletartozhatnak a projekt végrehajtásához szükséges előzetes, megvalósíthatósági és műszaki tanulmányok is.
c) csoport képezhető az olyan projektekből, amelyek az alábbi három feltételnek megfelelnek:
– a projektek egy vízfolyás mentén vagy egy vízgyűjtő területen vagy ugyanazon közlekedési folyosón helyezkednek el,
– a projekteket a vízfolyásra vagy a vízgyűjtő területre vagy a folyosóra vonatkozó átfogó terv alapján, világosan meghatározott célok érdekében valósítják meg,
– amennyiben a projekteket különböző illetékes hatóságok valósítják meg, valamennyi projektet a projektcsoport koordinálásáért és nyomon követéséért felelős egyetlen szervezet felügyeli.
2. A „megvalósításért felelős testület
a) Az ISPA program által támogatott projekteknél a „megvalósításért felelős testület” az a szervezet, amely a pályáztatásért és a szerződéskötésért felelős. Ez a testület szerepel a Pénzügyi Megállapodás I. mellékletének 3. pontjában.
Következésképpen, a projekt „megvalósításért felelős testület”-ében bekövetkezett bármilyen változást a Bizottságnak kell jóváhagynia Pénzügyi Megállapodás formájában.
Ezt a szervet nevezik általában az ISPA támogatás végső kedvezményezettjének. Kizárólag ennek a szervnek a kifizetései minősülnek elszámolható költségnek.
b) Mindazonáltal ez a szerv a megvalósítást átruházhatja egy másik szervre, amely szintén kifizethet elszámolható költségeket. Ezekben az esetekben a Bizottságot tájékoztatni kell a javasolt átruházás jellegéről, és meg kell küldeni részére a vonatkozó okmányok egy példányát.
3. A „közigazgatás” fogalma
A közigazgatás az államháztartás következő három szintjét fogja át:
– központi kormányzati szervek (országos szint);
– regionális kormányzati szervek;
– helyi önkormányzati szervek.
Ez a fogalom magában foglalja továbbá azokat a szerveket, amelyek tevékenységüket olyan igazgatási és jogi keretek között végzik, amelyek folytán a állami szervekkel egyenértékű szervezetnek minősülnek.
4. A projekt megvalósítása és a megvalósítás időszaka
a) A projekt megvalósítása tartalmazza valamennyi szakaszt, az előzetes tervezéstől (amely magában foglalja az alternatív megoldások tanulmányozását is) a jóváhagyott projekt befejezéséig, beleértve a támogatott projektre vonatkozó publicitást is.
b) A Pénzügyi Megállapodás vonatkozhat a fenti szakaszok közül egyre vagy többre.
c) A projekt megvalósításának időszaka általában azt az időszakot jelenti, amely a fenti szakaszok megvalósításához szükséges addig az időpontig, amikor a projekt teljesen üzemképessé válik, és amikor a Pénzügyi Megállapodásban leírt fizikai objektum elkészült.
5. Átláthatóság és okirati bizonyíték
A Bizottság felé bejelentett ráfordításoknak jogilag kötelező megállapodásokon és/vagy okmányokon kell alapulniuk. A megfelelő okirati bizonyíték elengedhetetlen.
Az átláthatóság növelése, valamint a ráfordításoknak a Bizottság és/vagy az illetékes nemzeti pénzügyi ellenőrző hatóság részéről történő ellenőrzése érdekében minden kedvezményezett országnak biztosítania kell, hogy a projekt megvalósításában és irányításában érintett szervezetek elkülönített számviteli nyilvántartást vezessenek a Pénzügyi Megállapodásban megnevezett projektre vonatkozóan.
6. Kiadások
A ráfordítások kizárólag olyan kifizetésekre vonatkozhatnak, amelyeket a megvalósításért felelős testület igazolt és ténylegesen eszközölt, és amelyeket hivatalosan átvett számlák vagy ezzel azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatok támasztanak alá.
Azonos bizonyító erejű számviteli bizonylat” olyan bizonylatot jelent, amelyet a jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott hatóság nyújtott be annak igazolására, hogy a könyvelési tétel a ténylegesen megtörtént ügyletről valós képet ad a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelően. Az azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatok alkalmazásához a Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
Általános szabályként a következőkre vonatkozó kiadások számolhatók el:
– megvalósíthatósági tanulmányok,
– tervezési munkák és műszaki tervek, beleértve a környezeti hatásvizsgálatot is,
– a helyszín előkészítése,
– építés-szerelési munkák,
– a projektbe tartósan beépített berendezések és gépészet,
– tesztelés és betanítás,
– projektirányítás,
– a környezeti hatást kompenzáló vagy enyhítő intézkedések,
– a Pénzügyi Megállapodásban megnevezett egyéb költségfajták,
– a III.6. melléklet előírásai szerint megtett intézkedések a tájékoztatásra és a publicitásra vonatkozóan
az alábbiakban részletezettek megszorításokkal.
1. A megvalósíthatósági tanulmányokhoz, a projektek tervezési munkáihoz és műszaki terveihez kapcsolódó kiadások
a) A megvalósíthatósági tanulmányokra, a tervezési munkálatokra – ideértve a környezeti hatásvizsgálatokat is – a projekttel kapcsolatos tanácsadásra és a projektek műszaki terveire vonatkozó kiadások általános szabályként elszámolhatók, feltéve, ha az ilyen kiadások közvetlenül kapcsolódnak egy vagy több projekthez, és azokat Pénzügyi Megállapodás kifejezetten jóváhagyta.
b) Azokban az esetekben, amikor egy szerződés vonatkozik több projektre, vagy amikor a megvalósításért felelős testület a fenti funkciókat a saját számlájára végzi, a költségeket egy átlátható és elkülönített – számviteli bizonylatokon vagy azokkal azonos bizonyító erejű okmányokon alapuló – projekt-számviteli rendszer segítségével kell elszámolni (pl. időfelosztásos rendszerrel).
2. A közigazgatás részvétele
Abban az esetben, amikor a közigazgatás alkalmazottai vesznek részt a jelen fejezet 1. a) pontjában említett tevékenységekben, a kiadásokat a Bizottság csak indokolt esetekben tekinti elszámolhatónak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:
– az alkalmazott ideiglenesen elhagyta a közigazgatásban elfoglalt közhivatali munkakörét;
– a kiadás egy vagy több meghatározott projektre vonatkozó szerződésen alapul; abban az esetben, amikor a szerződés több projektre vonatkozik, a költségeket átlátható módon kell felosztani (pl. munkaidő-nyilvántartás alapján);
– a kiadások közvetlenül kapcsolódnak az érintett egy vagy több egyedi projekthez;
– a szerződés meghatározott időtartamra szól, ami nem nyúlhat túl a projekt befejezésére kitűzött határidőn;
– a szerződés alapján elvégzendő feladatok nem lehetnek az alábbi VIII. szakasz 1. bekezdésében meghatározott általános igazgatási tevékenységek;
– ezt a rendelkezést nem szabad a közösségi közbeszerzési eljárások megkerülésére használni.
a) Azokban az esetekben, amikor a megvalósításért felelős szerv a tereprendezési vagy építési munkákat – vagy azok egy részét saját számlájára végzi, a költségeket egy átlátható és elkülönített – számviteli bizonylatokon vagy azokkal azonos bizonyító erejű okmányokon alapuló – projekt-számviteli rendszer segítségével kell elszámolni.
Közigazgatási alkalmazottak részvétele esetén a IV. szakasz 2. bekezdésében szereplő előírások alkalmazandók.
b) Elszámolható költségeknek csak azok a költségek számítanak, amelyek ténylegesen a X. szakasz 1. bekezdésében kikötött időpontok után merültek fel és közvetlenül a projekthez kapcsolódnak. Az elszámolható költségek között szerepelhet a következő kategóriák mindegyike vagy bármelyike:
– bérköltségek (bruttó bérek és fizetések);
– a tartós használatú berendezések használatának díjai az építkezés alatt;
– a projekt megvalósításához használt termékek költsége;
– általános költségek és más költségtételek, ha azok kifejezetten indokoltak; ezeket méltányosan, az általánosan elfogadott számviteli szabványok szerint kell felosztani;
– a számított általános költségek nem számolhatók el, amennyiben az a) pont alatt említett szerv közigazgatási szerv.
c) Általános szabály, hogy a költség számítása piaci áron történik.
1. A projekt beruházási kiadásainak részét képező tartós használatú berendezések
a) A projektbe rögzítetten beépítendő tartós használatú berendezések és felszerelések gyártására vagy vásárlására fordított költségek elszámolhatók, feltéve, hogy azokat a II. szakasz 2. bekezdésében szereplő szervezet felveszi az állóeszköznyilvántartásába és a szokásos számviteli eljárások szerint beruházási kiadásként kezeli.
b) A IX. fejezet 3. pontjának érintetlenül hagyásával, a fenti berendezések bérlete a működési költségek részeként tekintendő és nem számolható el.
2. Immateriális eszközök vásárlása
Az immateriális eszközök, például szabadalmak vásárlása és használata elszámolható, amennyiben azokra a projekt megvalósításához szükség van.
3. A projekt megvalósítása során alkalmazott tartós használatú berendezések
a) Azokban az esetekben, ahol a megvalósításért felelős testület a helyszínelőkészítést vagy az építési munkákat, vagy azoknak egy részét a saját költségére végzi, a projekt megvalósítási szakasza alatt használt tartós berendezések gyártására vagy vásárlására fordított kiadások nem számolhatók el. Ez vonatkozik a nehéz munkagépekre, valamint az irodai és más típusú berendezésekre is.
b) A kifejezetten a projekt megvalósítása céljából legyártatott vagy vásárolt tartós használatú berendezések abban az esetben számolhatók el, ha használat után nem képviselnek gazdasági értéket vagy leselejtezik őket, és ha erről a Pénzügyi Megállapodás rendelkezik.
4. Közigazgatási szervek által használt tartós berendezések
a) A közigazgatási szervek által használt tartós felszerelések bérletére vagy vásárlására fordított kiadások nem számolhatók el.
b) A VIII. szakasz 2. és 3. bekezdéseinek érintetlenül hagyásával, az olyan berendezések költsége és bérleti díjai, amelyeket a közigazgatási szervek nyomon követési és felügyeleti feladataik során használnak, a Bizottság beleegyezésével elszámolhatók.
A telekvásárlás és az általános forgalmi adó (áfa) nem számolható el.
1. Általános elvek
Általános szabály, hogy a közigazgatási szerveknél felmerült kiadások, ideértve az országos, regionális és helyi közalkalmazottak fizetését, nem jogosultak támogatásra (a technikai segítségnyújtást is beleértve), kivéve azokat a megfelelően dokumentált kiadásokat, melyek a pénzügyi ellenőrzés, pénzügyi és fizikai monitoring, szabálytalanságok értékelése és megelőzése területén fennálló kötelezettségek végrehajtásából erednek, valamint az elveszett összegek megtérítési kötelezettségével kapcsolatosan felmerült kiadásokat.
A Nemzeti Alap kivételével, azok a költségek, köztük a munkabérek, melyek irányítási, utóvizsgálati, értékelési és ellenőrzési feladatokkal megbízott, ideiglenesen áthelyezett köztisztviselőknek vagy magánszektorban működő alkalmazottaknak a Bizottság kezdeményezésére történő időszakos foglalkoztatásával kapcsolatosak, elszámolhatók az I. fejezet 3. pontjában meghatározott technikai segítségnyújtás keretében.
A nyomon követési célokat szolgáló berendezések abban az esetben számolhatók el, ha azt a Pénzügyi Megállapodásban említett technikai segítségnyújtási program kifejezetten megengedi.
2. A monitoringbizottságok szervezése
a) A fenti 1. bekezdés érintetlenül hagyása mellett, a kötelező nyomon követés megszervezése során felmerült ráfordítások okirati bizonyíték bemutatása esetén elszámolhatók.
b) Általános szabályként az elszámolható költségek a következő kategóriák közül tartalmazhatnak egyet vagy többet:
– tolmácsolás,
– tárgyalótermek bérlése és a kapcsolódó szolgáltatások,
– az audiovizuális és más szükséges elektronikus berendezések bérlése,
– a dokumentációk készítése és ehhez kapcsolódó tételek,
– szakértők díjai,
– utazási költségek.
c) A közigazgatási alkalmazottak ilyen összefüggésben felmerült fizetése és juttatásai nem számolhatók el.
3. A Bizottság kérésére szervezendő megbeszélések
A fenti 2. pontban felsorolt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a Bizottság kérésére szervezett ad hoc megbeszéléseknél.
1. Projektirányítás és projektfelügyelet
A projektirányításra és a projektfelügyeletre vonatkozó kiadások általános szabályként elszámolhatók. A IV. szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt előírások alkalmazandók.
2. Pénzügyi terhek
A projekt megvalósításához kapcsolódó semmiféle pénzügyi teher nem számolható el; ez vonatkozik különösen az időközi finanszírozás kamatára, a bankköltségekre, folyósítási díjakra stb.
A projekt finanszírozására használt bankkölcsönökre vonatkozó bankgaranciák a Bizottság beleegyezésével elszámolhatók.
3. Finanszírozási technikák a tulajdonjog azonnali átruházása nélkül
A 2. bekezdés fenntartásával, az olyan finanszírozási technikák, amelyeknél nem szükségszerűen következik be a tulajdonjog azonnali átruházása, elszámolhatók, amennyiben indokoltak és a Pénzügyi Megállapodásban jóváhagyásra kerültek.
A kedvezményezett ország kockázatelemzés segítségével köteles bizonyítani, hogy az alkalmazott technika gazdaságilag előnyösebb, mint az eszköz közvetlen megvásárlása.
4. A támogatott projektek működési költségei és folyó ráfordításai
a) A projekt befejezése után felmerült semmiféle működési költség nem számolható el.
b) A fenti a) pont ellenére, az üzemeltető személyzet kiképzésének, valamint a projekt és annak berendezései tesztelésének a költségei elszámolhatók lehetnek a Pénzügyi Megállapodásban meghatározott szükséges időszak során.
c) A fenti a) és b) pontokban meghatározott elvek vonatkoznak egy projekt, vagy egy projektcsoport már befejezett egyedi részére is, akkor is, ha a teljes projekt még nem került befejezésre.
5. A propagandatevékenységre és tájékoztatásra vonatkozó intézkedések
A III.6. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a tájékoztatással és propagandatevékenységgel kapcsolatosan intézkedések költségei elszámolhatóak.
1. Az elszámolhatóság kezdete
Az elszámolhatóság kezdete különbözőképpen kerül megállapításra a következő két esetben:
a) amikor a pályázó országok projektkiválasztási, pályáztatási és szerződéskötési tevékenységéhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges * , a kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodást a Bizottság aláírta.
