A jogszabály mai napon ( 2019.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet

a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel - az elkobzás végrehajtása tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a nemzeti kulturális örökség miniszterével is - egyetértésben a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. Fejezet

A BŰNJELKEZELÉS

A bűnjel hatósági letétbe helyezése

1. § *  (1) *  E rendelet alkalmazásában bűnjel a lefoglalt bűnjel és a le nem foglalt bűnjel.

(1a) *  Lefoglalt bűnjel a lefoglalt ingó dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat.

(1b) *  Le nem foglalt bűnjel az olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amelyet

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) vagy

b) a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság vagy titkos információgyűjtést folytató szerv

a saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával hozott létre, ha annak lefoglalására nem került sor.

(1c) *  Le nem foglalt bűnjel a vér-, illetve a vizeletminta, továbbá az élő szervezetből származó gént, sejtet vagy szövetet tartalmazó minta is, ha annak lefoglalására nem került sor.

(1d) *  Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a bűnjelet három munkanapon belül tárgyletétbe kell helyezni. A tárgyletétet a hatóság bűnjelkezelője kezeli.

(2) *  A hatóság a bűnjelként lefoglalt okmányt - a 88. §-ban megjelöltek kivételével - az ügyiratok között kezeli.

(3) *  A hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt, ideértve a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyet és érmét.

(4) *  A (3) bekezdés alkalmazásában

a) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;

b) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.

1/A. § *  (1) *  A bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt külföldi pénzt a hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon átadja a Magyar Államkincstár hatóság székhelye szerint illetékes területi szervének (továbbiakban: Kincstár területi szerve), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli. Ebben az esetben a bűnjelkezelő kötelezettségei a Kincstár külföldi pénzt kezelő területi szervét terhelik.

(2) Az átadás alkalmával a Kincstár területi szervével írásban közölni kell a büntetőügy számát, valamint a terhelt adatait.

(3) *  A Kincstár területi szerve az átvett értékekről elismervényt állít ki. Az elismervényt az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékkel együtt kell kezelni.

(3a) *  Ha az átadás nem megoldható, a lefoglalt külföldi pénz postai úton, értéklevélként is továbbítható a Kincstár területi szervéhez. A postai költség ilyen esetben bűnügyi költségként bejegyezhető.

(4) *  A bíróság a Kincstár területi szerve részére átadott külföldi fizetőeszközök elkobzásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár területi szerve részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetőeszközök ellenértékét utalja át a törvényszék gazdasági hivatalának (a továbbiakban: BGH) számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni.

(5) *  A bíróság a jogerős vagy véglegessé vált, az ügyészség és a nyomozó hatóság a további jogorvoslattal nem támadható, a külföldi fizetőeszköz lefoglalásának megszüntetéséről és a kiadásáról rendelkező határozatot megküldi a Kincstár területi szerve részére, amely a határozatnak megfelelően intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstár területi szervével közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre.

A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása * 

2. § (1) *  Ha a bűnjel hatósági letétbe helyezése nem indokolt és megfelelő őrzése biztosítható, a hatóság azt a lefoglalást szenvedő birtokos, tulajdonos, használó, ezek megbízottja vagy képviselője (a továbbiakban együtt: érintett) őrizetében hagyhatja, vagy ha további vizsgálata nem szükséges, őrizetébe kiadhatja.

(2) *  Ha a hatóság a bűnjelet az érintett őrizetében hagyja, őt a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti. A figyelmeztetést feltünteti a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben.

(3) *  A figyelmeztetés - a büntetőjogi következmények mellett - kiterjed arra is, hogy az érintett a bűnjel kezeléséről (tartásáról, tárolásáról, őrzéséről) saját költségén úgy köteles gondoskodni, hogy a bűnjel állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke - a természetes mértéknél nagyobb arányban - ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe, továbbá a bűnjelet állagának sérelme nélkül is csak akkor használhatja, ha azt a hatóság engedélyezi.

(3a) *  A hatóság az érintett őrizetében hagyott bűnjel meglétét, állapotát, valamint a bűnjel kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítését a bűnjel és a kezelésére vonatkozó kötelezettségek jellegének megfelelő időközönként ellenőrzi.

(4) A használatot engedélyezni kell, ha az a bűnjel fennmaradása érdekében szükséges.

(5) *  Az érintett a bűnjel átvételét és a (2)-(3) bekezdésben írt figyelmeztetés tudomásul vételét a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával ismeri el.

A bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása * 

3. § (1) *  Ha a bűnjel a hatósághoz vagy a bűnjelkezelőhöz terjedelme, súlya, jellege, mennyisége, kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, illetve tárolása nem megoldható, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pont] őrizetébe és kezelésébe adható.

(2) *  Ha a lefoglalt bűnjel költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet birtokában van és az a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a bűnjel a lefoglalás foganatosítása után is e szerv őrizetében hagyható.

(3) *  A bűnjelet őrző (kezelő) szerv kötelezettségeire és jogaira a 2. § (2)-(4) és a 9. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  A bűnjelet őrző (kezelő) szerv a bűnjel átvételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.

A bűnjel késedelmet nem tűrő esetben történő lefoglalása * 

4. § *  A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 309. § (4) bekezdésében vagy 314. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - a közlés vagy küldemény elküldésének megtiltása kivételével - a lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy a bűnjel az érintett őrizetében nem hagyható, valamint egyes szerv őrizetébe és kezelésébe nem adható.

A bűnjelkezelő

5. § (1) *  A bűnjel kezelését a hatóságnál a tárgyletét és a pénzletét kezelésével megbízott dolgozó (bűnjelkezelő) végzi. Egy hatóságnál több bűnjelkezelő is működhet. Egy szervezethez tartozó több nyomozó hatóság a bűnjelkezelést összevontan, egy szervezeti egységben is elláthatja.

(2) *  A rendőrkapitányságon, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon, a Készenléti Rendőrségnél, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál és az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(3) *  A rendőrkapitányság rendőrőrse az általa lefoglalt bűnjelet az illetékes bűnjelkezelőhöz beszállítja. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője engedélyezheti - a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén -, hogy a rendőrkapitányság vezetője a rendőrőrsön is kijelöljön bűnjelkezelőt.

(4) *  Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven kívüli nyomozó hatóságnál a nyomozószerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(5) *  A járási ügyészségen és a főügyészségen a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(6) *  A járásbíróságon az elnök, a törvényszéken, a törvényszék gazdasági hivatalánál és katonai tanácsainál a törvényszék elnöke jelöli ki a bűnjelkezelőt.

(7) *  A Fellebbviteli Főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen, az ítélőtáblán és a Kúrián nem működik bűnjelkezelő. Ha az említett szervek lefoglalásról határoznak, gondoskodnak a bűnjelnek az illetékes bűnjelkezelőhöz történő beszállításáról, ha pedig az általuk folytatott eljárás indokolja, a bűnjel bekéréséről.

6. § (1) A bűnjelkezelő a részére beszállított bűnjeleket tételesen bevételezi és gondoskodik a megőrzésükről.

(2) *  A bírósági bűnjelkezelő a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet

a) a vádemelés után, illetve

b) a bűnjellel kapcsolatban bírósági határozatra tett indítványt követően

bevételezi.

(3) Önállóan végzi a bűnjelkezelést

a) *  az ügyészségi bűnjelkezelő, ha az ügyészség a nyomozást maga végzi vagy lefoglalásról határoz;

b) a bírósági bűnjelkezelő, ha a bíróság lefoglalásról határoz.

A bűnjel csomagolása

7. § (1) *  A hatóság a bűnjelet a lefoglaláskor, a létrehozáskor, az átvételkor vagy a letétbe helyezéskor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a bűnjel csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést vagy -károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a bűnjelhez ne lehessen hozzáférni.

(3) *  A hatóság a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével bűnjelcímkét helyez el az olyan bűnjelen, amelyet a bizonyítás vagy az azonosítás érdekében egyedileg meg kell különböztetni, továbbá amelynek becsomagolása nem vagy csak aránytalanul nehezen kivitelezhető, illetve egyéb okból szükségtelen.

(4) *  A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, az ügyszámot, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró nyomozó szerv megnevezését, továbbá − ha ismert − a terhelt nevét. A feljegyzést a hatóság képviselője aláírja.

(5) *  A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával - szükség esetén - gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(5a) *  Ha a lefoglalt dolog kezelése speciális ismereteket igényel, és az érintett őrizetében nem hagyható, vagy az őrizetébe nem kiadható, az érintettnek erről a bűnjelkezelőt tájékoztatnia kell. Az érintett a speciális ismereteket igénylő dolog kezelésével kapcsolatos kérdésekben köteles a hatósággal együttműködni.

(6) *  A bűnjelet tartalmazó sérült csomag az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy (a továbbiakban: nem érdekelt személy) jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült bűnjelcsomag tartalma azonos-e a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a nem érdekelt személy aláírja. A nem érdekelt személy lakcímének zártan kezelését kérheti.

A bűnjel őrzése

8. § (1) *  A bűnjelet az eljárást lefolytató hatóság - a (2) bekezdés kivételével - kezeli (őrzi) és megelőlegezi az ezzel kapcsolatos költségeket. A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása esetén a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költséget a bűnjel őrzését ellátó érintett előlegezi.

(2) *  Az ügyészség erre vonatkozó döntése alapján a bűnjelet a nyomozó hatóság kezeli (őrzi).

9. § (1) A tárgyletétbe helyezett bűnjeleket a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) - lehetőség szerint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámainak sorrendjében - őrzi.

(2) A bűnjel őrzése során a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy a bűnjel változatlan (sérülésmentes) maradjon, a bűncselekmény esetleges nyoma róla el ne tűnjön, kicserélni ne lehessen és azonossága könnyen megállapítható legyen.

(3) *  A bűnjelkezelő az érintett 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján, vagy ha a bűnjel jellege egyébként szükségessé teszi, a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik, vagy a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH, a nyomozó hatóság vezetőjének vagy az ügyészségnek előterjesztést tesz.