Kivételes esetekben, és amikor a projekt finanszírozása az EIB-től vagy egy másik pénzintézettől kapott kölcsön és az ISPA támogatás kombinációjából valósul meg, a kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a kérdéses projektre vonatkozóan az EIB-vel vagy más pénzintézettel a megállapodás létrejött. Általános szabály, hogy ez nem történhet az első alpontban említett dátumtól számított 6 hónap letelte előtt. A következő előfeltételeknek kell teljesülniük:
– a rendelkezés alá tartozó munkálatokat és szerződéseket a Pénzügyi Megállapodásban meg kell nevezni;
– az EIB-nek vagy más pénzintézetnek igazolnia kell, hogy az Európai Közösség általános költségvetésre vonatkozó Pénzügyi Rendelet 108. (2), 109. (2) és (3), 114. (1), 115., 117. és 118. Cikkeinek előírásait betartják.
A fenti esetekben, miután az ISPA Irányító Bizottsága megvizsgálta a kérdést, a Bizottság általában kész alkalmazni az Európai Közösség általános költségvetésére vonatkozó Pénzügyi Rendelet 114. Cikkének (2) pontjában szereplő rendelkezést.
b) Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a segélyt decentralizált rendszerben * a kérelmező országokban működő végrehajtó ügynökségre ruházza át, a kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a pályázat beérkezik a Bizottsághoz (ISPA szolgálat), feltéve, hogy a pályázat hiánytalanul teljesnek tekinthető.
Az a) és b) pontokban meghatározott időpontok előtt eszközölt kifizetések nem számolhatók el.
2. A projektek módosítása
a) Egy jóváhagyott projekt minden olyan módosítása, amely az 5 millió euró vagy az összköltség 20%-a közül az alacsonyabbat eléri vagy meghaladja, a projekt „jelentős” módosításának minősül. A projekt fizikai tárgyaira vonatkozó nagyobb módosítások, amelyek a kérdéses projekt jellegét megváltoztatják, szintén „jelentős” módosításnak tekintendők.
A fentiekben meghatározott módosításokhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatóságára az (1) pontban rögzített szabályok vonatkoznak.
b) A projekt bármilyen más módosítása esetén az új, pótlólagos vagy kibővített fizikai elemekre vonatkozó kiadások akkortól számolhatók el, amikor a módosításra vonatkozó kérelmet a Bizottság (ISPA szolgálat) megkapja.
c) A módosításokra vonatkozó kérelem és a hozzá csatolt megfelelő tájékoztatás beterjeszthető a Monitoringbizottsághoz is. A kérelem és az anyag átadásának tényét rögzíteni kell az ülés jegyzőkönyvében.
3. Az elszámolhatóság véghatárideje
a) Az elszámolhatóság véghatáridejét általánosságban a Pénzügyi Megállapodás 4. Cikkének 3. pontja határozza meg.
b) A véghatáridő a végrehajtásért felelős testület által eszközölt kifizetésekre vonatkozik.
c) Az elszámolhatóság véghatáridejét a vonatkozó Pénzügyi Megállapodás rögzíti. E határidő lejárta után, a kedvezményezett államnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a Bizottsághoz az utolsó kifizetésre vonatkozó igényét a zárójelentéssel és nyilatkozattal együtt, a Pénzügyi Megállapodás III.1. melléklet III. szakaszának (6) bekezdése, valamint a III.4. melléklet B. függeléke szerint.
d) A Bizottság ezt a hat hónapos időtartamot nem hosszabbíthatja meg.
A kedvezményezett országok által a Bizottsághoz a kifizetésekre vonatkozóan benyújtott igénybejelentéseknek a II. szakasz 6. bekezdésében meghatározott, ténylegesen megfizetett kiadásokat tartalmazó nyilatkozaton kell alapulniuk.
Abban az esetben, ha a munkát egy engedményes vagy azzal egyenértékű testület végzi, a felelős kormányhatóságnak igazolnia kell a kiadások valós voltát.
A kifizetésre vonatkozó igénybejelentéseket a nemzeti programengedélyezőnek kell nyilvántartásba vennie és igazolnia. Ezután az igényeket a Bizottsági Delegáció útján a Bizottsághoz kell továbbítani.
1. Ha olyan kérdés merül fel, amellyel az ISPA által támogatott projektek keretében elszámolható költségeket szabályozó jelen elvek nem foglalkoznak kifejezetten, az ügyet a Bizottság megtárgyalja. A Bizottság arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket a jelen elvek szellemével összhangban oldja meg, a Kohéziós Alapra vonatkozó elvek értelemszerű alkalmazásával.
2. Abban az esetben, ha ellentmondás van ezen elvek és az elszámolhatóságra vonatkozó nemzeti rendelkezések elvei között, az előbbi elvek élveznek elsőbbséget.
| ISPA | |
| KIFIZETÉSI KÉRELEM |
A. *
| B. NEMZETI ALAP SZÁMLÁJÁNAK MEGNEVEZÉSE | |||||||||||
| Név: | |||||||||||
| Cím: | |||||||||||
| Ügyintéző: | |||||||||||
| Telefon: | Fax: | ||||||||||
| e-mail: | |||||||||||
| Bank neve: | |||||||||||
| Bank címe: | |||||||||||
| Irányítószám: | Város: | ||||||||||
| Számlaszám: | Leválogatási kód: | ||||||||||
| C. PROGRAM | |||||||||||
| Program megnevezése: | |||||||||||
| ISPA Programkód: | Nemzeti hivatkozási szám: | ||||||||||
| Érvényes Pénzügyi Megállapodás száma: | Dátum: | ||||||||||
| D. A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS TESTÜLET: | |||||||||||
| Név: | |||||||||||
| Cím: | |||||||||||
| Irányítószám: | Város: | ||||||||||
| Ügyintéző: | |||||||||||
| Telefonszám: | |||||||||||
| e-mail: | |||||||||||
| E. FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉS ISPA KIFIZETÉSEK | Pénznem: euró | ||||||||||
| a) A tárgynapig igazolt elszámolható költségek: | |||||||||||
| b) Ebben a kifizetési kérelemben: | |||||||||||
| c) = a)+b) Összesített kiadások a tárgynapig: | |||||||||||
| d) Ebben a kérelemben igényelt kifizetés: | |||||||||||
| e) = d)/b) az igazolt költségek %-a: | |||||||||||
| A Nemzeti Alap által megkapott összes ISPA kifizetés a tárgynapig: | |||||||||||
| F. ESEDÉKES ELSZÁMOLHATÓ KIADÁSOK KATEGÓRIÁNKÉNT | Pénznem: euró | ||||||||||
| Kiadáskategória * | Érvényes Pénzügyi Megállapodásban szereplő kiadás | Korábban igazolt kiadás | Jelen kifizetési kérelemben igazolt kiadás (nap)ig | Összes igazolt kiadás | Pénzügyi teljesítési hányad | ||||||
| (1) | (2) | (3) | (4)=(2)+(3) | (5)=(4)/(1) | |||||||
| Tervezési költségek | |||||||||||
| Terület-előkészítés | |||||||||||
| Kivitelezés | |||||||||||
| Berendezések és gépészet | |||||||||||
| Műszaki segítségnyújtás | |||||||||||
| Ellenőrzés | |||||||||||
| Egyéb (részletezve) | |||||||||||
| Összesen | |||||||||||
Szükség lehet további, szerződésenkénti lebontásra is.
| G. MŰSZAKI TELJESÍTÉS MUTATÓI | |||||||
| Műszaki mutatók * | (dátum)ig | (dátum)ig | |||||
| Munkálatok típusa * | Egység | Mennyiség | Az előző kifizetési kérelem benyújtása előtti műszaki teljesítés | A jelen kifizetési kérelemre vonatkozó műszaki teljesítés | Az összes benyújtott kérelemre vonatkozó műszaki teljesítés | Műszaki teljesítési ráta | |
| (1) | (2) | (3) | 4=(2)+(3) | 5=(4)/(1) | |||
Szükség lehet további, szerződésenkénti lebontásra is.
| H. AZ ELVÉGZETT MUNKÁK RÖVID LEÍRÁSA | ||||||||||
| I. A PROGRAMRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK (PÉNZÜGYI MEGÁLLAPODÁS 8. CIKK) | ||||||||||
| Nevezze meg az egyedi feltételeket, ha vannak ilyenek, és írja le, hogyan tettek eleget ezeknek. | ||||||||||
| J. A NEMZETI ÉS/VAGY KÖZÖSSÉGI ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK TAPASZTATAI ÉS AJÁNLÁSAI (PM III.1. MELLÉKLET) | ||||||||||
| Foglalja össze a tapasztalatokat és ajánlásokat, ha vannak ilyenek (a forrás pontos megjelölésével), és írja le, hogyan tettek eleget ezeknek. | ||||||||||
| K. MŰSZAKI, PÉNZÜGYI VAGY JOGI PROBLÉMÁK (PM III.1. MELLÉKLET) | ||||||||||
| Nevezze meg a program végrehajtása során felmerült esetleges problémákat, ideértve az eredeti pénzügyi tervtől való eltéréseket, és írja le, mit tettek ezek megoldására. | ||||||||||
| L. A KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁS KÖZZÉTÉTELÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK (PM III/6. MELLÉKLET) | ||||||||||
| A területen helyeztek el tájékoztató táblát? | igen | nem | ||||||||
| A lakosságnak a programról való tájékoztatására igénybe vett média: | ||||||||||
| Nyomtatott sajtó | Televízió | Rádió | ||||||||
| Más audiovizuális eszközök | ||||||||||
| A nyilvánosság számára hozzáférhető írott dokumentáció típusa: | ||||||||||
| M. NEMZETI ISPA KOORDINÁTOR MEGERŐSÍTŐ NYILATKOZATA | ||||||||||
| Kijelentem, hogy az igazolt, elszámolható kiadások a ténylegesen kifizetett költségekre és a jóváhagyott beruházásra vonatkoznak, nem tartalmaznak sem a jóváhagyott programok módosításával kapcsolatos költségelemeket, sem olyan munkákat, melyek a programleírásban nem szerepelnek. A mellékelt listán szereplő kifizetések eredeti bizonylatai a jelen szervezetnél vagy a végrehajtó hatóságnál hivatalos pecséttel ellátva ellenőrzési célokra rendelkezésre állnak. | ||||||||||
| Dátum: | Hiteles aláírás: | |||||||||
| A KIFIZETÉSI KÉRELEM MELLÉKLETE | ||||||||||
| A KIFIZETÉSI KÉRELMET ALÁTÁMASZTÓ SZÁMLÁK | ||||||||||
| Program megnevezése: | ||||||||||
| ISPA kód: | Nemzeti kód: | |||||||||
| Pénzügyi Megállapodás száma: | Dátuma: | |||||||||
| Vállalkozó és szerződés | Számla száma | Dátum | Átvétel sorszáma | Dátum | Összeg | Megjegyzés | ||||
| Összesen: | ||||||||||
* A nemzeti programengedélyező számára benyújtott kifizetési kérelemhez mellékelni kell a kiadások okirati bizonyítékainak hivatalosan lepecsételt másolatait.
| VÉGREHAJTOTT ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK (PM III.1. MELLÉKLET) | |||
| Műszaki szemle | Dátum: | Felelős szerv: | |
| Megállapítások: | |||
| Dátum: | Felelős szerv: | ||
| Megállapítások: | |||
| Dátum: | Felelős szerv: | ||
| Megállapítások: | |||
| Pénzügyi ellenőrzés | Dátum: | Felelős szerv: | |
| Megállapítások: | |||
| Dátum: | Felelős szerv: | ||
| Megállapítások: | |||
| Dátum: | Felelős szerv: | ||
| Megállapítások: | |||
| ISPA MONITORING-ADATLAP | ||||||||||||||||||||||||
| A. A PROGRAM MEGNEVEZÉSE | ||||||||||||||||||||||||
| A program megnevezése: | ||||||||||||||||||||||||
| A megvalósításért felelős testület: | ||||||||||||||||||||||||
| ISPA programkód: | ||||||||||||||||||||||||
| Pénzügyi Megállapodás száma: | Dátuma: | |||||||||||||||||||||||
| ISPA támogatási hányad: | ||||||||||||||||||||||||
| B. PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS – KIFIZETÉSI TERV | Pénznem: euró | |||||||||||||||||||||||
| Év | Összes elszámolható költség | Tényleges kifizetések | Jövőbeli kiadások | Összes kiadás | Eltérés/összes költség% (9)=(7–2)/összes (2) | |||||||||||||||||||
| Eredeti elfogadott előirányzat | Jelenlegi elfogadott előirányzat | (tárgynapig) | (%) (3)/(2) | (tárgy- naptól) | (%) (5)/(2) | (7)=(3)+(5) | (%) (7)/(2) | |||||||||||||||||
| (1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) | (8) | (9) | ||||||||||||||||
| 2000 | ||||||||||||||||||||||||
| 2001 | ||||||||||||||||||||||||
| 2002 | ||||||||||||||||||||||||
| 2003 | ||||||||||||||||||||||||
| 2004 | ||||||||||||||||||||||||
| 2005 | ||||||||||||||||||||||||
| 2006 | ||||||||||||||||||||||||
| Összesen | ||||||||||||||||||||||||
| A Pénzügyi Terv változtatási javaslat: | igen | nem | ||||||||||||||||||||||
| Az EK-hoz már benyújtásra került (dátum): | ||||||||||||||||||||||||
| Az EK-hoz benyújtásra kerül (dátum): | ||||||||||||||||||||||||
| A Monitoringbizottságnak benyújtásra kerül (csatolandó a terv és a változások indoklása). | ||||||||||||||||||||||||
| C. TELJESÍTÉS KÖLTSÉGNEMEK SZERINT | ||||||||||||||||||||||||
| Költségnem (a kifizetési kérelem szerint) * | Érvényes döntés | Tényleges kifizetések | Jövőbeni kiadások | Összes költség | ||||||||||||||||||||
| tárgynapig | (%) (2)/(1) | tárgynaptól | (%) (4)/(1) | (6) = (2)+(4) | (%) (6)/(1) | |||||||||||||||||||
| (1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) | ||||||||||||||||||
| Tervezési költségek | ||||||||||||||||||||||||
| Terület-előkészítés | ||||||||||||||||||||||||
| Kivitelezés | ||||||||||||||||||||||||
| Berendezések és gépészet | ||||||||||||||||||||||||
| Műszaki segítségnyújtás | ||||||||||||||||||||||||
| Ellenőrzés | ||||||||||||||||||||||||
| Egyéb (részletesen) | ||||||||||||||||||||||||
| Összesen | ||||||||||||||||||||||||
| D. MŰSZAKI TELJESÍTÉS | ||||||||||||||||||||||||
| Munka típusa | Műszaki mutatók | Műszaki teljesítés az előző monitoring-bizottsági ülésig | Műszaki teljesítés az utolsó bizottsági ülés óta | Összes műszaki teljesítés a jelenlegi MB ülésig | Műszaki teljesítés hányada, % | Műszaki teljesítés a program befejezéséig | ||||||||||||||||||
| Egység | Mennyiség | |||||||||||||||||||||||
| (1) | (2) | (3) | 4=(2)+(3) | 5=(4)(1) | (6) | |||||||||||||||||||
* Szükség lehet további, szerződésenkénti lebontásra is.
| E. AZ ELTÉRÉSEK ÉS KÉSEDELMEK INDOKLÁSA | |
| F. BEFEJEZÉS VÁRHATÓ HATÁRIDEJE | |
| Az eredeti PM szerint: | |
| Az érvényes PM szerint: | |
| Befejezés tervezett dátuma: | |
| Az MB által javasolt határidő-módosítás: |
Amennyiben szükséges, mellékelje az alábbiakra vonatkozó információkat:
– szerződésesek odaítélése,
– környezetvédelmi kérdések,
– a Pénzügyi Megállapodásban meghatározott feltételek,
– tájékoztatás és PR tevékenység,
– felmerült főbb problémák.
| ISPA MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT |
A megvalósításért felelős testület:
| 1. A PROGRAM MEGNEVEZÉSE | |||||||||
| A program megnevezése: | |||||||||
| Megvalósításért felelős testület: | |||||||||
| ISPA programkód: | |||||||||
| Pénzügyi Megállapodás száma: | Dátuma: | ||||||||
| ISPA támogatási hányad: | |||||||||
| 2. BEFEJEZÉSI HATÁRIDŐ VÁLTOZÁSA | |||||||||
| Befejezés jelenlegi határideje: | Befejezés javasolt határideje: | ||||||||
| 3. PÉNZÜGYI TERV JAVASOLT MÓDOSULÁSAI * | Pénznem: euró | ||||||||
| Összes elszámolható költség az érvényes PM szerint | Elköltött elszámolható költség vagy várható összköltség | ||||||||
| 2000 | |||||||||
| 2001 | |||||||||
| 2002 | |||||||||
| 2003 | |||||||||
| 2004 | |||||||||
| 2005 | |||||||||
| 2006 | |||||||||
| Összesen | |||||||||
| Kérelem a támogatás növelésére | Igen | Nem | |||||||
| A kért emelés összege (ahol értelmezhető) euró. | |||||||||
| 4. VÁLTOZÁSOK A PROGRAM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEIBEN | Pénznem: euró | ||||||||
| Költségnem | Jelenlegi elszámolható összköltség | Kért változás | Javasolt elszámolható összköltség | ||||||
| Tervezési költségek | |||||||||
| Terület-előkészítés | |||||||||
| Kivitelezés | |||||||||
| Berendezések és gépészet | |||||||||
| Műszaki segítségnyújtás | |||||||||
| Ellenőrzés | |||||||||
| Egyéb (részletesen) | |||||||||
| Összesen | |||||||||
* Szükség lehet további, szerződésenkénti lebontásra is.
| 5. VÁLTOZÁSOK A MŰSZAKI MUTATÓKBAN | ||||
| Munka típusa | Egység | Jelenlegi előirányzat a befejezésig | Javasolt | |
| 6. VÁLTOZÁSOK A PROGRAM JELLEMZŐIBEN | ||||
| 7. A JAVASOLT VÁLTOZÁSOK INDOKLÁSA | ||||
Módosítási javaslat:
A módosítási javaslat benyújtásának dátuma:
Nemzeti ISPA koordinátor aláírása:
Jelen melléklet részletes szabályokat fektet le az ISPA alapján nyújtott támogatás menedzsmentjének és ellenőrzésének rendszereire és e támogatásokkal kapcsolatosan végrehajtandó pénzügyi korrekciók eljárására vonatkozóan.
(1) Minden egyes kedvezményezett ország köteles gondoskodni arról, hogy
(i) a Nemzeti ISPA Koordinátor,
(ii) a Nemzeti Alap és a Nemzeti Programengedélyező,
(iii) a Végrehajtó Szervezetek és a Szektor Programengedélyezők, és
(iv) a Végső Kedvezményezettek,
az ISPA Nemzeti Alap felhasználására vonatkozó ISPA Együttműködési Megállapodásban meghatározottak szerint megfelelő útmutatást kapjanak a menedzsment és ellenőrzési rendszerek rendelkezéseiről, amely elengedhetetlen az általánosan elfogadott elvekkel és szabványokkal összhangban lévő, megbízható ISPA menedzsment biztosításához, különösen pedig az ISPA támogatási igénylés helyességének, szabályszerűségének és alkalmasságának megfelelő biztosítékáról való gondoskodáshoz, de úgyszintén a Pénzügyi Megállapodás feltételeinek és a projekthez rendelt célkitűzéseknek megfelelő végrehajtás biztosításához.
(2) A jelen melléklet értelmezésében a „végrehajtó szervezetek” körébe tartoznak a végső kedvezményezetteken kívül azok a szervezetek, amelyekre az ISPA támogatással megvalósuló projektek végrehajtásainak feladatait delegálta a végrehajtó szervezet, vagy a szektor programengedélyező (a továbbiakban: „delegált testületek”).
(3) A jelen melléklet értelmezésében, eltérő meghatározás híján a „projekt” a III.2. melléklet II. szakasz (1) bekezdésében meghatározottak szerinti, a Pénzügyi Megállapodás tárgyát képező különálló projekteket, projektszakaszokat vagy projektcsoportokat jelöl.
(1) A Nemzeti ISPA Koordinátor, a Nemzeti Alap, a végrehajtó szervezetek, a delegált testületek és a végső kedvezményezettek menedzsment és ellenőrzési rendszerei a kezelt támogatás nagyságrendje figyelembe vételével az arányosság követelménye függvényében az alábbiakról gondoskodnak:
(a) az érintett szervezeten belül a funkciók pontos meghatározása, egyértelmű kiosztása és, ahol a megbízható menedzsmenthez szükséges, megfelelő elválasztása;
(b) a funkciók kielégítő módon történő ellátását biztosító hatékony rendszerek;
(c) a delegált testületek és a végső kezdeményezettek esetében, a felelős hatóság részére a feladataik teljesítésére és az igénybe vett eszközökre vonatkozó jelentések.
(1) A 3. szakaszban hivatkozott menedzsment és ellenőrzési rendszerek tartalmazzanak eljárásokat az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzésére, és a projektnek a finanszírozott fejlesztés előkészítésétől egészen a működtetés megindításáig tartó, a vonatkozó Pénzügyi Megállapodás feltételeivel, a projekthez rendelt célkitűzésekkel, illetve az alkalmazandó nemzeti és közösségi – különös tekintettel az ISPA támogatással kapcsolatban keletkező kiadások elszámolhatóságára, a környezet védelmére, a közlekedésre (beleértve a Transz-európai hálózatokat), a gazdasági versenyre és az állami szerződések odaítélésére vonatkozó – szabályokkal összhangban történő végrehajtásának az ellenőrzésére.
Az ellenőrzéseknek a megítélt támogatás eredményes felhasználását meghatározó minden – akár pénzügyi, technikai, akár adminisztratív – szempontra ki kell terjedniük.
(2) Az eljárások szerint szükséges a projektek helyszíni ellenőrzéseinek nyilvántartása. A nyilvántartásokban ki kell térni az elvégzett munkálatokra, az ellenőrzés eredményeire és az eltérésekkel kapcsolatban tett intézkedésekre. Ahol bármilyen fizikai vagy adminisztratív ellenőrzés nem teljes körű, hanem a munkálatok vagy tranzakciók valamely mintája alapján zajlik, a nyilvántartásban meg kell határozni a kiválasztott munkálatokat vagy tranzakciókat és le kell írni az alkalmazott mintavételi eljárást.
(1) A kedvezményezett ország köteles a Pénzügyi Megállapodás érvénybe lépését követő három hónapon belül, tájékoztatni a Bizottságot a 2. szakaszban meghatározott Nemzeti ISPA Koordinátor, a Nemzeti Alap, a végrehajtó szervezetek és az ISPA projektek megvalósításáért felelős delegált testületek szerepét betöltő szervezetekről, az adott hatóságok és testületek által bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszerekről, továbbá a 2. szakasz (1) bekezdésében meghatározott útmutatás alapján tervezett fejlesztésekről.
(2) A következőket kell közölni a Nemzeti ISPA Koordinátorra, a Nemzeti Alapra, a végrehajtó szervezetekre és a delegált testületekre vonatkozólag:
(a) funkcióik, amelyekkel felruházták őket,
(b) a funkciók felosztása a szervezeti egységeik között vagy azokon belül,
(c) a munkálatok ellenőrzésének és elfogadásának, továbbá a költségek megtérítésére vonatkozó igénylések fogadásának, ellenőrzésének és hitelesítésének, valamint a kifizetések kedvezményezettek részére történő jóváhagyásának, végrehajtásának és elszámolásának eljárásai, és
(d) a menedzsment és a ellenőrzési rendszerek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések.
(3) A Bizottságnak a kedvezményezett országgal együttműködésben meg kell bizonyosodnia arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben bemutatott menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelnek a jelen mellékletben meghatározott szabványoknak, továbbá ismertetnie kell bármely általuk az ISPA működtetésével kapcsolatos ellenőrzések átláthatóságával és a Bizottság feladatainak ellátásával szemben támasztott akadályt. A rendszerek működésének felülvizsgálatát rendszeresen el kell végezni.
(1) A projektek irányítási és ellenőrzési rendszereinek biztosítaniuk kell a megfelelő ellenőrzési nyomvonalat.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal akkor tekintendő megfelelőnek, ha lehetővé teszi az alábbiakat:
(a) a Bizottság részére igazolt összesített összegeknek az egyes adminisztratív szinteken vezetett kiadási nyilvántartásokkal és az azokat alátámasztó dokumentumokkal történő összeegyeztetése, a végrehajtó szervezetek és a végső kedvezményezettek által;
(b) a rendelkezésre álló közösségi és nemzeti források allokációjának ellenőrzése;
(c) az adott projektnek a támogatást jóváhagyó Pénzügyi Megállapodásban foglalt feltételekkel és a projekthez rendelt célkitűzésekkel összhangban történt végrehajtására vonatkozóan szolgáltatott információk helyességének ellenőrzése.
(3) A megfelelő ellenőrzési nyomvonal információigényének jelzésszerű leírása a III.4. A. mellékletben olvasható.
(4) A kedvezményezett ország köteles az alábbiakról megbizonyosodni:
(a) hogy megfelelő eljárások állnak rendelkezésre annak biztosításához, hogy a felmerült költségtételekre, teljesített kifizetésekre, a projekttel összefüggésben vállalt munkálatokra és elvégzésük igazolására vonatkozó és a megfelelő ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges dokumentumok vezetése a III.1. melléklet X. szakaszában és a III.4. A. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően történik;
(b) hogy a fenti dokumentációt vezető szervezetekről és ezek fellelhetőségéről megfelelő nyilvántartást vezetnek;
(c) hogy a dokumentumok a rendes körülmények között vizsgálatra jogosult személyek és testületek számára vizsgálatok céljából rendelkezésre állnak.
(5) A (4) bekezdés (c) pontjában jelzett személyek és testületek:
(a) a Nemzeti ISPA Koordinátor, a Nemzeti Alap, a végrehajtó szervezetek és a delegált testületek kifizetési igényléseket feldolgozó személyzete;
(b) a menedzsment és ellenőrzési rendszerek ellenőrzéseit végző szolgálatok;
(c) a Nemzeti Programengedélyező, mint a III. 1. melléklet III. szakasz (8) bekezdése alapján a közbenső és a végső kifizetési igénylések igazolásáért felelős személy és a projektek csatolt III.4.C. mellékletben meghatározott lezárásakor szükséges nyilatkozatokat kibocsátó személy vagy szervezeti egység,
(d) a nemzeti és a közösségi ellenőrzési intézmények meghatalmazott tisztviselői.
A fentiek megkövetelhetik a (4) bekezdésben jelzett dokumentumok és számviteli nyilvántartások kivonatainak vagy másolatainak rendelkezésükre bocsátását.
A Nemzeti Alap köteles számlát vezetni a már teljesített ISPA támogatási kifizetésekből behajtandó összegekről és biztosítani a vonatkozó összegek indokolatlan késedelem nélküli behajtását. Az összeg beérkezését követően a Nemzeti Alap a szabálytalanul kifizetett összegeket a késedelmes visszafizetésre teljesített kamatfizetés összegével együtt az érintett projekttel összefüggésben a Bizottsághoz benyújtott következő költségkimutatásából és kifizetési igényléséből levonva fizeti vissza. Ha ez nem elégséges, a Bizottság igényelheti a többletösszeg visszatérítését.
A Nemzeti Alap évente egy alkalommal – a behajtott összegekre vonatkozóan a III. 5. melléklet alapján benyújtott negyedik negyedévi beszámoló mellékleteként – az ISPA projektekkel összefüggésben az adott időpontban behajtandó összegekre vonatkozó kimutatást nyújt be a Bizottságnak, a behajtási eljárások megindításának éve szerint osztályozva.
(1) Az igényléseket jóváhagyó szolgálatoktól funkcionálisan független Nemzeti Programengedélyezőnek a III.4.B. mellékletben meghatározott formában kell elkészítenie a III.1. melléklet III. szakasz (6) bekezdés ötödik francia bekezdésében és (8) bekezdésében jelzett közbülső és végső költségkimutatásokat és igazolásokat.
(2) Az adott költségkimutatás igazolását megelőzően a Nemzeti Programengedélyező köteles megbizonyosodni a következő feltételek teljesüléséről:
(a) a Nemzeti ISPA Koordinátor, a végrehajtó szervezetek, a delegált testületek és a végső kedvezményezettek teljesítették a III.1. melléklet III. szakasz (3) és (6) bekezdésében és VII. szakaszában foglalt követelményeket és figyelembe vették a Pénzügyi Megállapodásban foglalt feltételeket;
(b) a költségkimutatás csak olyan költségeket tartalmaz:
(i) amelyeket ténylegesen a támogatást odaítélő Pénzügyi Megállapodásban foglalt elszámolhatósági időszakban teljesítettek, és amelyeket a kapott számlákkal vagy ezekkel egyenértékű bizonyító erejű számviteli dokumentumokkal tudnak alátámasztani,
(ii) olyan munkálatokkal állnak összefüggésben, amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig alapjában véve nem készültek el,
(iii) amelyeket a projekt előrehaladása vagy teljesítése igazol, a támogatást odaítélő Pénzügyi Megállapodásban foglalt feltételek és a projekthez rendelt célkitűzések szerint.
(3) Annak érdekében, hogy a költségkimutatásnak a Bizottság elé történő benyújtását megelőzően mindenkor figyelembe lehessen venni az ellenőrzési rendszerek és az ellenőrzési nyomvonal megfelelőségét, a kedvezményezett országnak gondoskodnia kell a Nemzeti Alap folyamatos tájékoztatásáról, a Nemzeti ISPA Koordinátor, a végrehajtó szervezetek és a delegált testületek által működtetett, a következőkre kiterjedő eljárásokról:
(a) az igényelt kiadásoknak és a projekt a Pénzügyi Megállapodásban foglalt feltételek és a projekthez rendelt célkitűzések szerinti végrehajtása hitelességének ellenőrzése;
(b) a vonatkozó szabályok betartásának biztosítása; és
(c) az ellenőrzési nyomvonal fenntartása.
(1) A kedvezményezett országnak megfelelő mintavétel alapján kiválasztott projektekre vonatkozó, ellenőrzéseket kell szerveznie, különösen azzal a szándékkal, hogy:
(a) ellenőrizze a helyi menedzsment és ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;
(b) szelektív módon ellenőrizze, kockázatelemzés alapján, a különféle érintett szinteken tett költségnyilatkozatokat.