(4) *  Ha az a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti, a hatóság indítványra engedélyezheti a bűnjel megismerését, különösen annak megvizsgálását, és engedélyezheti a bűnjelből való mintavételt

a) törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladata ellátása érdekében a rendőrségnek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak,

b) tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, illetve oktatási célra a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben meghatározott szerveknek.

(5) *  A hatóság a bűnjelet indítványra a (4) bekezdésben meghatározott célból az ott meghatározott szervek őrzésébe, illetve kezelésébe adhatja, ha

a) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye,

b) a bűnjel értékesítésére vagy megváltására nem került sor, és

c) az nem veszélyezteti a bizonyítás, az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás eredményességét.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bűnjelkezelő az őrzésért, illetve a kezelésért díjazást nem fizet, a felmerülő őrzési, kezelési díj, illetve költség nem bűnügyi költség.

II. Fejezet

A BŰNJEL NYILVÁNTARTÁSA

Jegyzőkönyv készítése lefoglalás esetén

10. § (1) Ha a büntetőügyben eljáró hatóság lefoglalásról határoz, a foganatosításáról jegyzőkönyvet készít.

(1a) *  A hatóság a le nem foglalt bűnjel létrehozásának tényét és körülményeit vagy a le nem foglalt bűnjel átvételét az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja, vagy arról feljegyzést készít. E rendeletnek a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit a jegyzőkönyvre és a feljegyzésre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) *  A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:

a) a bűnjel megjelölése, elektronikus adat lefoglalása esetén ideértve a lefoglalás során az adathordozón rögzített adatok, programok megjelölését is, oly módon, hogy az adathordozó tartalma egyértelműen azonosítható legyen,

b) a bűnjel mennyisége,

c) *  a bűnjel értéke, ha az a büntetőügy szempontjából releváns,

d) a bűnjel minőségi állapota,

e) a bűnjel esetleges hiányossága,

f) a bűnjel különös ismertetőjele,

g) a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzői,

h) a bűnjel lefoglalásának helye és körülményei,

i) a bűnjel tárolására vagy csomagolására szolgáló eszköz,

j) a bűnjel megőrzésének módja és helye.

(2a) *  A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit olyan részletességgel kell feltüntetni, amely megfelel a lefoglalás céljának. Nem szükséges a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt bűnjel sorszámának, illetve egyedi azonosító jelének feltüntetése, ha azt más módon - különösen képfelvétel útján - rögzítették.

(3) Ha a bűnjel értékének, minőségi állapotának, valamint esetleges hiányosságának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a lefoglalást szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával kell foganatosítani. Ha erre nincs lehetőség, a hatóság haladéktalanul szakértőt (szaktanácsadót) rendel ki.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglaláson részt vett szakértő (szaktanácsadó) nyilatkozatát, valamint azt is, hogy az érintett ezzel egyetért-e, véleményeltérés esetén az okot is meg kell jelölni. Ha a szakértő (szaktanácsadó) a lefoglalás foganatosításakor nyilatkozni nem tud, vagy azon nem vett részt, a később elkészült szakvéleményt az érintett részére kézbesíteni kell. Az érintettnek a szakértői véleményre adott szóbeli nyilatkozatát lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) *  Ha az érintett nem ért egyet a hatóságnak a (2) bekezdésben felsorolt, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben rögzített megállapításaival, illetve a szakértő (szaktanácsadó) véleményével, szakértő (más szakértő) kirendelését indítványozhatja.

(6) *  A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a hatóság tagja, az érintett, valamint az új Be. 305. § (2) bekezdése esetén az ügyben nem érdekelt nagykorú személy aláírja. A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv tartalmazza - a személyes adatok zárt kezelésére figyelemmel - a nem érdekelt nagykorú személy nevét, lakcímét is.

(7) *  A hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet az ügyiratok között kezeli, és kézbesíti az érintettnek.

A bűnjeljegyzék és a bűnjelről készített kép- és hangfelvétel, illetve képfelvétel * 

11. § *  (1) *  A hatóság a bűnjelről - a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően − bűnjeljegyzéket állít ki. A hatóság pénz-, valamint a tárgyletétről külön-külön készít bűnjeljegyzéket. Az elektronikus formában készült bűnjeljegyzéket egyetlen adatállományba kell foglalni.

(2) A hatóság a bűnjeljegyzékben a bűnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el, és az azonosíthatóság érdekében a bűnjel 10. § (2) bekezdés a) és b), valamint d)-g) pontja szerinti adatait abban feltünteti.

(3) Ha a papíralapú bűnjeljegyzék több oldalból áll, az oldalakat sorszámozni kell. A bűnjeljegyzék minden oldalának tetején − az azonosíthatóság érdekében − fel kell tüntetni a kiállító hatóság nevét, az ügyszámot, ha van terhelt, a terhelt - több terhelt esetén az elsőrendű terhelt - nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét.

(4) Ha az eljárásban terhelt még nincs, akkor a terhelt (3) bekezdés szerinti adatait a terhelt ismertté válását követően haladéktalanul rá kell vezetni a bűnjeljegyzékre. Ha az ügyek elkülönítésére kerül sor, akkor az elkülönített ügy terheltjének, illetve elsőrendű terheltjének (3) bekezdés szerinti adatait kell a bűnjeljegyzék minden oldalának tetején feltüntetni.

(5) *  A hatóság a bűnjelről annak lefoglalásakor, létrehozásakor vagy átvételekor kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készíthet, az érintett őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készít. A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyását, a bűnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát, továbbá az őrzés helyszínét és az őrzésért felelős személy nevét a bűnjeljegyzéken is fel kell tüntetni.

(6) *  A kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt, valamint a bűnjeljegyzéket a hatóság az ügyiratok között kezeli, továbbá a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek megküldi, illetve átadja a bűnjeljegyzéket, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet, a 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti ügyiratokat, valamint a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést.

(7) A bűnjeljegyzékben javítani kizárólag oly módon lehet, hogy a javítással érintett szöveg a kijavítás után is olvasható maradjon. A kijavítást a bűnjeljegyzéken a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni. Elektronikus formában készült bűnjeljegyzék kijavítása helyett új bűnjeljegyzéket kell készíteni.

A bűnjelnyilvántartó könyv

12. § (1) A bűnjelkezelő az átvett (átutalt) bűnjelet és a (6) bekezdésben meghatározott bűnjelet a bűnjeljegyzék alapján bűnjelnyilvántartó könyvbe vezeti be.

(2) A bűnjelkezelő a tárgyletétről T-jelű, a pénzletétről P-jelű bűnjelnyilvántartó könyvet vezet.

(3) A bűnjelnyilvántartó könyv összefűzött, folyamatos lapszámozással ellátott, a bűnjelkezelést végző szerv vezetőjének aláírásával és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával hitelesített könyv, vagy elektronikus úton vezetett nyilvántartás.

(4) Az ugyanazon a bűnjeljegyzéken érkezett több bűnjelet - részletesen felsorolva - a bűnjelkezelő egy tételszám alatt jegyez be a bűnjelnyilvántartó könyvbe.

(5) *  A bűnjel csomagolására vagy a bűnjelre erősített bűnjelcímkére a bűnjelkezelő feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát, az ügyszámot és a terhelt - több terhelt esetén az első helyen megnevezett - nevét. Ha az eljárás ismeretlen terhelt ellen folyik, a terhelt neve helyett az „ismeretlen tettes” szavakat írja.

(6) *  Ha a hatóság a bűnjelet az érintett őrizetében hagyta, vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adta, illetőleg a bűnjel előzetes értékesítése vagy megváltása iránt intézkedett, ezt a körülményt a bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi.

13. § (1) *  A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe csak a hatóság határozata, más ügyirata, valamint e rendelet rendelkezései alapján jegyezhet be adatot.

(2) *  A bűnjelkezelő a bűnjellel kapcsolatos ügyiraton a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát is feltünteti, és a kísérő bűnjeljegyzéket a bevételezési tételszám sorrendjében − a nyilvántartás mellékleteként, bizonylatként − megőrzi.

(3) *  A bűnjelnyilvántartó könyv vezetése szempontjából az ügy mindaddig folyamatos, amíg a hatóság bűnjelről való rendelkezésének a végrehajtása nem történt meg.

14. § (1) *  A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év október hónapjában átvizsgálja, és minden olyan bűnjelről, amely egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, az eljárást folytató hatóság megkeresése útján vagy más módon tájékozódik a büntetőügy állásáról. Ha az eljárás befejeződött, a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés beszerzése érdekében megkeresi az eljárt hatóságot, amely a megtett vagy folyamatban lévő intézkedésekről az azt megalapozó jogszabályi rendelkezések megjelölésével 15 napon belül tájékoztatja a bűnjelkezelőt.

(2) A bűnjelkezelő az átvizsgálás megtörténtét és időpontját a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi és aláírja.

15. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év végén lezárja és a következő év elején új bűnjelnyilvántartó könyvet nyit. Lezáráskor az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz és feltünteti a lezárás időpontját. A lezárásra vonatkozó bejegyzést a bűnjelkezelő és a bűnjelkezelést végző szerv vezetője aláírja.

(2) *  A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyv lezárása után az új bűnjelnyilvántartó könyvben a tételszámok sorrendjében átvezeti azokat a tételeket, amelyeket a lezárt év végéig vett nyilvántartásba, de amelyekkel kapcsolatban még nem történt intézkedés. Az előző évi bűnjelnyilvántartó könyvben az átvezetett tétel tételszáma mellett feljegyzi, hogy azt melyik év bűnjelnyilvántartó könyvének hányadik oldalára vezette át.

(3) *  Legfeljebb évi száz tételszám bejegyzést igénylő, kis ügyforgalmú hatóságnál, elektronikus úton történő nyilvántartás esetében, valamint a rendőrségen az ORFK vezetőjének erre vonatkozó engedélye alapján az új bűnjelnyilvántartó könyv nyitása és a (2) bekezdés szerinti átvezetés mellőzhető. Ebben az esetben az előző évi bűnjelnyilvántartó könyv vezetése - az (1) bekezdésben foglalt év végi zárást és átvezetést követően, új tételszámokkal - folytatható.