(2) Az ISPA támogatás által lefedett időszakra vonatkozólag végzett ellenőrzések az adott időszakban jóváhagyott projektekre vonatkozó elszámolható összköltség legalább 15%-ára kell, hogy kiterjedjenek. Ez a mérték a 2003. január 1. napját megelőzően felmerült költségekkel arányosan csökkenthető. Az ellenőrzéseknek a tranzakciók reprezentatív mintáján kell alapulniuk, a (3) bekezdésben foglalt követelmények figyelembevételével.
A kedvezményezett ország köteles az ellenőrzéseknek az érintett időszak teljes egészére történő egyenletes elosztására törekedni. Gondoskodniuk kell a projekteket érintő feladatoknak az ellenőrzések és az intézkedések megvalósítása vagy kifizetési eljárásai közötti, megfelelő elkülönítéséről.
(3) A tranzakciók ellenőrizendő mintájának kiválasztása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
(a) a különféle típusú és méretű intézkedések megfelelő összetételű halmaza ellenőrzésének szükségessége;
(b) a nemzeti vagy közösségi ellenőrzések által azonosított minden kockázati tényező;
(c) a projektek menedzselésében és megvalósításában érintett minden szervezettípus és a két tevékenységi szektor (közlekedés és környezetvédelem) kielégítő ellenőrzése biztosításának szükségessége.
Az ellenőrzések révén a kedvezményezett országnak törekednie kell az alábbiak ellenőrzésére:
(a) a menedzsment és ellenőrzési rendszerek gyakorlati alkalmazása és eredményessége;
(b) a projekt a Pénzügyi Megállapodásban foglaltakkal és a projekthez rendelt célkitűzésekkel összhangban történő végrehajtása;
(c) megfelelő számú könyvelési bizonylat tekintetében az adott bizonylatok és a végrehajtó szervezetek, delegált testületek és végső kedvezményezettek birtokában lévő, ezeket alátámasztó dokumentumok egyezése;
(d) a megfelelő ellenőrzési nyomvonal megléte;
(e) megfelelő számú költségtétel tekintetében annak ellenőrzése, hogy az adott kiadás jellege és ütemezése összhangban áll a Közösség rendelkezéseivel és megfelel a projekt jóváhagyott részletes leírásának és a ténylegesen végrehajtott munkálatoknak;
(f) hogy a megfelelő nemzeti társfinanszírozást ténylegesen rendelkezésre bocsátották; és
(g) hogy a társfinanszírozott projektek a Pénzügyi Megállapodás 5. cikke által elvárt módon, a közösségi szabályokkal és politikákkal összhangban valósultak meg.
Az ellenőrzéseknek meg kell állapítaniuk, hogy az esetlegesen előforduló probléma szisztematikus jellegű-e, amely más, az adott végrehajtó szervezetek által vagy az érintett kedvezményezett országban végrehajtott összes projektre vonatkozólag kockázatokat von maga után. Meg kell határozni továbbá az ilyen helyzetek okait, bármilyen további vizsgálatot, ami szükséges lehet és a szükséges kiigazító vagy megelőző intézkedéseket is.
Az egyes kedvezményezett országoknak és a Bizottságnak évente legalább egy alkalommal konzultálniuk kell, az ellenőrzési mechanizmusok működtetésére nemzeti és közösségi szinten fordított összes erőforrás kedvező hatásainak maximalizálása érdekében futó ellenőrzési programok összehangolásának céljából. Ezeknek a konzultációknak ki kell terjedniük az alkalmazandó kockázatelemzési eljárásokra, és figyelembe kell venniük a nemzeti hatóságok, a Bizottság és az Európai Számvevőszék közelmúltbeli ellenőrzéseit, jelentéseit és közleményeit.
A 12. szakaszban foglaltakkal összhangban a kedvezményezett országnak minden év június 30. napjáig – első alkalommal pedig 2002. június 30. napjáig – tájékoztatnia kell a Bizottságot a jelen melléklet 9–11. szakaszainak az előző naptári évben történt alkalmazásáról, és ezen felül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az 5. szakasz (1) bekezdésében közölt menedzsment és ellenőrzési rendszereik leírásának bármilyen szükséges kiegészítését vagy frissítését.
A projekteknek a III.4.C. melléklet alapján történő lezárására vonatkozó nyilatkozatok kiadására kijelölt személy vagy szervezeti egység a Nemzeti ISPA Koordinátor, a Nemzeti Programengedélyező, a Nemzeti Alap, a végrehajtó szervezetek, a delegált testületek és a végső kedvezményezettek mindegyikétől független funkciókkal kell, hogy rendelkezzen.
Saját vizsgálatát a nemzetközi szinten elfogadott ellenőrzési szabványok szerint végzi.
A Nemzeti ISPA Koordinátor, a Nemzeti Alap, a végrehajtó szervezetek, a delegált testületek és a végső kedvezményezettek az összes szükséges információt a rendelkezésére bocsátják és hozzáférést biztosítanak számára a nyilatkozat összeállításához szükséges nyilvántartásokhoz és az azokat alátámasztó bizonyítékokhoz.
A nyilatkozatoknak a menedzsment és ellenőrzési rendszerek, a már elvégzett ellenőrzések eredményeinek és, ahol szükséges, a tranzakciók további mintájának és a III.1. melléklet V. szakaszában foglaltak szerint összeállított végső beszámoló vizsgálatán kell alapulniuk. A nyilatkozatot kibocsátó személy vagy szervezeti egység el kell, hogy végezze a szükséges adatgyűjtést, hogy elfogadható bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az igazolt költségkimutatás helyes, az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek és, hogy a projekt a Pénzügyi Megállapodásban foglalt feltételek és a projekthez rendelt célkitűzések szerint valósult meg.
A nyilatkozatot a III.4.C. mellékletben található indikatív modell alapján kell összeállítani, és a nyilatkozat indokolásához szükséges összes lényeges információt – ideértve a nemzeti és a közösségi testületek által végzett minden olyan ellenőrzés eredményeinek összefoglalását, amelyhez a nyilatkozatot kibocsátó hozzáférhetett – tartalmazó jelentés kíséretében kell benyújtani.
Ha a jelentős menedzsment vagy ellenőrzési gyengeségek, vagy a felmerülő szabálytalanságok magas gyakorisága, vagy a projekt megvalósításának helyességével kapcsolatos kételyek nem teszik lehetővé, hogy a nyilatkozattevő általános megerősítő bizonyosságot szolgáltasson a záróegyenleg kifizetésére irányuló igénylés és a végső költségnyilatkozat megalapozottságára vonatkozólag, a nyilatkozatban hivatkozni kell ezekre a körülményekre és meg kell becsülni a probléma kiterjedését és pénzügyi hatását.
Ilyen esetekben a Bizottság további ellenőrzések végrehajtását kérheti, a szabálytalanságok és a kiigazításuk adott időkereten belül történő meghatározása érdekében.
(1) A projektekkel összefüggő, a III.4.A. mellékletben jelzett számviteli nyilvántartásokat lehetőség szerint számítógépes formában kell tárolni. Az ilyen nyilvántartásokat a dokumentáló és helyszíni ellenőrzések céljából érkező speciális kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, a III.1. melléklet VIII. szakaszában foglalt, a projektek megvalósításában elért előrehaladásra vonatkozó beszámolók benyújtásának követelményeitől függetlenül.
(2) A Bizottság írásos kérése esetén a kedvezményezett ország köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az (1) bekezdésben jelzett nyilvántartásokat a kérés kézhez vételét követő 10 munkanapon belül. A Bizottság és a kedvezményezett ország ettől eltérő határidőben is megállapodhatnak, különösen, ha a nyilvántartások számítógépes formában nem állnak rendelkezésre.
(3) A Bizottság köteles biztosítani azt, hogy a kedvezményezett ország által továbbított vagy a helyszíni vizsgálatok során összegyűjtött adatokat bizalmasan és biztonságosan kezelik.
(4) A vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében a Bizottság tisztségviselőinek hozzáféréssel kell rendelkezniük minden, a jelen melléklet alapján végzett ellenőrzési eljárásokra tekintettel vagy azokat követően összeállított dokumentumhoz és a tárolt információkhoz, ideértve a számítógépes rendszerekben nyilvántartottakat.
(1) Ha a szükséges ellenőrzések befejezését követően a Bizottság megállapítja, hogy:
(a) valamely projekt megvalósítása nem indokolja a nyújtott támogatás egészét vagy annak egy részét, ideértve a támogatást odaítélő Pénzügyi Megállapodás valamely feltételének nem teljesítését, különös tekintettel bármely, a projekt megvalósítása jellegének vagy feltételeinek olyan, jelentős megváltoztatását, amelyhez nem kérték a Bizottság jováhagyását; vagy
(b) szabálytalanság történt valamely ISPA támogatással összefüggésben, és az érintett kedvezményezett ország nem tette meg a szükséges kiigazító intézkedéseket,
a Bizottság az érintett projekttel összefüggő támogatás nyújtását fel kell, hogy függessze, és döntése indokolásával fel kell kérnie a kedvezményezett országot, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit.
Ha a kedvezményezett ország kifogással él a Bizottság által tett észrevételekkel szemben, a Bizottság köteles meghívni a kedvezményezett országot egy meghallgatásra, amelynek során mindkét fél arra törekszik, hogy megállapodásra jussanak az észrevételekkel és a belőlük levont következtetésekkel kapcsolatban.
(2) A Bizottság által meghatározott határidő leteltével, a megfelelő eljárás tiszteletben tartásával, amennyiben három hónapon belül a felek nem jutottak megegyezésre, a kedvezményezett ország által tett megjegyzéseket figyelembe véve, a Bizottság dönt arról, hogy:
(a) csökkenti a III.1. melléklet III. szakasz (2) bekezdésében foglaltak szerint fizetett előleg összegét, vagy
(b) megteszi a szükséges pénzügyi kiigazításokat. Ez a projekthez nyújtott támogatás egészének vagy valamely részének megvonását jelenti.
A fenti döntéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét. A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor köteles figyelembe venni a szabálytalanság vagy változtatás jellegét és a menedzsment és ellenőrzési rendszerek bármilyen hiányosságából adódó esetleges pénzügyi kihatás mértékét. Bármely csökkentés vagy megvonás a kifizetett összegek behajtását vonja maga után.
(3) Bármely szabálytalanul megkapott és behajtandó összeget a Bizottság részére kell visszafizetni. A késedelmes visszafizetés esetén járó kamatot a 21. szakaszban lefektetett szabályok alapján kell felszámítani.
(1) A Bizottság által a 18. szakasz (2) bekezdése alapján az egyedi vagy rendszerszerű szabálytalanságok kapcsán tett pénzügyi kiigazítás összegét, ahol lehetséges és célszerű, egyedi akták alapján kell megállapítani, és az ISPA-val szemben hibásan felszámított költségek összegével egyenlő kell, hogy legyen, az arányosság elvének figyelembevételével.
(2) Ha a szabálytalan költség összegét nem lehet vagy nem célszerű pontosan megállapítani, vagy ha a szóban forgó költség teljes összegének megvonása aránytalan lenne, és a Bizottság ezért a pénzügyi kiigazítást extrapoláció vagy átalányösszeg alapján határozza meg, az alábbiak szerint kell eljárnia:
(a) extrapoláció esetén hasonló jellegű tranzakciók reprezentatív mintáját kell figyelembe vennie;
(b) átalányösszeg esetén a Bizottság megállapítja a szabálysértés fontosságát, és a menedzsment és ellenőrzési rendszerek bármilyen hiányosságának mértékét és pénzügyi kihatásait, amelyek a megállapított szabálytalansághoz vezettek.
(3) Ahol a Bizottság az álláspontját a saját szolgálatain kívüli ellenőrök által megállapított tényekre alapozza, az azok pénzügyi következményeire vonatkozó következtetéseit az érintett kedvezményezett ország által a III.1. melléklet VII. szakaszában és a jelen melléklet 18. szakasza (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint érvényesített intézkedések, a III.5. melléklet alapján benyújtott beszámolók és a kedvezményezett országtól érkező bármely válasz tanulmányozását követően vonja le.
(1) A 18. szakasz (1) bekezdésében foglalt felkérésre való válaszadásra, a megjegyzései megtételére és – megfelelő esetben – a korrekciók végrehajtására két hónap áll a kedvezményezett ország rendelkezésére. Indokolt esetben a Bizottság ennél hosszabb határidőt is engedélyezhet.
(2) Ha a Bizottság extrapoláción vagy átalányösszegen alapuló pénzügyi korrekciót javasol, a kedvezményezett ország lehetőséget kell kapnia annak bizonyítására – az érintett akták vizsgálata alapján –, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke alacsonyabb, mint a Bizottság által megállapított. A Bizottsággal egyetértésben a kedvezményezett ország leszűkítheti e vizsgálat körét az érintett akták megfelelő hányadára vagy mintájára.
A kellőképpen indokolt esetek kivételével ezen vizsgálatra adható idő nem nyúlhat túl az (1) bekezdésben jelzett két hónapot követő további kéthónapos időszakon. Az ilyen vizsgálat eredményeit a 18. szakasz (1) bekezdése második albekezdésében meghatározott módon kell megvizsgálni. A Bizottság köteles figyelembe venni a kedvezményezett ország által a határidőn belül benyújtott bármely bizonyítékot.
(3) Ha a kedvezményezett ország kifogást emel a Bizottság által tett észrevételekkel szemben és a 18. szakasz (1) bekezdése 2. második albekezdése szerinti meghallgatásra kerül sor, a Bizottság döntésének meghozatalára meghatározott három hónapos határidő a meghallgatás időpontjától számítandó.
(1) A Bizottság részére a 18. szakasz (3) bekezdése alapján teljesítendő bármely visszafizetést a Nemzeti Programengedélyezőhöz intézett felszólításban meghatározott esedékességi nap lejártát megelőzően kell teljesíteni. Ez a lejárat a visszatérítésre vonatkozó felszólítást követő második hónap utolsó napja.
(2) A visszatérítés teljesítésének bármilyen késedelme késedelmi kamat fizetésére ad okot, az (1) bekezdésben megjelölt lejárattal kezdődően és a tényleges kifizetés időpontjával bezárólag. Az ilyen kamat mértékének az Európai Központi Bank által a lejárat hónapjának első munkanapján, fő refinanszírozási tevékenységei során alkalmazott kamatláb felett másfél százalékponttal kell lennie.
(3) A 18. szakasz (2) bekezdésében jelzett pénzügyi korrekció nem érinti a kedvezményezett ország behajtásokra vonatkozó, a III.1. melléklet VII. szakaszában meghatározott kötelezettségét.
(4) Ha a pénzügyi korrekciót követően a vonatkozó összegek behajtása szükséges, az illetékes szolgálatnak vagy testületnek kell kezdeményeznie a behajtási eljárást és értesítenie arról a Nemzeti ISPA Koordinátort, a Nemzeti Alapot és a végrehajtó szervezeteket.
A jelen mellékletben foglaltak nem korlátozhatják a Kedvezményezett országot az itt leírtaknál szigorúbb szabályok alkalmazásában.