A számítógépes nyilvántartás

16. § (1) *  A bűnjel kezelésével kapcsolatos nyilvántartások elektronikus úton is vezethetők.

(2) Az elektronikus úton vezetett nyilvántartás tartalmilag megegyezik a papír alapon vezetett nyilvántartással.

(3) * 

(4) A számítógépen tárolt adatokat naponta két példányban számítástechnikai adathordozóra kell menteni, és a két példányt egymástól elkülönítve, az adatok eredeti tárolási helyétől eltérő helyen kell tárolni.

(5) *  A (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellőzhető, ha a bűnjelek számítógépes nyilvántartása komplex bűnügyi adatbázison belül valósul meg.

III. Fejezet

A LEFOGLALT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

A bűnjelkezelőhöz megküldendő ügyiratok a lefoglalt bűnjelnek az érintett vagy egyes szervek őrizetében hagyása esetén * 

17. § *  (1) A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetében a hatóság a kísérő bűnjeljegyzéket, továbbá a 88. § szerinti okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet megküldi a bűnjelkezelőnek.

(2) *  A bűnjelkezelő a bűnjel adatait a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és a kísérő bűnjeljegyzéket a hatóságnak visszaküldi, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

A bűnjelnek a bírósági bűnjelkezelőhöz szállítása

18. § (1) *  Ha a nyomozó hatóság magánvádas eljárásban, illetve a bíróság által elrendelt nyomozás során lefoglal, létrehoz vagy átvesz bűnjelet, eljárása befejezése után azt az elsőfokú eljárás lefolytatására illetékes bíróság bűnjelkezelőjéhez szállítja bírósági tárgyletétbe helyezés végett.

(2) *  Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészségi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyészség intézkedik a bírósági eljárás lefolytatásához szükséges bűnjelek bírósági bűnjelkezelőnél való tárgyletétbe helyezése iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyészség maga végezte.

(3) *  Az (1) és a (2) bekezdés esetén a bírósági bűnjelkezelőnek kísérő bűnjeljegyzéket, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet is meg kell küldeni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt szabályok megfelelően irányadók a bűnjelpénznek az illetékes bíróság bűnjelkezelői letéti számlára történő utalása során. Az átutaló a bűnjelpénzt ügyenként külön-külön átutaló (befizető) lapon utalja át (fizeti be). Az átutaló (befizető) lapon feltünteti a „Bűnjelpénz” megjelölést és az átutaló hatóság ügyszámát.

(5) A bűnjel előzetes értékesítése után az (1) és (2) bekezdések alkalmazásában a bűnjelen az esetleges mintát kell érteni.

A bűnjel átvétele a bíróságon

19. § (1) *  A bírósági bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet átveszi, azt a kísérő bűnjeljegyzékkel egyezteti. Az esetleg észlelt minőségi vagy mennyiségi eltérést, a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, valamint az átvétel keltét a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi.

(2) *  A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a bűnjelet - ha azt a jellege lehetővé teszi - lezárt csomagban szállítja a bírósági bűnjelkezelőhöz, aki azt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megbízottjának jelenlétében felbontja és az (1) bekezdés szerinti egyeztetést, valamint a minőségi és mennyiségi megvizsgálást nyomban elvégzi.

(3) *  A bírósági bűnjelkezelő a kísérő bűnjeljegyzék és az azzal együtt kezelt ügyiratok, illetve a 10. § (4)-(5) bekezdése szerinti szakvélemény adataiból kiindulva állapítja meg és ellenőrzi, hogy a bűnjel megfelel-e a lefoglalás foganatosításakor rögzített adatoknak.

(4) *  Ha a bírósági bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megbízottja és a bűnjelkezelő aláírja. A bűnjelkezelő a jegyzőkönyvet a nyomozó hatóság vagy az ügyészség részére kézbesíti, valamint annak egy papíralapú példányát vagy másolatát megőrzi.

(5) *  Ha a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adatai eltérnek a kísérő bűnjeljegyzék, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv, illetőleg a 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti szakvélemény adataitól, akkor ezt a bűnjelkezelő a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi.

20. § (1) *  Ha a bűnjel lezárt postai küldeményként postán érkezett, azt a bírósági bűnjelkezelő két tanú (bírósági dolgozó) jelenlétében bonthatja fel. Azt, hogy a csomag tartalma azonos a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel, a bűnjelkezelő és a tanúk a kísérő bűnjeljegyzéken aláírásukkal igazolják.

(2) *  A postán érkezett sérült könyvelt, valamint a posta által átcsomagolt bűnjelet a posta dolgozójától a bírósági bűnjelkezelő csak a posta által készített jegyzőkönyv másolati példányával együtt veheti át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő a csomagot a posta dolgozójának jelenlétében bontja fel és annak tartalmát a kísérő bűnjeljegyzékkel, illetőleg a posta által készített jegyzőkönyvvel egyezteti. Eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít és azt a posta dolgozójával is aláíratja.

(3) *  Ha a bűnjelet tartalmazó postai küldemény kísérő bűnjeljegyzék nélkül érkezett, a bűnjeljegyzéket a bírósági bűnjelkezelő állítja ki. Ebben az esetben a bűnjeljegyzéket a bűnjelkezelőn kívül az (1) bekezdésben említett két tanú is aláírja, és a bírósági bűnjelkezelő intézkedik a kísérő bűnjeljegyzék utólagos beszerzésére.

20/A. § *  Ha a bíróság valamely tárgy körözését rendelte el, a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve által megtalált tárgyat a körözést elrendelő határozat alapján és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén a körözést elrendelő bíróság bűnjelkezelője átveszi. Ha a körözést az ítélőtábla rendelte el, a megtalált tárgyat az ítélőtábla székhelye szerint illetékes, a körözést elrendelő határozatban megjelölt törvényszék bűnjelkezelője veszi át. Az átvételről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a bíróságot.

Egyéb ügyviteli rendelkezések

21. § *  (1) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjel és a kísérő bűnjeljegyzék nyomozó hatóságtól vagy ügyészségtől való átvétele után a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, és azt a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek visszaadja (visszaküldi), valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

(2) Bűnjelpénz esetében a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel letéti adatait a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és azt a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek visszaküldi, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

(3) *  A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet és hatósági jelzést a bírósági bűnjelkezelő megőrzi, míg az esetleges előzetes értékesítést a bűnjeljegyzéken feltünteti.

22. § *  (1) Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor nem kell kiadni, a bűnjelkezelő a bűnjelet a kísérő bűnjeljegyzékkel és az átvételi elismervénnyel együtt a BGH-nak megküldi. A bűnjelkezelő az értékesítés megtörténtét, valamint a vételárat a kísérő bűnjeljegyzéken is feltünteti.

(2) A BGH az átvételi elismervény adatait a kísérő bűnjeljegyzék adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzéken feltünteti, majd a kísérő bűnjeljegyzékre az átvételi elismervény átvételét feljegyzi, és a kísérő bűnjeljegyzéket a hatóságnak visszaküldi.

(3) Ha a lefoglalt bűnjel előzetes értékesítése iránt a hatóság intézkedett, a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy az értékesítést és a vételárat az ügyiratok között lévő bűnjeljegyzéken feljegyezzék.

23. § (1) *  Ha az eljárás során a nyomozó hatóság nem foglalt le, nem hozott létre, illetve nem vett át bűnjelet, ezt a körülményt az ügyészséghez, illetőleg a bírósághoz küldött iraton röviden feltünteti (pl. „bűnjel nincs”).

(2) *  Ha az ügyben a nyomozás során lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, a nyomozó hatóság a bűnügyi iktatókönyvben és a büntetőügy iratborítóján, az ügyészségi iroda dolgozója a büntetőügyek lajstromában és a bíróság részére küldött vádiraton a „Bűnjel” szót feltünteti.

(3) *  A hatóság a részére visszaküldött kísérő bűnjeljegyzéket az ügyiratok között kezeli.

(4) *  Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet és a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyészség a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bírósági bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti, ha az ügyben a bűnjelkezelést a bírósági bűnjelkezelő végzi.

24. § (1) *  Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, a bírósági iroda dolgozója a papíralapú ügyirat borítón a „Bűnjel” szót bélyegzővel feltünteti.

(2) *  Ha a bírósági irodavezető az ügyiratok lajstromozása során megállapítja, hogy az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, a lajstromszámot a bűnjelkezelővel - a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámára való hivatkozással - közli. Nagyobb ügyforgalmú bíróságnál [15. § (3) bekezdés] a közlés több ügyre vonatkozóan, együttesen is történhet. Ebben az esetben az irodavezető hetente legalább egy alkalommal közli a lajstromszámokat a bűnjelkezelővel.

25. § *  Ha az ügyészség vagy a bíróság a hozzá érkezett ügyiratok alapján azt észleli, hogy a kísérő bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőhöz való megküldését elmulasztották, haladéktalanul intézkedik a megküldés iránt.

26. § (1) *  A bűnjelet a rá vonatkozó döntés előtt csak az eljárást lefolytató hatóság engedélyével lehet bárkinek átadni, illetőleg rendelkezésre bocsátani.

(2) *  A bűnjelkezelő a bűnjelet elismervény, vagy más igazolt átvétel ellenében adja át az átvételre feljogosított személynek vagy szervnek. A bűnjel átadása esetén az átvevőnek megfelelően gondoskodnia kell a bűnjel őrzéséről, valamint arról, hogy az állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke - a természetes mértéknél nagyobb arányban - ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe. Ha az átvevőnek az eljárásban már nincs szüksége a bűnjelre, akkor azt - elismervény ellenében - haladéktalanul visszaszolgáltatja a bűnjelkezelőnek. A visszaszolgáltatott bűnjelet a bűnjelkezelő átveszi és teljesíti a 19-20. §-okban meghatározott kötelezettségeit.

(3) *  Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az érintett, és az egyes szerv őrizetében lévő bűnjelre is.

27. § *  (1) Ha

a) a hatóság az ügyet véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozattal átteszi más hatósághoz, és a bűnjel kezelésére nem jogosult, vagy

b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor,

az áttételről, illetve a kijelölésről a hatóság azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bűnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható, áttételről rendelkező határozatának véglegessé válása időpontjáról értesíti a bűnjelkezelőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjelkezelő a nála lévő bűnjeljegyzék alapján kísérő bűnjeljegyzéket állít ki, és azt a bűnjellel együtt az illetékes hatósághoz továbbítja. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi annak átvételét és a nyilvántartási tételszámot, és a kísérő bűnjeljegyzéket visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

(3) Ha az áttett ügyben lefoglalt bűnjelet előzetesen értékesítették, illetve az érintett vagy egyes szerv őrizetében hagyták, az átadó a bűnjelre vonatkozó átvételi elismervényt, (az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet, egyéb ügyiratot) az átvevő hatóság bűnjelkezelőjéhez megküldött kísérő bűnjeljegyzékkel együtt kezeli. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője az ügyiratok átvételét a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és azt visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

28. § *  Ha a bíróság azt észleli, hogy az ügyiratok között bűnjelként kezelendő dolog van, haladéktalanul intézkedik bűnjeljegyzék készítése és annak, valamint a dolognak a bűnjelkezelő részére való átadása, és a bűnjelként történő kezelés iránt.

29. § *  Az ügyiratok csak akkor helyezhetők irattárba, illetve csak akkor selejtezhetők, ha a lefoglalt bűnjelről rendelkeztek. Ha a bűnjelről rendelkeztek, a papíralapú ügyirat borítóján lévő „Bűnjel” feliratot a bírósági iroda dolgozója áthúzza.

A bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség

30. § (1) *  A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amelyet a bűnjel

a) *  értékének és minőségének megállapításával megbízott szakértő vagy szaktanácsadó díja és költsége címén,

b) *  szakszerű kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet részére őrzési és kezelési díj (költség) címén, továbbá állagának megóvásával és karbantartásával megbízott gazdálkodó szervezet részére költségtérítés és munkadíj címén,

c) *  megfelelő fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történő szállításával, illetve a bűnjel magyar, illetve külföldi pénz átutalásával,

d) megsemmisítésével kapcsolatban,

e) *  szakszerű kezelésével, állagának megóvásával és karbantartásával összefüggésben költségtérítés címén a hatóság saját tulajdonú vagy a kezelésében lévő ingatlanon történő tárolás kapcsán,

f) *  értékesítésével kapcsolatban

az állam előlegezett.

(2) *  A hatóság az eljárása alatt felmerült, az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költséget megelőlegezi, majd bejegyzi az ügyiratokban vezetett költségjegyzékbe. Ha a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség a bűnjelkezelő ügykörében vagy a bűnjelkezelő intézkedése folytán merült fel, a költségjegyzékbe a bejegyzést a hatóság a bűnjelkezelést ellátó szerv (személy) által küldött megkeresés alapján teljesíti.

(3) *  Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költségnek a költségjegyzékbe bejegyzésére az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezése után kerül sor, a bíróság az új Be. 554. § (2) bekezdése szerint jár el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye bűnügyi költség bejegyzésének, ha a bűnjelet a hatóság saját gépkocsijával vagy más eszközével szállítják, illetőleg, ha a bűnjel szállításával kapcsolatban a hatóság a költségvetése terhére fuvarköltséget (szállítási díjat) másnak nem fizet.

IV. Fejezet

A BŰNJEL ELŐZETES ÉRTÉKESÍTÉSE, MEGVÁLTÁSA, VISSZAADÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE * 

A bűnjel előzetes értékesítése

31. § *  Ha a bíróság a véglegessé vált határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, e rendelet elkobzás végrehajtása során az elkobzott bűnjel értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcím szerinti eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

32. § *  (1) *  A 31. § szerinti eljárás lefolytatásához a bűnjelet csak a bíróság erre irányuló rendelkezése alapján szükséges a bírósághoz szemrevételezés céljából beszállítani.

(2) * 

(3) *  Ha a hatóság az új Be. 319. § (7) bekezdésében meghatározott esetben rendelkezik arról, hogy a dologból mintát kell biztosítani, a bűnjelkezelő a mintát úgy őrzi meg, mint korábban a bűnjelet.

(4) A bűnjelkezelő azt a tényt, hogy a bűnjelből mintát tartottak vissza, a minta mennyiségének és lényeges tulajdonságainak megjelölésével a bűnjelnyilvántartó könyv „Megjegyzések” rovatában feltünteti. Ugyanúgy feltünteti a mintával kapcsolatos további intézkedéseket is.

33. § *  (1) Ha a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, és a lefoglalt dolog megváltásának egyéb feltételei fennállnak, fel kell hívni az érintettet, hogy a lefoglalt dolog megváltását indítványozhatja.

(2) Ha az érintett a lefoglalt dolog megváltására 15 napon belül nem tesz indítványt, vagy az indítványt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az 57. § és az 59. § megfelelő alkalmazásával értékesíti a lefoglalt dolgot. A kereskedő a lefoglalt dolog átvételéről a 60. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint átvételi elismervényt állít ki.

(3) A hatóság az átvételi elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

Az előzetes értékesítésből eredő összeg kezelése

34. § (1) *  A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget a bűnjelkezelői letéti számlára kell befizetni (átutalni).

(2) *  A bűnjelkezelő a bűnjel előzetes értékesítésének megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

A lefoglalt dolog megváltása * 

34/A. § *  (1) Ha a bíróságnak a lefoglalt dolog megváltásáról rendelkező határozata végleges, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség határozata további jogorvoslattal nem támadható, a megváltásból befolyt összeget a bűnjelkezelő letéti számlájára kell befizetni vagy átutalni. Erről és a bűnjelkezelő letéti számlájának számáról a hatóság tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett a megváltásból megállapított összeget befizette a megjelölt letéti számlára, a bűnjelkezelő a 35. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2) A bűnjelkezelő a bűnjel megváltásának megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

A bűnjel visszaadása a jogosult részére

35. § (1) A bűnjelkezelőnek átadott (átutalt) bűnjeltárgynak (bűnjelpénznek) a jogosult részére való visszaadása, kiadása, kiutalása (a továbbiakban együtt: visszaadás) iránt a hatóság határozattal intézkedik.

(2) *  A bűnjel visszaadása esetén a bűnjelkezelő felhívja a jogosultat a bűnjel átvételére és figyelmezteti, hogy ha a bűnjelet a felhívás kézbesítésétől számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át - kivéve a 37. §-ban meghatározott esetet -, akkor az értékesítés iránt történik intézkedés. Ebben az esetben a hatóság csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalja ki a jogosult részére. A bűnjelkezelő arról is tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a bűnjelet nem sikerül értékesíteni, vagy értékesítése jogszabályba ütközik, annak megsemmisítésére vagy továbbtárolására a jogosult költségén kerül sor.

(3) *  A bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható, a bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát a bűnjelkezelővel is közli. A hatóság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre, illetve kiadásra került.

(4) *  Ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában rendelkezik a bűnjel visszaadása felől, rendelkezését a bűnjelkezelővel a külön jogszabályban előírt módon közli. A bíróság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.

(5) A bűnjelkezelő a bűnjel visszaadásának az elrendelését a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

36. § (1) * 

(2) *  Ha az új Be. 323. § alapján visszatartott bűnjel pénz, és meghaladja az új Be. 323. § alapján megállapított követelést, akkor a követelés teljes kiegyenlítése után fennmaradó különbözetet utalja ki a jogosult részére a bíróság.

(3) A visszatartott bűnjeltárgy értékesítése esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell eljárni.

37. § *  Ha a jogosult büntetés-végrehajtási intézetben, rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben fogva tartásban van, továbbá, ha előzetes kényszergyógykezelés, vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt áll (a továbbiakban együtt: fogvatartott), a fogva tartó szerv vezetője őt - szükség esetén a gondozót, a pártfogó felügyelőt - nyilatkoztatja arról, hogy a visszaadni rendelt bűnjel kinek a részére adható át. Ha nincs ilyen személy és a szerv vezetője szerint a letéti elhelyezés biztosítható, a bűnjelet a fogva tartó szerv részére küldi meg a bűnjelkezelő. Ha a fogva tartó szervnél a letéti elhelyezés feltételei nem biztosítottak, a bűnjelkezelő három hónap határidő meghatározásával felhívja a jogosultat arra, hogy a visszaadni rendelt bűnjel további őrzése érdekében intézkedjen, mert a határidő elteltét követően a 35. § (2) bekezdésében írt rendelkezések alkalmazására kerül sor.

38. § (1) *  Ha a bűnjelet a hatóság a bűnjelkezelőtől a tárgyalásra vagy egyéb eljárási cselekményre bekérte, és a bűnjelnek a jogosult részére való visszaadása iránt hozott határozatot, és az nyomban jogerős, véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható lett, a bűnjelet a jelenlévő jogosult részére - feltéve, hogy nem fogvatartott - átvételi elismervény ellenében kiadja.

(2) *  A bűnjelnek az (1) bekezdésben szabályozott kiadása esetében ezt a körülményt a hatóság a bűnjelkezelőnek megküldött határozatban vagy értesítésben feltünteti, és az (1) bekezdés szerinti elismervényt a határozattal vagy értesítéssel együtt kezeli.

(3) A bűnjelkezelő a határozat (értesítés) alapján a bűnjel kiadásának megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi és az elismervényt megőrzi.

39. § (1) *  Ha a bűnjel egyes szerv őrizetében (kezelésében) van és a hatóság elrendelte a jogosult részére való visszaadását, a bűnjelkezelő a jogosult értesítésével (a bűnjel átvételére való felhívással) egyidejűleg a bűnjel őrzését ellátó szervet arra hívja fel, hogy azt a határozat alapján jelentkező jogosultnak elismervény ellenében adja át és az elismervényt a hatóságnak küldje meg.

(2) A hatóság az elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

40. § (1) A bűnjelet a hatóság határozatában megjelölt jogosultnak vagy a jogosult - írásbeli meghatalmazással ellátott - meghatalmazottjának lehet kiadni.