(6. SZAKASZ)
A 6. szakasz (2) bekezdésében jelzett megfelelő ellenőrzési nyomvonal akkor valósul meg az érintett projekt vonatkozásában – beleértve valamely projektcsoporthoz tartozó projekteket –, ha:
(1) A megfelelő menedzsment szinten vezetett számviteli nyilvántartások részletes információkat tartalmaznak a végrehajtó szervezet – ideértve azt is, ha az nem a finanszírozás végső kedvezményezettje – a projekt megvalósításában – akár mint koncessziós szervezetek, megbízottak vagy más módon – érintett szervezetek és vállalatok részéről a társfinanszírozással megvalósuló projekt kapcsán ténylegesen felmerült kiadásokról. A számviteli nyilvántartásokban szerepel létrehozásuk időpontja, az egyes költségtételek összege, az alátámasztó dokumentumok jellege és a kifizetések időpontja és módja. A szükséges írásos bizonyítékok (pl. számlák) mellékelve vannak.
(2) A társfinanszírozott projekttel csak részben összefüggő költségtételek esetében a társfinanszírozott és az egyéb projektek közötti költségek megoszlása megállapítható. Ugyanez vonatkozik azokra a költségtípusokra, amelyek csak bizonyos határokon belül, vagy más költségek arányában tekinthetők elszámolhatónak.
(3) A projekt technikai specifikációi és pénzügyi terve, az előrehaladásra vonatkozó jelentések, a tenderezési és szerződéskötési dokumentumok és a projekt 4. szakasz szerinti végrehajtásának ellenőrzéseire vonatkozó beszámolók a megfelelő menedzsment szinten rendelkezésre állnak.
(4) A társfinanszírozással megvalósuló projekt kapcsán ténylegesen felmerült költségek Nemzeti Alaphoz történő bejelentése céljából, az (1) bekezdésben jelzett információkat, kategóriánkénti lebontásban, részletes költségkimutatásban összesítik. A részletes költségkimutatások a Nemzeti Alap számviteli nyilvántartásának alátámasztó dokumentumait alkotják, és a Bizottság számára készített költségnyilatkozatok elkészítésének is alapjául szolgálnak.
(5) Ahol a végrehajtó szervezet, vagy a projekt megvalósításában érintett szervezetek vagy vállalatok és a Nemzeti Alap között egy vagy több delegált szervezet is megjelenik, minden egyes delegált szervezet a saját felelősségi területe tekintetében az alárendelt szervezettől részletes költségkimutatás benyújtását követel meg, amelyet a saját számviteli nyilvántartásainak alátámasztó dokumentumaiként használ föl, és amelyből a projekttel összefüggésben felmerült költségekről legalább egy összefoglalót állít össze a fölérendelt szervezet számára.
(6) A számviteli adatok számítógépes továbbítása esetén, minden érintett hatóság és szervezet megfelelő információkat kap az alacsonyabb szintektől a saját számviteli nyilvántartásának és a fölfelé jelentett összegeknek az igazolásához, amelynek alapján megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosíthatnak a Bizottság részére igazolt összesített pénzösszegektől lefelé a végrehajtó szervezet és a projekt megvalósításában érintett többi szervezet és vállalkozás szintjén az egyes költségtételekig és alátámasztó dokumentumokig.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
ISPA
Közbülső/végső költségigazolás és költségkimutatás, és kifizetési igénylés
(a hivatalos csatornákon keresztül a DG REGIO ... Egységéhez továbbítandó)
| A projekt megnevezése: ................................................................................................................ | |||||||||||||||
| Pénzügyi Megállapodás Sz.: .................................................................. kelt .............................................. | |||||||||||||||
| Bizottság hivatkozási száma (CCI Sz.) ............................................................................................................... | |||||||||||||||
| IGAZOLÁS | |||||||||||||||
| Alulírott ......................................................................................................................................, a Nemzeti Alap .............................................................................................................................................................. által * kijelölt képviselője, ezennel igazolom, hogy az ISPA és a nemzeti finanszírozás hozzájárulását bemutató mellékelt kimutatásban szereplő minden elszámolható költség a projekt megvalósulásának előrehaladásával összhangban került kifizetésre | |||||||||||||||
| után * | 2 | 0 | a következő összegekben | EURÓ | |||||||||||
| n n | h h | é é é é | (pontos összeg két tizedes értékig) | ||||||||||||
A költségkategóriák és projektcsoportok esetében, projektek szerinti lebontásban mellékelt költségkimutatás az alábbi időpontig fedezi a költségeket
| 2 | 0 | (nn/hh/éééé) |
és a projekt tervekhez/végső beszámolóhoz mért előrehaladására vonatkozó kísérő jelentéssel együtt a jelen igazolás szerves része.
Igazolom továbbá, hogy a projekt megvalósítása a céloknak megfelelően, kielégítően halad a teljesítés felé (került befejezésre és az előrehaladásra vonatkozó jelentésben) zárójelentésben foglalt információk helytállóak.
Igazolom továbbá, hogy a projekt a Pénzügyi Megállapodás feltételei szerint valósul(t) meg, különös tekintettel az alábbiakra:
(1) a környezetvédelemre, a közlekedésre (beleértve a transz-európai hálózatokat), a versenyre és az állami szerződések odaítélésére (PHARE, ISPA, SAPARD Gyakorlati Útmutató) vonatkozó szabályok betartására;
(2) menedzsment és ellenőrzési eljárások alkalmazására a projekttel kapcsolatban, különös tekintettel az igényelt költségek valós voltára és a projekt 4. szakaszban leírtak szerinti, megfelelő végrehajtására, a szabálytalanságok megelőzésére, észlelésére és kijavítására, a csalás elleni küzdelemre és a helytelenül kifizetett összegek behajtására (III.5. melléklet).
A III.1. melléklet X. szakaszában foglaltak szerint, az alátámasztó dokumentumok jelenleg és a jövőben is – az egyenleg Bizottság általi kifizetését követően legalább 5 éven keresztül – rendelkezésre állnak.
Igazolom, hogy:
(1) a költségkimutatás pontos és ellenőrizhető alátámasztó dokumentumokon alapuló számviteli rendszerek eredménye;
(2) a költségkimutatás és a kifizetés iránti kérelem a behajtott összegek és azok befolyt kamatai figyelembevételével kerültek összeállításra;
(3) az alapul szolgáló tranzakciók részletes adatai rögzítésre kerültek, lehetőség szerint számítógépes adatállományokban, és szükség esetén a Bizottság megfelelő részlegeinek rendelkezésére állnak
| Kelt | 2 | 0 | (nn/hh/éééé) | ||||||||||
| Az illetékes neve nyomtatott nagybetűkkel, bélyegzője, beosztása és aláírása |
A projekt során felmerült költségek kimutatása *
Hivatkozási szám (CCI Kód):
Projekt megnevezése:
Dátum:
| Költség kategóriája | Eddig felmerült összköltség (... * és ... között) | A jelen nyilatko- zatban igazolt költség | Tervezett összköltség (eredeti költségvetésben) | Eddig felmerült költség az eredeti költségterv arányában (%) | A projekt befejezéséhez várhatólag szükséges további költségek összege | |
| 1. Tervezés | ||||||
| 2. Megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervtanulmányok, designtanulmányok, terv | ||||||
| 3. A helyszín előkészítése | ||||||
| 4. Építés és tervezés | ||||||
| 5. Felszerelések | ||||||
| 6. Technikai Segítségnyújtás, előkészítés | ||||||
| 7. Egyéb | ||||||
| Összesen |
A költségkimutatás melléklete: az utolsó igazolt költségkimutatás időpontja óta érvényesített és a jelen költségkimutatásban foglalt behajtások
| Visszakövetelt összeg | ||
| Adós | ||
| A visszafizetésre vonatkozó felszólítás időpontja | ||
| A felszólítást kiadó hatóság | ||
| Behajtás időpontja | ||
| Behajtott összeg |
KÖZBÜLSŐ/VÉGSŐ KIFIZETÉS IRÁNTI IGÉNYLÉS
Projekt megnevezése: ......................................................................................
Bizottság hivatkozási száma (CCI Sz.:) ..........................................................................................
A III.1. melléklet III. szakaszában foglaltak alapján alulírott (az illetékes neve nyomtatott nagybetűkkel, bélyegzője, beosztása, és aláírása), ................................. EUR összeg közbülső / végső kifizetését kérelmezem * .
Az igénylés az alábbiak figyelembevételével teljesíti a befogadhatósági követelményeket:
| A nem kívánt részek törlendők | |||
| (a) | a projekt megvalósításának előrehaladására vonatkozó, a fizikai és pénzügyi mutatókkal összefüggő és a támogatás odaítélésére vonatkozó döntéssel – beleértve a meghatározott specifikus feltételekkel – való összhangot igazoló beszámoló | – mellékelve | |
| (b) | a III.1. melléklet V. és VIII. szakaszában foglaltak szerint szükséges, a megvalósítás előrehaladására vonatkozó legutóbbi beszámoló / a zárójelentés előrehaladási beszámoló – az utóbbi esetben a PHARE, ISPA és SAPARD Gyakorlati Útmutatóval való összhang részletei is – | – benyújtásra került – mellékelve | |
| (c) | a nemzeti és/vagy közösségi ellenőrzési hatóságok észrevételei és ajánlásai különös tekintettel a gyanított/bizonyított szabálytalanságok kiigazítására | – teljesültek – megjegyzés, ajánlás nem volt | |
| (d) | a felmerült fő műszaki, pénzügyi és jogi problémák és a kiigazításukra irányuló intézkedések | – jelezve – nem volt ilyen | |
| (e) | az eredeti pénzügyi tervtől való esetleges eltérések vizsgálata | – benyújtásra került – mellékelve | |
| (f) | a projekttel összefüggő nyilvánossági intézkedések | – jelezve | |
| (g) | az igazolt költségek egyetlen tétele sem került felfüggesztésre a jelen melléklet 18. szakaszában foglaltaknak megfelelően. | ||
A kifizetést az alábbiak szerint kérjük:
| Kedvezményezett: | ||||||||||||||
| Bank: | ||||||||||||||
| Számlaszám: | ||||||||||||||
| Számla tulajdonosa (ha a kedvezményezettől eltérő) | ||||||||||||||
| Kelt | 2 | 0 | (nn/hh/éééé) | |||||||||||
| Az illetékes neve nyomtatott nagybetűkkel, bélyegzője, beosztása és aláírása | ||||||||||||||
(14. szakasz)
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága részére
BEVEZETŐ
1. Alulírott, ..................................... (név nagybetűkkel, cím, szervezeti egység) elvégeztem a ..... (ISPA projekt megnevezése és CCI hivatkozási száma) végső költségkimutatásának és a közösségi támogatás egyenlegének kifizetésére vonatkozólag a Bizottsághoz benyújtott igénylés vizsgálatát.
A VIZSGÁLAT TERJEDELME
2. A vizsgálatot a III.4. melléklet 14., 15. és 16. szakaszában foglalt rendelkezésekkel összhangban végeztem. A vizsgálatot annak szem előtt tartásával terveztem meg és hajtottam végre, hogy elfogadható bizonyosságot szerezzek arról, hogy a végső költségkimutatás és a közösségi támogatás egyenlegének kifizetésére vonatkozó igénylés, továbbá a végső beszámoló téves állításoktól mentes, különös tekintettel a projektnek * a döntésben foglalt feltételek és a hozzárendelt célkitűzések szerinti végrehajtására. Az alkalmazott eljárás és a vizsgálatban figyelembe vett információk, beleértve a korábbi években végzett ellenőrzések következtetéseit, a mellékelt beszámolóban kerülnek összefoglalásra.
MEGFIGYELÉSEK
3. A vizsgálat terjedelmét a következők korlátozták:
(a)
(b)
(c) stb.
(Jelezze a vizsgálat során tapasztalt akadályokat, – pl. rendszerszerű problémák, a menedzsment gyengeségei, ellenőrzési nyomvonal hiánya, alátámasztó dokumentáció hiánya, peres eljárás alatt álló ügyek stb.; becsülje meg az akadályok által érintett költségek összegét és a vonatkozó közösségi támogatást).
4. A vizsgálatok az egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetéseivel együtt, amelyekhez a vizsgálat során hozzáférhettem, hibák/szabálytalanságok csekély/jelentős (a megfelelőt jelölje meg, ha „jelentős”, fejtse ki) gyakoriságát mutatták. A jelentett hibákat/szabálytalanságokat a felelős hatóságok megfelelően kezelték és ezek a jelek szerint nem érintik a kifizetendő közösségi támogatást, a következő kivételekkel:
(a)
(b)
(c) stb.
(Jelezze a nem kielégítően kezelt hibákat/szabálytalanságokat, és minden esetben azt, hogy ezek rendszerszerűnek tekintendők-e, továbbá az egyes problémák mértékének és az általuk a jelek szerint érintett közösségi támogatások összegét).
KÖVETKEZTETÉS
Vagy
Ha a vizsgálat során nem merültek föl akadályok, a hibák gyakorisága csekély és a problémák mindegyikét kielégítően kezelték:
5(a) A vizsgálat eredményeinek és az egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetéseinek figyelembevételével, amelyekhez a vizsgálat során hozzáférhettem, az a véleményem, hogy a végső költségkimutatás és a végső beszámoló, a projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodásban foglaltak és a hozzárendelt célok figyelembevételével minden jelentős tekintetben tisztességes képet ad a felmerült költségekről és az elvégzett munkálatokról, és hogy a Bizottsághoz a közösségi támogatás egyenlegének kifizetése iránt benyújtott igénylés érvényesnek mutatkozik.
Vagy
Ha a vizsgálatok során bizonyos akadályok merültek föl, de a hibák gyakorisága nem jelentős, vagy ha bizonyos problémákat nem kielégítően kezeltek:
5(b) A fenti 3. pontban meghatározott esetek (és) a 4. pontban foglalt, a jelek szerint nem kielégítően kezelt, hibák/szabálytalanságok kivételével, a vizsgálat eredményei és az egyéb nemzeti vagy közösségi ellenőrzések következtetésein alapulva, amelyekhez a vizsgálat során hozzáférhettem, az a véleményem, hogy a végső költségkimutatás és a végső beszámoló a projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodásban foglaltak és a hozzá rendelt célok figyelembevételével minden jelentős tekintetben tisztességes képet ad a felmerült költségekről és az elvégzett munkálatokról, és hogy a Bizottsághoz a közösségi támogatás egyenlegének kifizetése iránt benyújtott igénylés érvényesnek mutatkozik.
Vagy
Ha jelentős akadályok merültek föl a vizsgálat során, vagy a hibák gyakorisága jelentősnek mutatkozott, akkor is, ha a jelentett hibákat/szabálytalanságokat kielégítően kezelték:
5(c) A fenti 3. pontban meghatározott esetek (és) a 4. pontban foglalt hibák tekintetében, nem vagyok olyan helyzetben, hogy a végső költségkimutatásra, a végső beszámolóra és a Bizottsághoz a közösségi támogatás egyenlegének kifizetése iránt benyújtott igénylésre vonatkozólag véleményt nyilváníthassak.