(2) A jogosult, illetőleg a meghatalmazott a személyazonosságát személyazonosító okmánnyal köteles igazolni.

(3) *  A tízezer forintot meg nem haladó becsértékű bűnjelet a jogosult részére közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba [Pp. 325. §] foglalt kérelmére, veszélyére és költségére - tértivevényes ajánlott küldeményként vagy csomagban, illetőleg értéklevélben - postán is meg lehet küldeni, ha a bűnjel postai szállításra alkalmas.

41. § (1) Ha a jogosult jogi személy, a meghatalmazást cégszerű aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

(2) *  Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást előttük aláírta vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakcímét, valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések irányadók.

(3) A kétmillió forintot meghaladó becsértékű bűnjel átvételére adott meghatalmazást a közjegyző vagy a bíróság hitelesíti. Ha a jogosult fogvatartott, a meghatalmazást a fogva tartó szerv vezetője is hitelesítheti.

42. § (1) A jogosult, illetőleg a jogosult helyett eljáró meghatalmazott a bűnjel átvételét a bűnjelnyilvántartó könyv vonatkozó rovatában aláírásával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.

(2) *  A meghatalmazást és a külön átvételi elismervényt a bűnjelkezelő a nála lévő értesítéssel, valamint a kiutaló határozattal együtt kezeli.

43. § (1) Ha a jogosult nem magyar állampolgár, vagy olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és a bűnjel visszaadásának elrendelésekor nem tartózkodik Magyarországon, a bűnjel visszaadásáról szóló határozatot - kulturális javak esetében a külön jogszabályban megállapított, a tulajdonos által a hatóság részére becsatolt kiviteli engedély egy példányával - a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának küldi meg a hatóság, kivéve, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően rendelkezik.

(2) Nemzetközi egyezmény hiányában az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot és a kiviteli engedélyt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya kézbesíti a jogosult részére.

44. § (1) Ha a bűnjelet a hatóság a jogosultnak visszaadni rendeli, de a jogosult (meghatalmazottja) azt a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a bűnjelet a jogosult és a bűnjelkezelő jelenlétében a hatóság határozata alapján szakértő vizsgálja meg. A vizsgálat megállapításairól - utalással az eredetileg rögzített minőségi állapotra, a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvre, és amennyiben készült, a 10. § (3)-(5) bekezdésében írt szakvéleményre - jegyzőkönyv készül. Ha a jogosult a vizsgálat után a bűnjelet átveszi, ezt a tényt a bűnjelkezelő a jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a jogosult (meghatalmazott), a bűnjelkezelő és a közreműködő szakértő aláírja.

45. § (1) *  Ha a bűnjel átvételére jogosult személy ismert, de ismeretlen helyen tartózkodik - ide nem értve a 43. §-ban szabályozott esetet -, és emiatt a bűnjel visszaadását (kiadását) elrendelő határozatot nem lehet vele közölni, akkor a bűnjelkezelő hirdetményi kézbesítés szabályai szerint intézkedik a bűnjel átvétele érdekében.

(2) Ha a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap alatt a bűnjel átvételére jogosult személy nem jelentkezik, a hatóság a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését rendeli el.

(3) A hatóság a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap eltelte előtt is elrendelheti a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését, ha az harminc napig való tárolás esetén megromolna, vagy ha a tárolása és kezelése az értékével arányban nem álló költséggel járna.

(4) *  Az iroda dolgozója a hatóság, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményt - a kifüggesztésre és a kifüggesztés időtartamára utaló záradékkal ellátva - az értékesítést, illetőleg megsemmisítést elrendelő határozattal együtt kezeli.

46. § (1) *  Ha a jogosult a bűnjelet a bűnjelkezelő felhívásában megállapított határidő alatt nem vette át, e tényről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a hatóságot. Az értékesítés, illetőleg a megsemmisítés elrendelése iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyészség a bűnjelkezelőtől kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban intézkedik.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bűnjelkezelő felhívását azért nem lehetett kézbesíteni, mert a jogosult a lakcímének, tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be.

47. § (1) *  A hatóság által visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá az új Be. 321. § (5) bekezdése alapján az állam tulajdonába került bűnjel értékesítése, a BGH-hoz való beszállítása az elkobzott bűnjelre vonatkozó szabályok szerint történik.

(2) Az értékesítés során befolyt ellenértéket a BGH letéti számlájára kell befizetni.

(3) Az ellenértékre a jogosult a polgári jog szabályai szerinti általános elévülési időn belül tarthat igényt.

(4) A jogosult által át nem vett bűnjel értékesítésének feljegyzésére a 63. § megfelelően irányadó.

48. § (1) A jogosult a BGH letéti számlájára az 1. § (3) bekezdése alapján befizetett összeg kiutalására vonatkozó igényét az első fokon eljárt hatóságnál jelentheti be.

(2) A hatóság az igényt bejelentő személy (személyek) meghallgatása után határoz arról, hogy az összeget kiutalja-e a részére, több igénylő esetében pedig azt kinek utalja ki.

(3) *  A bíróság a jogerős, a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozatot, az összegnek a jogosult részére való kiutalása végett megküldi az értékesítés során eljárt bűnjelkezelőnek.

Az előzetesen értékesített bűnjel helyébe lépő ellenérték kiutalása

49. § (1) *  Ha a lefoglalt dolgot a jogosultnak természetben már nem lehet kiadni, az új Be. 322. §-a szerint kell eljárni.

(2) Ha a hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt összeget utalja ki a jogosultnak, az erre vonatkozó határozatát a kiutalás foganatosítása végett annak a szervnek küldi meg, amelynek számlájára az előzetes értékesítésből befolyt összeget befizették (átutalták).

(3) A hatóság a kiutalást elrendelő határozatot a jogosultnak, valamint annak a BGH-nak, illetőleg bűnjelkezelőnek is megküldi, amely (aki) a hozzá be nem szállított bűnjelet nyilvántartásba vette.

A bűnjel megsemmisítése

50. § (1) *  A bűnjel megsemmisítését a hatóság rendeli el.

(1a) *  Ha a le nem foglalt bűnjel a bizonyításra alkalmatlan, a hatóság annak megsemmisítéséről - határozat hozatala nélkül is - dönthet.

(2) *  Ha a bűnjel megsemmisíthető és az nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadták el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyészség írásban intézkedik. Ha a bűnjel tárolására szolgáló göngyöleg lefoglalására a bűnjel lefoglalásakor nem került sor, ezért arról bíróság, vagy hatóság nem rendelkezett, és vagyoni értéket nem képvisel, a bűnjellel együtt megsemmisíthető.

51. § (1) *  A megsemmisítés elégetés, összetörés útján, vagy más alkalmas módon úgy történik, hogy a bűnjel rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váljon.

(2) *  A lefoglalt bűnjel megsemmisítésére az erre a célra kijelölt bizottság jelenlétében kerül sor, amely a bűnjelek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít. Ha a megsemmisítést

a) a nyomozás során rendelték el, a bizottság a bűnjelkezelőből, a nyomozó hatóság és az ügyészség megbízottjából,

b) a vádemelés után rendelték el, a bizottság a bűnjelkezelőből, a bíróság és az ügyészség megbízottjából

áll.

(2a) *  A lefoglalt bűnjel megsemmisítésének végrehajtásában a hatóság rendelkezése szerint

a) a Harmadik Részben meghatározott szerv vagy

b) a jogszabályban szakvélemény adására kizárólagosan feljogosított szerv

működik közre.

(2b) *  A le nem foglalt bűnjel megsemmisítését

a) a hatóság vagy

b) - a hatóság rendelkezése szerint - a bűnjelkezelő, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott szerv

hajtja végre. A megsemmisítés végrehajtásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni, amit a hatóság vagy a (2a) bekezdésben meghatározott szerv - ha arra korábban nem került sor, a megsemmisítésről szóló döntéssel együtt - megküld a bűnjelkezelőnek.

(3) *  A bűnjelkezelő a megsemmisítés megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben a jegyzőkönyv vagy feljegyzés alapján feljegyzi.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKOBZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

V. Fejezet

AZ ELKOBZOTT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

Az elkobzott bűnjel értékesítését megelőző intézkedések

52. § (1) A bíróság a bűnjel elkobzásáról a bűnjelkezelőt a külön jogszabályban előírt módon értesíti.

(2) A bűnjelkezelő a bűnjel elkobzását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

(3) A bűnjelkezelő az elkobzott bűnjelet a többi bűnjeltől elkülönítve kezeli.

53. § (1) *  A bírósági bűnjelkezelő az elkobzott bűnjeleket - a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetés mellett - alkalmanként, de legalább hathavonként, összevont bűnjeljegyzékkel a BGH bűnjelraktárába szállítja. Ha a szállítás a bűnjel értékével arányban nem álló költséget okozna, a bűnjelet nem szállítja be, de ezt a körülményt az összevont bűnjeljegyzéken az adott bűnjel vonatkozásában feltünteti. A bírósági bűnjelkezelő a csekély értékű bűnjelet is beszállítja, ha a szállításával kapcsolatban felmerülő költség az egyéb bűnjelek szállítási költségét lényegesen nem növeli.

(2) A beszállításnál különösen ügyelni kell arra, hogy a szennyező és más káros hatású bűnjel a küldemény egyéb tartalmának az épségét ne veszélyeztesse.

(3) *  Ha a bíróság az érintett, valamint egyes szerv őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős vagy véglegessé vált határozat megküldésével haladéktalanul értesíti. Az értesítéssel együtt kezeli az erre a célra kiállított kísérő bűnjeljegyzéket, az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet és a bűnjelkezeléssel összefüggő egyéb ügyiratokat.

54. § (1) *  A BGH az 53. § szerint kapott kísérő bűnjeljegyzékek alapján a bűnjelet a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi, majd a kísérő bűnjeljegyzékre a bűnjel, illetve a jegyzőkönyv és egyéb ügyirat átvételét, valamint a nyilvántartásba vétel tételszámát feljegyzi, és azt visszaküldi a küldő bíróság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldött kísérő bűnjeljegyzék alapján a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel átadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

Az elkobzott bűnjel értékesítése

55. § (1) Az elkobozott bűnjelek közül az értékesíthető, amelynek a tulajdonjoga - nemzetközi szerződés vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államra szállt és nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadtak el.

(2) Az értékesítés iránti intézkedés előtt a BGH megvizsgálja a közérdekű célra történő felhasználás lehetőségét, és ha a feltételek fennállnak, értesíti a Karitatív Tanácsot.

(3) *  A bíróság, illetőleg a BGH bűnjelraktárában lévő, valamint az érintett vagy egyes szerv őrizetében hagyott (kezelésére bízott) elkobzott bűnjel értékesítése iránt a BGH intézkedik. Ha a bűnjel az aránytalanul magas szállítási költség miatt nem szállítható be a BGH-hoz, a BGH az elkobzott bűnjel értékesítéséről annak őrzési helyén gondoskodik.

56. § *  Az elkobzott bűnjel értékesítése

a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy

b) *  a törvényszéki végrehajtó által megtartott árverés vagy elektronikus árverés

útján történik.

57. § (1) A BGH az elkobzott bűnjelet elsősorban a forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozó kereskedőnek ajánlja fel vételre.

(2) *  A BGH az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban, továbbá a bíróság központi honlapján ajánlati felhívást jelentethet meg.

(3) Az ajánlati felhívás tartalmazza

a) az értékesítendő bűnjel megnevezését és mennyiségét,

b) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(4) A BGH a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő kereskedővel köt adásvételi szerződést.

(5) *  Az értékesítés során keletkezett iratot a BGH az 53. § alapján kapott bűnjeljegyzékkel együtt kezeli.

58. § *  Az elkobzott bűnjelet a törvényszéki végrehajtó árverésen vagy elektronikus árverésen értékesíti, ha * 

a) nincs olyan kereskedő, aki a bűnjel forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozik,

b) az 57. § alapján közzétett ajánlati felhívás nem vezetett eredményre,

c) a bűnjelnek a kereskedő telephelyére való szállítása a bűnjel értékével arányban nem álló költséggel járna, vagy akadályba ütközik, illetve

d) *  az 56. § a) pontjában foglalt adásvételhez képest az árverésen vagy elektronikus árverésen történő értékesítés magasabb eladási ár elérését teszi lehetővé.

59. § Az elkobzott bűnjelnek a kereskedő részére történő átadása - eltérő megállapodás hiányában - a kereskedő telephelyén történik. Az átszállításról - eltérő megállapodás hiányában - a kereskedő költségére a BGH gondoskodik.

60. § (1) A kereskedő az átvett bűnjelről átvételi elismervényt állít ki, és annak két példányát a BGH-nak haladéktalanul megküldi.

(2) Az átvételi elismervényen feltünteti

a) a BGH megnevezését és számlaszámát, amelyre az átutalást teljesíti,

b) az ügy számát,

c) az átvett bűnjel részletes megjelölését, mennyiségét, minőségét,

d) az általa fizetendő ellenértéket,

e) saját megnevezését, számlaszámát, cégszerű aláírását és bélyegzőjének a lenyomatát.

(3) Egy átvételi elismervényen csak az ugyanabban az ügyben elkobzott bűnjeleket szabad feltüntetni.

61. § (1) *  Az 58. § szerint árverésen vagy elektronikus árverésen értékesítendő bűnjelet a törvényszéki végrehajtó jegyzőkönyvben összeírja, a jegyzőkönyv egy-egy példányát a BGH-nak, illetőleg a bűnjelnek az érintett vagy egyes szerv őrizetében (kezelésében) hagyása esetén, az azt őrző érintettnek vagy szervnek átadja.

(2) *  Az árverést vagy az elektronikus árverést a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítja a törvényszéki végrehajtó, azzal az eltéréssel, hogy az árverést általában a bűnjel őrzési helyén tartja meg, illetve az elektronikus árverés befejezéséig a bűnjel az őrzés helyén marad. A bűnjel a kikiáltási ár negyedénél alacsonyabb áron is eladható.

61/A. § *  A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 28. § (1) bekezdése alapján lefoglalt és a SIS II. tv. 28. § (2) bekezdése szerint értékesíthető tárgyak értékesítése során - az 57. § (5) bekezdése kivételével - az 56-61. §-ok alkalmazandók azzal, hogy ahol a rendelkezés bűnjelet vagy elkobzott bűnjelet említ, ott a lefoglalt tárgyat, valamint ahol BGH-t említ, ott a SIS II. tv. 28. § (1) bekezdése szerinti hatóságot kell érteni.

Az értékesített bűnjel ellenértékének befizetése

62. § Az elkobzott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a BGH által megjelölt letéti számlára kell befizetni (átutalni). A bűnjel átadására csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.

Az elkobzott bűnjel értékesítésének, ingyenes átadásának feljegyzése

63. § (1) A BGH bűnjelkezelője az elkobzott bűnjel értékesítésének megtörténtét, a letéti számlára befolyt ellenérték összegét és a bevételezési adatokat is feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyvben.

(2) Ha az elkobzott bűnjelet valamely szerv részére térítés nélkül adták át, a BGH bűnjelkezelője ezt a körülményt a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

HARMADIK RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÉS AZ ELKOBZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VI. Fejezet

EGYES BŰNJELEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezés

64. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben megállapított bűnjelekre, az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Minősített adat, nyilvánosságra hozatalában korlátozott adat * 

65. § *  Ha a bűnjel minősített adatot vagy nyilvánosságra hozatalában korlátozott adatot tartalmaz, a bűnjel kezelése során a hatóság gondoskodik az adat- és minősített adatvédelem követelményeinek megtartásáról.

Állat

66. § (1) *  Állat - ideértve a vadonélő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is - lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.

(2) *  A Btk. 242-247. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni.

(4) *  A lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről

a) *  a Btk. 244-247. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás),

b) *  a Btk. 242-243. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság

köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.

(5) *  A lefoglalt élő állatnak az érintett őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állomás véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állomáshoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében - a 3. §-ban meghatározott szervezeten és személyen kívül - a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

(6) *  A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével történik.

Élelmiszer * 

66/A. § *  (1) A hatóság a külön törvényben meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére mintát szolgáltat a hatósági eljárással összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalt élelmiszerből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mintaadás nem veszélyeztetheti a büntetőeljárás eredményességét.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatja.

(4) E § alkalmazásában élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott fogalom.

Elektronikus adat

67. § *  (1) Az elektronikus adat lefoglalását másolat készítésével kell végrehajtani, ha

a) ha a lefoglalt dolog érintett őrizetében hagyásának feltételei fennállnak, és

b) a másolat készítését követően az adat eredeti helyen való további tárolása a büntetőeljárás érdekeit nem veszélyezteti.

(2) Az elektronikus adat lefoglalását áthelyezéssel kell végrehajtani, ha az adat eredeti helyen történő további tárolása a büntetőeljárás érdekeit veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései helyett az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása érdekében kell intézkedni, ha annak feltételei fennállnak.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását az azt tartalmazó adathordozó vagy információs rendszer teljes tartalmáról történő másolat készítésével kell végrehajtani, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, és

b) a bizonyítás szempontjából az adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmának jelentősége van, ideértve azt is, ha a bizonyítás érdekében az információs rendszerben tárolt, előre nem meghatározható vagy jelentős mennyiségű adat átvizsgálására van szükség.

(5) Az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzésével, a fizetésre használt elektronikus adat áthelyezésével vagy az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával kell végrehajtani, ha

a) az adat vagyonelkobzás alá esik, és a zár alá vétel feltételei nem állnak fenn, vagy az nem lenne végrehajtható, illetve

b) az adat elkobzás alá esik, és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának a feltételei nem állnak fenn.

(6) Az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzése végrehajtható olyan művelettel is, amely alapján a fizetésre használt elektronikus adat értéke a bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján kerül jóváírásra.

67/A. § *  (1) A lefoglalás végrehajtásához indokolt esetben szaktanácsadót kell igénybe venni.

(2) Az elektronikus adat lefoglalásakor az átmásolás lehetőség szerint utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz használt adathordozó adatokat nem tartalmaz. Az átmásolás során biztosítani kell azt, hogy az eredeti adatok ne változzanak meg.

(3) A hatóság a jegyzőkönyvben az átmásoláshoz használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetve a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti. Ha az átmásolás utólag megváltoztatható adathordozóra történik, biztosítani kell az adatok változatlanságát, vagy azt, hogy a megváltoztatás nyomon követhető legyen.

(4) A fizetésre használt elektronikus adat vagyonelkobzás érdekében történő lefoglalását követően haladéktalanul fel kell hívni az érintettet, hogy a bűnjel előzetes értékesítése vagy megváltása kérdésében nyilatkozzon.

(5) Ha az érintett kéri a fizetésre használt elektronikus adat értékesítését, ez csak abban az esetben mellőzhető, ha arra a bizonyítás érdekében is szükség van.

(6) Ha a hatóság az adat birtokosát, illetve kezelőjét az új Be. 316. § (1) bekezdése szerint az adat megőrzésére kötelezte, a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(7) A lefoglalt elektronikus adatot adathordozón vagy a hatóság rendelkezése alatt álló tárhelyen kell őrizni.

67/B. § *  Ha a fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását a 67. § (5) bekezdésében meghatározott módon hajtják végre, és annak a bírósági bűnjelkezelő rendelkezésére bocsátása szükséges, azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján történő jóváírással teljesíti.

Értékpapír, pénzhelyettesítő fizetési eszköz, hamis pénz, zár- és adójegy, -értékpapír, bélyeg, valamint államkölcsön-kötvény

68. § (1) *  Ha a hatóság értékpapírt vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközt [1. § (1) bekezdés] foglal le, a kibocsátó, illetőleg kiállító szervet haladéktalanul értesíti. Értékpapír lefoglalása esetében a hatóság csak a fizikai megőrzésért felelős. Dematerializált értékpapír lefoglalásáról a hatóság értesíti a számlavezetőt, aki az értékpapírt zárolt értékpapír-alszámlán helyezi el. A számlavezető által kiadott számlakivonatot a bűnjeljegyzékkel együtt kell kezelni és a bűnjelkezelőnek kell átadni.