A jelen Megállapodás nem érinti a kedvezményezett országokban a büntetőeljárások szabályainak alkalmazását, illetve a kedvezményezett országok egymás közötti vagy a Bizottság és a kedvezményezett országok közötti igazságszolgáltatási együttműködést.
1. A kedvezményezett országok a Pénzügyi Megállapodás hatálybalépése után három hónapon belül kötelesek a Bizottsággal közölni:
– az ISPA által támogatott programok végrehajtására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy igazgatási előírásokat;
– a programok végrehajtásáért felelős hatóságok és testületek jegyzékét, az ezen hatóságok és szervek szerepére és működésére, valamint a hatáskörükbe tartozó eljárásokra vonatkozó főbb rendelkezéseket.
2. A kedvezményezett országok kötelesek a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni az 1. bekezdés értelmében szolgáltatott adatokban bekövetkezett bárminemű változásról.
3. A Bizottság megvizsgálja a kedvezményezett országok által megküldött adatokat, és tájékoztatja őket arról, hogy milyen következtetést kíván levonni ezekből. A Bizottság a kedvezményezett országokkal olyan mértékben tartja a kapcsolatot, amilyen mértékben azt a jelen fejezet alkalmazása szükségessé teszi.
Szabálytalanság” – a pénzügyi megállapodás vagy a vonatkozó hazai törvény egy rendelkezésének megszegése, amennyiben ennek kiváltó oka egy gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása, és amely a kiadás indokolatlan tételével megterheli vagy megterhelné a Közösségek általános költségvetését.
1. Minden negyedév végét követő két hónapon belül a kedvezményezett országoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot, a csalások feltárására létrehozott európai hivatalt minden olyan szabálytalanságról, amelynek kivizsgálására előzetes igazgatási vagy bírósági vizsgálat indult.
Ennek érdekében lehetőség szerint a következőkről kell részletekkel szolgálniuk:
– az ISPA által támogatott program adatai,
– a megszegett rendelkezések, a kiadások jellege és összege; azokban az esetekben, amikor kifizetés nem történt, az az összeg, melyet jogosulatlanul fizettek volna ki, ha a szabálytalanságra nem derült volna fény, kivéve azokat az eseteket, ahol a hiba vagy mulasztás még a kifizetés előtt kiderült, és sem igazgatási, sem bírói úton nem történik, felelősségre vonás,
– a teljes összeg és ennek megoszlása a különböző finanszírozási források között,
– a szabálytalanság elkövetésének időszaka vagy időpontja,
– a szabálytalanság elkövetése során alkalmazott módszerek,
– a szabálytalanság feltárásának módja,
– a szabálytalanságra vonatkozó hivatalos jelentést megfogalmazó nemzeti hatóságok vagy szervek,
– a pénzügyi következmények, a kifizetések felfüggesztése, ha történt ilyen, valamint a visszatérítés lehetőségei,
– az első olyan információ időpontja és forrása, amelynek alapján felmerült a szabálytalanság gyanúja; a szabálytalanságról készült hivatalos jelentés dátuma; ha szükséges, a kedvezményezett ország és az érintett harmadik országok,
– az érintett természetes és jogi személyek, kivéve, ha az adott szabálytalanság jellege miatt erre nincs szükség a szabálytalanságok leküzdéséhez.
2. Ha az 1. bekezdésben felsorolt információk egy része, különösen a szabálytalanság elkövetésének módszerére és a felderítés módjára vonatkozó adatok, nem állnak rendelkezésre, a kedvezményezett országok kötelesek a hiányzó információt lehetőség szerint pótolni a Bizottság számára a szabálytalanságokról készítendő következő negyedéves jelentésekben.
3. Amennyiben a nemzeti jogszabályok a nyomozati adatok titkos kezelését írják elő, a tájékoztatást az illetékes bíróság hozzájárulásával lehet megadni.
Minden támogatott ország köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot és szükség szerint az érintett tagállamokat minden feltárt vagy vélelmezhető szabálytalanságról, ha attól lehet tartani hogy
– a szabálytalanságoknak igen gyorsan következményei lehetnek az adott ország határain kívül, és/vagy
– azt jelzik, hogy újfajta visszaélési módszer jelent meg.
Minden negyedév végét követő két hónapon belül a kedvezményezett országok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot, hivatkozva a 4. szakasz szerint készült esetleges korábbi jelentésekre, a korábban bejelentett szabálytalanságok nyomán megtett intézkedésekről és az ezekből következő jelentős változásokról, ideértve az alábbiakat:
– a visszaszerzett vagy várhatóan behajtható összegek,
– a kedvezményezett országok által a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásának érdekében hozott ideiglenes intézkedések,
– a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtása, illetőleg szankciók alkalmazása érdekében indult bírósági és igazgatási eljárások,
– a behajtást célzó intézkedések esetleges megszüntetésének okai; a Bizottságot lehetőleg még a döntésmeghozatal előtt értesíteni kell,
– büntetőjogi felelősségre vonás esetleges elmaradása.
A kedvezményezett országok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az olyan igazgatási vagy bírói döntésekről vagy azok főbb pontjairól, melyek az ilyen jellegű eljárások megszüntetésére vonatkoznak.
Ha a tárgyidőszakban nem történt jelentendő szabálytalanság, a kedvezményezett országok ezt a tényt a 4. szakasz 1. bekezdésben meghatározott határidőn belül kötelesek közölni a Bizottsággal.
Ha egy kedvezményezett ország illetékes hatóságai a Bizottság kifejezett kérésére úgy döntenek, hogy jogi eljárást kezdeményeznek vagy folytatnak a jogosulatlan kifizetések behajtása érdekében, a Bizottság vállalhatja, hogy a perköltségeket és az eljárással kapcsolatban közvetlenül felmerült költségeket okirati bizonyítékok bemutatása ellenében részben vagy egészben megtéríti a kedvezményezett országnak, még akkor is, ha az eljárás nem járt eredménnyel.
1. A Bizottság megfelelő kapcsolatokat tart fenn az érintett kedvezményezett országgal annak érdekében, hogy további tájékoztatást kapjon a 4. szakaszban hivatkozott szabálytalanságokra, a 6. szakaszban megnevezett eljárásra és különösen a behajtás lehetőségére vonatkozóan.
2. Az 1. bekezdésben említett kapcsolattartástól függetlenül a Bizottság értesíti a kedvezményezett országokat, ha a szabálytalanság jellege arra utal, hogy ugyanolyan vagy hasonló gyakorlat más kedvezményezett országban is előfordulhat.
3. A Bizottság közösségi szinten tájékoztató megbeszéléseket rendez a kedvezményezett országok képviselőinek abból a célból, hogy közösen megvizsgálják a 4., 5. és 6. szakaszok értelmében, valamint a jelen szakasz 1. bekezdése alapján kapott információkat, különös tekintettel a belőlük a szabálytalanságokra, megelőző intézkedésekre és jogi eljárásokra nézve levonható következtetésekre.
4. Valamely kedvezményezett ország vagy a Bizottság kérésére, a kedvezményezett országok és a Bizottság tanácskoznak egymással abból a célból, hogy megszüntessék a Közösség érdekeivel ellentétes joghézagokat, melyek a hatályos rendelkezések alkalmazása során váltak nyilvánvalóvá.
A Bizottság a visszaélések megelőzésére irányuló munka keretében rendszeresen tájékoztatja a kedvezményezett országokat a feltárt szabálytalanságok által érintett pénzösszegek nagyságrendjéről, valamint a szabálytalanságok különböző típusairól, típusokra lebontva és összesítve.
1. A kedvezményezett országok és a Bizottság minden szükséges óvintézkedést megtesznek az egymásnak átadott információk bizalmas kezelése érdekében.
2. A jelen Megállapodásban hivatkozott információk különösen csak olyan személyeknek adhatók át a kedvezményezett országokban és a Közösség intézményeiben, akiknek feladataik ellátásához hozzáféréssel kell rendelkezniük azokhoz, kivéve, ha az információt átadó kedvezményezett ország kifejezetten hozzájárult a mások részére történő átadáshoz.
3. Természetes vagy jogi személyek neve csak akkor adható át más kedvezményezett országnak vagy közösségi intézménynek, ha erre szükség van valamely szabálytalanság megelőzése vagy a felelősségre vonás érdekében, vagy annak megállapításához, hogy egy állítólagos szabálytalanság valóban megtörtént.
4. A jelen Megállapodás alapján bármilyen formában átadott vagy megszerzett információra a hivatali titoktartás szabályai vonatkoznak, és ugyanolyan védelem illeti meg őket, mint amilyet az információt megkapott kedvezményezett országok nemzeti jogszabályai biztosítanak a hasonló információknak, és amilyet a közösségi intézményekben érvényes vonatkozó rendelkezések biztosítanak.
Ezen túlmenően az ilyen információ kizárólag azon célokra használható fel, amelyekről a jelen Megállapodás rendelkezik, kivéve, ha az információt átadó hatóságok kifejezetten hozzájárultak más célú felhasználásukhoz, és feltéve, hogy abban a kedvezményezett országban, ahol az információt fogadó hatóság található, a hatályos jogszabályok nem tiltják az ilyen közlést vagy felhasználást.
5. Az 1–4. bekezdés rendelkezései nem akadályozzák meg a jelen Megállapodás alapján megszerzett információk felhasználását az előcsatlakozási támogatások területére vonatkozó közösségi szabályok megszegése miatt indított peres vagy más eljárás során. A kedvezményezett ország illetékes hatósága, amely ezen információt rendelkezésre bocsátotta, haladéktalanul tájékoztatandó az ilyen felhasználásról.
6. Ha egy kedvezményezett ország értesíti a Bizottságot, hogy egy természetes vagy jogi személyről, akinek nevét a jelen Megállapodás alapján közölték a Bizottsággal, a későbbiekben kiderül, hogy nem vett részt semmiféle szabálytalanságban, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja erről mindazokat, akikkel a jelen szerződés alapján közölte e nevet. A továbbiakban az ilyen személy a korábbi bejelentés alapján nem tekinthető olyannak, aki részt vett a kérdéses szabálytalanságban.
A visszatérített összeget a kedvezményezett országok és a Közösség között a részükről már felmerült kiadások arányában, az együttes társfinanszírozási hányadnak megfelelően kell megosztani.
A Közösség pénzügyi érdekeinek a 3. szakasz szerinti szabálytalanságok elleni védelme érdekében végzett helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság az érintett kedvezményezett ország illetékes hatóságaival szorosan együttműködve készíti elő és hajtja végre; e hatóságokat időben értesítik az ellenőrzések és vizsgálatok tényéről és céljáról, hivatkozva a jelen mellékletre, annak érdekében, hogy módjukban álljon minden szükséges segítséget megadni. Ebből a célból az érintett kedvezményezett ország tisztségviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.
Ezen túlmenően, ha a kedvezményezett ország úgy kívánja, a helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot a Bizottság és a kedvezményezett ország illetékes hatóságai közösen is végezhetik.
A Bizottság helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat olyan gazdasági szereplőknél, azaz természetes vagy jogi személyeknél, vagy a nemzeti jogszabályok szerint jogképes egyéb egységeknél végezhet, ahol feltételezhető, hogy szabálytalanságok történtek.
Annak érdekében, hogy a Bizottság számára megkönnyítsék a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatását, a gazdasági szereplők kötelesek biztosítani a szabad bejutást az üzleti célokra használt épületekbe, telkekre, járművekre vagy más helyszínekre.
Ahol a szabálytalanság megállapításához elengedhetetlen, a Bizottság más érintett gazdasági szereplőknél is végezhet helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot annak érdekében, hogy hozzájusson az ilyen szereplő birtokában lévő, a helyszíni vizsgálat vagy ellenőrzés tárgyát képező tényekhez.
1. A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság felhatalmazásával és felelősségére saját tisztségviselői vagy más megbízottai végezhetik, akik a Bizottság vonatkozó rendelete alapján megfelelő felhatalmazással rendelkeznek (a továbbiakban: bizottsági inspektorok). E vizsgálatokban és ellenőrzésekben segédkezhetnek azok a személyek, akiket a kedvezményezett ország nemzeti szakértőként bocsát a Bizottság rendelkezésére.
A bizottsági inspektorok hatáskörük gyakorlásához kötelesek felmutatni a nevüket és beosztásukat feltüntető írásos meghatalmazást, valamint egy olyan dokumentumot, mely megnevezi a helyszíni vizsgálat vagy ellenőrzés tárgyát és célját.
A vonatkozó közösségi jogszabályok betartása mellett a bizottsági inspektorok kötelesek tiszteletben tartani az érintett kedvezményezett ország jogszabályaiban lefektetett eljárási szabályokat.
2. A kedvezményezett országgal kötött Megállapodástól függően a Bizottság kérheti a kedvezményezett országok tisztségviselőinek segítségét megfigyelői minőségben, illetve a Bizottság felelősségi körében eljáró külső szervezeteket kérhet fel technikai segítségnyújtásra.
A Bizottság köteles gondoskodni arról, hogy a fentebb említett tisztségviselők és szervezetek megadják a szükséges, garanciákat a szakmai hozzáértés, függetlenség és a szakmai titoktartás vonatkozásában.
1. A bizottsági inspektorok számára a nemzeti igazgatási inspektorokkal azonos feltételekkel és a nemzeti jogszabályok szerint hozzáférés biztosítandó az érintett tevékenységgel kapcsolatos minden olyan adathoz és irathoz, amely szükséges a helyszíni ellenőrzés és vizsgálat megfelelő lefolytatásához. Ugyanolyan vizsgálati jogosultságokkal rendelkeznek, mint a nemzeti igazgatási inspektorok, így különösen joguk van másolatot készíteni a szükséges iratokról.
A helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok kiterjedhetnek különösen az alábbiakra:
– a gazdasági szereplők birtokában lévő szakmai nyilvántartások és iratok, így számlák, kondíciós listák, bérlisták, a felhasznált anyagokról és az elvégzett munkáról készült kimutatások, bankszámlakivonatok,
– számítógépes adatok,
– gyártási, csomagolási és szállítási rendszerek és módszerek,
– az áruk és a befejezett munkálatok jellegének és mennyiségének fizikai ellenőrzése,
– minták vétele és ellenőrzése,
– a finanszírozott munkálatok és beruházások készültsége, a befejezett beruházások hasznosítása,
– költségvetési és számviteli iratok,
– a támogatott projektek pénzügyi és műszaki megvalósulása.
2. Szükség esetén a Bizottság kérésére a kedvezményezett ország kötelessége a megfelelő óvintézkedések megtétele a nemzeti jogszabályok alapján, különösképpen a bizonyítékok megőrzése tekintetében.
1. A jelen melléklet értelmében bármilyen formában átadott vagy megszerzett információra a szakmai titoktartás szabályai vonatkoznak, és ugyanolyan védelmet élveznek, mint a hasonló információk az információt kapó kedvezményezett ország jogszabályai alapján, illetve a közösségi intézményekre vonatkozó rendelkezések szerint.