(2) Az értékpapír hozama, illetőleg az abban foglalt követelés esedékessé válása esetében a hatóság - ha ezt a lefoglalásról szóló határozatában nem tette meg - külön határozattal feljogosítja a bűnjelkezelőt, hogy a rendelkezésre álló összeget felvegye és azt bűnjelkezelői pénzletétként kezelje.

69. § (1) *  A Btk. 389. §-ában foglalt bűncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt pénzt a hatóság - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - szakértői vizsgálat céljából a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére - ellenérték nélkül - átadja vagy megküldi. A hamis pénz őrzését és kezelését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az MNB végzi.

(2) *  Az elkobzott hamis pénzt a hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Nemzeti Banknak, a hamis zár- és adójegyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV), a hamis értékpapírt és pénzhelyettesítő fizetési eszközt a kibocsátó (kiállító) szervnek, a hamis, meghamisított és újból felhasznált bélyeget a Magyar Posta Zrt.-nek adja ki.

(3) *  A lefoglalt vagy elkobzott, hamis vagy vélhetően hamis euró bankjegyet és euró érmét a hatóság az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egységének vizsgálat, azonosítás és a bűnjel további őrzése és kezelése érdekében haladéktalanul megküldi. Az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egysége az Európai Központi Bank által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró bankjegy minden új fajtáját az Európai Központi Banknak, az Európai Műszaki és Tudományos Központ által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró érme minden új fajtáját az Európai Műszaki és Tudományos Központnak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul megküldi.

70. § *  A külföldi személy tulajdonában volt elkobzott államkölcsön-kötvényt a hatóság a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztályának adja át.

Ingatlan

71. § *  (1) * 

(2) Ingatlan elkobzása esetén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlanra kimondott vagyonelkobzásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Jármű

72. § (1) *  Ha a hatóság a lefoglalt járművet az érintett őrizetében hagyja, a lefoglalásról értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetőleg az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

(2) *  A hatóság a jármű őrzése és tárolása során, továbbá a lefoglalást szenvedő birtokos, használó vagy tulajdonos 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot a természetes mértéknél nagyobb arányban ne változzon.

(3) A hatóság az elkobzott légi jármű értékesítésével kapcsolatban beszerzi a légügyi hatóság állásfoglalását.

Jövedéki termék, nem uniós áru, valamint a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárásban lefoglalt bűnjel * 

73. § (1) *  A jövedéki terméket és a nem uniós árut lefoglalás után a hatóság a NAV lefoglalás helye szerint illetékes szervének adja át, illetve hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben lefoglalt bűnjelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló kormányrendeletben felhatalmazott szervek kezelik.

(2) *  A bűnjelkezelő a jövedéki termékről és a nem uniós áruról külön bűnjeljegyzéket készít.

(3) *  A hatóság a jövedéki termékről vagy a nem uniós áruról rendelkező határozatát a NAV-nak és a BGH-nak is megküldi. A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetést az elkobzásra, illetőleg a visszaadásra vonatkozó jogerős határozat alapján teljesíti.

74. § *  (1) A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban

a) lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált,

b) elkobzott,

c) visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá

d) *  az új Be. 321. § (5) bekezdése alapján az állam tulajdonába került

bűnjel értékesítését a NAV végzi.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott bűnjel értékesítése

a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy

b) árverés vagy elektronikus árverés útján

történik azzal, hogy a jövedéki termékek és a nem uniós áruk értékesítésére a jövedéki, illetve a vámjogszabályok rendelkezései szerint kerülhet sor.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a NAV által kezelt államháztartási számlára kell befizetni. A jövedéki termékek és a nem uniós áruk tekintetében befolyt összeget a jövedéki, illetve a vámjogszabályok szerint kell elszámolni.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott - jövedéki terméknek nem minősülő - bűnjel elektronikus árverés útján történő értékesítését a NAV az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének alkalmazásával végzi.

75. § (1) *  A bűnjelkezelő az általa őrzött jövedéki terméket vagy nem uniós árut elkobzása esetében az értékesítés, a jogosult részére való visszaadása esetében e határozat végrehajtása érdekében a NAV-nak átadja.

(2) *  Ha a hatóság a bűnjelet vagy annak ellenértékét a jogosultnak visszaadni rendelte, azt a NAV - nem uniós áru esetében a vámjogszabály rendelkezéseinek megfelelően - közvetlenül a jogosultnak adja ki.

(3) *  Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki adóról szóló törvény vagy az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény valamely rendelkezése alapján a dolog elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék vagy nem uniós áru megsemmisítése esetében a NAV eljárására külön rendelkezések az irányadók.

76. § (1) *  A nem magyar állampolgárnak, vagy az olyan magyar állampolgárnak, akinek állandó lakóhelye külföldön van, visszaadni rendelt, de a 36. § alapján visszatartott jövedéki terméknek vagy nem uniós árunak a követelés behajtása érdekében történő értékesítése a NAV feladata.

(2) *  Az (1) bekezdés alapján a NAV által értékesített bűnjel ellenértékéből - az esetleges vámtartozás érvényesítését követően - elsősorban az (1) bekezdésben említett személyt terhelő igazságügyi követelést [36. § (1) bekezdés] vagy polgári jogi igényt kell kiegyenlíteni.

(3) *  Az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény biztosítása érdekében a hatóság a visszatartás elrendelésével egyidejűleg közli a NAV-val az (1) bekezdésben említett személy fizetési kötelezettségének az ügydöntő határozat szerinti összegét, valamint azt a bankszámlaszámot, amelyre az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény összegét át kell utalni.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nem magyar állampolgár, vagy az olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, a részére visszaadni rendelt bűnjelet a vámjogszabályokban foglaltak alapján az állam javára felajánlja.

Fegyver, lőszer és haditechnikai eszköz * 

77. § (1) Lőfegyvert csak ürített állapotban lehet őrizni (kezelni).

(2) A megtöltött lőfegyverből a lőszert szakszerű ürítéssel (a töltetlenség ellenőrzésével) el kell távolítani, tilos a lövéssel történő ürítés. A lőszert azonosítani kell (gyártmány, fajta, kaliber szerint), majd külön csomagba helyezve a fegyverhez kell erősíteni. Ugyancsak a fegyverhez kell erősíteni a lőszer befogadására alkalmas tárat és a kivehető zárdugattyút.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megtörténtét a hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben feltünteti.

(4) *  A fegyvert, tartozékait, alkatrészeit, a tűzfegyver fődarabot (lőfegyverdarab) és a lőszert, lőszeralkatrészt (lőszerelemet), valamint a flóberttöltényt és a hangtompítót az eljárás minden szakaszában a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője, ha a nyomozást a Készenléti Rendőrség vagy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság végzi, akkor ezek bűnjelkezelője kezeli és a bűnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben őrzi. A szekrény kulcsainak őrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására e lefoglalt tárgyakat a rendőr-főkapitányságtól, a Készenléti Rendőrségtől, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól bekérheti.

(5) *  A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott fegyvert, lőszert, haditechnikai eszközt, azok fődarabjait, alkatrészeit, tartozékait, valamint a harcanyagokat (rakéták, bombák, aknák, robbanóanyagok) és azok alkotóelemeit a hatóság a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka által kijelölt katonai szervezetnek, az egyéb elkobzott lőfegyvert és lőszert a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnak elismervény ellenében, térítésmentesen átadja.

(6) *  Az egyéb, nem a Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott lőfegyver és lőszer megsemmisítését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(7) *  Az elkobozott fegyvert meg kell semmisíteni, ha erről a hatóság rendelkezik, vagy ha a fegyver értékesíthető, de az értékesítés eredménytelen. A megsemmisítés olvasztás útján történik, célja, hogy az elkobzott fegyver rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlanná váljon. A megsemmisítést bizottság jelenlétében kell végrehajtani. A bizottság a megsemmisítést előkészítőkből és az elkobzott fegyvert leadó hatóság megbízottjaiból áll. A megsemmisítést előkészítőnek a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.

Kábítószer, kábítószer-prekurzor és új pszichoaktív anyag * 

78. § *  (1) A következő anyagok szállítása, tárolása és őrzése a jelen alcímben foglalt szabályok szerint történhet:

a) a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott, kábítószernek minősülő anyag;

b) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletben, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletben meghatározott, kábítószer-prekurzornak minősülő anyag;

c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pontjában meghatározott új pszichoaktív anyag;

d) az a)-c) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény.

(2) *  Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni arra a csomagolóanyagra, amely az (1) bekezdésben meghatározott

a) anyaggal szennyezett, vagy

b) anyagot tartalmaz, és értéktelen,

ha annak az általános szabályok szerinti kezelése nem célszerű.

79. § *  A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK-t.

80. § *  A lefoglalást foganatosító hatóság a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak szakszerű csomagolását - szükség esetén - a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakértő vagy szaktanácsadó közreműködésével végezheti. A hatóság a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolgot azonosításra alkalmas módon becsomagolja. A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltakat tartalmazó tartályt, csomagolóanyagot - ha ez lehetséges - a hatóság lepecsételi.

81. § *  A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolgot a hatóság hivatali időben haladéktalanul, egyébként a legközelebbi munkanapon szakértőhöz szállítja. A szakértőhöz való szállításig a hatóság gondoskodik annak biztonságos, zárható módon való tárolásáról.

82. § *  (1) *  Szakértő alkalmazása esetén [új Be. 188. § (1) bekezdés] a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltakat a hatóság a szakértőnek adja át.

(2) A szakértő a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak vizsgálata során mintát vesz az anyagból. Ha az anyag vagy készítmény mennyisége lehetővé teszi, a szakértő úgy vesz mintát, hogy az elegendő legyen a vizsgálat megismétlésére, tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, oktatási célra, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt mintaszolgáltatás teljesítésére.