Az ilyen információ kizárólag azon személyeknek adható át, akinek a Közösség intézményeiben vagy a kedvezményezett országban betöltött feladatköréhez elengedhetetlen annak ismerete, emellett a Közösség intézményei az ilyen információt kizárólag arra használhatják fel, hogy valamennyi kedvezményezett országban biztosítsák a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét. Amennyiben valamely kedvezményezett ország a helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban felhatalmazása alapján megfigyelőként részt vevő tisztségviselői által megszerzett információkat egyéb célokra kívánja felhasználni, ahhoz kérnie kell annak a kedvezményezett országnak a beleegyezését, ahol az információt megszerezték.
2. A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja annak az országnak az illetékes hatóságát, amelynek területén helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat történt, minden olyan szabálytalanságra utaló tényről vagy gyanúról, amely a helyszíni vizsgálat vagy ellenőrzés során tudomására jutott. A Bizottság mindenképpen köteles tájékoztatni a fentebb említett hatóságot az ilyen vizsgálat vagy ellenőrzés eredményéről.
3. A bizottsági inspektoroknak gondoskodniuk kell arról, hogy jelentésük összeállítása során tekintetbe vegyék az adott kedvezményezett ország nemzeti jogszabályaiban lefektetett eljárási követelményeket. A 16. szakaszban említett anyagokat és bizonyító erejű dokumentumokat csatolni kell a fentebb említett jelentéshez. Az így elkészült jelentések bizonyítékként felhasználhatók azon kedvezményezett országok igazgatási vagy bírósági eljárásai során, ahol ezek használata szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és feltételekkel, mint a nemzeti igazgatási inspektorok által készített igazgatási jelentések. Ezekre ugyanazok az elbírálási szabályok vonatkoznak, mint a nemzeti igazgatási inspektorok által készített jelentésekre, és értékük is azonos az ilyen jelentések értékével. Ha egy vizsgálatot közösen hajtanak végre, akkor a munkában részt vett nemzeti inspektoroknak ellenjegyezniük kell a bizottsági inspektorok által készített jelentést.
Azokban az estekben, amikor a 14. szakaszban említett gazdasági szereplők ellenszegülnek a helyszíni vizsgálatnak vagy ellenőrzésnek, az érintett kedvezményezett ország a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva köteles megadni a bizottsági inspektoroknak mindazt a segítséget, amire szükségük van a helyszíni ellenőrzés vagy felülvizsgálat kapcsán fennálló feladatuk ellátásához.
A kedvezményezett ország feladata, hogy a nemzeti jogszabályokkal összhangban megtegyen minden szükséges intézkedést.
A III.6. mellékletben a tájékoztatással és propagandatevékenységgel kapcsolatban rögzített szabályok továbbra is feltételes jellegűek. Ennélfogva a jelen Pénzügyi Megállapodásban meghatározott szabályok nem korlátozzák más olyan szabályok érvényességét, melyek egyéb, ISPA által támogatott programokra vonatkoznak.
1. Célkitűzések és alkalmazási kör
Az ISPA által nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatási és propagandatevékenység célja:
– a figyelem felkeltése az Európai Közösség tevékenysége iránt és az átláthatóság növelése;
– a potenciális kedvezményezettek és szakmai szervezetek tájékoztatása az ISPA-val kapcsolatos lehetőségekről. A tájékoztatásnak és a propagandának ki kell terjednie minden olyan programra, amelyhez az ISPA pénzügyi segítséget nyújt. A tájékoztatási és propagandatevékenység célja a közvélemény, valamint a lehetséges és a végső kedvezményezettek tájékoztatása az ISPA által kínált lehetőségekről, ideértve:
= a regionális, helyi és egyéb közhivatalokat,
= a gazdasági és társadalmi partnereket,
= a civil szervezeteket,
= a projektek működtetőit és támogatóit,
= az egyéb érdekelt feleket.
2. Általános elvek
Az egyes ISPA-projektek végrehajtásáért felelős szervek (a továbbiakban: a felelős szerv) kötelesek számot adni a helyszínen végzett mindennemű propagandaintézkedésről. A propagandatevékenységet a Bizottság osztályaival együttműködve kell végrehajtani, és ezeket az e célból eszközölt intézkedésekről tájékoztatni kell.
A felelős szerv köteles minden szükséges igazgatási intézkedést megtenni annak érdekében, hogy ezeknek az előírásoknak érvényt szerezzen, továbbá köteles együttműködni a Bizottság osztályaival.
A tájékoztatási és propagandaintézkedéseket kellő időben kell megtenni, amint az ISPA-támogatásról döntés születik. Amennyiben a kedvezményezett ország nem teljesíti a jelen melléklet szerint reá háruló kötelezettségeket, a Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy kezdeményezze az ISPA-támogatás csökkentését, felfüggesztését vagy megvonását.
3. Irányelvek tájékoztatási és propagandatevékenységgel kapcsolatosan
Az alábbi 4. pontban rögzített részletes szabályok érintetlenül hagyásával, a következő elveket kell érvényre juttatni valamennyi tájékoztatási és propagandatevékenység során:
3.1. Média
A felelős szerv köteles a sajtót a legmegfelelőbb módon tájékoztatni az ISPA által társfinanszírozott programokról. Ezen tájékoztatásban az Európai Közösség részvételét világosan fel kell tüntetni.
Ennek érdekében a programok formális megkezdése és végrehajtásuk fontosabb szakaszai kapcsán tájékoztatási programokat kell szervezni, különös tekintettel a regionális médiában való szereplésre (nyomtatott sajtó, rádió és televízió). Gondoskodni kell a megfelelő együttműködésről az érintett kedvezményezett, országokban működő Bizottsági delegációkkal.
3.2. Tájékoztató rendezvények
Az ISPA részvételével finanszírozott projektek végrehajtásához kapcsolódó tájékoztató rendezvények, például konferenciák, szemináriumok, vásárok és kiállítások szervezői kötelesek az Európai Közösség részvételét egyértelműen jelezni. Meg kell ragadni a lehetőséget arra, hogy a találkozók helyszínén ki legyen tűzve az Európai Közösség zászlaja, a dokumentumokon pedig szerepeljen az Európai Közösség emblémája. A kedvezményezett országokban működő bizottsági delegációk szükség esetén segítséget nyújtanak az ilyen rendezvények előkészítéséhez és lebonyolításához.
3.3. Tájékoztató anyagok
A projektekkel és hasonló programokkal kapcsolatos kiadványok (például brosúrák és szórólapok) címoldalán jól láthatóan fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját ott, ahol a nemzeti, regionális vagy helyi embléma szerepel.
Ahol a kiadványhoz előszó tartozik, azt mind a kedvezményezett országban felelős személy, mind – a Bizottság nevében – a Bizottság illetékes tagja vagy kijelölt képviselője aláírja, egyértelművé téve az Európai Közösség részvételét. Az ilyen kiadványokban meg kell nevezni az érdeklődők tájékoztatásáért felelős szervet is.
A fentiekben jelzett elveket alkalmazni kell audiovizuális és web-oldalakon elhelyezett anyagok esetén is.
4. A kedvezményezett országok kötelezettségei
A tájékoztatási és propagandatevékenység olyan koherens intézkedéscsomag része, amelyet a felelős szerv a Bizottsággal együttműködve dolgoz ki a program egész időtartamára. A kedvezményezett országoknak gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság képviselői, beleértve annak delegációit, megfelelő módon részt vegyenek az ISPA-hoz kötődő legfontosabb nyilvános tevékenységekben.
A programok végrehajtása során a felelős szervnek az alábbi intézkedéseket kell tennie az ISPA adott programban való részvételének a jelzésére:
a) A programmal kapcsolatos tájékoztatás
Helyszíni tájékoztató és propagandaintézkedések segítségével kell a közvélemény tudomására hozni az Európai Közösség által az ISPA közvetítésével nyújtott támogatást. A felelős szerv köteles a legalkalmasabb formában közzétenni a programok tartalmát, és biztosítani, hogy e dokumentumok eljussanak a helyi és a regionális sajtóhoz, és hozzáférhetőek legyenek az érdeklődők számára. A helyszíni intézkedések között szerepeljenek:
– a projekt helyszínén felállított tájékoztató táblák,
– a nagyközönség számára hozzáférhető infrastrukturális létesítményeken elhelyezett állandó emléktáblák, melyeket az alábbiakban részletezett, a helyszíni tájékoztatással kapcsolatos külön rendelkezéseknek megfelelően kell elhelyezni.
b) Az ISPA-val kapcsolatos általános tájékoztatás
Az a) ponton túlmenően a felelős szerv a Nemzeti ISPA-koordinátorral közösen köteles rendszeresen tájékoztatást készíteni az adott országnak juttatott ISPA-támogatásról, kiemelve benne a projektek végrehajtását és az elért eredményeket. Ezt az általános tájékoztatást legalább évente egyszer össze kell állítani és az éves jelentés elkészítéséhez a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Ez a tájékoztatás történhet közérdekű brosúra, professzionális audiovizuális anyag (például videoklip), illetve megfelelő szinten megszervezett sajtótájékoztató formájában. E tájékoztatóban a programokat jellegük alapján kell csoportosítani és/vagy ki kell emelni az érdeklődésre leginkább számot tartó programokat. A tájékoztató anyagot évente frissíteni kell és meg kell küldeni az országos és regionális televízió- és rádióállomásoknak, a Bizottságnak és – kérés esetén – az 1. bekezdésben megjelölt egyéb érdekelteknek.
5. A monitoringbizottságok tevékenysége
A monitoringbizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy munkájukat illetően megfelelő információ álljon rendelkezésre. Ennek érdekében minden monitoringbizottság köteles az általa szükségesnek ítélt gyakorisággal tájékoztatni a sajtót a felelősségi körébe tartozó projektek állásáról. A sajtóval való kapcsolattartásért az Elnök felelős, akit ebben a Bizottság képviselője segít.
A Bizottsággal és a kedvezményezett országokban lévő delegációival együttműködve megfelelő intézkedéseket kell tenni, amikor fontos események, például magas szintű találkozók, avatások megrendezésére kerül sor.
A monitoringbizottságokban tevékenykedő bizottsági képviselőknek a felelős szervvel együttműködve gondoskodniuk kell arról, hogy a tájékoztatásra, különösképpen pedig a tájékoztató táblákra és a emléktáblákra vonatkozó rendelkezéseket betartsák (lásd alább, a külön rendelkezéseknél).
A felelős szerv köteles a tájékoztatással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információt és a megfelelő bizonyítékokat, például fényképeket, a monitoringbizottság elnökéhez eljuttatni. Az ilyen anyagok egy példányát továbbítani kell a Bizottsághoz.
A monitoringbizottság elnöke köteles eljuttatni a Bizottsághoz minden olyan információt, amelyre annak az éves beszámoló elkészítéséhez szüksége van.
6. Záró rendelkezések
A felelős szerv jogosult bármely esetben kiegészítő intézkedéseket tenni, ha ennek szükségét látja.
Köteles továbbá konzultálni a Bizottsággal és tájékoztatni a Bizottságot az általa tett kezdeményezésekről, hogy a Bizottság megfelelő módon részt tudjon venni a végrehajtásukban.
Ezen rendelkezések végrehajtásának a megkönnyítése céljából a Bizottság, delegációi útján, a helyszínen segítséget nyújt az adott ország nyelvén elkészítendő kézikönyv formájában. Ez elektronikus formában (CD-ROM-on) tartalmazza a részletes tervezési útmutatásokat, és kérésre az érintett vállalkozások rendelkezésére áll a felelős testületen vagy a nemzeti ISPA koordinátoron keresztül.
Az ISPA-projektek iránti figyelem felkeltése érdekében a kedvezményezett országok kötelesek gondoskodni a következő tájékoztatási és propagandarendelkezések betartásáról.
1. Tájékoztató táblák
Minden helyszínen, ahol az ISPA által finanszírozott programra kerül sor, tájékoztató táblákat kell elhelyezni. Minden tájékoztató táblán helyet kell biztosítani az Európai Közösség részvételének a feltüntetésére.
A táblák méretének arányban kell állnia a projekt nagyságával.
A tájékoztató tábla Európai Unió részére fenntartott része feleljen meg a következő feltételeknek:
– a tájékoztató tábla teljes felületének legalább 50%-át ki kell töltenie,
– az Európai Közösség szabványos emblémáját és az alább mellékelt táblázatban szereplő szöveget kell tartalmaznia.
Ahol a felelős szerv nem állít fel tájékoztató táblát, hogy közzétegye saját részvételét a projekt finanszírozásában, ott az Európai Közösség támogatását külön tájékoztató táblán kell megjeleníteni. Az ilyen esetekben az Európai Közösségre vonatkozó fenti rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
A tájékoztató táblákat a munka befejezése után legkésőbb 6 hónappal el kell távolítani és a 2. pontban rögzítettek szerint emléktáblát kell elhelyezni.
2. Emléktáblák
A nagyközönség számára hozzáférhető helyeken állandó jellegű emléktáblát kell elhelyezni. Az ilyen emléktáblán az Európai Közösség emblémája mellett jelezni kell, hogy az Európai Unió támogatta a projektet.
A következő szöveg tájékoztatóul szolgál az elvárt tartalmat illetően:
Ezt a beruházást %-ban az Európai Közösség finanszírozta. A ………... (megjelölendő) évben történt átadásig a beruházás összköltsége …………….. (nemzeti valutában) volt, az Európai Közösség összes támogatása pedig ebből ………….. (nemzeti valutában)-t tett ki.
– Példa –
| A program megnevezése | ||||||
| Helyszín | ||||||
| Európai embléma | ||||||
| Beruházó: | ||||||
| Európai Unió (támogatás): | ... euró … | ..…………….... | ||||
| (helyi pénznem) | ||||||
| Nemzetközi pénzintézet (kölcsön): | ... euró … | ..…………….... | ||||
| (helyi pénznem) | ||||||
| Végrehajtó hatóság: …….... Minisztérium | ||||||
| {... Hivatal} | ||||||
| Tulajdonos: | {Tulajdonos neve} | |||||
| Felügyelet és irányítás: | {Vállalat neve} | |||||
| Kivitelező: | {Kivitelező neve} | |||||
A „Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról” címet viselő III.1. melléklet jogosulatlan kifizetésekről rendelkező VIII. szakaszának 4. bekezdésében a késedelmi kamat számítására vonatkozó hivatkozással kapcsolatban:
Az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló 1977. december 21-i Pénzügyi Rendelet 49. Cikkelyében kapott felhatalmazás alapján a kamatszámítás módját, a 1977. december 21-i Pénzügyi Rendelet bizonyos rendelkezései végrehajtásának részletes szabályait lefektető 1993. december 9-i 3418/93 számú Bizottsági Rendelet 94. Cikke határozza meg. Ennek értelmében:
Bármely adósság, mely az esedékesség időpontjában nem kerül megfizetésre, az alábbiak szerint kötelezett kamatra:
– Euróban kifejezett adósság: az Európai Monetáris Együttműködési Alap által ECU-ben kifejezett műveletekre alkalmazott kamatláb, plusz ennek másfél százaléka;
– Nemzeti valutában kifejezett adósság: a vonatkozó piac háromhavi bankközi ajánlati rátája, plusz ennek másfél százaléka.
Az esedékesség időpontjában érvényes kamatláb alkalmazandó.