83. § *  (1) *  Az eljárást folytató nyomozó hatóság

a) *  a szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a 78. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott dolog elkobzásának indítványozására, továbbá az új Be. 320. § (2) bekezdése alapján intézkedik a 78. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott dolog megsemmisítése érdekében,

b) az a) pont szerinti javaslatát és a szakértői véleményt a javaslattétellel egyidejűleg megküldi az ORFK-nak, és

c) a bíróság elkobzás tárgyában hozott döntéséről − a határozat megküldésével − tájékoztatja az ORFK-t.

(2) *  Az ORFK a javaslatról, arról a tényről, hogy az ügyészség nem tett indítványt, a szakértői véleményről és a bíróság döntéséről nyilvántartást vezet.

(3) *  A hatóság hivatalból vagy indítványra dönthet a 78. § (1) bekezdésében meghatározott anyaggal szennyezett, értékkel rendelkező csomagolóanyag vagy más dolog megtisztításáról, ha ezzel a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alkalmazásának lehet helye. A megtisztítást követően a nem szennyezett csomagolóanyagot vagy dolgot az általános szabályok szerint kell kezelni.

84. § *  (1) *  A szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt dolgot az ORFK a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés, tárolás céljából. Az átszállításról az ORFK az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.

(2) *  A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, lefoglalt dolog és a minta nyilvántartása az azt tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét és ellenőrzését az ORFK végzi.

85. § *  A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, elkobzott és a lefoglalás megszüntetését követően megsemmisíteni rendelt dolog további sorsáról a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóságok bevonásával az ORFK a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban dönt. A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt, elkobzott és a lefoglalás megszüntetését követően megsemmisíteni rendelt dolog az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, tesztelési, oktatási, kutatási célra, összehasonlító vizsgálat elvégzése céljából, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.

86. § *  (1) *  A 85. § szerinti felhasználás, igénybevétel hiányában az ORFK a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak megsemmisítése iránt intézkedik.

(2) *  A 78. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt dolgoknak a megsemmisítés helyére történő szállítása a 84. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

(3) *  A megsemmisítést az ORFK és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézet képviselője jelen lehet. A megsemmisítésről az ORFK tételes jegyzőkönyvet készít, melyet a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézetnek is megküld.

(4) A megsemmisítéskor az ORFK az azonosítás céljából elvégzendő vizsgálat érdekében mintát vehet.

(5) * 

Okirat

87. § *  A hatóság a jogosult által át nem vett közokiratot a kiállító hatóságnak küldi meg, az ilyen magánokiratot pedig - a magánokiratra vonatkozó más jogszabályban előírt iratőrzési kötelezettség figyelembevételével - megsemmisítheti.

Okmány, hatósági jelzés és úti okmány

88. § (1) A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a bűnjel használatához, valamint értékesítéséhez szükséges okmányt és hatósági jelzést is - kivéve, ha a jármű használatát engedélyezte - lefoglalja.

(2) Ha a jármű forgalomban való részvételéhez szükséges okmányt nem lehet lefoglalni, a hatóság haladéktalanul intézkedik a bevonása iránt.

(3) Ha a bűnjelre vonatkozó okmányt, vagy hatósági jelzést nem lehet lefoglalni, ennek okát hatóság a jegyzőkönyvben feltünteti.

(4) *  A bűnjelként, bűnjelre vonatkozó okmányként, továbbá hatósági jelzésként lefoglalt eredeti dolgot a hatóság az eljárás befejezése után - a határozattal együtt - a kiállító hatóság részére küldi meg.

(5) A 43. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnjelként lefoglalt úti okmányt a hatóság az eljárás befejezése után, a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint, ezek hiányában a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján küldi meg az úti okmányt kiállító hatóság részére.

Pénz

89. § (1) *  Készpénz lefoglalása esetében a hatóság a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke a lefoglalás foganatosításától a bíróság bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozatának jogerőssé vagy véglegessé válásával, a nyomozó hatóság és az ügyészség határozatának további jogorvoslattal nem támadhatóvá válásával bezárólag, minden naptári nap után a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott jegybanki alapkamatmérték háromszázhatvanötöd része. A kamat mértékére külföldi fizetőeszköz esetén az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos jegybanki alapkamatláb az irányadó.

(2) A hatóságot kamatfizetési kötelezettség csak azon időszak tekintetében terheli, amely alatt számára a bűnjel feletti rendelkezési jog biztosított volt.

90. § (1) A bírósági bűnjelkezelői pénzletétről, valamint bármely egyéb szerv által kezelt pénz elkobzásáról értesíteni kell a BGH-t, és az elkobzott pénzt kezelő szervet.

(2) *  Az elkobzott pénzt az elkobzásról szóló értesítés átvételét követően haladéktalanul át kell utalni a törvényszéki letéti számlára.

Sajtótermék

91. § Az elkobzott sajtóterméket a hatóság közvetlenül megküldi az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Veszélyes és sugárzó anyag

92. § (1) *  A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott veszélyes és új veszélyes anyagot, veszélyes készítményt, jogszabályban meghatározott egyéb veszélyes anyagot, vagy veszélyes készítményt (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag), valamint a radioaktív és nukleáris anyagot (a továbbiakban együtt: sugárzó anyag) a helyszínről nem szállíthatja el, hanem - a biztonságos elszállítás érdekében - a lefoglalás helyén biztosítja, és az illetékes rendőrkapitányságot, az pedig a tűzszerész járőrt értesíti. A sugárzó anyag vagy készítmény lefoglalásáról a hatóság az ORFK Főügyeletét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területileg illetékes igazgatóságát, az Országos Közegészségügyi Intézetet, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt is értesíti.

(2) A veszélyes anyag megvizsgálásáról és megsemmisítéséről, valamint a sugárzó anyag lefoglalásánál követendő eljárásról külön jogszabályok rendelkeznek.

(3) *  A hatóság a veszélyes és sugárzó anyagról kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készít; e bűnjel átvételéről az illetékes szerv a helyszínen elismervényt állít ki, azt a hatóság részére átadja, majd a megvizsgálás után, illetőleg az esetleg szükséges megsemmisítést megelőzően a bűnjelet részletesen leírja és arról szakvéleményt ad.

(4) A veszélyes és sugárzó anyag elkobzásáról a hatóság az azt őrző szervet és a bűnjelkezelőt is értesíti.

(5) Az átvevő szerv az elkobzott veszélyes és sugárzó anyagért térítést nem fizet.

Védett természeti, kulturális és kriminalisztikai érték

93. § Védett természeti érték lefoglalása esetében a külön jogszabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

94. § (1) *  Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került, a kulturális javak körébe tartozó bűnjelet a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés érdekében térítésmentesen át kell adni a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) által kijelölt kezelő szervnek. A bűnjelként az állam tulajdonába került védett kulturális javak esetében a kijelöléshez a kultúráért felelős miniszternek az egyetértése szükséges.

(2) *  A kulturális javak hatóságát a bűnjel őrzési helyéről és átvételi idejéről a bűnjelkezelő értesíti. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, valamint a bűnjel részletes leírását.

(3) *  A kulturális javak hatósága által kijelölt szerv megbízottja az átvételi jogosultságát igazolja. A bűnjelkezelő a megbízott személyazonosságát a személyazonosításra alkalmas okmány alapján megállapítja. A megbízott a bűnjel átvételéről elismervényt állít ki.

(4) A bűnjelnek a kijelölt szervhez szállításával felmerülő költség a kijelölt szervet terheli.

(5) *  Ha a bűnjelet az elkobzás kimondása előtt átadták a kijelölt szervnek, a bűnjelkezelő az elkobzást kimondó határozatról értesíti a kulturális javak hatóságát. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, a bűnjel részletes leírását, az őrzést végző szervet, az átadás időpontját, és azt, hogy a bűnjel véglegesen a kulturális javak hatósága rendelkezésére áll.

95. § (1) *  Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható - a hatóság rendelkezése szerint - a Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban kell elhelyezni a védett kulturális javak kivételével.

(2) *  A Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bűnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását - bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Rendőrmúzeum vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ külön iratban kéri.

(3) *  Ha az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott bűnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bűnjelkezelő erről értesíti a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot. Ebben az esetben a bűnjel Rendőrmúzeumba vagy Nemzeti Szakértői és Kutató Központba szállításáról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság gondoskodik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók a bűnjelnek a rendvédelmi szervek múzeumában történő elhelyezésére.

(5) *  E § alkalmazásában védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is.

VII. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYBEN ALKALMAZANDÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK * 

Általános rendelkezés

96. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben említett bűnjelekre, az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Szabálysértési ügyben alkalmazandó külön rendelkezések

97. § (1) Ha a bíróság a bűnjel elkobzását szabálysértéssel kapcsolatban mondta ki, az elkobzott dolgot annak a szabálysértési hatóságnak a rendelkezésére bocsátja, amelyik a szabálysértés elbírálására illetékes lett volna.

(2) A lefoglalt és visszaadni rendelt bűnjel előzetes értékesítése esetében a befolyt ellenértéket kell a jogosult részére kiutalni. A kiutalás iránt az a szerv intézkedik, amelyik számláján az ellenértéket kezelik.

(3) Az előzetesen értékesített, szabálysértés miatt elkobzott bűnjel ellenértékét - ha azt a bírósági bűnjelkezelői letéti számlán kezelik - a bíróság nem utalja a szabálysértési hatósághoz.

(4) Ha a bíróság az általa megállapított szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt bűnjel visszaadását, illetőleg az elkobzott bűnjelnek más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, a BGH, illetőleg a bűnjelkezelő e rendelet általános rendelkezései szerint jár el.

98. § * 

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

99. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) * 

Átmeneti rendelkezések * 

99/A. § *  A 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások során a 66. §, 69. § és 78. § alkalmazása esetén az e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései szerint kell eljárni.

Jogharmonizációs záradék

100. § E rendelet az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2001. június 28-án kelt 1338/2001. számú rendelete az euró védelme érdekében a pénzhamisítás terén szükséges intézkedések meghatározásáról;

b) a Tanács 2001. december 6-i határozata az eurónak a hamisítások elleni védelméről.


  Vissza az oldal tetejére