A kamatot a visszakövetelési rendelkezésben lefektetett esedékesség napjától az adósság teljes kifizetésének napjáig kell számítani.”
A Rendelkezések az ISPA programok pénzügyi végrehajtásáról” címet viselő III.1. melléklet XI. szakaszának 1. bekezdése hivatkozik az Európai Unió általános költségvetéséről rendelkező Pénzügyi Rendelet IX. Címében lefektetett alapelvekre, melynek magyar nyelvű szövege a következő:
105. Cikk
1. Az I. címtől a VI. címig, valamint a XI. cím és a III. rész rendelkezései a közösségi költségvetésből finanszírozott külső támogatásra kell hogy vonatkozzanak, kivéve, ha ez a cím másképp rendelkezik.
2. A Közösség együttműködési politikája által kijelölt rendeltetést vagy egy pénzügyi protokollal rendelkező együttműködési megállapodással (preferenciális megállapodás) lehet alkalmazni, vagy mint egyoldalúan nyújtott támogatás.
3. A rendeltetést különösen állami támogatásra, speciális kölcsönökre, kockázati tőkére vagy kamatláb-szubvencióra lehet fordítani. Az Európai Bizottság alkalmazza, illetve a Közösség nevében részleges adminisztrálásával megbízhatja az Európai Beruházási Bankot vagy a Bizottság felelőssége mellett más szervezetet.
Ezen rendelkezés nem veszélyeztetheti a Számvevőszék auditálási hatáskörét az EK Szerződés 188. Cikke alapján.
4. A következő rendelkezések vonatkoznak a Bizottság által használt rendeltetésekre.
5. A speciális kölcsön és kockázati tőke összegét a 81. Cikkben tartalmazott mérlegben jelölni kell.
106. Cikk
1. Bármely, a Bizottság által elfogadott együttműködési projektet az alábbiak fedezhetnek:
– a fogadó állam Kormánya, illetve a fogadó szervezet vagy intézmény irányító testületei (ezentúl recipiens) és a Közösség nevében fellépő Európai Bizottság között létrejött Pénzügyi Megállapodás,
– vagy a projekt végrehajtásáért felelős nemzetközi szervezettel vagy természetes, illetve jogi személlyel kötött szerződés.
2. A Pénzügyi Megállapodásnak vagy szerződésnek meg kell határoznia a Közösség anyagi kötelezettségeit a vonatkozó projektre. Ezen összeg feletti kiadást csak kiegészítő kötelezettséggel lehet a költségvetésből lehívni.
3. Ezenfelül kölcsönszerződést kell létrehozni a Közösség nevében fellépő Bizottság és a kölcsönfelvevő között olyan beruházási projektekre, melyeket speciális kölcsönből finanszíroznak.
107. Cikk
Pénzügyi Megállapodás által szabályozott projekteket a fogadó hajtja végre a Bizottsággal szoros együttműködésben, a Bizottság fenntartja magának a rendeltetések felhasználásának felelősségét.
108. Cikk
1. A Bizottság az általa végzett feladatokat a preferenciális megállapodásban vagy a Pénzügyi Megállapodásban átadhatja a vezető engedélyező tisztviselőnek.
2. A Bizottságnak, a fogadóval szoros együttműködésben, biztosítania kell, hogy a tenderezési folyamat résztvevői egyenlő elbánásban részesüljenek, ne legyen diszkrimináció, és hogy a kiválasztott tender gazdaságilag a legmegfelelőbb. A tendermeghívás feltételeit a kiadása előtt jóvá kell hagynia, a tendervizsgálat eredményeiről tudnia kell, és a szerződés odaítélésének javaslatát is jóvá kell hagynia.
109. Cikk
1. Preferenciális megállapodás esetén a fogadó kijelölhet egy nemzeti engedélyező tisztviselőt, aki a nemzeti szerveket képviseli minden olyan tevékenységben, mely a Bizottság által finanszírozott projektekkel függnek össze és az állam és a közösség között létrejött megállapodás tárgyai.
2. A fogadó a tendermeghívásokat a meghirdetés előtt megegyezésre be kell, hogy adja a Bizottságnak. Az így megerősített döntések alapján és a Bizottsággal szoros együttműködésben a fogadó közzéteszi a tendermeghívást, megkapja a tendereket, irányítja a tenderértékelést és megállapítja a tenderezés végeredményét.
A Bizottságot általában képviselni kell a tenderértékelésen, amikor a tendermeghívás alapköltsége meghaladja a Pénzügyi Megállapodásban vagy szerződésben meghatározott értéket.
3. Egyetértésre át kell adnia a Bizottságnak a tenderezés végeredményét és a szerződés odaítélésének javaslatát. Alá kell írnia a szerződéseket, mellékleteket, és becsléseket és erről értesítenie kell a Bizottságot. Szerződések, mellékletek és becslések esetén a Bizottság, ahol megfelelő, egyéni elkötelezettségbe is bocsátkozhat a 36–39. Cikkben tartalmazottak alapján. Az egyéni elkötelezettségnek a pénzügyi megállapodásban tartalmazott elkötelezettségekbe kell tartoznia, amint ezt a 106. (2) Cikk tartalmazza a 36. (2) Cikk második bekezdésével egyetemben.
4. Ahol megfelelő, a fogadónak érvényesítenie és engedélyeztetnie kell minden olyan kiadást, amely a fogadó és a Bizottság közötti megállapodás tárgya, a Bizottság elkötelezettségei alapján. Pénzügyi kötelességgel tartozik a Bizottság felé addig, míg a Bizottság nem tisztázza a tevékenységet. A tevékenység végrehajtásáért a fogadó felelős.
110. Cikk
1. A Bizottság és a fogadó állam közötti preferenciális megállapodás és a Pénzügyi Megállapodás alkalmazásának és az engedélyeztetési tisztviselő által képviselt rendeltetések céljából a Bizottságot képviselheti a fogadó államban egy, az állam által jóváhagyott képviselő.
2. Míg a tevékenység folyamatban van, a Bizottság képviselője ellenőrzi, dokumentumok és helyi ellenőrzés alapján, hogy a munka vagy szolgáltatások a pénzügyi megállapodásban, szerződésben vagy becslésben foglalt leírásuknak megfelelnek.
111. Cikk
1. Olyan fizetéseknél, mely más valutában történik, mint a fogadó állam valutája, a Bizottság olyan szolgáltatásokért, melyek állami támogatással is finanszírozott projekteket érintenek, közvetlenül fizet.
2. A fogadó állam valutájában történő fizetések esetén a fogadó államban lehet számlát nyitni euróban vagy más tagállam valutájában a Bizottság nevében, vagy közös megegyezés alapján a fogadó nevében.
Preferenciális megállapodások esetén az 5. és 6. bekezdésben leírt feladatokkal meg lehet bízni egy pénzügyi intézményt, amire ezentúl, mint fizető ügynök utalunk.
3. A 2. bekezdésben említett számlákat úgy kell kiegészíteni, hogy valós készpénzkövetelményeknek megfeleljenek. Átutalásokat euróban kell végrehajtani, vagy kivételes esetben a tagállam valutájában, és amint a kifizetés esedékes, át kell váltani a fogadó állam valutájára, a fizetési nap átváltási rátáját véve alapul.
4. A 2. bekezdésben említett számlán lévő összeg kamatát kizárólag a vonatkozó projektre kell felhasználni, kivéve, ha másként egyeznek meg amikor a fizetési ügynök szerepét egy nyilvános pénzügyi intézmény gyakorolja.
A fizetési ügynök fizetést nem kaphat a szolgáltatásaiért.
5. A rendelkezésre álló alapok keretein belül a fizetési ügynöknek, miután megszerezte a Bizottság képviselőjének jóváhagyását és meggyőződött arról, hogy a vonatkozó dokumentumok megfelelően pontosak és rendben vannak, az engedélyezett fizetéseket végre kell hajtania.
6. Rendszeres időközönként, de legalább negyedévenként egyszer a fizetési ügynöknek küldenie kell a Bizottságnak egy, az aktuális kifizetésekről és jövedelmekről szóló nyilatkozatot a vonatkozó dokumentumokkal együtt.
7. A fogadó állam valutájában megvalósított kifizetéseket és jövedelmeket alá kell vetni egy klíring folyamatnak mielőtt végleg könyvelik a költségvetési rendeltetésekhez. A klíringnek része kell, hogy legyen a Bizottság vizsgálata, hogy alátámassza, hogy az érvényesség, jogosság, kifizetés és a jövedelem begyűjtése megfelelően lépett érvénybe, a Pénzügyi Rendelet rendelkezései szerint.
112. Cikk
Ezen rész rendelkezései a IV. Címben tárgyalt esetek helyett olyan esetekre vonatkoznak, melyekben külső támogatást az Európai Közösség általános költségvetéséből fizetik, és a Bizottság mint szerződő hatóság szerepel a munka, beszállítói és szolgáltatói szerződések odaítélésénél olyan esetekben, amikre nem vonatkoznak:
– A tanácsi direktívák, melyek szabályozzák a közmunka, beszállítói és szolgáltatási szerződések odaítélését, vagy
– A WTO (Világkereskedelmi Szervezet) keretében megkötött a Kormány közbeszerzéséről szóló plurilaterális megállapodások.
113. Cikk
Az olyan munka, beszállítói és szolgáltatási szerződések odaítélésekor követendő folyamatot, melyet az Európai Közösség általános költségvetéséből finanszíroznak és külső támogatás fogadóinak szól, a Pénzügyi Megállapodásban vagy szerződésben kell rögzíteni, a következő alapelvek szerint.
114. Cikk
1. A tenderezési folyamatban való részvétel egyenlő módon nyitott kell, hogy legyen minden olyan természetes és jogi személynek, akik a Szerződés hatáskörébe tartoznak és a fogadó állam minden természetes és jogi személyének.
A pályázati feltételekben meg kell határozni, hogy a tenderezők jelöljék meg a nemzetiségüket és a saját törvényeik szerint általában elfogadott bizonyítékot is mellékeljék.
2. Kivételes esetekben és megfelelő indoklással lehet úgy dönteni, hogy megengedik harmadik ország állampolgárainak a közösség által finanszírozott tenderen való részvételt az együttműködést vezérlő alapeszközök speciális feltételei és a megfelelő engedélyeztetési folyamat alapján.
115. Cikk
A Bizottságnak és a fogadóknak meg kell hozniuk a szükséges végrehajtási intézkedéseket ahhoz, hogy minél szélesebb körű részvételt biztosítsanak a résztvevőknek, ügyelve arra, hogy egyenlő feltételekkel vehessenek részt a közösség által finanszírozott tenderezési folyamatban és a szerződések odaítélésének folyamatában.
Evégből, kötelezettség nélkül a 116–118. Cikkig bezárólag, ügyelni kell a következőkre:
a) biztosítani kell, hogy a tendermeghívások megfelelő időben megjelenjenek az Európai Közösség Hivatalos lapjában és a fogadó állam hivatalos lapjában;
b) el kell törölni minden olyan diszkrimináló gyakorlatot vagy műszaki feltételt, ami megakadályozhatja a széles körű, a tagállamok és a fogadó állam természetes és jogi személyeinek egyenlő alapon való részvételét.
116. Cikk
Sürgős esetekben, vagy ahol bizonyos munkák vagy beszállítások természete, kis mérete vagy jellemzői úgy szavatolják, a Bizottság vagy a fogadó, a Bizottsággal kötött, az okokat felsoroló megállapodás alapján kivételesen engedélyezheti:
– a szerződések odaítélését nyílt tendereljárás után, egy bizonyos földrajzi területre határolva,
– a szerződések odaítélését szigorított tendereljárás után,
– szerződések megkötését magánszerződéssel,
– a szerződések teljesítését közmunkaosztályon keresztül.
117. Cikk
A Bizottságnak és a fogadónak biztosítaniuk kell, hogy a 115., 116. és a 118. Cikket betartják minden tevékenységre, és hogy a kiválasztott tender gazdaságilag a legmegfelelőbb, tekintettel a teljesítés költségére, amibe bele tartoznak a fenntartás költségei, műszaki értékére, a tenderezők alkalmasságára és felajánlott garanciákra, a munka vagy beszállítás végrehajtásának természetére és körülményeire.
A Bizottságnak és a fogadónak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztási kritériumok szerepelnek a tenderkiírásban.
A tendereljárás végeredményét a lehető legkorábbi dátummal meg kell jelentetni az Európai Közösség Hivatalos lapjában. Ahol megfelelő, lehetővé kell tenni a tendereljárás végeredményének megjelentetését a fogadó állam hivatalos lapjában.
118. Cikk
1. Szolgáltatások és a műszaki együttműködés szerződésének odaítélése csak szigorított tendereljárás esetén lehetséges.
Szolgáltatások és a műszaki együttműködés szerződése esetén a Bizottság egy szigorított listát alakít ki a jelöltekből, ha ez szükséges egy előválasztási folyamat után. Olyan kritériumokat használ, melyek garantálják, hogy megfelelően alkalmasak, van szakmai tapasztalatuk és függetlenségük, és rendelkezésre állnak a projektre.
A Bizottságnak közzé kell tenni az Európai Közösség Hivatalos lapjában:
a) a tartalmát és értékét minden tervezett szerződésnek, megjelölve a célt:
– egyszer egy évben a szolgáltatási szerződések és a műszaki együttműködési tevékenységek előrejelzéseit, melyeket a tenderfelhívás közzétételét követő 12 hónapban ítélnek oda, és
– az előző bekezdésben említett előrejelzések módosításait háromhavonta egyszer;
b) a tenderfelhívás végeredményét a lehető leghamarabb.
2. Ugyanakkor bizonyos szerződéseket oda lehet ítélni magánszerződésben is, különösen a következő esetekben:
– rövid vagy kicsi projektek,
– nonprofit intézmények vagy szervezetek által vezetett projektek,
– már folyamatban lévő projektek hosszabbítása,
– ahol sikertelen volt a tendereljárás.
3. Szolgáltatások és a műszaki együttműködés szerződéseit, általános szabályként a Bizottság készíti elő, tárgyalja és zárja le.
4. Preferenciális megállapodások esetén, vagy olyan esetekben, ahol a Pénzügyi Megállapodás kifejezetten utal rá, a 3. bekezdésben részletezett feladatokat delegálhatják a fogadónak, a Bizottság képviselőjének beleegyezésével és együttműködésével.
119. Cikk
Csak olyan szolgáltatási szerződésekre vonatkoznak a pénzügyi rendelet 56–64. a) Cikkének rendelkezései, amelyeket a Bizottság érdekében kötnek.
120. Cikk
1. Minden olyan szerződésnek, mely egy projekt finanszírozását is tartalmazza, utalnia kell a Bíróság auditálási hatáskörére.
2. Ha a Számvevőszék auditot akar végrehajtani a fogadó állam területén, vagy olyan államban, ahol a fogadó tartózkodik, az érintett állam vonatkozó hatóságainak beleegyezésével teheti.
Az ilyen auditokat korlátozni kell a felülvizsgálati megállapodásokra, amelyeket a közösségi támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján hajtottak végre, és nem vonatkoznak a végrehajtási megállapodásokra, melyek a nemzeti engedélyezési tisztviselő felelősségi körébe tartoznak.”
